Megnyitás a Google TérképenTartalomjegyzék
305 kapcsolatok: A Magyar Királyság vármegyéinek listája (1881–1920), A Magyar Királyság városainak listája (1910), A török kiűzése Magyarországról, Aba Amadé, Abaújdevecser, Anarcs, Andrássy Béla, Andrássy család (1649), Andrássy Károly (országgyűlési követ), Andrássy Sándor, Apagy, Aradványpuszta, Aratás, Újfalussy Gábor, Újfehértó, Újkenéz, Újléta, Újtikos, Aspremont család, Az 1848–1849-es országgyűlés képviselőinek listája, Az 1861-es magyarországi országgyűlés képviselőinek listája, Ábrányi Alajos, Ábrányi Emil (politikus), Ábrányi Kornél (zeneszerző), Örökös főispán, Örsúr nemzetség, Ónody Géza, Baksa nemzetség, Baktalórántházai járás, Balkány, Balkány városrészei, Balogsemjén nemzetség, Barcsay Ákos, Barkóczy család, Bay család, Báthori István (országbíró, 1555–1605), Báthory István (erdélyi vajda, 1477–1534), Bátori János (bihari főispán), Bátori László (szabolcsi főispán), Böszörményi László (országgyűlési képviselő), Becsky család, Benczúr Miklós, Berecz János (politikus), Bereg vármegye, Beregszász, Bertalan Kálmán, Bessenyei György, Bihar vármegye, Boér Ágoston, Bogátradvány nembeli Ipoch, ... Bővíteni index (255 több) »
A Magyar Királyság vármegyéinek listája (1881–1920)
A Magyar Királyság területe az 1876-os megyerendezés után csak vármegyékre és törvényhatósági jogú városokra oszlott (az utóbbiakhoz értve Budapestet és Fiumét is), megszűntek a feudális korszakban kialakult különböző egyéb területi egységek, melyek sajátos önkormányzati és közigazgatási rendszerét már 1870-ben megszüntették.
Megnézni Szabolcs vármegye és A Magyar Királyság vármegyéinek listája (1881–1920)
A Magyar Királyság városainak listája (1910)
Az alábbi szócikk a Magyar Királyság városait sorolja fel az 1910-es népszámlálási adatok alapján.
Megnézni Szabolcs vármegye és A Magyar Királyság városainak listája (1910)
A török kiűzése Magyarországról
A török kiűzése Magyarországról (más szóval nagy török háború vagy török elleni visszafoglaló háború) annak a nagy hadjáratsorozatnak volt az eredménye, amellyel a történelmi Magyar Királyság területének nagy részéről kiszorították az Oszmán Birodalmat.
Megnézni Szabolcs vármegye és A török kiűzése Magyarországról
Aba Amadé
Kiskirályok uralmi területei Magyarországon a 14. század elején Aba Amadé (Omode, 1240? – Kassa, 1311. szeptember 5.?) – tulajdonképpen Aba nembeli Amadé – magyar országbíró, nádor.
Megnézni Szabolcs vármegye és Aba Amadé
Abaújdevecser
Abaújdevecser egykori község Borsod-Abaúj-Zemplén megyében.
Megnézni Szabolcs vármegye és Abaújdevecser
Anarcs
Anarcs község Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, a Kisvárdai járásban.
Megnézni Szabolcs vármegye és Anarcs
Andrássy Béla
Andrássy Béla (1854 – Budapest, 1873. május 1.) magyar költő.
Megnézni Szabolcs vármegye és Andrássy Béla
Andrássy család (1649)
A család sírboltja a tarcali temetőben A nemes Andrássy család egy régi magyar köznemesi család volt.
Megnézni Szabolcs vármegye és Andrássy család (1649)
Andrássy Károly (országgyűlési követ)
Csíkszentkirályi és krasznahorkai gróf Andrássy Károly József Ferenc Xavér (Rozsnyó, 1792. február 29. – Brüsszel, 1845. augusztus 22.) magyar főnemes, birtokos, országgyűlési követ.
Megnézni Szabolcs vármegye és Andrássy Károly (országgyűlési követ)
Andrássy Sándor
Gróf csíkszentkirályi és krasznahorkai Andrássy Sándor Alfréd Viktor László Albert Károly Alajos Walburga Fidél (Pozsony, 1863. június 19. - Budapest, 1946. július 20.) császári és királyi kamarás, belső titkos tanácsos, országgyűlési képviselő, főrendiház örökös tagja, nagybirtokos, Zemplén vármegye virilistája.
Megnézni Szabolcs vármegye és Andrássy Sándor
Apagy
Apagy község Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, a Nyíregyházi járásban.
Megnézni Szabolcs vármegye és Apagy
Aradványpuszta
Aradványpuszta Nyíradony város része, Hajdú-Bihar vármegyében, a Nyíradonyi járásban.
Megnézni Szabolcs vármegye és Aradványpuszta
Aratás
Aratás sarlóval, illusztráció a ''Tacuinum sanitatis'' című gyógyászati és orvosbotanikai kézikönyvből, 14. század Aratók, 16. századi németalföldi festmény Romániában az 1920-as években A modern korban már inkább kombájnokat használnak Az aratás a megérett szálasgabona; búza, árpa levágásának és betakarításának műveletsora, már a vadászó-gyűjtögető ősemberek is arattak.
Megnézni Szabolcs vármegye és Aratás
Újfalussy Gábor
Vitéz Újfalussy Gábor (Nyírmihálydi, Szabolcs vármegye, 1877. július 6. – Budapest, 1945. május 3.) magyar katonatiszt, országgyűlési képviselő.
Megnézni Szabolcs vármegye és Újfalussy Gábor
Újfehértó
Újfehértó város Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, a Nyíregyházi járásban.
Megnézni Szabolcs vármegye és Újfehértó
Újkenéz
Újkenéz község Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, a Kisvárdai járásban.
Megnézni Szabolcs vármegye és Újkenéz
Újléta
Újléta község Hajdú-Bihar vármegyében, a Nyíradonyi járásban.
Megnézni Szabolcs vármegye és Újléta
Újtikos
Újtikos község Hajdú-Bihar vármegyében, a Hajdúnánási járásban.
Megnézni Szabolcs vármegye és Újtikos
Aspremont család
Az Aspremont család egy régi, nagy múltú, német származású főnemesi család.
Megnézni Szabolcs vármegye és Aspremont család
Az 1848–1849-es országgyűlés képviselőinek listája
1848.
Megnézni Szabolcs vármegye és Az 1848–1849-es országgyűlés képviselőinek listája
Az 1861-es magyarországi országgyűlés képviselőinek listája
Az országgyűlés meghatározó politikusai Az 1861-es magyarországi országgyűlést (1848-49 után a második) Ferenc József azért hívta össze, hogy az általa kiadott októberi diplomát illetve a februári pátenst a birodalma egészén, így Magyarországon is keresztülvigye.
Megnézni Szabolcs vármegye és Az 1861-es magyarországi országgyűlés képviselőinek listája
Ábrányi Alajos
Lászlófalvi és mikeföldi Ábrányi Alajos, névváltozat: Eördögh Alajos (1786 – Szentgyörgyábrány, 1853. május 30.) magyar politikus, újságíró, főjegyző.
Megnézni Szabolcs vármegye és Ábrányi Alajos
Ábrányi Emil (politikus)
Ábrányi Emil (Szentgyörgyábrány, 1820. november 20. – Buda, 1850. április 7.) földbirtokos, politikus (miniszteri titkár és kormánybiztos);Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái (I.
Megnézni Szabolcs vármegye és Ábrányi Emil (politikus)
Ábrányi Kornél (zeneszerző)
Idősebb Ábrányi Kornél és felesége, Katona Clementina sírja a budapesti Fiumei Úti Sírkertben: 28-díszsor-4 Ábrányi Kornél, születési nevén Eördögh Kornél Franciscus (Szentgyörgyábrány, ma Nyírábrány, 1822.
Megnézni Szabolcs vármegye és Ábrányi Kornél (zeneszerző)
Örökös főispán
Az örökös főispán (latin: supremus et perpetuus comes) olyan főispán, aki a tisztségét azért töltötte be automatikusan, mert valamilyen főpapi vagy országos világi méltóságot kapott.
Megnézni Szabolcs vármegye és Örökös főispán
Örsúr nemzetség
Az Örsúr nemzetség címere. Az Örsúr nemzetség a 108 magyar nemzetség egyike volt.
Megnézni Szabolcs vármegye és Örsúr nemzetség
Ónody Géza
Ónody Géza (Tiszaeszlár, 1848. február 28. – Budapest, Józsefváros, 1923. április 2.) országgyűlési képviselő, a magyarországi antiszemita mozgalom egyik korai vezéralakja Istóczy Győző mellett.
Megnézni Szabolcs vármegye és Ónody Géza
Baksa nemzetség
A Baksa (Boksa, Boxa, Baxa) Árpád-kori magyar nemzetség.
Megnézni Szabolcs vármegye és Baksa nemzetség
Baktalórántházai járás
A Baktalórántházai járás Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyéhez tartozó járás Magyarországon 2013-tól, székhelye Baktalórántháza.
Megnézni Szabolcs vármegye és Baktalórántházai járás
Balkány
Balkány Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye negyedik legnagyobb területű települése, a Nagykállói járás városa.
Megnézni Szabolcs vármegye és Balkány
Balkány városrészei
Balkány nagyobb városrészei térképen Balkánynak 24 városrésze van.
Megnézni Szabolcs vármegye és Balkány városrészei
Balogsemjén nemzetség
(Balog-Semjén, Bolok-Symian, Bolok Simián, Semyen) A száznyolc ősi nemzetség egyikének számító Balog-Semjén nemzetség tagjainak birtokai a mai Kállósemjén (Kálló-Semjén) körül és a Szamos alsó folyásánál voltak találhatók.
Megnézni Szabolcs vármegye és Balogsemjén nemzetség
Barcsay Ákos
Nagybarcsai Barcsay Ákos (1619 – Kozmatelke, 1661. július eleje) erdélyi fejedelem 1658–1660 között.
Megnézni Szabolcs vármegye és Barcsay Ákos
Barkóczy család
A Barkóczy család címere a Pusztaszikszói Szent Vendel kápolna bejárata felett A szalai és tavarnai nemes, és gróf Barkóczy család egy régi, vasi származású nemesi család.
Megnézni Szabolcs vármegye és Barkóczy család
Bay család
A Bay család (Bai és Ludányi) ősrégi magyar család, mely Nógrád vármegyéből, az ottani Bai nevű pusztáról, a család ősi fészkéről vette nevét, előnevét pedig az ugyancsak Nógrád megyei Ludány helységről.
Megnézni Szabolcs vármegye és Bay család
Báthori István (országbíró, 1555–1605)
Szarkofágja a nyírbátori református templomban Ecsedi Báthori István (1555 – Ecsed, 1605. július 25.) országbíró.
Megnézni Szabolcs vármegye és Báthori István (országbíró, 1555–1605)
Báthory István (erdélyi vajda, 1477–1534)
Somlyói Báthory István (1477 – 1534. március 17.) erdélyi vajda, Báthory István erdélyi fejedelem és lengyel király apja.
Megnézni Szabolcs vármegye és Báthory István (erdélyi vajda, 1477–1534)
Bátori János (bihari főispán)
Bátori János (I. János) a Gutkeled nemzetségből.
Megnézni Szabolcs vármegye és Bátori János (bihari főispán)
Bátori László (szabolcsi főispán)
Bátori László szabolcsi főispán.
Megnézni Szabolcs vármegye és Bátori László (szabolcsi főispán)
Böszörményi László (országgyűlési képviselő)
Böszörményi László (Kopócsapáti, 1822. november 1. – Pest, 1869. március 24.) honvédszázados, központi választmányi tag, országgyűlési képviselő.
Megnézni Szabolcs vármegye és Böszörményi László (országgyűlési képviselő)
Becsky család
A Becsky család (Tasnádszántói) Szilágy vármegyéből eredő régi nemes család, elágazva Közép-Szolnok, Szabolcs, Szatmár és Ugocsa megyékbe.
Megnézni Szabolcs vármegye és Becsky család
Benczúr Miklós
Benczúr Miklós (Bánk, 1821. január 11. – Nyíregyháza, 1862. június 14.) ügyvéd, honvédtiszt, országgyűlési képviselő.
Megnézni Szabolcs vármegye és Benczúr Miklós
Berecz János (politikus)
Berecz János (Ibrány, 1930. szeptember 18. – Budapest, 2022. július 7.) magyar politikus a Kádár-rendszerben.
Megnézni Szabolcs vármegye és Berecz János (politikus)
Bereg vármegye
Bereg vármegye közigazgatási térképe 1910-ből Bereg vármegye közigazgatási egység volt a Magyar Királyság kárpátaljai részében.
Megnézni Szabolcs vármegye és Bereg vármegye
Beregszász
Piactér – 1939 A városalapító Lampert herceg emléktáblája a római katolikus templom falán Beregszász (ukránul Берегове (Berehove), oroszul Береговo (Beregovo), németül Bergsaß, Lampertshaus) város Ukrajnában, Kárpátalján, a Beregszászi járás és Beregszász község székhelye.
Megnézni Szabolcs vármegye és Beregszász
Bertalan Kálmán
Bertalan Kálmán (Nyíregyháza, 1897. június 21. – Nyíregyháza, 1983. augusztus 19.) magyar földbirtokos, huszárfőhadnagy, országgyűlési képviselő.
Megnézni Szabolcs vármegye és Bertalan Kálmán
Bessenyei György
Bessenyei György (Tiszabercel, 1746 vagy 1747 – Pusztakovácsi (ma Bakonszeg), 1811. február 24.) császári testőrtiszt, költő, a magyar felvilágosodás egyik meghatározó egyénisége, a bihari remete.
Megnézni Szabolcs vármegye és Bessenyei György
Bihar vármegye
Bihar vármegye (románul: Comitatul Bihor, németül: Komitat Bihar; latinul: Comitatus Bihariensis) Magyarország közigazgatási egysége volt 1950-ig.
Megnézni Szabolcs vármegye és Bihar vármegye
Boér Ágoston
Boér Ágoston, Boér Ágoston Béla Egon (Vác, 1893. szeptember 23. – ?) magyar földbirtokos, követségi titkár, országgyűlési képviselő.
Megnézni Szabolcs vármegye és Boér Ágoston
Bogátradvány nembeli Ipoch
Bogátradvány nembeli Ipoch Kézai Simon szerint cseh származású magyar főnemes volt, aki 13. században II. András uralkodásának idejében 1216-1217-ben volt erdélyi vajda, valamint 1204-ben és 1222-ben Horvátország bánja.
Megnézni Szabolcs vármegye és Bogátradvány nembeli Ipoch
Boldogfai Farkas család
A '''boldogfai Farkas család''' címere A '''boldogfai Farkas család''' címere. Rajz a Siebmacher féle címeres könyvből A boldogfai Farkas család Zala vármegye egyik legjelentősebb nemesi családja, amely nemesi előnevét Boldogfa (jelenlegi neve: Zalaboldogfa; középkori neve: Boldogasszonyfalva) után vette fel.
Megnézni Szabolcs vármegye és Boldogfai Farkas család
Boldogfai Farkas–Lenz-kúria
A Boldogfai Farkas–Lenz-kúria a Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyei Kocsordos tanya uradalmi központja, amely Tiszadob város környékén helyezkedik el, a jelenlegi Kesznyéteni Tájvédelmi Körzeten belül.
Megnézni Szabolcs vármegye és Boldogfai Farkas–Lenz-kúria
Borbély György (hadvezér)
Simai Borbély György (ismertebben: Borbély György) (1540 körül – 1603. december 15., Kolozsvár), a tizenöt éves háború (az ún. hosszú háború) időszakában (1591/1593 – 1606), az Erdélyi Fejedelemségnek a sikeres hadvezére volt.
Megnézni Szabolcs vármegye és Borbély György (hadvezér)
Bornemisza Boldizsár (ártánházi)
Bornemisza Boldizsár ˙(ártánházi) (1400-as évek közepe-?) - birtokos.
Megnézni Szabolcs vármegye és Bornemisza Boldizsár (ártánházi)
Borovszky Samu
Fiumei úti temetőben (18-5-13) Borovszky Samu sírjának felirata Adamóci és vittenci Borovszky Samu (Bácsordas, 1860. október 25. – Budapest, 1912. április 24.) történész, helytörténész, 1899-től az MTA levelező tagja, irattárnoka és irodaigazgatója.
Megnézni Szabolcs vármegye és Borovszky Samu
Borsa (település)
Borsa (románul Borșa, németül Borscha, ukránul Бoршa, jiddisül בורשא) város Romániában, Máramaros megyében, a történelmi Máramarosban.
Megnézni Szabolcs vármegye és Borsa (település)
Borsod vármegye
Borsod vármegye közigazgatási térképe 1910-ből Borsod vármegye (németül: Borschod; latinul: Borsodiensis) közigazgatási egység volt Magyarország északkeleti részén 1923-ig, majd 1939–1945 között.
Megnézni Szabolcs vármegye és Borsod vármegye
Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye
Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye, 1950 és 2022 között Borsod-Abaúj-Zemplén megye közigazgatási egység Magyarország északkeleti részében, az Észak-Magyarország régióban, Magyarország második legnagyobb vármegyéje.
Megnézni Szabolcs vármegye és Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye
Borsova vármegye
Borsova vármegyét Szent István király hozta létre az államalapítás és a királyi vármegyerendszer megszervezése idején Borsovavár központtal.
Megnézni Szabolcs vármegye és Borsova vármegye
Bozóky István (hadbíró)
Bozóky István (18. század – 19. század) magyar ügyvéd, költő.
Megnézni Szabolcs vármegye és Bozóky István (hadbíró)
Cigánd története
Régi képeslap Cigándról Cigánd története több mint éves múltra tekinthet vissza.
Megnézni Szabolcs vármegye és Cigánd története
Császári és Királyi 8. Tersztyánszky Károly Huszárezred
A 8.
Megnézni Szabolcs vármegye és Császári és Királyi 8. Tersztyánszky Károly Huszárezred
Csűr
A csűr vagy pajta a magyar népi építészetben a gazdasági épületek egy sajátos, építészeti jegyei alapján nem tipologizálható, csak funkcionálisan körülhatárolható típusa: az az épület, amelyben hagyományosan a szálas gabona cséplése folyt.
Megnézni Szabolcs vármegye és Csűr
Csetneki csipke
Csetneki csipkedísz A csetneki csipke egy horgolt csipketechnika, amely a 20. század elején jött létre Csetneken.
Megnézni Szabolcs vármegye és Csetneki csipke
Csobaj
Csobaj mezőgazdasági jellegű kistelepülés Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye Tokaji járásában.
Megnézni Szabolcs vármegye és Csobaj
Czakó Kálmán (botanikus)
Telegdi Czakó Kálmán (Hernádnémeti, 1843. december 7. – Budapest, 1895. november 8.) botanikus, orvos.
Megnézni Szabolcs vármegye és Czakó Kálmán (botanikus)
Döge
Döge község Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, a Kisvárdai járásban.
Megnézni Szabolcs vármegye és Döge
Debreceni Dózsa
Kiskirályok uralmi területei Magyarországon a 14. század elején Debreceni (I.) Dózsa (1291 előtt – 1322) katona, hadvezér, az interregnum idején Károly Róbert híve, seregeinek egyik vezére, amiért cserébe egy időben erdélyi vajda, majd nádor is volt.
Megnézni Szabolcs vármegye és Debreceni Dózsa
Dessewffy Aurél (író)
Gróf Cserneki és tarkői Dessewffy Aurél (Nagymihály, 1808. július 27. – Pest, 1842. február 9.) közíró, főrend, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, a Kisfaludy Társaság alapító tagja.
Megnézni Szabolcs vármegye és Dessewffy Aurél (író)
Dessewffy Emil
1862-ben készült portréja Gróf Cserneki és tarkői Dessewffy Emil (Eperjes, 1814. február 24. – Pozsony, 1866. január 28.) magyar újságíró, politikus, az MTA tiszteleti tagja és elnöke 1855-től 1866-ig.
Megnézni Szabolcs vármegye és Dessewffy Emil
Dessewffy József
Gróf cserneki és tarkő Dessewffy József (Krivány, 1771. február 13. – Pest, 1843. május 2.) országgyűlési követ, több megye táblabírája, a Magyar Tudományos Akadémia igazgatósági és tiszteleti tagja.
Megnézni Szabolcs vármegye és Dessewffy József
Dorogháza
Dorogháza község Nógrád vármegyében, a Bátonyterenyei járásban.
Megnézni Szabolcs vármegye és Dorogháza
Eötvös család (vásárosnaményi)
A vásárosnaményi nemes és báró Eötvös család Bereg és Szatmár vármegye egyik előkelő családja.
Megnézni Szabolcs vármegye és Eötvös család (vásárosnaményi)
Ecsedi uradalom
II. Rákóczi Ferenc uradalmai 1700 körül, Márki Sándor térképrajza Ecsed vára a 17. században. 1711-ben a Szatmári béke határozatai alapján a várat megsemmisítésre ítélték és 1718-ban a Habsburgok leromboltatták.
Megnézni Szabolcs vármegye és Ecsedi uradalom
Egri főegyházmegye
Az Egri főegyházmegye a római katolikus egyházhoz tartozó egyházmegye Magyarországon.
Megnézni Szabolcs vármegye és Egri főegyházmegye
Egyek
Egyek nagyközség Hajdú-Bihar vármegyében, a Balmazújvárosi járásban.
Megnézni Szabolcs vármegye és Egyek
Erőss János (politikus)
Erőss János (Tiszaeszlár, 1889. december 23. – Buffalo, 1962. március 12.) ügyvéd, politikus, közellátásügyi miniszter, az Erőss család lengyelfalvi ágának a leszármazottja.
Megnézni Szabolcs vármegye és Erőss János (politikus)
Erdődy Lajos (költő)
Erdődy Lajos (diószegi) (18. század – 19. század?) főbíró, költő.
Megnézni Szabolcs vármegye és Erdődy Lajos (költő)
Eszeny
Eszeny (korábban Яворове) falu Ukrajnában, Kárpátalján, az Ungvári járásban, közvetlenül a magyar–ukrán határ mellett.
Megnézni Szabolcs vármegye és Eszeny
Farkas Endre (katonatiszt)
Boldogfai Farkas Endre István (Nova, 1908. október 6. – Caracas, Venezuela, 1994. november 18.) magyar második világháborús katonatiszt, vezérkari őrnagy, a Magyar Érdemrend lovagkeresztjének tulajdonosa, tiszadobi nagybirtokos, a Közellátási minisztérium országmozgósítási osztály vezetője, 24.
Megnézni Szabolcs vármegye és Farkas Endre (katonatiszt)
Fényeslitke
Fényeslitke község Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, a Kisvárdai járásban.
Megnézni Szabolcs vármegye és Fényeslitke
Földes
Földes egy település Hajdú-Bihar vármegyében, a Püspökladányi járásban.
Megnézni Szabolcs vármegye és Földes
Füzéri vár
A füzéri vár középkori vár, amely Füzér település közvetlen közelében emelkedő vulkanikus eredetű hegyen áll.
Megnézni Szabolcs vármegye és Füzéri vár
Feketepatak (Ukrajna)
Feketepatak (ukránul Чорний Потік) település Ukrajnában, a Beregszászi járásban.
Megnézni Szabolcs vármegye és Feketepatak (Ukrajna)
Felvidék
A felvidéki magyar koronázóváros Pozsony látképe 1638-ban Matthäus Merian metszetén A Felvidék történelmi eredetű tájnév, amelynek a múltban többféle jelentése is volt.
Megnézni Szabolcs vármegye és Felvidék
Ferenczy Tibor (rendőrtiszt)
Ferenczy Tibor (Debrecen, 1881. június 27. – Budapest, 1943. január 3.) magyar rendőrtiszt, főkapitány, országgyűlési képviselő.
Megnézni Szabolcs vármegye és Ferenczy Tibor (rendőrtiszt)
Feri szőlő
A Feri szőlő, más néven Seibel 5279, vagy Aurore egy fehér rezisztens hibrid szőlőfajta, amelyet 1860 körül Albert Seibel francia szőlész állított elő, a Seibel 788 és Seibel 29 keresztezésével.
Megnézni Szabolcs vármegye és Feri szőlő
Forgách Zsigmond
Ghymesi és gácsi gróf Forgách Zsigmond (1565 – Nagyszombat, 1621. június 23. vagy 30.) Magyarország nádora.
Megnézni Szabolcs vármegye és Forgách Zsigmond
Gáborján
Gáborján község Hajdú-Bihar vármegyében, a Berettyóújfalui járásban.
Megnézni Szabolcs vármegye és Gáborján
Gömöry Pál (megyefőnök)
Gömöry Pál (Csetnek, Gömör vármegye, 1815. január 1. – Nagykálló, 1884. június 23.) Szabolcs vármegye megyefőnöke, helytartósági tanácsos, a 3-ad osztályú vaskorona rend lovagja, földbirtokos.
Megnézni Szabolcs vármegye és Gömöry Pál (megyefőnök)
Gemzse
Gemzse község Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, a Vásárosnaményi járásban.
Megnézni Szabolcs vármegye és Gemzse
Gergelyffy András (főszolgabíró)
Gergelyffy András, Gergelyfy Endre (Máriapócs, Szabolcs vármegye, 1885. július 29. – 1954 után) magyar jogász, főszolgabíró, országgyűlési képviselő.
Megnézni Szabolcs vármegye és Gergelyffy András (főszolgabíró)
Gesztelyi Nagy László
Gesztelyi Nagy László (Lövőpetri, 1890. november 12. – Budapest, 1950. november 2.) magyar jogász, agrárközgazdász, politikus, 1939 és 1944 között országgyűlési képviselő.
Megnézni Szabolcs vármegye és Gesztelyi Nagy László
Geszti Jóska
Geszti Jóska (más változatok szerint: Geszten vagy Gesztely) híres betyár volt a Nyírségben a 19. század közepén, számos betyármonda és ponyva könyv hőse.
Megnézni Szabolcs vármegye és Geszti Jóska
Guthi Országh Mihály
Ősei a Gutkeled nemzetségből származtak Guthi Országh Mihály vagy Guti Ország Mihály (1410 körül – 1484) főkamarás, főkincstartó, ajtónállómester, Hunyadi Mátyás magyar király nádora.
Megnézni Szabolcs vármegye és Guthi Országh Mihály
Hajdú kerület
Mátyás király halálakor az első katonai felmérésen Közigazgatási egységek egy 1862-es térképen A Hajdú kerület (Hajdúkerület, Hajdú városok kerülete) Magyarország egyik kiváltságos kerülete volt a 17-19.
Megnézni Szabolcs vármegye és Hajdú kerület
Hajdú vármegye
Hajdú vármegye közigazgatási térképe 1910-ből Hajdú vármegye – eredeti nevén Hajdú megye – (németül: Komitat Haiduck, latinul: Comitatus Hajdonicalis) közigazgatási egység volt a Magyar Királyság középső részén, mely 1950-ben beolvadt Hajdú-Bihar megyébe.
Megnézni Szabolcs vármegye és Hajdú vármegye
Hajdú-Bihar vármegye
Hajdú-Bihar vármegye, 1950 és 2022 között Hajdú-Bihar megye, közigazgatási egység Magyarországon, az Észak-Alföld régióban.
Megnézni Szabolcs vármegye és Hajdú-Bihar vármegye
Hajdúdorog népessége
Hajdúdorog népességváltozásának ábrája 1773 és 2013 között Hajdúdorog az ország északkeleti részén, Hajdú-Bihar vármegye északi területein fekszik.
Megnézni Szabolcs vármegye és Hajdúdorog népessége
Hajdúdorog története
Hajdúdorog címere Hajdúdorog az úgynevezett öreg hajdúvárosok egyike, amely az ország északkeleti részén, Hajdú-Bihar megye északi területén fekszik.
Megnézni Szabolcs vármegye és Hajdúdorog története
Hajdúk
Magyar hajdú, 1703 Lengyel hajdúk nemzeti viseletben Rablóvezér ''(Harambasi)'', a horvát végvidéki várak környékén kóborló hajdúk verérehttp://korosicsomatarsasag.hu/wp-content/uploads/2018/01/Keletkutatas_2011-osz.pdf Világok harca.
Megnézni Szabolcs vármegye és Hajdúk
Hajdúság
A Hajdúság az Alföld északi-északkeleti részén elhelyezkedő, néprajzilag és földrajzilag környezetétől jól elhatárolható terület.
Megnézni Szabolcs vármegye és Hajdúság
Harmincéves háború
A harmincéves háború vagy első harmincéves háború II. Mátyás, II. Ferdinánd és III. Ferdinánd uralkodása alatt (1618–1648) a Habsburgok összes koronatartományára és Közép-Európa jelentős részére kiterjedő háborúk sorozata volt.
Megnézni Szabolcs vármegye és Harmincéves háború
Hatvani István (orvos)
Hatvani István (Rimaszombat, 1718. november 21. – Debrecen, 1786. november 16.) magyar orvosdoktor, matematikus, bűvész, a debreceni Kollégium tanára.
Megnézni Szabolcs vármegye és Hatvani István (orvos)
Horgospataka
Horgospataka környéke 1769-1773 között Horgospataka (románul Strâmbu) település Romániában.
Megnézni Szabolcs vármegye és Horgospataka
Horpácsik János
Horpácsik János ˙(Bucsu, 1903. március 28. – Ópályi, 1985. április) néptáncos, a Népművészet Mestere.
Megnézni Szabolcs vármegye és Horpácsik János
Horthy Miklós (kormányzó)
Vitéz nagybányai Horthy Miklós (Kenderes, 1868. június 18. – Estoril, Portugália, 1957. február 9.) magyar politikus, a 20.
Megnézni Szabolcs vármegye és Horthy Miklós (kormányzó)
Horváth család (gherémi)
A gherémi Horváth család egy XVI.
Megnézni Szabolcs vármegye és Horváth család (gherémi)
Hunyady Margit
Kéthelyi Hunyady Margit (Kisvarsány, 1854. február 21. – Budapest, 1906. augusztus 25.) drámai színésznő.
Megnézni Szabolcs vármegye és Hunyady Margit
I. Rákóczi György
Felsővadászi I. (Öreg) Rákóczi György (Szerencs, 1593. június 8. – Gyulafehérvár, 1648. október 11.) erdélyi fejedelem 1630-tól haláláig.
Megnézni Szabolcs vármegye és I. Rákóczi György
Ibrányi járás
A Ibrányi járás Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyéhez tartozó járás Magyarországon, amely 2013-ban jött létre.
Megnézni Szabolcs vármegye és Ibrányi járás
III. Ferdinánd magyar király
III.
Megnézni Szabolcs vármegye és III. Ferdinánd magyar király
Inczédy György
Nagyváradi Inczédy György (Buj, 1783. augusztus 20. – Nyíregyháza, 1854. október 14.) ügyvéd, táblabíró, Nyíregyháza első polgármestere 1838-1841 között.
Megnézni Szabolcs vármegye és Inczédy György
Izaszacsal
Izaszacsali korsó és tál Az Iza forrása Izaszacsal, 1901-ig Szacsal (jiddisül סיטשל) falu Romániában, Máramaros megyében, a történeti Máramarosban, Izaszacsal község központja.
Megnézni Szabolcs vármegye és Izaszacsal
Jakabffy család
Kristóff alias Jakabffy Simon és Miklós családi vonalának cimere Az erdélyi örmény Jakabfi (Hágopsáján) család egyik azoknak, melyeket I. Apafi Mihály erdélyi fejedelem telepített le Erdélyben.
Megnézni Szabolcs vármegye és Jakabffy család
Jákó nemzetség
A Jákó nemzetség régi Szabolcs megyei nemzetség volt.
Megnézni Szabolcs vármegye és Jákó nemzetség
Jármy család
A Jármy család (Szolnoki és Magyar-Dellői) ősi Szatmár vármegyei nemesi család.
Megnézni Szabolcs vármegye és Jármy család
Jármy József
jármi és szolnoki Jármy József (Eperjeske, 1863. december 1. – Abapuszta, 1926. november 27.) magyar katonatiszt, földbirtokos, nemzetgyűlési képviselő.
Megnézni Szabolcs vármegye és Jármy József
Jármy tanya
Jármytanya Balkány városrésze, Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyének a Nagykállói járásában, Nagykállótól 20 km-re.
Megnézni Szabolcs vármegye és Jármy tanya
Jéke
Jéke község Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, a Kisvárdai járásban.
Megnézni Szabolcs vármegye és Jéke
Jósa András Múzeum
A Jósa András Múzeum Nyíregyházán található megyei múzeum, Kelet-Magyarország legrégibb közművelődési és tudományos intézménye.
Megnézni Szabolcs vármegye és Jósa András Múzeum
Jósa István
Jósa István (Csepreg, 1756. – Nagyszántó, 1839.) orvosdoktor, megyei főorvos és táblabíró.
Megnézni Szabolcs vármegye és Jósa István
Jósika Miklós
Báró branyicskai Jósika Miklós (ejtsd józsika) (Torda, 1794. április 28. – Drezda, 1865. február 27.) író, újságíró, politikus, a magyar romantikus regény megteremtője.
Megnézni Szabolcs vármegye és Jósika Miklós
Kacsics nembeli Simon
Kacsics nembeli Simon a 13. században II. András uralkodásának idejében 1209 és 1212 között erdélyi vajda, 1212-ben pedig horvát, dalmát és szlavón bán volt.
Megnézni Szabolcs vármegye és Kacsics nembeli Simon
Kanászkürt
A kanászkürt a szarvasmarha szarvából készült magyar népi fúvós hangszer, a tölcséres fúvókájú hangszerek családjába tartozik.
Megnézni Szabolcs vármegye és Kanászkürt
Karászi család
A Karászi család első ismert őse a 13. század első felében élt Drugh, Sándor bán nagyapja.
Megnézni Szabolcs vármegye és Karászi család
Kállai kettős
A kállai kettős Nagykállóról származó zenés/táncos történet, műfaja szerint táncballada.
Megnézni Szabolcs vármegye és Kállai kettős
Kállay András
Nagykállói Kállay András (Napkor, 1839. április 1. – Nyíregyháza, 1919. október 18.), Szabolcs vármegye főispánja, író, földbirtokos, Kállay Miklós apja.
Megnézni Szabolcs vármegye és Kállay András
Kállay család (nagykállói)
A nagykállói Kállay család egyike legrégibb nemes családjainknak, amely eredetét a száznyolc ős nemzetség egyikéből, a Balog-Semjén (Bolok-Simián) nemzetségből (genus) veszi.
Megnézni Szabolcs vármegye és Kállay család (nagykállói)
Kállay Kristóf (diplomata)
Kállay Kristóf (Nyíregyháza, 1916. december 7. – Budapest, 2006. április 26.) a Nagykállói Kállay család leszármazottja, Kállay Miklós miniszterelnök fia, magyar diplomata, a Magyar Máltai Lovagok Szövetségének elnöke és előmozdítója, a Szuverén Máltai Lovagrend vatikáni nagykövete, a nyíregyházi Jósa András Múzeum Kállay Gyűjteményének alapítója, szülővárosa díszpolgára.
Megnézni Szabolcs vármegye és Kállay Kristóf (diplomata)
Kállay Lipót
Nagy-kállói Kállay Lipót (Napkor, 1855. február 24. – Nyírbogdány, 1920. július 27.) országgyűlési képviselő.
Megnézni Szabolcs vármegye és Kállay Lipót
Kállay Miklós (politikus)
Nagykállói Kállay Miklós (Nyíregyháza, 1887. január 23. – New York, 1967. január 14.) magyar politikus, 1932-től 1935-ig földművelésügyi miniszter, majd 1942–44 között Magyarország miniszterelnöke, emellett 1943-ig a külügyminiszteri pozíciót is betöltötte.
Megnézni Szabolcs vármegye és Kállay Miklós (politikus)
Kállói vár
Nagykálló és a Kállói vár egy régi metszeten A Kállói vár előzménye a Kállay család V. László kori; mindössze egy 58 x 52 méter nagyságú erődített várkastély volt.
Megnézni Szabolcs vármegye és Kállói vár
Kántorjánosi
Kántorjánosi község Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, a Mátészalkai járásban.
Megnézni Szabolcs vármegye és Kántorjánosi
Károlyi Gyula (politikus, 1871–1947)
Gróf nagykárolyi Károlyi Gyula (Nyírbakta, 1871. május 7. – Budapest, 1947. április 23.) magyar politikus, 1931 augusztusától 1932 októberéig Magyarország miniszterelnöke.
Megnézni Szabolcs vármegye és Károlyi Gyula (politikus, 1871–1947)
Károlyi Tibor (politikus)
Gróf nagykárolyi Károlyi Tibor János Jusztin (Pozsony, 1843. szeptember 26. – Abbázia, 1904. április 5.) politikus, országgyűlési képviselő, a főrendiház elnöke.
Megnézni Szabolcs vármegye és Károlyi Tibor (politikus)
Kárpátalja földrajza
Kárpátalja (ukránul Закарпатська область, vagyis Kárpátontúli terület) Ukrajna nyugati, Romániával, Magyarországgal, Szlovákiával és egy kis szakaszon Lengyelországgal szomszédos régiója.
Megnézni Szabolcs vármegye és Kárpátalja földrajza
Kárpátalja földrajzi fekvése
Kárpátalja (ukránul Закарпатська область, vagyis „Kárpátontúli terület”) Ukrajna nyugati, Magyarországgal, Szlovákiával, Romániával és egy kis szakaszon Lengyelországgal szomszédos régiója.
Megnézni Szabolcs vármegye és Kárpátalja földrajzi fekvése
Közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegye
Közigazgatásilag egyelőre egyesített (k.e.e.) vármegyék Magyarország egyes területein a vármegyékkel azonos jogállású, a magyar politika revíziós törekvéseit elnevezésükben is kifejező közigazgatási egységek voltak 1923–1945 között.
Megnézni Szabolcs vármegye és Közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegye
Kún család (rozsályi)
A Gutkeled nemzetségből származó rozsályi (rosályi) nemes és báró Kún család Szatmár vármegye kihalt ősrégi családja, mely eredetét Szatmár vármegye Rozsály (Rosály) nevű helységéről vette, e helység volt a család ősi birtoka, s annak már a 13.
Megnézni Szabolcs vármegye és Kún család (rozsályi)
Kemej
Kemej Magyarország egyik régi, megszűnt területi egysége volt a kora középkorban, a Tiszántúlon; a polgári közigazgatás rendjében feltételezések szerint vármegyei, egyházi méltóságként főesperességi jogállással rendelkezhetett, bár az előbbi tényét több történész vitatja.
Megnézni Szabolcs vármegye és Kemej
Kenézlő
Kenézlő község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye Sárospataki járásában.
Megnézni Szabolcs vármegye és Kenézlő
Kisari Dzsungelgyümölcsös Természetvédelmi Terület
Szilvafaág A Tisza árterében, Kisar határában található a környék egyik máig fennmaradt legnagyobb, körülbelül 16 hektár területű ártéri dzsungelgyümölcsöse, amely természetvédelmi terület a Szatmár-beregi Tájvédelmi Körzet része, de szabadon látogatható.
Megnézni Szabolcs vármegye és Kisari Dzsungelgyümölcsös Természetvédelmi Terület
Kiscigánd
Kiscigánd egykori kisközség és körjegyzőségi székhely volt Zemplén vármegyében a Tisza mellett, a Bodrogközben.
Megnézni Szabolcs vármegye és Kiscigánd
Kiss Sándor (politikus, 1918–1982)
Kiss Sándor (Vásárosnamény, 1918. március 19. – Washington, 1982. szeptember 22.) a Soli Deo Gloria Református Diákszövetség országos vezetője, a „bibliás politikus”, kisgazda képviselő, a Parasztszövetség igazgatója, 1956-os emigráns.
Megnézni Szabolcs vármegye és Kiss Sándor (politikus, 1918–1982)
Kisvárda
Kisvárda város Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, a Kisvárdai járásban – melynek központja –, két nagy tájegység határánál fekszik: keleten a Nyírség, nyugaton a Rétköz határolja.
Megnézni Szabolcs vármegye és Kisvárda
Kisvárdai járás
A Kisvárdai járás Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyéhez tartozó járás Magyarországon, amely 2013-ban jött létre.
Megnézni Szabolcs vármegye és Kisvárdai járás
Kocsár László Tibor
Kocsár László Tibor (Nyíregyháza, 1924. július 7. – Budapest, 1988. augusztus 22.) magyar orvosbiológus, radiológus, radiofarmakológus.
Megnézni Szabolcs vármegye és Kocsár László Tibor
Komócsy József
Komócsy József sírja Komócsy József (Vencsellő, 1836. március 25. – Budapest, 1894. június 19.) költő, újságíró, a Petőfi Társaság alelnöke.
Megnézni Szabolcs vármegye és Komócsy József
Korányi Frigyes (orvos)
Idősebb báró tolcsvai Korányi Frigyes (született Kornfeld Frigyes néven) (Nagykálló, 1827. december 10. – Budapest, 1913. május 19.) a márciusi ifjak egyike, belgyógyász, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, a magyarországi orvostudomány egyik korai meghatározó alakja, ifj.
Megnézni Szabolcs vármegye és Korányi Frigyes (orvos)
Krasznay Gábor
Krasznay Gábor olajfestménye Krasznay Gábor Imre (1821-1890), ügyvéd, megyei főjegyző, honvédszázados, Szabolcs megye honvédegyletének elnöke és Nyíregyháza polgármestere (1873-1890).
Megnézni Szabolcs vármegye és Krasznay Gábor
Kusaly
Kusaly (románul Coșeiu) falu Romániában Szilágy megyében.
Megnézni Szabolcs vármegye és Kusaly
Kusalyi Jakcs család
A Kusalyi Jakchy (Jakch) család Szatmár vármegye és Erdély-ben Belső-Szolnok megye egyik mára már kihalt ősi családja.
Megnézni Szabolcs vármegye és Kusalyi Jakcs család
Lővey család
A lövői és lövöpetri Lővey (Lövey, Leővey) család Szabolcs megyei eredetű.
Megnézni Szabolcs vármegye és Lővey család
Leleszi prépostság
Lelesz ma a történelmi Zemplén vármegye északi, trianon által Szlovákiához csatolt Bodrogközi területén fekvő ősi település.
Megnézni Szabolcs vármegye és Leleszi prépostság
Lenz család (budapesti déligyümölcs-nagykereskedő)
Lenz család címere '''Lenz János''' Nepomuk (1843–1913) nagykereskedő, a ''Lenz testvérek'' cég társtulajdonosa, a Ferenc József-rend lovagja '''Lenz Gyula''' (1848-1910), nagykereskedő, a ''Lenz testvérek'' déligyümölcs kereskedő cég társtulajdonosa, bérház tulajdonos Lenz Gyuláné '''Gömöry Anna''' Mária Etelka (1874-1946), Lenz József édesanyja.
Megnézni Szabolcs vármegye és Lenz család (budapesti déligyümölcs-nagykereskedő)
Lenz Klára
Lenz Klára Mária Hermina (Budapest, 1924. június 30. – Madrid, 2013. február 16.) magyar gobelinművész, kocsordosi, valamint újlétai földbirtokos asszony, világutazó, műkincsgyűjtő, boldogfai Farkas Endre (1908–1994) vezérkari őrnagy felesége.
Megnézni Szabolcs vármegye és Lenz Klára
Madarász Gyula (ornitológus)
A budapesti Madartani Kongresszus mintamegfigyelői (Madarász Gyula, Herman Ottó, Szikla Gábor, Chernel István) 1891-ben Nagy őrgébics illusztráció a Zeitschrift für die gesamte Ornithologie-ben Madarász Gyula: Madarak (1931) Madarász Gyula: Madár az ágon Nemeskisfaludi Madarász Gyula, születési nevén Madarász Gyula János István (Pest, 1858.
Megnézni Szabolcs vármegye és Madarász Gyula (ornitológus)
Magyar Pál (várnagy)
Magyar Pál mester az Anjou-kor kezdetén kialakuló új arisztokrácia egyik „homo novus”-a. A magyar királyság első kincstartója.
Megnézni Szabolcs vármegye és Magyar Pál (várnagy)
Magyar–Lengyel Egyesület körlevele (1915)
A Magyar–Lengyel Egyesület körlevele felhívás volt minden magyar törvényhatósági jogú városhoz és megyéhez azért, hogy lépjenek fel a magyar országgyűlésnél Lengyelország függetlensége és a lengyel nemzet szabadsága érdekében.
Megnézni Szabolcs vármegye és Magyar–Lengyel Egyesület körlevele (1915)
Magyarbóly
Magyarbóly község Baranya vármegyében, a Siklósi járásban.
Megnézni Szabolcs vármegye és Magyarbóly
Magyarok Nagyasszonya-társszékesegyház
A Magyarok Nagyasszonya-társszékesegyház római katolikus templom Nyíregyházán, 1993 óta a Debrecen-Nyíregyházi egyházmegye társszékesegyháza, előtte Egri főegyházmegyés templom volt.
Megnézni Szabolcs vármegye és Magyarok Nagyasszonya-társszékesegyház
Magyarország közigazgatási kerületei II. József uralkodása alatt
II. József magyar király (ur. 1780–1790) 1785-ben az addigi, nagyfokú autonómiát élvező, a magyar rendiség alapját képező vármegyerendszer helyett új közigazgatást vezetett be, amelynek keretében 10 kerületet hoztak létre Nyitra, Besztercebánya, Kassa, Munkács, Nagyvárad, Temesvár, Pest, Győr, Pécs és Zágráb székhellyel.
Megnézni Szabolcs vármegye és Magyarország közigazgatási kerületei II. József uralkodása alatt
Magyarországi forgalmi rendszámok
Jelenlegi magyar forgalmi rendszám Ez a szócikk a magyarországi forgalmi rendszámok formátumairól és történetéről szól.
Megnézni Szabolcs vármegye és Magyarországi forgalmi rendszámok
Magyarországi németek
A Magyarországi Németek Országos Önkormányzata címere A magyarországi németek a mai Magyarország második legnagyobb nemzetisége.
Megnézni Szabolcs vármegye és Magyarországi németek
Magyarországi ukránok
A magyarországi ukránok Magyarország egyik szláv nyelvű nemzetisége.
Megnézni Szabolcs vármegye és Magyarországi ukránok
Mandel Eduárd
Mandel Eduárd (Nyírbátor, Szabolcs vármegye, 1814. december 18. – Nyírbátor, 1899. október 18.) nagybirtokos, gyáralapító, Nyírbátor első díszpolgára.
Megnézni Szabolcs vármegye és Mandel Eduárd
Mandel Pál
Dr.
Megnézni Szabolcs vármegye és Mandel Pál
Mészáros család (szoboszlói)
A szoboszlói nemes és báró Mészáros család a 17.
Megnézni Szabolcs vármegye és Mészáros család (szoboszlói)
Mészáros János (altábornagy)
Szoboszlói báró Mészáros János (Johann Mészáros, Freiherr von Szoboszló) (Kunhegyes, 1737 – Csomaköz, 1801. november 17.) altábornagy.
Megnézni Szabolcs vármegye és Mészáros János (altábornagy)
Meskó László
Felsőkubini Meskó László (Nyíregyháza, 1851. szeptember 23. – Budapest, 1922. július 23.) magyar jogász, politikus, 1892 és 1901 között, illetve 1905-től 1917-ig országgyűlési képviselő, 1907 és 1909 között igazságügyi államtitkár, 1909-ben rövid ideig a Függetlenségi és 48-as Párt elnöke, 1917-től 1918-ig Szabolcs vármegye főispánja.
Megnézni Szabolcs vármegye és Meskó László
Mezőssy Béla
Mezőssy Béla (Tolcsva, 1870. november 13. – Újfehértó, 1939. január 19.) politikus, földművelésügyi miniszter.
Megnézni Szabolcs vármegye és Mezőssy Béla
Mikecz Ödön
Mikecz Ödön (Budapest, 1894. május 27. – Budapest, 1965. január 21.) ügyvéd, főispán, igazságügy-miniszter.
Megnézni Szabolcs vármegye és Mikecz Ödön
Mikecz Kálmán
vitéz Mikecz Kálmán (Nyíregyháza, 1895. szeptember 22. – Budapest, 1974. szeptember 15.) magyar katonatiszt, huszárezredes.
Megnézni Szabolcs vármegye és Mikecz Kálmán
Monok család
A monoki nemes és báró Monoky család (más néven Monaky család) egyike volt a legrégibb magyar nemzetségeknek, akik a 14. század óta Monok település birtokosai voltak.
Megnézni Szabolcs vármegye és Monok család
Monoky család
A monoki nemes és báró Monoky család (más néven Monaky család) egyike volt a legrégibb magyar nemzetségeknek, akik a 14. század óta Monok település birtokosai voltak.
Megnézni Szabolcs vármegye és Monoky család
Nagyhalász
Nagyhalász város Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, az Ibrányi járásban.
Megnézni Szabolcs vármegye és Nagyhalász
Nagykálló
Nagykálló város Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, a Nagykállói járás és kistérség központja.
Megnézni Szabolcs vármegye és Nagykálló
Nagykállói járás
A Nagykállói járás Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyéhez tartozó járás Magyarországon, amely 2013-ban jött létre.
Megnézni Szabolcs vármegye és Nagykállói járás
Nagymadarász
Nagymadarász falu Romániában, Szatmár megyében.
Megnézni Szabolcs vármegye és Nagymadarász
Nagyvarsány
Nagyvarsány község Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, a Vásárosnaményi járásban.
Megnézni Szabolcs vármegye és Nagyvarsány
Nikolsburgi béke
A nikolsburgi béke II. Ferdinánd magyar király és Bethlen Gábor erdélyi fejedelem között hivatalosan 1621.
Megnézni Szabolcs vármegye és Nikolsburgi béke
Nyáry István
Bedeghi és berencsi gróf Nyáry István (1585 körül – Kassa, 1643. március 6.) főajtónálló mester, felső-magyarországi főkapitány.
Megnézni Szabolcs vármegye és Nyáry István
Nyíradony
A Pusztatemplom romja légifotón Nyíradony város Hajdú-Bihar vármegyében, a Nyíradonyi járás központja.
Megnézni Szabolcs vármegye és Nyíradony
Nyíradonyi járás
A Nyíradonyi járás Hajdú-Bihar vármegyéhez tartozó járás Magyarországon, amely 2013-ban jött létre.
Megnézni Szabolcs vármegye és Nyíradonyi járás
Nyírábrány
Szent-György-Ábrány Gróf Szapáry György kastélya (illusztráció Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai (1869–1914) című sorozat kötetéből Nyírábrány nagyközség Hajdú-Bihar vármegyében, a Nyíradonyi járásban.
Megnézni Szabolcs vármegye és Nyírábrány
Nyírbátori járás
A Nyírbátori járás Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyéhez tartozó járás Magyarországon, amely 2013-ban jött létre.
Megnézni Szabolcs vármegye és Nyírbátori járás
Nyírbogdány
Nyírbogdány község Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, a Kemecsei járásban.
Megnézni Szabolcs vármegye és Nyírbogdány
Nyíregyháza
Nyíregyháza megyei jogú város, Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye és a Nyíregyházi járás székhelye, közel 120 000 fős lakosságával pedig az ország hetedik és az Észak-Alföld második legnagyobb települése.
Megnézni Szabolcs vármegye és Nyíregyháza
Nyíregyházi Evangélikus Kossuth Lajos Gimnázium
Kossuth Lajos A Nyíregyházi Evangélikus Kossuth Lajos Gimnázium Szabolcs vármegye egyik első gimnáziumaként a nyíregyházi evangélikus gyülekezet hozta létre 1806-ban, azzal a céllal, hogy a diákokat keresztyén életre, jó erkölcsre, a mindenkori tudomány színvonalának megfelelően neveljék.
Megnézni Szabolcs vármegye és Nyíregyházi Evangélikus Kossuth Lajos Gimnázium
Nyírgelse
Nyírgelse község Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, a Nyírbátori járásban.
Megnézni Szabolcs vármegye és Nyírgelse
Nyírgyulaj
Nyírgyulaj község Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, a Nyírbátori járásban.
Megnézni Szabolcs vármegye és Nyírgyulaj
Nyírlugos
Nyírlugos város Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, a Nyírbátori járásban.
Megnézni Szabolcs vármegye és Nyírlugos
Nyírpilis
Nyírpilis község Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, a Nyírbátori járásban.
Megnézni Szabolcs vármegye és Nyírpilis
Nyírtét
Nyírtét község Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, a Kemecsei járásban.
Megnézni Szabolcs vármegye és Nyírtét
Nyírtura
Nyírtura község Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, a Nyíregyházi járásban.
Megnézni Szabolcs vármegye és Nyírtura
Nyírvidék
A Nyírvidék 1880.
Megnézni Szabolcs vármegye és Nyírvidék
Nyúzó Mihály
Nyúzó Mihály (Újfehértó, 1666. – Mezőterem, 1716.) kuruc katona, II. Rákóczi Ferenc fejedelem ezereskapitánya.
Megnézni Szabolcs vármegye és Nyúzó Mihály
Ocskay család
Ocskói Ocskay vagy Ócskay család egy régi Nyitra vármegyei eredetű család, mely nevét Ocskó helységről vette.
Megnézni Szabolcs vármegye és Ocskay család
Oros (település)
Oros egykori község, ma Nyíregyháza városrésze.
Megnézni Szabolcs vármegye és Oros (település)
Országh család (Guthi)
Az Országh család (Gúthi) a Gutkeled nemzetségből származott, mostanra már kihalt család.
Megnézni Szabolcs vármegye és Országh család (Guthi)
Paksy Jób
'''Paksy Jób''' egri várvédő címere 1568-ból Pakosi Paksy Jób (fl. 1549-1588), Tokaj királyi várának kapitánya, földbirtokos, huszártiszt volt.
Megnézni Szabolcs vármegye és Paksy Jób
Palotai Csorba Ákos
Csorba Ákos, Palotai (Szent-Margita puszta, Szabolcs vármegye, 1838. április 8. - Budapest, 1902. január) magyar író, műfordító, újságíró, ügyvéd.
Megnézni Szabolcs vármegye és Palotai Csorba Ákos
Panyola
Panyola község Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, a Fehérgyarmati járásban.
Megnézni Szabolcs vármegye és Panyola
Papp Béla (politikus)
Papp Béla (Tarcal, 1900. augusztus 5. – Budapest, 1978. október 16.) tanító, a KALOT titkára, a Demokrata Néppárt országgyűlési képviselője.
Megnézni Szabolcs vármegye és Papp Béla (politikus)
Papp-Ragány–Simala-kastély
A Papp-Ragány kúria 2018-ban.Kecskemét és Hetényegyháza között, a 142. sz. Budapest-Lajosmizse-Kecskemét vasútvonal mentén található a népnyelv által egykor Papragán-féle kastélynak ismert épület.
Megnézni Szabolcs vármegye és Papp-Ragány–Simala-kastély
Parlaghy György
Parlagi Parlaghy György (fl. 1452–1485) királyi ajtónállómester, Borsod vármegye főispánja, diósgyőri várkapitány, földbirtokos.
Megnézni Szabolcs vármegye és Parlaghy György
Paszternák László
Paszternák László (Pusztadobos, 1942. június 10. –) magyar szakszervezeti vezető, politikus, 1990 és 2002 között országgyűlési képviselő (MSZP).
Megnézni Szabolcs vármegye és Paszternák László
Patay család (báji)
A '''báji Patay család''' címere (1614) A báji Patay család egy régi előkelő Szabolcs vármegyei eredetű nemesi földbirtokos család, amely azon megyei Báj helység után veszi a nemesi előnevét.
Megnézni Szabolcs vármegye és Patay család (báji)
Patay István
Báji Patay István (Nyírmada, 1808. május 19. – Debrecen, 1878. május 5.) katonatiszt, megyei hivatalnok, honvéd ezredes, függetlenségi politikus.
Megnézni Szabolcs vármegye és Patay István
Pálóci család
A Pálóci család Ung megye egyik ősi családjától eredeztethető.
Megnézni Szabolcs vármegye és Pálóci család
Pálffy-Daun Lipót
Ifjabb erdődi gróf Pálffy-Daun Lipót (teljes nevén: Pálffy-Daun Lipót Károly Nándor, Bécs, 1834. november 20. – Berkesz, 1884. szeptember 22.) teánoi herceg, festőművész, grafikus.
Megnézni Szabolcs vármegye és Pálffy-Daun Lipót
Péc nemzetség
A Pécz nemzetség a 13.
Megnézni Szabolcs vármegye és Péc nemzetség
Péter Ernő
Péter Ernő, 1948-ig Péterfreund (Polgár, 1914. március 12. – Budapest, 1973. szeptember 19.) pedagógus, szakszervezeti vezető.
Megnézni Szabolcs vármegye és Péter Ernő
Püspökladány
Püspökladány város Hajdú-Bihar vármegyében, a Püspökladányi járás székhelye.
Megnézni Szabolcs vármegye és Püspökladány
Penészlek
Penészlek község Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, a Nyírbátori járásban.
Megnézni Szabolcs vármegye és Penészlek
Perkedpuszta
jobbra Perkedpuszta a Nagykállói járásban fekvő Balkány város második legnagyobb különálló településrésze.
Megnézni Szabolcs vármegye és Perkedpuszta
Petneházy Dávid
Benczúr Gyula híres festményénhttp://mek.oszk.hu/04200/04278/html/elemzes.htm Benczúr Gyula: Budavár visszavétele a töröktől 1686-ban, mek.oszk.hu Petneházy Dávid (1645? – 1686 vége/1687 eleje) kuruc kapitány, majd ezredes Thököly Imre seregében, később pedig I.
Megnézni Szabolcs vármegye és Petneházy Dávid
Polgárdi
Polgárdi város Fejér vármegyében, a Székesfehérvári járásban.
Megnézni Szabolcs vármegye és Polgárdi
Pozsonyi béke (1262)
A pozsonyi békét IV. Béla magyar király és István ifjabb király kötötte Pozsonyban 1262.
Megnézni Szabolcs vármegye és Pozsonyi béke (1262)
Prügy
Prügy község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Szerencsi járásban.
Megnézni Szabolcs vármegye és Prügy
Pyrker János László
Az egri bazilika Pyrker 1810 körül (Josef Kriehuber litográfiája, 1842) Felsőőri Pyrker János László (németül: Johann Ladislaus Pyrker von Felsö-Eör) O.Cist. (Nagyláng, 1772. november 2. – Bécs, 1847. december 2.) ciszterci szerzetes, lilienfeldi apát, szepesi püspök, dalmát prímás, velencei pátriárka, 20 éven át az Egri főegyházmegye patriarchája, az MTA tiszteleti tagja.
Megnézni Szabolcs vármegye és Pyrker János László
Rakamaz
Rakamaz város Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, a Nyíregyházi járásban.
Megnézni Szabolcs vármegye és Rakamaz
Rácz Kálmán
Rácz Kálmán (Mád, Zemplén vármegye, 1867. május 1. – Pápa, 1941. október 3.) református lelkész, teológiai akadémiai tanár.
Megnézni Szabolcs vármegye és Rácz Kálmán
Rákóczi-szabadságharc
A Rákóczi-szabadságharc (1703–1711) az oszmán uralom alól felszabaduló Magyarország első jelentős szabadságharca volt a Habsburg abszolutizmus ellen.
Megnézni Szabolcs vármegye és Rákóczi-szabadságharc
Rázom
Rázom (Razon) a középkorban önálló falu Szabolcs vármegyében, majd Tiszalök határába olvadt.
Megnézni Szabolcs vármegye és Rázom
Révleányvár
Révleányvár község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye Cigándi járásában.
Megnézni Szabolcs vármegye és Révleányvár
Rózsa András (költő)
Rózsa András (Budapest, 1935. október 22. – 2016. december 9.) magyar költő, sportújságíró.
Megnézni Szabolcs vármegye és Rózsa András (költő)
Rhédey Lajos
Kis-rhédey gróf Rhédey Lajos (Kisréde, 1761. – Pest, 1831. május 21.) császári és királyi kamarás, főispáni helytartó és országgyűlési követ, irodalompártoló mecénás, író.
Megnézni Szabolcs vármegye és Rhédey Lajos
Rohod
Rohod község Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, a Baktalórántházai járásban.
Megnézni Szabolcs vármegye és Rohod
Rozgonyi család
A Rozgonyi család címere A Rozgonyi család régi, régészek szerint mára már kihalt, ősi család volt, melynek okleveles eredetét a 13. század második felétől követhetjük nyomon.
Megnézni Szabolcs vármegye és Rozgonyi család
Sarvay Elek
Sarvay Elek, Sarvay Elek Tivadar György (Kisvárda, 1884. április 23. – Sydney, 1970 körül) magyar jogász, országgyűlési képviselő (1939–1944).
Megnézni Szabolcs vármegye és Sarvay Elek
Sóvári Soós család
A Sóvári Soós család a Boxa vagy Baksa-nemzetségből eredt, a mára már kihalt Bocskay, Csapy, gálszécsi Széchy, Zrittei (Szürtei), Zerdahelyi és más – a Simon Miczbántól való leszármazási legenda szerint (Lásd a Csapy családnál) – hét családtól.
Megnézni Szabolcs vármegye és Sóvári Soós család
Sennyey István (tábornok)
Kissennyei báró Sennyey István (17. század közepe – kb. 1725) kuruc tábornok és szenátor, főkancellár.
Megnézni Szabolcs vármegye és Sennyey István (tábornok)
Serflek Gyula
Serflek Gyula (Rakamaz, 1911. szeptember 6. – Budapest, 1971. december 2.) magyar mezőgazdász, földművelésügyi miniszterhelyettes.
Megnézni Szabolcs vármegye és Serflek Gyula
Sigray István
Sigray István (Budapest, 1888. augusztus 20. – Vác, 1963. július 27.) magyar gépészmérnök, gyárigazgató, országgyűlési képviselő.
Megnézni Szabolcs vármegye és Sigray István
Simon család
A barbácsi nemes Simon család egy 17. században kiváltságolt magyar nemesi család, melynek több ága is van.
Megnézni Szabolcs vármegye és Simon család
Splényi család
A miháldi báró Splényi család egy régi eredetű magyar nemesi, majd főnemesi család.
Megnézni Szabolcs vármegye és Splényi család
Stima Ilona
Stima Ilona, Tartally Józsefné (Oros, 1890. október 28. – Nyíregyháza, 1980. augusztus 12.) író, költő.
Megnézni Szabolcs vármegye és Stima Ilona
Szabolcs (egyértelműsítő lap)
* Szabolcs, magyar férfikeresztnév.
Megnézni Szabolcs vármegye és Szabolcs (egyértelműsítő lap)
Szabolcs és Ung k.e.e. vármegye
Szabolcs és Ung közigazgatásilag egyelőre egyesített (k.e.e.) vármegye az 1923.
Megnézni Szabolcs vármegye és Szabolcs és Ung k.e.e. vármegye
Szabolcs megye
#ÁTIRÁNYÍTÁS Szabolcs vármegye.
Megnézni Szabolcs vármegye és Szabolcs megye
Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye
Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye, 1950 és 1990 között Szabolcs-Szatmár megye, 1990 és 2022 között Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, közigazgatási egység Magyarországon az Észak-Alföldi régióban.
Megnézni Szabolcs vármegye és Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye
Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye története
A 10. századi szabolcsi földvár madártávlatból Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye története a nevében említett három régi vármegye által képviselt magyarországi régió történetét foglalja magába, beleértve a történelmi Ung és Ugocsa vármegye históriáját is.
Megnézni Szabolcs vármegye és Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye története
Szabolcsi földvár
Szabolcs vezér szobra a vár bejáratánál A szabolcsi földvár a Tisza folyó bal partján, a mai Szabolcs település közvetlen közelében található erődítmény, amelyet a régészeti feltárások eredményei szerint 950 körül emeltek.
Megnézni Szabolcs vármegye és Szabolcsi földvár
Szakoly
Szakoly község Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, a Nagykállói járásban.
Megnézni Szabolcs vármegye és Szakoly
Szalóka
Szalóka (Szolovka, Solovka) falu Ukrajnában, Kárpátalján, az Ungvári járásban.
Megnézni Szabolcs vármegye és Szalóka
Szatmár vármegye
Szatmár vármegye közigazgatási egység volt az egykori Magyar Királyság északkeleti részén.
Megnézni Szabolcs vármegye és Szatmár vármegye
Szatmári római katolikus egyházmegye
A Szatmári római katolikus egyházmegye a romániai katolikus egyház Szatmár és Máramaros megyéket felölelő egyházmegyéje.
Megnézni Szabolcs vármegye és Szatmári római katolikus egyházmegye
Széchy család (felsőlendvai)
A felsőlendvai nemes, valamint a rimaszécsi nemes és gróf Széchy család (rimaszécsi és felsőlindvai) az okmányokban Zech, Zechi, Zeechi változatokban fordul elő, s abból az ősrégi Balog nemzetségből származik, amely hajdan Gömör vármegyében Balog várát bírta.
Megnézni Szabolcs vármegye és Széchy család (felsőlendvai)
Szécsi Miklós (nádor)
Szécsi Miklós (1320 körül – 1387 körül) a Szécsi család felsőlindvai (Felsőlendva) ágának őse.
Megnézni Szabolcs vármegye és Szécsi Miklós (nádor)
Szűcs István (jogász)
Szűcs István (Tiszaderzs (Jász-Nagykun-Szolnok megye), 1811. május 1. – Debrecen, 1891. december 23.) köz- és váltójogi ügyvéd, királyi törvényszéki bíró, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja.
Megnézni Szabolcs vármegye és Szűcs István (jogász)
Szőgyény család
A magyarszőgyéni Szőgyény, illetve a magyarszőgyéni és szolgaegyházi Szőgyény-Marich család egy XVI.
Megnézni Szabolcs vármegye és Szőgyény család
Szejdi-dúlás
A Szejdi-dúlás, vagy Szejdi-járás óriási pusztítást okozó török-tatár támadás volt Magyarország tiszántúli területei, illetve Erdély ellen 1660-ban.
Megnézni Szabolcs vármegye és Szejdi-dúlás
Szentpéterszeg
Szentpéterszeg község Hajdú-Bihar vármegyében, a Berettyóújfalui járásban.
Megnézni Szabolcs vármegye és Szentpéterszeg
Szikszai György
A Szikszói és Debreczeni Szikszay család 1643-as nemesi címere Szikszai vagy Szikszay György, (Békés, 1738. március 21. – Debrecen, 1803. június 30.) magyar református pap, makói lelkész, debreceni esperes-lelkész, teológiai író, nyelvész, az 1791-es budai zsinat tagja.
Megnézni Szabolcs vármegye és Szikszai György
Szikszay család
A szikszói és debreczeni Szikszay család az Abaúj vármegyei Szikszó mezővárosából eredő régi magyar református nemesi család, amely idővel Békés, Pest-Pilis-Solt-Kiskun, Hajdú, Veszprém, Csanád, Bihar, Zala és Krassó-Szörény vármegyékben is elterjedt.
Megnézni Szabolcs vármegye és Szikszay család
Szilágyborzás
Szilágyborzás (románul: Bozieș) település Romániában, Szilágy megyében.
Megnézni Szabolcs vármegye és Szilágyborzás
Szilágyi István (pedagógus)
Szilágyi István (Nagykálló, 1819. január 6. – Máramarossziget, 1897. április 12.) református főiskolai igazgatótanár, író, az MTA levelező tagja (1846).
Megnézni Szabolcs vármegye és Szilágyi István (pedagógus)
Szuhányi család (hiripi és ivácskói)
A Szuhányi család (hiripi és ivácskói) - Szatmár vármegye régi adományos nemes családainak egyike.
Megnézni Szabolcs vármegye és Szuhányi család (hiripi és ivácskói)
Taktabáj
Taktabáj község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Tokaji járásban.
Megnézni Szabolcs vármegye és Taktabáj
Taktakenéz
Taktakenéz község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Szerencsi járásban.
Megnézni Szabolcs vármegye és Taktakenéz
Tarhos
Tarhos község Békés vármegye Békési járásában.
Megnézni Szabolcs vármegye és Tarhos
Tőketerebesi járás
A Tőketerebesi járás A Tőketerebesi járás (Okres Trebišov) Szlovákia Kassai kerületének közigazgatási egysége.
Megnézni Szabolcs vármegye és Tőketerebesi járás
Teleki József (kormányzó)
Széki gróf Teleki József (Pest, 1790. október 24. – Pest, 1855. február 15.) magyar történetíró, jogász, Erdély kormányzója, az Akadémiai Könyvtár alapítója, a Magyar Tudományos Akadémia társalapítója és első elnöke 1830-tól 1855-ig.
Megnézni Szabolcs vármegye és Teleki József (kormányzó)
Thököly Imre
Gróf késmárki Thököly Imre (Késmárk, 1657. szeptember 25. – İzmit, 1705. szeptember 13.) magyar főnemes, kuruc hadvezér, 1682–1685 között Felső-Magyarország, majd 1690-ben Erdély fejedelme.
Megnézni Szabolcs vármegye és Thököly Imre
Thuránszky Pál
Thuránszky Pál, teljes nevén Thuránszky Pál Tamás (Benedekfalu, Liptó vármegye, 1893. május 15. – Budapest, 1965. április 19.) magyar katonatiszt, földbirtokos, főispán, országgyűlési képviselő.
Megnézni Szabolcs vármegye és Thuránszky Pál
Tiszaágtelek
Tiszaágtelek (1995-ig Тісянка) falu Ukrajnában Kárpátalján az Ungvári járásban, Munkácstól 28 km-re nyugatra a Latorca bal partján.
Megnézni Szabolcs vármegye és Tiszaágtelek
Tiszaásvány
Tiszaásvány (1995-ig Мінєралноє) falu Ukrajnában, Kárpátalján, az Ungvári járásban.
Megnézni Szabolcs vármegye és Tiszaásvány
Tiszabecsi csata
A tiszabecsi csata (vagy: tiszaújlaki csata) a Rákóczi-szabadságharc első kuruc győzelemmel végződött összecsapása, melyben Rákóczi seregének sikerült a Tisza bal partjára átkelnie.
Megnézni Szabolcs vármegye és Tiszabecsi csata
Tiszadob
Tiszadob nagyközség Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, a Tiszavasvári járásban.
Megnézni Szabolcs vármegye és Tiszadob
Tiszaigar
Tiszaigar község az Észak-Alföldi régióban, Jász-Nagykun-Szolnok vármegye Tiszafüredi járásában.
Megnézni Szabolcs vármegye és Tiszaigar
Tiszaladány
Tiszaladány község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Tokaji járásban.
Megnézni Szabolcs vármegye és Tiszaladány
Tiszaszalka
Tiszaszalka község Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye Vásárosnaményi járásában.
Megnézni Szabolcs vármegye és Tiszaszalka
Tiszatardos
Tiszatardos község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Tokaji járásban.
Megnézni Szabolcs vármegye és Tiszatardos
Tiszavasvári járás
A Tiszavasvári járás Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyéhez tartozó járás Magyarországon, amely 2013-ban jött létre.
Megnézni Szabolcs vármegye és Tiszavasvári járás
Tiszántúl
A Tiszántúl szűkebb értelemben Magyarország keleti részén fekvő tájegység, tágabb értelemben az Alföld keleti része, amely ma Magyarországon és Romániában található.
Megnézni Szabolcs vármegye és Tiszántúl
Toldi Miklós (nemes)
Toldi Miklós illusztráció 1800-ból Toldi Miklós (1320 körül – 1390. november 22.) bihari birtokos nemes, alakját mint legendásan erős vitéz emberét őrizte meg a néphagyomány.
Megnézni Szabolcs vármegye és Toldi Miklós (nemes)
Tomaj nemzetség
A Tomaj nemzetség Anonymus Tonuzoba besenyő vezér leszármazottjának tartotta.
Megnézni Szabolcs vármegye és Tomaj nemzetség
Tuzsér
Tuzsér település Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, a Záhonyi járásban.
Megnézni Szabolcs vármegye és Tuzsér
Ujhelyi család
Az Ujhelyi család címere A (Tisza-ujhelyi) Ujhelyi család a Hontpázmány nemzetség-ből vette eredetét.
Megnézni Szabolcs vármegye és Ujhelyi család
Ung vármegye
Ung vármegye közigazgatási egység volt a Magyar Királyság északkeleti részében.
Megnézni Szabolcs vármegye és Ung vármegye
Ungvári járás (1946–2020)
Az ungvári járás (Uzshorodszkij rajon) egykori közigazgatási egység Ukrajna Kárpátontúli területén 1946–2020 között.
Megnézni Szabolcs vármegye és Ungvári járás (1946–2020)
Vasvári béke
A vasvári béke,,, a magyarországi török háborúk során, a Vas megyei Vasváron 1664.
Megnézni Szabolcs vármegye és Vasvári béke
Vasvári Pál (történész)
Vasvári Pál (eredeti nevén Fejér Pál; Bűd, 1826. július 14. – Havasnagyfalu, 1849. július 6. vagy július 13.) író, történész, pedagógus, filozófus, politikus, forradalmár, a „márciusi ifjak” egyik vezéralakja, honvéd őrnagy.
Megnézni Szabolcs vármegye és Vasvári Pál (történész)
Vay Ádám (főkapitány)
A vajai Vay család címere Vajai Vay Ádám (Vaja, 1657. május 11. – Dancka, 1719. január 31.) kuruc szenátor, II. Rákóczi Ferenc udvari főkapitánya.
Megnézni Szabolcs vármegye és Vay Ádám (főkapitány)
Vay család
A vayai és luskodi Vay család 1783-as bárói címere A Vay címer 1418-ból A gróf Vay család címere Vay család (Vajai és laskodi nemes, báró és gróf) Szabolcs vármegye legrégebbi családai közül való.
Megnézni Szabolcs vármegye és Vay család
Vay László (ezredes)
Gróf vajai és luskodi Vay László (Berkesz, Szabolcs vármegye, 1823. augusztus 15.– Berkesz, 1884. november 25.), császári és királyi kamarás, a Belga Lipót-rend lovagja, Máramaros vármegye főispánja, 1848-as honvéd őrnagy, királyi ezredes, földbirtokos.
Megnézni Szabolcs vármegye és Vay László (ezredes)
Vay Miklós (1893–1982)
Vay Miklós (Tiszalök, Szabolcs vármegye, 1893. június 14. – 1982. október 15.) magyar földbirtokos, mezőgazdász, vállalkozó, országgyűlési képviselő.
Megnézni Szabolcs vármegye és Vay Miklós (1893–1982)
Várad ostroma (1660)
Várad 1660-as ostromára az 1660 és 1662 között zajló második török-tatár büntetőhadjárat idején került sor.
Megnézni Szabolcs vármegye és Várad ostroma (1660)
Várady Ferenc (színművész)
Várady Ferenc (Nyírbogdány, Szabolcs vármegye, 1820. február 13. – Kolozsvár, 1893. július 23.) színész, színigazgató.
Megnézni Szabolcs vármegye és Várady Ferenc (színművész)
Várady Gábor
Várady Gábor (Máramarossziget, 1820. november 11. – Máramarossziget, 1906. november 12.) Várady Ádám megyei főjegyzőnek a fia, testőrtiszt, honvéd ezredes, később politikus, országgyűlési képviselő, ügyvéd.
Megnézni Szabolcs vármegye és Várady Gábor
Várday család
Várday család, vagy Wárday (Kis-Várdai).
Megnézni Szabolcs vármegye és Várday család
Várday István
Várday István (Szabolcs vármegye, 1420-as évek – Kalocsa, 1471. február 22.) bíboros, kalocsai érsek.
Megnézni Szabolcs vármegye és Várday István
Várpark (Dinnyés)
A dinnyési Várpark egy turisztikai létesítmény Magyarországon, a Fejér vármegyei Gárdonyhoz tartozó Dinnyés területén, a Kossuth utca 17.
Megnézni Szabolcs vármegye és Várpark (Dinnyés)
Vécsey család (hernádvécsei)
A Vécsey család címere a solti kastély homlokzatán A nemes, báró és gróf hernádvécsei és hajnácskői Vécsey a magyar történelem során jelentősebb szerepet játszott nemesi családok egyike.
Megnézni Szabolcs vármegye és Vécsey család (hernádvécsei)
Vendl Aladár
Vendl Aladár (Ditró, 1886. november 18. – Budapest, 1971. január 9.) Kossuth-díjas magyar geológus, petrográfus, szedimentológus, hidrológus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes, majd tiszteleti tagja.
Megnézni Szabolcs vármegye és Vendl Aladár
Viss
Viss község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Sárospataki járásban.
Megnézni Szabolcs vármegye és Viss
Wahrmann Mór
'''Wahrmann Mór''' emléktáblájaBudapest, XIII. kerületPozsonyi út 53. Wahrmann Mór (Móric) (Pest, 1832. február 29. – Budapest, 1892. november 26.) nagykereskedő, pénzügyi vállalkozó, befektető, felekezeti vezető, politikus, országgyűlési képviselő, városegyesítő.
Megnézni Szabolcs vármegye és Wahrmann Mór
Zalkod
Zalkod község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Sárospataki járásban.
Megnézni Szabolcs vármegye és Zalkod
Zay Anna
Vajai Vay Ádámné báró csömöri Zay Anna (?, 1680 – ?, 1733), a barokk kegyességi próza képviselője, az első magyar írónők egyike.
Megnézni Szabolcs vármegye és Zay Anna
Záhony
Záhony város a magyar-ukrán-szlovák hármashatárnál, Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, a Rétközben, Magyarország északkeleti csücskében helyezkedik el, a Záhonyi járás székhelye.
Megnézni Szabolcs vármegye és Záhony
Záhonyi járás
A Záhonyi járás Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyéhez tartozó járás Magyarországon, amely 2013-ban jött létre.
Megnézni Szabolcs vármegye és Záhonyi járás
Zemplén vármegye
Zemplén vármegye (szlovákul Zemplín, németül Semplin, latinul Zemplinum) közigazgatási egység volt a Magyar Királyság északi részén.
Megnézni Szabolcs vármegye és Zemplén vármegye
Zomborszky János
Zomborszky János (Nyíregyháza, 1913. február 13. - Nyíregyháza, 2001. február 13.) állattenyésző és gazdálkodó, a Demokrata Néppárt országgyűlési képviselője.
Megnézni Szabolcs vármegye és Zomborszky János
, Boldogfai Farkas család, Boldogfai Farkas–Lenz-kúria, Borbély György (hadvezér), Bornemisza Boldizsár (ártánházi), Borovszky Samu, Borsa (település), Borsod vármegye, Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye, Borsova vármegye, Bozóky István (hadbíró), Cigánd története, Császári és Királyi 8. Tersztyánszky Károly Huszárezred, Csűr, Csetneki csipke, Csobaj, Czakó Kálmán (botanikus), Döge, Debreceni Dózsa, Dessewffy Aurél (író), Dessewffy Emil, Dessewffy József, Dorogháza, Eötvös család (vásárosnaményi), Ecsedi uradalom, Egri főegyházmegye, Egyek, Erőss János (politikus), Erdődy Lajos (költő), Eszeny, Farkas Endre (katonatiszt), Fényeslitke, Földes, Füzéri vár, Feketepatak (Ukrajna), Felvidék, Ferenczy Tibor (rendőrtiszt), Feri szőlő, Forgách Zsigmond, Gáborján, Gömöry Pál (megyefőnök), Gemzse, Gergelyffy András (főszolgabíró), Gesztelyi Nagy László, Geszti Jóska, Guthi Országh Mihály, Hajdú kerület, Hajdú vármegye, Hajdú-Bihar vármegye, Hajdúdorog népessége, Hajdúdorog története, Hajdúk, Hajdúság, Harmincéves háború, Hatvani István (orvos), Horgospataka, Horpácsik János, Horthy Miklós (kormányzó), Horváth család (gherémi), Hunyady Margit, I. Rákóczi György, Ibrányi járás, III. Ferdinánd magyar király, Inczédy György, Izaszacsal, Jakabffy család, Jákó nemzetség, Jármy család, Jármy József, Jármy tanya, Jéke, Jósa András Múzeum, Jósa István, Jósika Miklós, Kacsics nembeli Simon, Kanászkürt, Karászi család, Kállai kettős, Kállay András, Kállay család (nagykállói), Kállay Kristóf (diplomata), Kállay Lipót, Kállay Miklós (politikus), Kállói vár, Kántorjánosi, Károlyi Gyula (politikus, 1871–1947), Károlyi Tibor (politikus), Kárpátalja földrajza, Kárpátalja földrajzi fekvése, Közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegye, Kún család (rozsályi), Kemej, Kenézlő, Kisari Dzsungelgyümölcsös Természetvédelmi Terület, Kiscigánd, Kiss Sándor (politikus, 1918–1982), Kisvárda, Kisvárdai járás, Kocsár László Tibor, Komócsy József, Korányi Frigyes (orvos), Krasznay Gábor, Kusaly, Kusalyi Jakcs család, Lővey család, Leleszi prépostság, Lenz család (budapesti déligyümölcs-nagykereskedő), Lenz Klára, Madarász Gyula (ornitológus), Magyar Pál (várnagy), Magyar–Lengyel Egyesület körlevele (1915), Magyarbóly, Magyarok Nagyasszonya-társszékesegyház, Magyarország közigazgatási kerületei II. József uralkodása alatt, Magyarországi forgalmi rendszámok, Magyarországi németek, Magyarországi ukránok, Mandel Eduárd, Mandel Pál, Mészáros család (szoboszlói), Mészáros János (altábornagy), Meskó László, Mezőssy Béla, Mikecz Ödön, Mikecz Kálmán, Monok család, Monoky család, Nagyhalász, Nagykálló, Nagykállói járás, Nagymadarász, Nagyvarsány, Nikolsburgi béke, Nyáry István, Nyíradony, Nyíradonyi járás, Nyírábrány, Nyírbátori járás, Nyírbogdány, Nyíregyháza, Nyíregyházi Evangélikus Kossuth Lajos Gimnázium, Nyírgelse, Nyírgyulaj, Nyírlugos, Nyírpilis, Nyírtét, Nyírtura, Nyírvidék, Nyúzó Mihály, Ocskay család, Oros (település), Országh család (Guthi), Paksy Jób, Palotai Csorba Ákos, Panyola, Papp Béla (politikus), Papp-Ragány–Simala-kastély, Parlaghy György, Paszternák László, Patay család (báji), Patay István, Pálóci család, Pálffy-Daun Lipót, Péc nemzetség, Péter Ernő, Püspökladány, Penészlek, Perkedpuszta, Petneházy Dávid, Polgárdi, Pozsonyi béke (1262), Prügy, Pyrker János László, Rakamaz, Rácz Kálmán, Rákóczi-szabadságharc, Rázom, Révleányvár, Rózsa András (költő), Rhédey Lajos, Rohod, Rozgonyi család, Sarvay Elek, Sóvári Soós család, Sennyey István (tábornok), Serflek Gyula, Sigray István, Simon család, Splényi család, Stima Ilona, Szabolcs (egyértelműsítő lap), Szabolcs és Ung k.e.e. vármegye, Szabolcs megye, Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye, Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye története, Szabolcsi földvár, Szakoly, Szalóka, Szatmár vármegye, Szatmári római katolikus egyházmegye, Széchy család (felsőlendvai), Szécsi Miklós (nádor), Szűcs István (jogász), Szőgyény család, Szejdi-dúlás, Szentpéterszeg, Szikszai György, Szikszay család, Szilágyborzás, Szilágyi István (pedagógus), Szuhányi család (hiripi és ivácskói), Taktabáj, Taktakenéz, Tarhos, Tőketerebesi járás, Teleki József (kormányzó), Thököly Imre, Thuránszky Pál, Tiszaágtelek, Tiszaásvány, Tiszabecsi csata, Tiszadob, Tiszaigar, Tiszaladány, Tiszaszalka, Tiszatardos, Tiszavasvári járás, Tiszántúl, Toldi Miklós (nemes), Tomaj nemzetség, Tuzsér, Ujhelyi család, Ung vármegye, Ungvári járás (1946–2020), Vasvári béke, Vasvári Pál (történész), Vay Ádám (főkapitány), Vay család, Vay László (ezredes), Vay Miklós (1893–1982), Várad ostroma (1660), Várady Ferenc (színművész), Várady Gábor, Várday család, Várday István, Várpark (Dinnyés), Vécsey család (hernádvécsei), Vendl Aladár, Viss, Wahrmann Mór, Zalkod, Zay Anna, Záhony, Záhonyi járás, Zemplén vármegye, Zomborszky János.