Megnyitás a Google TérképenTartalomjegyzék
128 kapcsolatok: A Balaton vízszintjének szabályzása, Alföld, Amuri kagyló, Apari-patak, Őcsény, Bakony–Balaton UNESCO Globális Geopark, Balaton, Balaton-medence, Balatoni Hajózási Zrt., Balatonkiliti, Balatonszabadi, Beloiannisz (hajó), Beszédes József, Bikács, Bogyiszló, Bozót-patak, Cinca-Csíkgát, Déli Vasút, Dombó Pál, Dombóvár–Lepsény-vasútvonal, Duna, Duna–Dráva Nemzeti Park, Dunai svábok, Dunántúl, Dunántúli-dombság, Dunántúli-középhegység, Európai harcsa, Fejér vármegye, Felsőnyék, Felsőrácegres, Fokgazdálkodás, Gaja-patak, Galerius római császár, Görbő, Gemenc, Hableány (hajó, 1867), Hajózási csatorna, Hankóczy Jenő (hajótervező), Harc, Hotel Margaret, Illyés Gyula, Jaba-patak, Kajdacs, Kapos, Kaposense flórajárás, Kaposvár–Siófok-vasútvonal, Kölesd, Köznévi utótag nélküli földrajzi nevek listája, Külső-Somogy, Kenessey Béla (építőmérnök), ... Bővíteni index (78 több) »
A Balaton vízszintjének szabályzása
Cholnoky Jenő: A Balaton valószínű kiterjedése a római uralom végétől a honfoglalásighttps://library.hungaricana.hu/hu/view/SZAK_BAKO_BalatonTudTanEredm_07/?pg.
Megnézni Sió és A Balaton vízszintjének szabályzása
Alföld
Az Alföld (vagy régebben: Nagy Magyar Alföld) morfológiailag az eurázsiai sztyeppevidék legnyugatibb területe, kiterjedése kb.
Megnézni Sió és Alföld
Amuri kagyló
Az amuri kagyló (Sinanodonta woodiana) a kagylók (Bivalvia) osztályába, a folyamikagylók (Unionoida) rendjébe és a folyamikagyló-félék (Unionidae) családjába tartozó faj.
Megnézni Sió és Amuri kagyló
Apari-patak
Az Apari-patak vízfolyás a Völgységben, Tolna vármegye déli részében.
Megnézni Sió és Apari-patak
Őcsény
Őcsény község Tolna vármegye Szekszárdi járásában, a megyeszékhely központjától mintegy 6 km-es távolságra.
Megnézni Sió és Őcsény
Bakony–Balaton UNESCO Globális Geopark
A Bakony–Balaton UNESCO Globális Geopark vagy röviden Bakony–Balaton Geopark Magyarország területén, a Dunántúl középső részén elhelyezkedő, 2006-ban alapított geopark.
Megnézni Sió és Bakony–Balaton UNESCO Globális Geopark
Balaton
Balatongyörökön, a 448 méter magas Boncsostetőn A Balaton (költői nevén: „a magyar tenger”, becenevén: Balcsi, németül: Plattensee, latinul: Lacus Pelso, horvátul: Blatno jezero) tó a Dunántúlon, Közép-Európa legnagyobb tava, Magyarország vízrajzának meghatározó eleme.
Megnézni Sió és Balaton
Balaton-medence
A Balaton-medence a Dunántúli dombság egyik középtája.
Megnézni Sió és Balaton-medence
Balatoni Hajózási Zrt.
A Balatoni Hajózási Zrt. (röviden BAHART) a Balaton legnagyobb hajózási társasága.
Megnézni Sió és Balatoni Hajózási Zrt.
Balatonkiliti
Balatonkiliti Siófok déli, kertvárosi városrésze, melyet 1968-ban csatoltak a városhoz.
Megnézni Sió és Balatonkiliti
Balatonszabadi
Balatonszabadi község Somogy vármegyében, a Siófoki járásban.
Megnézni Sió és Balatonszabadi
Beloiannisz (hajó)
A Beloiannisz 1952-es építésű, magyar utasszállító motorhajó, mely évtizedekig közlekedett a Balatonon, és ezáltal az egyik legismertebb magyar hajó.
Megnézni Sió és Beloiannisz (hajó)
Beszédes József
Beszédes József szobra Siófokon (Vígh Tamás alkotása – 1963) Beszédes József (Magyarkanizsa, 1787. február 12. – Dunaföldvár, 1852. február 28.) vízépítő mérnök, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja.
Megnézni Sió és Beszédes József
Bikács
Bikács (németül Wiekatsch) község Tolna vármegye Paksi járásában.
Megnézni Sió és Bikács
Bogyiszló
Bogyiszló község Tolna vármegyében, a Tolnai járásban.
Megnézni Sió és Bogyiszló
Bozót-patak
A Bozót-patak Kislángtól északkeletre ered, Fejér vármegyében.
Megnézni Sió és Bozót-patak
Cinca-Csíkgát
A Cinca-Csíkgát a Sió bal oldali mellékvize Fejér vármegyében, a Balatonfő és környéke vizeit gyűjti össze a Balatontól keletre.
Megnézni Sió és Cinca-Csíkgát
Déli Vasút
A Déli Vasút egykori hálózata Magyarországon A vasútvonal megnyitásáról tudósító korabeli újságcikk A Déli Vasút, teljes – kétnyelvű – nevén k. k. priv.
Megnézni Sió és Déli Vasút
Dombó Pál
Dombóvár mezővárosi pecsétje - 1715 Dombó (Dombay) Pál (Tolna vármegye, XV. sz. - Tolna vm. XVI. sz. második fele, a felsőnyéki templomban temették el) jogtudós, a királyi tábla egyik bírája.
Megnézni Sió és Dombó Pál
Dombóvár–Lepsény-vasútvonal
| A Dombóvár–Lepsény-vasútvonal a MÁV 49-es számú nem villamosított vasútvonala volt a Külső-Somogy dombvidékén.
Megnézni Sió és Dombóvár–Lepsény-vasútvonal
Duna
A Duna Európa második leghosszabb folyama az oroszországi Volga után.
Megnézni Sió és Duna
Duna–Dráva Nemzeti Park
Az 1990-es évek elején eredetileg Jugoszláviával közösen tervezett nemzeti park a közben bekövetkezett változások miatt nem alakulhatott meg, így a Duna–Dráva Nemzeti Park 1996-ban csak Magyarország területén jött létre.
Megnézni Sió és Duna–Dráva Nemzeti Park
Dunai svábok
A dunai svábok (más néven Duna menti németek, németül Donauschwaben) az egykori Magyar Királyság és utódállamai, így a mai Magyarország területén élő német nyelvű népcsoport elnevezése.
Megnézni Sió és Dunai svábok
Dunántúl
A Dunántúl Magyarország térképén Országrészek (NUTS 1) Pannonhalma Balaton A Dunántúl turisztikai régiói A Dunántúl vagy Nyugat-Magyarország (latinul: Transdanubia) Magyarország nyugati területének elnevezése.
Megnézni Sió és Dunántúl
Dunántúli-dombság
A Dunántúli-dombság változatos felépítésű és felszínű magyarországi nagytáj.
Megnézni Sió és Dunántúli-dombság
Dunántúli-középhegység
A Dunántúli-középhegység részei A Dunántúli-középhegység, vagy régi nevén Nyugati-középhegység Magyarország egyik nagytája, amely a Kisalföld, a Zalai-dombság, a Balaton és a Mezőföld között helyezkedik el.
Megnézni Sió és Dunántúli-középhegység
Európai harcsa
Az európai harcsa (Silurus glanis), a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályába, a harcsaalakúak (Siluriformes) rendjébe és a harcsafélék (Siluridae) családjába tartozó faj.
Megnézni Sió és Európai harcsa
Fejér vármegye
A Bory-vár Fejér vármegye (1950-től 2022-ig hivatalosan Fejér megye, németül: Komitat Stuhlweiß) Magyarország fő közigazgatási egységeinek egyike, a Közép-Dunántúl régió központi vármegyéje.
Megnézni Sió és Fejér vármegye
Felsőnyék
Felsőnyék község Tolna vármegyében, a Tamási járásban található.
Megnézni Sió és Felsőnyék
Felsőrácegres
Felsőrácegres avagy Felsőrácegrespuszta közigazgatásilag Pálfához tartozó kicsiny falucska.
Megnézni Sió és Felsőrácegres
Fokgazdálkodás
Fokgazdálkodás szűkebb értelemben az ártéri gazdálkodás vízgazdálkodási módszertana, aminek lényege, a természetszerű oldalirányú vízkivezetés, vagyis az árvizek fokokon való kivezetése az ártéri laposokba, tavakba, illetve átvezetése az ártéri laposok, tavak között.
Megnézni Sió és Fokgazdálkodás
Gaja-patak
A Gaja-patak a Keleti-Bakony legfontosabb vízfolyása.
Megnézni Sió és Gaja-patak
Galerius római császár
Galerius Maximianus, általánosan elterjedt néven Galerius császár (Gamzigrad, 260 körül – Nicomedia, 311. május 5.) teljes nevén Caius Galerius Valerius Maximianus, római császár, azaz augustus 305-től 311-ig.
Megnézni Sió és Galerius római császár
Görbő
Görbő 1930 óta Pincehelyhez tartozó egykori község, Tolna vármegye északi részén, a Kapos és a Sió összefolyásától pár kilométerre található a 61-es főút és a 6313-as mellékút találkozásánál.
Megnézni Sió és Görbő
Gemenc
Sió csatornán A Gemenc vagy Gemenci erdő egy nagy területen elhelyezkedő, természetvédelmi oltalom alatt álló ártéri erdő a Duna mentén, Magyarország középső déli részén.
Megnézni Sió és Gemenc
Hableány (hajó, 1867)
A Hableány lapátkerekes folyami luxusgőzhajót gróf Széchenyi Ödön építtette 1867-ben.
Megnézni Sió és Hableány (hajó, 1867)
Hajózási csatorna
A hajózási csatorna vagy hajózócsatorna mesterséges medrű folyóvíz.
Megnézni Sió és Hajózási csatorna
Hankóczy Jenő (hajótervező)
jégvitorlások Balatonfüreden 260x260pxHankóczy Benacsek Jenő hajótervező, vezérigazgató (Veszprém, 1903. június 18. ‒ Budapest, 1976. december 26).
Megnézni Sió és Hankóczy Jenő (hajótervező)
Harc
Harc község Tolna vármegyében, a Szekszárdi járásban.
Megnézni Sió és Harc
Hotel Margaret
A Hotel Margaret 2022-ben bemutatott magyar krimi-vígjátéksorozat, amelyet Hámori Barbara alkotott és rendezett.
Megnézni Sió és Hotel Margaret
Illyés Gyula
Illyés Gyula (eredetileg, 1933-ig Illés Gyula; Sárszentlőrinc-Felsőrácegrespuszta, 1902. november 2. – Budapest, 1983. április 15.) háromszoros Kossuth-díjas magyar költő, író, drámaíró, műfordító, lapszerkesztő, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja.
Megnézni Sió és Illyés Gyula
Jaba-patak
jobbra A Jaba-patak Magyarország felszíni vízfolyásainak egyike, Külső-Somogyban, a Balatontól délre folyik.
Megnézni Sió és Jaba-patak
Kajdacs
Kajdacs község Tolna vármegye Paksi járásában.
Megnézni Sió és Kajdacs
Kapos
A Kapos a Sió mellékfolyója, vízgyűjtője része a Duna vízgyűjtő területének.
Megnézni Sió és Kapos
Kaposense flórajárás
Szúrós csodabogyó Illír sáfrány Pirítógyökér A Kaposense a Dél-Dunántúlt felölelő Praeilliricum flóravidék egyik flórajárása.
Megnézni Sió és Kaposense flórajárás
Kaposvár–Siófok-vasútvonal
| A Kaposvár–Siófok-vasútvonal a MÁV 35-ös számú egyvágányú, két végén: Kaposvár-Kaposvár kereskedelmi pu, illetve Siófok-Siófok kereskedelmi pu.
Megnézni Sió és Kaposvár–Siófok-vasútvonal
Kölesd
Kölesd község Tolna vármegyében, a Szekszárdi járásban.
Megnézni Sió és Kölesd
Köznévi utótag nélküli földrajzi nevek listája
A földrajzi nevek jelentős része magában foglal egy olyan földrajzi köznevet, amely megadja, melyik típusról van szó (tó, folyó, hegység, sziget stb.), például Velencei-tó, Szabadság-hegy, Csepel-sziget, l.
Megnézni Sió és Köznévi utótag nélküli földrajzi nevek listája
Külső-Somogy
A Külső-Somogy mintegy 2750 km² területű dombság a Somogyi-dombság keleti, északkeleti részén.
Megnézni Sió és Külső-Somogy
Kenessey Béla (építőmérnök)
Kenesei Kenessey Béla (Iváncsa, 1866. október 26. – Budapest, 1936. március 22.) építőmérnök, vízmérnök, miniszteri tanácsos, a magyar vízügyi szolgálat jelentős alakja.
Megnézni Sió és Kenessey Béla (építőmérnök)
Kis-Koppány (patak)
A Kis-Koppány egy több kilométer hosszú patak Somogy vármegyében, Magyarországon.
Megnézni Sió és Kis-Koppány (patak)
Kisszékely
Kisszékely község Tolna vármegyében, a Tamási járásban.
Megnézni Sió és Kisszékely
Krieger Sámuel (térképész)
Regni Hungariae in suos circulos et comitatus divisi tabula nova (1785) Krieger Sámuel (Eperjes, 1730 körül – 1785–90 körül) földmérő mérnök, térképész.
Megnézni Sió és Krieger Sámuel (térképész)
Lápos réti talaj
A lápos réti talaj talajgenetikai szempontból a réti talajok, diagnosztikai alapon a mezőségi talajok osztályán belül azoknak a talajféleségeknek a jelölése, amelyek kialakulásában döntő szerepet játszik az erőteljes túlnedvesedésnek való állandó vagy közel állandó kitettség (vízborítottság vagy közeli talajvíz), de a láptalajoktól eltérően a tőzegképződés folyamata nem indult meg.
Megnézni Sió és Lápos réti talaj
Lepsény
Lepsény nagyközség Fejér vármegyében, az Enyingi járásban.
Megnézni Sió és Lepsény
M6-os autópálya (Magyarország)
Az M6 autópálya egyik csomópontja Százhalombattánál Az M6-os autópálya Magyarországon, a Duna jobb partján déli irányban haladva kapcsolatot teremt Budapest és a déli Baranya vármegye székhelye, Pécs között.
Megnézni Sió és M6-os autópálya (Magyarország)
M7-es autópálya (Magyarország)
M1-es autópálya közös szakaszán Budaörs mellett Az M1-M7 közös szakasza Budapest felé Az M7-es autópálya és a 71-es / 710-es főút csomópontja Balatonfőkajárnál A Kőröshegyi völgyhíd Az M7-es Kőröshegyi völgyhídja, a Balatonról A Kőröshegyi völgyhíd Letenye felől 250px 250px Magyar-horvát határátkelő Letenyénél Az M7-es autópálya Magyarország legrégebbi autópályája, mely Budapest, a Balaton és a délnyugati magyar-horvát országhatár között teremt korszerű közúti összeköttetést.
Megnézni Sió és M7-es autópálya (Magyarország)
Magyar védelmi rendszerek a második világháborúban
A Magyar Királyság 1939-től 1944-ig több védelmi vonalat, illetve védőállást épített ki az akkori Magyarország területén.
Megnézni Sió és Magyar védelmi rendszerek a második világháborúban
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja.
Megnézni Sió és Magyarország
Magyarország autópályái
Magyarországon az első autópályát, az M1-es és M7-es közös szakaszát 1964-ben építették és 1965.
Megnézni Sió és Magyarország autópályái
Magyarország legbővizűbb folyóinak listája
A lista Magyarország legbővizűbb folyóit tartalmazza.
Megnézni Sió és Magyarország legbővizűbb folyóinak listája
Magyarország nemzetiségei
A magyar Szent Korona országainak ethnográphiai térképe az 1880-ik évi népszámlálás adatai alapján. Budapest 1886 A 2011.
Megnézni Sió és Magyarország nemzetiségei
Magyarország természetföldrajza
Magyarország 93 030 km²-es területével Közép-Európá délkeleti régiójában terül el.
Megnézni Sió és Magyarország természetföldrajza
Magyarország vízi közlekedése
Magyarország domborzati térképe.
Megnézni Sió és Magyarország vízi közlekedése
Magyarország vízrajza
Magyarország vízrajzát alapvetően meghatározza az a tény, hogy a Kárpát-medence közepén fekszik, a Kárpátok félkörétől körülvéve.
Megnézni Sió és Magyarország vízrajza
Mészbetétes kerámia kultúrája
A mészbetétes kerámia kultúrája jelentős régészeti kultúra volt, mely a bronzkor középső szakaszában, az i. e. 19–18.
Megnézni Sió és Mészbetétes kerámia kultúrája
Medina (Magyarország)
Medina község Tolna vármegyében, a Szekszárdi járásban, a Sió folyó jobb partján.
Megnézni Sió és Medina (Magyarország)
Mezőföld
A Mezőföld Magyarország egyik földrajzi középtája a Dunától nyugatra, a Sió és a Duna között, a Duna menti síkság, a Dunántúli-középhegység, a Dunántúli-dombság és a Balaton között.
Megnézni Sió és Mezőföld
Mezőkomárom
Mezőkomárom község Fejér vármegyében, az Enyingi járásban.
Megnézni Sió és Mezőkomárom
Nagy Dezső (mérnök)
Kaáli Nagy Dezső (Kraszna, 1868. május 17. – Balatonújhely, 1940. március 22.) királyi kulturmérnök, miniszteri tanácsos.
Megnézni Sió és Nagy Dezső (mérnök)
Nagyszékely
Nagyszékely (németül Großsäckl) község Tolna vármegyében, a Tamási járásban.
Megnézni Sió és Nagyszékely
Ozora
Ozora község Tolna vármegyében, a Tamási járásban.
Megnézni Sió és Ozora
Ozorai ütközet
Az ozorai ütközet az 1848–49-es forradalom és szabadságharc első olyan diadala volt, amelyet magyar részről népfelkelők és nemzetőrök vívtak meg.
Megnézni Sió és Ozorai ütközet
Pálfa
Pálfa község Tolna vármegye Paksi járásában.
Megnézni Sió és Pálfa
Pécsi egyházmegye
A Pécsi egyházmegye a római katolikus egyház egyik magyarországi egyházmegyéje, amit Szent István király alapított 1009-ben.
Megnézni Sió és Pécsi egyházmegye
Pusztahencse
Pusztahencse község Tolna vármegye Paksi járásában.
Megnézni Sió és Pusztahencse
Pusztaszabolcs–Pécs-vasútvonal
| A Pusztaszabolcs–Pécs-vasútvonal a MÁV 40-es számú, egyvágányú, -cel villamosított magyarországi vasúti fővonala, mely Budapestet Péccsel köti össze.
Megnézni Sió és Pusztaszabolcs–Pécs-vasútvonal
Rétszilasi-tavak Természetvédelmi Terület
A Rétszilasi-tavak Természetvédelmi Terület Magyarország védett természeti területeinek egyike a Közép-Dunántúlon.
Megnézni Sió és Rétszilasi-tavak Természetvédelmi Terület
Ságvár
Ságvár (latinul: Tricciana, németül: Schleugberg am Plattensee) község Somogy vármegyében, a Siófoki járásban.
Megnézni Sió és Ságvár
Sárbogárd–Bátaszék-vasútvonal
| A Sárbogárd–Bátaszék-vasútvonal a MÁV 46-os számú fővonala a Mezőföld déli peremén.
Megnézni Sió és Sárbogárd–Bátaszék-vasútvonal
Sárköz
A Sárköz Magyarország egyik tájegysége.
Megnézni Sió és Sárköz
Sárszentlőrinc
Sárszentlőrinc község Tolna vármegye Paksi járásában.
Megnézni Sió és Sárszentlőrinc
Sárvíz (folyó)
A Sárvíz egy magyarországi folyó a Mezőföld nyugati részén.
Megnézni Sió és Sárvíz (folyó)
Sügér
A sügér (Perca), mint rendszertani nem, a törzsfejlődés szerint három ágra tagolódik.
Megnézni Sió és Sügér
Seuso-kincs
date.
Megnézni Sió és Seuso-kincs
Sió-csatorna kerékpárút
A Sió-csatorna kerékpárút egy kerékpárút Siófok és Siójut között Somogy vármegyében, mely a Sió jobb partja mentén húzódik, a kerékpárút ezáltal a Balatoni kerékpárút kiegészítőszakasza.
Megnézni Sió és Sió-csatorna kerékpárút
Sióagárd
Sióagárd egy község Tolna vármegyében, a Szekszárdi járásban.
Megnézni Sió és Sióagárd
Siófok
Siófok (a középkorban: Fuk, később: Fok, régies németességgel: Fock) kikötő- és üdülőváros Somogy vármegye északkeleti részén.
Megnézni Sió és Siófok
Siójut
Siójut község Somogy vármegyében, a Siófoki járásban.
Megnézni Sió és Siójut
Sigray Károly
Gróf alsó- és felsősurányi Sigray Károly (Felsősurány, 1716. szeptember 2. – Ivánc, 1800. július 8.) nagybirtokos főnemes, királyi tanácsos, hétszemélynök, Somogy vármegye főispánja.
Megnézni Sió és Sigray Károly
Simontornya
Simontornya város Tolna vármegyében, a Tamási járásban.
Megnézni Sió és Simontornya
Simontornyai vár
A simontornyai vár reneszánsz műemlék, Simontornya fő látnivalója.
Megnézni Sió és Simontornyai vár
Somogy vármegye történelme
Somogy vármegye Magyarország Dél-dunántúli térségének közepén helyezkedik el.
Megnézni Sió és Somogy vármegye történelme
Szabadhídvég
Szabadhídvég község Fejér vármegyében, az Enyingi járásban.
Megnézni Sió és Szabadhídvég
Székesfehérvár–Gyékényes-vasútvonal
| A Székesfehérvár–Gyékényes-vasútvonal a MÁV 30-as számú -cel villamosított vasútvonala, a 30a számú Budapest–Székesfehérvár-vasútvonal folytatása.
Megnézni Sió és Székesfehérvár–Gyékényes-vasútvonal
Szekszárd
római szarkofág a Nemzeti Múzeum kőtárából Szekszárd (régebbi írásmód szerint: Szegzárd, majd Szegszárd, ritkán a Szexárd alak is előfordult, vagy Sechsard, horvátul: Seksar) megyei jogú város, Tolna vármegye és a Szekszárdi járás székhelye, a szekszárdi borvidék központja.
Megnézni Sió és Szekszárd
Tamási
Tamási város Tolna vármegyében, a Tamási járás központja.
Megnézni Sió és Tamási
Tamási kistérség
A Tamási kistérség egy kistérség Tolna megyében, központja: Tamási.
Megnézni Sió és Tamási kistérség
Tarkacsu
Tarkacsu, Tarhacsi vagy Tarhos (középgörög nyelven Tarkatzusz) Árpád fejedelem második legidősebb fia.
Megnézni Sió és Tarkacsu
Tolna vármegye
Tolna vármegye, 1950 és 2022 között Tolna megye (németül: Komitat Tolnau, latinul: Comitatus Tolnensis) közigazgatási egység Magyarországon, a Dél-Dunántúlon.
Megnézni Sió és Tolna vármegye
Tolna vármegye története
Tolna vármegye (németül: Komitat Tolnau, latinul: Comitatus Tolnensis) közigazgatási egység volt a Magyar Királyság dunántúli részében.
Megnézni Sió és Tolna vármegye története
Tolnanémedi
Tolnanémedi község Tolna vármegyében, a Tamási járásban.
Megnézni Sió és Tolnanémedi
Udvari
Udvari község a Dél-Dunántúli régióban, Tolna vármegyében, a Tamási járásban.
Megnézni Sió és Udvari
Vatya-kultúra
A Vatya-kultúra egy középső bronzkori (kb. Kr. e. 1800–1350) régészeti kultúra volt a Duna két partján a Szentendrei- és a Mohácsi-sziget között.
Megnézni Sió és Vatya-kultúra
Vén Duna (hajó)
A Vén Duna (ex. LV, ex. Szentendre, ex. Gulács) 1921-ben épített magyar személyhajó, melyet a DunaYacht Kft.
Megnézni Sió és Vén Duna (hajó)
Völgységi-patak
A Völgységi-patak vízfolyás a baranyai Keleti-Mecsekben, illetve Tolna vármegye déli részében.
Megnézni Sió és Völgységi-patak
Vörös László (térképész)
Vörös László mérnök, térképész.
Megnézni Sió és Vörös László (térképész)
Veszprém vármegye története
Veszprém vármegye (németül: Komitat Wesprim, latinul: Comitatus Vesprimiensis) közigazgatási egység volt a Magyar Királyság dunántúli részében.
Megnézni Sió és Veszprém vármegye története
Zagyva
A Zagyva a Tisza középső szakaszának legjelentősebb jobb parti mellékfolyója, a Nyugat-Mátra és a Cserhát legjelentősebb vízgyűjtője.
Megnézni Sió és Zagyva
Zay Dezső
Zay Dezső Elemér (Nyíregyháza, 1886. április 2. – Simontornya, 1919. augusztus 11.) az osztrák-magyar hadsereg katonatisztje, majd a magyar Vörös Hadsereg dandárparancsnoka.
Megnézni Sió és Zay Dezső
1896-os millenniumi ünnepségek
300px Az 1896-os millenniumi ünnepségek Magyarország fennállásának ezredik (millenniumi) évfordulója alkalmából tartott ünnepségsorozat volt országszerte 1896.
Megnézni Sió és 1896-os millenniumi ünnepségek
2-es busz (Szekszárd)
A szekszárdi 2-es buszjárat Autóbusz-állomás és Palánk, vegyesbolt kapcsolatát látta el.
Megnézni Sió és 2-es busz (Szekszárd)
2018. márciusi hóvihar Magyarországon
A 2018.
Megnézni Sió és 2018. márciusi hóvihar Magyarországon
2A busz (Szekszárd)
A szekszárdi 2A buszjárat Palánk, vegyesbolt és az Autóbusz-állomás között közlekedett, naponta egy alkalommal 22:05-kor.
Megnézni Sió és 2A busz (Szekszárd)
2Y busz (Szekszárd)
A szekszárdi 2Y buszjárat az Autóbusz-állomás és Palánk, vegyesbolt között közlekedett.
Megnézni Sió és 2Y busz (Szekszárd)
5112-es mellékút (Magyarország)
Az 5112-es mellékút egy több mint 25 kilométer hosszú, négy számjegyű mellékút Tolna vármegye keleti részén; Tolna és Fadd összekötését szolgálja részint egymással, részint az északi, illetve déli irányból szomszédos települések némelyikével, köztük Pakssal és a megyeszékhely Szekszárddal.
Megnézni Sió és 5112-es mellékút (Magyarország)
61-es főút (Magyarország)
A 61-es számú főút Dunaföldvártól Nagykanizsáig tart.
Megnézni Sió és 61-es főút (Magyarország)
6232-es mellékút (Magyarország)
A 6232-es számú mellékút egy több mint húsz kilométer hosszú, négy számjegyű mellékút Tolna vármegye északi részén.
Megnézni Sió és 6232-es mellékút (Magyarország)
6233-as mellékút (Magyarország)
A 6233-as számú mellékút egy közel 23 kilométer hosszú, négy számjegyű mellékút Tolna vármegye északi részén.
Megnézni Sió és 6233-as mellékút (Magyarország)
6311-es mellékút (Magyarország)
A 6311-es számú mellékút egy 7,5 kilométer hosszú, négy számjegyű mellékút Fejér vármegye és Tolna vármegye határvidékén.
Megnézni Sió és 6311-es mellékút (Magyarország)
6316-os mellékút (Magyarország)
A 6316-os számú mellékút egy közel tíz kilométer hosszú, négy számjegyű mellékút Tolna vármegye középső részén.
Megnézni Sió és 6316-os mellékút (Magyarország)
6317-es mellékút (Magyarország)
A 6317-es számú mellékút egy több mint negyvenkét kilométer hosszú, négy számjegyű mellékút Tolna vármegyében.
Megnézni Sió és 6317-es mellékút (Magyarország)
6319-es mellékút (Magyarország)
A 6319-es számú mellékút egy szűk öt kilométer hosszú, négy számjegyű mellékút Tolna vármegyében.
Megnézni Sió és 6319-es mellékút (Magyarország)
6402-es mellékút (Magyarország)
A 6402-es számú mellékút egy négy számjegyű, körülbelül 24 kilométeres hosszúságú mellékút a Dunántúlon.
Megnézni Sió és 6402-es mellékút (Magyarország)
6403-as mellékút (Magyarország)
A 6403-as számú mellékút egy közel tíz kilométer hosszú, négy számjegyű mellékút Somogy vármegye déli részén.
Megnézni Sió és 6403-as mellékút (Magyarország)
6407-es mellékút (Magyarország)
A 6407-es számú mellékút egy több mint harmincegy kilométer hosszú, négy számjegyű mellékút Fejér vármegye és Tolna vármegye határvidékén, de több mint 90 százalékban utóbbi megye területén.
Megnézni Sió és 6407-es mellékút (Magyarország)
7-es főút (Magyarország)
A 7-es főút egy magyarországi főút, amely összeköti a fővárost a magyar-horvát határral.
Megnézni Sió és 7-es főút (Magyarország)
88-as busz (Szekszárd)
A szekszárdi 88-as jelzésű autóbusz csúcsidőn kívül (mikor a 2, 2Y, 8, 8A járatok már nem közlekedtek), valamint hétvégi időszakban biztosított kapcsolatot Palánk (a város északi része) és a Tesco áruházi végállomás között.
Megnézni Sió és 88-as busz (Szekszárd)
Ismert mint Sió csatorna, Sió-csatorna.