Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
35 kapcsolatok: A fizika ágazatai, Albert Einstein, Arrhenius-egyenlet, Arrhenius-görbe, Boltzmann-eloszlás, Dinamikai rendszer, Ekvipartíció-tétel, Elméleti fizika, Elméleti kémia, Eyring-egyenlet, Fermi–Dirac-statisztika, Feynman-gráf, Fritz József, Giorgio Parisi, Gráf irányítása, Henry Eyring, Josiah Willard Gibbs, Káoszelmélet, Kísérleti fizika, Kvantumoptika, Lars Onsager, Leonard Mlodinow, Ludwig Boltzmann, Markov-lánc, Maximális független csúcshalmaz, Mechanika, Mozgási energia, Négyszín-tétel, Oliver Penrose, Plazmafizika, Populációinverzió, Ultraibolya katasztrófa, 1844 a tudományban, 1879 a tudományban, 1955 a tudományban.
A fizika ágazatai
A fizika fő területei A fizika az anyag és az energia valamilyen kölcsönhatásával foglalkozó tudományág.
Új!!: Statisztikus mechanika és A fizika ágazatai · Többet látni »
Albert Einstein
Einstein érettségi bizonyítványa 1896-ból. A 6-os a lehetséges legjobb jegy. Látható, hogy tévhit, miszerint Einstein rossz lett volna matematikából Albert Einstein (Ulm, 1879. március 14. – Princeton, 1955. április 18.) zsidó származású német Nobel-díjas elméleti fizikus; egyes tudományos és laikus körökben a legnagyobb 20. századi tudósnak tartják.
Új!!: Statisztikus mechanika és Albert Einstein · Többet látni »
Arrhenius-egyenlet
Az Arrhenius-egyenlet egy egyszerű, áttekinthető formula a reakciósebességi állandó hőmérséklet függésének kimutatására, és egyben a kémiai reakciósebesség jellemzésére.
Új!!: Statisztikus mechanika és Arrhenius-egyenlet · Többet látni »
Arrhenius-görbe
Az Arrhenius-görbe a reakciósebességi állandót (\ln(k)) jeleníti meg a hőmérséklet reciprokának (1/T) függvényében.
Új!!: Statisztikus mechanika és Arrhenius-görbe · Többet látni »
Boltzmann-eloszlás
A matematikában, kémiában, és a fizikában a Boltzmann-eloszlás (Gibbs-eloszlásnak is szokták hívni) Translated by J.B. Sykes and M.J. Kearsley.
Új!!: Statisztikus mechanika és Boltzmann-eloszlás · Többet látni »
Dinamikai rendszer
A dinamikai rendszerek elmélete egy matematikai elmélet (általában az analízis körébe sorolják), amely egy állapottérrel leírt rendszer valamely állapotainak rögzített szabályok szerinti időbeli változásával foglalkozik.
Új!!: Statisztikus mechanika és Dinamikai rendszer · Többet látni »
Ekvipartíció-tétel
Az ekvipartíció-tétel a klasszikus statisztikus mechanika egyik általános tétele, mely egy rendszer hőmérséklete és általános energiája között teremt összefüggést.
Új!!: Statisztikus mechanika és Ekvipartíció-tétel · Többet látni »
Elméleti fizika
Féregjárat: Einstein-Rosen híd (művészi ábrázolás) Az elméleti fizika a fizika azon ága, amely matematikai modellek és fizikai absztrakciók segítségével észszerűsíti, magyarázza és előrevetíti a természetben előforduló jelenségeket.
Új!!: Statisztikus mechanika és Elméleti fizika · Többet látni »
Elméleti kémia
Az elméleti kémia egy olyan tudományág, amely a kémiai jelenségek matematikai és számítógépes módszerekkel történő modellezésével foglalkozik.
Új!!: Statisztikus mechanika és Elméleti kémia · Többet látni »
Eyring-egyenlet
A reakciókinetikában használatos Eyring-egyenlet, vagy más néven Eyring–Polányi-egyenlet a reakciósebesség és a hőmérséklet közötti kapcsolatot írja le.
Új!!: Statisztikus mechanika és Eyring-egyenlet · Többet látni »
Fermi–Dirac-statisztika
A fizikában a Fermi–Dirac-statisztika (F–D-statisztika) leírja a részecskék energiaállapotát egy rendszerben, amely azonos részecskékből áll a Pauli-elv alapján.
Új!!: Statisztikus mechanika és Fermi–Dirac-statisztika · Többet látni »
Feynman-gráf
Példa egy Feynman-gráfra. Az időtengely irányától függően kétféle átalakulást ír le: ha a ''függőleges'' tengely az időtengely, akkor két elektron meglöki egymást virtuális fotont cserélve, ha a ''vízszintes'', akkor egy pozitron találkozva egy elektronnal megsemmisítik egymást (annihiláció) egy fotont keltve, majd a foton újabb elektron–pozitron párt kelt (párkeltés). A Feynman-gráf vagy Feynman-diagram (Richard Feynman nevéről) a kvantumtérelméletekben a kölcsönhatások ábrázolási módja.
Új!!: Statisztikus mechanika és Feynman-gráf · Többet látni »
Fritz József
Fritz József (Mosonmagyaróvár, 1943. április 27.–) Széchenyi-díjas magyar matematikus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja.
Új!!: Statisztikus mechanika és Fritz József · Többet látni »
Giorgio Parisi
Giorgio Parisi olasz fizikus.
Új!!: Statisztikus mechanika és Giorgio Parisi · Többet látni »
Gráf irányítása
A matematika, azon belül a gráfelmélet területén egy irányítatlan gráf orientációja vagy irányítása során éleihez irányokat rendelnek, melynek során az eredeti gráf irányított gráffá válik.
Új!!: Statisztikus mechanika és Gráf irányítása · Többet látni »
Henry Eyring
Henry Eyring (Colonia Juárez, Chihuahua, 1901. február 20. – Salt Lake City, Utah, 1981. december 26.) amerikai elméleti kémikus.
Új!!: Statisztikus mechanika és Henry Eyring · Többet látni »
Josiah Willard Gibbs
Josiah Willard Gibbs (New Haven, Connecticut, 1839. február 11. – New Haven, Connecticut, 1903. április 28.) amerikai tudós, aki a statisztikus fizika, a fizikai kémia és a matematika tudományok területén ért el kiemelkedő elméleti eredményeket.
Új!!: Statisztikus mechanika és Josiah Willard Gibbs · Többet látni »
Káoszelmélet
A káoszelmélet olyan egyszerű nemlineáris dinamikai rendszerekkel foglalkozik, amelyek viselkedése az őket meghatározó determinisztikus törvényszerűségek ellenére sem jelezhető hosszú időre előre.
Új!!: Statisztikus mechanika és Káoszelmélet · Többet látni »
Kísérleti fizika
A fizikai tudományok egyik fő ága a kísérleti fizika, melynek célja a fizikai jelenségek megfigyelése, ezzel a Világegyetemről való információk gyűjtése.
Új!!: Statisztikus mechanika és Kísérleti fizika · Többet látni »
Kvantumoptika
A kvantumoptika az optika azon ága, mely a fény egyes kvantumjaival, a fotonokkal és azok atomokkal és molekulákkal való kölcsönhatásaival foglalkozik.
Új!!: Statisztikus mechanika és Kvantumoptika · Többet látni »
Lars Onsager
Lars Onsager (Kristiania (Oslo) 1903. november 27. – Coral Gables, Florida, USA, 1976. október 5.) norvég fiziko-kémikus, 1968-ban kémiai Nobel-díjat kapott.
Új!!: Statisztikus mechanika és Lars Onsager · Többet látni »
Leonard Mlodinow
Leonard Mlodinow amerikai elméleti fizikus és matematikus, forgatókönyvíró és író.
Új!!: Statisztikus mechanika és Leonard Mlodinow · Többet látni »
Ludwig Boltzmann
24 éves korában 58 évesen Ludwig Eduard Boltzmann (Bécs, 1844. február 20. – Duino bei Triest (Osztrák–Magyar Monarchia), 1906. szeptember 5.) osztrák fizikus és filozófus, a 19. század elméleti fizikájának egyik legnagyobb alakja.
Új!!: Statisztikus mechanika és Ludwig Boltzmann · Többet látni »
Markov-lánc
A matematikában a Markov-lánc egy olyan diszkrét sztochasztikus folyamatot jelent, amely Markov-tulajdonságú.
Új!!: Statisztikus mechanika és Markov-lánc · Többet látni »
Maximális független csúcshalmaz
A matematika, azon belül a gráfelmélet területén egy maximális független csúcshalmaz, maximális független ponthalmaz, maximális független halmaz (MFH) vagy maximális stabil halmaz (angol nyelvterületen: maximal independent set.
Új!!: Statisztikus mechanika és Maximális független csúcshalmaz · Többet látni »
Mechanika
A mechanika (görögül Μηχανική) a fizikának az egyik fő része.
Új!!: Statisztikus mechanika és Mechanika · Többet látni »
Mozgási energia
A mozgási energia (kinetikus energia) a mozgásban levő testek energiája, melyet mozgásuk folytán képesek munkavégzésre fordítani.
Új!!: Statisztikus mechanika és Mozgási energia · Többet látni »
Négyszín-tétel
Példa egy négy színnel színezett térképre A matematikában a négyszín-tétel azt állítja, hogy egy tetszőleges régiókra osztott síkot, akár egy politikai térképet egy ország megyéiről, ki lehet úgy színezni legfeljebb négy szín felhasználásával, hogy ne legyen két azonos színű szomszédos régió.
Új!!: Statisztikus mechanika és Négyszín-tétel · Többet látni »
Oliver Penrose
Oliver Penrose PhD (Marylebone, London, 1929. június 6. –) brit matematikus, elméleti fizikus, egyetemi tanár, a Royal Society tagja (FRS), az Edinburgh-i Royal Society tagja (FRSE), sakkversenyző.
Új!!: Statisztikus mechanika és Oliver Penrose · Többet látni »
Plazmafizika
A plazmafizika a plazma tanulmányozásával foglalkozó tudományág.
Új!!: Statisztikus mechanika és Plazmafizika · Többet látni »
Populációinverzió
A statisztikus mechanikában populációinverzió akkor következik be, ha egy rendszerben (például atom- vagy molekulacsoportban) több részecske van nagyobb energiájú (gerjesztett) állapotban, mint kisebb energiájú (nem gerjesztett) állapotban.
Új!!: Statisztikus mechanika és Populációinverzió · Többet látni »
Ultraibolya katasztrófa
Az ultraibolya katasztrófa (vagy Rayleigh–Jeans katasztrófa) a 20. század eleji klasszikus fizika egyik jóslata volt, mely szerint az ideális feketetest termikus egyensúlyban végtelen mennyiségű sugárzást bocsát ki.
Új!!: Statisztikus mechanika és Ultraibolya katasztrófa · Többet látni »
1844 a tudományban
Az 1844.
Új!!: Statisztikus mechanika és 1844 a tudományban · Többet látni »
1879 a tudományban
Az 1879.
Új!!: Statisztikus mechanika és 1879 a tudományban · Többet látni »
1955 a tudományban
Az 1955.
Új!!: Statisztikus mechanika és 1955 a tudományban · Többet látni »
