Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
69 kapcsolatok: A fotográfia története, A thermidori reakció, Újvidéki vérengzés (1942), Az angol rendiség, Az örök béke, Émile Combes, Émilie Gourd, Balatonszemes, Buda (történelmi település), Candale-i Anna magyar királyné, Candale-i Anna magyar királynévá koronázása Székesfehérváron 1502-ben, Darłowo, Debrecen, Dráva Múzeum, Egy magyar nábob (regény), Erich Kästner, Erkölcs, Európai Iskola, Fehérvári jog, Felvilágosodás, Francia–magyar szövetség és Foix–Jagelló házasság 1502-ben, Frankfurti nemzetgyűlés, Gyömrő környéki gyilkosságok, Harmadik rend, Holland tulipánláz, Honoré-Gabriel Riqueti de Mirabeau, I. Mátyás magyar király, III. István magyar király, Irtványfalu, Isten hozta, őrnagy úr!, Johannes Gutenberg, Középkori polgár, Kerpel-Fronius Gábor, Klasszicizmus, Korai újkor, Kossuth Lajos, Kritika (publicisztika), Lövölde tér, Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum, Magyarország, Munkácsy Mihály, Nagykanizsa, Optimata, Országos Közoktatási Tanács, Paks, Pallosjog, Páholy, Pécs, Pécs története, Püspöki kastély (Fertőrákos), ..., Petit Palais (Párizs), Plebeius, Polgár (egyértelműsítő lap), Polgárság, Prückler család, Rahel Varnhagen von Ense, Római polgárjog, Regény, Rend (feudalizmus), Századforduló, Szegényház, Szomory Dezső, Tüke-díj, Trani, Vanitas, Vastag-ház (Szeged), Városháza (Székesfehérvár), Wolfgang Amadeus Mozart fő művei, 1879-es szegedi árvíz. Bővíteni index (19 több) »
A fotográfia története
A legrégebbi ismert fotográfia: ''Kilátás a dolgozószobából'' (1826 v. 1827). A felvételt Joseph Nicéphore Niépce, a fotográfia egyik feltalálója készítette több mint 8 órás expozícióval A fotográfia története a 19. század elejére nyúlik vissza.
Új!!: Polgár (városlakó) és A fotográfia története · Többet látni »
A thermidori reakció
Fehérterror 1795. A jakobinusok és a sans-culotte-ok terrorját – főleg Dél-Franciaországban – a royalisták fehér terrorja váltotta fel A thermidori reakció kifejezés az 1790-es évek végén honosodott meg, maga a „reakció” szó korábban csak természettudományokban volt ismert.
Új!!: Polgár (városlakó) és A thermidori reakció · Többet látni »
Újvidéki vérengzés (1942)
Az újvidéki vérengzés, vagy hideg napok 1942 januárjában egy eredetileg a partizánok ellen indított razzia kiterjesztése során magyar katonai alakulatok az 1941 tavaszán visszafoglalt Bácskában (Újvidéken és környékén) etnikai alapú tömeggyilkosságot követtek el, amelynek körülbelül 3300-3800, főként szerb és zsidó nemzetiségű polgári lakos esett áldozatul, de voltak közöttük magyar nemzetiségűek is.
Új!!: Polgár (városlakó) és Újvidéki vérengzés (1942) · Többet látni »
Az angol rendiség
A XIII.
Új!!: Polgár (városlakó) és Az angol rendiség · Többet látni »
Az örök béke
A lipcsei Insel-Verlag kiadása Az örök béke (filozofikus tervezet), Immanuel Kant filozófiai esszéje, 1795-ben jelent meg az első koalíciós háború idején.
Új!!: Polgár (városlakó) és Az örök béke · Többet látni »
Émile Combes
Émile Combes (Roquecourbe, 1835. szeptember 6. – Pons, 1921. május 25.) francia orvos, politikus, a Harmadik Francia Köztársaság 37.
Új!!: Polgár (városlakó) és Émile Combes · Többet látni »
Émilie Gourd
Utca viseli nevét Genfben Émilie Gourd (Genf, 1879. december 19. – Genf, 1946. december 4.) svájci női jogharcos, jelentős szerepet játszott a svájci nők választójogáért folytatott küzdelemben.
Új!!: Polgár (városlakó) és Émilie Gourd · Többet látni »
Balatonszemes
Balatonszemes község Somogy vármegyében, a Siófoki járásban.
Új!!: Polgár (városlakó) és Balatonszemes · Többet látni »
Buda (történelmi település)
Buda (németül: Ofen, ókorban: Aquincum, horvátul: Budim, szlovákul: Budín, vendül: Büdin) egyike volt a Magyar Királyság történelmi fővárosainak, mely 1873-ban egyesült Pesttel és Óbudával Budapest néven.
Új!!: Polgár (városlakó) és Buda (történelmi település) · Többet látni »
Candale-i Anna magyar királyné
Candale-i Anna (1484 – Buda, 1506. július 26.) vagy hagyományosan Candalei Anna, Kendali Anna,,,,,,,, candale-i (kendali) és benauges-i grófnő, magyar, horvát és cseh királyné.
Új!!: Polgár (városlakó) és Candale-i Anna magyar királyné · Többet látni »
Candale-i Anna magyar királynévá koronázása Székesfehérváron 1502-ben
A Candale-i Anna magyar királynévá koronázása az az esemény, amelynek során XII. Lajos francia király unokahúgát, a 18 éves Annát 1502.
Új!!: Polgár (városlakó) és Candale-i Anna magyar királynévá koronázása Székesfehérváron 1502-ben · Többet látni »
Darłowo
Darłowo (teljes nevén: Darłowo királyi város; lengyelül: Królewskie Miasto Darłowo, németül: Rügenwalde) lengyel tengerparti kisváros a Nyugat-pomerániai vajdaság Sławnói járásában.
Új!!: Polgár (városlakó) és Darłowo · Többet látni »
Debrecen
Debrecen Magyarország harmadik legnagyobb területű és második legnépesebb települése, Hajdú-Bihar vármegye és a Debreceni járás székhelye, megyei jogú város.
Új!!: Polgár (városlakó) és Debrecen · Többet látni »
Dráva Múzeum
A Dráva Múzeum 1979-ben nyílt meg, abban az évben, amikor Barcs városi rangot kapott.
Új!!: Polgár (városlakó) és Dráva Múzeum · Többet látni »
Egy magyar nábob (regény)
Az Egy magyar nábob Jókai Mór regénye.
Új!!: Polgár (városlakó) és Egy magyar nábob (regény) · Többet látni »
Erich Kästner
Erich Kästner arcképe Drezda-Újváros ''(Dresdner Neustadt)'' városnegyedben, az ún. ''Kästner-Passage'' egyik házának falán Erich Kästner (Drezda, 1899. február 23. – München, 1974. július 29.) német költő, író, forgatókönyvíró.
Új!!: Polgár (városlakó) és Erich Kästner · Többet látni »
Erkölcs
Az erkölcs fogalma alatt egy adott társadalom által régebbi tapasztalatok alapján összegyűjtött és helyesnek ítélt viselkedési szabályok összességét értjük.
Új!!: Polgár (városlakó) és Erkölcs · Többet látni »
Európai Iskola
Az Európai Iskola művészcsoport 1945–1948 között működött, székhelye Budapesten volt.
Új!!: Polgár (városlakó) és Európai Iskola · Többet látni »
Fehérvári jog
Szent István király, Képes krónika III. István királlyá koronázása, a Képes krónika miniatúrája A fehérvári jog a magyar városok önkormányzati jogalapját képező szabadságjogcsalád, amit elsőként a Magyar Királyság világi fővárosának számító Székesfehérvár kapott meg, mely ezzel első igazi városunkká alakult.
Új!!: Polgár (városlakó) és Fehérvári jog · Többet látni »
Felvilágosodás
A felvilágosodás a legáltalánosabb meghatározások szerint nyugat-európai kiindulópontú szellemi, kulturális, filozófiai mozgalom, egyben kultúrtörténeti korszak volt a 17. század vége és a 19. század eleje között.
Új!!: Polgár (városlakó) és Felvilágosodás · Többet látni »
Francia–magyar szövetség és Foix–Jagelló házasság 1502-ben
A francia–magyar szövetség és Foix–Jagelló házasság 1502-ben az az esemény, amelynek során XII. Lajos francia király unokahúgát, a 18 éves Annát 1502.
Új!!: Polgár (városlakó) és Francia–magyar szövetség és Foix–Jagelló házasság 1502-ben · Többet látni »
Frankfurti nemzetgyűlés
Frankfurter Paulskirchében Robert Blum beszél a küldöttekhez Paulskirche-alkotmány 1848.
Új!!: Polgár (városlakó) és Frankfurti nemzetgyűlés · Többet látni »
Gyömrő környéki gyilkosságok
A Gyömrő környéki gyilkosságok 1945.
Új!!: Polgár (városlakó) és Gyömrő környéki gyilkosságok · Többet látni »
Harmadik rend
#ÁTIRÁNYÍTÁS Polgár (városlakó).
Új!!: Polgár (városlakó) és Harmadik rend · Többet látni »
Holland tulipánláz
A holland tulipánláz vagy holland tulipánmánia (hollandul: tulpenmanie) a világ első modern pénzügyi válsága és a történelem első közgazdaságtani buboréka volt, mely a tulipánok imádata körül alakult ki.
Új!!: Polgár (városlakó) és Holland tulipánláz · Többet látni »
Honoré-Gabriel Riqueti de Mirabeau
Honoré-Gabriel Riqueti de Mirabeau (közismert nevén Mirabeau (gróf), Le Bignon (Centre-Val de Loire), 1749. március 9. – Párizs, 1791. április 2.) francia gróf, politikus és forradalmár, szabadkőműves, író, diplomata, újságíró.
Új!!: Polgár (városlakó) és Honoré-Gabriel Riqueti de Mirabeau · Többet látni »
I. Mátyás magyar király
I.
Új!!: Polgár (városlakó) és I. Mátyás magyar király · Többet látni »
III. István magyar király
III.
Új!!: Polgár (városlakó) és III. István magyar király · Többet látni »
Irtványfalu
Az irtványfalu a középkori Magyarországon az a falu volt, amelyet egy soltész vezetésével telepítettek ritkán lakott, általában erdős területen.
Új!!: Polgár (városlakó) és Irtványfalu · Többet látni »
Isten hozta, őrnagy úr!
Az Isten hozta, őrnagy úr! 1969-ben bemutatott színes magyar filmszatíra Fábri Zoltán rendezésében.
Új!!: Polgár (városlakó) és Isten hozta, őrnagy úr! · Többet látni »
Johannes Gutenberg
Gutenberg egy halála után készült rajzon Johannes Gensfleisch zur Laden zum Gutenberg (Mainz, 1400 k. – Mainz, 1468. február 3.) német ötvösmester, feltaláló.
Új!!: Polgár (városlakó) és Johannes Gutenberg · Többet látni »
Középkori polgár
#ÁTIRÁNYÍTÁS Polgár (városlakó).
Új!!: Polgár (városlakó) és Középkori polgár · Többet látni »
Kerpel-Fronius Gábor
Kerpel-Fronius Gábor magyar politikus, a Momentum Mozgalom elnökségi tagja, 2019-től Budapest főpolgármester-helyettese.
Új!!: Polgár (városlakó) és Kerpel-Fronius Gábor · Többet látni »
Klasszicizmus
Lánchíd, William Tierney Clark alkotása A klasszicizmus a 18. század második felétől a 19. század elejéig uralkodó stílustörténeti korszak és korstílus.
Új!!: Polgár (városlakó) és Klasszicizmus · Többet látni »
Korai újkor
A korai vagy kora újkor az újkor első szakasza, átmeneti korszak a középkor és a modern kor között.
Új!!: Polgár (városlakó) és Korai újkor · Többet látni »
Kossuth Lajos
Udvardi és kossuthfalvi Kossuth Lajos (Monok, 1802. szeptember 19. – Torino, Olaszország, 1894. március 20.) magyar államférfi, a Batthyány-kormány pénzügyminisztere, a Honvédelmi Bizottmány elnöke, Magyarország kormányzó-elnöke.
Új!!: Polgár (városlakó) és Kossuth Lajos · Többet látni »
Kritika (publicisztika)
A kritika (az ’ítélni’ jelentésű ókori görög κριτική szóból) olyan publicisztikai vagy esszéműfaj, amely valamely művészeti vagy szellemi alkotás – festmény, zenemű, szépirodalmi alkotás, színdarab, tudományos kiadvány stb.
Új!!: Polgár (városlakó) és Kritika (publicisztika) · Többet látni »
Lövölde tér
A Lövölde tér egy a budapesti Terézváros és Erzsébetváros határán fekvő köztér.
Új!!: Polgár (városlakó) és Lövölde tér · Többet látni »
Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum
A Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum országos szakmúzeum, melynek gyűjtőköre kiterjed a hazai kereskedelem (kis- és nagykereskedelem, áruvásárok, a nemzetközi kereskedelem, pénzügyi kereskedelem, biztosítás és szerencsejáték), a vendéglátóipar (szállodaipar, egyéb vendéglátóipari helyek), valamint a turizmus, idegenforgalom történetének kulturális javaira.
Új!!: Polgár (városlakó) és Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum · Többet látni »
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Új!!: Polgár (városlakó) és Magyarország · Többet látni »
Munkácsy Mihály
Munkácsi Munkácsy Mihály, 1868-ig Lieb Mihály Leó, németül Michael von Munkácsy, frankofón nyelvterületen Michel Léo de Munkacsy (Munkács, 1844. február 20. – Endenich, 1900. május 1.) magyar festőművész, a 19. század magyar festészetének nemzetközileg is elismert mestere.
Új!!: Polgár (városlakó) és Munkácsy Mihály · Többet látni »
Nagykanizsa
Nagykanizsa országos összehasonlításban közepes méretű megyei jogú város Zala vármegyében; 14 840 hektáros kiterjedésével a megye legnagyobb közigazgatási területű települése, kiterjedése csaknem másfélszerese a megyeszékhely Zalaegerszeg területének.
Új!!: Polgár (városlakó) és Nagykanizsa · Többet látni »
Optimata
Az Optimata a nemesek és a vagyonos polgárok konzervatív pártja az ókori Rómában.
Új!!: Polgár (városlakó) és Optimata · Többet látni »
Országos Közoktatási Tanács
Országos Közoktatási Tanács (Országos közoktatási tanács; OKT) – a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium (VKM) melletti testület.
Új!!: Polgár (városlakó) és Országos Közoktatási Tanács · Többet látni »
Paks
Paks város logója Paks (régi németül: Pax an der Donau) város Tolna vármegyében, a Paksi járás központja.
Új!!: Polgár (városlakó) és Paks · Többet látni »
Pallosjog
A pallosjog (más néven szabad ispánság) az uralkodótól nyert, ám tőle függetlenül gyakorolható bírói hatalom volt halálbüntetés kiszabására és foganatosítására.
Új!!: Polgár (városlakó) és Pallosjog · Többet látni »
Páholy
Nincs leírás.
Új!!: Polgár (városlakó) és Páholy · Többet látni »
Pécs
Pécs (/Pečuj, a középkorban, az ókorban) megyei jogú város Magyarország délnyugati részén, az ország ötödik legnagyobb települése Budapest, Debrecen, Szeged és Miskolc után.
Új!!: Polgár (városlakó) és Pécs · Többet látni »
Pécs története
Pécs története a jelenlegi baranyai megyeszékhely, illetve a korábban Sopianae névre hallgató ókori római, még korábban pedig kelta település történelmére vonatkozik.
Új!!: Polgár (városlakó) és Pécs története · Többet látni »
Püspöki kastély (Fertőrákos)
A fertőrákosi püspöki kastély (utolsó nagy építtetőjéről nevezik Zichy-kastélynak is) egyemeletes, rokokó homlokzatú, szabadon álló épület belső udvarral.
Új!!: Polgár (városlakó) és Püspöki kastély (Fertőrákos) · Többet látni »
Petit Palais (Párizs)
A Petit Palais annak a monumentális építészeti együttesnek a része, amelyet az 1900-as párizsi világkiállítás alkalmából hoztak létre, és amely hosszú évtizedekre megteremtette az alapokat ahhoz, hogy Párizs vezető szerepre tegyen szert a világ művészeti életében.
Új!!: Polgár (városlakó) és Petit Palais (Párizs) · Többet látni »
Plebeius
A plebeiusok (lat. plebs, erasmida helyesírással plebejus) az ókori Rómában a korlátozott jogú polgárságot alkották, megkülönböztetve a kiváltságos patriciusi osztálytól.
Új!!: Polgár (városlakó) és Plebeius · Többet látni »
Polgár (egyértelműsítő lap)
* Polgár, a polgárság társadalmi osztályának tagja, a tömegessé váló urbanizáció előtt (az ókortól a 20. század elejéig-közepéig).
Új!!: Polgár (városlakó) és Polgár (egyértelműsítő lap) · Többet látni »
Polgárság
#ÁTIRÁNYÍTÁS Polgár (városlakó).
Új!!: Polgár (városlakó) és Polgárság · Többet látni »
Prückler család
Prückler József Kalazancius (1778–1848) pékmesternek, választott pesti polgárnak, cs. kir. százados viaszpecsétje A Prückler család egy régi római katolikus polgári származású stájerországi, illetve alsó-bajorországi család, amely a 18. században telepedett le Magyarországon.
Új!!: Polgár (városlakó) és Prückler család · Többet látni »
Rahel Varnhagen von Ense
Rahel Varnhagen von Ense (születési neve: Levin) (Berlin, 1771. május 19. – Berlin, 1833. március 7.) német írónő.
Új!!: Polgár (városlakó) és Rahel Varnhagen von Ense · Többet látni »
Római polgárjog
A tóga, viselet, amely csak a római polgárokat illette meg. Római polgárjog, latinul: civitas Romana.
Új!!: Polgár (városlakó) és Római polgárjog · Többet látni »
Regény
Lev Tolsztoj Jókai Mór A regény rendszerint hosszabb időszakot felölelő, szerteágazó cselekményű, számos szereplőt (fő- és mellékszereplőket) bemutató mű, az epika vezető műfaja.
Új!!: Polgár (városlakó) és Regény · Többet látni »
Rend (feudalizmus)
harmadik rend ábrázolása egy középkori kódexből Rendnek nevezi a történetírás az európai feudalizmusban az azonos jogokkal és kötelezettségekkel rendelkezők csoportját.
Új!!: Polgár (városlakó) és Rend (feudalizmus) · Többet látni »
Századforduló
Századforduló megnevezéssel többnyire a 19–20.
Új!!: Polgár (városlakó) és Századforduló · Többet látni »
Szegényház
Kückeshaus, 1766, egykori szegényház Hildenben Dologház és szegényház, Uetersen, 1866, ma idősek otthona Volt szegényház Vorsfeldén Az egykori szegényház Rapperswilben, jelenleg nyugdíjasotthon A szegényház, korábban Ptochodochium („koldus” és dochḗ „felvétel”), (angolul: Almshouse) a kora újkorban fejlődött ki a középkori hospice-ból és kórházból.
Új!!: Polgár (városlakó) és Szegényház · Többet látni »
Szomory Dezső
Szomory Dezső, eredetileg Weisz Mór (Pest, 1869. június 2. – Budapest, 1944. november 30.) magyar író, drámaíró.
Új!!: Polgár (városlakó) és Szomory Dezső · Többet látni »
Tüke-díj
A Tüke-díjat a pécsi polgárok szavazata alapján olyan személy kaphatja meg, aki Pécs fejlődéséhez példamutató tevékenységével jelentős mértékben hozzájárult.
Új!!: Polgár (városlakó) és Tüke-díj · Többet látni »
Trani
Trani város (közigazgatásilag comune) Olaszország Puglia régiójában, Barletta-Andria-Trani megyében, az Adriai-tenger partján.
Új!!: Polgár (városlakó) és Trani · Többet látni »
Vanitas
Antonio de Pereda: ''Vanitas'' David Bailly: ''Vanitas'' (1651) A vanitas (latin: ’hiábavalóság, semmiség, hiúság, hazugság’; magyaros helyesírással: vanitász) a festőművészet több évszázados témája.
Új!!: Polgár (városlakó) és Vanitas · Többet látni »
Vastag-ház (Szeged)
A Vastag-ház a szegedi szecessziós lakóházépítés egy alkotása.
Új!!: Polgár (városlakó) és Vastag-ház (Szeged) · Többet látni »
Városháza (Székesfehérvár)
A székesfehérvári városháza épületei a történelmi belvárosban, a Városház téren állnak.
Új!!: Polgár (városlakó) és Városháza (Székesfehérvár) · Többet látni »
Wolfgang Amadeus Mozart fő művei
Ez a lista válogatást ad Mozart főbb műveiből.
Új!!: Polgár (városlakó) és Wolfgang Amadeus Mozart fő művei · Többet látni »
1879-es szegedi árvíz
Vágó Pál festménye a szegedi nagy árvízről (Móra Ferenc Múzeum) A szegedi „nagy” árvíz volt a török kor óta a legdrámaibb hatást gyakorló esemény a szegedi városkép fejlődésére.
Új!!: Polgár (városlakó) és 1879-es szegedi árvíz · Többet látni »
