Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
16 kapcsolatok: A Magyar Királyság a kora újkorban, Ellenreformáció, Esterházy Pál (nádor), I. Lipót magyar király, Kereszténység Magyarországon, Kora újkori magyar történelem, Magyar történelem, Magyarország, Magyarország népességének vallási megoszlása, Magyarországi protestánsüldözések, Ostffyasszonyfa, Pyber János, Református templom (Fehérgyarmat), Thurzó Szaniszló (nádor), Tornagörgői református templom, 1687-es országgyűlés.
A Magyar Királyság a kora újkorban
A Magyar Királyság a kora újkorban a magyar történelem azon időszaka, amikor a Magyar Királyság az 1526-os mohácsi csatavesztés után a Habsburg-ház uralma alatt a Habsburg Birodalom (majd 1804-től az Osztrák Császárság) része lett egészen az 1867-es osztrák–magyar kiegyezésig.
Új!!: Soproni országgyűlés és A Magyar Királyság a kora újkorban · Többet látni »
Ellenreformáció
Pasquale Cati: A tridenti zsinat Az ellenreformáció (latin: Contrareformatio), más néven katolikus megújulás (latin: Reformatio Catholica) a katolicizmus törekvése volt mind vallási, mind társadalmi téren a protestantizmus térnyerése ellen cselekedni, és elvesztett pozícióit visszaszerezni.
Új!!: Soproni országgyűlés és Ellenreformáció · Többet látni »
Esterházy Pál (nádor)
Galántai herceg Esterházy Pál (Kismarton, Habsburg Birodalom, 1635. szeptember 8. – Kismarton, Habsburg Birodalom, 1713. március 26.), a magyar arisztokrata Esterházy családból származó magyar gróf és birodalmi herceg, előbb Moson vármegye ispánja, majd a Magyar Királyság nádora 1681-től 1713-as haláláig.
Új!!: Soproni országgyűlés és Esterházy Pál (nádor) · Többet látni »
I. Lipót magyar király
I.
Új!!: Soproni országgyűlés és I. Lipót magyar király · Többet látni »
Kereszténység Magyarországon
A kereszténység egyike a főbb világvallásoknak.
Új!!: Soproni országgyűlés és Kereszténység Magyarországon · Többet látni »
Kora újkori magyar történelem
Kora újkori magyar történelem alatt a 16–18.
Új!!: Soproni országgyűlés és Kora újkori magyar történelem · Többet látni »
Magyar történelem
Magyar történelem alatt a magyar nép és Magyarország történetét értjük.
Új!!: Soproni országgyűlés és Magyar történelem · Többet látni »
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Új!!: Soproni országgyűlés és Magyarország · Többet látni »
Magyarország népességének vallási megoszlása
Magyarországon a vallási életet az államalapítás és erőszakos térítések Vallástörténeti kislexikon: Kereszténység Magyarországon; 1975., Kossuth K. óta a kereszténység uralja.
Új!!: Soproni országgyűlés és Magyarország népességének vallási megoszlása · Többet látni »
Magyarországi protestánsüldözések
A 16. század derekára a Magyar Királyságban is elterjedt a reformáció.
Új!!: Soproni országgyűlés és Magyarországi protestánsüldözések · Többet látni »
Ostffyasszonyfa
Ostffyasszonyfa (a köznyelvben gyakran csak Offa) község Vas vármegyében, a Celldömölki járásban.
Új!!: Soproni országgyűlés és Ostffyasszonyfa · Többet látni »
Pyber János
Gyerkényi Pyber János (Nagyszombat, 1562 körül – Nagyszombat, 1633. október 20. előtt) megyéspüspök.
Új!!: Soproni országgyűlés és Pyber János · Többet látni »
Református templom (Fehérgyarmat)
A fehérgyarmati Református templom a város református hitéletének központja, a város meghatározó és jellegzetes jelképe.
Új!!: Soproni országgyűlés és Református templom (Fehérgyarmat) · Többet látni »
Thurzó Szaniszló (nádor)
Bethlenfalvi Thurzó Szaniszló (Bajmóc, 1576. július 24. – Lőcse, 1625. május 1.) főpohárnokmester később nádor, a Thurzó család szepesi ágából.
Új!!: Soproni országgyűlés és Thurzó Szaniszló (nádor) · Többet látni »
Tornagörgői református templom
Tornagörgő (szlovákul Hrhov) református temploma a falu közepén magasodó travertínódombon található.
Új!!: Soproni országgyűlés és Tornagörgői református templom · Többet látni »
1687-es országgyűlés
Az 1683 utáni másfél évtizedben a Habsburg Birodalom csapatai az oszmán hadsereget fokozatosan kiszorították Magyarország területéről.
Új!!: Soproni országgyűlés és 1687-es országgyűlés · Többet látni »
