Logo
Uniópédia
Kommunikáció
Szerezd meg: Google Play
Új! Töltse Uniópédia az Android™ készülék!
Letöltés
Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
 

Szeldzsuk-dinasztia

Index Szeldzsuk-dinasztia

A Szeldzsuk Birodalom kiterjedése 1092-ben A Szeldzsuk-dinasztia egy, az oguzokból kivált törzs(szövetség) vezető dinasztiája volt, amelyik a dinasztiaalpító Szeldzsuk nevét adta a törzsszövetségnek, amelyet egyszerűen szeldzsukok vagy szeldzsuk törökök (törökül Selçuklular; perzsául سلجوقيان Szaldzsúkiján; arabul سلجوق Szaldzsúk, vagy السلاجقة asz-Szaládzsika) néven emlegetünk.

135 kapcsolatok: Abbászida művészet, Adıyaman (tartomány), Adıyaman (település), Afganisztán, Alexiasz, Ali ibn Abi Tálib mecset (Mazár-e Sarif), Alp Arszlán nagyszeldzsuk szultán, Anatóliai szőnyeg, Ani, Antiokheia, Aquitániai Eleonóra angol királyné, Arab irodalom, Artvin (település), Úzok, Az iszlám aranykora, Az iszlám művészete, Az orvosdoktor, Şanlıurfa (település), Azerbajdzsán, Azerbajdzsán történelme, Üzbegisztán világörökségi helyszínei, Örményország történelme, Baalbek, Bagdad, Bagrationi N. trapezunti császárné, Búridák, Bej, Bərdə mauzóleum, Bizánci Birodalom, Borudzserd, Buddhizmus a Kaukázusban, Ciprus történelme, Clermont-i zsinat, Dámgán, Dürrakhioni csata, Devoli szerződés, Dmitar Zvonimir horvát király, Edesszai Grófság, Egyiptom történelme, Első keresztes hadjárat, Epheszosz, Erzurumi Demeter címzetes grúz király, Eskişehir (település), Fajansz, Gazipaşa, Gúridák, Grúz Királyság, Grúzia történelme, Grúzia uralkodóinak listája, Harráni csata, ..., Hun–magyar rokonság, Hvárezm, Hvárezmi Birodalom, I. Manuél bizánci császár, I. Ruszudani grúz királynő, I. Sándor imereti király, I. Tamar grúz királynő, II. Balduin hainaut-i gróf, II. Mohammed hvárezmi sah, II. Vahtang grúz király, III. Ióannész nikaiai császár, Ikóniumi Szultánság, Imereti Királyság, Irán, Irán világörökségi helyszínei, István, Blois grófja, Iszfahán, Iszlám építészet, IV. Jenő pápa, IV. Krešimir horvát király, Kangarok, Karracsán-tornyok, Kaskáik, Kayseri (település), Kazvin, Kásáni bazár, Keresztes háborúk, Kilikia, Kilikiai Örmény Királyság, Komnénosz Anna grúz királyné, Konya (település), Malhun Hatun, Második keresztes hadjárat, Möngke mongol nagykán, Merv, Metin Yurdanur, Moszul, Nagy dzsámi (Szófia), Nagyszeldzsuk Birodalom, Naszreddin, Núr ad-Dín Mahmúd, Nikétasz Khóniatész, Olaszország történelme, Perzsa irodalom, Perzsiai muszlim uralkodók listája, Samsun (település), Szeldzsuk (egyértelműsítő lap), Szeldzsuk törökök, Szeldzsuk uralkodók listája, Szeldzsuk-család, Szeldzsuk-törökök, Szeldzsukida Demeter imereti herceg, Szeldzsukida Gulsari imereti királyné, Szeldzsukida Tamar grúz királyné, Szeldzsukok, Szent Miklós, Szultán, Tádzsikisztán világörökségi helyszínei, Török irodalom, Török nyelv, Törökök, Törökország történelmi kronológiája, Türkmenisztán, Türkmenisztán világörökségi helyszínei, Termiz, Togril bég, Transzkaukázus, Uşak (település), V. Bagrat grúz király, 1040, 1048, 1051, 1055, 1059, 1063, 1071, 1073, 1077, 1078, 1079, 11. század, 1157, 2001 új világörökségi helyszínei, 2012 új világörökségi helyszínei, 2023 új világörökségi helyszínei. Bővíteni index (85 több) »

Abbászida művészet

Az abbászida művészethez tartozik a 750 és 1258 között uralkodó Abbászida-dinasztia uralma alatt a Közel-Keleten, Észak Afrikában, ezen belül főként Irán, Irak és Egyiptom területén készült műalkotások együttese.

Új!!: Szeldzsuk-dinasztia és Abbászida művészet · Többet látni »

Adıyaman (tartomány)

Adıyaman tartomány (kurdul: Semsûr) Törökország déli részén található.

Új!!: Szeldzsuk-dinasztia és Adıyaman (tartomány) · Többet látni »

Adıyaman (település)

Adıyaman (az ókori Pordonnium) Törökország délkeleti részén található, Adıyaman tartomány székhelye, az azonos nevű körzet központja.

Új!!: Szeldzsuk-dinasztia és Adıyaman (település) · Többet látni »

Afganisztán

Afganisztán, hivatalos nevén Afganisztáni Iszlám Emirátus (pastu nyelven د افغانستان اسلامي امارت, perzsául امارت اسلامی افغانستان) Ázsia szívében fekvő, szárazfölddel határolt ország.

Új!!: Szeldzsuk-dinasztia és Afganisztán · Többet látni »

Alexiasz

I. Alexiosz Komnénosz Az Alexiasz Anna Komnéné bizánci hercegnő 1148 körül, görög nyelven írt történelmi és életrajzi műve.

Új!!: Szeldzsuk-dinasztia és Alexiasz · Többet látni »

Ali ibn Abi Tálib mecset (Mazár-e Sarif)

A Mazár-e Sarif-i Ali ibn Abi Tálib mecset (népszerű nevén Kék mecset) Mazár-e Sarif városának központjában található, Afganisztán Balh tartománynak északi részén.

Új!!: Szeldzsuk-dinasztia és Ali ibn Abi Tálib mecset (Mazár-e Sarif) · Többet látni »

Alp Arszlán nagyszeldzsuk szultán

Alp Arszlán, muszlim nevén Abu Sudzsá Muhammad (أبو شجاع محمد), uralkodói nevén Adud ad-Daula (عضد الدولة), Transzoxánia, 1029–1034 k. – Transzoxánia, 1073 januárja) a Szeldzsuk-család tagja, Togril bég unokaöccse, 1063 szeptemberétől haláláig nagyszeldzsuk szultán volt. Nevéhez fűződik a bizánciakra súlyos csapást mérő manzikerti diadal.

Új!!: Szeldzsuk-dinasztia és Alp Arszlán nagyszeldzsuk szultán · Többet látni »

Anatóliai szőnyeg

LACMA M.2004.32 Bergama szőnyeg, Nyugat-Anatólia, 18. század első része Az anatóliai szőnyeg a keleti szőnyegek azon csoportja, amelyet Anatóliában (Kis-Ázsiában) és az egykori Oszmán Birodalom területéhez tartozó szomszédos régiókban, szimmetrikus csomózással készítettek és készítenek ma is.

Új!!: Szeldzsuk-dinasztia és Anatóliai szőnyeg · Többet látni »

Ani

Ani (örményül: Անի) a középkori Örményország fővárosa volt, amelynek romjai ma Törökország Kars tartományában találhatók, közvetlenül az örmény határ mellett, 1400 méteres magasságban.

Új!!: Szeldzsuk-dinasztia és Ani · Többet látni »

Antiokheia

Mozaik Antiokheia városából, Louvre, Franciaország Antiokheia (latinosan Antiochia, magyarosan Antiókia) a hellenisztikus világ egyik jelentős városa a mai Törökország és Szíria határvidékén.

Új!!: Szeldzsuk-dinasztia és Antiokheia · Többet látni »

Aquitániai Eleonóra angol királyné

Aquitániai Eleonóra (angolul: Eleanor of Aquitaine; Poitiers, Poitou grófság, 1122 körül – Poitiers, Angevin Birodalom, 1204. április 1.), a Ramnulfid-házból való Aquitania és Gascogne hercegnője, Poitou grófnője, VII. Lajossal kötött első házassága révén Franciaország királynéja 1137-től 1152-es válásáig, majd II. Henrikkel lévő második házasságával angol királyné 1154-től hitvese 1189-es haláláig.

Új!!: Szeldzsuk-dinasztia és Aquitániai Eleonóra angol királyné · Többet látni »

Arab irodalom

Arab irodalom alatt az arab nyelven megírt középkori és újkori munkák összessége értendő.

Új!!: Szeldzsuk-dinasztia és Arab irodalom · Többet látni »

Artvin (település)

Artvin város Törökországban, a Fekete-tenger partján, Artvin tartomány székhelye, az azonos nevű körzet központja.

Új!!: Szeldzsuk-dinasztia és Artvin (település) · Többet látni »

Úzok

Az úzok vagy oguzok (Ghuzz, Guozz, Kuz, Oguz, Oğuz, Okuz, Oufoi, Ouz, Ouzoi, Torks, Turkmen, Uguz, Uğuz, és Uz neveken) az 1. évezred közepén Kaszpi-tengertől keletre feltűnt lovasnomád nép, amelyről több görög és bizánci forrás is említést tesz, ezenkívül fontos információkkal szolgálnak róluk az orkhoni feliratok és más ótörök történelmi művek, például a 8-9. századból származó Korkut apó könyve (Dede Korkut Kitabı) című eposz.

Új!!: Szeldzsuk-dinasztia és Úzok · Többet látni »

Az iszlám aranykora

Iszlám díszítőművészet, Alhambra, Spanyolország Oroszlános udvara Az iszlám aranykora, vagy más néven, az iszlám reneszánsz, általánosan elfogadott nézet szerint a 8. századtól 13. századig terjedő időszakra tehető, igaz, néhány szakértő szerint a 14–15. századra is kihatott.

Új!!: Szeldzsuk-dinasztia és Az iszlám aranykora · Többet látni »

Az iszlám művészete

Arab mozaik (735) Ibn Battúta (1304-1369) földrajzi író Az iszlám művészete a muszlim kultúra és hagyomány művészeti megnyilvánulása.

Új!!: Szeldzsuk-dinasztia és Az iszlám művészete · Többet látni »

Az orvosdoktor

Az orvosdoktor (eredeti cím: Der Medicus) 2013-ban bemutatott német történelmi-drámafilm, amely Noah Gordon azonos című regénye alapján készült.

Új!!: Szeldzsuk-dinasztia és Az orvosdoktor · Többet látni »

Şanlıurfa (település)

Şanlıurfa (vagy Urfa, korábban Edessza) város Kelet-Törökországban, Şanlıurfa tartomány székhelye, mintegy 80 kilométernyire keletre az Eufrátesz folyótól.

Új!!: Szeldzsuk-dinasztia és Şanlıurfa (település) · Többet látni »

Azerbajdzsán

Azerbajdzsán (azeriül: Azərbaycan), hivatalos nevén az Azerbajdzsáni Köztársaság (azeriül Azərbaycan Respublikası) Eurázsia kaukázusi régiójának legnagyobb országa.

Új!!: Szeldzsuk-dinasztia és Azerbajdzsán · Többet látni »

Azerbajdzsán történelme

Azerbajdzsán címere Azerbajdzsán történelme a mai Azerbajdzsán területén élő népek történelme a kezdetektől máig.

Új!!: Szeldzsuk-dinasztia és Azerbajdzsán történelme · Többet látni »

Üzbegisztán világörökségi helyszínei

Üzbegisztán területéről eddig hét helyszín került fel a világörökségi listára, harmincegy helyszín a javaslati listán várakozik a felvételre.

Új!!: Szeldzsuk-dinasztia és Üzbegisztán világörökségi helyszínei · Többet látni »

Örményország történelme

keretnélküli Örményország területén az ember legrégebbiek közé tartozó, Afrikán kívüli nyomai kerültek elő.

Új!!: Szeldzsuk-dinasztia és Örményország történelme · Többet látni »

Baalbek

Bacchus-templom Közel a római templomhoz hatalmas méretű kőtömbök sokasága található. A világ legnagyobb kifaragott monolitjai, melyeket ember valaha készítettLucy Doncaster – Andrew Holland: 84 újabb rejtély – amire nincs magyarázat, Sziget Kiadó, 2006 (azaz nem több kisebb darabból lettek összeállítva). Szállításuk módja mindmáig ismeretlen Az úgynevezett terhes nő köve. Tömege 1242 tonna.Ruprechtsberger, Erwin M. (1999): ''Vom Steinbruch zum Jupitertempel von Heliopolis/Baalbek (Libanon)'' Ez ott maradt a kőfejtőben annak idején, mert az építkezés enélkül fejeződött be Baalbek térképvázlata A templomok alaprajzaA: Jupiter-templomB: Bacchus-templomC: hatszögletű udvarD: nagy udvar Baalbek libanoni város a Libanon és Antilibanon hegység közötti Bekaa-völgyben, 1170 m tengerszint feletti magasságban, a Litáni folyótól keletre.

Új!!: Szeldzsuk-dinasztia és Baalbek · Többet látni »

Bagdad

Bagdad (arab írással بغداد, tudományos átiratban Baġdād) Irak fővárosa és Bagdad kormányzóság székhelye, Délnyugat-Ázsia második legnagyobb városa Teherán után.

Új!!: Szeldzsuk-dinasztia és Bagdad · Többet látni »

Bagrationi N. trapezunti császárné

Bagrationi N. (1415 körül – 1438 előtt),,,,,, a keresztneve ismeretlen, grúz királyi hercegnő, trapezunti császárné.

Új!!: Szeldzsuk-dinasztia és Bagrationi N. trapezunti császárné · Többet látni »

Búridák

A Búridák (tudományos átiratban: Būriyyūn) egy középkori, török származású szunnita uralkodóház tagjai voltak, akik 1104–1154 között atabégként uralkodtak Dél-Szíria nagy része felett Damaszkusz székhellyel.

Új!!: Szeldzsuk-dinasztia és Búridák · Többet látni »

Bej

Ahmed bej A bej (törökül: bey; régiesen bég) egy oszmán cím, mely a pasák férfiivadékait és az ezredesi rendfokozatot nyert katonai és polgári hivatalnokokat illette; az előkelőbb európaiakat is megtisztelték néha ezzel a címmel.

Új!!: Szeldzsuk-dinasztia és Bej · Többet látni »

Bərdə mauzóleum

Bərdə mauzóleum (azeriül: Bərdə türbəsi, "Allah-Allah" türbəsi) vagy türbe, egy 14.

Új!!: Szeldzsuk-dinasztia és Bərdə mauzóleum · Többet látni »

Bizánci Birodalom

A Bizánci Birodalom, ritkábban Kelet-római Birodalom, hivatalos nevén Római Birodalom (– ógörög átírással: „Baszileia Rhómaión” vagy újgörög átírással: „Vaszilía Romaíon”, latinul Imperium Romanum) ókori–középkori államalakulat, mely fénykorában Európán kívül Ázsiára és Afrikára is kiterjedt.

Új!!: Szeldzsuk-dinasztia és Bizánci Birodalom · Többet látni »

Borudzserd

Borudzserd (Borudscherd, perzsa nyelven: بروجرد) város Iránban, Loresztán tartomány nyugati részén, az ugyanazon nevű Borudzserd megye központja.

Új!!: Szeldzsuk-dinasztia és Borudzserd · Többet látni »

Buddhizmus a Kaukázusban

A buddhizmus a Kaukázusban a térség országaiban, Örményország, Grúzia és Azerbajdzsán területén, valamint az Észak-Kaukázus részeiben (Oroszország: Csecsenföld, Ingusföld, Dagesztán, Adigeföld, Kabard- és Balkárföld, Karacsáj- és Cserkeszföld, Észak-Oszétia, Krasznodari határterület, Sztavropoli határterület) történő buddhista történetre és kultúrára vonatkozik.

Új!!: Szeldzsuk-dinasztia és Buddhizmus a Kaukázusban · Többet látni »

Ciprus történelme

Ciprus történelme, ami körülbelül 11 000 évre nyúlik vissza, katonai és politikai konfliktusok sorozatából áll, mivel a sziget – elhelyezkedése miatt – minden térségbeli hatalom számára stratégiailag fontos szerepet töltött be.

Új!!: Szeldzsuk-dinasztia és Ciprus történelme · Többet látni »

Clermont-i zsinat

A clermont-i zsinat 1095.

Új!!: Szeldzsuk-dinasztia és Clermont-i zsinat · Többet látni »

Dámgán

Dámgán város Iránban, a Kaszpi-tenger délkeleti csücske közelében.

Új!!: Szeldzsuk-dinasztia és Dámgán · Többet látni »

Dürrakhioni csata

A dürrakhioni csatát 1081.

Új!!: Szeldzsuk-dinasztia és Dürrakhioni csata · Többet látni »

Devoli szerződés

A devoli szerződést I. Bohemond antiochiai fejedelem és I. Alexiosz Komnénosz bizánci császár kötötte 1108-ban, az első keresztes hadjárat idején.

Új!!: Szeldzsuk-dinasztia és Devoli szerződés · Többet látni »

Dmitar Zvonimir horvát király

Dmitar Zvonimir (? – Knin, 1089 április 20.),,,, a középkori Horvát Királyság uralkodója volt 1075-től 1089-ig, címei között szerepelt a Szlavónia, Horvátország és Dalmácia királya, valamint bán 1070–1073 között.

Új!!: Szeldzsuk-dinasztia és Dmitar Zvonimir horvát király · Többet látni »

Edesszai Grófság

Az Edesszai Grófság (1098–1150) egyike volt az első keresztes hadjárat után a Szentföldön létrehozott keresztény államoknak.

Új!!: Szeldzsuk-dinasztia és Edesszai Grófság · Többet látni »

Egyiptom történelme

Egyiptom történelme a kezdetektől napjainkig.

Új!!: Szeldzsuk-dinasztia és Egyiptom történelme · Többet látni »

Első keresztes hadjárat

Az első keresztes hadjárat (1095–1099) az első volt azon háborúk sorában, amelyekkel a katolikus európai államok megkísérelték visszafoglalni Jeruzsálemet és a Szentföldet a muszlim hódítóktól.

Új!!: Szeldzsuk-dinasztia és Első keresztes hadjárat · Többet látni »

Epheszosz

Epheszosz (hettita nyelven: Apasza, régi magyar nevén: Efezosz vagy Efézsoa, régi latin nevén: Efezus) görög polisz volt Kis-Ázsia nyugati partvidékén.

Új!!: Szeldzsuk-dinasztia és Epheszosz · Többet látni »

Erzurumi Demeter címzetes grúz király

Erzurumi Demeter (? – 1226 után/1247), eredeti muszlim neve: Muhammad Mugith-ud-Din Turkán Sah/Gijász ad-Din,,,,. Erzurumi szeldzsuk herceg, Grúzia címzetes királya. A Szeldzsuk-dinasztia tagja volt. Ortodox hitre tért, és ekkor vette fel a Demeter nevet. II. Kilidzs Arszlán rúmi szultán unokája.

Új!!: Szeldzsuk-dinasztia és Erzurumi Demeter címzetes grúz király · Többet látni »

Eskişehir (település)

Eskişehir (törökül: „régi város”; latinul: Dorylaeum, görögül: Δορύλαιον, Dorylaion) Törökország Eskişehir tartományának székhelye.

Új!!: Szeldzsuk-dinasztia és Eskişehir (település) · Többet látni »

Fajansz

Faenzából A fajansz koronként eltérő jelentésű kerámia.

Új!!: Szeldzsuk-dinasztia és Fajansz · Többet látni »

Gazipaşa

Gazipaşa egy török város az Anatóliai-öböl partján, 30 km-re Alanya-tól, 180 km-re Antalyától.

Új!!: Szeldzsuk-dinasztia és Gazipaşa · Többet látni »

Gúridák

A Gúrida Birodalom kiterjedése 1200 körül A Gúridák (1148–1215) (perzsa:سلسله غوریان) a Sánszabani családból származó iráni eredetű afgán hegyi törzsfőnökök voltak, akik kezdetben mint a Gaznavidák vazallusai a közép-afganisztáni Gúr hegység környékén alakítottak ki kisebb hatalmi centrumot.

Új!!: Szeldzsuk-dinasztia és Gúridák · Többet látni »

Grúz Királyság

A Grúz Királyság, névváltozata: Ibériai Királyság, történelmi állam a Kaukázusban,,,, illetve egyszerűen Grúzia, amely állam 1008-től 1801-ig létezett – 1466-túl a Tbiliszi székhelyű Kartli Királyság volt tekinthető az utódállamának –, és az időnkénti teljes (de iure és de facto) függetlenségétől előbb a Bizánci Birodalom, a Perzsa Császárság, illetve az Oszmán Birodalom, majd az Orosz Birodalom függő államaként de facto függetlenségben létezett az 1801-es Orosz Birodalomba való beolvasztásáig.

Új!!: Szeldzsuk-dinasztia és Grúz Királyság · Többet látni »

Grúzia történelme

jobbra Grúzia történelme során az első államalakulatok több mint háromezer éve, i.e. 1300 körül jöttek létre, a nyugat-grúziai Kolkhisz, majd a keleti Ibéria királyságainak megalakulásával.

Új!!: Szeldzsuk-dinasztia és Grúzia történelme · Többet látni »

Grúzia uralkodóinak listája

Az alábbi lista Grúzia uralkodóit tartalmazza Kr. e. 3. századtól a 19. századig.

Új!!: Szeldzsuk-dinasztia és Grúzia uralkodóinak listája · Többet látni »

Harráni csata

A harráni csata 1104.

Új!!: Szeldzsuk-dinasztia és Harráni csata · Többet látni »

Hun–magyar rokonság

A hun–magyar rokonság kérdése számos szempontból értelmezhető.

Új!!: Szeldzsuk-dinasztia és Hun–magyar rokonság · Többet látni »

Hvárezm

Hvárezm (arab-perzsa írással خوارزم, klasszikus ejtéssel Xvārizm, modern perzsa ejtéssel Xârezm), oroszosan Horezm terület Közép-Ázsiában, az Aral-tótól délkeletre, az Amu-darja alsó folyása mentén.

Új!!: Szeldzsuk-dinasztia és Hvárezm · Többet látni »

Hvárezmi Birodalom

Az iszlám világ a 13. század elején A Hvárezmi Birodalom (1077-1231) a török eredetű szunnita muszlim uralkodók birodalma az Oxus (Amu-darja) körzetében, az Aral-tótól délre.

Új!!: Szeldzsuk-dinasztia és Hvárezmi Birodalom · Többet látni »

I. Manuél bizánci császár

I.

Új!!: Szeldzsuk-dinasztia és I. Manuél bizánci császár · Többet látni »

I. Ruszudani grúz királynő

I.

Új!!: Szeldzsuk-dinasztia és I. Ruszudani grúz királynő · Többet látni »

I. Sándor imereti király

I.

Új!!: Szeldzsuk-dinasztia és I. Sándor imereti király · Többet látni »

I. Tamar grúz királynő

Tamar, oroszosan: Tamara, grúzul: Tamar Mepe თამარ მეფე („Tamar király”) vagy Tamari თამარი, uralkodói névként I. Tamar (1160 körül – Agarani, Grúzia, 1213. január 18.) grúz királynő volt 1184-től 1213-ig, a Bagrationi-ház tagja.

Új!!: Szeldzsuk-dinasztia és I. Tamar grúz királynő · Többet látni »

II. Balduin hainaut-i gróf

Balduin (1056 – Nikaia, 1098. június 10. után) 1071 és 1098 között Hainaut grófja II.

Új!!: Szeldzsuk-dinasztia és II. Balduin hainaut-i gróf · Többet látni »

II. Mohammed hvárezmi sah

Alá ad-Dín Mohamed (علاءالدين محمد ʿ, Alā al-Dīn Muḥammad), (1169 – 1220 decembere) 1200 és 1220 között a Hvárezmi Birodalom uralkodója (sah) volt.

Új!!: Szeldzsuk-dinasztia és II. Mohammed hvárezmi sah · Többet látni »

II. Vahtang grúz király

II.

Új!!: Szeldzsuk-dinasztia és II. Vahtang grúz király · Többet látni »

III. Ióannész nikaiai császár

III.

Új!!: Szeldzsuk-dinasztia és III. Ióannész nikaiai császár · Többet látni »

Ikóniumi Szultánság

Az Ikóniumi vagy görögösen Ikonioni Szultánság, törökösen Rúmi Szultánság vagy Rüm szeldzsuk török állam volt, amely Anatóliát uralta 1077 és 1307 között.

Új!!: Szeldzsuk-dinasztia és Ikóniumi Szultánság · Többet látni »

Imereti Királyság

Az Imereti Királyság történelmi állam Kaukázusban, amely a Grúz Királyság vazallusaként jött létre,,,, illetve egyszerűen Imereti, amely állam 1260-től 1810-ig létezett, előbb az Oszmán Birodalom, majd az Orosz Birodalom függő államaként de facto függetlenségben.

Új!!: Szeldzsuk-dinasztia és Imereti Királyság · Többet látni »

Irán

Irán, hivatalos nevén az Iráni Iszlám Köztársaság (perzsául: جمهوری اسلامی ایران), a nemzetközi diplomáciában gyakran Perzsa Államként vagy Siíta Államként hivatkozott, régebbi elnevezéssel Perzsia, közel-keleti ország Délnyugat-Ázsiában.

Új!!: Szeldzsuk-dinasztia és Irán · Többet látni »

Irán világörökségi helyszínei

Irán területéről eddig huszonhét helyszín került fel a világörökségi listára, valamint ötvenkilenc további helyszín a javaslati listán várakozik a felvételre.

Új!!: Szeldzsuk-dinasztia és Irán világörökségi helyszínei · Többet látni »

István, Blois grófja

István Henrik (kb. 1045 – 1102. május 19.) volt 1089 és 1102 között Blois, Chartres, Châteaudun és Sancerre grófja.

Új!!: Szeldzsuk-dinasztia és István, Blois grófja · Többet látni »

Iszfahán

Iszfahán (اصفهان) Irán harmadik legnagyobb városa, Iszfahán tartomány székhelye.

Új!!: Szeldzsuk-dinasztia és Iszfahán · Többet látni »

Iszlám építészet

Az iszlám építészete az iszlám vallás dogmáinak és szabályainak figyelembevételével készült építészeti alkotások összessége, amely területi, nemzeti sajátosságokat is felmutatva fejlődött az iszlám 7.

Új!!: Szeldzsuk-dinasztia és Iszlám építészet · Többet látni »

IV. Jenő pápa

IV.

Új!!: Szeldzsuk-dinasztia és IV. Jenő pápa · Többet látni »

IV. Krešimir horvát király

Petar Krešimir uralkodásának térképe IV.

Új!!: Szeldzsuk-dinasztia és IV. Krešimir horvát király · Többet látni »

Kangarok

A Szir-darja és vízgyűjtő területe Kankar fejedelem pénzérméje''Előlap: a nagyúr arcmása; hátlap: nemzetségjegye'' A kangarok – helyesebben kankarok – írott történelmük hajnalán (i. e. 2. század) Közép-Ázsiában laktak.

Új!!: Szeldzsuk-dinasztia és Kangarok · Többet látni »

Karracsán-tornyok

A Karracsán-tornyok két mauzóleum, amelyek Kazvin közelében találhatóak, Irán északi részén.

Új!!: Szeldzsuk-dinasztia és Karracsán-tornyok · Többet látni »

Kaskáik

A kaskáik (saját nyelvükön és perzsául قشقایی) egy Iránban élő, török nyelvű népcsoport, amely törzsszövetség (il) formájában létezett.

Új!!: Szeldzsuk-dinasztia és Kaskáik · Többet látni »

Kayseri (település)

Kayseri (Keszária,, zaza nyelven: Qeyseriye) város Törökországban, Kayseri tartomány székhelye.

Új!!: Szeldzsuk-dinasztia és Kayseri (település) · Többet látni »

Kazvin

Kazvin 330 000 lakosú város Irán északnyugati részén.

Új!!: Szeldzsuk-dinasztia és Kazvin · Többet látni »

Kásáni bazár

A Kásáni bazár (Perzsául: بازار کاشان Bāzār-e Kāshān) egy régi, ám ma is használatban lévő bazár, melyet a Szeldzsuk-dinasztia idején építettek, majd a Szafavidák idején újítottak fel.

Új!!: Szeldzsuk-dinasztia és Kásáni bazár · Többet látni »

Keresztes háborúk

A keresztes háborúk a római katolikus egyház és a pápa által szentesített, középkori, nagyarányú hadjáratok voltak a 11. századtól kezdődően.

Új!!: Szeldzsuk-dinasztia és Keresztes háborúk · Többet látni »

Kilikia

Kilikia ''(kékkel)'' elhelyezkedése az i. e. 6. században Kilikiai Örmény Királyság térképe 1199–1375 között Kilikia (latinosan Cilicia, hettita nyelven Kizzuwatna és Armatana,, hurri nyelven Hilakku, kelet-örmény nyelven ԿԻԼԻԿԻԱ / Kilikja, nyugat-örmény nyelven ԿԻԼԻԿԻԱ / Giligja) kalózairól hírhedt ókori tartomány volt Kis-Ázsia délkeleti részén.

Új!!: Szeldzsuk-dinasztia és Kilikia · Többet látni »

Kilikiai Örmény Királyság

Címere A Kilikiai Örmény Királyság, más néven Kis-Örményország (örmény nyelven Կիլիկիոյ Հայկական Թագաւորութիւն) független állam volt 1199-től 1375-ig Kilikiában, a Bizánci Birodalom területén.

Új!!: Szeldzsuk-dinasztia és Kilikiai Örmény Királyság · Többet látni »

Komnénosz Anna grúz királyné

Komnénosz Anna (1357. április 6. – 1406 után),,,, trapezunti császári hercegnő, grúz királyné.

Új!!: Szeldzsuk-dinasztia és Komnénosz Anna grúz királyné · Többet látni »

Konya (település)

Konya (görögül Ἰκόνιον (Ikónion), latinul Iconium arabul: قونية – Qūnya – Kúnja) más nevein Koniah, Konieh, Konia vagy Qunia; város Törökország anatóliai régiójában.

Új!!: Szeldzsuk-dinasztia és Konya (település) · Többet látni »

Malhun Hatun

Rabia Bala Malhun asszony (más néven Mal asszony megh. 1324. november) az Oszmán Birodalom alapítójának, I. Oszmán szultánnak első felesége, valamint a későbbi I. Orhan édesanyja volt.

Új!!: Szeldzsuk-dinasztia és Malhun Hatun · Többet látni »

Második keresztes hadjárat

A második keresztes hadjárat (1147–1149) a második nagy keresztes hadjárat volt, melyet a római katolikus („latin”) Európa vívott az iszlám ellen.

Új!!: Szeldzsuk-dinasztia és Második keresztes hadjárat · Többet látni »

Möngke mongol nagykán

Möngke (mongolul: Möngke / МөнхMönkh; kínai: 蒙哥; pinyin: Ménggē; 1209. január 10. – 1259. augusztus 11.) a Mongol Birodalom negyedik nagykánja volt, aki 1251.

Új!!: Szeldzsuk-dinasztia és Möngke mongol nagykán · Többet látni »

Merv

Merv (türkmén nyelven: Merw, Мерв, perzsa nyelven: مرو; Marro, Marv) oázis és város Közép-Ázsiában, Türkmenisztánban, a történelmi selyemút mellett, Mary közelében.

Új!!: Szeldzsuk-dinasztia és Merv · Többet látni »

Metin Yurdanur

Metin Yurdanur (1951) török szobrászművész, aki elnyerte a Törökország Állami Művésze címet.

Új!!: Szeldzsuk-dinasztia és Metin Yurdanur · Többet látni »

Moszul

Moszul (arab: الموصل, kurd: الموصل) a valamikori Ninive, a hajdani Asszír Birodalom fővárosa, ma nagyváros Irak északi részén.

Új!!: Szeldzsuk-dinasztia és Moszul · Többet látni »

Nagy dzsámi (Szófia)

A Nagy dzsámi (bolgárul: Буюк джамия, törökül: Büyük camii) egy 15. századi mecset a bolgár főváros, Szófia központjában, a Szüborna (улица Съборна) és Lege (улица Легe) utca sarkán, amely ma múzeumként működik.

Új!!: Szeldzsuk-dinasztia és Nagy dzsámi (Szófia) · Többet látni »

Nagyszeldzsuk Birodalom

A Nagyszeldzsuk Birodalom (néha egyszerűen Szeldzsuk Birodalom, 1037–1194) a török eredetű dinasztiaalapító Szeldzsuk unokája, Togril bég által létrehozott birodalom, amely legnagyobb kiterjedése idején Anatóliától Kínáig húzódott, a mai Afganisztánt, Perzsiát, Kelet-Anatóliát, Irakot, Szíriát és az Arab-félszigetet foglalta magába Merv és Iszfahán fővárosokkal.

Új!!: Szeldzsuk-dinasztia és Nagyszeldzsuk Birodalom · Többet látni »

Naszreddin

Naszreddin (ford.: Joĥa,نصرالدين „a hit győzelme”) szúfi hodzsa (tanító) volt a 13.

Új!!: Szeldzsuk-dinasztia és Naszreddin · Többet látni »

Núr ad-Dín Mahmúd

Núr ad-Dín Abu l-Kászim Mahmúd ibn Zangi (neve arabul: نور الدين أبو القاسممحمود بن زنكي, tudományos átiratban: Nūr ad-Dīn Abū l-Qāsim ibn Zankī; 1118. – 1174. május 15.) zangida fejedelem, a dinasztiaalapító Imád ad-Dín Zangi fia, Szíria és Felső-Mezopotámia nagy részének fejedelme volt.

Új!!: Szeldzsuk-dinasztia és Núr ad-Dín Mahmúd · Többet látni »

Nikétasz Khóniatész

Nikétasz Khóniatész történeti munkája az 1286-ban írt kéziratban Oxford, Bodleian Library, MS. Roe 22, fol. 440v Nikétasz Khóniatész (görögül: Νικήτας Χωνιάτης; Kolosszai, kb. 1155 – Nikaia, 1217) bizánci történetíró és tisztségviselő.

Új!!: Szeldzsuk-dinasztia és Nikétasz Khóniatész · Többet látni »

Olaszország történelme

keretnélküli Olaszország történelme legalább 700 ezer évre nyúlik vissza, amióta az Appennini-félsziget folyamatosan lakott.

Új!!: Szeldzsuk-dinasztia és Olaszország történelme · Többet látni »

Perzsa irodalom

Kelileh va Demneh 1429-ben kelt perzsa kéziratos példány, amely a sakált ábrázolja, amint megpróbálja tévútra vezetni az oroszlánt. Topkapi Palota Múzeum, Isztambul, Törökország.

Új!!: Szeldzsuk-dinasztia és Perzsa irodalom · Többet látni »

Perzsiai muszlim uralkodók listája

Perzsia 651-ben lett az Arab Birodalom része, s bár az iszlám elterjedt a területén, és az arab nyelv is erősen hatott a lakosságára, mindig megőrizte kulturális különállását.

Új!!: Szeldzsuk-dinasztia és Perzsiai muszlim uralkodók listája · Többet látni »

Samsun (település)

Samsun Törökország Samsun tartományának székhelye, a Fekete-tenger partján található kikötőváros.

Új!!: Szeldzsuk-dinasztia és Samsun (település) · Többet látni »

Szeldzsuk (egyértelműsítő lap)

* Szeldzsuk bég – a Szeldzsuk-dinasztia alapítója.

Új!!: Szeldzsuk-dinasztia és Szeldzsuk (egyértelműsítő lap) · Többet látni »

Szeldzsuk törökök

#ÁTIRÁNYÍTÁS Szeldzsuk-dinasztia.

Új!!: Szeldzsuk-dinasztia és Szeldzsuk törökök · Többet látni »

Szeldzsuk uralkodók listája

A Szeldzsuk-dinasztia tagjai a Szeldzsuk Birodalom és utódállamai élén.

Új!!: Szeldzsuk-dinasztia és Szeldzsuk uralkodók listája · Többet látni »

Szeldzsuk-család

#ÁTIRÁNYÍTÁS Szeldzsuk-dinasztia.

Új!!: Szeldzsuk-dinasztia és Szeldzsuk-család · Többet látni »

Szeldzsuk-törökök

#ÁTIRÁNYÍTÁS Szeldzsuk-dinasztia.

Új!!: Szeldzsuk-dinasztia és Szeldzsuk-törökök · Többet látni »

Szeldzsukida Demeter imereti herceg

Demeter (? – 1445 előtt),,, Imereti uralkodója hercegi rangban.

Új!!: Szeldzsuk-dinasztia és Szeldzsukida Demeter imereti herceg · Többet látni »

Szeldzsukida Gulsari imereti királyné

Szeldzsukida Gulsari (? – 1471, névváltozata: Gulkan(I)) Imereti királynéja.

Új!!: Szeldzsuk-dinasztia és Szeldzsukida Gulsari imereti királyné · Többet látni »

Szeldzsukida Tamar grúz királyné

Szeldzsukida Tamar (? – 1455,,imereti királyi hercegnő, grúz királyné. A Szeldzsuk-dinasztiából származott. Ortodox keresztény vallású volt.

Új!!: Szeldzsuk-dinasztia és Szeldzsukida Tamar grúz királyné · Többet látni »

Szeldzsukok

#ÁTIRÁNYÍTÁS Szeldzsuk-dinasztia.

Új!!: Szeldzsuk-dinasztia és Szeldzsukok · Többet látni »

Szent Miklós

Szent Miklós szobra az európai kereszténység egyik legjelentősebb egyházi építményéban, a szent csontjait őrző San Nicola bazilikában, Bariban, Olaszország Szent Miklós ikonja Novgorodban Mürai Szent Miklós (Patara, 270. március 15. – Myra (Mira, Müra), 343. december 6.) Myra püspöke, a katolikus és a görögkeleti egyház szentje, a tengerészek, kereskedők, az illatszerészek, a gyógyszerészek, a zálogházak, gyermekek, diákok és általában minden nehéz körülmények között élők védőszentje Oroszországban, Görögországban és Szerbiában, a pálinkafőzők, Magyarországon Kecskemét védőszentje.

Új!!: Szeldzsuk-dinasztia és Szent Miklós · Többet látni »

Szultán

I. Szulejmán oszmán szultán lóháton (1526) A szultán arab eredetű uralkodói méltóságnév.

Új!!: Szeldzsuk-dinasztia és Szultán · Többet látni »

Tádzsikisztán világörökségi helyszínei

Tádzsikisztán területéről eddig négy helyszín került fel a világörökségi listára, tizenöt helyszín a javaslati listán várakozik a felvételre.

Új!!: Szeldzsuk-dinasztia és Tádzsikisztán világörökségi helyszínei · Többet látni »

Török irodalom

A ''Dîvân-ı Fuzûlî'', Fuzûlî oszmán költő összegyűjtött verseiből álló kötet egyik oldala A török irodalom (törökül: Türk edebiyatı vagy Türk yazını) azoknak az irodalmi műveknek az összességét jelenti, amelyek egyrészt az Oszmán Birodalomban használt, perzsa illetve arab nyelvek hatása alatt álló klasszikus oszmán-török nyelven, másrészt a később megreformált török nyelven jöttek létre.

Új!!: Szeldzsuk-dinasztia és Török irodalom · Többet látni »

Török nyelv

A török nyelv, pontosabban törökországi török nyelv (Türkçe vagy Türk dili) az altaji nyelvcsalád török ágán belül a köztörök nyelvek oguz csoportjába tartozik.

Új!!: Szeldzsuk-dinasztia és Török nyelv · Többet látni »

Törökök

A törökök (törökül: Türkler), azaz a török nép (Türk halkı) alatt általában a Törökország területén élő török ajkú illetve állampolgárságú embereket értjük.

Új!!: Szeldzsuk-dinasztia és Törökök · Többet látni »

Törökország történelmi kronológiája

Az Oszmán Birodalom, ill. Törökország történelmi eseményei, a legfontosabb évszámok szerint, a törökök Anatóliába történő bevándorlásától napjainkig.

Új!!: Szeldzsuk-dinasztia és Törökország történelmi kronológiája · Többet látni »

Türkmenisztán

Türkmenisztán egy közép-ázsiai ország, amely Afganisztánnal, Iránnal, Kazahsztánnal, Üzbegisztánnal határos, nyugaton pedig a Kaszpi-tenger mossa partját.

Új!!: Szeldzsuk-dinasztia és Türkmenisztán · Többet látni »

Türkmenisztán világörökségi helyszínei

Türkmenisztán területéről eddig öt helyszín került fel a világörökségi listára, nyolc helyszín a javaslati listán várakozik a felvételre.

Új!!: Szeldzsuk-dinasztia és Türkmenisztán világörökségi helyszínei · Többet látni »

Termiz

Termiz, Термиз; (orosz nyelven: Термез; tadzsik nyelven: Тирмиз; perzsa nyelven: ترمذ Termez, Tirmiz; arab nyelven: ترمذ Tirmidh; az ókori görög Tàrmita, Thàrmis, Θέρμις) város Üzbegisztán legdélebbi részén, Afganisztán határán.

Új!!: Szeldzsuk-dinasztia és Termiz · Többet látni »

Togril bég

Togril bég (arab betűkkel طغرل بك) azaz I. Togril szultán, muszlim nevén Abu Tálib Muhammad ibn Miháíl ibn Szaldzsúk (arab írással أبو طالب محمد بن ميخائيل بن سلجوق; Transzoxánia, 990-es évek – Rajj, 1063. szeptember 4.) az első szeldzsuk szultán (a titulust 1058 elejétől haláláig viselte), a Nagyszeldzsuk Birodalom egyik megalapítója volt fivére, a később Horászánban nagykirályi címmel uralkodó Csagri bég mellett.

Új!!: Szeldzsuk-dinasztia és Togril bég · Többet látni »

Transzkaukázus

A Transzkaukázus, más néven Dél-Kaukázus földrajzi régió Kelet-Európa és Nyugat-Ázsia határán a Kaukázus déli részén, a mai Azerbajdzsán, Grúzia és Örményország területén.

Új!!: Szeldzsuk-dinasztia és Transzkaukázus · Többet látni »

Uşak (település)

Uşak város Törökországban, Usak tartományban.

Új!!: Szeldzsuk-dinasztia és Uşak (település) · Többet látni »

V. Bagrat grúz király

V.

Új!!: Szeldzsuk-dinasztia és V. Bagrat grúz király · Többet látni »

1040

Nincs leírás.

Új!!: Szeldzsuk-dinasztia és 1040 · Többet látni »

1048

Nincs leírás.

Új!!: Szeldzsuk-dinasztia és 1048 · Többet látni »

1051

Nincs leírás.

Új!!: Szeldzsuk-dinasztia és 1051 · Többet látni »

1055

Nincs leírás.

Új!!: Szeldzsuk-dinasztia és 1055 · Többet látni »

1059

Nincs leírás.

Új!!: Szeldzsuk-dinasztia és 1059 · Többet látni »

1063

Nincs leírás.

Új!!: Szeldzsuk-dinasztia és 1063 · Többet látni »

1071

Nincs leírás.

Új!!: Szeldzsuk-dinasztia és 1071 · Többet látni »

1073

Nincs leírás.

Új!!: Szeldzsuk-dinasztia és 1073 · Többet látni »

1077

Nincs leírás.

Új!!: Szeldzsuk-dinasztia és 1077 · Többet látni »

1078

Nincs leírás.

Új!!: Szeldzsuk-dinasztia és 1078 · Többet látni »

1079

Nincs leírás.

Új!!: Szeldzsuk-dinasztia és 1079 · Többet látni »

11. század

Évtizedek: 1000-es évek – 1010-es évek – 1020-as évek – 1030-as évek – 1040-es évek – 1050-es évek – 1060-as évek – 1070-es évek – 1080-as évek – 1090-es évek ---- A 11.

Új!!: Szeldzsuk-dinasztia és 11. század · Többet látni »

1157

Nincs leírás.

Új!!: Szeldzsuk-dinasztia és 1157 · Többet látni »

2001 új világörökségi helyszínei

Az UNESCO Világörökség Bizottsága 2001.

Új!!: Szeldzsuk-dinasztia és 2001 új világörökségi helyszínei · Többet látni »

2012 új világörökségi helyszínei

Az UNESCO Világörökség Bizottsága a 2012.

Új!!: Szeldzsuk-dinasztia és 2012 új világörökségi helyszínei · Többet látni »

2023 új világörökségi helyszínei

2023-ban két alkalommal kerültek fel új helyszínek a világörökségi listára.

Új!!: Szeldzsuk-dinasztia és 2023 új világörökségi helyszínei · Többet látni »

KimenőBeérkező
Hé! Mi vagyunk a Facebook-on most! »