Tartalomjegyzék
38 kapcsolatok: A bárium izotópjai, A cérium izotópjai, A cézium izotópjai, A cirkónium izotópjai, A diszprózium izotópjai, A gadolínium izotópjai, A higany izotópjai, A jód izotópjai, A kadmium izotópjai, A lantán izotópjai, A molibdén izotópjai, A neodímium izotópjai, A neptúnium izotópjai, A nióbium izotópjai, A palládium izotópjai, A plutónium izotópjai, A prazeodímium izotópjai, A prométium izotópjai, A protaktínium izotópjai, A raderfordium izotópjai, A ródium izotópjai, A ruténium izotópjai, A tórium izotópjai, A tellúr izotópjai, A terbium izotópjai, A xenon izotópjai, Az antimon izotópjai, Az ón izotópjai, Az ezüst izotópjai, Az indium izotópjai, Maghasadás, Magizomer, Neutronemisszió, Plutónium, Radioaktivitás, Röntgénium, Sziborgium, Technécium.
A bárium izotópjai
A természetes bárium (Ba) hat stabil és egy nagyon hosszú élettartamú radioaktív primordiális izotóp keveréke.
Megnézni Spontán maghasadás és A bárium izotópjai
A cérium izotópjai
A természetes cérium (Ce) négy izotópból áll: 136Ce, 138Ce, 140Ce és 142Ce, melyek közül a leggyakoribb a 140Ce (természetes előfordulása 88,48%), és ez az egyetlen elméletileg stabil izotóp – a 136Ce, 138Ce és 142Ce elméleti előrejelzések szerint kettős béta-bomló, de ezt a bomlást még nem figyelték meg.
Megnézni Spontán maghasadás és A cérium izotópjai
A cézium izotópjai
A természetes cézium (Cs) egyetlen stabil izotópból, 133Cs-ból áll (tiszta elem).
Megnézni Spontán maghasadás és A cézium izotópjai
A cirkónium izotópjai
A cirkónium (Zr) a természetben négy stabil (közülük az egyikről a jövőben kiderülhet, hogy radioaktív) és egy nagyon hosszú felezési idejű radioaktív izotóp formájában fordul elő.
Megnézni Spontán maghasadás és A cirkónium izotópjai
A diszprózium izotópjai
A természetes diszprózium (Dy) hét stabil izotópból áll: 156Dy, 158Dy, 160Dy, 161Dy, 162Dy, 163Dy és 164Dy, melyek közül a leggyakoribb a 164Dy (természetes előfordulása 28,18%).
Megnézni Spontán maghasadás és A diszprózium izotópjai
A gadolínium izotópjai
A természetes gadolínium (Gd) hat stabil – 154Gd, 155Gd, 156Gd, 157Gd, 158Gd és 160Gd – és egy radioaktív izotópból (152Gd) áll, melyek közül a leggyakoribb a 158Gd (természetes előfordulása 24,84%).
Megnézni Spontán maghasadás és A gadolínium izotópjai
A higany izotópjai
A higanynak (Hg) hét stabil izotópja van, melyek közül a leggyakoribb a 202Hg (természetes előfordulása 29,86%).
Megnézni Spontán maghasadás és A higany izotópjai
A jód izotópjai
mellékvesén). A felvétel MIBG szcintigráfiás eljárással készült, a MIBG-ben lévő radiojód sugárzásának leképezésével. A két felvétel elölről, illetve hátulról készült ugyanarról a betegről.
Megnézni Spontán maghasadás és A jód izotópjai
A kadmium izotópjai
nA természetes kadmium (Cd) 8 izotópból áll.
Megnézni Spontán maghasadás és A kadmium izotópjai
A lantán izotópjai
A természetes lantán (La) egy stabil (139La) és egy radioaktív (138La) izotóp keveréke, a stabil izotóp gyakorisága 99,91%.
Megnézni Spontán maghasadás és A lantán izotópjai
A molibdén izotópjai
A molibdénnek 33 izotópja ismert, ezek atomtömege a 83–115 tartományba esik.
Megnézni Spontán maghasadás és A molibdén izotópjai
A neodímium izotópjai
A természetes neodímium (Nd) öt stabil – 142Nd, 143Nd, 145Nd, 146Nd és 148Nd, melyek közül a leggyakoribb a 142Nd (természetes izotópgyakorisága 27,2%) – és 2 radioaktív izotópból (144Nd és 150Nd) áll.
Megnézni Spontán maghasadás és A neodímium izotópjai
A neptúnium izotópjai
A neptúnium (Np) mesterségesen előállított elem, így standard atomtömege nem adható meg.
Megnézni Spontán maghasadás és A neptúnium izotópjai
A nióbium izotópjai
A természetes nióbium (Nb) egyetlen stabil izotópból, 93Nb-ból áll.
Megnézni Spontán maghasadás és A nióbium izotópjai
A palládium izotópjai
A természetes palládium (Pd) hat stabil izotópból – 102Pd, 104Pd, 105Pd, 106Pd, 108Pd és 110Pd – áll, bár ezek közül kettő elméletileg instabil.
Megnézni Spontán maghasadás és A palládium izotópjai
A plutónium izotópjai
A plutónium (94Pu) – bár az urán neutronbefogása következtében nyomnyi mennyiségben a természetben is előfordulhat – mesterségesen előállított kémiai elem, így standard atomtömege nem adható meg.
Megnézni Spontán maghasadás és A plutónium izotópjai
A prazeodímium izotópjai
A természetes prazeodímium (Pr) egyetlen stabil izotópból, 141Pr-ből áll.
Megnézni Spontán maghasadás és A prazeodímium izotópjai
A prométium izotópjai
A prométium (Pm) mesterséges elem, elsőként 1945-ben állították elő.
Megnézni Spontán maghasadás és A prométium izotópjai
A protaktínium izotópjai
A protaktíniumnak (Pa) nincs stabil izotópja.
Megnézni Spontán maghasadás és A protaktínium izotópjai
A raderfordium izotópjai
A raderfordium (Rf) mesterséges kémiai elem, így standard atomtömege nem adható meg.
Megnézni Spontán maghasadás és A raderfordium izotópjai
A ródium izotópjai
A természetes ródium (Rh) egyetlen stabil izotópból, 103Rh-ból áll.
Megnézni Spontán maghasadás és A ródium izotópjai
A ruténium izotópjai
A természetes ruténium (Ru) hét stabil izotópból áll, ezen kívül eddig 27 radioaktív izotópját fedezték fel.
Megnézni Spontán maghasadás és A ruténium izotópjai
A tórium izotópjai
Noha a tóriumnak (90Th) 6 természetes izotópja is van, ezek egyike sem stabil, bár egyikük – a 232Th – viszonylag stabil, felezési ideje 1,405 év, ami jóval hosszabb, mint a Föld életkora, és valamivel meghaladja a Világegyetem elfogadott korát is.
Megnézni Spontán maghasadás és A tórium izotópjai
A tellúr izotópjai
A tellúrnak (Te) 38 izotópja és 17 magizomerje ismert, ezek tömegszáma a 105 és 142 közötti tartományba esik.
Megnézni Spontán maghasadás és A tellúr izotópjai
A terbium izotópjai
A természetes terbium (Tb) egyetlen stabil izotópból, 159Tb-ből áll.
Megnézni Spontán maghasadás és A terbium izotópjai
A xenon izotópjai
A természetes xenon (Xe) nyolc stabil izotópból áll.
Megnézni Spontán maghasadás és A xenon izotópjai
Az antimon izotópjai
Az antimonnak (Sb) két stabil izotópja van, az 121Sb és az 123Sb.
Megnézni Spontán maghasadás és Az antimon izotópjai
Az ón izotópjai
A kémiai elemek közül az ónnak (Sn) van a legtöbb stabil izotópja (tíz, bár három közülük feltehetően radioaktív, de bomlásukat mindeddig nem figyelték meg), ami valószínűleg kapcsolatban van azzal a ténnyel, hogy a protonok száma (50) mágikus szám.
Megnézni Spontán maghasadás és Az ón izotópjai
Az ezüst izotópjai
A természetes ezüst (Ag) két stabil izotópból áll: 107Ag és 109Ag, melyek közül a 107Ag gyakoribb (természetes előfordulása 51,839%).
Megnézni Spontán maghasadás és Az ezüst izotópjai
Az indium izotópjai
Az indium (In) két primordiális izotópból áll, melyek közül a gyakoribb (115In, (~ 95,7%) kimutathatóan radioaktív – spin-tiltott bomlásának felezési ideje 441 billió év. A stabil 113In izotóp a természetes indiumnak csak 4,3%-át alkotja.
Megnézni Spontán maghasadás és Az indium izotópjai
Maghasadás
150px A maghasadás (fisszió) során egy atommag két vagy több kisebb magra szakad.
Megnézni Spontán maghasadás és Maghasadás
Magizomer
A magizomer az atommag – egy vagy több nukleonjának (protonjának vagy neutronjának) gerjesztése révén keletkező – metastabil állapota.
Megnézni Spontán maghasadás és Magizomer
Neutronemisszió
A neutronemisszió vagy neutronbomlás a neutrontöbbletet tartalmazó atommagok egyik radioaktív bomlási módja, melynek során az atommagból egy neutron lökődik ki.
Megnézni Spontán maghasadás és Neutronemisszió
Plutónium
A plutónium 238-pogácsa saját fény kibocsájtására képes A plutónium (latinul: Plutonium; vegyjel: Pu) mesterséges, radioaktív, transzurán kémiai elem.
Megnézni Spontán maghasadás és Plutónium
Radioaktivitás
Az alfa-sugárzás hélium atommagokból áll, és akár egy vékony papír is elnyeli őket. A béta-sugárzás elektronsugárzás, és egy alumíniumlemez nyeli el őket. A gamma-sugárzás elnyelésére a leghatékonyabb anyag az ólom, mely megfelelő vastagság esetén teljesen elnyeli a sugárzást.
Megnézni Spontán maghasadás és Radioaktivitás
Röntgénium
A röntgénium a periódusos rendszer kémiai elemeinek egyike.
Megnézni Spontán maghasadás és Röntgénium
Sziborgium
A sziborgium a 106.
Megnézni Spontán maghasadás és Sziborgium
Technécium
A technécium a legkisebb rendszámú kémiai elem, amelynek nincs stabil izotópja.
Megnézni Spontán maghasadás és Technécium
Ismert mint Spontán hasadás.