Kommunikáció

754 kapcsolatok: A cirill betűs szláv nyelvek neveinek magyar helyesírása, A Cseh Köztársaság Nemzeti Könyvtára, A kettős honfoglalás elmélete, A magyar emlősnevek eredete, A magyar keresztnevek eredete, A magyar nyelv történeti korszakai, A magyarországi nemzetiségek története, A németországi zsidók története, A román nyelv írása, A román nyelv szókincse, A román nyelv története, A románok eredete, A zsidóság Magyarországon, Acél (családnév), Acél (keresztnév), Adam Bohorič, Aknaszlatina, Aladár (tisztség), Alapnyelv (történeti nyelvészet), Albertirsa, Alsóatrak, Alsócsernáton, Alsófarkadin, Alsóilosva, Alsójára, Alsómocsolád, Alsóorbó, Alsópián, Alsósztamora, Alsóvalkó, Alsóvist, Anton Bernolák, Apatelek, Apokopé, Apulum, Aradványpuszta, Aranyosgerend, Aranyosivánfalva, Arló, Aromán nyelv, Arománok, Újlatin nyelvek, Újszomotor, Úriszék (Szlovénia), Az albánok eredete, Az Oroszországi Föderáció északi, szibériai és távolkeleti őslakos kis létszámú népei, Ács (foglalkozás), Ágcsernyő, Ča nyelvjárás, Örmény névadás, ..., Ócsárd, Óegyházi szláv nyelv, Ólubló, Óradna, Óruszolc, Ószadova, Ä, Élőség, Észtország, Babsa, Bagota, Bakóca, Bakonya (Magyarország), Bakonycsernye, Balaton, Balkán (térség), Balkáni nyelvi unió, Balti nyelvek, Balti-szláv nyelvek, Barca (folyó), Bazita, Bábolna (Románia), Bácska, Bánnyíres, Bárca (település), Bázakerettye, Bázna, Bélavézse, Bódvarákó, Beások, Belarusz nyelv, Belga törzsek, Belgrád, Belián, Beregbárdos, Beriszló, Berivoj, Berzava, Berzova, Bezdán, Biestow, Bihari József (nyelvész), Birtokos eset, Biste, Bizánci rítus, Blaž Kumerdej, Blazsena, Bodolló, Bogát (hadvezér), Bogát (keresztnév), Bogdán (keresztnév), Bogdány, Bogumil, Bojár, Bokajalfalu, Bolesław Woytowicz, Boleszláv, Bolgár nyelv, Bolgárok, Borat: Kazah nép nagy fehér gyermeke menni művelődni Amerika, Boroskrakkó, Bosnyák nyelv, Bozovics, Bozsó, Bozsena, Bozsidár, Brandenburg, Branyicska, Brassó nevének eredete, Brogyán, Budamér, Budapest, Budapest nevének eredete, Bukóc (Sztropkói járás), Bulgária, Bunyevác nyelvjárás, Buzita, C, Ch (digráf), Chełmno, Cirill írást használó nyelvek, Csarnahó, Csák (település), Csáklya (település), Császlóc, Csíkdelne, Csíktaploca, Csütörtök, Csősztelek, Cseh nyelv, Csehek, Csejte, Csenyéte, Csepel-sziget, Cseres, Cserhátsurány, Cserlenő, Cserna (Duna), Cserna (Maros), Cserne (település), Csernegyház, Csernely, Csertés (Románia), Csesznek, Csetnik, Csicsóújfalu, Csiklovabánya, Csontosrosztoka, Csopak, Csukás, Dédestapolcsány, Délszláv nyelvek, Dénár, Déva, Dévaványa, Dévény, Dézna, Dedrád, Defereggen-völgy, Detek, Determináns (nyelvészet), Detta, Diakovár, Dialektuskontinuum, Diód, Dipse, Dobóca, Doborka, Dobra (Hunyad megye), Dobsina, Dorog, Doubrava (Karvinái járás), Dragan, Dragomérfalva, Drág, Dránica, Drenova (Korça), Dubrava (Liptószentmiklósi járás), Dunadombó, Dunaszerdahely, Dunazug-hegyvidék, Dusánka, Egyházi szláv nyelv, Elemér (keresztnév), Első dunai bolgár birodalom, Elvonás (nyelvészet), Epentézis, Erdőfalva (Kolozs megye), Eset, Eszék, Eszközhatározó eset, Eszperantó ábécé, Eszperantó nyelv, Esztergom, Európa, Fazekaszsaluzsány, Fülpösdaróc, Főnévi igenév, Fejérfalva, Feketehalom, Feldebrő, Felmér, Felsőatrak, Felsőcsatár, Felsőcsitár, Felsődobsza, Felsődombó, Felsőgereben, Felsőhelbény, Felsőkálinfalva, Felsőlóc, Felsőrozsnak, Felsőszil, Felsővalkó, Fenyvesvölgy, Ferencfalva (Románia), Finnország történelme, Flattach, Flexió (nyelvészet), Folyamatos múlt, Fonotaktika, Freiburgi Egyetem, Frivaldnádas, Gadulka, Galagonyás, Galambfélék, Galsa, Galvács, Garat (település), Gavosdia, Gálszécs, Gölnicbánya, Gömörszőlős, Gelence, Gellért-hegy, Gellérthegy, Giliszta, Glagolita ábécé, Globukrajova, Golop, Gomolya, Gradišćei nyelv, Grúzia, Groß Klein, Gurabárza, Gyöngyös ürge, Gyimesfelsőlok, H, Hajasd, Halábor, Halálozások 2012-ben, Hamis barát, Hamis barátok a magyartól eltérő nyelvek között, Hangeltolódás, Hangváltozás, Határhegy (Ungvári járás), Határozószó, Határvédő énekek, Hatolyka, Hármasfalu (Ausztria), Hója, Hegyzávod, Herman Koch, Hernádgönyű, Hernécs, Hilyó, Hohol, Hollólomnic, Homonnazávod, Horvát nyelv, Horvátország történelme, Hosszúfalu (Szlovénia), Hotinka, Hrboltó, Hubó, Hun nyelv, Huszt (település), I. Károly frank császár, I. Lajos magyar király, Igeidő, Igeragozás és igehasználat a román nyelvben, Igeszemlélet és igejelleg, Ilkó, Illmic, Ilma Rakusa, Ilosva, Indoeurópai nyelvcsalád, Indoiráni nyelvek, Interlingva nyelv, Interszláv nyelv, Irak–iráni háború, ISO 639-2, Ispán, Isztroromán nyelv, Isztrorománok, Izakonyha, Jacob Grimm, Jajca, Jaroszlav, Jánok, Jászó, Jávor (település), Jólész, Jövevényszó, Jeszenőc, Jevgenyij Arnoldovics Helimszkij, Jiddis nyelv, Jugoszlávia, Kaj nyelvjárás, Kajszibarack, Kalács (sütemény), Kalodva, Kamond, Kanal-völgy, Kapnikbánya, Kapruca, Karánsebes, Karim Findi, Kasub nyelv, Katlanfalu, Katolikus egyháztörténeti kronológia, Kaukázusi népek, Kaunas, Kácsfalu, Kálnarosztoka, Kálnok, Kárpát-medencei rovásírás, Kászonaltíz, Káva, Kéménd (Románia), Kézdikővár, Kóvár, Kölcsönzés (nyelvészet), Kötőhangzó, Kövesláz, Közvetítőnyelv, Kőrösi Csoma Sándor, Kőrösmező, Kővárvidék, Kecsua nyelv, Kedd, Keleti újlatin nyelvek, Keleti névsorrend, Keleti szláv nyelvek, Kemeneshát, Kendilóna, Kentum–szatem izoglossza, Keresztség, Kerlés, Keszthely, Kettős szám, Kiesvölgy, Királyhelmec, Kisberezna, Kisbeszterce, Kisbodak, Kisebb Testvérek Rendje, Kisgalgóc, Kisgereblyés, Kislomnic, Kismálnás, Kisnarda, Kisolsva, Kiss Lajos (nyelvész), Kisszolyva, Klopódia, Klopotiva, Kniezsa István, Koksóbaksa, Kolozsvár, Komaróc, Komjátszeg, Konop, Konstantinápoly, Kopula, Kossuth (városrész), Kovászi, Kozákok, Krajna (Szlovénia), Krak, Kraszna (folyó), Kraszna (település), Krasznokvajda, Kurityán, Laborc (keresztnév), Laborcrév, Lapusnyak, Latgal nyelv, Latin ábécé, Latkóczy Mihály, Léva, Lübeck, Lőcse, Lőw Immánuel, Lemnek, Lendva, Lendva-patak, Lengyel nyelv, Lengyelország, Lenke, Lesnyek, Leszkovány, Leszkovica, Lett nyelv, Levedi törzsfő, Ligetes, Lipik, Lippa, Lisznyó, Litván nyelv, Ljubljana, Lucsivna, Ludmilla, Lugos, Macedón nyelv, Macska, Magyar szókincs, Magyargoroszló, Magyarkanizsa, Magyarok, Magyarországi szlovének, Magyarországi ukránok, Magyarvalkó, Magyarvista, Magyarzsákod, Majdán (Románia), Majtény, Marc L. Greenberg, Marosszlatina, Málom, Mányik, Máriahalom, Méhesfalva, Mózsi Ferenc János, Múlt idő (nyelvészet), Mecsekpölöske, Mecsekszabolcs, Medvefélék, Meglenoromán nyelv, Megszólító eset, Melich János, Meszlen, Metatézis, Mezőkaszony, Mezőszopor, Michał Sobelman, Michael Henry Heim, Mihálcfalva, Milán, Miléna, Miló, Millau-i völgyhíd, Minaj, Mindennapi élet a magyar honfoglalás korában, Miriszló, Mirka, Miskolctapolca, Montenegrói nyelv, Morlákok, Morva nyelv, Morvák, Mosóc, Mosonmagyaróvár, Murányalja, Muszka (település), Muzsna, Nadab, Nadrág (település), Nagybégány, Nagyberezna, Nagybocskó, Nagybocskó (Románia), Nagycsepely, Nagydobrony, Nagyheresztény, Nagykozár, Nagylóc, Nagylupsa, Nagymajtény, Nagymuzsaly, Nagynarda, Nagyosztró, Nagyradna, Nagyszalók, Nagyszalonta, Nagyszeben, Nagyvajda, Nagyzsám, Napok és hónapok elnevezésének eredete a magyar nyelvben, Narda, Nárai, Német Császárság, Népvándorláskor, Névelő, Névelők és névszók a román nyelvben, Néver, Névszóragozás, Nőtincs, Nem (nyelvészet), Nemeskolta, Noszoly, Nyárádszereda, Nyírcsaholy, Nyelvújítás, Nyelvcsere, Nyelvföldrajz, Nyelvszövetség, Nyelvtörténet, Nyitragerencsér, Nyugati szláv nyelvek, Oláhcsesztve, Olcsva, Onogur-bolgárok, Orosz ábécé, Orosz irodalom, Orosz nyelv, Oroszország, Orsova, Ortodox kereszténység, Oszlop (Ausztria), Palatalizáció, Palágykomoróc, Palócok, Pamlény, Pankota, Paráznaság, Partikula, Paszmos, Pákozd, Párga, Pázmán, Pécska, Péntek, Pénz, Pelsőc, Penészlek, Perecse, Perenye, Perkupa, Peschici, Pest (történelmi település), Petele, Petrova, Petrovabisztra, Pinták, Podolin, Pográny, Polyán, Pornóapáti, Poroszok, Potok, Pozsega, Pozsony, Praeteritum, Prigor, Prodánfalva, Protézis (nyelvészet), Puster-völgy, Putnok, Rag, Ragály (település), Rakovica (Románia), Ráckanizsa, Rákovica, Ráró, Rázsony, Révhely, Réziai nyelv, Rónaszék, Regéc, Regéci vár, Reketyefalva, Republic: The Revolution, Retteg, Rilai Szent János, Robot (automatizálás), Rokka, Román folklór, Románia világörökségi helyszínei, Ruda (Brád város), Ruszin nyelv, Ruszpolyána, Sajógalgóc, Savnik, Sóhát (település), Sebesláz, Seckau, Sim-nyelv, Sirnea, Slovio nyelv, Sokác nyelv, Sopot (egyértelműsítő lap), Spagettiwestern, Sugovica, Szaloniki, Szaniszló, Szaplonca, Száldobos, Szám (nyelvészet), Szászlekence, Szászorbó, Szászvárosi Ószövetség, Székelyderzs, Szénavár, Szír Szent Efrém, Szóösszetétel, Szófaj, Szóképzés, Szóképzés a magyar nyelvben, Szókincs, Szórád, Szőrmesapka, Szebelléb, Szebenkákova, Szelindek, Szelistye (Szeben megye), Személy (nyelvészet), Szenterzsébet (Románia), Szentmargitbánya, Szepesbéla, Szepetnek, Szerb nyelv, Szerbhorvát nyelv, Szerda, Szernye, Szigetfalu, Sziléziai nyelv, Szilice, Szinérváralja, Szinice, Szinkópa (nyelvészet), Szinna, Szintetikus nyelv, Szinva, Szirbova, Szláv (egyértelműsítő lap), Szláv keresztnevek, Szláv népek, Szláv nyelv, Szlovák nyelv, Szlovén nyelv, Szlovénia, Szlovenszka krajina, Szobránc, Szolmizáció, Szolyva, Szomolány, Szomolnok, Szomolnokhuta, Szorb nyelv, Szováta, Sztána, Szucság, Szuhapatak, Tárgyeset, Töbör, Többnyelvűség, Törőcsik, Törcsvár, Tövis (település), Tükörfordítás, Tőketerebes, Telcs, Temesrékas, Terebesfejérpatak, Tilicske, Tirnavica, Tiszabezdéd, Tiszavalk, Toitenwinkel, Toldalék, Toponímia, Turány, Turku, Tusnád, Tuzla (Bosznia-Hercegovina), Ty (digráf), Ukrán nyelv, Ukrán nyelvtan, Ukrán szókészlet, Vajdasági ruszin nyelv, Vajdasági ruszinok, Vajszló, Valkó, Vasdobra, Vaskohszohodol, Vavrisó, Vác, Vágszakaly, Vágsziklás, Vágtapolca, Változatlan alakú szófajok a román nyelvben, Vámbéry Ármin, Vámpír, Várkudu, Várvölgy, Vécse, Vép, Vörös Rusz, Veláris hang, Velemér, Vend nyelv, Veneto, Verőce (Horvátország), Verner törvénye, Veszprém története, VIII. János pápa, Vinga, Virrasztó (angyal), Visk, Visztula, Vlkovice (Chebi járás), Vuk Stefanović Karadžić, Z, Zagore (történelmi régió), Zakuszka, Zala (folyó), Zala (település), Zalakomár, Zalatna, Zalán (keresztnév), Zaporizzsjai kozákok, Zaránd (település), Zaránd vármegye, Zágra, Záhony, Zbigniew, Zboró, Zemplén (település), Zenei hang, Zernest, Zete, Zetelaka, Zobor (Nyitra), Zombor, Zombrád, Zosja, Zsablya, Zsadány (keresztnév), Zsidve, Zsuk (település), Zsuppa, Zubogy, 1993 új világörökségi helyszínei. Bővíteni index (704 több) » « Shrink index

A cirill betűs szláv nyelvek neveinek magyar helyesírása

A cirill betűs szláv nyelvek neveinek magyar helyesírása (rövidítve CNMH) a cirill ábécét használó szláv nyelvek (orosz, ukrán, belarusz, bolgár és macedón) neveinek átírását részletesen tárgyaló szabályzat, amely Az újgörög nevek magyar helyesírása című munkával egy kötetben jelent meg (Budapest, Akadémiai Kiadó, 1985). A kötetre a helyesírási szabályzat külön hivatkozik, valamint rá alapoz az Osiris-féle ''Helyesírás'' átírási tanácsadójának cirill betűs nyelvekkel foglalkozó része is.

Új!!: Szláv nyelvek és A cirill betűs szláv nyelvek neveinek magyar helyesírása · Többet látni »

A Cseh Köztársaság Nemzeti Könyvtára

A Cseh Köztársaság Nemzeti Könyvtára (csehül: Národní knihovna České republiky, rövidítve: NK ČR) Csehország központi és vezető könyvtára, melynek székhelye Prága óvárosában, egy egykori jezsuita kollégium épületében, a Klementinumban van.

Új!!: Szláv nyelvek és A Cseh Köztársaság Nemzeti Könyvtára · Többet látni »

A kettős honfoglalás elmélete

A kettős honfoglalás elmélete egy bizonyítatlan elmélet, amely szerint a magyarok két lépcsőben foglalták el a Kárpát-medencét.

Új!!: Szláv nyelvek és A kettős honfoglalás elmélete · Többet látni »

A magyar emlősnevek eredete

A különféle emlősök köznapi magyar nevei különféle nyelvi forrásokból erednek.

Új!!: Szláv nyelvek és A magyar emlősnevek eredete · Többet látni »

A magyar keresztnevek eredete

A legtöbb tulajdonnév köznévből származik, ezért a személyneveknek és helyneveknek volt eredeti jelentése, de ezek a sok évszázados használat során elhomályosultak, így sok közülük többé nem érződik jelentésesnek.

Új!!: Szláv nyelvek és A magyar keresztnevek eredete · Többet látni »

A magyar nyelv történeti korszakai

Más nyelvi hatások a magyar nyelvre a magyarok vándorlása során A magyar nyelv történeti korszakai az ősmagyar kor (i. e. 1000–i. sz. 896), az ómagyar kor (896–1526), a középmagyar kor (1526–1772), az újmagyar kor (1772–1920) és az újabb magyar kor (1920 óta).

Új!!: Szláv nyelvek és A magyar nyelv történeti korszakai · Többet látni »

A magyarországi nemzetiségek története

Magyarországon fennállása során mindig jelentős számban éltek más nemzetiségűek is a magyarok mellett.

Új!!: Szláv nyelvek és A magyarországi nemzetiségek története · Többet látni »

A németországi zsidók története

A berlini Új zsinagóga A németországi zsidók története az egyik etnikai és felekezeti kisebbség története Közép-Európa német nyelvterületén és a korszak függvényében nagyon eltérő módon van dokumentálva.

Új!!: Szláv nyelvek és A németországi zsidók története · Többet látni »

A román nyelv írása

Ez a szócikk a román nyelv írásának történetével, a mai román írásrendszerrel, az írásjelek hangtani értékével, valamint a román helyesírással foglalkozik.

Új!!: Szláv nyelvek és A román nyelv írása · Többet látni »

A román nyelv szókincse

A román nyelv szókincsét először a 20. század közepén mérték fel.

Új!!: Szláv nyelvek és A román nyelv szókincse · Többet látni »

A román nyelv története

Ez a szócikk rövid áttekintést ad a román nyelv külső történetéről.

Új!!: Szláv nyelvek és A román nyelv története · Többet látni »

A románok eredete

A román nép eredete, néppé válásának folyamata, etnogenezise erősen vitatott.

Új!!: Szláv nyelvek és A románok eredete · Többet látni »

A zsidóság Magyarországon

A magyarországi zsidók, a Magyarországon élő zsidóság, mint közösség számát napjainkban 75–100 ezerre teszik.

Új!!: Szláv nyelvek és A zsidóság Magyarországon · Többet látni »

Acél (családnév)

Az Acél, Aczél, vagy Atzél családnév szláv eredetű acél szóból keletkezett régi magyar személynév.

Új!!: Szláv nyelvek és Acél (családnév) · Többet látni »

Acél (keresztnév)

Az Acél szláv eredetű acél szóból keletkezett régi magyar személynév, ami eredetileg foglalkozásnév volt, jelentése: acél, acélverő, (fegyver)kovács.Ladó-Bíró, 24.

Új!!: Szláv nyelvek és Acél (keresztnév) · Többet látni »

Adam Bohorič

Adam Bohorič (korabeli írásmód szerint Bohorizh) (Reichenburg? 1520 és 1524 között – Elzász vagy Laibach 1598. november 20. k.) szlovén protestáns tanító és nyelvész.

Új!!: Szláv nyelvek és Adam Bohorič · Többet látni »

Aknaszlatina

Felszíni sótömb Aknaszlatinán. Háttérben a sóbánya építményei Szanatórium az aknaszlatinai sóbányában Aknaszlatina város Ukrajnában, Kárpátalján a Técsői járásban.

Új!!: Szláv nyelvek és Aknaszlatina · Többet látni »

Aladár (tisztség)

A középkori forrásokban emlegetett aladár egy-egy királyi udvarház vezetője lehetett.

Új!!: Szláv nyelvek és Aladár (tisztség) · Többet látni »

Alapnyelv (történeti nyelvészet)

A történeti nyelvészetben alapnyelvnek két vagy több nyelv közös ősét nevezik.

Új!!: Szláv nyelvek és Alapnyelv (történeti nyelvészet) · Többet látni »

Albertirsa

Albertirsa város Pest vármegyében, a Ceglédi járásban.

Új!!: Szláv nyelvek és Albertirsa · Többet látni »

Alsóatrak

Alsóatrak (szlovákul Dolné Otrokovce) község Szlovákiában, a Nagyszombati kerület Galgóci járásában.

Új!!: Szláv nyelvek és Alsóatrak · Többet látni »

Alsócsernáton

Alsócsernáton (románul Cernatul de Jos) Csernáton romániai település része.

Új!!: Szláv nyelvek és Alsócsernáton · Többet látni »

Alsófarkadin

Alsófarkadin (1965 és 2001 között Unirea, 1923 és 1964 között Berthelot, azelőtt Fărcădinul de Jos) falu Romániában, Erdélyben, Hunyad megyében.

Új!!: Szláv nyelvek és Alsófarkadin · Többet látni »

Alsóilosva

Alsóilosva (német Illischau) falu Romániában, Erdélyben, Beszterce-Naszód megyében, Déstől 21 km-re északkeletre.

Új!!: Szláv nyelvek és Alsóilosva · Többet látni »

Alsójára

A falu látképe Ruhaegres felől Alsójára (románul Iara, korábban Iara de Jos, németül Jahren, jiddisül יארע) falu Romániában, Erdélyben, Kolozs megyében, az azonos nevű község központja.

Új!!: Szláv nyelvek és Alsójára · Többet látni »

Alsómocsolád

Alsómocsolád község Baranya vármegyében, a Hegyháti járásban.

Új!!: Szláv nyelvek és Alsómocsolád · Többet látni »

Alsóorbó

Alsóorbó környéke 1769-1773 között Alsóorbó (Magyarorbó,, korábban Gârbova Ungurească) falu Romániában, Erdélyben, Fehér megyében.

Új!!: Szláv nyelvek és Alsóorbó · Többet látni »

Alsópián

Alsópián (vagy Szászpián,, korábban Pianu Săsesc is, helyi ejtés szerint Chian,, szász nyelven Pîn) falu Romániában, Erdélyben, Fehér megyében.

Új!!: Szláv nyelvek és Alsópián · Többet látni »

Alsósztamora

Alsósztamora, 1904-ig Németsztamora falu Romániában, a Bánságban, Temes megyében.

Új!!: Szláv nyelvek és Alsósztamora · Többet látni »

Alsóvalkó

Alsóvalkó (1899-ig Magyar-Valkó, románul Valcău de Jos) falu Romániában Szilágy megyében.

Új!!: Szláv nyelvek és Alsóvalkó · Többet látni »

Alsóvist

Alsóvist falu Romániában, Brassó megyében, Vist község központja.

Új!!: Szláv nyelvek és Alsóvist · Többet látni »

Anton Bernolák

Anton Bernolák (magyarosan: Bernolák Antal), (Szlanica, Árva vármegye, 1762. október 4. – Érsekújvár, 1813. január 15.) katolikus pap, író, nyelvész; a szlovák irodalmi nyelv megalapítója.

Új!!: Szláv nyelvek és Anton Bernolák · Többet látni »

Apatelek

Naplemente a Mokra-hegy felett Apatelek (Mokra) falu Romániában, Arad megyében, Borosjenőtől 5 km-re délre.

Új!!: Szláv nyelvek és Apatelek · Többet látni »

Apokopé

Az apokopé (Szathmári 2008, Apokopé szócikk.Retorikai-stilisztikai lexikon, szócikk.Bussmann 1998, 73. o.Dubois 2002, 43–44. o.Crystal 2008, 30. o.Bidu-Vrănceanu 1997, 59–60. o.Constantinescu-Dobridor 1998, szócikk.Ladan 2005, szócikk.

Új!!: Szláv nyelvek és Apokopé · Többet látni »

Apulum

A castrum romjai Apulum (ma Alba Iulia, Gyulafehérvár) a római Dacia egyik legjelentősebb politikai, gazdasági és kulturális központja volt a 106 és 271 közötti időszakban.

Új!!: Szláv nyelvek és Apulum · Többet látni »

Aradványpuszta

Aradványpuszta Nyíradony város része, Hajdú-Bihar vármegyében, a Nyíradonyi járásban.

Új!!: Szláv nyelvek és Aradványpuszta · Többet látni »

Aranyosgerend

Műemlék református temploma Aranyosgerend (régebb Grindeni, Grind, Grind-Arieș) falu Erdélyben, Kolozs megyében.

Új!!: Szláv nyelvek és Aranyosgerend · Többet látni »

Aranyosivánfalva

Aranyosivánfalva, 1911-ig Kákova (románul Cacova Ierii) falu Romániában, Erdélyben, Kolozs megyében, Tordától nyugatra.

Új!!: Szláv nyelvek és Aranyosivánfalva · Többet látni »

Arló

Arló nagyközség Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, az Ózdi járásban.

Új!!: Szláv nyelvek és Arló · Többet látni »

Aromán nyelv

Keleti újlatin nyelvek: Egyes nyelvészek szerint az aromán nyelv (más néven arumén, makedoromán vagy vlach; beszélői elnevezéseként limba armãneascã, armãneashti vagy armãneashce) a Délkelet-Európában élő arománok önálló nyelve.

Új!!: Szláv nyelvek és Aromán nyelv · Többet látni »

Arománok

Keleti újlatin nyelveket beszélők által lakott régiók Arománok által lakott régiók a Balkánon (sárga színnel) Az arománok egy keleti újlatin nyelvet, az arománt beszélő népesség, amely a legelterjedtebb vélemény szerint a középkorban vált ki a Balkán-félszigeten az i. e. 3. században elkezdődött római hódítások nyomán hat századon át kialakult újlatin ajkú népesség nagyobb csoportjából.

Új!!: Szláv nyelvek és Arománok · Többet látni »

Újlatin nyelvek

Az újlatin nyelvek vagy román nyelvek egymással igen közeli rokonságban álló modern nyelvek, amelyek az indoeurópai nyelvek italikus (itáliai) csoportjába tartozó latin nyelv beszélt változataiból alakultak ki.

Új!!: Szláv nyelvek és Újlatin nyelvek · Többet látni »

Újszomotor

Újszomotor (1899-ig Zsalobina) község Szlovákiában, az Eperjesi kerületben, a Varannói járásban.

Új!!: Szláv nyelvek és Újszomotor · Többet látni »

Úriszék (Szlovénia)

Úriszék (korábban Pananócz,, régi vend neve Pananovci) falu Szlovéniában, a Muravidéken, Péterhegy községhez tartozik.

Új!!: Szláv nyelvek és Úriszék (Szlovénia) · Többet látni »

Az albánok eredete

Az albánok eredete, az albán nép etnogenezise hosszú ideje vita tárgya a nyelvészek és a történettudósok körében.

Új!!: Szláv nyelvek és Az albánok eredete · Többet látni »

Az Oroszországi Föderáció északi, szibériai és távolkeleti őslakos kis létszámú népei

Az Oroszországi Föderáció északi, szibériai és távolkeleti őslakos kis létszámú népei (oroszul: коренные, малочисленные народы Севера, Сибири и Дальнего Востока Российской Федерации), gyakori rövidebb alakban: északi őslakos népek (коренные народы Севера) az oroszországi népek egy olyan kisebbségi csoportját alkotják, melyet a központi törvényhozás külön nevesít.

Új!!: Szláv nyelvek és Az Oroszországi Föderáció északi, szibériai és távolkeleti őslakos kis létszámú népei · Többet látni »

Ács (foglalkozás)

250px egy ács szerszámai kb 1465-ből Ácsok egy indiai faluban Az ács olyan szakképzett mesterember, aki zsaluzatokat, állvány-szerkezeteket és maradó faszerkezeteket készít, bont, átalakít, javít és karbantart.

Új!!: Szláv nyelvek és Ács (foglalkozás) · Többet látni »

Ágcsernyő

Ágcsernyő község Szlovákiában, a Kassai kerület Tőketerebesi járásában.

Új!!: Szláv nyelvek és Ágcsernyő · Többet látni »

Ča nyelvjárás

A ča nyelvjárás (irodalmi horvátul čakavsko narječje, čakavica, čakavština, saját neve čakavščina, čakavski jazik) egyike a közép-délszláv diarendszer három legnagyobb változatának a kaj és a što nyelvjárás mellett.

Új!!: Szláv nyelvek és Ča nyelvjárás · Többet látni »

Örmény névadás

Az örmény névadás eredete az ősidőkbe nyúlik vissza, a személynevek többnyire pozitív jelentést hordoztak, a szülők a névadással is megpróbálták pozitív irányba befolyásolni gyerekük jövőjét, akárcsak más népek.

Új!!: Szláv nyelvek és Örmény névadás · Többet látni »

Ócsárd

Ócsárd község Baranya vármegyében, a Pécsi járásban.

Új!!: Szláv nyelvek és Ócsárd · Többet látni »

Óegyházi szláv nyelv

Az óegyházi szláv nyelv (egyéb elnevezései: ószláv, óbolgár, ómacedón, ószerb, ószlovén, óorosz, óhorvát, ócseh vagy régi szláv nyelv) a legkorábbi írásos emlékekkel rendelkező szláv nyelv.

Új!!: Szláv nyelvek és Óegyházi szláv nyelv · Többet látni »

Ólubló

Ólubló (szlovákul Stará Ľubovňa, németül Altlublau, lengyelül Stara Lubowla, latinul Lublovia) város Szlovákiában, az Eperjesi kerület Ólublói járásában.

Új!!: Szláv nyelvek és Ólubló · Többet látni »

Óradna

A főtér – jobbról balra a volt főszolgabírói hivatal, a Florian Porcius nyolc osztályos iskola (volt állami elemi népiskola), bal szélen a római katolikus templom A görög katolikus templom Sírok a zsidó temetőben Óradna környéke 1769–1773 között Óradna (Radna, románul Rodna, Rodna Veche, régen Rogna és Rocna is, németül Altrodenau, Roden vagy Rodenau, szászul Rodne vagy Rudne) falu Romániában, Beszterce-Naszód megyében.

Új!!: Szláv nyelvek és Óradna · Többet látni »

Óruszolc

Óruszolc, 1911-ig Óruszova (Órussova) falu Romániában, a Bánátban, Krassó-Szörény megyében.

Új!!: Szláv nyelvek és Óruszolc · Többet látni »

Ószadova

Római katolikus templom Ószadova, 1911-től 1918-ig Ószagyva falu Romániában, a Bánátban, Krassó-Szörény megyében.

Új!!: Szláv nyelvek és Ószadova · Többet látni »

Ä

jobbra Az ä (umlautos a) betűt több latin betűs ábécét használó nyelv használja, többek közt a germán nyelvek közül a német, valamint a svéd, a finnugor nyelvek közül a finn, az észt, a szláv nyelvek közül pedig a szlovák.

Új!!: Szláv nyelvek és Ä · Többet látni »

Élőség

A nyelvészetben az élőség és ellentéte, az élettelenség elsősorban azon a természetes különbségen alapszik, amely élőlények és nem élőlények között van.

Új!!: Szláv nyelvek és Élőség · Többet látni »

Észtország

Észtország, teljes nevén Észt Köztársaság (Eesti Vabariik) észak-európai állam a Balti-tenger keleti partján.

Új!!: Szláv nyelvek és Észtország · Többet látni »

Babsa

Babsa falu Romániában, a Bánságban, Temes megyében.

Új!!: Szláv nyelvek és Babsa · Többet látni »

Bagota

Szent Anna-templom Bagota (szlovákul: Bohatá) a 8153 lakosú (2001) Ógyalla északkeleti városrésze.

Új!!: Szláv nyelvek és Bagota · Többet látni »

Bakóca

Bakóca község Baranya vármegyében, a Hegyháti járásban.

Új!!: Szláv nyelvek és Bakóca · Többet látni »

Bakonya (Magyarország)

Bakonya község Baranya vármegyében, a Pécsi járásban.

Új!!: Szláv nyelvek és Bakonya (Magyarország) · Többet látni »

Bakonycsernye

Bakonycsernye Lelkes György (szerk): Magyar helységnév-azonosító szótár.

Új!!: Szláv nyelvek és Bakonycsernye · Többet látni »

Balaton

Balatongyörökön, a 448 méter magas Boncsostetőn A Balaton (költői nevén: „a magyar tenger”, becenevén: Balcsi, németül: Plattensee, latinul: Lacus Pelso, horvátul: Blatno jezero) tó a Dunántúlon, Közép-Európa legnagyobb tava, Magyarország vízrajzának meghatározó eleme.

Új!!: Szláv nyelvek és Balaton · Többet látni »

Balkán (térség)

A Balkán-félsziget és a Regát területét történelmi-kulturális vonatkozásban egy régiónak lehet tekinteni, s egyszerűen a Balkán névvel szokás jelölni.

Új!!: Szláv nyelvek és Balkán (térség) · Többet látni »

Balkáni nyelvi unió

A balkáni nyelvi unió (ismert német nevén Balkan Sprachbund) olyan nyelvi jellegzetességek összessége, amelyet a Balkán-félsziget indoeurópai eredetű nyelvei, az albán, a görög, a latin és a szláv nyelvcsaládokba tartozó nyelvek egyszerre mutatnak fel.

Új!!: Szláv nyelvek és Balkáni nyelvi unió · Többet látni »

Balti nyelvek

A balti nyelvek az indoeurópai nyelvcsalád balti-szláv ágához tartoznak.

Új!!: Szláv nyelvek és Balti nyelvek · Többet látni »

Balti-szláv nyelvek

A balti-szláv nyelvek az indoeurópai nyelvcsaládnak a balti és szláv nyelvekből álló ága egy olyan nyelvészeti hipotézis szerint, amely egy balti-szláv ősnyelvet feltételez a nyelvi fejlődés egy korai szakaszában.

Új!!: Szláv nyelvek és Balti-szláv nyelvek · Többet látni »

Barca (folyó)

A Barca (románul Bârsa, németül Burzen vagy Burzenbach) egy folyó Romániában, Erdély délkeleti részén, a Barcaságban.

Új!!: Szláv nyelvek és Barca (folyó) · Többet látni »

Bazita

Bazita egykor önálló község, 1969 óta Zalaegerszeg városrésze.

Új!!: Szláv nyelvek és Bazita · Többet látni »

Bábolna (Románia)

A Veress-kastély Bábolna falu Romániában, Erdélyben, Hunyad megyében.

Új!!: Szláv nyelvek és Bábolna (Románia) · Többet látni »

Bácska

Bácska (szerbül Бачка / Bačka, horvátul Bačka, szlovákul Báčka, németül Batschka) újkori tájfogalom, Bács-Bodrog vármegyének népies neve.

Új!!: Szláv nyelvek és Bácska · Többet látni »

Bánnyíres

Bánnyíres (1899-ig Brezolub) község Szlovákiában, a Trencséni kerületben, a Báni járásban.

Új!!: Szláv nyelvek és Bánnyíres · Többet látni »

Bárca (település)

Bárca (szlovákul Barca) Kassa településrésze, egykor önálló község Szlovákiában, a Kassai kerületben, a Kassai IV. járásban.

Új!!: Szláv nyelvek és Bárca (település) · Többet látni »

Bázakerettye

Bázakerettye község Zala vármegye Letenyei járásában, a Zalai-dombságban, az Egerszeg–Letenyei-dombság területén.

Új!!: Szláv nyelvek és Bázakerettye · Többet látni »

Bázna

bélyegkép bélyegkép bélyegkép ortodox templom Bázna (más néven Felsőbajom, románul Bazna, korábban Baiumul de Sus, németül Baassen, korábban Ober-Bassen, szászul Baußen) falu Romániában, Szeben megyében, az azonos nevű község központja.

Új!!: Szláv nyelvek és Bázna · Többet látni »

Bélavézse

Bélavézse (1899-ig Belovezsa) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Bártfai járásában.

Új!!: Szláv nyelvek és Bélavézse · Többet látni »

Bódvarákó

Bódvarákó község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, az Edelényi járásban.

Új!!: Szláv nyelvek és Bódvarákó · Többet látni »

Beások

Teknővájó beás. Franz Neuhauser nagyszebeni festő festett rézmetszete 1807-ből A beások a cigányok nagyobb csoportjától különvált, Közép- és Délkelet-Európa több országában szétszóródottan élő népcsoport.

Új!!: Szláv nyelvek és Beások · Többet látni »

Belarusz nyelv

A belarusz nyelv (belarusz nyelven: беларуская мова; szintén használt elnevezései: belorusz nyelv, fehérorosz nyelv) ma kb.

Új!!: Szláv nyelvek és Belarusz nyelv · Többet látni »

Belga törzsek

A belgák (latinul Belgae) egy ókori eredetű népcsoport, amely Galliától északra, a tengerpart és a Rajna bal partja között élt.

Új!!: Szláv nyelvek és Belga törzsek · Többet látni »

Belgrád

Belgrád (eredeti magyar neve legalább a XIV. század eleje óta Fehérvár, Nándorfehérvár, a 16. és a 19. század között n > l hangváltozással gyakran Lándorfejérvár („Bolgárfehérvár”) változatban is, szerbül 'Fehérvár' jelentéssel Београд / Beograd) Szerbia fővárosa és egyben legnagyobb városa.

Új!!: Szláv nyelvek és Belgrád · Többet látni »

Belián

A BeliánA Nyelvtudományi Intézet által anyakönyvezhetőnek minősített név szláv → magyar eredetű férfinév, jelentése: fehér.Ladó-Bíró, 38.

Új!!: Szláv nyelvek és Belián · Többet látni »

Beregbárdos

Beregbárdos település Ukrajnában Kárpátalján, a Munkácsi járásban.

Új!!: Szláv nyelvek és Beregbárdos · Többet látni »

Beriszló

A BeriszlóA Nyelvtudományi Intézet által anyakönyvezhetőnek minősített név a szláv Pribyslav névből származik, ennek jelentése: gyarapododik, (meg)nő + híres.Ladó-Bíró, 39.

Új!!: Szláv nyelvek és Beriszló · Többet látni »

Berivoj

Berivoj falu Romániában, Erdélyben, Brassó megyében.

Új!!: Szláv nyelvek és Berivoj · Többet látni »

Berzava

A Berzava (románul Bârzava, szerbül Брзава / Brzava) folyó Románia és Szerbia területén.

Új!!: Szláv nyelvek és Berzava · Többet látni »

Berzova

Berzova, 1910-től 1918-ig Marosborsa falu Romániában, Arad megyében.

Új!!: Szláv nyelvek és Berzova · Többet látni »

Bezdán

Bezdán (szerbül Бездан / Bezdan, németül Besdan) többségében magyarok lakta település a mai Szerbiában, a Vajdaságban, a Nyugat-bácskai körzetben, Zombor községben.

Új!!: Szláv nyelvek és Bezdán · Többet látni »

Biestow

Biestow Rostock egyik városrésze.

Új!!: Szláv nyelvek és Biestow · Többet látni »

Bihari József (nyelvész)

Bihari József (Érmihályfalva, 1908. május 6 – Eger, 1997. november 26): nyelvész, műfordító, tanszékvezető főiskolai tanár.

Új!!: Szláv nyelvek és Bihari József (nyelvész) · Többet látni »

Birtokos eset

A grammatikában a birtokos eset, latin szóval genitivus az az eset, amely a legtágabb értelemben azt fejezi ki, hogy egy, ugyancsak tág értelemben vett tárgy viszonyban van egy másik tárggyal.

Új!!: Szláv nyelvek és Birtokos eset · Többet látni »

Biste

Biste község Szlovákiában, a Kassai kerület Tőketerebesi járásában.

Új!!: Szláv nyelvek és Biste · Többet látni »

Bizánci rítus

A bizánci vagy más néven görög vagy konstantinápolyi rítus a kereszténységben a keleti rítusok egyik ága.

Új!!: Szláv nyelvek és Bizánci rítus · Többet látni »

Blaž Kumerdej

Blaž Kumerdej (korabeli írásmód szerint Kumerdey) (Feldes, 1738. január 27. – Laibach, 1805. március 10.) szlovén tanító, felvilágosult, filológus, író.

Új!!: Szláv nyelvek és Blaž Kumerdej · Többet látni »

Blazsena

A BlazsenaA Nyelvtudományi Intézet által anyakönyvezhetőnek minősített név a Balázs férfinév szláv megfelelőinek női párja.

Új!!: Szláv nyelvek és Blazsena · Többet látni »

Bodolló

Bodolló Szepsi város része, egykor önálló község Szlovákiában, a Kassai kerület Kassa-környéki járásában, Kassától 26 km-re délnyugatra.

Új!!: Szláv nyelvek és Bodolló · Többet látni »

Bogát (hadvezér)

Bogát 10. századi magyar hadvezér volt, Liudprand szerint a 921–922-es itáliai hadjárat egyik vezetője Busak néven, Makkai László szerint ezután ő lett az első erdélyi gyula.

Új!!: Szláv nyelvek és Bogát (hadvezér) · Többet látni »

Bogát (keresztnév)

A BogátA Nyelvtudományi Intézet által anyakönyvezhetőnek minősített név szláv → magyar eredetű férfinév, jelentése: gazdag.

Új!!: Szláv nyelvek és Bogát (keresztnév) · Többet látni »

Bogdán (keresztnév)

A BogdánA Nyelvtudományi Intézet által anyakönyvezhetőnek minősített név szláv eredetű férfinév, jelentése: Isten ajándéka.Ladó-Bíró, 40.

Új!!: Szláv nyelvek és Bogdán (keresztnév) · Többet látni »

Bogdány

Bogdány (szlovákul Bohdanovce nad Trnavou) község Szlovákiában, a Nagyszombati kerületben, a Nagyszombati járásban.

Új!!: Szláv nyelvek és Bogdány · Többet látni »

Bogumil

A BogumilA Nyelvtudományi Intézet által anyakönyvezhetőnek minősített név szláv eredetű férfinév, jelentése: Isten + kedves.Ladó-Bíró, 41.

Új!!: Szláv nyelvek és Bogumil · Többet látni »

Bojár

Bojárnak nevezték Oroszországban, Bulgáriában, Moldvában és Havasalföldön a földesurakat, nemes embereket.

Új!!: Szláv nyelvek és Bojár · Többet látni »

Bokajalfalu

Bokajalfalu környéke 1769-1773 között Bokajalfalu (Alfalubokaj) falu Romániában, Fehér megyében, Alkenyér községben.

Új!!: Szláv nyelvek és Bokajalfalu · Többet látni »

Bolesław Woytowicz

Bolesław Woytowicz (Dunajowce, 1899. december 5. – Katowice, 1980. július 11.) lengyel zeneszerző, zongoraművész és zenepedagógus volt, Stefania Woytowicz énekesnő féltestvére.

Új!!: Szláv nyelvek és Bolesław Woytowicz · Többet látni »

Boleszláv

A BoleszlávA Nyelvtudományi Intézet által anyakönyvezhetőnek minősített név szláv eredetű férfinév, jelentése: több + dicsőség.Ladó-Bíró, 41.

Új!!: Szláv nyelvek és Boleszláv · Többet látni »

Bolgár nyelv

A bolgár nyelv (bolgárul български език/bălgarszki ezik) az indoeurópai nyelvcsalád szláv ágának délszláv nyelvcsoportjához tartozik, annak is a keleti alcsoportjához.

Új!!: Szláv nyelvek és Bolgár nyelv · Többet látni »

Bolgárok

A bolgárok a bolgár nyelvet beszélő, Kelet-Európában- és a Balkán-félszigeten élő nép.

Új!!: Szláv nyelvek és Bolgárok · Többet látni »

Borat: Kazah nép nagy fehér gyermeke menni művelődni Amerika

A Borat: Kazah nép nagy fehér gyermeke menni művelődni Amerika (Borat: Cultural Learnings of America for Make Benefit Glorious Nation of Kazakhstan) 2006-ban bemutatott áldokumentumfilm-vígjáték a brit komikus, Sacha Baron Cohen főszereplésével.

Új!!: Szláv nyelvek és Borat: Kazah nép nagy fehér gyermeke menni művelődni Amerika · Többet látni »

Boroskrakkó

250px 250px Boroskrakkó, 1911-ig Krakkó település Romániában, Fehér megyében, az azonos nevű község központja.

Új!!: Szláv nyelvek és Boroskrakkó · Többet látni »

Bosnyák nyelv

A bosnyák nyelv (bosnyákul: bosanski jezik) az indoeurópai nyelvcsalád szláv ágának délszláv nyelvcsoportjához tartozik, annak is a nyugati alcsoportjához.

Új!!: Szláv nyelvek és Bosnyák nyelv · Többet látni »

Bozovics

Szálloda a főtéren, 1900 körül A Bigér-vízesés A római katolikus templom és a kaszárnya 1910 körül Bozovics látképe 1910-ben Bozovics falu Romániában, a Bánságban, Krassó-Szörény megyében.

Új!!: Szláv nyelvek és Bozovics · Többet látni »

Bozsó

A BozsóA Nyelvtudományi Intézet által anyakönyvezhetőnek minősített név szláv eredetű férfinév, a Bozsidár kicsinyítő képzős változata.

Új!!: Szláv nyelvek és Bozsó · Többet látni »

Bozsena

A BozsenaA Nyelvtudományi Intézet által anyakönyvezhetőnek minősített név szláv eredetű női név, jelentése: Istenhez tartozó.Ladó-Bíró, 153.

Új!!: Szláv nyelvek és Bozsena · Többet látni »

Bozsidár

A BozsidárA Nyelvtudományi Intézet által anyakönyvezhetőnek minősített név szláv eredetű férfinév, jelentése: isten + ajándék.

Új!!: Szláv nyelvek és Bozsidár · Többet látni »

Brandenburg

Brandenburg (alsószorb nyelven Kraj Braniborska) Németország egyik szövetségi tartománya az ország keleti részén.

Új!!: Szláv nyelvek és Brandenburg · Többet látni »

Branyicska

Branyicska falu Romániában, Erdélyben, Hunyad megyében.

Új!!: Szláv nyelvek és Branyicska · Többet látni »

Brassó nevének eredete

Brassó címere, a gyökereken nyugvó királyi korona Brassó nevének eredete máig vitatott téma a történészek körében.

Új!!: Szláv nyelvek és Brassó nevének eredete · Többet látni »

Brogyán

Brogyán (1899-ig Brogyán, szlovákul Brodzany) község Szlovákiában, a Trencséni kerületben, a Simonyi járásban.

Új!!: Szláv nyelvek és Brogyán · Többet látni »

Budamér

Budamér (szlovákul Budimír, lengyelül Budzymir) község Szlovákiában, a Kassai kerület Kassa-környéki járásában.

Új!!: Szláv nyelvek és Budamér · Többet látni »

Budapest

Budapest (németül: Ofen-Pesth vagy Budapest, latinul: Budapestinum, szlovákul és csehül: Budapešť, lengyelül: Budapeszt, horvátul és szlovénül: Budimpešta, jiddisül: בודאפעשט, románul: Budapesta) Magyarország fővárosa, egyben legnagyobb és legnépesebb települése, jelenleg az Európai Unió 9.

Új!!: Szláv nyelvek és Budapest · Többet látni »

Budapest nevének eredete

Lánchíd éjszakai megvilágításban Budapest nevének eredete ma is vitára ad okot.

Új!!: Szláv nyelvek és Budapest nevének eredete · Többet látni »

Bukóc (Sztropkói járás)

Bukóc község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Sztropkói járásában.

Új!!: Szláv nyelvek és Bukóc (Sztropkói járás) · Többet látni »

Bulgária

Bulgária (Balgarija), hivatalos nevén a Bolgár Köztársaság (Република България, Republika Balgarija) a Fekete-tenger partján fekvő, 6,6 millió lakosú állam Délkelet-Európában.

Új!!: Szláv nyelvek és Bulgária · Többet látni »

Bunyevác nyelvjárás

A bunyevác nyelv (szerbül/horvátul: bunjevački jezik) a bunyevác népcsoport beszélt nyelve, melyet Magyarországon Baja vidékén kis számban, jelentősebb arányban Vajdaságban Szabadka, Zombor és Bács városokban, illetve azok környékein, valamint Horvátország vidékein használnak.

Új!!: Szláv nyelvek és Bunyevác nyelvjárás · Többet látni »

Buzita

Buzita község Szlovákiában, a Kassai kerület Kassa-környéki járásában.

Új!!: Szláv nyelvek és Buzita · Többet látni »

C

A C a latin ábécé harmadik, a magyar ábécé negyedik betűje.

Új!!: Szláv nyelvek és C · Többet látni »

Ch (digráf)

jobbra A Ch, ch egy digráf, amely a latin ábécét használó nyelvekben többféle hangot jelölhet.

Új!!: Szláv nyelvek és Ch (digráf) · Többet látni »

Chełmno

Chełmno (latinul Culmen, németül Culm, Kulm) város Lengyelországban, a Kujávia-pomerániai vajdaságban, a chełmnoi járásban.

Új!!: Szláv nyelvek és Chełmno · Többet látni »

Cirill írást használó nyelvek

Területek, ahol a cirill írás a hivatalos (világos zölddel azon területek, ahol a cirill a hivatalos írások egyike) Jelenleg vagy egykor cirill írást használó nyelvek listája.

Új!!: Szláv nyelvek és Cirill írást használó nyelvek · Többet látni »

Csarnahó

Csarnahó (más néven Gyopáros) község Szlovákiában, a Kassai kerület Tőketerebesi járásában.

Új!!: Szláv nyelvek és Csarnahó · Többet látni »

Csák (település)

A csákovai római katolikus templom A csákovai román ortodox templom Feszület a római katolikus templom előtt Csák, 1913-ig Csákova város Romániában, a Bánságban, Temes megyében.

Új!!: Szláv nyelvek és Csák (település) · Többet látni »

Csáklya (település)

Csáklya környéke 1769-1773 között Csáklya falu Romániában, Erdélyben, Fehér megyében, az Erdélyi-hegyalján.

Új!!: Szláv nyelvek és Csáklya (település) · Többet látni »

Császlóc

Császlóc falu Ukrajnában, Kárpátalján, az Ungvári járásban.

Új!!: Szláv nyelvek és Császlóc · Többet látni »

Csíkdelne

Csíkdelne falu Romániában, Hargita megyében.

Új!!: Szláv nyelvek és Csíkdelne · Többet látni »

Csíktaploca

Csíktaploca (románul Toplița vagy Toplița Ciuc, németül Bad Mieresch): Csíkszereda településrésze Romániában Hargita megyében.

Új!!: Szláv nyelvek és Csíktaploca · Többet látni »

Csütörtök

A csütörtök a hét szerda és péntek közé eső napja.

Új!!: Szláv nyelvek és Csütörtök · Többet látni »

Csősztelek

Csősztelek (szerbül Честерег / Čestereg, németül Neuhatzfeld) falu Szerbiában a Vajdaságban a Közép-bánsági körzetben, Bégaszentgyörgy községben.

Új!!: Szláv nyelvek és Csősztelek · Többet látni »

Cseh nyelv

A cseh nyelv (csehül český jazyk vagy čeština) az indoeurópai nyelvcsalád, azon belül a nyugati szláv nyelvek tagja.

Új!!: Szláv nyelvek és Cseh nyelv · Többet látni »

Csehek

A csehek (cseh nyelven: Češi, archaikus cseh nyelven: Čechové) Közép-Európában élő, a nyugati szlávokhoz tartozó népcsoport, ma Csehország lakóit jelenti.

Új!!: Szláv nyelvek és Csehek · Többet látni »

Csejte

Római katolikus templom Csejte (szlovákul Čachtice, németül Schächtitz) község Szlovákiában, a Trencséni kerület Vágújhelyi járásában.

Új!!: Szláv nyelvek és Csejte · Többet látni »

Csenyéte

Csenyéte község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, az Encsi járásban.

Új!!: Szláv nyelvek és Csenyéte · Többet látni »

Csepel-sziget

A Csepel-sziget ábrázolása a Tabula Hungariae térképen A lakihegyi adótorony Luigi Ferdinando Marsigli Csepel-szigetről készült térképe 1726-ból A Csepel-sziget Magyarország Duna-szigete.

Új!!: Szláv nyelvek és Csepel-sziget · Többet látni »

Cseres

Cseres (1899-ig Dubova) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Felsővízközi járásában.

Új!!: Szláv nyelvek és Cseres · Többet látni »

Cserhátsurány

Cserhátsurány község Nógrád vármegyében, a Balassagyarmati járásban.

Új!!: Szláv nyelvek és Cserhátsurány · Többet látni »

Cserlenő

Cserlenő település Ukrajnában, Kárpátalján, a Munkácsi járásban.

Új!!: Szláv nyelvek és Cserlenő · Többet látni »

Cserna (Duna)

A Cserna (románul Cerna) a Duna bal oldali mellékfolyója Romániában, Gorj, Krassó-Szörény és Mehedinți megyében.

Új!!: Szláv nyelvek és Cserna (Duna) · Többet látni »

Cserna (Maros)

A Cserna (másként Erdélyi Cserna, Egregy) a Maros bal oldali mellékfolyója Romániában, Erdélyben, Hunyad megyében.

Új!!: Szláv nyelvek és Cserna (Maros) · Többet látni »

Cserne (település)

Cserne (szlovákul Čierne) község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Csacai járásban.

Új!!: Szláv nyelvek és Cserne (település) · Többet látni »

Csernegyház

Csernegyház falu Romániában, a Bánátban, Temes megyében.

Új!!: Szláv nyelvek és Csernegyház · Többet látni »

Csernely

Csernely község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, az Ózdi járásban.

Új!!: Szláv nyelvek és Csernely · Többet látni »

Csertés (Románia)

Csertés falu Romániában, Erdélyben, Fehér megyében.

Új!!: Szláv nyelvek és Csertés (Románia) · Többet látni »

Csesznek

Csesznek község Veszprém vármegyében, a Zirci járásban.

Új!!: Szláv nyelvek és Csesznek · Többet látni »

Csetnik

cirill betűs felirat a következőképpen szól: „a királyért és a hazáért, szabadság vagy halál” A csetnik (szerbül: Четник) szónak több jelentése is van, de legtöbbször a szerbekhez köthető irreguláris katonai alakulat tagját jelöli.

Új!!: Szláv nyelvek és Csetnik · Többet látni »

Csicsóújfalu

Csicsóújfalu környéke 1769-1773 között Csicsóújfalu (vagy Corabia, német Neudorf) falu Romániában, Erdélyben, Beszterce-Naszód megyében.

Új!!: Szláv nyelvek és Csicsóújfalu · Többet látni »

Csiklovabánya

Csiklovabánya, 1911 és 1918 között Csiklóbánya (Németcsiklova,, vagy Deutsch-Tschiklowa) falu Romániában, a Bánságban, Krassó-Szörény megyében.

Új!!: Szláv nyelvek és Csiklovabánya · Többet látni »

Csontosrosztoka

Csontosrosztoka (más néven Alsó- és Felsőrosztoka) település Ukrajnában, Kárpátalján, az Ungvári járásban.

Új!!: Szláv nyelvek és Csontosrosztoka · Többet látni »

Csopak

Csopak község Veszprém vármegyében, a Balatonfüredi járásban.

Új!!: Szláv nyelvek és Csopak · Többet látni »

Csukás

Csukás, 1901-ig Ebendorf falu Romániában, a Bánságban, Temes megyében.

Új!!: Szláv nyelvek és Csukás · Többet látni »

Dédestapolcsány

Dédestapolcsány község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Kazincbarcikai járásban.

Új!!: Szláv nyelvek és Dédestapolcsány · Többet látni »

Délszláv nyelvek

A délszláv nyelvek a szláv nyelvek egy csoportja a keleti szláv és nyugati szláv mellett.

Új!!: Szláv nyelvek és Délszláv nyelvek · Többet látni »

Dénár

Ókori római denarius A dénár (régebben használt nevén denár) a rómaiak kora óta számos országban, így a Magyar Királyságban is egykor használt pénzegység illetve pénzérmék neve.

Új!!: Szláv nyelvek és Dénár · Többet látni »

Déva

Déva (románul Deva, németül Diemrich, Schlossberg, Denburg, latinul Sargetia, erdélyi szász nyelven Dimmrich) megyei jogú város (municípium), Hunyad megye székhelye Romániában, Erdélyben.

Új!!: Szláv nyelvek és Déva · Többet látni »

Dévaványa

Dévaványa város Békés vármegyében, a Gyomaendrődi járásban.

Új!!: Szláv nyelvek és Dévaványa · Többet látni »

Dévény

Dévény (szlovákul Devín, németül Theben) Pozsony város része Szlovákiában, a Pozsonyi kerület Pozsonyi IV. járásában.

Új!!: Szláv nyelvek és Dévény · Többet látni »

Dézna

Dézna (románul Dezna) falu Romániában, Arad megyében.

Új!!: Szláv nyelvek és Dézna · Többet látni »

Dedrád

Művelődési ház Általános iskola Evangélikus templom Dedrád (vagy Deutsch-Zepling, szász nyelven Zaiplenk) falu Romániában, Erdélyben, Maros megyében.

Új!!: Szláv nyelvek és Dedrád · Többet látni »

Defereggen-völgy

A Defereggen-völgy vagy röviden Defereggen egy nyugat–keleti futású alpesi völgy Kelet-Tirolban, azaz Ausztria Tirol tartományának Lienzi járásában.

Új!!: Szláv nyelvek és Defereggen-völgy · Többet látni »

Detek

Detek község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, az Encsi járásban.

Új!!: Szláv nyelvek és Detek · Többet látni »

Determináns (nyelvészet)

A grammatikában a determináns (magyar megfelelője „meghatározó” lenne) általános meghatározása szerint olyan szó, amely mondattani viszony keretében alárendeltje egy másik szónak, ennek jelentését pontosítva, megvilágosítva, leszűkítve,Constantinescu-Dobridor 1998, szócikk.

Új!!: Szláv nyelvek és Determináns (nyelvészet) · Többet látni »

Detta

Detta (románul és bolgárul Deta, helyi román nevén Ghedu) város Romániában, a Bánságban, Temes megyében.

Új!!: Szláv nyelvek és Detta · Többet látni »

Diakovár

Diakovár (horvátul Đakovo, németül Djakowar, szerbül Ђаково) város és község Horvátországban, Eszék-Baranya megyében.

Új!!: Szláv nyelvek és Diakovár · Többet látni »

Dialektuskontinuum

'''Szláv nyelvek''' A dialektológiában dialektus- vagy dialektális kontinuum, nyelvjáráskontinuum kisebb-nagyobb földrajzi területre kiterjedő dialektusok sora.

Új!!: Szláv nyelvek és Dialektuskontinuum · Többet látni »

Diód

Diód környéke 1769–1773 között Diód (románul Stremț) falu Romániában, Erdélyben, Fehér megyében, az Erdélyi-hegyalján.

Új!!: Szláv nyelvek és Diód · Többet látni »

Dipse

Dipse (helyi szász nyelvjárásban Dirbâχ) falu Romániában, Erdélyben, Beszterce-Naszód megyében.

Új!!: Szláv nyelvek és Dipse · Többet látni »

Dobóca

Dobóca község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Rimaszombati járásban.

Új!!: Szláv nyelvek és Dobóca · Többet látni »

Doborka

Az erődtemplom Doborka (szászul Dobrenk) falu Romániában, Erdélyben, Szeben megyében.

Új!!: Szláv nyelvek és Doborka · Többet látni »

Dobra (Hunyad megye)

A római katolikus templom Dobra (Hunyaddobra) falu Romániában, Erdélyben, Hunyad megyében.

Új!!: Szláv nyelvek és Dobra (Hunyad megye) · Többet látni »

Dobsina

Dobsina (szlovákul Dobšiná, németül Dobschau, latinul Dobsinium) város a mai Szlovákiában, a Kassai kerület Rozsnyói járásában.

Új!!: Szláv nyelvek és Dobsina · Többet látni »

Dorog

Dorog (németül Drostdorf) Komárom-Esztergom vármegye keleti részén, az Esztergomi járásban, a Pilis és a Gerecse által közrefogott Dorogi-medence északi bejáratánál található iparváros.

Új!!: Szláv nyelvek és Dorog · Többet látni »

Doubrava (Karvinái járás)

(1920-1924: Dombrová) (lengyelül: Dąbrowa) egy falu a Karvinái járásban, a Morva-sziléziai kerületben, Csehországban.

Új!!: Szláv nyelvek és Doubrava (Karvinái járás) · Többet látni »

Dragan

A DraganA Nyelvtudományi Intézet által anyakönyvezhetőnek minősített név szláv eredetű férfinév, jelentése: drága, kedves.

Új!!: Szláv nyelvek és Dragan · Többet látni »

Dragomérfalva

Dragomérfalva (jiddisül דראגמירשט) város Romániában, Máramaros megyében, a történeti Máramarosban.

Új!!: Szláv nyelvek és Dragomérfalva · Többet látni »

Drág

A fatemplom Drág falu Romániában, Erdélyben, Szilágy megyében.

Új!!: Szláv nyelvek és Drág · Többet látni »

Dránica

Dránicafedél egy elhagyott istállón, a máramarosi Batiza közelében A dránica (gránica, Udvarhelyszéken fatégla, Csíkban dránic) harminc–száz centiméter hosszú, tíz–harminc centiméter széles tetőfedő deszka.

Új!!: Szláv nyelvek és Dránica · Többet látni »

Drenova (Korça)

Drenova falu Albánia délkeleti részén, a Korçai-medence és a Morava-hegység találkozásánál, Korçától légvonalban 3,5, közúton 5 kilométerre dél-délkeleti irányban.

Új!!: Szláv nyelvek és Drenova (Korça) · Többet látni »

Dubrava (Liptószentmiklósi járás)

Dubrava (szlovákul Dúbrava) község Szlovákiában, a Zsolnai kerület Liptószentmiklósi járásában.

Új!!: Szláv nyelvek és Dubrava (Liptószentmiklósi járás) · Többet látni »

Dunadombó

Dunadombó (1899-ig Dubovácz, szerbül Дубовац / Dubovac, németül Dubowatz) falu Szerbiában a Vajdaságban a Dél-bánsági körzetben.

Új!!: Szláv nyelvek és Dunadombó · Többet látni »

Dunaszerdahely

Dunaszerdahely (szlovákul Dunajská Streda, németül Niedermarkt, héberül סרדאהלי) magyar többségű város Szlovákiában, a Nagyszombati kerület Dunaszerdahelyi járásának székhelye, a Csallóköz központja.

Új!!: Szláv nyelvek és Dunaszerdahely · Többet látni »

Dunazug-hegyvidék

A Dunazug-hegyvidék (Dunazug-hegység) egy földrajzi középtáj.

Új!!: Szláv nyelvek és Dunazug-hegyvidék · Többet látni »

Dusánka

A DusánkaA Nyelvtudományi Intézet által anyakönyvezhetőnek minősített név szláv eredetű női név, a Dusán női párja.

Új!!: Szláv nyelvek és Dusánka · Többet látni »

Egyházi szláv nyelv

Az egyházi szláv nyelv, más néven újegyházi szláv nyelv vagy egyszerűen szláv nyelv (anyanyelvi beszélői által használt név) a keleti ortodox egyház által használt konzervatív szláv liturgikus nyelv Fehéroroszországban, Bosznia-Hercegovinában, Bulgáriában, Észak-Macedóniában, Montenegróban, Lengyelországban, Oroszországban, Ukrajnában, Szerbiában, Csehországban, Szlovéniában, Szlovéniában és Horvátországban.

Új!!: Szláv nyelvek és Egyházi szláv nyelv · Többet látni »

Elemér (keresztnév)

Az ElemérA Nyelvtudományi Intézet által anyakönyvezhetőnek minősített név bizonytalan eredetű régi magyar férfinév.

Új!!: Szláv nyelvek és Elemér (keresztnév) · Többet látni »

Első dunai bolgár birodalom

Az első dunai bolgár birodalom (Parvo Balgarszko Carsztvo) 680–81-ben alapított középkori bolgár állam a Duna-delta közelében.

Új!!: Szláv nyelvek és Első dunai bolgár birodalom · Többet látni »

Elvonás (nyelvészet)

A nyelvészetben az „elvonás” terminus a szókészlet gyarapításának egyik nyelven belüli eszközét, a szóalkotási módok egyikét nevezi meg.

Új!!: Szláv nyelvek és Elvonás (nyelvészet) · Többet látni »

Epentézis

Az epentézis (Retorikai-stilisztikai lexikon, szócikk.Szathmári 2008, Epentézis szócikk.Jarceva 1990, ’epentézis’ szócikk.Bussmann 1998, 370. o.Dubois 2002, 183. o.Crystal 2008, 171. o.Bidu-Vrănceanu 1997, 186. o.Constantinescu-Dobridor 1998, szócikk. Egyes esetekben epentézis a nyelvtörténet egy bizonyos időszakában történt. Szavak fejlődésének esetében a mai nyelvben egyeseknek nincs epentézis nélküli változata. Epentézis a mai nyelvben is létezik, mint morfofonológiai jelenség toldalékok hozzáadásában résztvevő eszközként, szóösszetételben stb. Lexikológiai szempontból párhuzamosan létező szóváltozatokat produkál.

Új!!: Szláv nyelvek és Epentézis · Többet látni »

Erdőfalva (Kolozs megye)

Erdőfalva (románul Ardeova) falu Romániában Kolozs megyében, Magyargyerőmonostor községben, Magyargyerőmonostor közvetlen közelében fekszik.

Új!!: Szláv nyelvek és Erdőfalva (Kolozs megye) · Többet látni »

Eset

Az agglutináló nyelvekben és egyes flektáló nyelvekben az eset (latinul casus) a névszó (főnév, melléknév, névmás, számnév) és egyes nyelvekben a névelő azon grammatikai kategóriája, amely a mondattani funkció kifejezésének az egyik alaktani módszere.

Új!!: Szláv nyelvek és Eset · Többet látni »

Eszék

Eszék Luigi Ferdinando Marsigli ''Mappa Generalis'' térképén (1726) Eszék város Horvátországban.

Új!!: Szláv nyelvek és Eszék · Többet látni »

Eszközhatározó eset

Egyes agglutináló és egyes flektáló nyelvek grammatikájában az eszközhatározó eset (latinul instrumentalis) egyike a nyelvtani eseteknek.

Új!!: Szláv nyelvek és Eszközhatározó eset · Többet látni »

Eszperantó ábécé

Az eszperantó ábécé az eszperantó nyelv leírására használt latin betűs ábécé.

Új!!: Szláv nyelvek és Eszperantó ábécé · Többet látni »

Eszperantó nyelv

Az eszperantó, eredeti nevén Lingvo Internacia nemzetektől független, mindenki számára egyenjogú nyelvhasználatot biztosító, mesterséges, élő, semleges nemzetközi segédnyelv.

Új!!: Szláv nyelvek és Eszperantó nyelv · Többet látni »

Esztergom

Esztergom fejlett iparú, iskola- és kikötőváros Komárom-Esztergom vármegyében, a Duna jobb partján, megyei jogú város, az Esztergomi járás székhelye.

Új!!: Szláv nyelvek és Esztergom · Többet látni »

Európa

Európa Földünk egyik kontinense, amelynek határai nyugaton az Atlanti-óceán, északon a Jeges-tenger, keleten az Urál hegység, az Urál-folyó és a Kaszpi-tenger, délkeleten a Kaukázus vidéke és a Fekete-tenger, délen pedig a Földközi-tenger.

Új!!: Szláv nyelvek és Európa · Többet látni »

Fazekaszsaluzsány

Fazekaszsaluzsány (szlovákul Hrnčiarske Zalužany) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerület Poltári járásában.

Új!!: Szláv nyelvek és Fazekaszsaluzsány · Többet látni »

Fülpösdaróc

Fülpösdaróc község Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, a Mátészalkai járásban.

Új!!: Szláv nyelvek és Fülpösdaróc · Többet látni »

Főnévi igenév

A főnévi igenév (a latinban legismertebb megfelelője az infinitivus) az ige egyik személytelen alakja, amely kisebb-nagyobb mértékben főnévként tud működni.

Új!!: Szláv nyelvek és Főnévi igenév · Többet látni »

Fejérfalva

Fejérfalva (jiddisül פערעשט) falu Romániában, Máramaros megyében, a történeti Máramarosban.

Új!!: Szláv nyelvek és Fejérfalva · Többet látni »

Feketehalom

A Kotla háromdimenziós képe Az erődtemplom A Kotla Az evangélikus templom belső tere Az evangélikus templom kazettás mennyezete Az ortodox templom A víztározó A Kotla A régi városháza Feketehalom (románul Codlea, németül Zeiden, szászul Zäöeden, latinul Cidium) megyei jogú város (municípium) Romániában, Erdélyben, Brassó megyében, a Barcaságban.

Új!!: Szláv nyelvek és Feketehalom · Többet látni »

Feldebrő

Feldebrő (szlovákul Debrov) község Heves vármegyében, az Egri járásban.

Új!!: Szláv nyelvek és Feldebrő · Többet látni »

Felmér

Felmér (románul Felmer, németül Felmern, szászul Fälmern) falu Romániában, Brassó megye északnyugati részén.

Új!!: Szláv nyelvek és Felmér · Többet látni »

Felsőatrak

Felsőatrak (szlovákul Horné Otrokovce) község Szlovákiában, a Nagyszombati kerületben, a Galgóci járásban.

Új!!: Szláv nyelvek és Felsőatrak · Többet látni »

Felsőcsatár

Felsőcsatár (gradistyeiül Zgornji Četar) község Vas vármegyében, a Szombathelyi járásban.

Új!!: Szláv nyelvek és Felsőcsatár · Többet látni »

Felsőcsitár

Felsőcsitár (szlovákul Horné Štitáre) község Szlovákiában, a Nyitrai kerület Nagytapolcsányi járásában.

Új!!: Szláv nyelvek és Felsőcsitár · Többet látni »

Felsődobsza

Felsődobsza község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye Gönci járásában.

Új!!: Szláv nyelvek és Felsődobsza · Többet látni »

Felsődombó

Felsődombó (szlovákul Horné Dubové, németül Oberdubowan) község Szlovákiában, a Nagyszombati kerületben, a Nagyszombati járásban.

Új!!: Szláv nyelvek és Felsődombó · Többet látni »

Felsőgereben

Felsőgereben település Ukrajnában, Kárpátalján, a Munkácsi járásban.

Új!!: Szláv nyelvek és Felsőgereben · Többet látni »

Felsőhelbény

Felsőhelbény (szlovákul Horné Chlebany) község Szlovákiában, a Nyitrai kerület, Nagytapolcsányi járásában.

Új!!: Szláv nyelvek és Felsőhelbény · Többet látni »

Felsőkálinfalva

Felsőkálinfalva falu Romániában, Máramaros megyében, a történeti Máramarosban.

Új!!: Szláv nyelvek és Felsőkálinfalva · Többet látni »

Felsőlóc

Felsőlóc (szlovákul Horné Lovčice) Bresztovány településrésze, korábban önálló falu Szlovákiában, a Nagyszombati kerületben.

Új!!: Szláv nyelvek és Felsőlóc · Többet látni »

Felsőrozsnak

Felsőrozsnak (más néven Rozsnakpuszta, korábban Rozsnak) a Heves vármegyei Sirok külterületi lakott helye, a település központjától 8,0 km-re északkeletre, a Rozsnak-völgyben, a Kígyós-patak partján.

Új!!: Szláv nyelvek és Felsőrozsnak · Többet látni »

Felsőszil

Felsőszil (1899-ig Nagy-Bresztovány, szlovákul Brestovany) Bresztovány településrésze, korábban önálló falu Szlovákiában, a Nagyszombati kerületben, a Nagyszombati járásban.

Új!!: Szláv nyelvek és Felsőszil · Többet látni »

Felsővalkó

Felsővalkó (románul Valcău de Sus) falu Romániában, Szilágy megyében.

Új!!: Szláv nyelvek és Felsővalkó · Többet látni »

Fenyvesvölgy

Fenyvesvölgy falu Ukrajnában, Kárpátalján, az Ungvári járásban.

Új!!: Szláv nyelvek és Fenyvesvölgy · Többet látni »

Ferencfalva (Románia)

A Gozna-víztározó Ferencfalva (a helyi ejtés szerint Valiug) falu Romániában, a Bánságban, Krassó-Szörény megyében.

Új!!: Szláv nyelvek és Ferencfalva (Románia) · Többet látni »

Finnország történelme

Finnország címere Finnország történelme az utolsó jégkorszak, Kr.

Új!!: Szláv nyelvek és Finnország történelme · Többet látni »

Flattach

Flattach osztrák község Karintia Spittal an der Drau-i járásában.

Új!!: Szláv nyelvek és Flattach · Többet látni »

Flexió (nyelvészet)

spanyol ’macska’ szón keresztül:'''GAT'''-: szótőGAT'''O''': hímnem, egyes számGAT'''A''': nőnem, egyes számGAT'''OS''': hímnem, többes számGAT'''AS''': nőnem, többes számGATO'''S''': jelöletlen többes szám A flexió, flektálás vagy hajlítás a nyelvészetben a flektáló nyelvekre jellemző szóalak-változtatás, amellyel a különböző nyelvtani viszonyokat kifejezik.

Új!!: Szláv nyelvek és Flexió (nyelvészet) · Többet látni »

Folyamatos múlt

A grammatikában a folyamatos múlt egyes nyelvekben létező vagy létezett igeidő-alak.

Új!!: Szláv nyelvek és Folyamatos múlt · Többet látni »

Fonotaktika

A fonotaktika a hangtan azon ága, amely azt tanulmányozza, hogy a beszédhangoknak milyen sorozatai használatosak törvényszerűen, azaz milyen hangfajták és mely helyzetben fordulhatnak elő (pl. lehetséges szótagszerkezetek, mássalhangzó-sorozatok).

Új!!: Szláv nyelvek és Fonotaktika · Többet látni »

Freiburgi Egyetem

A Freiburgi Egyetem egy kétnyelvű, német és francia nyelvű felsőoktatási intézmény, amely a svájci Fribourg városában található.

Új!!: Szláv nyelvek és Freiburgi Egyetem · Többet látni »

Frivaldnádas

Frivaldnádas (1906-ig Trsztyennafrivald, szlovákul Rajecká Lesná, korábban Fryvald-Lesná) község Szlovákiában, a Zsolnai kerület Zsolnai járásában.

Új!!: Szláv nyelvek és Frivaldnádas · Többet látni »

Gadulka

A gadulka (Гъдулка) egy bolgár népi vonós hangszer, amely igen jól őrzi az ősi vonósok tulajdonságait.

Új!!: Szláv nyelvek és Gadulka · Többet látni »

Galagonyás

Galagonyás (szerbül Глогоњ / Glogonj, németül Glogau, románul Glogoni) falu Szerbiában, a Vajdaságban, a Dél-bánsági körzetben.

Új!!: Szláv nyelvek és Galagonyás · Többet látni »

Galambfélék

Sevillában. A városban élő galambok 99%-a hófehér Fácángalamb ''(Otidiphaps nobilis)'' A galambfélék (Columbidae), vagy közismert nevükön galambok, a madarak osztályának galambalakúak (Columbiformes) rendjébe tartozó család.

Új!!: Szláv nyelvek és Galambfélék · Többet látni »

Galsa

Galsa falu Romániában, Arad megyében.

Új!!: Szláv nyelvek és Galsa · Többet látni »

Galvács

Galvács község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye Edelényi járásában.

Új!!: Szláv nyelvek és Galvács · Többet látni »

Garat (település)

Garat (1931-ig Ștena) falu Romániában, Erdélyben, Brassó megyében.

Új!!: Szláv nyelvek és Garat (település) · Többet látni »

Gavosdia

Gavosdia (1911-ben Krassókövesd,, 1925 és 50 között Mocioni, 1950-től az 1990-es évekig Nicolae Bălcescu) falu Romániában, a Bánságban, Temes megyében.

Új!!: Szláv nyelvek és Gavosdia · Többet látni »

Gálszécs

Gálszécs (szlovákul Sečovce) város Szlovákiában, a Kassai kerület Tőketerebesi járásában.

Új!!: Szláv nyelvek és Gálszécs · Többet látni »

Gölnicbánya

Gölnicbánya (szlovákul Gelnica, németül Göllnitz) város Szlovákiában, a Kassai kerület Gölnicbányai járásának székhelye.

Új!!: Szláv nyelvek és Gölnicbánya · Többet látni »

Gömörszőlős

Gömörszőlős község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Putnoki járásban.

Új!!: Szláv nyelvek és Gömörszőlős · Többet látni »

Gelence

A Szent Imre-templom kazettás mennyezete Freskó a Szent Imre-templomban Gelence (románul Ghelința, szászul Gälänz) falu Romániában Kovászna megyében.

Új!!: Szláv nyelvek és Gelence · Többet látni »

Gellért-hegy

A Gellért-hegy (korábban: Kelen-hegy, németül: Blocksberg vagy Osterberg, latinul: Mons Sancti Gerhardi, törökül: Gürz İlyas Bayırı) Budapest I. és XI. kerületében, a Duna jobb partján álló, 235 méterrel a tengerszint fölé magasodó hegy (valójában hivatalosan mindössze domb, hiszen a hegyek 300 méteres tengerszint feletti magasságnál kezdődnek).

Új!!: Szláv nyelvek és Gellért-hegy · Többet látni »

Gellérthegy

A Gellérthegy (egybeírva) Budapest egyik városrésze az I. és XI. kerületben.

Új!!: Szláv nyelvek és Gellérthegy · Többet látni »

Giliszta

Földigiliszta-félék ''(Lumbricus terrestris)'' A giliszta elnevezéssel általában a gyűrűsférgek törzsének azokat a szárazföldi és édesvízi fajait jelölik, amelyeknek a táplálkozását az jellemzi, hogy a talajt a testükön áteresztve szűrik ki a számukra fontos szerves tápanyagokat.

Új!!: Szláv nyelvek és Giliszta · Többet látni »

Glagolita ábécé

Egy dalmát kolostor falának glagolita felirata A glagolita egy negyven önálló és egy kiegészítő jelből álló szláv ábécé.

Új!!: Szláv nyelvek és Glagolita ábécé · Többet látni »

Globukrajova

Globukrajova, 1911 és 1919 között Kiskirálymező (korábban Globucraiova) falu Romániában, a Bánátban, Krassó-Szörény megyében.

Új!!: Szláv nyelvek és Globukrajova · Többet látni »

Golop

Golop község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye Szerencsi járásában, a Szerencsi-dombság keleti peremén, a Szerencs-patak völgyében, Miskolctól 45 kilométerre északkeletre.

Új!!: Szláv nyelvek és Golop · Többet látni »

Gomolya

A gomolya vagy gömölye cipó vagy gömb alakú édes sajt.

Új!!: Szláv nyelvek és Gomolya · Többet látni »

Gradišćei nyelv

A gradišćei nyelv vagy gradišćei horvát nyelv (gradišćanski jezik, gradišćanskohrvatski jezik, akik viszont nyelvjárásnak tekintik, azok a narječje nevet használják rá) a horvát nyelv ča nyelvjárásából önállósult nyelvváltozat, amit a burgenlandi horvátok beszélnek.

Új!!: Szláv nyelvek és Gradišćei nyelv · Többet látni »

Grúzia

Grúzia vagy Georgia (grúz nyelven: საქართველო / Szakartvelo) állam a Kaukázusban, Kelet-Európa és Délnyugat-Ázsia határán,Európai Parlament,, 17/07/2014: "...pursuant to Article 49 of the Treaty on European Union, Georgia, Moldova and Ukraine – like any other European state – have a European perspective and may apply to become members of the Union provided that they adhere to the principles of democracy, respect fundamental freedoms and human and minority rights and ensure the rule of law..."" a Fekete-tenger keleti partján.

Új!!: Szláv nyelvek és Grúzia · Többet látni »

Groß Klein

Pozíció Rostock térképén Groß Klein Rostock (Németország) egyik városrésze.

Új!!: Szláv nyelvek és Groß Klein · Többet látni »

Gurabárza

Az aranyzúzók az 1900-as években Gurabárza (vagy Gura-Barza) falu Romániában, Hunyad megyében.

Új!!: Szláv nyelvek és Gurabárza · Többet látni »

Gyöngyös ürge

A gyöngyös ürge (Spermophilus suslicus) az emlősök (Mammalia) osztályának rágcsálók (Rodentia) rendjébe, ezen belül a mókusfélék (Sciuridae) családjába és a földimókusformák (Xerinae) alcsaládjába tartozó faj.

Új!!: Szláv nyelvek és Gyöngyös ürge · Többet látni »

Gyimesfelsőlok

Gyimesfelsőlok falu Romániában, Erdélyben, Hargita megyében.

Új!!: Szláv nyelvek és Gyimesfelsőlok · Többet látni »

H

A H a latin ábécé nyolcadik, a magyar ábécé tizennegyedik betűje.

Új!!: Szláv nyelvek és H · Többet látni »

Hajasd

Hajasd falu Ukrajnában, Kárpátalján, az Ungvári járásban.

Új!!: Szláv nyelvek és Hajasd · Többet látni »

Halábor

Halábor (ukránul Галабор (Halabor)) falu Ukrajnában, Kárpátalján, a Beregszászi járásban.

Új!!: Szláv nyelvek és Halábor · Többet látni »

Halálozások 2012-ben

Ez a szócikk a 2012-es évben elhunyt nevezetes személyeket sorolja fel.

Új!!: Szláv nyelvek és Halálozások 2012-ben · Többet látni »

Hamis barát

A hamis barátok (franciául faux-amis) nyelvészeti értelemben olyan szópár, melynek tagjai különböző nyelvűek, alakjuk hasonló, de jelentésük különböző, noha van közöttük valamilyen közös jelentésbeli vagy morfológiai vonás.

Új!!: Szláv nyelvek és Hamis barát · Többet látni »

Hamis barátok a magyartól eltérő nyelvek között

Ez a lista a magyartól eltérő nyelvek közötti hamis barátokat sorolja fel.

Új!!: Szláv nyelvek és Hamis barátok a magyartól eltérő nyelvek között · Többet látni »

Hangeltolódás

Hangeltolódásnak vagy hangváltozásnak nevezzük azt a hangtani fejlődési jelenséget, amelynek során a beszélők bizonyos hangokat valamilyen megfigyelhető szabályszerűség alapján másképp kezdenek ejteni (például zöngétlen → zöngés, zárhang → réshang, stb).

Új!!: Szláv nyelvek és Hangeltolódás · Többet látni »

Hangváltozás

A nyelvészetben a hangváltozás vagy hangtani változás terminusnak van egy tágabb és egy szűkebb értelmezése.

Új!!: Szláv nyelvek és Hangváltozás · Többet látni »

Határhegy (Ungvári járás)

Határhegy falu Ukrajnában, Kárpátalján, az Ungvári járásban.

Új!!: Szláv nyelvek és Határhegy (Ungvári járás) · Többet látni »

Határozószó

A grammatikában a határozószó olyan szófaj, amelynek hagyományos meghatározása szerint mondattani funkciója az, hogy határozóként főleg ige, és ritkábban melléknév vagy más határozószó bővítményeként ezek jelentését megváltoztatja vagy pontosítja.

Új!!: Szláv nyelvek és Határozószó · Többet látni »

Határvédő énekek

A határvédő énekek (albán këngë kreshnikësh, geg kângë kreshnikësh) az albán népi epika legrégebbi rétegét képviselő hősepikai alkotások ciklusa.

Új!!: Szláv nyelvek és Határvédő énekek · Többet látni »

Hatolyka

Hatolyka falu Romániában, Kovászna megyében.

Új!!: Szláv nyelvek és Hatolyka · Többet látni »

Hármasfalu (Ausztria)

Hármasfalu (korábbi nevén Podgoria) Bándol településrésze, egykor önálló község Ausztriában, Burgenland tartomány Felsőőri járásában.

Új!!: Szláv nyelvek és Hármasfalu (Ausztria) · Többet látni »

Hója

A Hója hegygerinc és erdő Kolozsváron, a Törökvágástól nyugatra.

Új!!: Szláv nyelvek és Hója · Többet látni »

Hegyzávod

Hegyzávod (1899-ig Zavada) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Homonnai járásában.

Új!!: Szláv nyelvek és Hegyzávod · Többet látni »

Herman Koch

Herman Koch (Arnhem, 1953. szeptember 5. –) holland író, drámaíró, színész, producer, glosszaíró.

Új!!: Szláv nyelvek és Herman Koch · Többet látni »

Hernádgönyű

Hernádgönyű falu Szlovákiában, a Kassai kerület Kassa-környéki járásában.

Új!!: Szláv nyelvek és Hernádgönyű · Többet látni »

Hernécs

Hernécs (jiddisül הארניצ'שט) falu Romániában, Máramaros megyében, a történeti Máramarosban.

Új!!: Szláv nyelvek és Hernécs · Többet látni »

Hilyó

Hilyó falu Szlovákiában, a Kassai kerület Kassa-környéki járásában.

Új!!: Szláv nyelvek és Hilyó · Többet látni »

Hohol

I. Szvjatoszláv kijevi fejedelem 1869-es ábrázolása hohol hajviselettelA hohol (oroszul: хохо́л; lengyelül chachoł, ukránul: хохол) jellegzetes, hagyományos kozák hajviselet, egyúttal az orosz nyelvben az ukránok pejoratív megnevezése.

Új!!: Szláv nyelvek és Hohol · Többet látni »

Hollólomnic

Hollólomnic (szlovákul Holumnica, németül Hollomnitz) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Késmárki járásában.

Új!!: Szláv nyelvek és Hollólomnic · Többet látni »

Homonnazávod

Homonnazávod (1899-ig Zavadka) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Homonnai járásában.

Új!!: Szláv nyelvek és Homonnazávod · Többet látni »

Horvát nyelv

A horvát nyelv (kékkel jelölve) elterjedése Horvátországban és a környező országokban (2006-os adatok szerint) A horvát nyelv az indoeurópai nyelvcsalád szláv ágának délszláv nyelvcsoportjához tartozik, annak is a nyugati alcsoportjához.

Új!!: Szláv nyelvek és Horvát nyelv · Többet látni »

Horvátország történelme

Horvátország közép-európai állam.

Új!!: Szláv nyelvek és Horvátország történelme · Többet látni »

Hosszúfalu (Szlovénia)

Hosszúfalu (korábban Lendvahosszúfalu) szlovéniai magyarok lakta falu Szlovéniában a Muravidéken.

Új!!: Szláv nyelvek és Hosszúfalu (Szlovénia) · Többet látni »

Hotinka

Hotinka (jiddisül הוטן) falu Romániában, a történeti Máramarosban, Máramaros megyében.

Új!!: Szláv nyelvek és Hotinka · Többet látni »

Hrboltó

Hrboltó Rózsahegy településrésze Szlovákiában, a Zsolnai kerület Rózsahegyi járásában.

Új!!: Szláv nyelvek és Hrboltó · Többet látni »

Hubó

Hubó község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Rimaszombati járásban.

Új!!: Szláv nyelvek és Hubó · Többet látni »

Hun nyelv

Az európai hun nyelvről alig vannak nyelvemlékek, ezért nyelvi hovatartozásukat csak találgathatjuk.

Új!!: Szláv nyelvek és Hun nyelv · Többet látni »

Huszt (település)

Huszt területi jelentőségű város Ukrajnában, Kárpátalján, a Huszti járás székhelye.

Új!!: Szláv nyelvek és Huszt (település) · Többet látni »

I. Károly frank császár

I.

Új!!: Szláv nyelvek és I. Károly frank császár · Többet látni »

I. Lajos magyar király

I.

Új!!: Szláv nyelvek és I. Lajos magyar király · Többet látni »

Igeidő

Az igeidő (latinul tempus) alaktani kategória, amellyel a nyelvek a cselekvés, történés, állapot idejét fejezik ki a közlés idejéhez viszonyítva.

Új!!: Szláv nyelvek és Igeidő · Többet látni »

Igeragozás és igehasználat a román nyelvben

Ez a szócikk a román igéről szól, a hagyományos nyelvtan szempontjából.

Új!!: Szláv nyelvek és Igeragozás és igehasználat a román nyelvben · Többet látni »

Igeszemlélet és igejelleg

A nyelvészetben az igeszemlélet (igeaspektus, aspektualitás) és az igejelleg (akcióminőség, Aktionsart) az ige olyan kategóriái, amelyek a cselekvés, történés lefolyásának módját, eredményességét, gyakoriságát stb.

Új!!: Szláv nyelvek és Igeszemlélet és igejelleg · Többet látni »

Ilkó

Ilkó település Ukrajnában, Kárpátalján, a Munkácsi járásban.

Új!!: Szláv nyelvek és Ilkó · Többet látni »

Illmic

Illmic (németül Illmitz) mezőváros Ausztriában, Burgenland tartományban, a Nezsideri járásban.

Új!!: Szláv nyelvek és Illmic · Többet látni »

Ilma Rakusa

Ilma Rakusa svájci író és műfordító.

Új!!: Szláv nyelvek és Ilma Rakusa · Többet látni »

Ilosva

Ilosva város Ukrajnában, Kárpátalján, a Huszti járásban.

Új!!: Szláv nyelvek és Ilosva · Többet látni »

Indoeurópai nyelvcsalád

Indoeurópai nyelvcsalád Az indoeurópai nyelvcsalád (elavult elnevezéssel indogermán nyelvcsalád) a természetes nyelvek egyik nyelvcsaládja.

Új!!: Szláv nyelvek és Indoeurópai nyelvcsalád · Többet látni »

Indoiráni nyelvek

Indoiráni nyelvek Az indoiráni nyelvek a szláv nyelvek, valamint az örmény nyelv mellett az indoeurópai nyelvcsalád keleti ágainak egyikét alkotják.

Új!!: Szláv nyelvek és Indoiráni nyelvek · Többet látni »

Interlingva nyelv

Az interlingua vagy interlingva (saját neve interlingua vagy interlingua de IALA) egy prototípus-módszerrel szerkesztett naturalista mesterséges nyelv, melyet az International Auxiliary Language Association (Nemzetközi Segédnyelv Egyesület) készített Alexander Gottfried Gode von Aesch (1907 – 1970) vezetésével; a végleges változat – közel negyed évszázados munka után – 1951-ben készült el.

Új!!: Szláv nyelvek és Interlingva nyelv · Többet látni »

Interszláv nyelv

Az interszláv vagy slovianski („szláv nyelv”) egy mesterséges nyelv, amit 2006-ban publikáltak először az interneten.

Új!!: Szláv nyelvek és Interszláv nyelv · Többet látni »

Irak–iráni háború

Irak–iráni háború - 1980. szeptember 22. - Teherán Az irak–iráni háború, elnevezése Iránban Kikényszerített háború (جنگ تحمیلی, Jang-e-tahmīlī) és Szent Védekezés (دفاع مقدس, Difāʿ muqaddas), illetve Irakban Szaddám kádiszíjai csatája (قادسيّة صدّام, Qādisiyyat Ṣaddām), Irak és Irán között 1980 szeptembere és 1988 augusztusa között vívott háború volt.

Új!!: Szláv nyelvek és Irak–iráni háború · Többet látni »

ISO 639-2

Az ISO 639-2:1998, Codes for the representation of names of languages — Part 2: Alpha-3 code (Kódok a nyelvek neveinek megjelenítéséhez – 2. rész: Alpha-3 kód), a Nemzetközi Szabványügyi Szervezet (International Organization for Standardization; ISO) által kiadott ISO 639 nemzetközi nyelvi szabványsorozat második része, mely 464 hárombetűs nyelvkódot tartalmaz.

Új!!: Szláv nyelvek és ISO 639-2 · Többet látni »

Ispán

Az ispán legismertebb jelentésében a vármegye király által kinevezett első emberét jelentette a középkorban, az újkorban a tisztség neve főispán lett.

Új!!: Szláv nyelvek és Ispán · Többet látni »

Isztroromán nyelv

Keleti újlatin nyelvek: Egyes nyelvészek szerint az isztroromán önálló, a keleti újlatin nyelvekhez tartozó nyelv, a román, az aromán és a meglenoromán nyelvvel együtt.

Új!!: Szláv nyelvek és Isztroromán nyelv · Többet látni »

Isztrorománok

A románok elterjedése. Az isztrorománok a legnyugatabbra került águk A žejanei ''Zvončar''-ok Az isztrorománok a vlachok azon ága, amely a középkorban vándorolt el nyugat felé az ún.

Új!!: Szláv nyelvek és Isztrorománok · Többet látni »

Izakonyha

Izakonyha, 1901-ig Konyha (korábban Cuhea, jiddisül קעכניא) falu Romániában, Máramaros megyében, a történeti Máramarosban.

Új!!: Szláv nyelvek és Izakonyha · Többet látni »

Jacob Grimm

A Grimm testvérek Wilhelm és Jacob Grimm sírja Emléktábla Berlinben, az Alte Potsdamer Straße 5. alatti házon Jacob Ludwig Karl Grimm (Hanau, 1785. január 4. – Berlin, 1863. szeptember 20.) német nyelvész, irodalomtudós, jogász, akit a német filológia és ókortudomány megalapozójaként tartanak számon.

Új!!: Szláv nyelvek és Jacob Grimm · Többet látni »

Jajca

Jajca (bosnyákul és horvátul Jajce, szerbül Јајце / Jajce) város Bosznia-Hercegovinában, Közép-Bosznia kantonban.

Új!!: Szláv nyelvek és Jajca · Többet látni »

Jaroszlav

A Jaroszlav, történelmi nevek esetében gyakran Jaroszláv, nyugati szláv nyelvekben latin betűs írással Jaroslav, vagy Jarosław ősi szláv keresztnév.

Új!!: Szláv nyelvek és Jaroszlav · Többet látni »

Jánok

Jánok község Szlovákiában, a Kassai kerület Kassa-környéki járásában.

Új!!: Szláv nyelvek és Jánok · Többet látni »

Jászó

Jászó (szlovákul Jasov, németül Jossau) község Szlovákiában, a Kassai kerület Kassa-környéki járásában.

Új!!: Szláv nyelvek és Jászó · Többet látni »

Jávor (település)

Jávor település Ukrajnában, Kárpátalján, a Munkácsi járásban.

Új!!: Szláv nyelvek és Jávor (település) · Többet látni »

Jólész

Jólész község Szlovákiában, a Kassai kerület Rozsnyói járásában.

Új!!: Szláv nyelvek és Jólész · Többet látni »

Jövevényszó

A jövevényszó a nyelvi kölcsönzés egyik tárgya, olyan szó, amely más nyelvből került egy nyelvbe, s abban elterjedt és meghonosodott.

Új!!: Szláv nyelvek és Jövevényszó · Többet látni »

Jeszenőc

Jeszenőc község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Varannói járásában.

Új!!: Szláv nyelvek és Jeszenőc · Többet látni »

Jevgenyij Arnoldovics Helimszkij

Jevgenyij Arnoldovics Helimszkij (Odessza, 1950. március 15. – Hamburg, 2007. december 25.) orosz nyelvész, az észak-eurázsiai nyelvek, főként az uráli nyelvek kutatója, a bölcsészettudomány doktora, utolsó éveiben a Hamburgi Egyetem tanára.

Új!!: Szláv nyelvek és Jevgenyij Arnoldovics Helimszkij · Többet látni »

Jiddis nyelv

A jiddis (saját nevén) a germán nyelvek nyugati ágába tartozó nyelv, eredetileg az askenázi (.

Új!!: Szláv nyelvek és Jiddis nyelv · Többet látni »

Jugoszlávia

Jugoszlávia (szerbhorvátul, horvátul és szlovénül Jugoslavija, szerbül és macedónul: Југославија) királyság, majd szövetségi köztársaság volt a Balkán-félszigeten.

Új!!: Szláv nyelvek és Jugoszlávia · Többet látni »

Kaj nyelvjárás

A kaj nyelvjárás (horvátul kajkavsko narječje, kajkavica vagy kajkavština) egyike a közép-délszláv diarendszer három legnagyobb nyelvjárásának a ča és a što nyelvjárás mellett.

Új!!: Szláv nyelvek és Kaj nyelvjárás · Többet látni »

Kajszibarack

A kajszi, kajszibarack vagy sárgabarack (latinul: Prunus armeniaca) egy Közép-Ázsiából vagy Kínából származó gyümölcsfa.

Új!!: Szláv nyelvek és Kajszibarack · Többet látni »

Kalács (sütemény)

A kalács finom búzalisztből tejjel, vajjal és tojással dagasztott, kelt, foszlós bélű, édes sült tésztaféle, amelyet a magyar hagyományok szerint ünnepekre készítenek.

Új!!: Szláv nyelvek és Kalács (sütemény) · Többet látni »

Kalodva

Kalodva, 1910-ig Kladova falu Romániában, Arad megyében.

Új!!: Szláv nyelvek és Kalodva · Többet látni »

Kamond

Kamond község Veszprém vármegyében, a Devecseri járásban található.

Új!!: Szláv nyelvek és Kamond · Többet látni »

Kanal-völgy

A Kanal-völgy,,, friuli (furláni) nyelven Val Cjanâl, egy 23 km hosszú alpesi völgy, amelynek nagyobb része Olaszországhoz, rövid keleti szakasza Ausztriához tartozik.

Új!!: Szláv nyelvek és Kanal-völgy · Többet látni »

Kapnikbánya

Kapnikbánya (románul Cavnic) város Romániában, Máramaros megyében.

Új!!: Szláv nyelvek és Kapnikbánya · Többet látni »

Kapruca

Kapruca, 1910 és 1919 között Maroskapronca falu Romániában, Arad megyében.

Új!!: Szláv nyelvek és Kapruca · Többet látni »

Karánsebes

ortodox templom Római katolikus templom ferences kolostortemplom alapfalai A Megbékülés íve Múzeum, volt gyalogos határőrkaszárnya Karánsebes (románul Caransebeș, németül Karansebesch) megyei jogú város Romániában, a Bánságban, Krassó-Szörény megyében.

Új!!: Szláv nyelvek és Karánsebes · Többet látni »

Karim Findi

Karim Findi, szül.

Új!!: Szláv nyelvek és Karim Findi · Többet látni »

Kasub nyelv

A kasub nyelv (kasubul: kaszëbsczi jãzëk, kaszëbskô mòwa) nyugati szláv nyelv, amelyet a lengyelországi, mintegy 50 000 fős kasub kisebbség beszél.

Új!!: Szláv nyelvek és Kasub nyelv · Többet látni »

Katlanfalu

Katlanfalu település Ukrajnában, Kárpátalján, a Munkácsi járásban.

Új!!: Szláv nyelvek és Katlanfalu · Többet látni »

Katolikus egyháztörténeti kronológia

A katolikus egyháztörténet a római katolikus egyház egyetemes történetével foglalkozik.

Új!!: Szláv nyelvek és Katolikus egyháztörténeti kronológia · Többet látni »

Kaukázusi népek

Kaukázusi népek Kaukázusi népek alatt a Fekete-tenger és a Kaszpi-tenger között húzódó, etnolingvisztikailag rendkívül sokszínű Kaukázus vidékét benépesítő etnikai és néprajzi csoportokat értjük.

Új!!: Szláv nyelvek és Kaukázusi népek · Többet látni »

Kaunas

Kaunas Litvánia második legnagyobb települése, és korábbi ideiglenes fővárosa.

Új!!: Szláv nyelvek és Kaunas · Többet látni »

Kácsfalu

Kácsfalu falu és község Horvátországban, Eszék-Baranya megyében, a Drávaközben.

Új!!: Szláv nyelvek és Kácsfalu · Többet látni »

Kálnarosztoka

Kálnarosztoka község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Szinnai járásában.

Új!!: Szláv nyelvek és Kálnarosztoka · Többet látni »

Kálnok

Kálnok (románul Calnic) falu Romániában Kovászna megyében, az azonos nevű patak partján.

Új!!: Szláv nyelvek és Kálnok · Többet látni »

Kárpát-medencei rovásírás

A Kárpát-medence A kincs 9. és 10. számú tálkájának rajza Hampel 1894-es publikációjából. 59 betűből álló rovásfelirat látható, ez az írás lényegében azonos az 1799-ben talált nagyszentmiklósi kincs edényein megfigyelhető rovásírással A Kárpát-medencei rovás Európában egyedülálló írásrendszer, elsősorban a mássalhangzós rövidítési módja miatt.

Új!!: Szláv nyelvek és Kárpát-medencei rovásírás · Többet látni »

Kászonaltíz

Kászonaltíz (románul Plăieșii de Jos) falu Romániában, Hargita megyében.

Új!!: Szláv nyelvek és Kászonaltíz · Többet látni »

Káva

Káva község Pest vármegyében, a Monori járásban.

Új!!: Szláv nyelvek és Káva · Többet látni »

Kéménd (Románia)

Kéménd környéke 1769-1773 között Kéménd falu Romániában, Erdélyben, Hunyad megyében.

Új!!: Szláv nyelvek és Kéménd (Románia) · Többet látni »

Kézdikővár

Kézdikővár (1905-ig Peselnek, románul Petriceni) falu Romániában Kovászna megyében.

Új!!: Szláv nyelvek és Kézdikővár · Többet látni »

Kóvár

Kóvár község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Nagykürtösi járásban.

Új!!: Szláv nyelvek és Kóvár · Többet látni »

Kölcsönzés (nyelvészet)

A történeti-összehasonlító nyelvészetben, a kontaktusnyelvészetben és a szociolingvisztikában használt kölcsönzés terminus egy nyelvi elem bekerülését jelöli egyik idiómából (nyelvből, dialektusból) egy másikba.

Új!!: Szláv nyelvek és Kölcsönzés (nyelvészet) · Többet látni »

Kötőhangzó

A hangtanban és az alaktanban a kötőhangzó olyan beszédhang adta szóelem, amely két morfémát kapcsol össze.

Új!!: Szláv nyelvek és Kötőhangzó · Többet látni »

Kövesláz

Kövesláz vagy Ferencvölgye, 1901-ig Ferencvölgy (Cheveșla, Valea lui Francisc vagy Huta) falu Romániában, Máramaros megyében, a történeti Máramarosban.

Új!!: Szláv nyelvek és Kövesláz · Többet látni »

Közvetítőnyelv

A szociolingvisztikában a közvetítőnyelv terminus olyan nyelvet nevez meg, amelyet különböző anyanyelvű beszélők használnak azért, hogy kommunikálhassanak egymással.

Új!!: Szláv nyelvek és Közvetítőnyelv · Többet látni »

Kőrösi Csoma Sándor

Kőrösi Csoma Sándor (született Csoma) (Csomakőrös, 1784. március 27. – Dardzsiling, 1842. április 11.) saját szavaival: székely-magyar Erdélyből („Siculo-Hungarian of Transylvania”), nyelvtudós, könyvtáros, a tibetológia megalapítója, a tibeti–angol szótár megalkotója.

Új!!: Szláv nyelvek és Kőrösi Csoma Sándor · Többet látni »

Kőrösmező

Kőrösmező városi jellegű település Ukrajnában, Kárpátalján, a Rahói járásban.

Új!!: Szláv nyelvek és Kőrösmező · Többet látni »

Kővárvidék

az első katonai felmérésen A kovási fatemplom Teleki-kastély kertjében Csernefalva Groppa A nyárfási fatemplom Drágavilma Kővárvidék (Kővár vidéke, Kővár-vidék, vagy) a vármegyerendszertől különálló közigazgatási egység volt a történeti Partiumban.

Új!!: Szláv nyelvek és Kővárvidék · Többet látni »

Kecsua nyelv

A kecsua nyelv (saját elnevezése Runa Shimi/Simi vagy Qhichwa Shimi/Simi, spanyolul quechua), az egykori Inka Birodalom nyelve, az andoki-egyenlítői nagy nyelvtörzs andoki törzsén belül a kecsumara nyelvcsalád önálló, kecsua ágát alkotó indián nyelv, számos nyelvjárással.

Új!!: Szláv nyelvek és Kecsua nyelv · Többet látni »

Kedd

A kedd a hétfő és szerda közötti nap, Magyarországon a hét második napja.

Új!!: Szláv nyelvek és Kedd · Többet látni »

Keleti újlatin nyelvek

A keleti újlatin nyelvek az újlatin nyelvek egyik ága, amelybe a román nyelv, az aromán nyelv, a meglenoromán nyelv és az isztroromán nyelv, valamint – a hagyományos nyelvészeti felosztás szerint – a már kihalt dalmát nyelv is tartozik.

Új!!: Szláv nyelvek és Keleti újlatin nyelvek · Többet látni »

Keleti névsorrend

A keleti névsorrend a személyek teljes nevének olyan sorrendje, amelyben első helyen áll a családnév (egy vagy több vezetéknév), második helyen pedig a személynév (egy vagy több keresztnév).

Új!!: Szláv nyelvek és Keleti névsorrend · Többet látni »

Keleti szláv nyelvek

A keleti szláv nyelvek a nyugati szláv és a déli szláv mellett a szláv nyelvek három alcsoportjának egyike, a beszélők száma alapján a legnagyobb.

Új!!: Szláv nyelvek és Keleti szláv nyelvek · Többet látni »

Kemeneshát

A Kemeneshát Magyarországon, a Dunántúlon, Vas vármegyében található földrajzi középtáj, a Nyugat-magyarországi-peremvidék része, a Vasi-Hegyhát (Őrség) határát képező Lugos-patak, valamint a Zala, a Marcal és a Rába között elhelyezkedő 60 km-nél is hosszabb karéj alakú dombvidék.

Új!!: Szláv nyelvek és Kemeneshát · Többet látni »

Kendilóna

Kendilóna falu Kolozs megyében, Romániában.

Új!!: Szláv nyelvek és Kendilóna · Többet látni »

Kentum–szatem izoglossza

A kentum–szatem izoglossza az indoeurópai nyelvcsalád ágainak – mára már elavultnak tekintett – nyelvtörténeti-hangtani felosztása, miszerint az alapnyelv először két dialektusra bomlott, melyek közül az egyik megőrizte a hátul képzett mássalhangzók – de főként a palatalizált k hang – képzési jellegét (kentum nyelvek, a latin CENTUM ’100’ szó eredeti kiejtése alapján), míg a másikban további palatalizáció folytán előretolódott a képzési helyük és új, elöl képzett – dentális vagy palatális – mássalhangzók keletkeztek belőlük (szatem nyelvek, az iráni avesztai nyelv SZATEM ’100’ szava alapján).

Új!!: Szláv nyelvek és Kentum–szatem izoglossza · Többet látni »

Keresztség

Piero della Francesca: Keresztelő János megkereszteli Jézust A keresztség a kereszténységben gyakorolt szertartás, mely általában víz általi rituális megtisztulást jelent.

Új!!: Szláv nyelvek és Keresztség · Többet látni »

Kerlés

Evangélikus templom Kerlés falu Romániában, Beszterce-Naszód megyében.

Új!!: Szláv nyelvek és Kerlés · Többet látni »

Keszthely

Keszthely város a Dunántúlon, Zala vármegye Keszthelyi járásának központja.

Új!!: Szláv nyelvek és Keszthely · Többet látni »

Kettős szám

A kettős szám (duális) egyes nyelvekben névszó‑ és igeragozási alak az egyes és többes szám mellett.

Új!!: Szláv nyelvek és Kettős szám · Többet látni »

Kiesvölgy

Kiesvölgy (Lubnya) település Ukrajnában, Kárpátalján, az Ungvári járásban.

Új!!: Szláv nyelvek és Kiesvölgy · Többet látni »

Királyhelmec

Királyhelmec (szlovákul Kráľovský Chlmec) város Szlovákiában, a Kassai kerület Tőketerebesi járásában.

Új!!: Szláv nyelvek és Királyhelmec · Többet látni »

Kisberezna

Kisberezna falu Ukrajnában, Kárpátalján, az Ungvári járásban.

Új!!: Szláv nyelvek és Kisberezna · Többet látni »

Kisbeszterce

Kisbeszterce község Baranya vármegyében, a Hegyháti járásban.

Új!!: Szláv nyelvek és Kisbeszterce · Többet látni »

Kisbodak

Kisbodak község Győr-Moson-Sopron vármegyében, a Mosonmagyaróvári járásban.

Új!!: Szláv nyelvek és Kisbodak · Többet látni »

Kisebb Testvérek Rendje

A Kisebb Testvérek Rendje (latin: Ordo Fratrum Minorum; OFM), amelyet korábban obszervánsok néven ismertek, a katolikus egyházhoz tartozó három ferences első rend egyike, Assisi Ferenc által alapított koldulórend.

Új!!: Szláv nyelvek és Kisebb Testvérek Rendje · Többet látni »

Kisgalgóc

Kisgalgóc környéke 1769–1773 között Kisgalgóc, 1910-ig Glogovéc (románul Glogoveț, németül Tuten) falu Romániában Fehér megyében.

Új!!: Szláv nyelvek és Kisgalgóc · Többet látni »

Kisgereblyés

Kisgereblyés (1899-ig Hrabova-Rosztoka) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Szinnai járásában.

Új!!: Szláv nyelvek és Kisgereblyés · Többet látni »

Kislomnic

Kislomnic (szlovákul Lomnička, korábban Malá Lomnica, németül Kleinlomnitz) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Ólublói járásában.

Új!!: Szláv nyelvek és Kislomnic · Többet látni »

Kismálnás

Kismálnás (egykor Mladetincz,, régi vend nevei Mladetinci, Mladinci, Mledetinci) falu Szlovéniában, Muravidéken, Pomurska régióban.

Új!!: Szláv nyelvek és Kismálnás · Többet látni »

Kisnarda

Kisnarda (horvátul Malá Narda, németül Klein-Nahring) Narda község településrésze, 1950-ig önálló község, ma Vas vármegyében a Szombathelyi járásban található.

Új!!: Szláv nyelvek és Kisnarda · Többet látni »

Kisolsva

Kisolsva (1899-ig Olysavka) község Szlovákiában, a Kassai kerület Iglói járásában.

Új!!: Szláv nyelvek és Kisolsva · Többet látni »

Kiss Lajos (nyelvész)

Kiss Lajos (Debrecen, 1922. június 2. – Budapest, 2003. február 16.) nyelvész, szlavista, a nyelvtudományok kandidátusa (1960) és doktora (1984), a Magyar Tudományos Akadémia levelező (1998), majd rendes (2001) tagja.

Új!!: Szláv nyelvek és Kiss Lajos (nyelvész) · Többet látni »

Kisszolyva

Kisszolyva falu Ukrajnában, Kárpátalján, a Munkácsi járásban.

Új!!: Szláv nyelvek és Kisszolyva · Többet látni »

Klopódia

A klopódiai református templom Klopódia, 1904-ig Klopodia falu Romániában, a Bánátban, Temes megyében.

Új!!: Szláv nyelvek és Klopódia · Többet látni »

Klopotiva

Klopotiva falu Romániában, Erdélyben, Hunyad megyében.

Új!!: Szláv nyelvek és Klopotiva · Többet látni »

Kniezsa István

Kniezsa István (Trsztena, 1898. december 1. – Budapest, 1965. március 15.) Kossuth-díjas nyelvész, nyelvtörténész, szlavista, a Magyar Tudományos Akadémia levelező (1939), majd rendes (1947) tagja.

Új!!: Szláv nyelvek és Kniezsa István · Többet látni »

Koksóbaksa

Koksóbaksa község Szlovákiában, a Kassai kerület Kassa-környéki járásában.

Új!!: Szláv nyelvek és Koksóbaksa · Többet látni »

Kolozsvár

Kolozsvár (románul 1974-ig Cluj, ma Cluj-Napoca,, néha Clausenburg,, szászul Kleusenburch,, Klojznburg) Románia második legnépesebb városa, Kolozs megye székhelye.

Új!!: Szláv nyelvek és Kolozsvár · Többet látni »

Komaróc

Komaróc község Szlovákiában, a Kassai kerület Kassa-környéki járásában.

Új!!: Szláv nyelvek és Komaróc · Többet látni »

Komjátszeg

Komjátszeg (korábban Comițig) falu Romániában, Erdélyben, Kolozs megyében.

Új!!: Szláv nyelvek és Komjátszeg · Többet látni »

Konop

Konop falu Romániában, Arad megyében.

Új!!: Szláv nyelvek és Konop · Többet látni »

Konstantinápoly

Konstantinápoly (a mai Isztambul,,,, szláv nyelveken Carigrad): a Római, a Bizánci és az Oszmán Birodalom fővárosa, a szultánnak, a legfőbb török hatóságoknak, a sejk-ül-iszlamnak, görög, örmény és örmény-katolikus patriárkának, római katolikus érseknek és nagy rabbinusnak székhelye volt.

Új!!: Szláv nyelvek és Konstantinápoly · Többet látni »

Kopula

Az egyszerű mondat szintaxisában a kopula olyan nyelvi elem, amely az alanyt azzal a névszóval köti össze, amellyel együtt a mondat állítmányát képezi.

Új!!: Szláv nyelvek és Kopula · Többet látni »

Kossuth (városrész)

Kossuth (1890-ig Kossut) Turócszentmárton városrésze, korábban önálló község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Turócszentmártoni járásban.

Új!!: Szláv nyelvek és Kossuth (városrész) · Többet látni »

Kovászi

Magyarország első katonai felmérésén, tévesen mint „Lovasincze” szerepel Kovászi, 1910-ig Kovaszinc falu Romániában, Arad megyében.

Új!!: Szláv nyelvek és Kovászi · Többet látni »

Kozákok

A kozákok Ukrajnában és korábbi etnikai ukrán, illetve krími tatár területeken élő, túlnyomórészt keleti szláv, ortodox keresztények csoportja.

Új!!: Szláv nyelvek és Kozákok · Többet látni »

Krajna (Szlovénia)

Krajna (friuli: Cragn, régi olasz: Cragno) egykori történelmi régió, területe ma többnyire a mai Szlovénia része.

Új!!: Szláv nyelvek és Krajna (Szlovénia) · Többet látni »

Krak

Krak "Krak", Walery Eljasz-Radzikowski rajza (1841-1905) Krak, Krakus vagy Grakch egy legendás lengyel fejedelem, Krakkó város alapítója és névadója, a lechiták törzsének uralkodója.

Új!!: Szláv nyelvek és Krak · Többet látni »

Kraszna (folyó)

A Kraszna (románul Crasna) a Tisza bal oldali mellékfolyója Románia északnyugati és Magyarország északkeleti részén.

Új!!: Szláv nyelvek és Kraszna (folyó) · Többet látni »

Kraszna (település)

Kraszna település Romániában, Szilágy megyében, Kraszna község központja.

Új!!: Szláv nyelvek és Kraszna (település) · Többet látni »

Krasznokvajda

Krasznokvajda község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, az Encsi járásban.

Új!!: Szláv nyelvek és Krasznokvajda · Többet látni »

Kurityán

Kurityán község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Kazincbarcikai járásban.

Új!!: Szláv nyelvek és Kurityán · Többet látni »

Laborc (keresztnév)

A LaborcA Nyelvtudományi Intézet által anyakönyvezhetőnek minősített név szláv → magyar eredetű férfinév, Anonymus névalkotása a hasonló nevű folyó nevéből, és ő tette meg az Árpád vitézeitől legyőzött ungvári kapitány nevének.

Új!!: Szláv nyelvek és Laborc (keresztnév) · Többet látni »

Laborcrév

Laborcrév (1899-ig Krasznibród, szlovákul Krásny Brod, ukránul Krasznij Brid, latinul Pulchrum Vadum) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Mezőlaborci járásában.

Új!!: Szláv nyelvek és Laborcrév · Többet látni »

Lapusnyak

Lapusnyak falu Romániában, Erdélyben, Hunyad megyében.

Új!!: Szláv nyelvek és Lapusnyak · Többet látni »

Latgal nyelv

A latgal nyelv (latgalul: latgalīšu volūda, lettül: latgaliešu valoda) vagy latgal nyelvjárás (latgalul: latgalīšu volūdys izmeja, lettül: latgaliešu valodas paveids) a lett nyelv egyik nyelvjárása, amelyet körülbelül 200 000-en beszélnek Lettország legkeletibb, Latgale nevű kultúrtáján, és amely a lettől elsősorban hangtanában és szókincsében tér el.

Új!!: Szláv nyelvek és Latgal nyelv · Többet látni »

Latin ábécé

A latin ábécé, amelyet a magyar nyelv is használ, a következő betűkből áll: A, B, C, D, E, F, G, H, I, J, K, L, M, N, O, P, Q, R, S, T, U, V, W, X, Y, Z.

Új!!: Szláv nyelvek és Latin ábécé · Többet látni »

Latkóczy Mihály

Latkóci Latkóczy Mihály (Nyitra, 1857. március 24. – Budapest, 1906. augusztus 19.) középiskolai tanár.

Új!!: Szláv nyelvek és Latkóczy Mihály · Többet látni »

Léva

A lévai várjáték A lévai vár rekonstrukciós rajza Léva ostroma, 1664 júliusa Léva (szlovákul Levice, németül Lewenz) város Szlovákiában.

Új!!: Szláv nyelvek és Léva · Többet látni »

Lübeck

Lübeck város Észak-Németországban.

Új!!: Szláv nyelvek és Lübeck · Többet látni »

Lőcse

Lőcse város Szlovákiában, az Eperjesi kerület Lőcsei járásának székhelye.

Új!!: Szláv nyelvek és Lőcse · Többet látni »

Lőw Immánuel

Lőw Immánuel (Szeged, 1854. január 20. – Budapest, 1944. július 19.) magyarországi zsidó hittudós, 1878-tól haláláig, 66 éven keresztül szegedi főrabbi, orientalista, művelődéstörténeti író.

Új!!: Szláv nyelvek és Lőw Immánuel · Többet látni »

Lemnek

Lemnek falu Romániában, Erdélyben, Brassó megyében.

Új!!: Szláv nyelvek és Lemnek · Többet látni »

Lendva

Lendva (korábban Alsólendva, Alsólindva,, korábban Dolnja Lendava,,, korábban Unter-Limbach) város és a hasonló nevű község székhelye Szlovéniában, a Pomurska régióban.

Új!!: Szláv nyelvek és Lendva · Többet látni »

Lendva-patak

A Lendva-patak (szlovénul: Ledava, németül: Limbach) Ausztriában eredő patak, mely Északkelet-Szlovénia egyik legnagyobb folyóvize, amely a Mura-folyó bal oldali mellékfolyója.

Új!!: Szláv nyelvek és Lendva-patak · Többet látni »

Lengyel nyelv

A lengyel nyelv (lengyelül: polski, język polski, polszczyzna) Lengyelország hivatalos nyelve, államnyelve, valamint az Európai Unió egyik hivatalos nyelve.

Új!!: Szláv nyelvek és Lengyel nyelv · Többet látni »

Lengyelország

A Lengyel Köztársaság közép-európai állam a Balti-tenger partján.

Új!!: Szláv nyelvek és Lengyelország · Többet látni »

Lenke

A LenkeA Nyelvtudományi Intézet által anyakönyvezhetőnek minősített név női név, 19.

Új!!: Szláv nyelvek és Lenke · Többet látni »

Lesnyek

270px Lesnyek (Lesnek,, helyi ejtés szerint Lejnic) falu Romániában, Erdélyben, Hunyad megyében.

Új!!: Szláv nyelvek és Lesnyek · Többet látni »

Leszkovány

Leszkovány község Szlovákiában, a Kassai kerület Iglói járásában.

Új!!: Szláv nyelvek és Leszkovány · Többet látni »

Leszkovica

Leszkovica, 1911 és 1918 között Néramogyorós (a hangsúly az utolsó előtti szótagon) falu Romániában, a Bánátban, Krassó-Szörény megyében.

Új!!: Szláv nyelvek és Leszkovica · Többet látni »

Lett nyelv

A lett nyelv Lettország hivatalos nyelve.

Új!!: Szláv nyelvek és Lett nyelv · Többet látni »

Levedi törzsfő

Levedi 9. századi magyar törzsfő volt.

Új!!: Szláv nyelvek és Levedi törzsfő · Többet látni »

Ligetes

Ligetes falu Ukrajnában, Kárpátalján, az Ungvári járásban.

Új!!: Szláv nyelvek és Ligetes · Többet látni »

Lipik

Lipik város Horvátországban Pozsega-Szlavónia megyében.

Új!!: Szláv nyelvek és Lipik · Többet látni »

Lippa

Az egykori zárda, a mai elméleti líceum épülete Az 1896-ban épült vashíd a Maroson A lippai római katolikus templom Lippa város Romániában, Arad megyében.

Új!!: Szláv nyelvek és Lippa · Többet látni »

Lisznyó

200px 200px Lisznyó (románul Lisnău) falu Romániában Kovászna megyében.

Új!!: Szláv nyelvek és Lisznyó · Többet látni »

Litván nyelv

A litván nyelv Litvánia hivatalos nyelve, amelyet körülbelül 3 millió litván beszél anyanyelveként, közülük kb.

Új!!: Szláv nyelvek és Litván nyelv · Többet látni »

Ljubljana

Ljubljana (németül: Laibach, olaszul: Lubiana vendül: Lüblana) 1991.

Új!!: Szláv nyelvek és Ljubljana · Többet látni »

Lucsivna

Lucsivna (szlovákul Lučivná, németül Lautschburg) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Poprádi járásában.

Új!!: Szláv nyelvek és Lucsivna · Többet látni »

Ludmilla

A LudmillaA Nyelvtudományi Intézet által anyakönyvezhetőnek minősített név szláv eredetű női név, jelentése: a kedvelt, szeretett, népszerű.

Új!!: Szláv nyelvek és Ludmilla · Többet látni »

Lugos

Lugos (népiesen Logoj) municípium Romániában, Temes megyében.

Új!!: Szláv nyelvek és Lugos · Többet látni »

Macedón nyelv

A macedón nyelv (macedónul македонски јазик/makedonski jazik) az indoeurópai nyelvcsalád szláv ágának délszláv nyelvcsoportjához tartozik, annak is a keleti alcsoportjához.

Új!!: Szláv nyelvek és Macedón nyelv · Többet látni »

Macska

A macska, más néven házi macska (Felis silvestris catus) kisebb termetű húsevő emlős, ami a ragadozók rendjén belül a macskafélék (Felidae) családjának Felis neméhez és vadmacska (Felis silvestris) fajához tartozik.

Új!!: Szláv nyelvek és Macska · Többet látni »

Magyar szókincs

A magyar nyelv szókincse is arra mutat, hogy a magyar nyelv a finnugor nyelvek családjába tartozik.

Új!!: Szláv nyelvek és Magyar szókincs · Többet látni »

Magyargoroszló

Magyargoroszló (románul Guruslău, németül Grosslau) falu Romániában, Szilágy megyében.

Új!!: Szláv nyelvek és Magyargoroszló · Többet látni »

Magyarkanizsa

Magyarkanizsa (korábban Kanizsa, szerbül Кањижа / Kanjiža) kisváros és község Bácska szerbiai oldalán, Vajdaság északkeleti részén, az Észak-bánsági körzetben.

Új!!: Szláv nyelvek és Magyarkanizsa · Többet látni »

Magyarok

Nincs leírás.

Új!!: Szláv nyelvek és Magyarok · Többet látni »

Magyarországi szlovének

A magyarországi szlovének (közismertebb nevükön vendek, avagy rábavidéki szlovének) jelenleg hat községben (Felsőszölnök, Apátistvánfalva, Alsószölnök, Kétvölgy, Orfalu, Szakonyfalu, Rábatótfalu) és Szentgotthárdon élnek.

Új!!: Szláv nyelvek és Magyarországi szlovének · Többet látni »

Magyarországi ukránok

A magyarországi ukránok Magyarország egyik szláv nyelvű nemzetisége.

Új!!: Szláv nyelvek és Magyarországi ukránok · Többet látni »

Magyarvalkó

Magyarvalkó (románul Văleni) falu Romániában Kolozs megyében.

Új!!: Szláv nyelvek és Magyarvalkó · Többet látni »

Magyarvista

Magyarvista (1899-ig Vista, románul Viștea) falu Romániában Kolozs megyében.

Új!!: Szláv nyelvek és Magyarvista · Többet látni »

Magyarzsákod

Magyarzsákod (románul Jacodu, németül Ungarisch-Sacken) falu Romániában, Maros megyében.

Új!!: Szláv nyelvek és Magyarzsákod · Többet látni »

Majdán (Románia)

Majdán (1956-ig Maidan, a helyi ejtés szerint Măidan) falu Romániában, a Bánságban, Krassó-Szörény megyében.

Új!!: Szláv nyelvek és Majdán (Románia) · Többet látni »

Majtény

Majtény (szlovákul Majcichov) község Szlovákiában, a Nagyszombati kerületben, a Nagyszombati járásban.

Új!!: Szláv nyelvek és Majtény · Többet látni »

Marc L. Greenberg

Marc Leland Greenberg (Los Angeles, 1961. november 9. –) amerikai nyelvész, dialektológus, szerkesztő, egyetemi professzor.

Új!!: Szláv nyelvek és Marc L. Greenberg · Többet látni »

Marosszlatina

Ortodox templom (1886) Marosszlatina, 1910 és 1918 között Marosszalatna falu Romániában, Arad megyében.

Új!!: Szláv nyelvek és Marosszlatina · Többet látni »

Málom

Málom Pécs térképén Málom Pécs egyik külső városrésze, 1954-ig önálló község volt.

Új!!: Szláv nyelvek és Málom · Többet látni »

Mányik

Mányik falu Romániában, Erdélyben, Beszterce-Naszód megyében, a Mezőség keleti részén.

Új!!: Szláv nyelvek és Mányik · Többet látni »

Máriahalom

Máriahalom (1936-ig Kirva) község Komárom-Esztergom vármegyében, az Esztergomi járásban.

Új!!: Szláv nyelvek és Máriahalom · Többet látni »

Méhesfalva

Méhesfalva (1899-ig Pcsolina) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Szinnai járásában.

Új!!: Szláv nyelvek és Méhesfalva · Többet látni »

Mózsi Ferenc János

Mózsi Ferenc (Születési neve: Vystup Ferenc, Budapest, 1947. január 4. – Budapest, 2007. november 6.) magyar író, költő, a Szivárvány című folyóirat alapítója és szerkesztője.

Új!!: Szláv nyelvek és Mózsi Ferenc János · Többet látni »

Múlt idő (nyelvészet)

A grammatikában a „múlt idő” terminus általánosan az igeidő egyik alapvető jelentését nevezi meg, amellyel a beszélő a közlés ideje elé helyezi az igével kifejezett cselekvést, történést, állapotot stb.

Új!!: Szláv nyelvek és Múlt idő (nyelvészet) · Többet látni »

Mecsekpölöske

Mecsekpölöske község Baranya vármegyében, a Komlói járásban.

Új!!: Szláv nyelvek és Mecsekpölöske · Többet látni »

Mecsekszabolcs

Mecsekszabolcs (korábban Szabolcsfalu, Pécsszabolcs vagy egyszerűen Szabolcs, németül Seibolds) egykor önálló község, 1947 óta Pécshez tartozik.

Új!!: Szláv nyelvek és Mecsekszabolcs · Többet látni »

Medvefélék

A medvefajok elterjedése: Óriáspanda (más fajokkal) Maláj medve (az örvös medvével) Ajakos medve (az örvös medvével) Pápaszemes medve Fekete medve (a barna medvével) Örvös medve (más fajokkal) Barna medve (más fajokkal) Jegesmedve A barna medve feje oldaról A medvefélék (Ursidae) vagy medvék a ragadozók rendjének egy családja.

Új!!: Szláv nyelvek és Medvefélék · Többet látni »

Meglenoromán nyelv

Meglenoromán nyelv Vlach Moglena régió A meglenoromán egy, a tudományos körökben „meglenorománok”-nak nevezett népesség nyelvjárásainak csoportja.

Új!!: Szláv nyelvek és Meglenoromán nyelv · Többet látni »

Megszólító eset

Egyes flektáló nyelvek grammatikájában a megszólító eset (latin szóval vocativus, a vocare ’hívni’ igéből) az az eset, amellyel a beszélő közvetlenül hívja vagy szólítja meg azt, akivel kommunikációt kezdeményez.

Új!!: Szláv nyelvek és Megszólító eset · Többet látni »

Melich János

Melich János (Szarvas, 1872. szeptember 16. – Budapest, 1963. november 20.) magyar nyelvész, egyetemi tanár, akadémikus, 1919–1922 között az Országos Széchényi Könyvtár igazgatója, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, 1952-től a nyelvészeti tudományok doktora.

Új!!: Szláv nyelvek és Melich János · Többet látni »

Meszlen

Meszlen község Vas vármegyében, a Szombathelyi járásban.

Új!!: Szláv nyelvek és Meszlen · Többet látni »

Metatézis

A nyelvészetben a metatézis (Zaicz 2006, Szakkifejezések lexikona, hangátvetés (metatézis) szócikk.Szathmári 2008, Metatézis szócikk.Dubois 2002, 302. o.Jarceva 1990, ’metatézis’ szócikk.Bussmann 1998, 746. o.Crystal 2008, 303. o.Barić 1997, p613–614. o.Bidu-Vrănceanu 1997, 293. o.Constantinescu-Dobridor 1998, szócikk.

Új!!: Szláv nyelvek és Metatézis · Többet látni »

Mezőkaszony

Mezőkaszony (ukránul Косонь, 1995 előtt Косино / Косонь, oroszul Косино) falu Ukrajnában, Kárpátalján, a Beregszászi járásban.

Új!!: Szláv nyelvek és Mezőkaszony · Többet látni »

Mezőszopor

Mezőszopor falu Romániában, Erdélyben, Kolozs megyében.

Új!!: Szláv nyelvek és Mezőszopor · Többet látni »

Michał Sobelman

Michał Sobelman (Sosnowiec, 1953. március 26. –) izraeli lengyel műfordító és dokumentumfilmes dramaturg, Izrael lengyelországi nagykövetségének sajtóattaséja, 2008 januárjától a Słowo Żydowskie – Dosz Jídise Vort című lengyel–jiddis kétnyelvű havilap főszerkesztője.

Új!!: Szláv nyelvek és Michał Sobelman · Többet látni »

Michael Henry Heim

Michael Henry Heim (Manhattan, 1943. január 21. – Los Angeles, 2012. szeptember 29.) a Kaliforniai Egyetem szlavisztika professzora, műfordító, aki többek között Esterházy Péter, Konrád György, Milan Kundera, Bohumil Hrabal és Günter Grass műveit fordította angolra.

Új!!: Szláv nyelvek és Michael Henry Heim · Többet látni »

Mihálcfalva

Híd a Maroson Mihálcfalvánál Mihálcfalva (Mihálc, vagy Mihalța,, szász nyelven Mächelsterf) falu Romániában, Erdélyben, Fehér megyében.

Új!!: Szláv nyelvek és Mihálcfalva · Többet látni »

Milán

A MilánA Nyelvtudományi Intézet által anyakönyvezhetőnek minősített név szláv eredetű férfinév, jelentése: kedves.

Új!!: Szláv nyelvek és Milán · Többet látni »

Miléna

A MilénaA Nyelvtudományi Intézet által anyakönyvezhetőnek minősített név szláv eredetű női név, jelentése: kedves, szelíd.

Új!!: Szláv nyelvek és Miléna · Többet látni »

Miló

A Miló több szláv eredetű férfinév (Milán, Milos, Milivoj stb.) rövidült alakváltozata.

Új!!: Szláv nyelvek és Miló · Többet látni »

Millau-i völgyhíd

A millau-i völgyhíd vagy millau-i viadukt (franciául Viaduc de Millau, kiejtése kb. mijó) a franciaországi Aveyron megyében található, a Tarn folyó völgyét hidalja át, az autópálya-építés és a hídépítés egyik kiváló példaképe, jogosan a franciák büszkesége.

Új!!: Szláv nyelvek és Millau-i völgyhíd · Többet látni »

Minaj

Minaj falu Ukrajnában, Kárpátalján, az Ungvári járásban.

Új!!: Szláv nyelvek és Minaj · Többet látni »

Mindennapi élet a magyar honfoglalás korában

A mindennapi élet a magyar honfoglalás korában a magyar társadalom fejlődésének rendkívül fontos szakaszához tartozik, aminek során, mintegy két évszázad alatt, a nagyállattartó nomád társadalom földművelő, hűbéri rendszerű társadalommá alakult át.

Új!!: Szláv nyelvek és Mindennapi élet a magyar honfoglalás korában · Többet látni »

Miriszló

Miriszló környéke 1770 körül Miriszló (románul Mirăslău, németül Mireslau) falu Romániában, Erdélyben, Fehér megyében, az Erdélyi-hegyalján, Miriszló község központja.

Új!!: Szláv nyelvek és Miriszló · Többet látni »

Mirka

A Mirka szláv eredetű női név, a Miroslava rövid formája, jelentése: béke, megbecsülés.

Új!!: Szláv nyelvek és Mirka · Többet látni »

Miskolctapolca

Miskolctapolca, 1950 előtti nevén Görömbölytapolca (a helyiek szóhasználatában Tapolca) Miskolc városrésze, a Hejő-patak völgyében helyezkedik el.

Új!!: Szláv nyelvek és Miskolctapolca · Többet látni »

Montenegrói nyelv

A montenegrói nyelv (helyi nyelven црногорски jeзик, crnogorski jezik) az indoeurópai nyelvcsalád szláv ágának délszláv nyelvcsoportjához tartozik, annak is a nyugati alcsoportjához.

Új!!: Szláv nyelvek és Montenegrói nyelv · Többet látni »

Morlákok

A morlák (szerbhorvátul: Morlaci, Crni Vlasi, cirill betükkel: Морлаци) elnevezést egy Hercegovinában, Likában és Dalmát Zagorában élő keresztény paraszti közösségre értették.

Új!!: Szláv nyelvek és Morlákok · Többet látni »

Morva nyelv

A morva nyelv (morvául moravščina, csehül moravština, moravský jazyk) vitatott szláv nyelv, amelyet Morvaország lakossága beszél.

Új!!: Szláv nyelvek és Morva nyelv · Többet látni »

Morvák

Morvaország Csehországon belül A morvák (régi magyar nevükön marótok) szláv népcsoport.

Új!!: Szláv nyelvek és Morvák · Többet látni »

Mosóc

Mosóc (szlovákul Mošovce) község Szlovákiában, a Zsolnai kerület Stubnyafürdői járásában.

Új!!: Szláv nyelvek és Mosóc · Többet látni »

Mosonmagyaróvár

Mosonmagyaróvár (németül: Wieselburg-Ungarisch Altenburg, latinul: Ad Flexum, horvátul: Stari Grad) város Győr-Moson-Sopron vármegyében, a Mosonmagyaróvári járás székhelye.

Új!!: Szláv nyelvek és Mosonmagyaróvár · Többet látni »

Murányalja

Murányalja (szlovákul Muráň, korábban Podmuráň, németül Unter-Muran) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerület Nagyrőcei járásában.

Új!!: Szláv nyelvek és Murányalja · Többet látni »

Muszka (település)

Muszka (románul Mâsca) falu Romániában, Arad megyében.

Új!!: Szláv nyelvek és Muszka (település) · Többet látni »

Muzsna

Látkép Az erődtemplom 260px Muzsna (Szászmuzsna,, Mojna vagy Meșindorf,, szászul Maešn) falu Romániában, Szeben megyében, az azonos nevű község központja.

Új!!: Szláv nyelvek és Muzsna · Többet látni »

Nadab

Nadab település Romániában Arad megyében, Kisjenőtől 5 km-re délre.

Új!!: Szláv nyelvek és Nadab · Többet látni »

Nadrág (település)

A telep 1914-ben Nadrág (vagy Steinacker) falu Romániában, a Bánságban, Temes megyében.

Új!!: Szláv nyelvek és Nadrág (település) · Többet látni »

Nagybégány

Nagybégány (ukránul Велика Бийгань (Velika Bijhany / Velyka Bijgan'), oroszul Великая Быйгань (Velikaja Bijgany / Velikaja Bijgan')): falu és községközpont Ukrajnában Kárpátalján a Beregszászi járásban.

Új!!: Szláv nyelvek és Nagybégány · Többet látni »

Nagyberezna

Nagyberezna városi jellegű település Ukrajnában, Kárpátalján, az Ungvári járásban.

Új!!: Szláv nyelvek és Nagyberezna · Többet látni »

Nagybocskó

Nagybocskó falu Ukrajnában, Kárpátalján, a Rahói járásban.

Új!!: Szláv nyelvek és Nagybocskó · Többet látni »

Nagybocskó (Románia)

Nagybocskó (más néven Újbocskó) falu Romániában, Máramaros megyében.

Új!!: Szláv nyelvek és Nagybocskó (Románia) · Többet látni »

Nagycsepely

Református templom Nagycsepely egy község Somogy vármegyében, a Siófoki járásban.

Új!!: Szláv nyelvek és Nagycsepely · Többet látni »

Nagydobrony

Nagydobrony falu Ukrajnában, Kárpátalján, az Ungvári járásban.

Új!!: Szláv nyelvek és Nagydobrony · Többet látni »

Nagyheresztény

Nagyheresztény (szlovákul Veľké Chrašťany) Bélád településrésze, korábban önálló falu Szlovákiában, a Nyitrai kerület Aranyosmaróti járásában.

Új!!: Szláv nyelvek és Nagyheresztény · Többet látni »

Nagykozár

Nagykozár község Baranya vármegyében, a Pécsi járásban.

Új!!: Szláv nyelvek és Nagykozár · Többet látni »

Nagylóc

Nagylóc község Nógrád vármegyében, a Szécsényi járásban.

Új!!: Szláv nyelvek és Nagylóc · Többet látni »

Nagylupsa

Nagylupsa, 1911-ig Lupsa falu Romániában, Erdélyben, Fehér megyében.

Új!!: Szláv nyelvek és Nagylupsa · Többet látni »

Nagymajtény

Nagymajtény (románul Moftinu Mare) falu Romániában, Szatmár megyében.

Új!!: Szláv nyelvek és Nagymajtény · Többet látni »

Nagymuzsaly

Nagymuzsaly (ukránul Мужієве (Muzsijeve / Muzhiyeve), oroszul Мужиево (Muzsijevo / Mužievo), szlovákul Mužjová): falu Ukrajnában a Beregszászi járásban.

Új!!: Szláv nyelvek és Nagymuzsaly · Többet látni »

Nagynarda

Nagynarda (horvátul Velika Narda, németül Groß-Nahring) Narda község településrésze, 1950-ig önálló község, ma Vas vármegyében a Szombathelyi járásban található.

Új!!: Szláv nyelvek és Nagynarda · Többet látni »

Nagyosztró

Nagyosztró falu Romániában, Erdélyben, Hunyad megyében.

Új!!: Szláv nyelvek és Nagyosztró · Többet látni »

Nagyradna

Nagyradna (szlovákul Veľká Hradná) község Szlovákiában, a Trencséni kerületben, a Trencséni járásban.

Új!!: Szláv nyelvek és Nagyradna · Többet látni »

Nagyszalók

Nagyszalók (szlovákul Veľký Slavkov, németül Großschlagendorf) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Poprádi járásában.

Új!!: Szláv nyelvek és Nagyszalók · Többet látni »

Nagyszalonta

Nagyszalonta (románul Salonta, korábban Salonta Mare, németül Großsalontha) város Romániában, Bihar megyében.

Új!!: Szláv nyelvek és Nagyszalonta · Többet látni »

Nagyszeben

Nagyszeben a 17. században Nagyszeben a 19. században Nagyszeben (románul: Sibiu, németül: Hermannstadt, latinul: Cibinium) municípium Romániában, Erdélyben.

Új!!: Szláv nyelvek és Nagyszeben · Többet látni »

Nagyvajda

A nagyvajda szláv eredetű fejedelmi, törzsi vagy udvari cím, mely a vajdánál magasabb méltóságot jelöl.

Új!!: Szláv nyelvek és Nagyvajda · Többet látni »

Nagyzsám

Nagyzsám (románul Jamu Mare, 1924-ig Șama, németül Großscham) falu Romániában, a Bánságban, Temes megyében.

Új!!: Szláv nyelvek és Nagyzsám · Többet látni »

Napok és hónapok elnevezésének eredete a magyar nyelvben

Nincs leírás.

Új!!: Szláv nyelvek és Napok és hónapok elnevezésének eredete a magyar nyelvben · Többet látni »

Narda

Narda község Vas vármegyében, a Szombathelyi járásban.

Új!!: Szláv nyelvek és Narda · Többet látni »

Nárai

Nárai község Vas vármegyében, a Szombathelyi járásban.

Új!!: Szláv nyelvek és Nárai · Többet látni »

Német Császárság

A Német Császárság (Deutsches Kaiserreich, hivatalosan Deutsches Reich) a német egyesítéstől fennálló nemzetállam, amely II. Vilmos császár 1918.

Új!!: Szláv nyelvek és Német Császárság · Többet látni »

Népvándorláskor

2–5. századi vándorlások A népvándorláskor vagy a népvándorlás kora körülbelül a 4-8. század közötti korszak Európában, a késő ókorból a kora középkorba való átmenet időszaka.

Új!!: Szláv nyelvek és Népvándorláskor · Többet látni »

Névelő

nincs névelő Az alaktanban a névelő olyan, a viszonyszavak osztályába sorolt szófaj, amely a főnévi csoport tagjaként azt jelzi, hogy mennyire ismert a közlés résztvevői számára az, amit a főnév megnevez.

Új!!: Szláv nyelvek és Névelő · Többet látni »

Névelők és névszók a román nyelvben

Ez a szócikk a román nyelv alaktanának azzal a részével foglalkozik részletesen, amelyben a névelőkről és a névszókról van szó.

Új!!: Szláv nyelvek és Névelők és névszók a román nyelvben · Többet látni »

Néver

Néver (szlovákul Neverice) község Szlovákiában, a Nyitrai kerület Aranyosmaróti járásában.

Új!!: Szláv nyelvek és Néver · Többet látni »

Névszóragozás

Az alaktanban használt névszóragozás (deklináció) terminus a névszó alakjának változtatásaira vonatkozik, mely azzal a céllal történik, hogy nyelvtől függően különféle grammatikai eseteket, nemeket és számokat fejezzen ki.

Új!!: Szláv nyelvek és Névszóragozás · Többet látni »

Nőtincs

Nőtincs ezeréves múltra visszatekintő község Nógrád vármegye délnyugati részén, a Rétsági járásban.

Új!!: Szláv nyelvek és Nőtincs · Többet látni »

Nem (nyelvészet)

A nyelvészetben a grammatikai nem egyes nyelvekre jellemző kategória, amely alapján a főneveket olyan osztályokba sorolják, mint hímneműek, nőneműek, semlegesneműek, élők, élettelenek.

Új!!: Szláv nyelvek és Nem (nyelvészet) · Többet látni »

Nemeskolta

Nemeskolta (1899-ig Kolta) község Vas vármegyében, a Szombathelyi járásban.

Új!!: Szláv nyelvek és Nemeskolta · Többet látni »

Noszoly

A fatemplom Noszoly falu Romániában, Erdélyben, Kolozs megyében.

Új!!: Szláv nyelvek és Noszoly · Többet látni »

Nyárádszereda

Nyárádszereda (románul Miercurea Nirajului): város (korábban községközpont) Romániában Maros megyében.

Új!!: Szláv nyelvek és Nyárádszereda · Többet látni »

Nyírcsaholy

Nyírcsaholy község Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, a Mátészalkai járásban.

Új!!: Szláv nyelvek és Nyírcsaholy · Többet látni »

Nyelvújítás

Kazinczy Ferenc a nyelvújítás vezéralakja, a Magyar Tudományos Akadémia tagja A nyelvújítás a nyelvfejlesztés egyik fajtája, amelynek során tudatos és tömeges változtatásokat hajtanak végre egy nyelvben.

Új!!: Szláv nyelvek és Nyelvújítás · Többet látni »

Nyelvcsere

A nyelvcsere az a nyelvészeti, nyelvekben végbemenő folyamat, amelynek során két, hosszú ideig egymással érintkező, vagy egymás szomszédságában élő közösség közül az egyik, saját nyelvét fokozatosan feladva átveszi a másik közösség nyelvét.

Új!!: Szláv nyelvek és Nyelvcsere · Többet látni »

Nyelvföldrajz

A nyelvföldrajz mindenekelőtt vizsgálati módszer és szemlélet, amely nyelvészeti és a nyelvészeten túlmutató kérdésekre a maga sajátos eszközeivel és módszereivel ad választ.

Új!!: Szláv nyelvek és Nyelvföldrajz · Többet látni »

Nyelvszövetség

A nyelvészetben a nyelvszövetség, nyelvi szövetség, nyelvi unió vagy nyelvi area terminusok olyan nem rokon vagy csak távoli rokon nyelvek csoportját nevezik meg, amelyek szomszédosak, és egyes, főleg szerkezeti vonásaik közösek.

Új!!: Szláv nyelvek és Nyelvszövetség · Többet látni »

Nyelvtörténet

A nyelv története nyelvi élettörténet, amely a múltat és a jelent egyaránt magába foglalja.

Új!!: Szláv nyelvek és Nyelvtörténet · Többet látni »

Nyitragerencsér

Nyitragerencsér (szlovákul Nitrianske Hrnčiarovce) község Szlovákiában, a Nyitrai kerületben, a Nyitrai járásban.

Új!!: Szláv nyelvek és Nyitragerencsér · Többet látni »

Nyugati szláv nyelvek

A nyugati szláv nyelvek a keleti szláv és a déli szláv mellett a szláv nyelvek harmadik alcsoportja.

Új!!: Szláv nyelvek és Nyugati szláv nyelvek · Többet látni »

Oláhcsesztve

Oláhcsesztve környéke 1770 körül Oláhcsesztve (korábban Cisteiul Român) falu Romániában, Erdélyben, Fehér megyében.

Új!!: Szláv nyelvek és Oláhcsesztve · Többet látni »

Olcsva

Olcsva község Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, a Vásárosnaményi járásban.

Új!!: Szláv nyelvek és Olcsva · Többet látni »

Onogur-bolgárok

II. Baszileiosz X. századi misekönyvéből Az ősbolgárok – bolgár-törököknek, hun-bolgároknak, onogur-bolgároknak, onoguroknak stb.

Új!!: Szláv nyelvek és Onogur-bolgárok · Többet látni »

Orosz ábécé

A modern orosz ábécé (русский алфавит) a cirill ábécé (кириллица) egyik változata.

Új!!: Szláv nyelvek és Orosz ábécé · Többet látni »

Orosz irodalom

Az orosz irodalom az oroszokhoz illetve Oroszországhoz kötődő minden irodalom összessége, a világirodalom egyik legismertebb és egyik legolvasottabb, valamint az általános vélekedés alapján az egyetemes irodalomtörténet egyik legmagasabb minőségű irodalmi kultúrája.

Új!!: Szláv nyelvek és Orosz irodalom · Többet látni »

Orosz nyelv

Jelentős orosz nyelvű kisebbség Az orosz nyelv (latin betűs átírása: russkij jazyk, magyar átírása: russzkij jazik; régies elnevezése nagyorosz nyelv) a legtöbb, mintegy 145 milliónyi anyanyelvi beszélővel rendelkező szláv nyelv, ennélfogva világnyelv.

Új!!: Szláv nyelvek és Orosz nyelv · Többet látni »

Oroszország

312x312px Az Oroszországi Föderáció, vagy röviden Oroszország (Россия) Európa keleti részétől Észak-Ázsia (Szibéria) keleti partjáig, a Csendes-óceánig, valamint a Távol-Keletre is kiterjedő föderatív ország.

Új!!: Szláv nyelvek és Oroszország · Többet látni »

Orsova

A római katolikus templom 260px Ó- és Újorsova környéke az 1788-as harcok idején Az egykori Korona-kápolna 240px 240px Részlet 1978-ból Orsova (románul Orșova, egykor Rușava,, szerbül Оршава vagy Ryшава) municípium (megyei jogú város) Romániában, Mehedinți megyében.

Új!!: Szláv nyelvek és Orsova · Többet látni »

Ortodox kereszténység

Az ortodox kereszténységNem azonos az ortodoxiával, amely egy tanítás eredetiségét hangsúlyozó kifejezés.

Új!!: Szláv nyelvek és Ortodox kereszténység · Többet látni »

Oszlop (Ausztria)

Oszlop (németül Oslip, horvátul Uzlop) község Ausztriában, Burgenland tartományban, a Kismartoni járásban.

Új!!: Szláv nyelvek és Oszlop (Ausztria) · Többet látni »

Palatalizáció

A palatalizáció (a latin palatum „szájpadlás” szóból), másképp jésítés vagy lágyítás olyan mássalhangzó-képzésmód, illetve az így létrejött mássalhangzó, amelynél a nyelvhát felduzzad a szájpadlás középső része felé az eredeti mássalhangzó szokásos képzésével egyidejűleg, tehát az eredeti mássalhangzót mondhatni egy j hanggal együtt ejtjük.

Új!!: Szláv nyelvek és Palatalizáció · Többet látni »

Palágykomoróc

Palágykomoróc (1995-ig Комарівці) falu Ukrajnában, Kárpátalján, az Ungvári járásban.

Új!!: Szláv nyelvek és Palágykomoróc · Többet látni »

Palócok

A palóc terület a Duna–Tisza közétől, Magyarország közepétől észak felé, délnyugattól északkeletre hosszú vonalban húzódik az Alföld és a magyar–szláv nyelvhatár között.

Új!!: Szláv nyelvek és Palócok · Többet látni »

Pamlény

Pamlény község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Szikszói járásban.

Új!!: Szláv nyelvek és Pamlény · Többet látni »

Pankota

Az egykori vár és monostor romjainak helye Pankota (románul Pâncota) város Romániában, Arad megyében.

Új!!: Szláv nyelvek és Pankota · Többet látni »

Paráznaság

A paráznaság (görög: porneia, latin: fornicatio) vagy paráználkodás két személy házasságon kívüli szexuális érintkezése.

Új!!: Szláv nyelvek és Paráznaság · Többet látni »

Partikula

A nyelvészetben a partikula egyfajta nem toldalékolható nyelvi elem.

Új!!: Szláv nyelvek és Partikula · Többet látni »

Paszmos

Paszmos (helyi szász nyelvjárásban Poospesch) falu Romániában, Erdélyben, Beszterce-Naszód megyében.

Új!!: Szláv nyelvek és Paszmos · Többet látni »

Pákozd

Pákozd nagyközség Fejér vármegyében, a Gárdonyi járásban, Székesfehérvártól 11 km-re északkeletre.

Új!!: Szláv nyelvek és Pákozd · Többet látni »

Párga

Párga (IPA: ) város és község Préveza prefektúra északnyugati részén, Epiruszban, Görögország északnyugati részén, a Jón-tenger partján, Préveza és Igumeníca városai között.

Új!!: Szláv nyelvek és Párga · Többet látni »

Pázmán

A PázmánA Nyelvtudományi Intézet által anyakönyvezhetőnek minősített név szláv eredetű régi magyar személynév, jelentése: akit felismertek, ráismertek.

Új!!: Szláv nyelvek és Pázmán · Többet látni »

Pécska

Pécska (románul Pecica, németül Petschka) kisváros Romániában, Arad megyében, a román-magyar határ mellett.

Új!!: Szláv nyelvek és Pécska · Többet látni »

Péntek

A péntek a hét – a napjainkban általános, Európa keresztény részein szokásos felosztás szerinti – ötödik napja.

Új!!: Szláv nyelvek és Péntek · Többet látni »

Pénz

A pénz a legegyszerűbb meghatározása szerint a társadalomban általánosan és azonnal felhasználható csere- és fizetési eszköz.

Új!!: Szláv nyelvek és Pénz · Többet látni »

Pelsőc

Pelsőc (szlovákul Plešivec) község Szlovákiában, a Kassai kerület Rozsnyói járásában.

Új!!: Szláv nyelvek és Pelsőc · Többet látni »

Penészlek

Penészlek község Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, a Nyírbátori járásban.

Új!!: Szláv nyelvek és Penészlek · Többet látni »

Perecse

Perecse község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, az Encsi járásban.

Új!!: Szláv nyelvek és Perecse · Többet látni »

Perenye

Perenye (németül Prennendorf vagy Brünnersdorf) község Vas vármegyében, a Szombathelyi járásban.

Új!!: Szláv nyelvek és Perenye · Többet látni »

Perkupa

Perkupa község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, az Edelényi járásban.

Új!!: Szláv nyelvek és Perkupa · Többet látni »

Peschici

Peschici község (comune) Olaszország Puglia régiójában, Foggia megyében.

Új!!: Szláv nyelvek és Peschici · Többet látni »

Pest (történelmi település)

Pest városa Buda visszafoglalásakor 1684-ben Luigi Ferdinando Marsigli olasz földrajztudós térképe 1700 körül, rajta Buda és Pest városa a Csepel-sziget északi fele Pest (németül: Pesth,, horvátul: Pesta) történelmi magyar város volt a Magyar Királyságban.

Új!!: Szláv nyelvek és Pest (történelmi település) · Többet látni »

Petele

Petele falu Maros megyében, Erdélyben, Romániában.

Új!!: Szláv nyelvek és Petele · Többet látni »

Petrova

Nincs leírás.

Új!!: Szláv nyelvek és Petrova · Többet látni »

Petrovabisztra

Petrovabisztra (jiddisül ביסטרא) falu Romániában, Máramaros megyében, a történeti Máramarosban.

Új!!: Szláv nyelvek és Petrovabisztra · Többet látni »

Pinták

Pinták (románul Slătinița, 1925-ig Pintic, németül Pintak, szászul Päntek) falu Romániában, Erdélyben, Beszterce-Naszód megyében.

Új!!: Szláv nyelvek és Pinták · Többet látni »

Podolin

Podolin (szlovákul Podolínec, németül Pudlein, lengyelül Podoliniec) város Szlovákiában, az Eperjesi kerület Ólublói járásában.

Új!!: Szláv nyelvek és Podolin · Többet látni »

Pográny

Pográny (szlovákul Pohranice) község Szlovákiában, a Nyitrai kerületben, a Nyitrai járásban.

Új!!: Szláv nyelvek és Pográny · Többet látni »

Polyán

Polyáni juhosgazda 1854-ben épült kerített gazdasága a nagyszebeni szabadtéri múzeumban A fatemplom Polyán (románul Poiana Sibiului, németül Flussau) falu Romániában, Szeben megyében, az azonos nevű község központja.

Új!!: Szláv nyelvek és Polyán · Többet látni »

Pornóapáti

Ómajor az egykori kolostor helyén áll Pornóapáti (1899-ig Pornó, németül Pernau, horvátul Pornova) község Vas vármegyében, a Szombathelyi járásban.

Új!!: Szláv nyelvek és Pornóapáti · Többet látni »

Poroszok

A poroszok a balti nyelvcsalád egy mára kihalt népe volt, a Visztula torkolatának vidékén, a Nemunas (Nyeman) folyó mentén és Kur-öböl környékén éltek a középkorban.

Új!!: Szláv nyelvek és Poroszok · Többet látni »

Potok

Potok, 1911 és 1918 között Harampatak falu Romániában, a Bánságban, Krassó-Szörény megyében.

Új!!: Szláv nyelvek és Potok · Többet látni »

Pozsega

Pozsega (1992-ig Slavonska Požega) város és község Horvátországban, Pozsega-Szlavónia megye székhelye.

Új!!: Szláv nyelvek és Pozsega · Többet látni »

Pozsony

Pozsony ((1919-ig Prešporok), (régiesen Preßburg)) Szlovákia fővárosa és egyben legnagyobb városa.

Új!!: Szláv nyelvek és Pozsony · Többet látni »

Praeteritum

A grammatikában a praeteritum latin terminus (spanyol pretérito, francia prétérit, angol preterit(e), német Präteritum, orosz претeрит preterit stb.) hagyományosan használt olyan nyelvek esetében, amelyek több szintetikus (egyszerű) múlt idejű igealakkal rendelkeznek.

Új!!: Szláv nyelvek és Praeteritum · Többet látni »

Prigor

260px Prigor, 1911 és 1918 között Nérahalmos falu Romániában, a Bánátban, Krassó-Szörény megyében.

Új!!: Szláv nyelvek és Prigor · Többet látni »

Prodánfalva

Prodánfalva település Romániában, Szilágy megyében.

Új!!: Szláv nyelvek és Prodánfalva · Többet látni »

Protézis (nyelvészet)

A protézis (a latin prothesis Szathmári 2008, Protézis szócikk.Jarceva 1990, (Protézis) szócikk.Bussmann 1998, 963. o.Dubois 2002, 388. o.Crystal 2008, 398. o.Bidu-Vrănceanu 1997, 393. o.Constantinescu-Dobridor, szócikk.Ladan 2005, szócikk.

Új!!: Szláv nyelvek és Protézis (nyelvészet) · Többet látni »

Puster-völgy

A Puster-völgy vagy Pusteria-völgy (ladin nyelven Val de Puster) egy alapvetően kelet-nyugati fekvésű alpesi völgy a Keleti-Alpokban.

Új!!: Szláv nyelvek és Puster-völgy · Többet látni »

Putnok

A római katolikus templom Putnok kisváros Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Putnoki járásban.

Új!!: Szláv nyelvek és Putnok · Többet látni »

Rag

Az alaktanban használt rag terminus olyan szuffixumtípust, azaz szótő vagy más szuffixum mögé helyezett toldalékot nevez meg, amely mögött már nem állhat más toldalék.

Új!!: Szláv nyelvek és Rag · Többet látni »

Ragály (település)

Ragály község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Putnoki járásban.

Új!!: Szláv nyelvek és Ragály (település) · Többet látni »

Rakovica (Románia)

Rakovica falu Romániában, a Bánságban, Temes megyében.

Új!!: Szláv nyelvek és Rakovica (Románia) · Többet látni »

Ráckanizsa

Ráckanizsa (szlovénül Razkrižje) falu és a hasonló nevű alapfokú közigazgatási egység, azaz község központja Szlovéniában.

Új!!: Szláv nyelvek és Ráckanizsa · Többet látni »

Rákovica

Rákovica, 1912 és 1918 között Oltrákovica (románul Racovița, 1931-ig Racovița-Olt vagy Racovița-Oltului, népiesen Racoița vagy Racohița,, szászul Rakevets) falu Romániában, Erdélyben, Szeben megyében, az azonos nevű község központja.

Új!!: Szláv nyelvek és Rákovica · Többet látni »

Ráró

A rárói Szent Rókus templom Ráró egykor önálló kisközség volt a Szigetközben, Győr vármegye Tó-sziget-csilizközi járásában.

Új!!: Szláv nyelvek és Ráró · Többet látni »

Rázsony

A Rázsony Magyarországon anyakönyvezhető férfinév, szláv → magyar (Rásony) eredetű férfinév, jelentése ismeretlen.

Új!!: Szláv nyelvek és Rázsony · Többet látni »

Révhely

Révhely falu Ukrajnában, Kárpátalján, az Ungvári járásban.

Új!!: Szláv nyelvek és Révhely · Többet látni »

Réziai nyelv

A réziai nyelv vagy réziai dialektus (saját nevén rozajanski langač vagy lengač,,, friuli nyelven Rosean) a szlovén nyelv egy kisebb, jelentős önállóságot mutató dialektusa, amit Északkelet-Olaszországban beszélnek az ott élő szlovénok.

Új!!: Szláv nyelvek és Réziai nyelv · Többet látni »

Rónaszék

Az „Apafi-kastély” Római katolikus templom Görögkatolikus templom Nepomuki Szent János-szobor A kálváriatemplom Vörösfenyők Rónaszék falu Romániában, Máramaros megyében, a történeti Máramarosban.

Új!!: Szláv nyelvek és Rónaszék · Többet látni »

Regéc

Regéc község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye Gönci járásában.

Új!!: Szláv nyelvek és Regéc · Többet látni »

Regéci vár

A regéci vár egy 1300 körül épült vár a Zempléni-hegység középső részén.

Új!!: Szláv nyelvek és Regéci vár · Többet látni »

Reketyefalva

Reketyefalva falu Romániában, Erdélyben, Hunyad megyében.

Új!!: Szláv nyelvek és Reketyefalva · Többet látni »

Republic: The Revolution

A Republic: The Revolution egy politikával kapcsolatos stratégiai játék, melynek vezető programozója Demis Hassabis, a Lionhead Studios egykori tagja.

Új!!: Szláv nyelvek és Republic: The Revolution · Többet látni »

Retteg

A református templom belső tere A községi malom az államosításkor, 1949-ben Retteg (románul Reteag, németül Retteneck, Rekendeck vagy Reckendorf) falu Romániában, Erdélyben, Beszterce-Naszód megyében.

Új!!: Szláv nyelvek és Retteg · Többet látni »

Rilai Szent János

Rilai Szent János, szlávosan Rilai Szent Iván (Ivan Rilszki), (Szkrino, 876. – a rilai kolostor közelében, 946. augusztus 18.) bolgár remete, az ortodox egyház szentje, Bulgária védőszentje.

Új!!: Szláv nyelvek és Rilai Szent János · Többet látni »

Robot (automatizálás)

Ipari robot egy gyárban A robot egy elektromechanikai szerkezet, amely előzetes programozás alapján képes különböző feladatok végrehajtására.

Új!!: Szláv nyelvek és Robot (automatizálás) · Többet látni »

Rokka

Szent Erzsébet fonalat fon a szegények számára A rokka lábbal hajtott, kézi fonáshoz használt eszköz.

Új!!: Szláv nyelvek és Rokka · Többet látni »

Román folklór

A román folklór két nagy kategóriára oszlik: a paraszti vagy falusi folklór és a városi folklór.

Új!!: Szláv nyelvek és Román folklór · Többet látni »

Románia világörökségi helyszínei

Románia területéről eddig kilenc helyszín került fel a világörökségi listára, tizenhat helyszín a javaslati listán várakozik a felvételre.

Új!!: Szláv nyelvek és Románia világörökségi helyszínei · Többet látni »

Ruda (Brád város)

A 19. században talált termésarany a muszári bányából Ruda (Rudabárza) falu Romániában, Erdélyben, Hunyad megyében.

Új!!: Szláv nyelvek és Ruda (Brád város) · Többet látni »

Ruszin nyelv

A ruszin nyelv (ruszinul: русиньска бесїда/русиньскый язык, oroszul: русинский язык) az ukrán nyelvhez közel álló keleti szláv nyelv.

Új!!: Szláv nyelvek és Ruszin nyelv · Többet látni »

Ruszpolyána

jobbra jobbra jobbra jobbra jobbra Ruszpolyána, 1901 és 1919 között Havasmező, 1940 és 1944 között Ruszkirvával egyesítve Havaskő néven (korábban Ruspoiana, vagy Поляни, jiddisül פּאליען-ריסקווה) falu Romániában, Máramaros megyében, a történeti Máramarosban, az ukrán határ mellett.

Új!!: Szláv nyelvek és Ruszpolyána · Többet látni »

Sajógalgóc

Sajógalgóc egy község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Kazincbarcikai járásban.

Új!!: Szláv nyelvek és Sajógalgóc · Többet látni »

Savnik

Savnik (szlovákul Spišský Štiavnik, németül Schawnik, Schafing) egy falu Szlovákiában, az Eperjesi kerület Poprádi járásában.

Új!!: Szláv nyelvek és Savnik · Többet látni »

Sóhát (település)

Sóhát (1899-ig Csornoholova, Csernoholova) falu Ukrajnában, Kárpátalján, az Ungvári járásban.

Új!!: Szláv nyelvek és Sóhát (település) · Többet látni »

Sebesláz

Sebesláz, 1910-ig Láz falu Romániában, Erdélyben, Fehér megyében.

Új!!: Szláv nyelvek és Sebesláz · Többet látni »

Seckau

Seckau osztrák mezőváros Stájerország Mura-völgyi járásában.

Új!!: Szláv nyelvek és Seckau · Többet látni »

Sim-nyelv

A sim-nyelv (angolul simlish) egy kitalált nyelv, melyet a simek beszélnek.

Új!!: Szláv nyelvek és Sim-nyelv · Többet látni »

Sirnea

Ortodox templom és temető Sirnea falu Romániában, Erdélyben, Brassó megyében.

Új!!: Szláv nyelvek és Sirnea · Többet látni »

Slovio nyelv

A slovio mesterséges nyelv, amely a mai ismert szláv nyelvek elemeiből és nyelvtanából kiindulva olyan nyelv kíván lenni, amelyet a Földön szláv nyelveken beszélő mintegy 400 millió ember könnyedén képes elsajátítani.

Új!!: Szláv nyelvek és Slovio nyelv · Többet látni »

Sokác nyelv

A sokác nyelv (sokácul Šokački jezik - Шокачки језик) délszláv nyelvekhez tartozó, egyelőre azonban vitatott státuszú nyelv, amelyet a sokácok használnak.

Új!!: Szláv nyelvek és Sokác nyelv · Többet látni »

Sopot (egyértelműsítő lap)

Sopot egy régi szláv szó amely forrást jelent.

Új!!: Szláv nyelvek és Sopot (egyértelműsítő lap) · Többet látni »

Spagettiwestern

A spagettiwestern vagy makaróniwestern a westernfilm műfajának európai ágához tartozik (melyet eurowesternnek neveznek), s elsősorban az olasz westernfilmek hagyományos elnevezése.

Új!!: Szláv nyelvek és Spagettiwestern · Többet látni »

Sugovica

A Sugovica (németül Schokovitz, horvátul/bunyevácul Šugavoda), más néven Kamarás-Duna a Duna egyik mellékága Bajánál.

Új!!: Szláv nyelvek és Sugovica · Többet látni »

Szaloniki

Szaloniki (görögül σαλονίκη szaloníki, ógörög ejtéssel Thesszaloniké,,, szláv nyelveken Сoлун,, vagy Selaniki) Görögország második legnagyobb városa és legforgalmasabb kikötője, Közép-Makedónia régió székhelye.

Új!!: Szláv nyelvek és Szaloniki · Többet látni »

Szaniszló

A SzaniszlóA Nyelvtudományi Intézet által anyakönyvezhetőnek minősített név a szláv Stanislav férfinévből származik, jelentése: állhatatosság, szilárdság + dicsőség.

Új!!: Szláv nyelvek és Szaniszló · Többet látni »

Szaplonca

A sírfelirat szerint az elhunyt Szarvaszóban lett autóbaleset áldozata Egy az I. világháborúban meghalt és Galíciában eltemetett szaploncai jelképes fejfája Szaplonca (jiddisül ספנצה) falu, egyben község Romániában, Máramaros megyében.

Új!!: Szláv nyelvek és Szaplonca · Többet látni »

Száldobos

Száldobos falu Ukrajnában, Kárpátalján, a Huszti járásban.

Új!!: Szláv nyelvek és Száldobos · Többet látni »

Szám (nyelvészet)

A szám egyike az alaktani nyelvtani kategóriáknak.

Új!!: Szláv nyelvek és Szám (nyelvészet) · Többet látni »

Szászlekence

220px A községháza 230px Szászlekence, 1910-ig Lekence (szászul Lachenz) falu Romániában, Erdélyben, Beszterce-Naszód megyében.

Új!!: Szláv nyelvek és Szászlekence · Többet látni »

Szászorbó

A gerébi vár A „hegyi templom” Szászorbó környéke 1770 körül Szászorbó (románul Gârbova vagy Gârbova Săsească, németül Urwegen, szászul Urbijen vagy Ausendref) falu Romániában, Erdélyben, Fehér megyében.

Új!!: Szláv nyelvek és Szászorbó · Többet látni »

Szászvárosi Ószövetség

A Szászvárosi Ószövetség egy lapja A Szászvárosi Ószövetség az Ószövetség első részleges román nyelvű fordítása.

Új!!: Szláv nyelvek és Szászvárosi Ószövetség · Többet látni »

Székelyderzs

Székelyderzs (románul Dârjiu, korábban Dârj, helyi népies nyelven Dözs) falu Romániában, Hargita megyében.

Új!!: Szláv nyelvek és Székelyderzs · Többet látni »

Szénavár

Szénavár (1891-ig Szenográd) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Korponai járásban.

Új!!: Szláv nyelvek és Szénavár · Többet látni »

Szír Szent Efrém

''Ephrem Syrus: Sermones selecti'', Ősnyomtatvány, Freiburg 1491 előtt Szent Jakab templom Nisibisben (itt tanított Szent Efrém) Szír Efrém (arámiul ܡܪܝ ܐܦܪܝܡ ܣܘܪܝܝܐ Mor Aphrêm Sûryoyo görögül Ἐφραίμ ὁ Σῦρος, latinul Ephraem Syrus) egyházi nevén Szír Szent Efrém (Niszibisz (ma Nusaybin Törökország) 306 körül – Edessza (ma Şanlıurfa (település)) 373. június 9.) diakónus, hitvalló, teológus, író, költő.

Új!!: Szláv nyelvek és Szír Szent Efrém · Többet látni »

Szóösszetétel

A nyelvészetben a „szóösszetétel” (latinul compositio) terminus a szókészlet egyik nyelven belüli gyarapításának az eszközét, a szóalkotás egyik módját nevezi meg.

Új!!: Szláv nyelvek és Szóösszetétel · Többet látni »

Szófaj

A hagyományos nyelvtan értelmezésében a szófaj szavak osztálya, amelybe ezeket morfológiai szempontból előfordulásaik szokásos vagy lehetséges alakjuk alapján, szintaktikai szempontból az előbbihez kötött szokásos vagy lehetséges mondatbeli szerepük vagy ennek hiánya alapján, szemantikai szempontból pedig lexikai jelentésük típusa alapján sorolják be.

Új!!: Szláv nyelvek és Szófaj · Többet látni »

Szóképzés

A szóképzés a szóalkotás egyik módja, amely során egy alapszóhoz a magyar nyelv nyelvészetében képzőnek nevezett toldalék járul, és ilymódon ugyanahhoz vagy más szófajhoz tartozó, új, többé-kevésbé más jelentésű szó jön létre.

Új!!: Szláv nyelvek és Szóképzés · Többet látni »

Szóképzés a magyar nyelvben

A magyar nyelvben a szóképzés a legjelentősebb szóalkotási mód a szóösszetétel mellett.

Új!!: Szláv nyelvek és Szóképzés a magyar nyelvben · Többet látni »

Szókincs

Legáltalánosabb meghatározása szerint a szókészlet egy adott nyelv szavainak az összessége.

Új!!: Szláv nyelvek és Szókincs · Többet látni »

Szórád

A SzórádA Nyelvtudományi Intézet által anyakönyvezhetőnek minősített név szláv eredetű régi magyar személynév.

Új!!: Szláv nyelvek és Szórád · Többet látni »

Szőrmesapka

A szőrmesapka vagy prémsapka egy állati szőrzetből készült fejfedő.

Új!!: Szláv nyelvek és Szőrmesapka · Többet látni »

Szebelléb

Szebelléb község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Korponai járásban.

Új!!: Szláv nyelvek és Szebelléb · Többet látni »

Szebenkákova

Ortodox templom Szebenkákova, 1910-ig Kákova (1964-ig Cacova Sibiului, a népnyelvben Cacova) falu Romániában, Erdélyben, Szeben megyében.

Új!!: Szláv nyelvek és Szebenkákova · Többet látni »

Szelindek

270px 270px Szelindek (románul Slimnic, németül Stolzenburg, szászul Stulzenbrich) falu Romániában, Erdélyben, a történeti Királyföldön, Szeben megyében, Nagyszebentől 16 km-re északra, a nagyszeben–medgyesi főút mentén, az azonos nevű község központja.

Új!!: Szláv nyelvek és Szelindek · Többet látni »

Szelistye (Szeben megye)

A Keresztelő Szent János születése templom Az Urunk mennybemenetele templom 130px A volt Comșa-villa Szelistye (románul Săliște vagy Săliștea Sibiului, németül Großendorf vagy Selischte) város Romániában, Erdélyben, Szeben megyében.

Új!!: Szláv nyelvek és Szelistye (Szeben megye) · Többet látni »

Személy (nyelvészet)

A nyelvészetben a személy olyan grammatikai kategória, mely a nyelvi kommunikációban résztvevőkre és a létrejött megnyilatkozásra való utaláson alapszik.

Új!!: Szláv nyelvek és Személy (nyelvészet) · Többet látni »

Szenterzsébet (Románia)

A szenterzsébeti evangélikus templom Johann Michael Ackner emlékköve Szenterzsébet egykor önálló település, ma Nagyszeben városrésze Romániában, Erdélyben, Szeben megyében.

Új!!: Szláv nyelvek és Szenterzsébet (Románia) · Többet látni »

Szentmargitbánya

Szentmargitbánya (1899-ig Szent-Margit, németül Sankt Margarethen im Burgenland, horvátul Margareta) mezőváros Ausztriában, Burgenland tartományban, a Kismartoni járásban.

Új!!: Szláv nyelvek és Szentmargitbánya · Többet látni »

Szepesbéla

Szepesbéla város Szlovákiában, az Eperjesi kerület Késmárki járásában.

Új!!: Szláv nyelvek és Szepesbéla · Többet látni »

Szepetnek

Szepetnek község Zala vármegyében, a Nagykanizsai járásban, a Zalai-dombságban, az Egerszeg–Letenyei-dombság területén.

Új!!: Szláv nyelvek és Szepetnek · Többet látni »

Szerb nyelv

A szerb nyelv (sárgával jelölve) elterjedése az egykori Jugoszlávia területén Horvátországi területek (sötétzölddel jelölve), ahol a szerb elismert kisebbségi nyelv A szerb nyelv (szerbül cirill ábécével српски jeзик, latin ábécével srpski jezik) az indoeurópai nyelvcsalád szláv ágának délszláv nyelvcsoportjához tartozik, annak is a nyugati alcsoportjához.

Új!!: Szláv nyelvek és Szerb nyelv · Többet látni »

Szerbhorvát nyelv

A szerbhorvát nyelv elterjedése (kék színnel) A lakosság abszolút vagy relatív többsége által beszélt más nyelvek A szerbhorvát nyelv dialektusai A szerbhorvát nyelv kifejezés nyelvészek alkotta szakkifejezés, amely a szerbek, a horvátok, a bosnyákok és a montenegróiak által beszélt nyelvet volt hivatott megnevezni.

Új!!: Szláv nyelvek és Szerbhorvát nyelv · Többet látni »

Szerda

Szerda: a kedd és a csütörtök közé eső nap, a hét harmadik napja.

Új!!: Szláv nyelvek és Szerda · Többet látni »

Szernye

Szernye (ukránul Серне (Szerne / Serne) korábban Рівне (Rivne)): falu Ukrajnában, Kárpátalján, a Beregszászi járásban.

Új!!: Szláv nyelvek és Szernye · Többet látni »

Szigetfalu

Scule (a későbbi Szigetfalu) környéke 1769–72-ben Szigetfalu, 1910-ig Szkulya falu Romániában, a Bánátban, Temes megyében.

Új!!: Szláv nyelvek és Szigetfalu · Többet látni »

Sziléziai nyelv

A sziléziai vagy sziléz nyelv (sziléziaiul ślůnsko godka) nyugati szláv nyelv, amelyet Sziléziában (a mai Lengyelország, Csehország és Németország területén) beszélnek.

Új!!: Szláv nyelvek és Sziléziai nyelv · Többet látni »

Szilice

Szilice község Szlovákiában, a Kassai kerület Rozsnyói járásában.

Új!!: Szláv nyelvek és Szilice · Többet látni »

Szinérváralja

római katolikus templom görögkatolikus) templom A zsinagóga Szinérváralja, 1907-ig Szinyérváralja (románul Seini, németül Warolli vagy Leuchtenburg) város Romániában, Máramaros megyében.

Új!!: Szláv nyelvek és Szinérváralja · Többet látni »

Szinice

Szinice, 1911-ig Szvinica (vagy) falu Romániában, a Bánságban, Mehedinți megyében, a Vaskapu-szorosban.

Új!!: Szláv nyelvek és Szinice · Többet látni »

Szinkópa (nyelvészet)

A szinkópa (ÉrtSz. 1959–1962, szócikk.Szathmári 2008, Szinkopé szócikk.Dubois 2002, 464. o.Bussmann 1998, 1162. o.Crystal 2008, 469. o.Bidu-Vrănceanu 1997, 453. o.Constantinescu-Dobridor 1998, szócikk.Latran 2005, szócikk.

Új!!: Szláv nyelvek és Szinkópa (nyelvészet) · Többet látni »

Szinna

Szinna város Szlovákiában, az Eperjesi kerület Szinnai járásának székhelye.

Új!!: Szláv nyelvek és Szinna · Többet látni »

Szintetikus nyelv

A szintetikus nyelv a jelentéstömörítés mértéke szempontjából olyan nyelv, amelyben a nyelvtani viszonyítás és a szóképzés jellemzően a tőszóhoz adott toldalékokkal (ragozással), illetve képzőkkel történik.

Új!!: Szláv nyelvek és Szintetikus nyelv · Többet látni »

Szinva

A Szinva Miskolc belvárosában A Szinva patak Észak-Magyarországon található, a Bükk-vidéken ered és a Sajó folyóba torkollik.

Új!!: Szláv nyelvek és Szinva · Többet látni »

Szirbova

Szirbova, 1904 és 1918 között Szirbó falu Romániában, a Bánátban, Temes megyében.

Új!!: Szláv nyelvek és Szirbova · Többet látni »

Szláv (egyértelműsítő lap)

A szláv szó utalhat.

Új!!: Szláv nyelvek és Szláv (egyértelműsítő lap) · Többet látni »

Szláv keresztnevek

A szláv nyelvek európai eloszlásának térképe A szláv eredetű keresztnevek a szláv nyelvekből származnak és olyan szláv országokban a legnépszerűbbek, mint Belarusz, Bulgária, Horvátország, Csehország, Lengyelország, Oroszország, Szerbia, Szlovákia, Szlovénia és Ukrajna.

Új!!: Szláv nyelvek és Szláv keresztnevek · Többet látni »

Szláv népek

A szláv népek a szláv nyelveket beszélő népek összefoglaló elnevezése.

Új!!: Szláv nyelvek és Szláv népek · Többet látni »

Szláv nyelv

#ÁTIRÁNYÍTÁS szláv nyelvek.

Új!!: Szláv nyelvek és Szláv nyelv · Többet látni »

Szlovák nyelv

A szlovák nyelv (a hosszabb forma slovenský jazyk) az indoeurópai nyelvcsalád tagja, azon belül a szláv nyelvek nyugati ágába tartozik.

Új!!: Szláv nyelvek és Szlovák nyelv · Többet látni »

Szlovén nyelv

A szlovén nyelv (szlovénül: slovenski jezik vagy slovenščina) az indoeurópai nyelvcsalád szláv ágának délszláv nyelvcsoportjához tartozik, annak is a nyugati alcsoportjához.

Új!!: Szláv nyelvek és Szlovén nyelv · Többet látni »

Szlovénia

Szlovénia (szlovénül Slovenija, teljes nevén Szlovén Köztársaság, szlovénül Republika Slovenija) Közép-Európa déli részén, az Alpok lábánál terül el.

Új!!: Szláv nyelvek és Szlovénia · Többet látni »

Szlovenszka krajina

Szlovenszka krajina (szlovénül Slovenska krajina, régiesebb formában Szlovenszka kraina) összetett fogalom, amely egyrészről földrajzi, másrészről történelmi és politikai jelleget takar.

Új!!: Szláv nyelvek és Szlovenszka krajina · Többet látni »

Szobránc

Szobránc (ukránul Собранці) város Szlovákiában, a Kassai kerület Szobránci járásának székhelye.

Új!!: Szláv nyelvek és Szobránc · Többet látni »

Szolmizáció

A szolmizáció egy zenei hangsor elemeinek szótagokkal való elnevezése.

Új!!: Szláv nyelvek és Szolmizáció · Többet látni »

Szolyva

Szolyva város Ukrajna Kárpátaljai területén, a Munkácsi járásban.

Új!!: Szláv nyelvek és Szolyva · Többet látni »

Szomolány

Szomolyán vagy Szomolány (szlovákul Smolenice, németül Smolenitz) község Szlovákiában, a Nagyszombati kerületben, a Nagyszombati járásban.

Új!!: Szláv nyelvek és Szomolány · Többet látni »

Szomolnok

Szomolnok falu Szlovákiában, a Kassai kerület Gölnicbányai járásában.

Új!!: Szláv nyelvek és Szomolnok · Többet látni »

Szomolnokhuta

Szomolnokhuta falu Szlovákiában, a Kassai kerület Gölnicbányai járásában.

Új!!: Szláv nyelvek és Szomolnokhuta · Többet látni »

Szorb nyelv

A szorb nyelv (felső szorbul: serbsce; alsó szorbul: serbski) két szorosan kapcsolódó a szláv kisebbség (szorbok) által beszélt nyelv a Lausitz régióban, Németország keleti részén.

Új!!: Szláv nyelvek és Szorb nyelv · Többet látni »

Szováta

Szováta (románul Sovata, németül Sowata) város Romániában, Maros megyében.

Új!!: Szláv nyelvek és Szováta · Többet látni »

Sztána

Sztána (románul Stana) falu Romániában, Erdélyben, Szilágy megyében, Kalotaszegen.

Új!!: Szláv nyelvek és Sztána · Többet látni »

Szucság

Györffy György emlékoszlopa a református templom kertjében Szucság (Szucsák, románul Suceagu) falu Romániában, Erdélyben, Kolozs megyében.

Új!!: Szláv nyelvek és Szucság · Többet látni »

Szuhapatak

Szuhapatak falu Ukrajnában, Kárpátalján, az Ungvári járásban.

Új!!: Szláv nyelvek és Szuhapatak · Többet látni »

Tárgyeset

Egyes flektáló nyelvekben és az agglutináló nyelvekben a tárgyeset (latinul accusativus) az a nyelvtani eset, amelynek alapvető funkciója a mondat tárgyának a kifejezése.

Új!!: Szláv nyelvek és Tárgyeset · Többet látni »

Töbör

A töbör (ponor, debrő, dolina) az egyik leggyakoribb és legjellegzetesebb felszíni karsztforma.

Új!!: Szláv nyelvek és Töbör · Többet látni »

Többnyelvűség

Nem indoeurópai A többnyelvűség egy szociolingvisztikai fogalom, amely utalhat egy személyre vagy egy társadalomra, közösségre.

Új!!: Szláv nyelvek és Többnyelvűség · Többet látni »

Törőcsik

A Törőcsik szlovák eredetű apai családnév.

Új!!: Szláv nyelvek és Törőcsik · Többet látni »

Törcsvár

Törcsvár (románul Bran, korábban Bran-Poarta, németül Türzdorf, szászul Tölzburg) falu Romániában, Brassó megyében.

Új!!: Szláv nyelvek és Törcsvár · Többet látni »

Tövis (település)

Református templom A kolostor A tövisi pályaudvar A pályaudvar 1918 előtti képeslapon Tövis (népi ejtés szerint Teuș) város Romániában, Erdélyben, Fehér megyében.

Új!!: Szláv nyelvek és Tövis (település) · Többet látni »

Tükörfordítás

A tükörfordítás a fordítás gyakorlatában olyan szó szerinti fordítást jelent, amely eredménye nem mindig helyes a célnyelv sztenderd változata szerint, de a kontrasztív nyelvészetben, a történeti nyelvészetben és a lexikológiában ez a terminus idegen nyelvből való kölcsönzés egyik típusát nevezi meg, mint vegyes, azaz egyszerre nyelven belüli és azon kívüli eszközét a nyelv gyarapításának új egységekkel, főleg a szókészlet és a frazeológia terén, de kisebb mértékben grammatikai téren is.

Új!!: Szláv nyelvek és Tükörfordítás · Többet látni »

Tőketerebes

Párics várának romjai A katolikus plébániatemplom Az Andrássy-kastély A Mária-oszlop Tőketerebes város Szlovákiában, a Kassai kerület Tőketerebesi járásának székhelye.

Új!!: Szláv nyelvek és Tőketerebes · Többet látni »

Telcs

1841-ben épült telcsi ház a kolozsvári szabadtéri néprajzi múzeumban A ház melléképületei Telcs (jiddisül טעלטש) falu Romániában, Erdélyben, Beszterce-Naszód megyében.

Új!!: Szláv nyelvek és Telcs · Többet látni »

Temesrékas

Temesrékas, 1888-ig Rékas, 1888–1909-ben Temesrékás város Romániában, a Bánátban, Temes megyében.

Új!!: Szláv nyelvek és Temesrékas · Többet látni »

Terebesfejérpatak

Az Európa közepét jelző oszlop Terebesfejérpatak (ruszinul Требушаны) település Ukrajnában, Kárpátalja Rahói járásában.

Új!!: Szláv nyelvek és Terebesfejérpatak · Többet látni »

Tilicske

1847-ben épült tiliskai ház a bukaresti falumúzeumban Tilicske, 1912-ig Tiliska (románul Tilișca, németül Tilischen) falu Romániában, Szeben megyében, az azonos nevű község központja.

Új!!: Szláv nyelvek és Tilicske · Többet látni »

Tirnavica

Tirnavica falu Romániában, Erdélyben, Hunyad megyében.

Új!!: Szláv nyelvek és Tirnavica · Többet látni »

Tiszabezdéd

Tiszabezdéd község Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, a Záhonyi járásban, 5 kilométerre a záhonyi magyar-ukrán határátkelőtől.

Új!!: Szláv nyelvek és Tiszabezdéd · Többet látni »

Tiszavalk

Tiszavalk község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Mezőkövesdi járásban.

Új!!: Szláv nyelvek és Tiszavalk · Többet látni »

Toitenwinkel

Toitenwinkel Rostock egyik városrésze.

Új!!: Szláv nyelvek és Toitenwinkel · Többet látni »

Toldalék

A nyelvészetben a toldalék (latinul affixum) olyan nyelvi elem, amely csak egy alaphoz hozzáadva működik, ezért kötött morfémának nevezik.

Új!!: Szláv nyelvek és Toldalék · Többet látni »

Toponímia

A toponímia (magyarul helynévtan) az onomasztika azon ága, amely a helynevek több aspektusát tanulmányozza: eredetüket, típusaikat, jelentésüket, alkotásukat stb.

Új!!: Szláv nyelvek és Toponímia · Többet látni »

Turány

A hasonló nevű turóci községet lásd: Nagyturány Turány (szlovákul Turany nad Ondavou) község Szlovákiában, az Eperjesi kerületben, a Sztropkói járásban.

Új!!: Szláv nyelvek és Turány · Többet látni »

Turku

Turku (svédül Åbo) Finnország legrégibb városa, melyet a 13. században alapítottak.

Új!!: Szláv nyelvek és Turku · Többet látni »

Tusnád

Tusnád (románul Tușnad Sat) falu Romániában Hargita megyében.

Új!!: Szláv nyelvek és Tusnád · Többet látni »

Tuzla (Bosznia-Hercegovina)

Tuzla (cirill írással Тузла, középkori, szláv nevén Soli, magyarul régiesen Só) város és község Bosznia-Hercegovina északkeleti részén.

Új!!: Szláv nyelvek és Tuzla (Bosznia-Hercegovina) · Többet látni »

Ty (digráf)

A Ty betűkapcsolat a magyar ábécé 34.

Új!!: Szláv nyelvek és Ty (digráf) · Többet látni »

Ukrán nyelv

Az ukrán nyelv (украї́нська мо́ва, ukrajinszka mova) a szláv nyelvek keleti szláv alcsoportjába tartozó nyelv; cirill betűkkel írják.

Új!!: Szláv nyelvek és Ukrán nyelv · Többet látni »

Ukrán nyelvtan

Az ukrán nyelvtan (ukr. Граматика української мови), mint a szláv nyelveké általában, flektáló nyelvre jellemző, és viszonylag nagy súlya van benne a szintetizmusnak az analogizmussal szemben.

Új!!: Szláv nyelvek és Ukrán nyelvtan · Többet látni »

Ukrán szókészlet

Az ukrán szókészlet legnagyobb része, mint a szláv nyelveké általában, a protoszláv nyelvből örökölt, de ezeken kívül számos jövevényszava is van, főleg két szomszédos másik szláv nyelvből, a lengyelből és az oroszból, amelyekből tükörfordítások is vannak.

Új!!: Szláv nyelvek és Ukrán szókészlet · Többet látni »

Vajdasági ruszin nyelv

A vajdasági ruszin nyelv, vagy pannon-ruszin nyelv, bácskai ruszin nyelv, szerémségi ruszin nyelv (saját nevén бачваньски руски язик, szerbül Западнорусински језик, horvátul Zapadnorusinski jezik) a Kárpátalján beszélt ruszin nyelvből kiszakadt, lényegében önálló nyelvi normává vált keleti szláv nyelv, amely ezen nyelvcsaládnak a legtávolabbi tagja, a vajdasági ruszinok (Szerémségben és Bácskában) nyelve.

Új!!: Szláv nyelvek és Vajdasági ruszin nyelv · Többet látni »

Vajdasági ruszinok

A vajdasági ruszinok a Vajdaság Autonóm Tartomány egyik kisebbsége, Szerbiában.

Új!!: Szláv nyelvek és Vajdasági ruszinok · Többet látni »

Vajszló

Vajszló nagyközség Baranya vármegyében, a Sellyei járásban.

Új!!: Szláv nyelvek és Vajszló · Többet látni »

Valkó

Valkó nagyközség Pest vármegyében, a Gödöllői járásban.

Új!!: Szláv nyelvek és Valkó · Többet látni »

Vasdobra

Vasdobra mezőváros Ausztriában, Burgenland tartományban, a Gyanafalvi járásban.

Új!!: Szláv nyelvek és Vasdobra · Többet látni »

Vaskohszohodol

A Jókai-barlang bejárata 2015-ben Vaskohszohodol, 1910 és 1919 között Vaskohaszód (korábban Sohodol) falu Romániában, Bihar megyében.

Új!!: Szláv nyelvek és Vaskohszohodol · Többet látni »

Vavrisó

Vavrisó község Szlovákiában, a Zsolnai kerület Liptószentmiklósi járásában.

Új!!: Szláv nyelvek és Vavrisó · Többet látni »

Vác

Vác (németül: Waitzen, latinul: Vacium) város a budapesti agglomerációban, Pest vármegyében, a Duna bal partján; a Váci járás székhelye.

Új!!: Szláv nyelvek és Vác · Többet látni »

Vágszakaly

Vágszakaly (1899-ig Szokolócz, szlovákul Sokolovce) község Szlovákiában, a Nagyszombati kerületben, a Pöstyéni járásban.

Új!!: Szláv nyelvek és Vágszakaly · Többet látni »

Vágsziklás

A szent remete szobra Az egykori bencés apátság Vágsziklás (1899-ig Szkalka, szlovákul Skalka nad Váhom) község Szlovákiában a Trencséni kerület Trencséni járásában.

Új!!: Szláv nyelvek és Vágsziklás · Többet látni »

Vágtapolca

Vágtapolca (1899-ig Teplicska, szlovákul Teplička nad Váhom) község Szlovákiában a Zsolnai kerület Zsolnai járásában.

Új!!: Szláv nyelvek és Vágtapolca · Többet látni »

Változatlan alakú szófajok a román nyelvben

Ez a szócikk a román nyelv változatlan alakú szófajaival foglalkozik, alaktani szempontból, és részben mondattani funkcióikat is tárgyalja, a hagyományos grammatika szemlélete szerint.

Új!!: Szláv nyelvek és Változatlan alakú szófajok a román nyelvben · Többet látni »

Vámbéry Ármin

Vámbéry Ármin dervisruhában 300px Vámbéry Ármin (ülő sor, jobbról a második), Zichy Jenő Ázsia-kutató és kísérői társaságában Vámbéry Ármin emléktáblája egykori lakhelyén, a Belgrád rakpart 24. szám alatt Kerepesi temető: 18/1-1-13. Vámbéry Ármin (eredeti neve: Wamberger Hermann) (Szentgyörgy, 1832. március 19. – Budapest, 1913. szeptember 15.), Hermann Vámbéry, Arminus Vámbéry.

Új!!: Szláv nyelvek és Vámbéry Ármin · Többet látni »

Vámpír

''A vámpír'', Philip Burne-Jones festménye, 1897. A köztudatban a vámpír misztikus, vérivó, emberforma kitalált lényt jelent.

Új!!: Szláv nyelvek és Vámpír · Többet látni »

Várkudu

Várkudu, 1910-ig Kudu (románul Coldău, németül Goldau) falu Romániában, Erdélyben, Beszterce-Naszód megyében.

Új!!: Szláv nyelvek és Várkudu · Többet látni »

Várvölgy

Várvölgy község Zala vármegyében, a Keszthelyi járásban, Keszthelytől országúton mintegy 15 kilométerre.

Új!!: Szláv nyelvek és Várvölgy · Többet látni »

Vécse

Vécse község Szlovákiában, a Kassai kerület Tőketerebesi járásában.

Új!!: Szláv nyelvek és Vécse · Többet látni »

Vép

Vép város Vas vármegyében, a Szombathelyi járásban.

Új!!: Szláv nyelvek és Vép · Többet látni »

Vörös Rusz

Ruś czerwona - ''Red Ruthenia'' Vörös Rusz, más néven Vörösruténia (ukránul: Червона Русь, lengyelül: Ruś Czerwona, latinul: Ruthenia Rubra v. Russia Rubra) történelmi országrész a Dnyeszter és a Nyugati-Bug felső folyásainál, Kelet-Galíciában.

Új!!: Szláv nyelvek és Vörös Rusz · Többet látni »

Veláris hang

Veláris hangoknak nevezzük a szájüreg hátsó részében képzett beszédhangokat.

Új!!: Szláv nyelvek és Veláris hang · Többet látni »

Velemér

Velemér község Vas vármegyében, az Őrségben, a Körmendi járásban.

Új!!: Szláv nyelvek és Velemér · Többet látni »

Vend nyelv

A vend nyelv, más néven muravidéki nyelv a délszláv nyelvek közé tartozó szlovén nyelvváltozat (nyelvjárás), amit a Muravidék régióban és Magyarországon, Vas megye néhány településén beszélnek.

Új!!: Szláv nyelvek és Vend nyelv · Többet látni »

Veneto

Veneto régió (Regione di Veneto; IPA) Olaszország közigazgatási egysége az ország északkeleti részén, az Adriai-tenger és a Dolomitok között fekszik.

Új!!: Szláv nyelvek és Veneto · Többet látni »

Verőce (Horvátország)

Verőce város Horvátországban, Verőce-Drávamente megye székhelye.

Új!!: Szláv nyelvek és Verőce (Horvátország) · Többet látni »

Verner törvénye

Verner törvénye azt az ógermán nyelvben végbement hangváltozást írja le, melynek során az f, þ, s és x zöngétlen réshangok, ha közvetlenül a szó egy hangsúlytalan szótagja után álltak, zöngésültek és rendre b-vé, d-vé, z-vé és g-vé váltak.

Új!!: Szláv nyelvek és Verner törvénye · Többet látni »

Veszprém története

Veszprém vára Veszprém ismert történelme csaknem hétezer évre nyúlik vissza.

Új!!: Szláv nyelvek és Veszprém története · Többet látni »

VIII. János pápa

VIII.

Új!!: Szláv nyelvek és VIII. János pápa · Többet látni »

Vinga

Vinga (románul Vinga, latinul Theresiopolis, Mária Terézia magyar királynőre utalva) községközpont Romániában, Arad megyében.

Új!!: Szláv nyelvek és Vinga · Többet látni »

Virrasztó (angyal)

Virrasztó angyal a Szent Mihály-templom tornyán, Clifton Hampden, Oxfordshire, Anglia A virrasztó (arámiul עִיר iyr, többes szám עִירִין iyrin, NFÁ ʕiːr(iːn); Görögül: ἐγρήγοροι, átbetűzés,: egrḗgoroi; Szláv transzliteráció, Grigori, „Virrasztók”, „az ébren lévők”; „őr”, „figyelő”) bibliai angyalokra használt kifejezés a bibliában.

Új!!: Szláv nyelvek és Virrasztó (angyal) · Többet látni »

Visk

Visk (1992-ig Вишкове) városi jellegű település Ukrajnában, Kárpátalján, a Huszti járásban.

Új!!: Szláv nyelvek és Visk · Többet látni »

Visztula

A Visztula vízgyűjtő területe. Délen a Kárpátok, északon a Balti-tenger Fehér Wisełka Goczałkowicei tározó Wawel, Krakkó Visztula Toruń közelében Töltés a Visztula Włocławeki szakaszán A Visztula (lengyelül Wisła, németül Weichsel) Lengyelország legfontosabb és leghosszabb, a Balti-tenger vízgyűjtőjének legnagyobb folyója.

Új!!: Szláv nyelvek és Visztula · Többet látni »

Vlkovice (Chebi járás)

Vlkovice község Csehországban a Karlovy Vary-i kerület Chebi járásában.

Új!!: Szláv nyelvek és Vlkovice (Chebi járás) · Többet látni »

Vuk Stefanović Karadžić

Vuk Stefanović Karadžić (cirill írással Вук Стефановић Караџић) (Tršić, 1787. november 6. – Bécs, 1864. február 7.), szerb filológus, nyelvész, folklórkutató, író és történész, a modern szerb nyelv sztenderdizálásának a kezdeményezője, e nyelv cirill írásának a megalkotója és helyesírásának a megalapozója.

Új!!: Szláv nyelvek és Vuk Stefanović Karadžić · Többet látni »

Z

A Z a latin ábécé 26., a kiterjesztett magyar ábécé 43.

Új!!: Szláv nyelvek és Z · Többet látni »

Zagore (történelmi régió)

Zagore; más írásban Zagorie, Zagora vagy Zagoria) Bulgária egy bizonytalanul meghatározott középkori régiója volt. Neve szláv eredetű, jelentése "a hegyen túl". A régiót először középgörög nyelvű források említik Ζαγορια néven. (Ennek az írása óbolgárul Загорїа volt.) Az írásokban azért szerepelt, mert a 8. század legelején Tervel uralkodása idején a Bizánci Birodalomtól az Első Bolgár Birodalom megszerezte. A szövegkörnyezet alapján úgy lehet Zagore helyszínét meghatározni, mintha az Trákia északkeleti része lenne. A Második Bolgár Birodalom idején II. Iván Aszen bolgár cár uralkodása alatt szintén megemlítik a területet, mégpedig az 1230 utáni dubrovniki chartában, melyben megengedik a raguzai kereskedőknek, hogy az egész bolgár területen, többek között Zagore (пѡ всемѹ Загѡриѹ) teljes területén kereskedhessenek. A 14. századi velencei dokumentumok Zagore nevét Bulgária szinonimájaként használják. (Példa egy 1384.

Új!!: Szláv nyelvek és Zagore (történelmi régió) · Többet látni »

Zakuszka

Zakuszka kenyérre kenve A paradicsompaprika a zakuszka krém alapvető összetevője, a hagymán és a paradicsomon kívül A megsült padlizsánt, nem szabad a húsdarálóba tenni, mert a vastól megfeketedik Zakuszka tálalása kenyérre A zakuszka eredetileg Örményországból vagy Grúziából származó, de Moldován keresztül Erdélybe került és ott igen népszerű, kenyérre kenhető, különféle zöldségekből és paprikából készült krém, amely felhasználható az ételek ízesítésére, illetve tésztaételekhez is hozzáadott mártásként.

Új!!: Szláv nyelvek és Zakuszka · Többet látni »

Zala (folyó)

A Zala teljes terjedelmében Magyarország területén fekvő folyó.

Új!!: Szláv nyelvek és Zala (folyó) · Többet látni »

Zala (település)

Zala község Somogy vármegyében, a Tabi járásban.

Új!!: Szláv nyelvek és Zala (település) · Többet látni »

Zalakomár

Zalakomár nagyközség Zala vármegyében, a Nagykanizsai járásban.

Új!!: Szláv nyelvek és Zalakomár · Többet látni »

Zalatna

Zalatna (románul Zlatna, németül Klein-Schlatten, vagy Goldenmarkt, latin neve Ampelum, majd Auraria Minor, szászul Kleinschlatten) város Romániában, Fehér megyében.

Új!!: Szláv nyelvek és Zalatna · Többet látni »

Zalán (keresztnév)

A ZalánA Nyelvtudományi Intézet által anyakönyvezhetőnek minősített név férfikeresztnév.

Új!!: Szláv nyelvek és Zalán (keresztnév) · Többet látni »

Zaporizzsjai kozákok

Kozák zászló (1762) Zaporizzsjai kozákok (orosz változatban zaporozsjei kozákok) a mai Ukrajnában található Zaporizzsjai területen élt kozákok neve.

Új!!: Szláv nyelvek és Zaporizzsjai kozákok · Többet látni »

Zaránd (település)

Zaránd (románul Zărand) falu Romániában, Arad megyében.

Új!!: Szláv nyelvek és Zaránd (település) · Többet látni »

Zaránd vármegye

Zaránd vármegye egyike az 1876-os megyerendezés során megszűnt történelmi vármegyéknek.

Új!!: Szláv nyelvek és Zaránd vármegye · Többet látni »

Zágra

Zágra falu Romániában, Erdélyben, Beszterce-Naszód megyében.

Új!!: Szláv nyelvek és Zágra · Többet látni »

Záhony

Záhony város a magyar-ukrán-szlovák hármashatárnál, Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, a Rétközben, Magyarország északkeleti csücskében helyezkedik el, a Záhonyi járás székhelye.

Új!!: Szláv nyelvek és Záhony · Többet látni »

Zbigniew

A Zbigniew szláv eredetű lengyel férfinév.

Új!!: Szláv nyelvek és Zbigniew · Többet látni »

Zboró

Zboró (szlovákul Zborov) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Bártfai járásában.

Új!!: Szláv nyelvek és Zboró · Többet látni »

Zemplén (település)

Református templom Községi hivatal Kultúrház Zemplén (latinul Zemplinium) község Szlovákiában, a Kassai kerület Tőketerebesi járásában.

Új!!: Szláv nyelvek és Zemplén (település) · Többet látni »

Zenei hang

''A'' hang Zenei hangnak azt az összetett hangjelenséget nevezzük, melyet a zenetudomány a hangzás fogalmával határoz meg.

Új!!: Szláv nyelvek és Zenei hang · Többet látni »

Zernest

A Királykő Zernest felől A Szent Miklós ortodox templom Az Istenanya Születése ortodox templom A papírgyár az 1900-as években Zernest (Zernyest, románul Zărnești, németül Zernescht vagy Zernen, szászul Särnescht) város Romániában, az erdélyi Barcaságban, Brassó megyében.

Új!!: Szláv nyelvek és Zernest · Többet látni »

Zete

A ZeteA Nyelvtudományi Intézet által anyakönyvezhetőnek minősített név régi magyar személynév, lehet, hogy szláv eredetű és a jelentése: vő.

Új!!: Szláv nyelvek és Zete · Többet látni »

Zetelaka

Zetelaka környéke 1769-1773 között A víztározó Zetelaka község Romániában, Hargita megyében.

Új!!: Szláv nyelvek és Zetelaka · Többet látni »

Zobor (Nyitra)

A zoborhegyi bencés apátság oklevele 1113-ből. A zobori bencés kolostor 14. századi pecsétje Zobor Nyitra városrésze Szlovákiában, a Nyitrai kerületben, a Nyitrai járásban.

Új!!: Szláv nyelvek és Zobor (Nyitra) · Többet látni »

Zombor

Zombor (korábban Czoborszentmihály, szerbül Сомбор / Sombor, németül Sombor, latinul Somborinum) város és község a Vajdaságban, Szerbia Nyugat-bácskai körzetében.

Új!!: Szláv nyelvek és Zombor · Többet látni »

Zombrád

Valemáre és Zimbró között Zombrád, 1910-ig Zimbró falu Romániában, Arad megyében.

Új!!: Szláv nyelvek és Zombrád · Többet látni »

Zosja

A ZosjaA Nyelvtudományi Intézet által anyakönyvezhetőnek minősített név görög eredetű szláv női név, jelentése: élettel és energiával teli.Ladó-Bíró, 256.

Új!!: Szláv nyelvek és Zosja · Többet látni »

Zsablya

Zsablya (1816-ig Józseffalva, szerbül Жабаљ / Žabalj, németül Josefsdorf) kisváros és község Szerbiában, a Vajdaságban, a Dél-bácskai körzetben, a történelmi Sajkásvidéken.

Új!!: Szláv nyelvek és Zsablya · Többet látni »

Zsadány (keresztnév)

A ZsadányA Nyelvtudományi Intézet által anyakönyvezhetőnek minősített név régi magyar személynév, szláv eredetű, jelentése váró, várakozó.

Új!!: Szláv nyelvek és Zsadány (keresztnév) · Többet látni »

Zsidve

Zsidve (vagy Seibrich) falu Romániában, Erdélyben, Fehér megyében.

Új!!: Szláv nyelvek és Zsidve · Többet látni »

Zsuk (település)

Zsuk falu Romániában, Kolozs megyében, az azonos nevű község központja.

Új!!: Szláv nyelvek és Zsuk (település) · Többet látni »

Zsuppa

Zsuppa falu Romániában, a Bánságban, Krassó-Szörény megyében.

Új!!: Szláv nyelvek és Zsuppa · Többet látni »

Zubogy

Zubogy község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Putnoki járásban.

Új!!: Szláv nyelvek és Zubogy · Többet látni »

1993 új világörökségi helyszínei

Az UNESCO Világörökség Bizottsága az 1993.

Új!!: Szláv nyelvek és 1993 új világörökségi helyszínei · Többet látni »

Uniópédia egy koncepció térkép vagy szemantikai hálózat szervezésében, mint egy enciklopédia vagy szótár. Ez ad egy rövid meghatározása minden fogalom és kapcsolatokat.

Ez egy hatalmas internetes mentális térképet, amely alapul szolgál a koncepció rajzok. Ez szabadon használhatják, és minden cikket, vagy dokumentum letölthető. Ez egy eszköz, forrás, vagy hivatkozás tanulmányok, a kutatás, az oktatás, a tanulás vagy tanítás, amely felhasználható a tanárok, oktatók, tanulók vagy hallgatók; A tudományos világ: az iskola, általános iskolai, középiskolai, középiskolai, középső, főiskola, műszaki végzettség, főiskola, egyetem, egyetemi, mester- vagy doktori fokozatot; A papírok, jelentések, projektek, ötletek, dokumentáció, felmérések, összefoglalók, vagy dolgozat. Itt az a meghatározás, magyarázat, leírás, illetve értelmében minden jelentős amelyen információra van szüksége, és egy listát a hozzájuk kapcsolódó fogalmak, mint a szószedet. Elérhető a magyar, angol, spanyol, portugál, japán, kínai, francia, német, olasz, lengyel, holland, orosz, arab, hindi, svéd, ukrán, katalán, cseh, héber, dán, finn, indonéz, norvég, román, török, vietnami, koreai, thai, görög, bolgár, horvát, szlovák, litván, filippínó, lett, észt és szlovén. Több nyelven hamarosan.

Minden információ kivontuk a Wikipédia, és ez elérhető a Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc.

Az Uniópédia a Wikimedia Foundation nem támogatja, és nem áll kapcsolatban vele.

A Google Play, Android és a Google Play-logó a Google Inc. védjegyei.

Adatvédelmi irányelvek

KimenőBeérkező