Logo
Uniópédia
Kommunikáció
Szerezd meg: Google Play
Új! Töltse Uniópédia az Android™ készülék!
Letöltés
Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
 

Szafavidák

Index Szafavidák

A Szafavidák a perzsa sahok kurd származású dinasztiája (1501–1722/36), de uralmuk alatt türkmén, grúz cserkesz, és pontusi görögAnthony Bryer.

123 kapcsolatok: A Topkapı palota I. Szulejmán korában, Afganisztán, Akkojunlu, Akkojunlu emírjeinek listája, Al-Asraf Kánszauh egyiptomi szultán, Anatólia történelme, Anatóliai szőnyeg, Úzok, Az iszlám művészete, Az iszlám története, Azerbajdzsán, Azerbajdzsán történelme, Azerbajdzsán világörökségi helyszínei, Şəki, Ügyek törzsfő, Örményország, Örményország történelme, Édouard Balladur, Bajram Kán, Baku, Bam, Bábur mogul sah, Borudzserd, Cansu Dere, Csáldiráni csata, Delhi Szultanátus, Dzsahángír mogul sah, Fin kert, Golesztán palota, Gorgán (tartomány), Grúzia történelme, Hast Behest-palota, Helmand tartomány, Humájun mogul sah, I. Abbász perzsa sah, I. Ahmed oszmán szultán, I. Iszmáíl perzsa sah, I. Szafi perzsa sah, I. Szelim oszmán szultán, I. Szulajmán perzsa sah, I. Szulejmán oszmán szultán, I. Tahmászp perzsa sah, Ibrahim perzsa sah, II. Abbász perzsa sah, II. Bajazid oszmán szultán, II. Iszmáíl perzsa sah, II. Szulajmán perzsa sah, II. Tahmászp perzsa sah, III. Abbász perzsa sah, III. Iszmáíl perzsa sah, ..., III. Murád oszmán szultán, India képzőművészete és építészete, Irak, Iraki Kurdisztán, Irán, Irán világörökségi helyszínei, Iráni Azerbajdzsán, Iszfahán, Iszkender Cselebi, Iszlám, Iszlám építészet, Isztambuli béke (1533), IV. Murád oszmán szultán, Izzat Ibrahim al-Dúri, Jereván, Karím zand kán, Kazvin, Kádzsárok, Kásáni bazár, Keleti szőnyeg, Kesm, Lütfi pasa, Lənkəran, Lotfolláh sejk-mecset, Málta török ostroma, Mogul Birodalom, Mogul művészet, Mogul uralkodók listája, Mohamed Azám sah, Mohácsi csata, Nahicseván (település), Nahicseváni Kánság, Nádir perzsa sah, Oszmán Birodalom, Pargali Ibrahim pasa, Pastuk, Persepolis (képregény), Perszepolisz, Perzsa irodalom, Perzsa sahok családfája, Perzsaszőnyeg, Perzsiai muszlim uralkodók listája, Sajbánidák, Satt el-Arab, Síita iszlám, Siráz, Szamche-Dzsavaheti, Szövetségesek a török elleni harcokban Magyarországon, Szent Liga (1593), Szisztán, Szultán Huszajn perzsa sah, Szultán Muhammad Hudábanda perzsa sah, Török háborúk Magyarországon, Teherán, Tepe Szialk, Tizenöt éves háború, Transzkaukázus, Transzoxánia, Uzun Haszan, Vajk (város), Vallásháború, Vízipipa, Vörös Erőd (Agra), 1501, 1514, 16. század, 18. század, 1979 új világörökségi helyszínei, 2010 új világörökségi helyszínei, 2012 új világörökségi helyszínei, 2013 új világörökségi helyszínei, 2015-ös robbantások a szanaai mecseteknél, 2019 új világörökségi helyszínei. Bővíteni index (73 több) »

A Topkapı palota I. Szulejmán korában

A Topkapi palota egyik külső udvara A háremhez közeli eunuch lakrész Az Isztambulban található Topkapi palota az Oszmán Birodalom egyik legtekintélyesebb fennmaradt műemléke.

Új!!: Szafavidák és A Topkapı palota I. Szulejmán korában · Többet látni »

Afganisztán

Afganisztán, hivatalos nevén Afganisztáni Iszlám Emirátus (pastu nyelven د افغانستان اسلامي امارت, perzsául امارت اسلامی افغانستان) Ázsia szívében fekvő, szárazfölddel határolt ország.

Új!!: Szafavidák és Afganisztán · Többet látni »

Akkojunlu

Az Akkojunlu (azeri Ağqoyunlu, oszmán آق قوينلى, törökül Akkoyunlu, perzsa írással آغ قویونلو vagy آق قوینلو) oguz-török törzsszövetség, majd emirátus, végül szultanátus a középkor és újkor fordulóján megalakuló türk állam.

Új!!: Szafavidák és Akkojunlu · Többet látni »

Akkojunlu emírjeinek listája

Az Akkojunlu törzsszövetség vezetői egy nagy kiterjedésű, de rövid ideig fennálló államot vezettek.

Új!!: Szafavidák és Akkojunlu emírjeinek listája · Többet látni »

Al-Asraf Kánszauh egyiptomi szultán

Al-Asraf Kánszauh, azaz Kánszauh al-Gauri (1446 – Szíria, Mardzs Dábik, 1516. augusztus 24.) az egyiptomi cserkesz (elterjedt, te pontatlan elnevezéssel burdzsi) mamlúkok huszonkettedik, utolsó előtti szultánja volt (uralkodott 1501. április 20-tól haláláig).

Új!!: Szafavidák és Al-Asraf Kánszauh egyiptomi szultán · Többet látni »

Anatólia történelme

Anatólia: a Boszporusztól Örményország határáig, a Fekete-tenger és a Földközi-tenger között. Anatólia történelme egészen az őskőkorszakig visszavezethető, a legkorábbi kultúrák maradványai a középső és keleti részén találhatóak, közülük az i. e. 7. évezredi Çatal Hüyük, illetve az i. e. 4. évezredtől lakott Alaca Hüyük.

Új!!: Szafavidák és Anatólia történelme · Többet látni »

Anatóliai szőnyeg

LACMA M.2004.32 Bergama szőnyeg, Nyugat-Anatólia, 18. század első része Az anatóliai szőnyeg a keleti szőnyegek azon csoportja, amelyet Anatóliában (Kis-Ázsiában) és az egykori Oszmán Birodalom területéhez tartozó szomszédos régiókban, szimmetrikus csomózással készítettek és készítenek ma is.

Új!!: Szafavidák és Anatóliai szőnyeg · Többet látni »

Úzok

Az úzok vagy oguzok (Ghuzz, Guozz, Kuz, Oguz, Oğuz, Okuz, Oufoi, Ouz, Ouzoi, Torks, Turkmen, Uguz, Uğuz, és Uz neveken) az 1. évezred közepén Kaszpi-tengertől keletre feltűnt lovasnomád nép, amelyről több görög és bizánci forrás is említést tesz, ezenkívül fontos információkkal szolgálnak róluk az orkhoni feliratok és más ótörök történelmi művek, például a 8-9. századból származó Korkut apó könyve (Dede Korkut Kitabı) című eposz.

Új!!: Szafavidák és Úzok · Többet látni »

Az iszlám művészete

Arab mozaik (735) Ibn Battúta (1304-1369) földrajzi író Az iszlám művészete a muszlim kultúra és hagyomány művészeti megnyilvánulása.

Új!!: Szafavidák és Az iszlám művészete · Többet látni »

Az iszlám története

Mohamed születése. Középkori miniatúra (Dzsámi at-taváríh, Irán, Tabriz, 1314–15) Az iszlám története a 7. században az Arab-félszigeten kifejlődött, és onnan robbanásszerűen terjeszkedő monoteista vallás története, amely úgy történelemformáló erejénél fogva, mint hatásaiban ma is százmilliók mindennapi életét és kultúráját határozza meg.

Új!!: Szafavidák és Az iszlám története · Többet látni »

Azerbajdzsán

Azerbajdzsán (azeriül: Azərbaycan), hivatalos nevén az Azerbajdzsáni Köztársaság (azeriül Azərbaycan Respublikası) Eurázsia kaukázusi régiójának legnagyobb országa.

Új!!: Szafavidák és Azerbajdzsán · Többet látni »

Azerbajdzsán történelme

Azerbajdzsán címere Azerbajdzsán történelme a mai Azerbajdzsán területén élő népek történelme a kezdetektől máig.

Új!!: Szafavidák és Azerbajdzsán történelme · Többet látni »

Azerbajdzsán világörökségi helyszínei

Azerbajdzsán területéről eddig öt helyszín került fel a világörökségi listára, tíz helyszín a javaslati listán várakozik a felvételre.

Új!!: Szafavidák és Azerbajdzsán világörökségi helyszínei · Többet látni »

Şəki

Şəki (más névalakban Shaki, Seki, 1968-ig Nuxa) város Azerbajdzsán északnyugati részén, az azonos nevű járás központja, a Nagy-Kaukázus hegylánc déli lejtőin található, Bakutól 240 km-re.

Új!!: Szafavidák és Şəki · Többet látni »

Ügyek törzsfő

Ügyek – vagy Ugyel, Ugek, Ugeg, Vgec, Vger – (8. század közepe - 818 után) mondabeli magyar nemzetségfő, Álmos vezér feltételezett apja vagy nagyapja.

Új!!: Szafavidák és Ügyek törzsfő · Többet látni »

Örményország

Örményország (örmény nyelven: Հայաստան, Hajasztán vagy Հայք, Haik) tengerparttal nem rendelkező hegyvidéki ország, 1991 óta független parlamentáris köztársaság.

Új!!: Szafavidák és Örményország · Többet látni »

Örményország történelme

keretnélküli Örményország területén az ember legrégebbiek közé tartozó, Afrikán kívüli nyomai kerültek elő.

Új!!: Szafavidák és Örményország történelme · Többet látni »

Édouard Balladur

Édouard Balladur (İzmir, 1929. május 2. –) francia jogász, politikus, az Ötödik Francia Köztársaság 14.

Új!!: Szafavidák és Édouard Balladur · Többet látni »

Bajram Kán

Bajram Kán, Bairam Khan (?–1561) befolyásos kelet-anatóliai és azerbajdzsáni eredetű türkmén származású udvari nemes volt a Mogul Birodalomban, apja és nagyapja állt Bábur szolgálatába.

Új!!: Szafavidák és Bajram Kán · Többet látni »

Baku

Baku (azeri betűkkel: Bakı, perzsául: Badkube/باراکا) Azerbajdzsán fővárosa és egyben legnagyobb városa, az ország tudományos, kulturális és ipari központja.

Új!!: Szafavidák és Baku · Többet látni »

Bam

Bam város Kermán tartományban, Iránban.

Új!!: Szafavidák és Bam · Többet látni »

Bábur mogul sah

Bábur (1483. február 14. — 1530. december 26.), (perzsa: بابر – Bābur, teljes neve Záhirud-Dín Muhammad perzsa ظهیرالدین محمد – Ẓāhirud-Dīn Muḥammad) az első mogul uralkodó Indiában, a Mogul Birodalom alapítója, író, költő, atyai oldalról Timur Lenk ötödik leszármazottja, anyja, Kutlug Nigár révén Dzsingisz mongol nagykán tizenötödik generációs leszármazottja volt.

Új!!: Szafavidák és Bábur mogul sah · Többet látni »

Borudzserd

Borudzserd (Borudscherd, perzsa nyelven: بروجرد) város Iránban, Loresztán tartomány nyugati részén, az ugyanazon nevű Borudzserd megye központja.

Új!!: Szafavidák és Borudzserd · Többet látni »

Cansu Dere

Cansu Dere (Ankara, 1980. október 14.) török színésznő, modell.

Új!!: Szafavidák és Cansu Dere · Többet látni »

Csáldiráni csata

A csáldiráni csata vagy csaldorani, çaldirani ütközet (török nyelven Çaldiran Savaşi) 1514.

Új!!: Szafavidák és Csáldiráni csata · Többet látni »

Delhi Szultanátus

A Delhi Szultanátus kiterjedése a Hildzsi dinasztia idején A Delhi Szultanátust indiai muszlim dinasztiák alkották, amelyek 1206–1526/52-ig az indiai szubkontinens középső és északi részét befolyásuk alatt tartották.

Új!!: Szafavidák és Delhi Szultanátus · Többet látni »

Dzsahángír mogul sah

Dzsahángír mauzóleuma, Shahdara Bagh, Lahor Dzsahángír (dévanágari:नूरुद्दीन सलीम जहांगीर, magyaros átírásban: Núruddín Szalím Dzsahángír, perzsa: Világhódító), (1569. szeptember 20. – 1627. november 8.) a Mogul Birodalom uralkodója (padisah) volt (1605. november 3. – 1627. október 28., a birodalomalapító Bábur dinasztiájából, Nagy Akbar fia és utóda. A trónon fia, Sáh Dzsahán követte.

Új!!: Szafavidák és Dzsahángír mogul sah · Többet látni »

Fin kert

A Fin kert (perzsa nyelven: باغ فین Bagh-e Fin) Kásánban, Iránban található történelmi perzsa kert.

Új!!: Szafavidák és Fin kert · Többet látni »

Golesztán palota

A Golesztán palota (újperzsa: کاخ گلستان) az iráni uralkodócsalád épületcsoportjainak egyike.

Új!!: Szafavidák és Golesztán palota · Többet látni »

Gorgán (tartomány)

Gorgán (perzsa írással گرگان, arabul جرجان) északkelet-iráni történelmi régió, amely a hasonló nevű város körül terült el.

Új!!: Szafavidák és Gorgán (tartomány) · Többet látni »

Grúzia történelme

jobbra Grúzia történelme során az első államalakulatok több mint háromezer éve, i.e. 1300 körül jöttek létre, a nyugat-grúziai Kolkhisz, majd a keleti Ibéria királyságainak megalakulásával.

Új!!: Szafavidák és Grúzia történelme · Többet látni »

Hast Behest-palota

A Hast Behest-palota (nevének jelentése: „Nyolc Mennyország”, perzsa nyelven: هشت‌ بهشت) az iráni palotaépítészet remeke.

Új!!: Szafavidák és Hast Behest-palota · Többet látni »

Helmand tartomány

Helmand tartomány (Pastu- és beludzs nyelven: هلمند) egyike Afganisztán 34 tartományának.

Új!!: Szafavidák és Helmand tartomány · Többet látni »

Humájun mogul sah

Humájun (1508. március 17. – 1556. március 4.) az észak-indiai Mogul Birodalom uralkodója (padisáh) volt 1530.

Új!!: Szafavidák és Humájun mogul sah · Többet látni »

I. Abbász perzsa sah

Abbász és egy bortöltő fiú. Muhammad Kászim miniatúrája 1627-ből I. (Nagy) Abbász, perzsául Abbász-i Buzurg, modern ejtéssel Abbász-e Bozorg (Herát, 1571. január 27. – Asraf, 1629. január 21.) Szultán Muhammad Hudábanda fia, Perzsia sahja (uralkodott 1588. szeptember 9-étől haláláig), a Szafavida-dinasztia egyik legkiemelkedőbb tagja volt.

Új!!: Szafavidák és I. Abbász perzsa sah · Többet látni »

I. Ahmed oszmán szultán

I.

Új!!: Szafavidák és I. Ahmed oszmán szultán · Többet látni »

I. Iszmáíl perzsa sah

I.

Új!!: Szafavidák és I. Iszmáíl perzsa sah · Többet látni »

I. Szafi perzsa sah

Az iszfaháni Sah- (ma Imám-) mecset építése I. Szafi idején fejeződött be I. Szafi (1611 – Kásán, 1642. május 12.) I. (Nagy) Abbász unokája, Perzsia sahja (uralkodott 1629. január 21-étől haláláig), a Szafavida-dinasztia tagja volt.

Új!!: Szafavidák és I. Szafi perzsa sah · Többet látni »

I. Szelim oszmán szultán

I.

Új!!: Szafavidák és I. Szelim oszmán szultán · Többet látni »

I. Szulajmán perzsa sah

Az iszfaháni Nyolc Paradicsom palota I. Szulajmán, korábban II.

Új!!: Szafavidák és I. Szulajmán perzsa sah · Többet látni »

I. Szulejmán oszmán szultán

A Törvényhozó (Kanunî) és a Nagy jelzőkkel illetett I. Szulejmán (oszmán-törökül سليمان, modern törökül Süleymān) (Trabzon, 1494. november 6. – Szigetvár, 1566. szeptember 6.) apja, I. Szelim halálát (1520) követően, 26 évesen, szeptember 30-án lett az Oszmán Birodalom szultánja, egyben az iszlám kalifája, ezzel az akkori világ egyik első számú vezetője.

Új!!: Szafavidák és I. Szulejmán oszmán szultán · Többet látni »

I. Tahmászp perzsa sah

I.

Új!!: Szafavidák és I. Tahmászp perzsa sah · Többet látni »

Ibrahim perzsa sah

Ibrahim (Horászán, 1717 – Meshed, 1749 második fele) Perzsia sahja 1748–49-ben.

Új!!: Szafavidák és Ibrahim perzsa sah · Többet látni »

II. Abbász perzsa sah

A Csehel Szotun palota éjszaka II.

Új!!: Szafavidák és II. Abbász perzsa sah · Többet látni »

II. Bajazid oszmán szultán

II.

Új!!: Szafavidák és II. Bajazid oszmán szultán · Többet látni »

II. Iszmáíl perzsa sah

II.

Új!!: Szafavidák és II. Iszmáíl perzsa sah · Többet látni »

II. Szulajmán perzsa sah

II.

Új!!: Szafavidák és II. Szulajmán perzsa sah · Többet látni »

II. Tahmászp perzsa sah

thumb II.

Új!!: Szafavidák és II. Tahmászp perzsa sah · Többet látni »

III. Abbász perzsa sah

III.

Új!!: Szafavidák és III. Abbász perzsa sah · Többet látni »

III. Iszmáíl perzsa sah

III.

Új!!: Szafavidák és III. Iszmáíl perzsa sah · Többet látni »

III. Murád oszmán szultán

III.

Új!!: Szafavidák és III. Murád oszmán szultán · Többet látni »

India képzőművészete és építészete

Mohini-ábrázolás (A ''móhiní áttam'' kecses, nőies táncforma, Kerala női tánca, egyike India klasszikus templomi táncainak) India képzőművészete és építészete alatt a Hindusztáni-félsziget, azaz az ókori és a mai India, Pakisztán Banglades és Srí Lanka területén keletkezett műalkotások és épített műemlékek összességét értjük.

Új!!: Szafavidák és India képzőművészete és építészete · Többet látni »

Irak

Irak (arabul, kurd nyelven Êraq) teljes nevén Iraki Köztársaság (Arabul: جمهورية العراق Jumhūriyyat al-‘Irāq; Kurd nyelven: كۆماری عێراق Komar-i ‘Êraq) állam Ázsia délnyugati részén, a Közel-Keleten.

Új!!: Szafavidák és Irak · Többet látni »

Iraki Kurdisztán

Iraki Kurdisztán, hivatalos nevén Kurdisztáni Autonóm Régió Irak autonóm régiója, mely azonban lényegében nincs az iraki kormány ellenőrzése alatt.

Új!!: Szafavidák és Iraki Kurdisztán · Többet látni »

Irán

Irán, hivatalos nevén az Iráni Iszlám Köztársaság (perzsául: جمهوری اسلامی ایران), a nemzetközi diplomáciában gyakran Perzsa Államként vagy Siíta Államként hivatkozott, régebbi elnevezéssel Perzsia, közel-keleti ország Délnyugat-Ázsiában.

Új!!: Szafavidák és Irán · Többet látni »

Irán világörökségi helyszínei

Irán területéről eddig huszonhét helyszín került fel a világörökségi listára, valamint ötvenkilenc további helyszín a javaslati listán várakozik a felvételre.

Új!!: Szafavidák és Irán világörökségi helyszínei · Többet látni »

Iráni Azerbajdzsán

Iráni Azerbajdzsán tárképe Iráni Azerbajdzsán, Azerbajdzsán (perzsa nyelven: آذربایجان, Āzarbāijān, azeri nyelven: آذربایجان, Āzerbāyjān) három északnyugati iráni tartományt foglal magába: Nyugat-Azerbajdzsánt, Kelet-Azerbajdzsánt és Ardabilt, de egyes szerzők Zandzsánt is beleveszik ebbe a listába, vannak, akik földrajzi értelemben, mások csak kulturálisan (az azeri török lakosság túlsúlya miatt).

Új!!: Szafavidák és Iráni Azerbajdzsán · Többet látni »

Iszfahán

Iszfahán (اصفهان) Irán harmadik legnagyobb városa, Iszfahán tartomány székhelye.

Új!!: Szafavidák és Iszfahán · Többet látni »

Iszkender Cselebi

İskender Cselebi (török kiejtése:;? - 1535 március) egy régóta szolgáló defterdár (főkincstárnok) volt az Oszmán Birodalomban I. Szulejmán uralkodása alatt.

Új!!: Szafavidák és Iszkender Cselebi · Többet látni »

Iszlám

Az iszlám (arabul الإسلامal-islām, al-iszlám) az ősi arab politeizmussal, a zsidó vallással és a kereszténységgel közös tőről fakadó ábrahámi, monoteista vallás, melynek hívei a Koránt Isten szavának, Mohamedet pedig az utolsó és fő prófétának, a „próféták pecsétjének” tartják.

Új!!: Szafavidák és Iszlám · Többet látni »

Iszlám építészet

Az iszlám építészete az iszlám vallás dogmáinak és szabályainak figyelembevételével készült építészeti alkotások összessége, amely területi, nemzeti sajátosságokat is felmutatva fejlődött az iszlám 7.

Új!!: Szafavidák és Iszlám építészet · Többet látni »

Isztambuli béke (1533)

Az 1533.

Új!!: Szafavidák és Isztambuli béke (1533) · Többet látni »

IV. Murád oszmán szultán

IV.

Új!!: Szafavidák és IV. Murád oszmán szultán · Többet látni »

Izzat Ibrahim al-Dúri

Izzat Ibrahim al-Dúri (arabul عزة ابراهيمالدوري; Tikrit, 1942. július 1. – 2020. október 26.) iraki katonatiszt és politikus, a Forradalmi Parancsnoki Tanács alelnökeként Szaddám Huszein iraki elnök politikai helyettese 1979-től a rendszer bukásáig, a 2003-as amerikai inváziótól haláláig az illegalitásban működő Baasz Párt iraki szárnyának legfőbb vezetője.

Új!!: Szafavidák és Izzat Ibrahim al-Dúri · Többet látni »

Jereván

Jereván Örményország fővárosa és legnagyobb városa, a Hrazdan folyó mellett fekvő település a kaukázusi régió egyik legfontosabb ipari, kulturális és tudományos központja.

Új!!: Szafavidák és Jereván · Többet látni »

Karím zand kán

Karím zand kán, (1705 körül – Siráz, 1779. március 1.) Perzsia jelentős részének uralkodója, az 1794-ben megbuktatott Zand-dinasztia alapítója volt.

Új!!: Szafavidák és Karím zand kán · Többet látni »

Kazvin

Kazvin 330 000 lakosú város Irán északnyugati részén.

Új!!: Szafavidák és Kazvin · Többet látni »

Kádzsárok

A Kádzsárok (perzsa nyelven: سلسله قاجار, angol átírásban Qajar) északkelet-iráni nomád turkománok voltak, akik harcias életmódjukkal fokozatosan meghódították Perzsia területeit.

Új!!: Szafavidák és Kádzsárok · Többet látni »

Kásáni bazár

A Kásáni bazár (Perzsául: بازار کاشان Bāzār-e Kāshān) egy régi, ám ma is használatban lévő bazár, melyet a Szeldzsuk-dinasztia idején építettek, majd a Szafavidák idején újítottak fel.

Új!!: Szafavidák és Kásáni bazár · Többet látni »

Keleti szőnyeg

Keleti szőnyegeknek az iszlám világban és a Távol-Keleten készült szőnyegeket nevezik.

Új!!: Szafavidák és Keleti szőnyeg · Többet látni »

Kesm

Kesm (perzsául قشم, nemzetközi átiratban Qeshm) Irán és egyben a Perzsa-öböl legnagyobb szigete.

Új!!: Szafavidák és Kesm · Többet látni »

Lütfi pasa

Lütfi pasa, teljes nevén Damat Cselebi Lütfi pasa,, 1488 körül – Didümoteikhó, 1564.

Új!!: Szafavidák és Lütfi pasa · Többet látni »

Lənkəran

Lenkorány vagy Lankaran város Azerbajdzsán déli részén, a Kaszpi-tenger partján, az iráni határ közelében.

Új!!: Szafavidák és Lənkəran · Többet látni »

Lotfolláh sejk-mecset

Lotfolláh sejk mecset (Perzsa: مسجد شیخ لطف الله Masjed-e Sheikh Lotf-ollāh) a szafavida építészet kiemelkedő alkotása az iráni Iszfahánban, a Nags-e Dzsahán tér keleti részén.

Új!!: Szafavidák és Lotfolláh sejk-mecset · Többet látni »

Málta török ostroma

Málta török ostroma, közismert nevén a nagy ostrom, 1565 májusától szeptemberéig tartott.

Új!!: Szafavidák és Málta török ostroma · Többet látni »

Mogul Birodalom

A Mogul Birodalom (perzsa önelnevezés: گورکانی Gurakâni; urdu: مغلیہ سلطنت Muġalīah Sulṭanat) észak-indiai muszlim birodalom volt Agra központtal, amit a mongol-török Bábur – Timur Lenk leszármazottja – alapított.

Új!!: Szafavidák és Mogul Birodalom · Többet látni »

Mogul művészet

A Tádzs Mahal, Agra A Vörös Erőd, Delhi Humájun síremléke, Delhi A Dzsama Maszdzsid, Delhi Mogul művészetnek nevezik az Indiában 1526 és 1858 között uralkodó mogul dinasztia idejében készült műalkotások összességét.

Új!!: Szafavidák és Mogul művészet · Többet látni »

Mogul uralkodók listája

Az észak-indiai Mogul Birodalom uralkodóinak listája.

Új!!: Szafavidák és Mogul uralkodók listája · Többet látni »

Mohamed Azám sah

Abu'l Faaiz Kutb-ud-Din Mohamed Azám Padisah (1653. június 28. – 1707. június 8.), közismert nevén Azám Sah, névleges mogul sah, aki 1707.

Új!!: Szafavidák és Mohamed Azám sah · Többet látni »

Mohácsi csata

A mohácsi csata 1526.

Új!!: Szafavidák és Mohácsi csata · Többet látni »

Nahicseván (település)

Nahicseván (azeri nyelven Naxçıvan) az Azerbajdzsánhoz tartozó, de attól területileg különálló Nahicseváni Autonóm Köztársaság fővárosa.

Új!!: Szafavidák és Nahicseván (település) · Többet látni »

Nahicseváni Kánság

A Nahicseváni Kánság (perzsául: خانات نخجوان, romanizált: Khānāt-e Nakhchevān; azeriül: Naxçıvan xanlığı, ناخچیوان خانلیغی) történelmi államalakulat volt, amelyet az Afsárida-dinasztia (Perzsia) alatt hoztak létre 1747-ben, majd a birodalom bukása után is fennmaradt.

Új!!: Szafavidák és Nahicseváni Kánság · Többet látni »

Nádir perzsa sah

Nádir sah, trónra lépése előtt Nádir Kulí bég vagy Nádir Kulí kán; modern perzsa ejtéssel Náder Goli (1688. október 22./1698. augusztus 6. – Fathábád, 1747. június 19.) iráni síita muszlim hadvezér, Perzsia sahja (uralkodott 1736-tól haláláig), az Afsárida-dinasztia alapítója volt.

Új!!: Szafavidák és Nádir perzsa sah · Többet látni »

Oszmán Birodalom

Az Oszmán Birodalom (oszmán-török nyelven: دولتْ علیّه عثمانیّه Devlet-i Âliye-yi Osmâniyye, mai török nyelven: Osmanlı İmparatorluğu vagy Osmanlı Devleti), az egyik legnagyobb és a legtovább fennálló iszlám világbirodalom, amely évszázadokon át megkerülhetetlen hatalmi tényező volt a világ politikai, gazdasági és kulturális erőviszonyainak alakulásában.

Új!!: Szafavidák és Oszmán Birodalom · Többet látni »

Pargali Ibrahim pasa

'''Ibrahim nagyvezír''' múzeummá alakított háza Isztambulban Pargali Ibrahim, törökül Pargali Damat Ibrahim Paşa (Párga, 1493 – Konstantinápoly, 1536. március 15.) oszmán nagyvezír I. Szulejmán uralkodása alatt, 1523 és 1536 között.

Új!!: Szafavidák és Pargali Ibrahim pasa · Többet látni »

Pastuk

Szindhik A pastuk (pastuul پښتون, Paṣtūn, urdu پٹھان hindi पठान, Patán) vagy afgánok kelet-iráni gyökerű etno-nyelvi csoport, amelynek közösségei elsősorban Afganisztánban, illetve Kelet-Pakisztán Haibar-Pahtúnhva és Beludzsisztán nevű közigazgatási egységeiben élnek.

Új!!: Szafavidák és Pastuk · Többet látni »

Persepolis (képregény)

A Persepolis Marjane Satrapi grafikus memoárja, mely eredetileg négy kötetben jelent meg a L’Association kiadásában 2000 és 2003 között.

Új!!: Szafavidák és Persepolis (képregény) · Többet látni »

Perszepolisz

Perszepolisz (óperzsául: 𐎱𐎠𐎼𐎿 azaz Párszá, پارسه), ma: Taht-e Dzsamsid (تخت جمشید – Taḫt-e Ǧamšid), vagyis Dzsamsid trónusa) romváros Iránban, Siráztól 65 km-re, északkeletre fekszik. Neve ógörög eredetű, jelentése: a perzsák városa. I. Dárajavaus perzsa király kezdte el építeni i. e. 515-ben, de még utódai sem tudták befejezni. I. e. 330-ban Nagy Sándor meghódította a várost, ekkor tűzvész áldozata lett. Perszepolisz a szakrális főváros szerepét töltötte be. Egyes tudósok szerint a tavaszi napéjegyenlőség, a perzsa újév (Nourúz) ünnepségeinek székhelye volt. Ekkor a birodalom minden pontjáról érkeztek az alattvalók ajándékaikkal, hogy hódoljanak a királynak. Az udvar Szúzából, az adminisztratív fővárosból érkezett, és az ünnepségek után Ekbatanába ment, amely a király nyári rezidenciája volt. A három várost összekötő úthálózat volt a legjobb az egész birodalom területén. A negyedik fontos város Paszargadai, amely II. Kurus perzsa király idején főváros volt, és az Akhaimenidák alatt a koronázóváros szerepét töltötte be. 1979-ben az UNESCO a világörökség részévé nyilvánította az I., III. és VI. kritériumok alapján.

Új!!: Szafavidák és Perszepolisz · Többet látni »

Perzsa irodalom

Kelileh va Demneh 1429-ben kelt perzsa kéziratos példány, amely a sakált ábrázolja, amint megpróbálja tévútra vezetni az oroszlánt. Topkapi Palota Múzeum, Isztambul, Törökország.

Új!!: Szafavidák és Perzsa irodalom · Többet látni »

Perzsa sahok családfája

Az alábbi családfa a perzsa sahok családi kapcsolatait hivatott ábrázolni.

Új!!: Szafavidák és Perzsa sahok családfája · Többet látni »

Perzsaszőnyeg

A Perzsa szőnyeg vagy iráni szőnyeg készítése mintegy 5000 éves kultúrára vezethető vissza.

Új!!: Szafavidák és Perzsaszőnyeg · Többet látni »

Perzsiai muszlim uralkodók listája

Perzsia 651-ben lett az Arab Birodalom része, s bár az iszlám elterjedt a területén, és az arab nyelv is erősen hatott a lakosságára, mindig megőrizte kulturális különállását.

Új!!: Szafavidák és Perzsiai muszlim uralkodók listája · Többet látni »

Sajbánidák

A sajbánidák (perzsául: سلسله شیبانیان) perzsa kultúrájú mongol eredetű dinasztia Közép-Ázsiában.

Új!!: Szafavidák és Sajbánidák · Többet látni »

Satt el-Arab

A Satt el-Arab, perzsa nevén Arvandrud egy folyó Dél-Irakban és Délnyugat-Iránban, a történelmi Kuzisztán régió nyugati szélén.

Új!!: Szafavidák és Satt el-Arab · Többet látni »

Síita iszlám

A síita iszlám, arabul as-sía (الشيعة) az iszlám egyik nagyobb vallási kisebbsége, mely ma a muszlimok 10-13%-át egyesíti.

Új!!: Szafavidák és Síita iszlám · Többet látni »

Siráz

Az Eram Kert, Siráz legnépszerűbb kertje. Siráz város Irán délnyugati részében, Teherántól 942 km-re.

Új!!: Szafavidák és Siráz · Többet látni »

Szamche-Dzsavaheti

Szamche-Dzsavaheti (grúz írással სამცხე-ჯავახეთი; a c és a h hangot külön ejtjük) Grúzia egyik közigazgatási régiója, az ország déli-középső részében, az ország török és örmény határszakaszán.

Új!!: Szafavidák és Szamche-Dzsavaheti · Többet látni »

Szövetségesek a török elleni harcokban Magyarországon

Szent Liga zászlója. A török elleni szövetségesek azok az országok voltak, akik az 1526 és 1699 közötti magyarországi oszmán-török háborúkban részt vettek.

Új!!: Szafavidák és Szövetségesek a török elleni harcokban Magyarországon · Többet látni »

Szent Liga (1593)

Az 1593-as Szent Ligát VIII. Kelemen pápa hozta létre a törökök ellen.

Új!!: Szafavidák és Szent Liga (1593) · Többet látni »

Szisztán

Szisztán, régi ejtéssel Szísztán (arab és perzsa írással سيستان), korai nevén Szidzsisztán (سجستان) történelmi régió, amely részben a mai Irán keleti részén (Szisztán és Beludzsisztán tartományban), részben pedig Afganisztán déli részén terült el (szűkebb értelemben Nimruz és Helmand tartomány területén).

Új!!: Szafavidák és Szisztán · Többet látni »

Szultán Huszajn perzsa sah

Szultán Huszajn, modern perzsa kiejtéssel Szoltán Hoszejn (1668 októbere – Iszfahán, 1726 novembere) I. Szulajmán fia, Perzsia sahja (uralkodott 1694. július 29-étől 1722. október 23-áig), a Szafavida-dinasztia tagja volt.

Új!!: Szafavidák és Szultán Huszajn perzsa sah · Többet látni »

Szultán Muhammad Hudábanda perzsa sah

Szultán Muhammad Hudábanda, modern perzsa kiejtéssel Szoltán Mohammad Hodábande (1531 – Alamút, 1595/1596) I. Tahmászp fia, Perzsia sahja (uralkodott 1577. november 24-étől 1588. szeptember 9-éig), a Szafavida-dinasztia negyedik uralkodó tagja volt.

Új!!: Szafavidák és Szultán Muhammad Hudábanda perzsa sah · Többet látni »

Török háborúk Magyarországon

A török háborúk Magyarországon azon konfliktusok egész sorát alkotják, amelyek az 1526-os mohácsi vésztől 1699-ig, az oszmánok kiűzéséig tartottak.

Új!!: Szafavidák és Török háborúk Magyarországon · Többet látni »

Teherán

Teherán (tudományos átiratban Tehrân) Irán fővárosa, Teherán tartomány központja.

Új!!: Szafavidák és Teherán · Többet látni »

Tepe Szialk

Tepe Szialk (perzsa nyelven: تپه سیلک), egy nagy ókori régészeti lelőhely (Tepe, "hegy" vagy "halom") Irán középső részén, Iszfahán tartományban, Kásán külvárosában.

Új!!: Szafavidák és Tepe Szialk · Többet látni »

Tizenöt éves háború

A tizenöt éves – vagy más néven hosszú – háború (1591/1593 – 1606) a dunai Habsburg Birodalom és az Oszmán Birodalom összecsapása volt a Magyar Királyság területén.

Új!!: Szafavidák és Tizenöt éves háború · Többet látni »

Transzkaukázus

A Transzkaukázus, más néven Dél-Kaukázus földrajzi régió Kelet-Európa és Nyugat-Ázsia határán a Kaukázus déli részén, a mai Azerbajdzsán, Grúzia és Örményország területén.

Új!!: Szafavidák és Transzkaukázus · Többet látni »

Transzoxánia

Közép-Ázsia tartományai és fő települései a 8. században Transzoxánia, arabul Ma Vará an-Nahr (ما وراء النهر.

Új!!: Szafavidák és Transzoxánia · Többet látni »

Uzun Haszan

Uzun Haszan ibn Ali („Hosszú Hasszán”, azeri اوزون حسن, Uzun Həsən, arab اوزون حسن, Úzún Haszan, törökül Uzun Hasan) Kara Jülük Oszmán unokája, Núr ad-Dín Ali fia.

Új!!: Szafavidák és Uzun Haszan · Többet látni »

Vajk (város)

Vajk település Örményországban, Vajoc Dzor tartományban.

Új!!: Szafavidák és Vajk (város) · Többet látni »

Vallásháború

A vallásháború vagy "szent háború" (latin: bellum sacrum) az a háborús konfliktus, amelynek vallási okai vannak.

Új!!: Szafavidák és Vallásháború · Többet látni »

Vízipipa

A vízipipa egy, a középkori Egyiptomból eredő dohányzási mód, melynek dohánymentes változatai már jóval Amerika Kolumbusz Kristóf általi felfedezése (1492) előttről ismertek.

Új!!: Szafavidák és Vízipipa · Többet látni »

Vörös Erőd (Agra)

A Vörös Erőd (ISO: Āgrā Kilā, urdu:آگرہ قلعہ, angol:Agra Fort) egy UNESCO-védelem alá tartozó világörökségi helyszín India Agra városában.

Új!!: Szafavidák és Vörös Erőd (Agra) · Többet látni »

1501

Nincs leírás.

Új!!: Szafavidák és 1501 · Többet látni »

1514

Nincs leírás.

Új!!: Szafavidák és 1514 · Többet látni »

16. század

A 16.

Új!!: Szafavidák és 16. század · Többet látni »

18. század

Évtizedek: 1700-as évek 1710-es évek 1720-as évek 1730-as évek 1740-es évek 1750-es évek 1760-as évek 1770-es évek 1780-as évek 1790-es évek A 18.

Új!!: Szafavidák és 18. század · Többet látni »

1979 új világörökségi helyszínei

Az UNESCO Világörökség Bizottsága 1979.

Új!!: Szafavidák és 1979 új világörökségi helyszínei · Többet látni »

2010 új világörökségi helyszínei

Az UNESCO Világörökség Bizottsága a 2010.

Új!!: Szafavidák és 2010 új világörökségi helyszínei · Többet látni »

2012 új világörökségi helyszínei

Az UNESCO Világörökség Bizottsága a 2012.

Új!!: Szafavidák és 2012 új világörökségi helyszínei · Többet látni »

2013 új világörökségi helyszínei

Az UNESCO Világörökség Bizottsága a 2012.

Új!!: Szafavidák és 2013 új világörökségi helyszínei · Többet látni »

2015-ös robbantások a szanaai mecseteknél

A 2015-ös robbantások a szanaai mecseteknél négy öngyilkos robbantás volt Jemen fővárosában, Szanaában 2015.

Új!!: Szafavidák és 2015-ös robbantások a szanaai mecseteknél · Többet látni »

2019 új világörökségi helyszínei

Az UNESCO Világörökség Bizottsága a 2019.

Új!!: Szafavidák és 2019 új világörökségi helyszínei · Többet látni »

Átirányítja itt:

Szafavida-dinasztia.

KimenőBeérkező
Hé! Mi vagyunk a Facebook-on most! »