Logo
Uniópédia
Kommunikáció
Szerezd meg: Google Play
Új! Töltse Uniópédia az Android™ készülék!
Telepítés
Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
 

Szaknyelv

Index Szaknyelv

A szaknyelv vagy műnyelv azoknak a csoportnyelveknek az összefoglaló neve, amelyek foglalkozásokhoz kötődnek, illetőleg egyik meghatározójuk a szakmai azonosság (nyomdászok nyelve, orvosi nyelv stb.). A vadász, horgász, futball, kártya, tánc vagy más iránt érdeklődő, rajongó csoport nyelve már nehezebben foglalható össze ugyanezzel a műszóval, azonban mivel ezek is a foglalkozási, foglalatossági, valami iránt vonzódási stb.

48 kapcsolatok: Agyi anatómiai atlaszok, Aranka György (író), Archaizmus, Állandósult szókapcsolat, Bootstrap, Csoportnyelv, Denotáció és konnotáció, Determináns (nyelvészet), Divald Adolf, Epentézis, Ernst Gombrich, Földi János (orvos), Fekete Zoltán (erdőmérnök), Francia nyelv, Francia szókincs, Guzmics Izidor, Herzog József, Hidasi Judit (nyelvész), Idióma, Jelentéstapadás, Kápolnai Pauer István, Kötőhangzó, Kenessey Albert (hajóstiszt), Kiss Károly (katonatiszt), Kozma Ferenc (pedagógus), Lexikológia, Magyar értelmező kéziszótár, Magyar Tudománytörténeti Intézet, Műnyelv, Művészi adaptáció, Nyelvváltozat, Pellegrino Artusi, Poliszémia, Standarddeutsch, Susotázs, Szám (nyelvészet), Szókincs, Szigetelőszalag, Szinkrónia és diakrónia, Szinonímia, Szociolektus, Tarczy Lajos, Többértelműség, Terminológiaelmélet, Tolvajnyelv, Vadásznyelv, Vasúti pálya, Zsargon.

Agyi anatómiai atlaszok

Az agyi anatómiai atlaszok és sablonok elsősorban az agyi képalkotó eljárások során az egyes területek azonosítását segítik.

Új!!: Szaknyelv és Agyi anatómiai atlaszok · Többet látni »

Aranka György (író)

Aranka György (Szék, 1737. szeptember 15. – Marosvásárhely, 1817. március 11.) magyar művelődésszervező, történész, író, költő, filozófus, esztéta.

Új!!: Szaknyelv és Aranka György (író) · Többet látni »

Archaizmus

A nyelvészetben az archaizmus.

Új!!: Szaknyelv és Archaizmus · Többet látni »

Állandósult szókapcsolat

A frazeológiában az állandósult szókapcsolat, más néven frazeológiai egység, frazéma vagy frazeologizmus olyan többé-kevésbé kötött szókapcsolat, amelyet ez a tulajdonsága különbözteti meg a szabad szókapcsolattól.

Új!!: Szaknyelv és Állandósult szókapcsolat · Többet látni »

Bootstrap

Bootstrap angol szó, mely a magyar szaknyelvben is meghonosult.

Új!!: Szaknyelv és Bootstrap · Többet látni »

Csoportnyelv

A csoportnyelv a nyelv egyes társadalmi csoportokon, továbbá foglalkozási és tudományágakon belül kialakult – a köznyelvtől csak szókincsének egy részében eltérő – változata.

Új!!: Szaknyelv és Csoportnyelv · Többet látni »

Denotáció és konnotáció

A szemantikában használt denotáció és konnotáció ellentétes fogalmak, amelyek nyelvi, főleg lexikai (szókészleti) egységek jelentésére vonatkoznak.

Új!!: Szaknyelv és Denotáció és konnotáció · Többet látni »

Determináns (nyelvészet)

A grammatikában a determináns (magyar megfelelője „meghatározó” lenne) általános meghatározása szerint olyan szó, amely mondattani viszony keretében alárendeltje egy másik szónak, ennek jelentését pontosítva, megvilágosítva, leszűkítve,Constantinescu-Dobridor 1998, szócikk.

Új!!: Szaknyelv és Determináns (nyelvészet) · Többet látni »

Divald Adolf

Berencsi Divald Adolf (Selmecbánya, 1828. június 1. – Szombathely, 1891. november 12.) erdőmérnök, tudományszervező.

Új!!: Szaknyelv és Divald Adolf · Többet látni »

Epentézis

Az epentézis (Retorikai-stilisztikai lexikon, szócikk.Szathmári 2008, Epentézis szócikk.Jarceva 1990, ’epentézis’ szócikk.Bussmann 1998, 370. o.Dubois 2002, 183. o.Crystal 2008, 171. o.Bidu-Vrănceanu 1997, 186. o.Constantinescu-Dobridor 1998, szócikk. Egyes esetekben epentézis a nyelvtörténet egy bizonyos időszakában történt. Szavak fejlődésének esetében a mai nyelvben egyeseknek nincs epentézis nélküli változata. Epentézis a mai nyelvben is létezik, mint morfofonológiai jelenség toldalékok hozzáadásában résztvevő eszközként, szóösszetételben stb. Lexikológiai szempontból párhuzamosan létező szóváltozatokat produkál.

Új!!: Szaknyelv és Epentézis · Többet látni »

Ernst Gombrich

Sir Ernst Hans Josef Gombrich (Bécs, 1909. március 30. – London, 2001. november 3.) osztrák származású brit művészettörténész, egyetemi tanár, aki 1936-tól a Warburg Intézetben, Londonban dolgozott.

Új!!: Szaknyelv és Ernst Gombrich · Többet látni »

Földi János (orvos)

Földi János (Nagyszalonta, 1755. december 21. – Hajdúhadház, 1801. április 6.) magyar orvos, természettudós, nyelvtudós és költő.

Új!!: Szaknyelv és Földi János (orvos) · Többet látni »

Fekete Zoltán (erdőmérnök)

Nagyajtai Fekete Zoltán (Selmecbánya, 1877. április 18. – Sopron, 1962. április 4.) erdőmérnök, botanikus.

Új!!: Szaknyelv és Fekete Zoltán (erdőmérnök) · Többet látni »

Francia nyelv

A francia nyelv (franciául la langue française vagy le français) az indoeurópai nyelvcsalád újlatin nyelvcsaládjának tagja, mégpedig ennek nyugati ágához tartozó galloromán csoportbeli oïl nyelvek egyike.

Új!!: Szaknyelv és Francia nyelv · Többet látni »

Francia szókincs

A francia szókincs összetételének fő jellegzetessége a latin eredetű szavak túlnyomó aránya, amelyeket a népi latinból örökölt, vagy a középkori és a klasszikus latinból vett át.

Új!!: Szaknyelv és Francia szókincs · Többet látni »

Guzmics Izidor

Guzmics Izidor (eredetileg Guzmics László) (Jánosfa, 1786. április 7. – Bakonybél, 1839. szeptember 1.) bencés szerzetes, közíró, teológus, nyelvész, író, drámaíró, műfordító, a Magyar Tudós Társaság rendes, utóbb tiszteleti tagja.

Új!!: Szaknyelv és Guzmics Izidor · Többet látni »

Herzog József

Herzog József (Budapest, 1880. október 26. – Budapest, 1941. december 29.) levéltáros, történész, a Magyar Tudományos Akadémia tagja.

Új!!: Szaknyelv és Herzog József · Többet látni »

Hidasi Judit (nyelvész)

Hidasi Judit (Budapest, 1948. július 11. –), névváltozata: R. Hidasi Judit, magyar nyelvész, japanológus, egyetemi tanár, a Budapesti Gazdasági Egyetem (BGE) kommunikáció professzora, professor emerita a Külkereskedelmi Kar Társadalmi Kommunikáció és Média tudományok tanszékén.

Új!!: Szaknyelv és Hidasi Judit (nyelvész) · Többet látni »

Idióma

A magyar nyelvészeti szakirodalomban az idióma (Tótfalusi 2008, idióma szócikk. Például Almásy György használja 1903-ban, amikor „török idiomák”-ról ír. Ez a használat megtalálható 21. századbeli szerzőknél is. Egyes nyelvészetekben, mint a francia nyelvű, az idiome szakszót csak ebben az értelemben használják. Az angol nyelvű szakirodalomban az idiom teminust csak „idiomatikus kifejezés” jelentéssel használják. Ez olyan állandósult szókapcsolat, amely főjellegzetessége az, hogy jelentése más, mint a szókapcsolat szó szerinti jelentése. Ennek hatására a magyar nyelvű szakirodalomban is az idióma terminust inkább az idiomatikus kifejezésre használják, elsősorban az angol nyelvre vonatkozóan de általában is.

Új!!: Szaknyelv és Idióma · Többet látni »

Jelentéstapadás

A magyar nyelvészetben jelentéstapadásnak nevezik egyes szerzők azt a szóalkotási módot, amely következtében szóösszetétel vagy szószerkezet egyik tagja felveszi az egész entitás jelentését.

Új!!: Szaknyelv és Jelentéstapadás · Többet látni »

Kápolnai Pauer István

Kápolnai Pauer István (Pest, 1833. augusztus 19. – Budapest, 1896. február 18.) katonatiszt, hadtudós, hadtörténész, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja.

Új!!: Szaknyelv és Kápolnai Pauer István · Többet látni »

Kötőhangzó

A hangtanban és az alaktanban a kötőhangzó olyan beszédhang adta szóelem, amely két morfémát kapcsol össze.

Új!!: Szaknyelv és Kötőhangzó · Többet látni »

Kenessey Albert (hajóstiszt)

Kenesei Kenessey Albert (Gerjen, 1828. február 4. – Bród, 1879. július 15.) hajóstiszt, hajózási szakember, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja.

Új!!: Szaknyelv és Kenessey Albert (hajóstiszt) · Többet látni »

Kiss Károly (katonatiszt)

Kiss Károly (Buda, 1793. augusztus 12. – Pest, 1866. február 17.) katonatiszt, hadtudós, hadtörténész, költő, író, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja.

Új!!: Szaknyelv és Kiss Károly (katonatiszt) · Többet látni »

Kozma Ferenc (pedagógus)

Kozma Ferenc (Csekefalva, 1844. február 17. – Kolozsvár, 1920. május 12.) pedagógus, művelődésszervező, publicista, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja.

Új!!: Szaknyelv és Kozma Ferenc (pedagógus) · Többet látni »

Lexikológia

A lexikológia vagy szókészlettan a nyelvészet, szűkebben a szemantika azon ága, amely egy bizonyos nyelv szókészletét tanulmányozza.

Új!!: Szaknyelv és Lexikológia · Többet látni »

Magyar értelmező kéziszótár

A Magyar értelmező kéziszótár (hivatalos rövidítése: ÉKsz.) a magyar nyelv egynyelvű értelmező szótára, amely a magyar köznyelv és irodalmi nyelv szókincsét öleli fel.

Új!!: Szaknyelv és Magyar értelmező kéziszótár · Többet látni »

Magyar Tudománytörténeti Intézet

A Magyar Tudománytörténeti Intézet (teljesebb neve: Magyar Tudománytörténeti és Egészségtudományi Intézet Közhasznú Nonprofit Kft.) a matematika és a természettudományok magyarországi történetének kutatására, a kutatási eredmények közzétételére, valamint a tudománytörténeti ismeretek oktatására, népszerűsítésére 1994 januárjában szerveződött intézet.

Új!!: Szaknyelv és Magyar Tudománytörténeti Intézet · Többet látni »

Műnyelv

#ÁTIRÁNYÍTÁS Szaknyelv.

Új!!: Szaknyelv és Műnyelv · Többet látni »

Művészi adaptáció

A Pan Tadeusz filmadaptációja A művészi adaptáció egy művészeti alkotói munka végterméke.

Új!!: Szaknyelv és Művészi adaptáció · Többet látni »

Nyelvváltozat

A szociolingvisztikában a nyelvváltozat terminus egy adott nyelv olyan ágát nevezi meg, amely egységes és specifikus nyelvi rendszert képez, és amelyet nyelvészeten kívüli kritériumok szerint elkülönített beszélők csoportja használ.

Új!!: Szaknyelv és Nyelvváltozat · Többet látni »

Pellegrino Artusi

Pellegrino Artusi (Forlimpopoli, 1820. augusztus 4. – Firenze, 1911. március 30.) olasz író, gasztronómus, irodalomkritikus, az olasz konyha „atyja”.

Új!!: Szaknyelv és Pellegrino Artusi · Többet látni »

Poliszémia

A szemantikában a poliszémia terminus leggyakoribb meghatározása szavak azon tulajdonságára vonatkozik, hogy egynél több jelentésük van.

Új!!: Szaknyelv és Poliszémia · Többet látni »

Standarddeutsch

A Standarddeutsch (standard német), illetve Schriftdeutsch (irodalmi német) a német nyelv olyan változatát jelenti, amely a szókincs, kiejtés és nyelvtan szempontjából kodifikálva van.

Új!!: Szaknyelv és Standarddeutsch · Többet látni »

Susotázs

A Susotázs (nemzetközi angol címén: Chuchotage) Tóth Barnabás 2018-as színes kisjátékfilmje.

Új!!: Szaknyelv és Susotázs · Többet látni »

Szám (nyelvészet)

A szám egyike az alaktani nyelvtani kategóriáknak.

Új!!: Szaknyelv és Szám (nyelvészet) · Többet látni »

Szókincs

Legáltalánosabb meghatározása szerint a szókészlet egy adott nyelv szavainak az összessége.

Új!!: Szaknyelv és Szókincs · Többet látni »

Szigetelőszalag

Fekete színű szigetelőszalag A szigetelőszalag olyan műanyag tekercs, amellyel a kisfeszültségű elektromos vezetékek csatlakozási pontjaira tekerve elszigetelik őket egymástól, illetve a környezettől, ahol egyébként fennállna az áramütés veszélye.

Új!!: Szaknyelv és Szigetelőszalag · Többet látni »

Szinkrónia és diakrónia

A nyelvészetben a szinkrónia és a diakrónia terminusokat Ferdinand de Saussure svájci nyelvész, a strukturalizmus megalapítója honosította meg halála után megjelent általános nyelvészeti kurzusa révén (1916).

Új!!: Szaknyelv és Szinkrónia és diakrónia · Többet látni »

Szinonímia

A szemantikában a szinonímia (magyar megfelelője rokonértelműség) a nyelvi entitások között lehetséges jelentési viszonyok egyike.

Új!!: Szaknyelv és Szinonímia · Többet látni »

Szociolektus

A szociolingvisztikában a szociolektus terminus olyan nyelvváltozatot nevez meg, amely nem területi, hanem egyéb kritérium szerint megállapított beszélők csoportjáé.

Új!!: Szaknyelv és Szociolektus · Többet látni »

Tarczy Lajos

Hetényen Tarczy Lajos (Hetény, 1807. december 6. – Bécs, 1881. március 20.) filozófus, természettudós, a Pápai Református Kollégium tanára, a Magyar Tudományos Akadémia tagja.

Új!!: Szaknyelv és Tarczy Lajos · Többet látni »

Többértelműség

A szemantikában a többértelműség (angolul ambiguity, franciául ambiguïté) terminus szavak, grammatikai alakok, szószerkezetek és mondatok azon esetleges tulajdonságát nevezi meg, amely miatt egynél több olvasatuk lehet.

Új!!: Szaknyelv és Többértelműség · Többet látni »

Terminológiaelmélet

A terminológiaelmélet vagy röviden terminológia a szakszókinccsel foglalkozó alkalmazott nyelvészeti diszciplína.

Új!!: Szaknyelv és Terminológiaelmélet · Többet látni »

Tolvajnyelv

A tolvajnyelv (más szóval: argó) a bűnözők által használt szakmai szleng (szakszleng).

Új!!: Szaknyelv és Tolvajnyelv · Többet látni »

Vadásznyelv

A vadásznyelv a szakmai kifejezéseknek az az együttese és értelmezése, amit a vadászok, illetve a vadászattal és vadgazdálkodással foglalkozók egymás között használnak és rendszerint azonosan értelmeznek.

Új!!: Szaknyelv és Vadásznyelv · Többet látni »

Vasúti pálya

Normál nyomtávolságú vasbetonaljas vasúti pályák zúzottkő ágyazaton Különleges betonaljas nagysebességű pálya 600 mm nyomtávolságú pálya 9 kg/fm-es sínekkel a Kemencei Erdei Múzeumvasúton A vasúti pálya a vasúti közlekedés alapvető rendszereleme; mindazon létesítmények összessége, melyek lehetővé teszik a vasúti járművek közlekedését két adott földrajzi pont között.

Új!!: Szaknyelv és Vasúti pálya · Többet látni »

Zsargon

A szociolingvisztikában a zsargon (Dubois 2002, 435. o. A francia terminust átvette több nyelv nyelvészete, és nincs egység közöttük, de egyazon nyelvvel foglalkozó nyelvészek között sem meghatározásának és jellemzésének tekintetében. Az egyetlen vonása, amely kapcsolatában mind egyetértenek az, hogy egy adott zsargont a beszélők egy bizonyos csoportja beszéli, és az ezen kívüliek nem értik. Gond az, hogy ugyanez jellemzi azt is, amit „argó”-nak, és azt is, amit „szleng”-nek neveznek, ezért a zsargon, az argó és a szleng terminusokat egyesek szinonimákként kezelik.

Új!!: Szaknyelv és Zsargon · Többet látni »

KimenőBeérkező
Hé! Mi vagyunk a Facebook-on most! »