Tartalomjegyzék
130 kapcsolatok: A magyar birodalom története, A magyar irodalom története (Beöthy–Badics), A magyar jobbágyság története, A magyar nemzet története (Szilágyi), A magyar történetírás, A Margit-sziget története, A Zsigmond király elleni összeesküvés és fogsága 1401-ben, Acsády Ignác, Admonti Biblia, Angyal Dávid, Apáczai Csere János, Arany László (költő), Aulich Lajos, Az MTA Elhunyt Tagjai Fölött Tartott Emlékbeszédek, Ötvös János (budai polgár), Balla Gergely, Ballagi Károly, Benkő József (teológus), Bereck György, Bethlen Gábor, Bodrog vármegye, Candale-i Anna magyar királyné, Candale-i Anna magyar királynévá koronázása Székesfehérváron 1502-ben, Cillei Anna lengyel királyné, Csuty Benedek, Csuty Gáspár (udvarmester), Déli harangszó, Dózsa Dániel, Dömötör János (tanfelügyelő), Dobolyi Sándor, Egyetemi Könyvtár (Eötvös Loránd Tudományegyetem), Einrichtungswerk, Erdélyi Múzeum-Egyesület, Erdélyi napló-, emlékirat- és történetírók listája, Erdélyi Ritkaságok, Erdélyi szász univerzitás, Esterházy Ferenc (főkapitány), Falicsi magyar fejedelem, Farkas utca, Fejérpataky László, Fekete sereg, Francia–magyar szövetség és Foix–Jagelló házasság 1502-ben, Frater Gáspár, Fröhlich Róbert, Ghiczy András, Gottermayer Nándor, Grünwald Béla, Gyulaffy Lestár, Habsburg György osztrák herceg, Haller-féle diploma, ... Bővíteni index (80 több) »
A magyar birodalom története
A magyar birodalom története (alcímén a kútfők alapján a művelt közönség számára) egy 20.
Megnézni Szilágyi Sándor (történész) és A magyar birodalom története
A magyar irodalom története (Beöthy–Badics)
A Beöthy Zsolt és Badics Ferenc szerkesztésében 1896-ban megjelent A magyar irodalom története, alcímével Képes magyar irodalomtörténet című mű egy két kötetes, nagy monarchiabeli magyar irodalomtörténeti mű, A mű egyike az Osztrák–Magyar Monarchia alatt megjelent nagy terjedelmű, összefoglaló tudományos–ismeretterjesztő alkotásoknak.
Megnézni Szilágyi Sándor (történész) és A magyar irodalom története (Beöthy–Badics)
A magyar jobbágyság története
A magyar jobbágyság története egy 20.
Megnézni Szilágyi Sándor (történész) és A magyar jobbágyság története
A magyar nemzet története (Szilágyi)
A tíz kötet A magyar nemzet története, korabeli közkeletű nevén Millenniumi történelem 10 kötetes történelmi mű, amelynek főszerkesztője Szilágyi Sándor történész.
Megnézni Szilágyi Sándor (történész) és A magyar nemzet története (Szilágyi)
A magyar történetírás
A ''Képes krónika'' egy díszes lapja Mátyás király ábrázolása a Thuróczi-krónikában A magyar történetírás története nagyjából az Árpád-ház koráig nyúlik vissza – jóllehet, az első magyar nyelvű történeti munkák csak évszázadokkal később keletkeztek.
Megnézni Szilágyi Sándor (történész) és A magyar történetírás
A Margit-sziget története
A Margit-sziget részletes térképe 1928-ból, amely a sziget sétányainak szerkezetét és intézményeinek elhelyezkedését emeli ki Árpád-házi Szent Margit, a sziget névadója A Margit-sziget a Duna egyik szigete Budapest területén.
Megnézni Szilágyi Sándor (történész) és A Margit-sziget története
A Zsigmond király elleni összeesküvés és fogsága 1401-ben
A Zsigmond király elleni összeesküvés és fogsága 1401-ben az a palotaforradalom, amelynek során 1401.
Megnézni Szilágyi Sándor (történész) és A Zsigmond király elleni összeesküvés és fogsága 1401-ben
Acsády Ignác
Acsády Ignác (született Adler, Nagykároly, 1845. szeptember 9. – Budapest, 1906. december 17.) zsidó származású magyar történész, az MTA levelező tagja (1888).
Megnézni Szilágyi Sándor (történész) és Acsády Ignác
Admonti Biblia
Az Admonti, vagy Gutkeled biblia egy lapja Az eredetileg egykötetes Admonti (más néven Csatári, a világirodalomban Gebhard néven ismert vagy Gutkeled, németül Admonter) Biblia a legjelentősebb románkori kódex, amely főképpen magyarországi vonatkozásáról és anyagáról, gazdag, eredeti és változatos illusztrációiról híres.
Megnézni Szilágyi Sándor (történész) és Admonti Biblia
Angyal Dávid
Angyal Dávid, születési és 1880-ig használt nevén Engel Dávid (Kunszentmárton, 1857. november 30. – Budapest, 1943. december 18.) a két világháború közötti időszak egyik meghatározó, liberális-konzervatív, pozitivista történetírója, irodalomtörténész, kritikus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, titkára.
Megnézni Szilágyi Sándor (történész) és Angyal Dávid
Apáczai Csere János
Apáczai Csere János, születési nevén Csere János, 1656-tól többnyire Apáczai Cseri János (Apáca, 1625. június 10.? – Kolozsvár, 1659. december 31.) erdélyi magyar pedagógus, filozófus, kálvinista teológus, a magyar nevelésügy és az anyanyelvi tudományos ismeretterjesztés előfutára, az erdélyi puritánus mozgalom kiemelkedő alakja, az első magyar enciklopédista, a karteziánus ismeretelmélet korai magyar követőinek egyike.
Megnézni Szilágyi Sándor (történész) és Apáczai Csere János
Arany László (költő)
Arany Lászlóné, sz. Szalay Gizella Arany László (Nagyszalonta, 1844. március 24. – Budapest, 1898. augusztus 1.) magyar költő és népmesegyűjtő, Arany János fia.
Megnézni Szilágyi Sándor (történész) és Arany László (költő)
Aulich Lajos
Aulich Lajos, születési nevén Aulich Flórián Lajos (Pozsony, 1793. augusztus 25. – Arad, 1849. október 6.) honvéd vezérőrnagy, az 1848–49-es forradalom és szabadságharc harmadik – és az egyetlen aradi vértanú – hadügyminisztere.
Megnézni Szilágyi Sándor (történész) és Aulich Lajos
Az MTA Elhunyt Tagjai Fölött Tartott Emlékbeszédek
A Magyar Tudományos Akadémia elhunyt tagjai fölött tartott emlékbeszédek a Magyar Tudományos Akadémia sorozata volt.
Megnézni Szilágyi Sándor (történész) és Az MTA Elhunyt Tagjai Fölött Tartott Emlékbeszédek
Ötvös János (budai polgár)
Ötvös János (? – Buda, 1439. május), a budai céhpolgárság vezetője, akit meggyilkoltak, mert felemelte hangját, amikor a magyarokat ki akarták rekeszteni a bírói hivatal gyakorlásából, amivel kivívta a német polgárok dühét.
Megnézni Szilágyi Sándor (történész) és Ötvös János (budai polgár)
Balla Gergely
Balla Gergely (Nagykőrös, 1710 körül – Nagykőrös, 1774. március 3.) nagykőrösi főbíró, krónikaíró.
Megnézni Szilágyi Sándor (történész) és Balla Gergely
Ballagi Károly
Ballagi Károly született Bloch Károly néven (Buj, 1824. április 24. – Miskolc, 1888. november 21.) királyi tanácsos és tanfelügyelő, Ballagi Mór öccse.
Megnézni Szilágyi Sándor (történész) és Ballagi Károly
Benkő József (teológus)
Középajtai és árkosi Benkő József (Bardoc, 1740. december 20. – Középajta, 1814. december 28.) református lelkész, teológus, botanikus, történetíró és nyelvész.
Megnézni Szilágyi Sándor (történész) és Benkő József (teológus)
Bereck György
Bereck György, latinos nevén Briccius (Vízakna, 1668 vagy 1670 – Kolozsvár, 1720. augusztus) magyar orvos.
Megnézni Szilágyi Sándor (történész) és Bereck György
Bethlen Gábor
Iktári Bethlen Gábor (Marosillye, 1580. – Gyulafehérvár, 1629. november 15.) erdélyi fejedelem (1613–1629), I. Gábor néven megválasztott magyar király (1620–1621), a 17. századi magyar történelem egyik legjelentősebb személyisége.
Megnézni Szilágyi Sándor (történész) és Bethlen Gábor
Bodrog vármegye
Bodrog vármegyét Szent István király hozta létre az államalapítás és a királyi vármegyerendszer megszervezése idején Bodrogvár központtal.
Megnézni Szilágyi Sándor (történész) és Bodrog vármegye
Candale-i Anna magyar királyné
Candale-i Anna (1484 – Buda, 1506. július 26.) vagy hagyományosan Candalei Anna, Kendali Anna,,,,,,,, candale-i (kendali) és benauges-i grófnő, magyar, horvát és cseh királyné.
Megnézni Szilágyi Sándor (történész) és Candale-i Anna magyar királyné
Candale-i Anna magyar királynévá koronázása Székesfehérváron 1502-ben
A Candale-i Anna magyar királynévá koronázása az az esemény, amelynek során XII. Lajos francia király unokahúgát, a 18 éves Annát 1502.
Megnézni Szilágyi Sándor (történész) és Candale-i Anna magyar királynévá koronázása Székesfehérváron 1502-ben
Cillei Anna lengyel királyné
Cillei Anna (1380/81 – Krakkó, 1416. március 20./21.), lengyelül: Anna Cylejska, szlovénül: Ana Celjska, németül: Anna von Cilli, cillei grófnő, lengyel királyné.
Megnézni Szilágyi Sándor (történész) és Cillei Anna lengyel királyné
Csuty Benedek
Csuty Benedek (? - 1681. november) uradalmi felügyelő és kormányzó, levélhordó követ.
Megnézni Szilágyi Sándor (történész) és Csuty Benedek
Csuty Gáspár (udvarmester)
Csuty Gáspár Bethlen Gábor fejedelem udvarmestere.
Megnézni Szilágyi Sándor (történész) és Csuty Gáspár (udvarmester)
Déli harangszó
Harang az olaszországi Seggiano katolikus templomának toronyában, amelyben délben:'' „húzza híven ma is ő mind a harangot, amely'':::''bimbamozva kiált nagy örömhírt, (mit ki sem ért már)'':::''Róma, Rouen, – Tahiti tornyaiban (magyarul!)''” Idézet Illyés Gyula ''Hunyadi keze'' című verséből II.
Megnézni Szilágyi Sándor (történész) és Déli harangszó
Dózsa Dániel
Makfalvai és uzapaniti Dózsa Dániel (Makfalva, 1821. január 30. – Búzásbesenyő, 1889. szeptember 25.) királyi kúriai bíró, költő.
Megnézni Szilágyi Sándor (történész) és Dózsa Dániel
Dömötör János (tanfelügyelő)
Dömötör János (Dunaszentgyörgy, 1843. december 20. – Budapest, 1877. január 8.) királyi tanfelügyelő, a Kisfaludy Társaság tagja, költő.
Megnézni Szilágyi Sándor (történész) és Dömötör János (tanfelügyelő)
Dobolyi Sándor
Dobolyi Sándor (aldobolyi) (Gyeke, 1804. december 2. – Marosvásárhely, 1885. május 21.) ügyvéd.
Megnézni Szilágyi Sándor (történész) és Dobolyi Sándor
Egyetemi Könyvtár (Eötvös Loránd Tudományegyetem)
Az Egyetemi Könyvtár Budapest nagy könyvtárainak egyike; az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) könyvtári hálózatának legfontosabb intézménye.
Megnézni Szilágyi Sándor (történész) és Egyetemi Könyvtár (Eötvös Loránd Tudományegyetem)
Einrichtungswerk
Az Einrichtungswerk, teljes német nyelvű alakjában Einrichtungswerk des Königreichs Hungarn, azaz A Magyar Királyság berendezésének műve vagy A Magyar Királyság berendezkedéséről egy, a törökök Magyar Királyságból való kiűzését követő államszervezési tervezet a visszahódított területek irányításáról.
Megnézni Szilágyi Sándor (történész) és Einrichtungswerk
Erdélyi Múzeum-Egyesület
Az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME) az erdélyi tudományos és irodalmi élet fellendítésére Kolozsvárt alakult egyesület.
Megnézni Szilágyi Sándor (történész) és Erdélyi Múzeum-Egyesület
Erdélyi napló-, emlékirat- és történetírók listája
Az erdélyi krónikások, napló- és emlékiratírók, történetírók munkái alapvető forrásmunkák Erdély történelmének és művelődéstörténetének tanulmányozásához.
Megnézni Szilágyi Sándor (történész) és Erdélyi napló-, emlékirat- és történetírók listája
Erdélyi Ritkaságok
Erdélyi ritkaságok 1939–1944 között Kolozsváron a Minerva Rt. kiadásában megjelent könyvsorozat.
Megnézni Szilágyi Sándor (történész) és Erdélyi Ritkaságok
Erdélyi szász univerzitás
Az erdélyi szász univerzitás vagy szász universitas vagy szász egyetem (latinul universitas saxonum, németül Nationsuniversität) az erdélyi szászok önkormányzati szerve volt 1486-tól 1876-ig; ezt követően alapítványként működött 1937-ig.
Megnézni Szilágyi Sándor (történész) és Erdélyi szász univerzitás
Esterházy Ferenc (főkapitány)
Esterházy Ferenc (Sempte, 1641. február 17. – Keresztúr, 1683. október 16.) semptei főkapitány, somogyi főispán.
Megnézni Szilágyi Sándor (történész) és Esterházy Ferenc (főkapitány)
Falicsi magyar fejedelem
Falicsi vagy Fajsz (10. század eleje – 955. augusztus 10.) magyar nagyfejedelem, Árpád fejedelem unokája.
Megnézni Szilágyi Sándor (történész) és Falicsi magyar fejedelem
Farkas utca
A Farkas utca Kolozsvár belvárosának (az egykor várfalakkal körülvett résznek) legdélibb utcája.
Megnézni Szilágyi Sándor (történész) és Farkas utca
Fejérpataky László
Kelecsényi Fejérpataky László, teljes születési nevén Fejérpataky László Lajos Sámuel (Eperjes, 1857. augusztus 17. – Budapest, 1923. március 6.) magyar történész, egyetemi tanár, akadémikus, könyvtáros és levéltáros.
Megnézni Szilágyi Sándor (történész) és Fejérpataky László
Fekete sereg
A fekete sereg katonája Márkusfalvi Máriássy István II. Ulászlótól kapott címereslevelén A fekete sereg Mátyás király állandó zsoldoshadseregének a király halála után kialakult elnevezése.
Megnézni Szilágyi Sándor (történész) és Fekete sereg
Francia–magyar szövetség és Foix–Jagelló házasság 1502-ben
A francia–magyar szövetség és Foix–Jagelló házasság 1502-ben az az esemény, amelynek során XII. Lajos francia király unokahúgát, a 18 éves Annát 1502.
Megnézni Szilágyi Sándor (történész) és Francia–magyar szövetség és Foix–Jagelló házasság 1502-ben
Frater Gáspár
Frater Gáspár, más néven Körmendi Gáspár (Körmend, 1500 körül – 1570. június elején) Domonkos-rendi szerzetes, költő.
Megnézni Szilágyi Sándor (történész) és Frater Gáspár
Fröhlich Róbert
Fröhlich Róbert (Fröhlich Israel, névváltozat: Ignác) (Pest, 1844. március 19. – Budapest, 1894. május 23.) református lelkész, régész, akadémikus, a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárának főkönyvtárnoka.
Megnézni Szilágyi Sándor (történész) és Fröhlich Róbert
Ghiczy András
Ghiczy (vagy Ghyczy, Ghiczi, Géczy, Géczi) András (? – 1614) erdélyi fejedelemjelölt, Báthory Gábor fejedelemnek egyaránt volt a kegyeltje és az ellenfele; az 1610-es évek első felében az erdélyi történelem egyik ismert szereplője.
Megnézni Szilágyi Sándor (történész) és Ghiczy András
Gottermayer Nándor
Gottermayer Nándor (Pest, 1852. február 14. (keresztelés) – Parádfürdő, 1924. június 21.) német származású magyar könyvkötőmester, a magyarországi könyvkötészet egyik legjelentősebb alakja a 19.
Megnézni Szilágyi Sándor (történész) és Gottermayer Nándor
Grünwald Béla
Bártfai Grünwald Béla Ferenc József (Szentantal, 1839. december 2. – Courbevoie, Franciaország, 1891. május 4.) magyar politikus, publicista, történész, a Magyar Tudományos Akadémia tagja.
Megnézni Szilágyi Sándor (történész) és Grünwald Béla
Gyulaffy Lestár
Ráthóti Gyulaffy Lestár (Eustach), Gyulafi, Gyulaffi (1557. szeptember 20. – 1605. május 19.) történetíró, diplomata, fejedelmi titkár és követ.
Megnézni Szilágyi Sándor (történész) és Gyulaffy Lestár
Habsburg György osztrák herceg
Habsburg György (Bécs, 1435. február 16. – Bécs, 1435. február 16.),,, osztrák herceg és morva őrgróf a születése jogán.
Megnézni Szilágyi Sándor (történész) és Habsburg György osztrák herceg
Haller-féle diploma
A Haller-féle diploma, amely bécsi tractatus, Diploma Halleriana, Tractatus Hallerianus illetve Tractatus Viennensis sive Hallerianus néven is ismert, I. Lipót és I. Apafi Mihály teljhatalmú megbízottjai által 1686.
Megnézni Szilágyi Sándor (történész) és Haller-féle diploma
Híres kolozsváriak listája
Ez a lista a Kolozsváron született vagy a városhoz a tevékenységük kapcsán kötődő híres embereket tartalmazza.
Megnézni Szilágyi Sándor (történész) és Híres kolozsváriak listája
Hölgyfutár (folyóirat, 1849–1864)
A Hölgyfutár címlapja 1858-ból A Hölgyfutár „közlöny az irodalom, társasélet, művészet és divat köréből”.
Megnézni Szilágyi Sándor (történész) és Hölgyfutár (folyóirat, 1849–1864)
Herzog Fülöp Ferenc
Herzog Fülöp Ferenc, Philipp Herzog (Bécs, 1860. február 16. – Budapest, Erzsébetváros, 1925. március 17.) magyar építész.
Megnézni Szilágyi Sándor (történész) és Herzog Fülöp Ferenc
Hornyik János
Hornyik János (Kecskemét, 1812. október 13. – Kecskemét, 1885. október 8.) levéltáros, történetíró, a Magyar Tudományos Akadémia tagja.
Megnézni Szilágyi Sándor (történész) és Hornyik János
Hun–magyar rokonság
A hun–magyar rokonság kérdése számos szempontból értelmezhető.
Megnézni Szilágyi Sándor (történész) és Hun–magyar rokonság
Hunyadi János
Hunyadi János (Kolozsvár, 1407 – Zimony, 1456. augusztus 11.) Magyarország kormányzója 1446 és 1453 között.
Megnézni Szilágyi Sándor (történész) és Hunyadi János
I. Mátyás magyar király
I.
Megnézni Szilágyi Sándor (történész) és I. Mátyás magyar király
Ialomița megye
Ialomița (magyarosan: Jalomica) Románia egyik megyéje.
Megnézni Szilágyi Sándor (történész) és Ialomița megye
Illésházy Gáspár
Illésházai gróf Illésházy Gáspár (1593 – 1648. április 11.) felvidéki nagybirtokos főúr, Trencsén- és Liptó vármegye főispánja, Illésházy István nádor unokaöccse és örököse.
Megnézni Szilágyi Sándor (történész) és Illésházy Gáspár
Kálmán győri püspök
Kálmán (1317/1318 – 1375), I. Károly magyar király fia, váradi kanonok, fehérvári kanonok, esztergomi prépost, 1337.
Megnézni Szilágyi Sándor (történész) és Kálmán győri püspök
Köbölkúti csata
A köbölkúti csata 1663.
Megnézni Szilágyi Sándor (történész) és Köbölkúti csata
Keresztény Magvető
Keresztény Magvető (1861–1918; 1922–1944; 1971–) a leghosszabb életű s ma is megjelenő unitárius teológiai és egyháztörténeti, erdélyi magyar nyelvű folyóirat.
Megnézni Szilágyi Sándor (történész) és Keresztény Magvető
Klaudiosz Ptolemaiosz
Klaudiosz Ptolemaiosz (görög: Κλαύδιος Πτολεμαῖος, latin: Claudius Ptolemaeus) (Ptolemais Hermiou, 85/90 körül – Alexandria, 168 körül), görögül író, Egyiptomban élő, római polgár matematikus, csillagász, geográfus, asztrológus és költő.
Megnézni Szilágyi Sándor (történész) és Klaudiosz Ptolemaiosz
Kolozsvár emléktáblái
Kolozsváron sok emléktábla található, amely a magyar történelem és kultúra eseményeire emlékeztet.
Megnézni Szilágyi Sándor (történész) és Kolozsvár emléktáblái
Kovács István (történész)
Nagyajtai Kovács István (Nagyajta, 1799. május 3. – Kolozsvár, 1872. január 14.) történész, jogász, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja.
Megnézni Szilágyi Sándor (történész) és Kovács István (történész)
Kurucok
Greguss Imre: Rákóczi lovon id. Georg Philipp Rugendas: Kuruc-labanc lovas párbaj Kuruc-labanc csatajelenet (ismeretlen festő) Rákóczi-címeres kuruc zászló A kurucok a 17-18. századi Magyarország területén vívott, Habsburg-ellenes felkelésekben részt vevő katonák, illetve a velük rokonszenvezők.
Megnézni Szilágyi Sándor (történész) és Kurucok
Léva
A lévai várjáték A lévai vár rekonstrukciós rajza Léva ostroma, 1664 júliusa Léva (szlovákul Levice, németül Lewenz) város Szlovákiában.
Megnézni Szilágyi Sándor (történész) és Léva
Lévai Cseh Péter
Lévai Cseh Péter eredetileg: Sárói Péter vagy Lévai Péter, a cseh jelzőt később kapta, de gyakorta említik Cseh Péter néven is; (?, 14. század – ?, 1440. március 12. körül) földesúr, erdélyi vajda, macsói bán.
Megnézni Szilágyi Sándor (történész) és Lévai Cseh Péter
Lengyel Dániel (orvos)
Lengyel Dániel (Kolozsvár, 1815. november 15. – Pozsony, 1884. augusztus 14.) orvos, honvédorvos, tanár, gimnáziumi igazgató.
Megnézni Szilágyi Sándor (történész) és Lengyel Dániel (orvos)
Linzi béke
A linzi béke III. Ferdinánd császár, magyar király és I. Rákóczi György erdélyi fejedelem által 1645.
Megnézni Szilágyi Sándor (történész) és Linzi béke
Ludwig Hauk
Ludwig Hauk (Bécs, 1799. szeptember – Arad, 1850. február 19.) (Hauk Lajos) osztrák származású honvéd alezredes, az 1848–49-es forradalom és szabadságharc egyik katonája, az aradi vértanúk egyike.
Megnézni Szilágyi Sándor (történész) és Ludwig Hauk
Magyar belháború (1526–38)
A magyar belháború (1526–38) névlegesen polgárháborús konfliktus, amely I. (Habsburg) Ferdinánd, valamint magyar hívei és Szapolyai János között zajlott a magyar trónért,A történészek és történelem könyvek sok helyütt ellenkirályokként értékelik a két félt a tényeket figyelembe véve.
Megnézni Szilágyi Sándor (történész) és Magyar belháború (1526–38)
Magyar Emléklapok
A Magyar Emléklapok az 1848–49-es forradalom és szabadságharc után, 1850-ben megjelent „történeti és szépirodalmi közlöny” volt.
Megnézni Szilágyi Sándor (történész) és Magyar Emléklapok
Magyar enciklopédiák és kézikönyvek listája
A ''Tolnai Világtörténelme'' (1908–1912), amely enciklopédikus részletességgel dolgozza fel a világtörténelem eseményeit Az alábbi lista időrendben megpróbálja összegyűjteni a jelentősebb tematikus magyar nyomtatott általános enciklopédiákat, enciklopédikus sorozatokat, kézikönyveket.
Megnézni Szilágyi Sándor (történész) és Magyar enciklopédiák és kézikönyvek listája
Magyar kalandozások
A 19. század óta kalandozó hadjáratoknak vagy kalandozásoknak nevezik azokat a magyar hadjáratokat, amelyeket a honfoglalást követően a magyarság vezetett Európa különböző vidékeire.
Megnézni Szilágyi Sándor (történész) és Magyar kalandozások
Magyar Polgár
A Magyar Polgár 1867–1904 között Kolozsváron megjelent politikai lap, a balközép erdélyi lapja.
Megnézni Szilágyi Sándor (történész) és Magyar Polgár
Magyar történelem
Magyar történelem alatt a magyar nép és Magyarország történetét értjük.
Megnézni Szilágyi Sándor (történész) és Magyar történelem
Magyar Történelmi Társulat
Mikó Imre arcképe, Pollák Zsigmond metszete, 1876 A Magyar Történelmi Társulat a legkorábban (1867-ben) alapított, ma is működő tudományos társulat Magyarországon.
Megnézni Szilágyi Sándor (történész) és Magyar Történelmi Társulat
Magyar–török háború (1366–67)
A magyar–török háború (1366–67) az Oszmán Birodalom és a Magyar Királyság első bizonytalan kimenetelű összecsapása volt a Balkánon, bolgár területen, Padova, Savoya, a Pápai állam, Franciaország, Velence, a Bizánci Birodalom és a Leszboszon uralkodó I.
Megnézni Szilágyi Sándor (történész) és Magyar–török háború (1366–67)
Marczali Henrik
Marczali Henrik, születési és 1875-ig használt nevén Morgenstern Henrik (Marcali, 1856. április 3. – Budapest, 1940. július 21.) zsidó származású magyar történetíró, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja (1893).
Megnézni Szilágyi Sándor (történész) és Marczali Henrik
Marczibányi-díj
A Marczibányi-díj egy 1815–1949 között a magyar tudományos és irodalmi munkák, nyelvtudományi pályázatok jutalmazására odaítélt, Marczibányi István mecénásról elnevezett díj volt.
Megnézni Szilágyi Sándor (történész) és Marczibányi-díj
Mathias Miles
Mathias Miles (Medgyes, 1639. február 21. – Nagyszeben, 1686. október 1.) jogtudós, diplomata, történetíró.
Megnézni Szilágyi Sándor (történész) és Mathias Miles
Mikó Imre (politikus)
Gróf hídvégi Mikó Imre (Zabola, 1805. szeptember 4. – Kolozsvár, 1876. szeptember 16.) erdélyi magyar államférfi, művelődés- és gazdaságpolitikus, történész.
Megnézni Szilágyi Sándor (történész) és Mikó Imre (politikus)
Mogyoródi csata
Salamon király és a Béla-fiak (Géza és László hercegek) közötti belháború döntő ütközete, melyet 1074.
Megnézni Szilágyi Sándor (történész) és Mogyoródi csata
Nagy képes világtörténet
A Nagy képes világtörténet egy 12 kötetes, nagy enciklopédikus történettudományi mű a 20.
Megnézni Szilágyi Sándor (történész) és Nagy képes világtörténet
Nagygyőröd
Nagygyőröd (szlovákul Veľký Ďur) község Szlovákiában, a Nyitrai kerület Lévai járásában.
Megnézni Szilágyi Sándor (történész) és Nagygyőröd
Nagyobb terjedelmű magyar nyelvű könyvek listája
Egyetemes irodalomtörténet'' (1903–1911) kötetei Az alábbi lista a nagyobb terjedelmű magyar nyelvű könyveket szedi listába, a következő kritériumok figyelembevételével.
Megnézni Szilágyi Sándor (történész) és Nagyobb terjedelmű magyar nyelvű könyvek listája
Népmozgalom Budán 1439-ben
A népmozgalom Budán 1439-ben május 23-án kirobbant felkelés, amelynek során a magyar polgárok a német patríciusok ellen támadtak, és kiharcolták, hogy a magyar polgárság egyenlő jogokra tegyen szert, és a városi tanácsba fele-fele arányba kerüljenek magyar és német tanácstagok, a budai városi bírót pedig évente felváltva a magyar és német polgárok közül válasszák.
Megnézni Szilágyi Sándor (történész) és Népmozgalom Budán 1439-ben
Ormai Norbert
Ormai Norbert, születési nevén Norbert Anna Johann Baptist Auffenberg (Dobřany, 1813. május 28. – Arad, 1849. augusztus 22.) ezredes, a honvéd vadászezredek főfelügyelője, őt tartják az 1848–49-es forradalom és szabadságharc első aradi vértanújának.
Megnézni Szilágyi Sándor (történész) és Ormai Norbert
Paskó Kristóf
Székely-hidi Paskó Kristóf (Székelyhíd, 1634 – Sárospatak, 1678) a barokk kor históriás énekszerzője, portai követ.
Megnézni Szilágyi Sándor (történész) és Paskó Kristóf
Pauler Gyula
Pauler Gyula (Zágráb, 1841. május 11. – Badacsonytomaj, 1903. július 8.) magyar jogász, levéltáros, történész és író, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, a Magyar Országos Levéltár első főlevéltárnoka.
Megnézni Szilágyi Sándor (történész) és Pauler Gyula
Péter magyar király
Velencei vagy Orseolo Péter (Velence, 1010 vagy 1011 – Székesfehérvár, 1046 vagy 1059. augusztus 30.) Magyarország királya 1038 és 1041, valamint 1044 és 1046 között.
Megnézni Szilágyi Sándor (történész) és Péter magyar király
Pólya Jakab
Pólya Jakab (Pollák Jakab) (Békésszentandrás, 1844. október 22. – Budapest, 1897. július 30.) államtudományi doktor, ügyvéd, egyetemi magántanár és a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja.
Megnézni Szilágyi Sándor (történész) és Pólya Jakab
Pesti Röpívek
A Pesti Röpivek magyar szépirodalmi lap volt az 1848–49-es forradalom és szabadságharc leverése után.
Megnézni Szilágyi Sándor (történész) és Pesti Röpívek
Petrichevich-Horváth Ferenc
Széplaki Petrichevich-Horváth Ferenc (1731–1804), unitárius főgondnok.
Megnézni Szilágyi Sándor (történész) és Petrichevich-Horváth Ferenc
Pettkó Béla
Alsópetőfalvi Pettkó Béla (Lugos, 1863. június 9. – Budapest, 1942. február 23.) történész, levéltáros.
Megnézni Szilágyi Sándor (történész) és Pettkó Béla
Pfeifer Ferdinánd
Pfeifer Ferdinánd Mihály József (Pest, 1833. március 19. – Budapest, 1879. november 27.) magyar könyvkiadó, könyvkereskedő, Magyar Könyvkereskedők Egylete első elnöke.
Megnézni Szilágyi Sándor (történész) és Pfeifer Ferdinánd
Piast Margit briegi hercegnő
Margit (1380/84 – 1409. október 2. után), lengyelül: Małgorzata Brzeska, németül: Margareta von Brieg, csehül: Markéta Lehnická, a sziléziai Brieg hercegnője, Zsigmond magyar király jegyese Mária magyar királynő halála után, 1396-tól 1401-ig, Cillei Borbálával való eljegyzéséig.
Megnézni Szilágyi Sándor (történész) és Piast Margit briegi hercegnő
Protestáns Theológiai Könyvtár
A Protestáns Theológiai Könyvtár egy 19.
Megnézni Szilágyi Sándor (történész) és Protestáns Theológiai Könyvtár
Ranschburg Viktor
Ranschburg Viktor (Győr, 1862. augusztus 8. – Budapest, 1930. augusztus 20.) az Athenaeum Rt. igazgatója, szakíró, Ranschburg Salamon rabbi fia és Ranschburg Pál idegorvos bátyja.
Megnézni Szilágyi Sándor (történész) és Ranschburg Viktor
Ráth György
Ráth György (Szeged, 1828. május 6. – Budapest, 1905. július 7.) jogi és művészettörténeti író, könyv- és régiséggyűjtő, táblai tanácselnök, jogász, főrendiházi tag.
Megnézni Szilágyi Sándor (történész) és Ráth György
Révay Péter
Szklabinai és blathniczai báró Révay Péter (Szklabinya, 1568. február 2. – Trencsén, 1622. június 25.) Turóc vármegyei főispán, koronaőr.
Megnézni Szilágyi Sándor (történész) és Révay Péter
Rozsnyai Dávid
Rozsnyai Dávid, névvariánsai: Rozsnyay Dávid, Rosnyai Dávid (Marosvásárhely, 1641 – Fogaras, 1718. március 4.), erdélyi diplomata, történetíró, török tolmács, a barokk próza egyik képviselője.
Megnézni Szilágyi Sándor (történész) és Rozsnyai Dávid
Salamon Ferenc (történész)
Salamon Ferenc (Déva, 1825. augusztus 29. – Budapest, 1892. október 9.) történész, esztéta, színikritikus és műfordító, az MTA tagja.
Megnézni Szilágyi Sándor (történész) és Salamon Ferenc (történész)
Schönherr Gyula
Schönherr Gyula (Nagybánya, 1864. szeptember 26. – Nagybánya, 1908. március 24.) történész, levéltáros, a Magyar Tudományos Akadémia tagja.
Megnézni Szilágyi Sándor (történész) és Schönherr Gyula
Szabó Károly (történész)
Szabó Károly (Köröstarcsa, 1824. december 17. – Kolozsvár, 1890. augusztus 31.) magyar történész, műfordító, az MTA rendes tagja.
Megnézni Szilágyi Sándor (történész) és Szabó Károly (történész)
Századok (folyóirat)
A Századok című folyóirat a Magyar Történelmi Társulat periodikája, amely 1867 óta jelenik meg.
Megnézni Szilágyi Sándor (történész) és Századok (folyóirat)
Széchenyi István emlékezete Erdélyben
Magyarország kormánya (1848-49) Széchenyi István emlékezete – Széchenyi Istvánnak kiterjedt kapcsolatai voltak a reformkorban az erdélyi reformnemességgel is, felbecsülhetetlen azoknak a száma, akikhez már akkor eljutottak művei.
Megnézni Szilágyi Sándor (történész) és Széchenyi István emlékezete Erdélyben
Széki merénylet
Széki merénylet vagy Kendi–Kornis-összeesküvés néven ismert Kendi István és Kornis Boldizsár összeesküvése 1610-ben Báthory Gábor erdélyi fejedelem ellen.
Megnézni Szilágyi Sándor (történész) és Széki merénylet
Szent Liga (1511)
A Szent Liga nevű katonai szövetséget 1511.
Megnézni Szilágyi Sándor (történész) és Szent Liga (1511)
Szilády Áron
Szentgyörgyi István szobrászművész alkotása (1926)'' Szilády Áron (Ságvár, 1837. november 3. – Kiskunhalas, 1922. március 20.) református lelkész, irodalomtörténész, nyelvész, orientalista, a Magyar Tudományos Akadémia tagja.
Megnézni Szilágyi Sándor (történész) és Szilády Áron
Szilágyi Ferenc (történész)
Szilágyi Ferenc (Kolozsvár, 1797. április 14. – Budapest, 1876. május 20.) magyar történész, tanár, újságíró, az MTA levelező tagja, Szilágyi Ferenc teológiai tanár fia, Szilágyi Sándor történész (1827–1899) édesapja.
Megnézni Szilágyi Sándor (történész) és Szilágyi Ferenc (történész)
Szilágyi Sándor (egyértelműsítő lap)
*Szilágyi Sándor (1817–1886) színész.
Megnézni Szilágyi Sándor (történész) és Szilágyi Sándor (egyértelműsítő lap)
Szlovákia történelme
Szlovákia történelme a mai Szlovák Köztársaság területének történelmét tárgyalja, részben kiegészítve Kárpátalja az első Csehszlovák Köztársaság alatti történelmével.
Megnézni Szilágyi Sándor (történész) és Szlovákia történelme
Szondy György (várkapitány)
Szondy György vagy Szondi György (1504. k. – Drégely vára, 1552. július 9.) katona, Drégely várának hős kapitánya volt.
Megnézni Szilágyi Sándor (történész) és Szondy György (várkapitány)
Tari Lőrinc
Tari Lőrinc, Tar Lőrinc (1370 körül – 1426 után) magyar nemes a Rátót nemzetség nógrád vármegyei ágából, Luxemburgi Zsigmond király kalandos életű lovagja, egy ideig pohárnokmestere volt, akit a király hűségéért különösképp kedvelt.
Megnézni Szilágyi Sándor (történész) és Tari Lőrinc
Törökországi levelek
A Törökországi levelek Mikes Kelemen legismertebb műve, 207 fiktív levélből álló gyűjtemény, melyek közül az első 1717.
Megnézni Szilágyi Sándor (történész) és Törökországi levelek
Tomori Anasztáz
Tomori Anasztáz (eredeti nevén: Theodorovits) (Dunaföldvár, 1824. május 1. – Budapest, 1894. október 9.) mérnök, református főgimnáziumi tanár, a magyar tudományos és művészeti élet híres támogatója, az MTA levelező tagja (1858).
Megnézni Szilágyi Sándor (történész) és Tomori Anasztáz
Tompa Mihály
Szobra Miskolcon Rimaszombati szobra. Holló Barnabás alkotása (1902) Tompa Mihály sírja Hanván Tompa Mihály (Rimaszombat, 1817. szeptember 28. – Hanva, 1868. július 30.) magyar költő, a népi-nemzeti irodalmi irányzat egyik legjelentősebb képviselője, református lelkész, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja (1858).
Megnézni Szilágyi Sándor (történész) és Tompa Mihály
Tunyogi Csapó József
Tunyogi Csapó József (Kémer, 1790. október 24. – Kolozsvár, 1858. augusztus 27.) jogtudós, egyetemi tanár, a Magyar Tudós Társaság levelező tagja.
Megnézni Szilágyi Sándor (történész) és Tunyogi Csapó József
Unió utca
Az Unió utca (románul Strada Memorandumului) Kolozsvár belvárosában található; a Fő tér északnyugati sarkáról indul nyugati irányba a kolozsmonostori apátság felé.
Megnézni Szilágyi Sándor (történész) és Unió utca
Urházy György
Urházy György (1848–49-ben Urházi György) (Tokaj, 1823. december 15. – Pest, 1873. április 21.) magyar újságíró, író, országgyűlési képviselő, honvédtiszt, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja.
Megnézni Szilágyi Sándor (történész) és Urházy György
V. László király franciaországi leánykérő követsége 1457-ben
V.
Megnézni Szilágyi Sándor (történész) és V. László király franciaországi leánykérő követsége 1457-ben
Valois Magdolna navarrai régensnő
Valois Magdolna (Tours, 1443. december 1. – Pamplona, 1495. január 23.),,, katalánul és,, francia királyi hercegnő, V. László jegyeseként kijelölt magyar és cseh királyné, majd tényleges házassága révén vianai hercegné és Navarra régense.
Megnézni Szilágyi Sándor (történész) és Valois Magdolna navarrai régensnő
Wesselényi Miklós (politikus, 1796–1850)
Ifjabb báró hadadi Wesselényi Miklós (Zsibó, 1796. december 30. – Pest, 1850. április 21.) az országgyűlési főrendiház vezére, a Magyar Tudományos Akadémia igazgatósági és tiszteleti tagja, az 1838-as pesti árvíz „árvízi hajósa”.
Megnézni Szilágyi Sándor (történész) és Wesselényi Miklós (politikus, 1796–1850)
Záh nemzetség
jobbra Záh (Zaah, és nem Zács vagy Zách).
Megnézni Szilágyi Sándor (történész) és Záh nemzetség
Zrínyi család
A Zrínyiek, a Šubić nemzetségből származó horvát–magyar nemesi család, akik a középkortól kezdve jelentős szerepet töltöttek be a Magyar Királyság életében egészen a kora újkorig.
Megnézni Szilágyi Sándor (történész) és Zrínyi család
Zsigmond magyar király
Luxemburgi Zsigmond, (csehül: Zikmund Lucemburský, Nürnberg, 1368. február 14. – Znaim, 1437. december 9.) 1378-tól 1388-ig és 1411-től 1415-ig brandenburgi választófejedelem, 1387-től Magyarország és Horvátország királya, 1411-től német király, 1419-től cseh király, 1433-tól német-római császár, a késő középkori Európa egyik legjelentősebb személyisége, a hercegi birtokáról elnevezett, német eredetű Luxemburg-ház tagja.
Megnézni Szilágyi Sándor (történész) és Zsigmond magyar király
Zsitvatő
Zsitvatő, régen Zsitvatorok (szlovákul Žitava vagy Žitavská Tôň) Dunaradvány településrésze Szlovákiában, a Nyitrai kerület Komáromi járásában.
Megnézni Szilágyi Sándor (történész) és Zsitvatő
Zsitvatoroki béke
A zsitvatoroki békekötés emlékműve Zsitvatőn A zsitvatoroki béke a tizenöt éves háborút lezáró békekötés.
Megnézni Szilágyi Sándor (történész) és Zsitvatoroki béke