Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
68 kapcsolatok: Świdnicai Anna német-római császárné, Báthory Zsigmond, Bonifaz Wohlmuth, Candale-i Anna magyar királyné, Cseh egyháztartomány, Csehország világörökségi helyszínei, František Musil (zeneszerző), Gótika, Giacomo Antonio Canevalle, Habsburg Juta cseh királyné, Habsburg–Lotaringiai Mária Amália főhercegnő, Habsburg–Lotaringiai Mária Anna főapátnő, Havas Boldogasszony-templom (Prága), Hrzán-palota (Hradzsin), I. Břetislav cseh fejedelem, I. Ferdinánd magyar király, I. György cseh király, I. Lipót magyar király, I. Rudolf cseh király, I. Vencel cseh fejedelem, II. Bořivoj cseh fejedelem, II. Ferdinánd magyar király, II. Mátyás magyar király, II. Spytihněv cseh fejedelem, II. Ulászló magyar király, III. Ferdinánd magyar király, III. Károly magyar király, IV. Károly német-római császár, IV. Rudolf osztrák főherceg, IV. Vencel cseh király, Jagelló Anna magyar királyné, János cseh király, Josef Mocker, Kolozsvári testvérek, Lukács evangélista ereklyéje, Luxemburgi Erzsébet magyar királyné, Magyar koronázási kard, Matthias Bernhard Braun, Mária Terézia magyar királynő, Mihulka-torony, Miksa magyar király, Mozaik, Narbonne, Nepomuki Szent János, Parler család, Peter Parler, Pomerániai Erzsébet német-római császárné, Prága, Prágai főegyházmegye, Prágai vár, ..., Régi királyi palota (Prága), Rudolf magyar király, Szent Borbála-templom (Kutná Hora), Szent György-bazilika (Prága), Szent István-székesegyház (Bécs), Szent István-zarándoklat, Szent Jakab-bazilika (Prága), Szent Kereszt-kápolna (Prága), Szent Péter-katedrális (Regensburg), Szent Vitus, Szent Vitus székesegyház, Szent Vitus-székesegyház, V. László magyar király, Valois Blanka német királyné, VII. Károly német-római császár, Zenélő kút (Prága), Zsigmond-harang (Prága), 1992 új világörökségi helyszínei. Bővíteni index (18 több) »
Świdnicai Anna német-római császárné
Świdnicai Anna (ismert még mint Schweiditzi Anna,,,; Świdnica, Szilézia, 1339 körül – Prága, Cseh Királyság, 362. július 11.), a Piast-ház sziléziai ágából származó lengyel hercegnő, Károly Róbert magyar király unokája, IV. Károly császár és király harmadik hitveseként előbb német és cseh királyné 1353-tól, majd német-római császárné 1355-től 1362-es haláláig.
Új!!: Szent Vitus-székesegyház és Świdnicai Anna német-római császárné · Többet látni »
Báthory Zsigmond
Somlyai herceg Báthory Zsigmond (Várad, Erdélyi Fejedelemség, 1572. március 20. – Libochovice, Cseh Királyság, 1613. március 27.), a Báthory-családból való erdélyi fejedelem több alkalommal 1586 és 1602 között, valamint a sziléziai Racibórz és Opole hercege 1598-ban.
Új!!: Szent Vitus-székesegyház és Báthory Zsigmond · Többet látni »
Bonifaz Wohlmuth
Bonifaz Wohlmuth (Bonifác Wolmut, Überlingen, 1510 előtt – 1579) osztrák építész, építőmester.
Új!!: Szent Vitus-székesegyház és Bonifaz Wohlmuth · Többet látni »
Candale-i Anna magyar királyné
Candale-i Anna (1484 – Buda, 1506. július 26.) vagy hagyományosan Candalei Anna, Kendali Anna,,,,,,,, candale-i (kendali) és benauges-i grófnő, magyar, horvát és cseh királyné.
Új!!: Szent Vitus-székesegyház és Candale-i Anna magyar királyné · Többet látni »
Cseh egyháztartomány
Szent Adalbert szobra a prágai Vencel téren A Szent Vitus-székesegyház A cseh egyháztartomány a római katolikus egyház két csehországi egyháztartományának egyike — a másik a morva egyháztartomány.
Új!!: Szent Vitus-székesegyház és Cseh egyháztartomány · Többet látni »
Csehország világörökségi helyszínei
Csehország területéről 2021-ig tizenhét helyszín került fel a világörökségi listára, tizenhárom helyszín a javaslati listán várakozik a felvételre.
Új!!: Szent Vitus-székesegyház és Csehország világörökségi helyszínei · Többet látni »
František Musil (zeneszerző)
František Musil (Prága, 1852. november 5. – Brno, 1908. november 28.) orgonista, a brnói orgonaiskola zeneszerzője és zenetanára.
Új!!: Szent Vitus-székesegyház és František Musil (zeneszerző) · Többet látni »
Gótika
A gótika az érett középkor művészetének egy irányzata volt, amely mintegy két évszázadot ölelt fel.
Új!!: Szent Vitus-székesegyház és Gótika · Többet látni »
Giacomo Antonio Canevalle
A Toszkánai palota a Hradzsín téren Giacomo Antonio Canevalle (Canevale, Canevalli névváltozatokban, illetve Jakob Anton, Jakub Antonin keresztnevekkel; Prága, 1660 előtt – Prága, 1731. november 28.) cseh barokk építész, a Canevalle építészcsalád jeles tagja.
Új!!: Szent Vitus-székesegyház és Giacomo Antonio Canevalle · Többet látni »
Habsburg Juta cseh királyné
Habsburg Juta (ismert még mint Ausztriai Juta, más névváltozata alapján Guta vagy Judit,,; Rheinfelden, Sváb Hercegség, 1271. március 13. – Prága, Cseh Királyság, 1297. május 21.), a Habsburg-házból származó osztrák hercegnő, I. Rudolf német király és Hohenbergi Gertrúd királyné leánya, aki II. Vencellel kötött házassága révén Csehország királynéja 1285 és 1297 között.
Új!!: Szent Vitus-székesegyház és Habsburg Juta cseh királyné · Többet látni »
Habsburg–Lotaringiai Mária Amália főhercegnő
Ausztriai Mária Amália (teljes születési nevén Mária Amália Jozefa Johanna Antónia; Bécs, Ausztria, 1746. február 26. – Prága, Ausztria, 1804. június 18.), Habsburg–Lotaringiai-házból származó osztrák főhercegnő, I. Ferenc német-római császár és Ausztriai Mária Terézia császárné nyolcadik gyermeke.
Új!!: Szent Vitus-székesegyház és Habsburg–Lotaringiai Mária Amália főhercegnő · Többet látni »
Habsburg–Lotaringiai Mária Anna főapátnő
Habsburg–Lotaringiai Mária Anna (ismert még mint Ausztriai Mária Anna főapátnő,,; Firenze, 1770. április 21. – Neudorf, 1809. október 1.), a Habsburg–Lotaringiai-házból származó osztrák főhercegnő, I. Péter Lipót toscanai nagyherceg (későbbi német-római császár) és Spanyolországi Mária Lujza gyermeke, aki 1791 és 1800 között a prágai Szent Teréz apácakolostor főapátnője.
Új!!: Szent Vitus-székesegyház és Habsburg–Lotaringiai Mária Anna főapátnő · Többet látni »
Havas Boldogasszony-templom (Prága)
Prágában A prágai Havas Boldogasszony-templom (Panny Marie Sněžné) Csehország fővárosában, Prágában, a Jungmann tér közelében áll.
Új!!: Szent Vitus-székesegyház és Havas Boldogasszony-templom (Prága) · Többet látni »
Hrzán-palota (Hradzsin)
Belső udvara A Hrzán-palota (Hrzánský palác) egy kiterjedt épületegyüttes Prága Hradzsin negyedében a Hradzsin tér és a Loreto tér között.
Új!!: Szent Vitus-székesegyház és Hrzán-palota (Hradzsin) · Többet látni »
I. Břetislav cseh fejedelem
I.
Új!!: Szent Vitus-székesegyház és I. Břetislav cseh fejedelem · Többet látni »
I. Ferdinánd magyar király
I.
Új!!: Szent Vitus-székesegyház és I. Ferdinánd magyar király · Többet látni »
I. György cseh király
Podjebrád György (eredeti nevén Jiři z Kunštátu a Poděbrad, Poděbrady, 1420. április 23. – Prága, 1471. március 22.), cseh király, Csehország egyetlen huszita pártból jött királya.
Új!!: Szent Vitus-székesegyház és I. György cseh király · Többet látni »
I. Lipót magyar király
I.
Új!!: Szent Vitus-székesegyház és I. Lipót magyar király · Többet látni »
I. Rudolf cseh király
Habsburg Rudolf osztrák herceg, I. Rudolf néven Csehország királya (1306 – 1307), és III. Rudolf néven Ausztria uralkodó hercege (1298 – 1307).
Új!!: Szent Vitus-székesegyház és I. Rudolf cseh király · Többet látni »
I. Vencel cseh fejedelem
I.
Új!!: Szent Vitus-székesegyház és I. Vencel cseh fejedelem · Többet látni »
II. Bořivoj cseh fejedelem
II. Borivoj sírja II.
Új!!: Szent Vitus-székesegyház és II. Bořivoj cseh fejedelem · Többet látni »
II. Ferdinánd magyar király
II.
Új!!: Szent Vitus-székesegyház és II. Ferdinánd magyar király · Többet látni »
II. Mátyás magyar király
Habsburg Mátyás vagy Ausztriai Mátyás (Bécs, 1557. február 24. – Bécs, 1619. március 20.), a Habsburg-házból származó osztrák főherceg, német, magyar és cseh királyi herceg, aki II.
Új!!: Szent Vitus-székesegyház és II. Mátyás magyar király · Többet látni »
II. Spytihněv cseh fejedelem
II.
Új!!: Szent Vitus-székesegyház és II. Spytihněv cseh fejedelem · Többet látni »
II. Ulászló magyar király
II.
Új!!: Szent Vitus-székesegyház és II. Ulászló magyar király · Többet látni »
III. Ferdinánd magyar király
III.
Új!!: Szent Vitus-székesegyház és III. Ferdinánd magyar király · Többet látni »
III. Károly magyar király
III.
Új!!: Szent Vitus-székesegyház és III. Károly magyar király · Többet látni »
IV. Károly német-római császár
IV.
Új!!: Szent Vitus-székesegyház és IV. Károly német-római császár · Többet látni »
IV. Rudolf osztrák főherceg
Szent István-dómban, de ma már a Főegyházmegyei Római Katolikus Múzeumban van kiállítva Bécsben. IV.
Új!!: Szent Vitus-székesegyház és IV. Rudolf osztrák főherceg · Többet látni »
IV. Vencel cseh király
IV.
Új!!: Szent Vitus-székesegyház és IV. Vencel cseh király · Többet látni »
Jagelló Anna magyar királyné
Jagelló Anna (Buda, 1503. július 23. – Prága, 1547. január 27.) magyar és cseh királyi hercegnő, osztrák főhercegné, magyar, cseh, valamint német királyné.
Új!!: Szent Vitus-székesegyház és Jagelló Anna magyar királyné · Többet látni »
János cseh király
Luxemburgi János (ismert még mint Csehországi János, ragadványnevén Vak János,,; Luxembourg, Luxemburgi Hercegség, 1296. augusztus 10. – Crécy, Francia Királyság, 1346. augusztus 26.), a Luxemburg-házból származó királyi herceg, VII. Henrik német-római császár és Brabanti Margit királyné elsőszülött fia, aki Csehország királya 1310-től, majd Luxemburg hercege 1313-tól 1346-os haláláig.
Új!!: Szent Vitus-székesegyház és János cseh király · Többet látni »
Josef Mocker
Josef Mocker (Cítoliby, 1835. november 22. – Prága, 1899. november 15.) cseh építész és restaurátor, aki Csehország számos gótikus műemléképületének restaurálásában vett részt a 19. században, a Prága városképét meghatározó gótikus vagy neogótikus épületek is többnyire az ő közreműködése nyomán nyerték el jelenlegi formájukat.
Új!!: Szent Vitus-székesegyház és Josef Mocker · Többet látni »
Kolozsvári testvérek
prágai várban A szobor az eredeti helyén egy 1870-es fényképen A Kolozsvári testvérek a magyar képzőművészetben meghonosodott kifejezés egy szobrász testvérpárra, Kolozsvári Mártonra és Györgyre, akiknek világhírű alkotása a prágai Szent György-szobor.
Új!!: Szent Vitus-székesegyház és Kolozsvári testvérek · Többet látni »
Lukács evangélista ereklyéje
Lukács evangélista sírja A Lukács evangélista ereklyéje a hagyomány szerint Lukács evangélista csontváza.
Új!!: Szent Vitus-székesegyház és Lukács evangélista ereklyéje · Többet látni »
Luxemburgi Erzsébet magyar királyné
Luxemburgi Erzsébet (Visegrád, Magyarország, 1409. október 7. – Győr, Magyarország, 1442. december 19.), Magyarország trónörököse, továbbá magyar királyné 1437 decemberétől, német királyné 1438 márciusától, valamint cseh királyné 1438 májusától férjének, Albert királynak 1439 októberében bekövetkezett haláláig.
Új!!: Szent Vitus-székesegyház és Luxemburgi Erzsébet magyar királyné · Többet látni »
Magyar koronázási kard
A koronázási jelképek együttese az Országház kupolacsarnokában, alul a karddal A magyar koronázási kard a magyar koronázási jelvényegyüttes legfiatalabb tagja, készítése a 15.
Új!!: Szent Vitus-székesegyház és Magyar koronázási kard · Többet látni »
Matthias Bernhard Braun
Matthias Bernhard Braun (csehül Matyáš Bernard Braun, (Sautens, 1684. február 24. – Prága, 1738. február 15.) osztrák származású szobrász, aki élete nagy részében Csehországban dolgozott; a cseh barokk szobrászat ismert mestere.
Új!!: Szent Vitus-székesegyház és Matthias Bernhard Braun · Többet látni »
Mária Terézia magyar királynő
Mária Terézia (régiesen II. Mária, teljes nevén Mária Terézia Walpurga Amália Krisztina,; Bécs, 1717. május 13. – Bécs, 1780. november 29.) a Habsburg-házból származó német-római császári hercegnő, osztrák főhercegnő, magyar, cseh és német királyi hercegnő, 1740-től Ausztria uralkodó főhercegnője, magyar és cseh királynő, valamint Lotaringiai Ferenc császár hitveseként német-római császárné 1745 és 1765 között.
Új!!: Szent Vitus-székesegyház és Mária Terézia magyar királynő · Többet látni »
Mihulka-torony
Télen, a Lőpor híd felől A Mihulka-torony a prágai vár legnagyobb ágyútornya.
Új!!: Szent Vitus-székesegyház és Mihulka-torony · Többet látni »
Miksa magyar király
Ausztriai Miksa (Bécs, Ausztria, Német-római Birodalom, 1527. július 31. – Regensburg, Bajorország, Német-római Birodalom, 1576. október 12.), osztrák uralkodó főherceg, német-római császár és német király II.
Új!!: Szent Vitus-székesegyház és Miksa magyar király · Többet látni »
Mozaik
Krisztus, San Apollinare Nuovo-templom, Ravenna Theodóra császárné arcmása San Vitale-székesegyház, Ravenna KT)'' A mozaik olyan művészeti technika és annak eredménye, amelynél kicsiny méretű színes üveg-, kő- vagy kavicsdarabokból állítják össze a képet vagy mintázatot (néha más anyagokat is használnak).
Új!!: Szent Vitus-székesegyház és Mozaik · Többet látni »
Narbonne
A narbonne-i városháza Narbonne egy város délkelet-Franciaországban; Languedoc-Roussillon régió Aude megyéjében.
Új!!: Szent Vitus-székesegyház és Narbonne · Többet látni »
Nepomuki Szent János
Nepomuki János; egyházi nevén Nepomuki Szent János (Nepomuk, Csehország, 1340 és 1350 között – Prága, 1393. március 20.) cseh pap, egyházjogász, keresztény vértanú, a katolicizmusban Csehország védőszentje.
Új!!: Szent Vitus-székesegyház és Nepomuki Szent János · Többet látni »
Parler család
A Schwäbisch Gmündből elszármazott Parler család (Parléř német építészek családja, amely az úgynevezett „német különgótika” (Entz) képviselőjeként több generáción át meghatározó volt a 14. század német késő gótikus építészetében. A család legkiemelkedőbb tagja, Peter Parler a „közép-európai gótika” megteremtője (Entz).
Új!!: Szent Vitus-székesegyház és Parler család · Többet látni »
Peter Parler
Peter Parler (Schwäbisch Gmünd, kb. 1330. – Prága, 1399. július 13.) német származású cseh építész és szobrász, a Parler építészcsalád legnevesebb képviselője; egyebek közt a Szent Vitus-székesegyház arculatának kialakítója és a Károly híd (Karlův most) építője, az ún.
Új!!: Szent Vitus-székesegyház és Peter Parler · Többet látni »
Pomerániai Erzsébet német-római császárné
Pomerániai Erzsébet (1347 körül – Prága, Cseh Királyság, 1393. február 14.), V. Boguszláv pomerániai herceg és Lengyelországi Erzsébet egyetlen leánya, aki IV. Károly császár negyedik feleségeként német-római császárné, német és cseh királyné 1363-tól hitvese 1378-as haláláig.
Új!!: Szent Vitus-székesegyház és Pomerániai Erzsébet német-római császárné · Többet látni »
Prága
Libuše és Přemysl, Prága alapítóinak szobra Schedel krónikájában, 1493 Prága (csehül Praha,, németül Prag, latinul: Praga) Csehország fővárosa és egyben legnagyobb városa, az Európai Unió 14.
Új!!: Szent Vitus-székesegyház és Prága · Többet látni »
Prágai főegyházmegye
A Prágai főegyházmegye a római katolikus egyház főegyházmegyéje Csehországban, a cseh egyháztartomány része.
Új!!: Szent Vitus-székesegyház és Prágai főegyházmegye · Többet látni »
Prágai vár
A prágai vár Prága ősi erőssége és egyben legrégebben lakott része, a cseh főváros egyik történelmi negyede.
Új!!: Szent Vitus-székesegyház és Prágai vár · Többet látni »
Régi királyi palota (Prága)
A Ried-féle kapu A régi gyűlésterem részlete Az Ulászló terem 1810–1820 között (Ludvík Kohl festménye) A Lovaglépcső A cseh főváros régi királyi palotája (starý královský palác) a vár harmadik udvarának keleti oldalán áll.
Új!!: Szent Vitus-székesegyház és Régi királyi palota (Prága) · Többet látni »
Rudolf magyar király
Ausztriai Rudolf (Bécs, Osztrák Főhercegség, 1552. július 18. – Prága, Cseh Királyság, 1612. január 20.), osztrák uralkodó főherceg, 1576-tól német-római császár és német király II.
Új!!: Szent Vitus-székesegyház és Rudolf magyar király · Többet látni »
Szent Borbála-templom (Kutná Hora)
A csehországi Kutná Hora városában található Szent Borbála-templom a csehországi késő gótika egyik legnevezetesebb épülete.
Új!!: Szent Vitus-székesegyház és Szent Borbála-templom (Kutná Hora) · Többet látni »
Szent György-bazilika (Prága)
A főhajó Látképe a szentély felől Vratiszláv szarkofágja A Szent György-bazilika (Bazilika sv.) a prágai várnegyed legrégibb, Prága 2.
Új!!: Szent Vitus-székesegyház és Szent György-bazilika (Prága) · Többet látni »
Szent István-székesegyház (Bécs)
A Szent István-székesegyház (németül Stephansdom, Stephanskirche, elterjedt becenevén Steffl) az első keresztény vértanú és Mindenszentek tiszteletére felszentelt, a 12. századtól több évszázadon át épített gótikus székesegyház Bécs belvárosában, a Stephansplatzon.
Új!!: Szent Vitus-székesegyház és Szent István-székesegyház (Bécs) · Többet látni »
Szent István-zarándoklat
A Szent István-zarándoklat egy Szent István királyhoz kapcsolódó ereklyének a Kárpát-medence magyarlakta területein való körbehordozása.
Új!!: Szent Vitus-székesegyház és Szent István-zarándoklat · Többet látni »
Szent Jakab-bazilika (Prága)
minorita kolostor közös alaprajza A bazilika belseje A bazilika orgonája A Szent Jakab-bazilika barokk stílusú basilica minor rangú székesegyház Prága óvárosában (Malá Štupartská ulice).
Új!!: Szent Vitus-székesegyház és Szent Jakab-bazilika (Prága) · Többet látni »
Szent Kereszt-kápolna (Prága)
A főoltár a két angyallal és keresztre feszített Krisztussal Szent Ludmilla ereklyetartója Egy püspök fésűje, 110 körül A kápolna; mögötte az elnöki palota (baloldalt) és a régi cseh kancellária (jobboldalt) Pál (baloldalt) és Péter (jobboldalt) apostolok szobrai Szent Vencel mellszobra A Szent Kereszt kápolna (Kaple svatého Kříže) a prágai vár Második udvarának délkeleti sarkában áll.
Új!!: Szent Vitus-székesegyház és Szent Kereszt-kápolna (Prága) · Többet látni »
Szent Péter-katedrális (Regensburg)
A Szent Péter-katedrális a Németország délkeleti részén, Bajorország tartományban fekvő Regensburg legfontosabb katolikus temploma.
Új!!: Szent Vitus-székesegyház és Szent Péter-katedrális (Regensburg) · Többet látni »
Szent Vitus
Szent Vitus vagy Szent Vid (Mazara del Vallo, 3. század vége – Lucania, 303. június 13.) vértanú, a gyógyszerészek, vendéglősök, sörfőzők, vincellérek, rézművesek, táncosok és színészek, fiatalok, háziállatok, a csehek, Prága, Fiume, Szászország és Szicília védőszentje.
Új!!: Szent Vitus-székesegyház és Szent Vitus · Többet látni »
Szent Vitus székesegyház
#ÁTIRÁNYÍTÁS Szent Vitus-székesegyház.
Új!!: Szent Vitus-székesegyház és Szent Vitus székesegyház · Többet látni »
Szent Vitus-székesegyház
A székesegyház délnyugat felől A prágai Szent Vitus-székesegyház (teljes cseh nevén: Katedrála svatého Víta, Václava a Vojtĕcha, tehát Szent Vitus, Vencel- és Adalbert-székesegyház) a Prágai főegyházmegye főtemploma, a prágai érsek székhelye a prágai vár közepén.
Új!!: Szent Vitus-székesegyház és Szent Vitus-székesegyház · Többet látni »
V. László magyar király
V.
Új!!: Szent Vitus-székesegyház és V. László magyar király · Többet látni »
Valois Blanka német királyné
Blanche de Valois, magyarosan Valois Blanka (1317 – 1348. augusztus 1.), a Valois-házból származású német és cseh királyné Luxemburgi Károly királlyal (későbbi német-római császár) kötött házassága révén.
Új!!: Szent Vitus-székesegyház és Valois Blanka német királyné · Többet látni »
VII. Károly német-római császár
Bajor Károly Albert (Brüsszel, 1697. augusztus 6. – München, 1745. január 20.), a Wittelsbach-házból származó, II. Miksa Emánuel bajor választófejedelem és Sobieska Terézia Kinga lengyel hercegnő harmadik gyermekeként született bajor herceg, aki 1726-tól bajorországi választófejedelem I. Károly Albert néven, 1741-től cseh király III.
Új!!: Szent Vitus-székesegyház és VII. Károly német-római császár · Többet látni »
Zenélő kút (Prága)
Belvedere palota A dudás A Zenélő kút (Zpívající fontána), a prágai vártól északra elterülő Királyi kertek leghíresebb építménye.
Új!!: Szent Vitus-székesegyház és Zenélő kút (Prága) · Többet látni »
Zsigmond-harang (Prága)
A Zsigmond-harang Csehország legnagyobb harangja.
Új!!: Szent Vitus-székesegyház és Zsigmond-harang (Prága) · Többet látni »
1992 új világörökségi helyszínei
Az UNESCO Világörökség Bizottsága az 1992.
Új!!: Szent Vitus-székesegyház és 1992 új világörökségi helyszínei · Többet látni »
