Tartalomjegyzék
39 kapcsolatok: A régi Magyarország főméltóságai, Atyusz nembeli Atyusz, Ötödik keresztes hadjárat, Batthyány Lajos (nádor), Báró, Borsa Kopasz, Drágffy János, Drugeth család, Drugeth I. Miklós, Főpohárnok, Festetics Tasziló, Forgách Simon (főpohárnok), Forgách Simon (kuruc tábornagy), Gutkeled Joakim, Hontpázmány nemzetség, Horváti János, Horváti Pál, Ifjabb királyság, II. Károly magyar király, Jagelló Anna magyar királyné, Jagelló Anna magyar királynévá koronázása Székesfehérváron 1527-ben, Kanizsai László, Keve vármegye, Kont Miklós, Magyar nemesség, Nádasd nemzetség, Népmozgalom Budán 1439-ben, Országh Kristóf, Osl nemzetség, Pálffy János (nádor), Perényi Imre (egyértelműsítő lap), Perényi János (egyértelműsítő lap), Perényi Miklós (egyértelműsítő lap), Pohárnok, Tar, Tari Lőrinc, Török Ferenc (főúr), Thurzó György (nádor), Zászlósúr.
A régi Magyarország főméltóságai
Eredetileg a király által kinevezett és bármikor leváltható országos szerepkörrel is rendelkező udvari tisztségviselők.
Megnézni Pohárnokmester és A régi Magyarország főméltóságai
Atyusz nembeli Atyusz
Atyusz nembeli Atyusz (? – 1233 után) országbíró, szlavón bán, valamint összesen tíz különböző vármegye (fő)ispánja hosszabb-rövidebb ideig (többnyire pár évig, olykor párhuzamosan is).
Megnézni Pohárnokmester és Atyusz nembeli Atyusz
Ötödik keresztes hadjárat
Az ötödik keresztes hadjárat (1217–1221) a muszlim kézre került szentföldi területek visszafoglalására, a keresztes hadjáratok keretében indított háború.
Megnézni Pohárnokmester és Ötödik keresztes hadjárat
Batthyány Lajos (nádor)
Németújvári gróf Batthyány Lajos (teljes nevén Batthyány Lajos Ernő; 1696. március 17. – 1765. október 26.), a magyar arisztokrata Batthyány–Strattmann családból való magyar főnemes, főpohárnokmester, előbb kancellár majd a Magyar Királyság nádora Mária Terézia királynő uralkodása alatt 1751-től 1765-ös haláláig.
Megnézni Pohárnokmester és Batthyány Lajos (nádor)
Báró
A báró a középkori Nyugat-, Közép- és Dél-Európában a királytól közvetlenül függő feudális nagybirtokosok, az uralkodó osztály legfelső rétegének megjelölése volt.
Megnézni Pohárnokmester és Báró
Borsa Kopasz
Kiskirályok uralmi területei Magyarországon a 14. század elején Borsa Kopasz vagy Borsa Kopasz Jakab, néhol Kopasz Jakab vagy Kopasz nádor (1260 – 1332 körül) magyar főúr, katona, nádor, az 1290-es évektől kezdve egyike volt a hatalmaskodó, a központi hatalomtól egyre inkább függetlenedő regionális kiskirályoknak.
Megnézni Pohárnokmester és Borsa Kopasz
Drágffy János
''bélteki'' Drágffy György és testvére Drágffy János 1507. március 28-án Budán II. Ulászló magyar királytól kapott bárói rangot és ezt a címert Drágffy János országbíró 1526.
Megnézni Pohárnokmester és Drágffy János
Drugeth család
A geréni nemes, homonnai nemes és gróf Drugeth család frank eredetű itáliai család volt, amely az Anjou időkben települt át Magyarországra.
Megnézni Pohárnokmester és Drugeth család
Drugeth I. Miklós
Drugeth I. Miklós (? – 1355. május–június) frank származású magyarosodott főnemes, Drugeth I. János középső fiaként 1354–1355-ben Magyarország országbírója.
Megnézni Pohárnokmester és Drugeth I. Miklós
Főpohárnok
#ÁTIRÁNYÍTÁS pohárnokmester.
Megnézni Pohárnokmester és Főpohárnok
Festetics Tasziló
Tolnai herceg Festetics II.
Megnézni Pohárnokmester és Festetics Tasziló
Forgách Simon (főpohárnok)
Ghymesi gróf Forgách Simon (1527. – Hertnek, 1598. szeptember 24.) dunántúli főkapitány, királyi főpohárnokmester, mindvégig a Habsburgok híve.
Megnézni Pohárnokmester és Forgách Simon (főpohárnok)
Forgách Simon (kuruc tábornagy)
Ghymesi és gácsi gróf Forgách Simon (Rajka, 1669. július 8. – Lemberg, 1729) császári és királyi tábornok, kuruc tábornagy.
Megnézni Pohárnokmester és Forgách Simon (kuruc tábornagy)
Gutkeled Joakim
A Gutkeledek címere Gutkeled Joakim vagy Joachim (? – 1277. április) szlavón bán a Gutkeled nemzetségből, a kor egyik jelentős hatalmú bárója.
Megnézni Pohárnokmester és Gutkeled Joakim
Hontpázmány nemzetség
Képes krónikábanEmese álma: A magyar őstörténet és az államszervezés kora, Encyclopaedia Humana Hungarica 01. http://mek.oszk.hu/01900/01992/html/index705.html A Hont-Pázmány nemzetség címere A Hont-Pázmány nemzetség ősei, Kézai Simon szerint, Hont (Hunt) és Pázmány (Patzmann) testvérek, akik Svábföldről mint páncélos vitézek Szicíliába indultak, Géza fejedelem azonban feltartóztatta őket.
Megnézni Pohárnokmester és Hontpázmány nemzetség
Horváti János
Horváti János (? – 1394. augusztus 15.) a Horváti családból származó nagy hatalmú országos főúr, macsói bán volt Nagy Lajos király uralkodásának végén.
Megnézni Pohárnokmester és Horváti János
Horváti Pál
Horváti Pál (14. század – 1394 júniusa után) a Horváti családból származó zágrábi püspök Nagy Lajos és a halálát követő belháború idején.
Megnézni Pohárnokmester és Horváti Pál
Ifjabb királyság
Az ifjabb királyság fogalma a hatalommegosztás egy formáját jelentette a középkori magyar történelem során, elsőnek I. András, majd II. András és IV. Béla osztotta meg az uralkodás hatalmát fiával ezen a módon.
Megnézni Pohárnokmester és Ifjabb királyság
II. Károly magyar király
II.
Megnézni Pohárnokmester és II. Károly magyar király
Jagelló Anna magyar királyné
Jagelló Anna (Buda, 1503. július 23. – Prága, 1547. január 27.) magyar és cseh királyi hercegnő, osztrák főhercegné, magyar, cseh, valamint német királyné.
Megnézni Pohárnokmester és Jagelló Anna magyar királyné
Jagelló Anna magyar királynévá koronázása Székesfehérváron 1527-ben
A Jagelló Anna magyar királynévá koronázása az az esemény, amelynek során a mohácsi csatában odaveszett II. Lajos magyar király nővérét, valamint II. Ulászló magyar király és Candale-i Anna lányát, a 24 éves Annát, miután egy évvel korábban Pozsonyban 1526.
Megnézni Pohárnokmester és Jagelló Anna magyar királynévá koronázása Székesfehérváron 1527-ben
Kanizsai László
Kanizsai László (fl. 1431–1477), királyi lovászmester, Zala vármegye főispánja, nagybirtokos.
Megnézni Pohárnokmester és Kanizsai László
Keve vármegye
Keve vármegye egyike volt Magyarország első vármegyéinek.
Megnézni Pohárnokmester és Keve vármegye
Kont Miklós
Raholcai Kont Miklós (? – 1367 április vége) nádor, erdélyi vajda, pohárnokmester, az Újlaki család őse.
Megnézni Pohárnokmester és Kont Miklós
Magyar nemesség
Barabás Miklós festőművész ''Előkelő hölgy portréja'' című 1860-as munkája A magyar nemesség vagy magyar arisztokrácia, a magyar történelem során a feudális előjogokkal rendelkező uralkodó nemesi társadalmi osztály volt a Magyar Királyságban.
Megnézni Pohárnokmester és Magyar nemesség
Nádasd nemzetség
A '''Nádasd nemzetség''' címere (Siebmacher féle könyvből) Nádasdy Tamás tábornagy (1792-1860) koronázási öltözetben Az Árpád-kor homályából a 13. század elején előtűnt Nádasd nemzetség birtokai nagyrészt a Vasi-Hegyháton azonosíthatók be, a birtokok másik kisebb csoportja is határvidékre, a Mura mellékére esik.
Megnézni Pohárnokmester és Nádasd nemzetség
Népmozgalom Budán 1439-ben
A népmozgalom Budán 1439-ben május 23-án kirobbant felkelés, amelynek során a magyar polgárok a német patríciusok ellen támadtak, és kiharcolták, hogy a magyar polgárság egyenlő jogokra tegyen szert, és a városi tanácsba fele-fele arányba kerüljenek magyar és német tanácstagok, a budai városi bírót pedig évente felváltva a magyar és német polgárok közül válasszák.
Megnézni Pohárnokmester és Népmozgalom Budán 1439-ben
Országh Kristóf
Guti Országh Kristóf (1535 – Csejte, 1567. október 19.), Nógrád vármegye főispánja, pohárnokmester (pincenarius), 1567-től országbíró, nagybirtokos, családjának utolsó férfi tagja.
Megnézni Pohárnokmester és Országh Kristóf
Osl nemzetség
Az Osl nemzetség (a középkori forrásokban Osl, Osul, Oschli, Osli, Oslu, Wsl -ként hivatkozott nemzetség) első név szerint ismert személye Oslu comes a csornai monostor – „Osl conventje” – feltételezett alapítója 1200-ban tűnt fel a Fertő vidékén.
Megnézni Pohárnokmester és Osl nemzetség
Pálffy János (nádor)
Erdődi gróf Pálffy János (teljes nevén Pálffy János Bernard István; Vöröskő vára, Habsburg Birodalom, 1664. augusztus 20. – Pozsony, Habsburg Birodalom, 1751. március 24.) a magyar arisztokrata Pálffy családból való magyar császári tábornagy, a pozsonyi vár örökös kapitánya, Sáros vármegye főispánja, előbb a Magyar Királyság országbírája 1731 és 1741 között, majd annak nádora Mária Terézia királynő uralkodása alatt 1741-től 1751-es haláláig.
Megnézni Pohárnokmester és Pálffy János (nádor)
Perényi Imre (egyértelműsítő lap)
*Perényi Imre, Perényi István fia, Dobos Orbán unokája (†1353 után).
Megnézni Pohárnokmester és Perényi Imre (egyértelműsítő lap)
Perényi János (egyértelműsítő lap)
* Perényi I. János, Dobos Orbán legidősebb fia (†1317/1319).
Megnézni Pohárnokmester és Perényi János (egyértelműsítő lap)
Perényi Miklós (egyértelműsítő lap)
* Perényi Miklós, országbíró Drugeth Vilmos mellett, Dobos Orbán egyik fia, a források 1349-ben említik utoljára.
Megnézni Pohárnokmester és Perényi Miklós (egyértelműsítő lap)
Pohárnok
Ganümédész nektárt tölt Zeusznak, aki sas képében elragadta és felvitte őt az Olümposzra A pohárnokok (más néven ételfogók) a királyi és a főúri udvartartásokban foglalkoztatott bizalmi szolgálók voltak.
Megnézni Pohárnokmester és Pohárnok
Tar
Tar község Nógrád vármegye Pásztói járásában.
Megnézni Pohárnokmester és Tar
Tari Lőrinc
Tari Lőrinc, Tar Lőrinc (1370 körül – 1426 után) magyar nemes a Rátót nemzetség nógrád vármegyei ágából, Luxemburgi Zsigmond király kalandos életű lovagja, egy ideig pohárnokmestere volt, akit a király hűségéért különösképp kedvelt.
Megnézni Pohárnokmester és Tari Lőrinc
Török Ferenc (főúr)
Báró enyingi Török Ferenc (1530-as évek eleje – 1571. február) nagybirtokos magyar főnemes, dunántúli főkapitány.
Megnézni Pohárnokmester és Török Ferenc (főúr)
Thurzó György (nádor)
Bethlenfalvi gróf Thurzó György (Zsolnalitva, 1567. szeptember 2. – Nagybiccse, 1616. december 24.) nádor, valamint származása alapján Árva vármegye örökös főispánja.
Megnézni Pohárnokmester és Thurzó György (nádor)
Zászlósúr
A zászlósurak a középkori, 14–16. századi Magyarországon azok a kiterjedt földbirtokkal rendelkező nemesek és főméltóságok voltak, akik vagyonuk vagy hivataluk függvényében, továbbá familiárisaik száma alapján kisebb-nagyobb létszámú katonai csapatot, bandériumot voltak kötelesek az ország védelmére kiállítani, és háború esetén saját zászlajuk alatt a király táborába vezetni.
Megnézni Pohárnokmester és Zászlósúr