Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
128 kapcsolatok: A Balaton vízszintjének szabályzása, Alföld, Amuri kagyló, Apari-patak, Őcsény, Bakony–Balaton UNESCO Globális Geopark, Balaton, Balaton-medence, Balatoni Hajózási Zrt., Balatonkiliti, Balatonszabadi, Beloiannisz (hajó), Beszédes József, Bikács, Bogyiszló, Bozót-patak, Cinca-Csíkgát, Déli Vasút, Dombó Pál, Dombóvár–Lepsény-vasútvonal, Duna, Duna–Dráva Nemzeti Park, Dunai svábok, Dunántúl, Dunántúli-dombság, Dunántúli-középhegység, Európai harcsa, Fejér vármegye, Felsőnyék, Felsőrácegres, Fokgazdálkodás, Gaja-patak, Galerius római császár, Görbő, Gemenc, Hableány (hajó, 1867), Hajózási csatorna, Hankóczy Jenő (hajótervező), Harc, Hotel Margaret, Illyés Gyula, Jaba-patak, Kajdacs, Kapos, Kaposense flórajárás, Kaposvár–Siófok-vasútvonal, Kölesd, Köznévi utótag nélküli földrajzi nevek listája, Külső-Somogy, Kenessey Béla (építőmérnök), ..., Kis-Koppány (patak), Kisszékely, Krieger Sámuel (térképész), Lápos réti talaj, Lepsény, M6-os autópálya (Magyarország), M7-es autópálya (Magyarország), Magyar védelmi rendszerek a második világháborúban, Magyarország, Magyarország autópályái, Magyarország legbővizűbb folyóinak listája, Magyarország nemzetiségei, Magyarország természetföldrajza, Magyarország vízi közlekedése, Magyarország vízrajza, Mészbetétes kerámia kultúrája, Medina (Magyarország), Mezőföld, Mezőkomárom, Nagy Dezső (mérnök), Nagyszékely, Ozora, Ozorai ütközet, Pálfa, Pécsi egyházmegye, Pusztahencse, Pusztaszabolcs–Pécs-vasútvonal, Rétszilasi-tavak Természetvédelmi Terület, Ságvár, Sárbogárd–Bátaszék-vasútvonal, Sárköz, Sárszentlőrinc, Sárvíz (folyó), Sügér, Seuso-kincs, Sió-csatorna kerékpárút, Sióagárd, Siófok, Siójut, Sigray Károly, Simontornya, Simontornyai vár, Somogy vármegye történelme, Szabadhídvég, Székesfehérvár–Gyékényes-vasútvonal, Szekszárd, Tamási, Tamási kistérség, Tarkacsu, Tolna vármegye, Tolna vármegye története, Tolnanémedi, Udvari, Vatya-kultúra, Vén Duna (hajó), Völgységi-patak, Vörös László (térképész), Veszprém vármegye története, Zagyva, Zay Dezső, 1896-os millenniumi ünnepségek, 2-es busz (Szekszárd), 2018. márciusi hóvihar Magyarországon, 2A busz (Szekszárd), 2Y busz (Szekszárd), 5112-es mellékút (Magyarország), 61-es főút (Magyarország), 6232-es mellékút (Magyarország), 6233-as mellékút (Magyarország), 6311-es mellékút (Magyarország), 6316-os mellékút (Magyarország), 6317-es mellékút (Magyarország), 6319-es mellékút (Magyarország), 6402-es mellékút (Magyarország), 6403-as mellékút (Magyarország), 6407-es mellékút (Magyarország), 7-es főút (Magyarország), 88-as busz (Szekszárd). Bővíteni index (78 több) »
A Balaton vízszintjének szabályzása
Cholnoky Jenő: A Balaton valószínű kiterjedése a római uralom végétől a honfoglalásighttps://library.hungaricana.hu/hu/view/SZAK_BAKO_BalatonTudTanEredm_07/?pg.
Új!!: Sió és A Balaton vízszintjének szabályzása · Többet látni »
Alföld
Az Alföld (vagy régebben: Nagy Magyar Alföld) morfológiailag az eurázsiai sztyeppevidék legnyugatibb területe, kiterjedése kb.
Új!!: Sió és Alföld · Többet látni »
Amuri kagyló
Az amuri kagyló (Sinanodonta woodiana) a kagylók (Bivalvia) osztályába, a folyamikagylók (Unionoida) rendjébe és a folyamikagyló-félék (Unionidae) családjába tartozó faj.
Új!!: Sió és Amuri kagyló · Többet látni »
Apari-patak
Az Apari-patak vízfolyás a Völgységben, Tolna vármegye déli részében.
Új!!: Sió és Apari-patak · Többet látni »
Őcsény
Őcsény község Tolna vármegye Szekszárdi járásában, a megyeszékhely központjától mintegy 6 km-es távolságra.
Új!!: Sió és Őcsény · Többet látni »
Bakony–Balaton UNESCO Globális Geopark
A Bakony–Balaton UNESCO Globális Geopark vagy röviden Bakony–Balaton Geopark Magyarország területén, a Dunántúl középső részén elhelyezkedő, 2006-ban alapított geopark.
Új!!: Sió és Bakony–Balaton UNESCO Globális Geopark · Többet látni »
Balaton
Balatongyörökön, a 448 méter magas Boncsostetőn A Balaton (költői nevén: „a magyar tenger”, becenevén: Balcsi, németül: Plattensee, latinul: Lacus Pelso, horvátul: Blatno jezero) tó a Dunántúlon, Közép-Európa legnagyobb tava, Magyarország vízrajzának meghatározó eleme.
Új!!: Sió és Balaton · Többet látni »
Balaton-medence
A Balaton-medence a Dunántúli dombság egyik középtája.
Új!!: Sió és Balaton-medence · Többet látni »
Balatoni Hajózási Zrt.
A Balatoni Hajózási Zrt. (röviden BAHART) a Balaton legnagyobb hajózási társasága.
Új!!: Sió és Balatoni Hajózási Zrt. · Többet látni »
Balatonkiliti
Balatonkiliti Siófok déli, kertvárosi városrésze, melyet 1968-ban csatoltak a városhoz.
Új!!: Sió és Balatonkiliti · Többet látni »
Balatonszabadi
Balatonszabadi község Somogy vármegyében, a Siófoki járásban.
Új!!: Sió és Balatonszabadi · Többet látni »
Beloiannisz (hajó)
A Beloiannisz 1952-es építésű, magyar utasszállító motorhajó, mely évtizedekig közlekedett a Balatonon, és ezáltal az egyik legismertebb magyar hajó.
Új!!: Sió és Beloiannisz (hajó) · Többet látni »
Beszédes József
Beszédes József szobra Siófokon (Vígh Tamás alkotása – 1963) Beszédes József (Magyarkanizsa, 1787. február 12. – Dunaföldvár, 1852. február 28.) vízépítő mérnök, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja.
Új!!: Sió és Beszédes József · Többet látni »
Bikács
Bikács (németül Wiekatsch) község Tolna vármegye Paksi járásában.
Új!!: Sió és Bikács · Többet látni »
Bogyiszló
Bogyiszló község Tolna vármegyében, a Tolnai járásban.
Új!!: Sió és Bogyiszló · Többet látni »
Bozót-patak
A Bozót-patak Kislángtól északkeletre ered, Fejér vármegyében.
Új!!: Sió és Bozót-patak · Többet látni »
Cinca-Csíkgát
A Cinca-Csíkgát a Sió bal oldali mellékvize Fejér vármegyében, a Balatonfő és környéke vizeit gyűjti össze a Balatontól keletre.
Új!!: Sió és Cinca-Csíkgát · Többet látni »
Déli Vasút
A Déli Vasút egykori hálózata Magyarországon A vasútvonal megnyitásáról tudósító korabeli újságcikk A Déli Vasút, teljes – kétnyelvű – nevén k. k. priv.
Új!!: Sió és Déli Vasút · Többet látni »
Dombó Pál
Dombóvár mezővárosi pecsétje - 1715 Dombó (Dombay) Pál (Tolna vármegye, XV. sz. - Tolna vm. XVI. sz. második fele, a felsőnyéki templomban temették el) jogtudós, a királyi tábla egyik bírája.
Új!!: Sió és Dombó Pál · Többet látni »
Dombóvár–Lepsény-vasútvonal
| A Dombóvár–Lepsény-vasútvonal a MÁV 49-es számú nem villamosított vasútvonala volt a Külső-Somogy dombvidékén.
Új!!: Sió és Dombóvár–Lepsény-vasútvonal · Többet látni »
Duna
A Duna Európa második leghosszabb folyama az oroszországi Volga után.
Új!!: Sió és Duna · Többet látni »
Duna–Dráva Nemzeti Park
Az 1990-es évek elején eredetileg Jugoszláviával közösen tervezett nemzeti park a közben bekövetkezett változások miatt nem alakulhatott meg, így a Duna–Dráva Nemzeti Park 1996-ban csak Magyarország területén jött létre.
Új!!: Sió és Duna–Dráva Nemzeti Park · Többet látni »
Dunai svábok
A dunai svábok (más néven Duna menti németek, németül Donauschwaben) az egykori Magyar Királyság és utódállamai, így a mai Magyarország területén élő német nyelvű népcsoport elnevezése.
Új!!: Sió és Dunai svábok · Többet látni »
Dunántúl
A Dunántúl Magyarország térképén Országrészek (NUTS 1) Pannonhalma Balaton A Dunántúl turisztikai régiói A Dunántúl vagy Nyugat-Magyarország (latinul: Transdanubia) Magyarország nyugati területének elnevezése.
Új!!: Sió és Dunántúl · Többet látni »
Dunántúli-dombság
A Dunántúli-dombság változatos felépítésű és felszínű magyarországi nagytáj.
Új!!: Sió és Dunántúli-dombság · Többet látni »
Dunántúli-középhegység
A Dunántúli-középhegység részei A Dunántúli-középhegység, vagy régi nevén Nyugati-középhegység Magyarország egyik nagytája, amely a Kisalföld, a Zalai-dombság, a Balaton és a Mezőföld között helyezkedik el.
Új!!: Sió és Dunántúli-középhegység · Többet látni »
Európai harcsa
Az európai harcsa (Silurus glanis), a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályába, a harcsaalakúak (Siluriformes) rendjébe és a harcsafélék (Siluridae) családjába tartozó faj.
Új!!: Sió és Európai harcsa · Többet látni »
Fejér vármegye
A Bory-vár Fejér vármegye (1950-től 2022-ig hivatalosan Fejér megye, németül: Komitat Stuhlweiß) Magyarország fő közigazgatási egységeinek egyike, a Közép-Dunántúl régió központi vármegyéje.
Új!!: Sió és Fejér vármegye · Többet látni »
Felsőnyék
Felsőnyék község Tolna vármegyében, a Tamási járásban található.
Új!!: Sió és Felsőnyék · Többet látni »
Felsőrácegres
Felsőrácegres avagy Felsőrácegrespuszta közigazgatásilag Pálfához tartozó kicsiny falucska.
Új!!: Sió és Felsőrácegres · Többet látni »
Fokgazdálkodás
Fokgazdálkodás szűkebb értelemben az ártéri gazdálkodás vízgazdálkodási módszertana, aminek lényege, a természetszerű oldalirányú vízkivezetés, vagyis az árvizek fokokon való kivezetése az ártéri laposokba, tavakba, illetve átvezetése az ártéri laposok, tavak között.
Új!!: Sió és Fokgazdálkodás · Többet látni »
Gaja-patak
A Gaja-patak a Keleti-Bakony legfontosabb vízfolyása.
Új!!: Sió és Gaja-patak · Többet látni »
Galerius római császár
Galerius Maximianus, általánosan elterjedt néven Galerius császár (Gamzigrad, 260 körül – Nicomedia, 311. május 5.) teljes nevén Caius Galerius Valerius Maximianus, római császár, azaz augustus 305-től 311-ig.
Új!!: Sió és Galerius római császár · Többet látni »
Görbő
Görbő 1930 óta Pincehelyhez tartozó egykori község, Tolna vármegye északi részén, a Kapos és a Sió összefolyásától pár kilométerre található a 61-es főút és a 6313-as mellékút találkozásánál.
Új!!: Sió és Görbő · Többet látni »
Gemenc
Sió csatornán A Gemenc vagy Gemenci erdő egy nagy területen elhelyezkedő, természetvédelmi oltalom alatt álló ártéri erdő a Duna mentén, Magyarország középső déli részén.
Új!!: Sió és Gemenc · Többet látni »
Hableány (hajó, 1867)
A Hableány lapátkerekes folyami luxusgőzhajót gróf Széchenyi Ödön építtette 1867-ben.
Új!!: Sió és Hableány (hajó, 1867) · Többet látni »
Hajózási csatorna
A hajózási csatorna vagy hajózócsatorna mesterséges medrű folyóvíz.
Új!!: Sió és Hajózási csatorna · Többet látni »
Hankóczy Jenő (hajótervező)
jégvitorlások Balatonfüreden 260x260pxHankóczy Benacsek Jenő hajótervező, vezérigazgató (Veszprém, 1903. június 18. ‒ Budapest, 1976. december 26).
Új!!: Sió és Hankóczy Jenő (hajótervező) · Többet látni »
Harc
Harc község Tolna vármegyében, a Szekszárdi járásban.
Új!!: Sió és Harc · Többet látni »
Hotel Margaret
A Hotel Margaret 2022-ben bemutatott magyar krimi-vígjátéksorozat, amelyet Hámori Barbara alkotott és rendezett.
Új!!: Sió és Hotel Margaret · Többet látni »
Illyés Gyula
Illyés Gyula (eredetileg, 1933-ig Illés Gyula; Sárszentlőrinc-Felsőrácegrespuszta, 1902. november 2. – Budapest, 1983. április 15.) háromszoros Kossuth-díjas magyar költő, író, drámaíró, műfordító, lapszerkesztő, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja.
Új!!: Sió és Illyés Gyula · Többet látni »
Jaba-patak
jobbra A Jaba-patak Magyarország felszíni vízfolyásainak egyike, Külső-Somogyban, a Balatontól délre folyik.
Új!!: Sió és Jaba-patak · Többet látni »
Kajdacs
Kajdacs község Tolna vármegye Paksi járásában.
Új!!: Sió és Kajdacs · Többet látni »
Kapos
A Kapos a Sió mellékfolyója, vízgyűjtője része a Duna vízgyűjtő területének.
Új!!: Sió és Kapos · Többet látni »
Kaposense flórajárás
Szúrós csodabogyó Illír sáfrány Pirítógyökér A Kaposense a Dél-Dunántúlt felölelő Praeilliricum flóravidék egyik flórajárása.
Új!!: Sió és Kaposense flórajárás · Többet látni »
Kaposvár–Siófok-vasútvonal
| A Kaposvár–Siófok-vasútvonal a MÁV 35-ös számú egyvágányú, két végén: Kaposvár-Kaposvár kereskedelmi pu, illetve Siófok-Siófok kereskedelmi pu.
Új!!: Sió és Kaposvár–Siófok-vasútvonal · Többet látni »
Kölesd
Kölesd község Tolna vármegyében, a Szekszárdi járásban.
Új!!: Sió és Kölesd · Többet látni »
Köznévi utótag nélküli földrajzi nevek listája
A földrajzi nevek jelentős része magában foglal egy olyan földrajzi köznevet, amely megadja, melyik típusról van szó (tó, folyó, hegység, sziget stb.), például Velencei-tó, Szabadság-hegy, Csepel-sziget, l. a kötőjel szócikkben.
Új!!: Sió és Köznévi utótag nélküli földrajzi nevek listája · Többet látni »
Külső-Somogy
A Külső-Somogy mintegy 2750 km² területű dombság a Somogyi-dombság keleti, északkeleti részén.
Új!!: Sió és Külső-Somogy · Többet látni »
Kenessey Béla (építőmérnök)
Kenesei Kenessey Béla (Iváncsa, 1866. október 26. – Budapest, 1936. március 22.) építőmérnök, vízmérnök, miniszteri tanácsos, a magyar vízügyi szolgálat jelentős alakja.
Új!!: Sió és Kenessey Béla (építőmérnök) · Többet látni »
Kis-Koppány (patak)
A Kis-Koppány egy több kilométer hosszú patak Somogy vármegyében, Magyarországon.
Új!!: Sió és Kis-Koppány (patak) · Többet látni »
Kisszékely
Kisszékely község Tolna vármegyében, a Tamási járásban.
Új!!: Sió és Kisszékely · Többet látni »
Krieger Sámuel (térképész)
Regni Hungariae in suos circulos et comitatus divisi tabula nova (1785) Krieger Sámuel (Eperjes, 1730 körül – 1785–90 körül) földmérő mérnök, térképész.
Új!!: Sió és Krieger Sámuel (térképész) · Többet látni »
Lápos réti talaj
A lápos réti talaj talajgenetikai szempontból a réti talajok, diagnosztikai alapon a mezőségi talajok osztályán belül azoknak a talajféleségeknek a jelölése, amelyek kialakulásában döntő szerepet játszik az erőteljes túlnedvesedésnek való állandó vagy közel állandó kitettség (vízborítottság vagy közeli talajvíz), de a láptalajoktól eltérően a tőzegképződés folyamata nem indult meg.
Új!!: Sió és Lápos réti talaj · Többet látni »
Lepsény
Lepsény nagyközség Fejér vármegyében, az Enyingi járásban.
Új!!: Sió és Lepsény · Többet látni »
M6-os autópálya (Magyarország)
Az M6 autópálya egyik csomópontja Százhalombattánál Az M6-os autópálya Magyarországon, a Duna jobb partján déli irányban haladva kapcsolatot teremt Budapest és a déli Baranya vármegye székhelye, Pécs között.
Új!!: Sió és M6-os autópálya (Magyarország) · Többet látni »
M7-es autópálya (Magyarország)
M1-es autópálya közös szakaszán Budaörs mellett Az M1-M7 közös szakasza Budapest felé Az M7-es autópálya és a 71-es / 710-es főút csomópontja Balatonfőkajárnál A Kőröshegyi völgyhíd Az M7-es Kőröshegyi völgyhídja, a Balatonról A Kőröshegyi völgyhíd Letenye felől 250px 250px Magyar-horvát határátkelő Letenyénél Az M7-es autópálya Magyarország legrégebbi autópályája, mely Budapest, a Balaton és a délnyugati magyar-horvát országhatár között teremt korszerű közúti összeköttetést.
Új!!: Sió és M7-es autópálya (Magyarország) · Többet látni »
Magyar védelmi rendszerek a második világháborúban
A Magyar Királyság 1939-től 1944-ig több védelmi vonalat, illetve védőállást épített ki az akkori Magyarország területén.
Új!!: Sió és Magyar védelmi rendszerek a második világháborúban · Többet látni »
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Új!!: Sió és Magyarország · Többet látni »
Magyarország autópályái
Magyarországon az első autópályát, az M1-es és M7-es közös szakaszát 1964-ben építették és 1965.
Új!!: Sió és Magyarország autópályái · Többet látni »
Magyarország legbővizűbb folyóinak listája
A lista Magyarország legbővizűbb folyóit tartalmazza.
Új!!: Sió és Magyarország legbővizűbb folyóinak listája · Többet látni »
Magyarország nemzetiségei
A magyar Szent Korona országainak ethnográphiai térképe az 1880-ik évi népszámlálás adatai alapján. Budapest 1886 A 2011.
Új!!: Sió és Magyarország nemzetiségei · Többet látni »
Magyarország természetföldrajza
Magyarország 93 030 km²-es területével Közép-Európá délkeleti régiójában terül el.
Új!!: Sió és Magyarország természetföldrajza · Többet látni »
Magyarország vízi közlekedése
Magyarország domborzati térképe.
Új!!: Sió és Magyarország vízi közlekedése · Többet látni »
Magyarország vízrajza
Magyarország vízrajzát alapvetően meghatározza az a tény, hogy a Kárpát-medence közepén fekszik, a Kárpátok félkörétől körülvéve.
Új!!: Sió és Magyarország vízrajza · Többet látni »
Mészbetétes kerámia kultúrája
A mészbetétes kerámia kultúrája jelentős régészeti kultúra volt, mely a bronzkor középső szakaszában, az i. e. 19–18.
Új!!: Sió és Mészbetétes kerámia kultúrája · Többet látni »
Medina (Magyarország)
Medina község Tolna vármegyében, a Szekszárdi járásban, a Sió folyó jobb partján.
Új!!: Sió és Medina (Magyarország) · Többet látni »
Mezőföld
A Mezőföld Magyarország egyik földrajzi középtája a Dunától nyugatra, a Sió és a Duna között, a Duna menti síkság, a Dunántúli-középhegység, a Dunántúli-dombság és a Balaton között.
Új!!: Sió és Mezőföld · Többet látni »
Mezőkomárom
Mezőkomárom község Fejér vármegyében, az Enyingi járásban.
Új!!: Sió és Mezőkomárom · Többet látni »
Nagy Dezső (mérnök)
Kaáli Nagy Dezső (Kraszna, 1868. május 17. – Balatonújhely, 1940. március 22.) királyi kulturmérnök, miniszteri tanácsos.
Új!!: Sió és Nagy Dezső (mérnök) · Többet látni »
Nagyszékely
Nagyszékely (németül Großsäckl) község Tolna vármegyében, a Tamási járásban.
Új!!: Sió és Nagyszékely · Többet látni »
Ozora
Ozora község Tolna vármegyében, a Tamási járásban.
Új!!: Sió és Ozora · Többet látni »
Ozorai ütközet
Az ozorai ütközet az 1848–49-es forradalom és szabadságharc első olyan diadala volt, amelyet magyar részről népfelkelők és nemzetőrök vívtak meg.
Új!!: Sió és Ozorai ütközet · Többet látni »
Pálfa
Pálfa község Tolna vármegye Paksi járásában.
Új!!: Sió és Pálfa · Többet látni »
Pécsi egyházmegye
A Pécsi egyházmegye a római katolikus egyház egyik magyarországi egyházmegyéje, amit Szent István király alapított 1009-ben.
Új!!: Sió és Pécsi egyházmegye · Többet látni »
Pusztahencse
Pusztahencse község Tolna vármegye Paksi járásában.
Új!!: Sió és Pusztahencse · Többet látni »
Pusztaszabolcs–Pécs-vasútvonal
| A Pusztaszabolcs–Pécs-vasútvonal a MÁV 40-es számú, egyvágányú, -cel villamosított magyarországi vasúti fővonala, mely Budapestet Péccsel köti össze.
Új!!: Sió és Pusztaszabolcs–Pécs-vasútvonal · Többet látni »
Rétszilasi-tavak Természetvédelmi Terület
A Rétszilasi-tavak Természetvédelmi Terület Magyarország védett természeti területeinek egyike a Közép-Dunántúlon.
Új!!: Sió és Rétszilasi-tavak Természetvédelmi Terület · Többet látni »
Ságvár
Ságvár (latinul: Tricciana, németül: Schleugberg am Plattensee) község Somogy vármegyében, a Siófoki járásban.
Új!!: Sió és Ságvár · Többet látni »
Sárbogárd–Bátaszék-vasútvonal
| A Sárbogárd–Bátaszék-vasútvonal a MÁV 46-os számú fővonala a Mezőföld déli peremén.
Új!!: Sió és Sárbogárd–Bátaszék-vasútvonal · Többet látni »
Sárköz
A Sárköz Magyarország egyik tájegysége.
Új!!: Sió és Sárköz · Többet látni »
Sárszentlőrinc
Sárszentlőrinc község Tolna vármegye Paksi járásában.
Új!!: Sió és Sárszentlőrinc · Többet látni »
Sárvíz (folyó)
A Sárvíz egy magyarországi folyó a Mezőföld nyugati részén.
Új!!: Sió és Sárvíz (folyó) · Többet látni »
Sügér
A sügér (Perca), mint rendszertani nem, a törzsfejlődés szerint három ágra tagolódik.
Új!!: Sió és Sügér · Többet látni »
Seuso-kincs
date.
Új!!: Sió és Seuso-kincs · Többet látni »
Sió-csatorna kerékpárút
A Sió-csatorna kerékpárút egy kerékpárút Siófok és Siójut között Somogy vármegyében, mely a Sió jobb partja mentén húzódik, a kerékpárút ezáltal a Balatoni kerékpárút kiegészítőszakasza.
Új!!: Sió és Sió-csatorna kerékpárút · Többet látni »
Sióagárd
Sióagárd egy község Tolna vármegyében, a Szekszárdi járásban.
Új!!: Sió és Sióagárd · Többet látni »
Siófok
Siófok (a középkorban: Fuk, később: Fok, régies németességgel: Fock) kikötő- és üdülőváros Somogy vármegye északkeleti részén.
Új!!: Sió és Siófok · Többet látni »
Siójut
Siójut község Somogy vármegyében, a Siófoki járásban.
Új!!: Sió és Siójut · Többet látni »
Sigray Károly
Gróf alsó- és felsősurányi Sigray Károly (Felsősurány, 1716. szeptember 2. – Ivánc, 1800. július 8.) nagybirtokos főnemes, királyi tanácsos, hétszemélynök, Somogy vármegye főispánja.
Új!!: Sió és Sigray Károly · Többet látni »
Simontornya
Simontornya város Tolna vármegyében, a Tamási járásban.
Új!!: Sió és Simontornya · Többet látni »
Simontornyai vár
A simontornyai vár reneszánsz műemlék, Simontornya fő látnivalója.
Új!!: Sió és Simontornyai vár · Többet látni »
Somogy vármegye történelme
Somogy vármegye Magyarország Dél-dunántúli térségének közepén helyezkedik el.
Új!!: Sió és Somogy vármegye történelme · Többet látni »
Szabadhídvég
Szabadhídvég község Fejér vármegyében, az Enyingi járásban.
Új!!: Sió és Szabadhídvég · Többet látni »
Székesfehérvár–Gyékényes-vasútvonal
| A Székesfehérvár–Gyékényes-vasútvonal a MÁV 30-as számú -cel villamosított vasútvonala, a 30a számú Budapest–Székesfehérvár-vasútvonal folytatása.
Új!!: Sió és Székesfehérvár–Gyékényes-vasútvonal · Többet látni »
Szekszárd
római szarkofág a Nemzeti Múzeum kőtárából Szekszárd (régebbi írásmód szerint: Szegzárd, majd Szegszárd, ritkán a Szexárd alak is előfordult, vagy Sechsard, horvátul: Seksar) megyei jogú város, Tolna vármegye és a Szekszárdi járás székhelye, a szekszárdi borvidék központja.
Új!!: Sió és Szekszárd · Többet látni »
Tamási
Tamási város Tolna vármegyében, a Tamási járás központja.
Új!!: Sió és Tamási · Többet látni »
Tamási kistérség
A Tamási kistérség egy kistérség Tolna megyében, központja: Tamási.
Új!!: Sió és Tamási kistérség · Többet látni »
Tarkacsu
Tarkacsu, Tarhacsi vagy Tarhos (középgörög nyelven Tarkatzusz) Árpád fejedelem második legidősebb fia.
Új!!: Sió és Tarkacsu · Többet látni »
Tolna vármegye
Tolna vármegye, 1950 és 2022 között Tolna megye (németül: Komitat Tolnau, latinul: Comitatus Tolnensis) közigazgatási egység Magyarországon, a Dél-Dunántúlon.
Új!!: Sió és Tolna vármegye · Többet látni »
Tolna vármegye története
Tolna vármegye (németül: Komitat Tolnau, latinul: Comitatus Tolnensis) közigazgatási egység volt a Magyar Királyság dunántúli részében.
Új!!: Sió és Tolna vármegye története · Többet látni »
Tolnanémedi
Tolnanémedi község Tolna vármegyében, a Tamási járásban.
Új!!: Sió és Tolnanémedi · Többet látni »
Udvari
Udvari község a Dél-Dunántúli régióban, Tolna vármegyében, a Tamási járásban.
Új!!: Sió és Udvari · Többet látni »
Vatya-kultúra
A Vatya-kultúra egy középső bronzkori (kb. Kr. e. 1800–1350) régészeti kultúra volt a Duna két partján a Szentendrei- és a Mohácsi-sziget között.
Új!!: Sió és Vatya-kultúra · Többet látni »
Vén Duna (hajó)
A Vén Duna (ex. LV, ex. Szentendre, ex. Gulács) 1921-ben épített magyar személyhajó, melyet a DunaYacht Kft.
Új!!: Sió és Vén Duna (hajó) · Többet látni »
Völgységi-patak
A Völgységi-patak vízfolyás a baranyai Keleti-Mecsekben, illetve Tolna vármegye déli részében.
Új!!: Sió és Völgységi-patak · Többet látni »
Vörös László (térképész)
Vörös László mérnök, térképész.
Új!!: Sió és Vörös László (térképész) · Többet látni »
Veszprém vármegye története
Veszprém vármegye (németül: Komitat Wesprim, latinul: Comitatus Vesprimiensis) közigazgatási egység volt a Magyar Királyság dunántúli részében.
Új!!: Sió és Veszprém vármegye története · Többet látni »
Zagyva
A Zagyva a Tisza középső szakaszának legjelentősebb jobb parti mellékfolyója, a Nyugat-Mátra és a Cserhát legjelentősebb vízgyűjtője.
Új!!: Sió és Zagyva · Többet látni »
Zay Dezső
Zay Dezső Elemér (Nyíregyháza, 1886. április 2. – Simontornya, 1919. augusztus 11.) az osztrák-magyar hadsereg katonatisztje, majd a magyar Vörös Hadsereg dandárparancsnoka.
Új!!: Sió és Zay Dezső · Többet látni »
1896-os millenniumi ünnepségek
300px Az 1896-os millenniumi ünnepségek Magyarország fennállásának ezredik (millenniumi) évfordulója alkalmából tartott ünnepségsorozat volt országszerte 1896.
Új!!: Sió és 1896-os millenniumi ünnepségek · Többet látni »
2-es busz (Szekszárd)
A szekszárdi 2-es buszjárat Autóbusz-állomás és Palánk, vegyesbolt kapcsolatát látta el.
Új!!: Sió és 2-es busz (Szekszárd) · Többet látni »
2018. márciusi hóvihar Magyarországon
A 2018.
Új!!: Sió és 2018. márciusi hóvihar Magyarországon · Többet látni »
2A busz (Szekszárd)
A szekszárdi 2A buszjárat Palánk, vegyesbolt és az Autóbusz-állomás között közlekedett, naponta egy alkalommal 22:05-kor.
Új!!: Sió és 2A busz (Szekszárd) · Többet látni »
2Y busz (Szekszárd)
A szekszárdi 2Y buszjárat az Autóbusz-állomás és Palánk, vegyesbolt között közlekedett.
Új!!: Sió és 2Y busz (Szekszárd) · Többet látni »
5112-es mellékút (Magyarország)
Az 5112-es mellékút egy több mint 25 kilométer hosszú, négy számjegyű mellékút Tolna vármegye keleti részén; Tolna és Fadd összekötését szolgálja részint egymással, részint az északi, illetve déli irányból szomszédos települések némelyikével, köztük Pakssal és a megyeszékhely Szekszárddal.
Új!!: Sió és 5112-es mellékút (Magyarország) · Többet látni »
61-es főút (Magyarország)
A 61-es számú főút Dunaföldvártól Nagykanizsáig tart.
Új!!: Sió és 61-es főút (Magyarország) · Többet látni »
6232-es mellékút (Magyarország)
A 6232-es számú mellékút egy több mint húsz kilométer hosszú, négy számjegyű mellékút Tolna vármegye északi részén.
Új!!: Sió és 6232-es mellékút (Magyarország) · Többet látni »
6233-as mellékút (Magyarország)
A 6233-as számú mellékút egy közel 23 kilométer hosszú, négy számjegyű mellékút Tolna vármegye északi részén.
Új!!: Sió és 6233-as mellékút (Magyarország) · Többet látni »
6311-es mellékút (Magyarország)
A 6311-es számú mellékút egy 7,5 kilométer hosszú, négy számjegyű mellékút Fejér vármegye és Tolna vármegye határvidékén.
Új!!: Sió és 6311-es mellékút (Magyarország) · Többet látni »
6316-os mellékút (Magyarország)
A 6316-os számú mellékút egy közel tíz kilométer hosszú, négy számjegyű mellékút Tolna vármegye középső részén.
Új!!: Sió és 6316-os mellékút (Magyarország) · Többet látni »
6317-es mellékút (Magyarország)
A 6317-es számú mellékút egy több mint negyvenkét kilométer hosszú, négy számjegyű mellékút Tolna vármegyében.
Új!!: Sió és 6317-es mellékút (Magyarország) · Többet látni »
6319-es mellékút (Magyarország)
A 6319-es számú mellékút egy szűk öt kilométer hosszú, négy számjegyű mellékút Tolna vármegyében.
Új!!: Sió és 6319-es mellékút (Magyarország) · Többet látni »
6402-es mellékút (Magyarország)
A 6402-es számú mellékút egy négy számjegyű, körülbelül 24 kilométeres hosszúságú mellékút a Dunántúlon.
Új!!: Sió és 6402-es mellékút (Magyarország) · Többet látni »
6403-as mellékút (Magyarország)
A 6403-as számú mellékút egy közel tíz kilométer hosszú, négy számjegyű mellékút Somogy vármegye déli részén.
Új!!: Sió és 6403-as mellékút (Magyarország) · Többet látni »
6407-es mellékút (Magyarország)
A 6407-es számú mellékút egy több mint harmincegy kilométer hosszú, négy számjegyű mellékút Fejér vármegye és Tolna vármegye határvidékén, de több mint 90 százalékban utóbbi megye területén.
Új!!: Sió és 6407-es mellékút (Magyarország) · Többet látni »
7-es főút (Magyarország)
A 7-es főút egy magyarországi főút, amely összeköti a fővárost a magyar-horvát határral.
Új!!: Sió és 7-es főút (Magyarország) · Többet látni »
88-as busz (Szekszárd)
A szekszárdi 88-as jelzésű autóbusz csúcsidőn kívül (mikor a 2, 2Y, 8, 8A járatok már nem közlekedtek), valamint hétvégi időszakban biztosított kapcsolatot Palánk (a város északi része) és a Tesco áruházi végállomás között.
Új!!: Sió és 88-as busz (Szekszárd) · Többet látni »
