Logo
Uniópédia
Kommunikáció
Szerezd meg: Google Play
Új! Töltse Uniópédia az Android™ készülék!
Ingyenes
Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
 

Proletárdiktatúra

Index Proletárdiktatúra

A proletárdiktatúra Karl Marx által a 19. század közepén bevezetett fogalom, azon átmeneti időszak megnevezésére szolgál, melynek során a proletariátus képviselői a kezükbe ragadnak minden hatalmat a tőkés társadalmakban fennálló burzsoá állam lerombolása érdekében, és ezzel lehetővé teszik az átmenetet egy osztályok nélküli társadalomba, a kommunizmusba.

57 kapcsolatok: A magyarországi zsidók története, A proletariátus diktatúrája, Abonyi Ármin, Alkotmány, Új gazdaságpolitika, Az értelmiség útja az osztályhatalomhoz, Államelmélet, Éri István, Északi hadjárat (Magyarország), Balla Aladár, Baranya–bajai Szerb–Magyar Köztársaság, Bihari Vörös Újság, Deák Béla (jogász), Diktatúra, Fényes Ösvény (forradalmi mozgalom), Friedrich István, Fundamentalizmus, Gömbös Gyula, Habsburg József magyar kormányzó, Hadiállapot Lengyelországban (1981–1983), Ignace Lepp, Iharosberény, Izraeli Kommunista Párt, Joszif Visszarionovics Sztálin, Jungerth-Arnóthy Mihály, Központi Sajtóvállalat, Kommunizmus, László Jenő, Leninizmus, Magyar Köztársaság (1989–), Magyar Nemzeti Tanács, Magyar Távirati Iroda, Magyar történelem, Magyarország, Magyarországi Szocialista Munkáspárt, Magyarországi Tanácsköztársaság, Marxizmus–leninizmus, Németország és Oroszország kapcsolatai, Nép, Niki (kisregény), Párizsi Kommün, Pogány József, Proletariátus, Proletariátus diktatúrája, Révai József (politikus), Rosa Luxemburg, Szabó Dezső (író), Sztálinizmus, Tanácsköztársaság, Tanácskommunizmus, ..., Tanácsok Országos Gyűlése, Trockizmus, Valburga, Vezetéselmélet, Vix-jegyzék, Zétényi–Takács-féle igazságtételi törvényjavaslat, 20. századi magyar történelem. Bővíteni index (7 több) »

A magyarországi zsidók története

A budapesti Dohány utcai zsinagóga A magyarországi zsidók története a Magyarország területén élő zsidók történetét öleli fel az ókortól a napjainkig.

Új!!: Proletárdiktatúra és A magyarországi zsidók története · Többet látni »

A proletariátus diktatúrája

#ÁTIRÁNYÍTÁS Proletárdiktatúra.

Új!!: Proletárdiktatúra és A proletariátus diktatúrája · Többet látni »

Abonyi Ármin

Abonyi Ármin, 1903-ig Adler (Nyitra, 1887. július 5. – ?) magyar tanító.

Új!!: Proletárdiktatúra és Abonyi Ármin · Többet látni »

Alkotmány

archivedate.

Új!!: Proletárdiktatúra és Alkotmány · Többet látni »

Új gazdaságpolitika

Az új gazdaságpolitika (oroszul: Новая экономическая политика; rövidítve: NEP) a szovjet gazdaságpolitika formája volt az 1920-as években, amelyben különböző tulajdonformák léteztek együtt a részleges piacgazdaság alapján.

Új!!: Proletárdiktatúra és Új gazdaságpolitika · Többet látni »

Az értelmiség útja az osztályhatalomhoz

Az értelmiség útja az osztályhatalomhoz című könyv Szelényi Iván és Konrád György szociológusok munkája, melyet 1973 decembere és 1974 szeptembere között írtak.

Új!!: Proletárdiktatúra és Az értelmiség útja az osztályhatalomhoz · Többet látni »

Államelmélet

Az államelmélet vagy államfilozófia tárgyát képezik az állam lehetséges definíciói, megjelenése, formái, feladatai és céljai, valamint működésének intézményi, társadalmi, etikai és jogi feltételei és korlátai.

Új!!: Proletárdiktatúra és Államelmélet · Többet látni »

Éri István

Éri István (Pécs, 1929. március 5. – Budapest, 2009. november 7.) magyar történész, régész, muzeológus, oktató és szakíró.

Új!!: Proletárdiktatúra és Éri István · Többet látni »

Északi hadjárat (Magyarország)

Az északi hadjárat a magyar Vörös Hadsereg 1919-es hadművelete volt, mely a csehek által megszállt, hajdan Magyarországhoz tartozó felvidéki területek elfoglalásáért indítottak.

Új!!: Proletárdiktatúra és Északi hadjárat (Magyarország) · Többet látni »

Balla Aladár

Balla Aladár (Újvidék, 1867. április 4. – Budapest, 1935. március 28.) ügyvéd, politikus, diplomata, az ellenforradalmi Nemzeti Kormány (avagy a harmadik Szegedi kormány) belügyminisztere.

Új!!: Proletárdiktatúra és Balla Aladár · Többet látni »

Baranya–bajai Szerb–Magyar Köztársaság

A Baranya–bajai Szerb–Magyar Köztársaság (vagy Srpsko-mađarska republika Baranja-Baja) rövid életű, nyolc napig fennálló bábállam volt, amelyet 1921.

Új!!: Proletárdiktatúra és Baranya–bajai Szerb–Magyar Köztársaság · Többet látni »

Bihari Vörös Újság

Bihari Vörös Újság politikai hetilap.

Új!!: Proletárdiktatúra és Bihari Vörös Újság · Többet látni »

Deák Béla (jogász)

Deák Béla (Kula, 1876. május 29. – Zombor, 1929. április 13.) jogász, Bács-Bodrog vármegye főügyésze (1911–1916), országgyűlési képviselő (1916–1918).

Új!!: Proletárdiktatúra és Deák Béla (jogász) · Többet látni »

Diktatúra

400x400pxA diktatúra vagy parancsuralom, önkényuralom olyan kormányzási forma, ahol egyetlen vezető személy (''diktátor'') vagy csoport (pl. párt, junta, család) minden hatalmat abszolút módon gyakorol, anélkül, hogy bármilyen törvény vagy intézmény korlátozná ebben.

Új!!: Proletárdiktatúra és Diktatúra · Többet látni »

Fényes Ösvény (forradalmi mozgalom)

A Perui Kommunista Párt (Spanyolul: Partido Comunista del Perú), elterjedtebb nevén a Fényes Ösvény (Sendero Luminoso), egy maoista nézeteket valló gerilla szervezet Peruban. A Fényes Ösvény 1980-ban kezdett fegyveres akciókat, ugyanezt az évszámot tartják a Perui belső viszályok kezdetének (a maoisták a Népek háborújának nevezik), amely során a fegyveres konfliktust értjük a perui kormány és a Perui Kommunista Párt fegyveres szárnya (Fényes Ösvény) között.

Új!!: Proletárdiktatúra és Fényes Ösvény (forradalmi mozgalom) · Többet látni »

Friedrich István

Friedrich István (Malacka, 1883. július 1. – Vác, 1951. november 25.) magyar miniszterelnök, labdarúgó-játékvezető, sportvezető, politikus, gépgyáros.

Új!!: Proletárdiktatúra és Friedrich István · Többet látni »

Fundamentalizmus

A fundamentalizmus az összehasonlító vallástudományban a különböző vallások legfontosabb írásaiban lévő alap tanításainak vagy ősi hagyományok legfontosabb elemeinek hangsúlyozása, radikális sok esetben szabályszerű formában való alkalmazása.

Új!!: Proletárdiktatúra és Fundamentalizmus · Többet látni »

Gömbös Gyula

Vitéz jákfai Gömbös Gyula (Murga, Tolna vármegye, 1886. december 26. – München, 1936. október 6.), császári és királyi (k. u. k.) vezérkari tiszt, magyar királyi szolgálaton kívüli gyalogsági tábornok, politikus, országgyűlési képviselő, titkos tanácsos, honvédelmi miniszter, a Magyar Királyság miniszterelnöke 1932-től haláláig.

Új!!: Proletárdiktatúra és Gömbös Gyula · Többet látni »

Habsburg József magyar kormányzó

Vitéz Habsburg–Lotaringiai József Ágost (ismert még mint Ausztriai József Ágost főherceg, teljes nevén József Ágost Viktor Kelemen Mária) (Alcsút, Ausztria–Magyarország, 1872. augusztus 9. – Rain, Nyugat-Németország, 1962. július 6.) a Habsburg–Lotaringiai-házból származó osztrák főherceg, magyar királyi herceg, honvéd tábornagy, a Felsőház tagja, aki 1918 novemberében a Magyar Királyság királyi helytartója, majd a Magyar Népköztársaság kormányzója 1919 augusztusában.

Új!!: Proletárdiktatúra és Habsburg József magyar kormányzó · Többet látni »

Hadiállapot Lengyelországban (1981–1983)

Az 1981–1983 között fennállt lengyelországi hadiállapotot Wojciech Jaruzelski tábornok, a Lengyel Népköztársaság miniszterelnöke, egyben a Lengyel Egyesült Munkáspárt (LEMP, lengyel rövidítése PVAP) első titkára rendelte el azzal a céllal, hogy megállítsa a Szolidaritás Független Szakszervezet (Solidarność) által elindított demokratizálási folyamatot, szétverje az aktivizálódott demokratikus politikai és civil szerveződéseket, és megszilárdítsa az állampárt megrendült politikai hatalmát.

Új!!: Proletárdiktatúra és Hadiállapot Lengyelországban (1981–1983) · Többet látni »

Ignace Lepp

Ignace Lepp (1909. október 24. – Párizs, 1966. május 29.) észt származású francia kommunista aktivista, filozófus; majd katolikus pap, pszichológus és író.

Új!!: Proletárdiktatúra és Ignace Lepp · Többet látni »

Iharosberény

Iharosberény község Somogy vármegyében, a Csurgói járásban, a Zalaapáti-hát területén.

Új!!: Proletárdiktatúra és Iharosberény · Többet látni »

Izraeli Kommunista Párt

Az Izraeli Kommunista Párt - közismert, gyakran használt rövidítésével: Maki (מק"י) - (héberül: הַמִפְלָגָה הַקוֹמוּנִיסְטִית הַיִשְׂרְאֵלִית, arabul: الحزب الشيوعي الاسرائيلي, angol rövidítése: CPI) jogelődjeivel együtt 1919-ben, jelenlegi formájában 1965-ben alapított izraeli párt.

Új!!: Proletárdiktatúra és Izraeli Kommunista Párt · Többet látni »

Joszif Visszarionovics Sztálin

Joszif Visszarionovics Sztálin (oroszul Иосиф Виссарионович Сталин, grúzul: Ioszeb Dzsugasvili, იოსებ ჯუღაშვილი; Gori, 1878. december 18. – Moszkva, 1953. március 5.) apai ágon oszét, anyai ágon grúz származású szovjet politikus, az OK(b)P Központi Bizottságának főtitkára (1922–1934), majd titkára (1934–1953).

Új!!: Proletárdiktatúra és Joszif Visszarionovics Sztálin · Többet látni »

Jungerth-Arnóthy Mihály

Jungerth-Arnóthy Mihály (születésekor: Jungerth Mihály, az Arnóthy nevet 1933-ban vette fel; Bácsordas, 1883. március 13. – Budapest, 1957. szeptember 11.) magyar diplomata, külügyminiszter-helyettes (1944), 1945 előtt több országban követként képviselte Magyarországot.

Új!!: Proletárdiktatúra és Jungerth-Arnóthy Mihály · Többet látni »

Központi Sajtóvállalat

A Központi Sajtóvállalat a két világháború közötti katolikus neoreneszánsz éra egyik legjelentősebb fóruma volt, többnyire katolikus szellemű tudományos, kulturális és közéleti sajtóorgánumok kiadásáért felelt, noha egyes időszaki kiadványai (Pl.: Új Nemzedék) az 1920-as évek magyar fajvédelmi mozgalmához is igen közel álltak.

Új!!: Proletárdiktatúra és Központi Sajtóvállalat · Többet látni »

Kommunizmus

A kommunizmus olyan társadalmi formát jelent, melyben a társadalom tagjai szükségleteiknek megfelelően részesednek az anyagi javakból.

Új!!: Proletárdiktatúra és Kommunizmus · Többet látni »

László Jenő

László Jenő (1891-ig Lővi, Szatmárnémeti, 1878. március 5. – Budapest, 1919. december 29.) ügyvéd, politikus, a kommün idején a Budapesti Forradalmi Törvényszék politikai biztosa.

Új!!: Proletárdiktatúra és László Jenő · Többet látni »

Leninizmus

A leninizmus (avagy másként bolsevizmus) ideológia, a marxizmus Vlagyimir Iljics Lenin általi sajátos továbbfejlesztése, amely figyelmen kívül hagyja Karl Marxnak azt a történelmi következtetését, hogy a tőkés rendszer a kapitalizmusnak csak a legfejlettebb állapotában lesz képes előre lépni a forradalmi, osztály nélküli társadalomba.

Új!!: Proletárdiktatúra és Leninizmus · Többet látni »

Magyar Köztársaság (1989–)

Az Alaptörvény 2012.

Új!!: Proletárdiktatúra és Magyar Köztársaság (1989–) · Többet látni »

Magyar Nemzeti Tanács

A kibővített Magyar Nemzeti Tanács egyes tagjai 1918. november elején az Országházban A Magyar Nemzeti Tanácsot az első világháború végén a wilsoni elvekben bízó háborúellenes pártok hozták létre, hasonlóan az Osztrák–Magyar Monarchia más államaiban megalakult nemzeti tanácsokhoz.

Új!!: Proletárdiktatúra és Magyar Nemzeti Tanács · Többet látni »

Magyar Távirati Iroda

A Magyar Távirati Iroda (rövidítve MTI) magyar állami hírügynökség 1880 és 2015 között.

Új!!: Proletárdiktatúra és Magyar Távirati Iroda · Többet látni »

Magyar történelem

Magyar történelem alatt a magyar nép és Magyarország történetét értjük.

Új!!: Proletárdiktatúra és Magyar történelem · Többet látni »

Magyarország

Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.

Új!!: Proletárdiktatúra és Magyarország · Többet látni »

Magyarországi Szocialista Munkáspárt

A Magyarországi Szocialista Munkáspárt (MSZMP) 1925-ben alakult legális forradalmi munkáspárt volt, amelyet elsősorban kommunisták és baloldali szociáldemokraták hoztak létre.

Új!!: Proletárdiktatúra és Magyarországi Szocialista Munkáspárt · Többet látni »

Magyarországi Tanácsköztársaság

A Magyarországi Tanácsköztársaság (Magyarországi Szocialista Szövetséges Tanácsköztársaság, köznapi és ideiglenes elnevezése: Magyar Tanácsköztársaság, néhol Magyar Szovjetköztársaság.) Magyarország történetének kommunista vezetésű időszaka volt 1919.

Új!!: Proletárdiktatúra és Magyarországi Tanácsköztársaság · Többet látni »

Marxizmus–leninizmus

A marxizmus–leninizmus Marx, Engels és Lenin filozófiai, közgazdasági és társadalmi-politikai nézeteinek összefüggő eszmerendszere.

Új!!: Proletárdiktatúra és Marxizmus–leninizmus · Többet látni »

Németország és Oroszország kapcsolatai

Németország és Oroszország kapcsolatai az európai történelem egyik fontos viszonyrendszerét alkották az évszázadok során.

Új!!: Proletárdiktatúra és Németország és Oroszország kapcsolatai · Többet látni »

Nép

A nép nagyobb emberi közösség, amit a közös eredet tudata, a közös nyelv és hagyományok fűznek össze.

Új!!: Proletárdiktatúra és Nép · Többet látni »

Niki (kisregény)

Déry Tibor Niki című, Egy kutya története alcímmel megjelent kisregénye az 1955-ös esztendő utolsó hónapjaiban készült, a Simon István és Bodnár György szerkesztésében kiadott Új Hang című irodalmi folyóirat 1956-os évfolyamának júniusi és júliusi számában (tehát két részben) jelent meg, majd még 1956 őszén a Magvető kiadó kisregénysorozatában került könyv alakban az olvasó elé.

Új!!: Proletárdiktatúra és Niki (kisregény) · Többet látni »

Párizsi Kommün

A Párizsi Kommün (párizsi községtanács, franciául: Commune de Paris) blanqui–proudhoni szocialista államszervezet, melyet 1871.

Új!!: Proletárdiktatúra és Párizsi Kommün · Többet látni »

Pogány József

Pogány József, születési és 1903-ig használt nevén Schwartz József (Budapest, 1886. november 8. – Moszkva, kommunarkai kivégzőhely, 1938. február 8.) politikus, újságíró, irodalomkritikus, a Magyarországi Tanácsköztársaság egyik népbiztosa, a Kommunista Internacionálé munkatársa, John Pepper néven az Amerikai Kommunista Párt végrehajtó bizottságának tagja.

Új!!: Proletárdiktatúra és Pogány József · Többet látni »

Proletariátus

„A kapitalizmus piramisa” Legalul a városi ipari proletárok (munkások) és a vidéki agrárproletárok. ("Mi dolgozunk mindenkiért, és mi etetünk mindenkit") Felettük a polgári középosztály, vállalkozók és az értelmiség, akik csak „fogyasztanak”, felette a hadsereg és annak tisztjei, „akik lőnek ránk”, felette az egyházak akik „megtévesztenek”, felettük a nagytőkés bankár alakja, a másik oldalon az arisztokrácia alakja, középen az uralkodó, felettük pedig egy pénzeszsák reprezentálja a tőkét, ami a rendszert működteti A proletariátus (a latin proles, am. „utód” szóból) a kapitalizmus egyik alapvető társadalmi osztálya.

Új!!: Proletárdiktatúra és Proletariátus · Többet látni »

Proletariátus diktatúrája

#ÁTIRÁNYÍTÁS Proletárdiktatúra.

Új!!: Proletárdiktatúra és Proletariátus diktatúrája · Többet látni »

Révai József (politikus)

Révai József, születési és 1916-ig használt nevén Lederer József (Budapest, 1898. október 12. – Balatonaliga, 1959. augusztus 4.) kommunista politikus, író, a Rákosi-korszak meghatározó kultúrpolitikusa és ideológusa, a teljhatalmú „négyesfogat” tagja volt.

Új!!: Proletárdiktatúra és Révai József (politikus) · Többet látni »

Rosa Luxemburg

Rosa Luxemburg (Zamość, Kongresszusi Lengyelország, 1871. március 5. – Berlin, 1919. január 15.) lengyel születésű marxista politikai gondolkodó, szocialista filozófus és forradalmár.

Új!!: Proletárdiktatúra és Rosa Luxemburg · Többet látni »

Szabó Dezső (író)

Szabó Dezső szobra Citadella közelében Szabó Dezső (Kolozsvár, 1879. június 10. – Budapest, 1945. január 13.) magyar író, kritikus, publicista, főreáliskolai tanár.

Új!!: Proletárdiktatúra és Szabó Dezső (író) · Többet látni »

Sztálinizmus

Sztálin főbb újítása Leninhez képest az osztályharc folytatódásának elve a kommunista hatalomátvétel után, a pártbürokrácia mint előjogokkal rendelkező réteg megjelenése és a személyi kultusz mesterséges kiépítése. A sztálinizmus kifejezéssel Joszif Visszarionovics Sztálin ideológiáját, politikai praxisát jelölik.

Új!!: Proletárdiktatúra és Sztálinizmus · Többet látni »

Tanácsköztársaság

Vörös csillag szimbólum, megalkotójának személye ismeretlen Budapesti plakátok a Tanácsköztársaság idején A tanácsköztársaság vagy szovjetköztársaság olyan államforma illetve kormányzati forma, amelyben a hatalmat közvetlenül munkástanácsok, szovjetek gyakorolják.

Új!!: Proletárdiktatúra és Tanácsköztársaság · Többet látni »

Tanácskommunizmus

A tanácskommunizmus a marxista, de antileninista kommunista eszmeáramlatok egyike.

Új!!: Proletárdiktatúra és Tanácskommunizmus · Többet látni »

Tanácsok Országos Gyűlése

A Tanácsok Országos Gyűlése (néhol Szövetséges Tanácsok Országos Gyűlése, rövidítve leginkább: TOGY) a Magyarországi Tanácsköztársaság népképviseleti szerve (parlamentje) volt, mely az 1919.

Új!!: Proletárdiktatúra és Tanácsok Országos Gyűlése · Többet látni »

Trockizmus

Trockij sírköve Mexikóban A trockizmus a kommunista eszmeáramlatok egyike, amely Lev Davidovics Trockij szovjet politikus és forradalmár nevéhez kötődik.

Új!!: Proletárdiktatúra és Trockizmus · Többet látni »

Valburga

A Valburga utónév angolszász eredetű (óangol: Wealdburg, Wealburh) női utónév, jelentése: régi/erős vár.

Új!!: Proletárdiktatúra és Valburga · Többet látni »

Vezetéselmélet

Azokat a rendszereket, amelyek dinamikusan, nyíltan, aktívan, célszerűen, szervezetten működnek, és az anyagi mozgás biológiai és társadalmi mozgásformáihoz tartoznak, szervezeteknek nevezzük.

Új!!: Proletárdiktatúra és Vezetéselmélet · Többet látni »

Vix-jegyzék

Fernand Vix francia vezérkari alezredes A Vix-jegyzék az első világháborúban győztes antanthatalmak által a Párizs környéki békeszerződések alkalmával, 1919.

Új!!: Proletárdiktatúra és Vix-jegyzék · Többet látni »

Zétényi–Takács-féle igazságtételi törvényjavaslat

A Zétényi–Takács-féle igazságtételi törvényjavaslat, elfogadása után Zétényi–Takács-féle elévülési törvény, a közbeszédben „lex Zétényi” szövegét Zétényi Zsolt országgyűlési képviselő szerkesztette, s a tervezetet az általa társelőterjesztőnek felkért dr. Takács Péterrel együtt nyújtotta be a magyar országgyűlésnek.

Új!!: Proletárdiktatúra és Zétényi–Takács-féle igazságtételi törvényjavaslat · Többet látni »

20. századi magyar történelem

A 20.

Új!!: Proletárdiktatúra és 20. századi magyar történelem · Többet látni »

KimenőBeérkező
Hé! Mi vagyunk a Facebook-on most! »