Logo
Uniópédia
Kommunikáció
Szerezd meg: Google Play
Új! Töltse Uniópédia az Android™ készülék!
Telepítés
Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
 

Pliocén

Index Pliocén

A pliocén a neogén földtörténeti idő két kora közül a második, amely 5,332 millió évvel ezelőtt kezdődött a miocén kor után, és 2,588 millió évvel ezelőtt ért véget a pleisztocén kor kezdetekor.

466 kapcsolatok: A lovak evolúciója, Aceratherium, Acinonyx, Acomys, Aepycamelus, Aepyceros, Aepyceros datoadeni, Aethomys, Afrikai hörcsög, Afrikai mamut, Afrotropikus faunaterület, Ailuropoda, Aiolornis, Ajakos medve, Akodon, AL 288-1 (Lucy), Alauda, Albánia földrajza, Alginit, Alpok, Amerikai masztodon, Anchitheriinae, Ancylotherium hennigi, Andalgalornis, Andoki kondor, Anhinga, Anthracotheriidae, Antifer, Aphelops, Appenninek, Aptenodytes, Aptenodytes ridgeni, Aptornithidae, Aral-tó, Ararát-hegy, Archaeopotamus, Ardea, Ardipithecus, Ardipithecus kadabba, Ardipithecus ramidus, Arvicanthis, Új-Zéland földtörténete, Új-Zéland világörökségi helyszínei, Újvilági keselyűfélék, Astrohippus, Australopithecus, Australopithecus afarensis, Australopithecus africanus, Australopithecus anamensis, Australopithecus bahrelghazali, ..., Australopithecus deyiremeda, Australopithecus garhi, Avak-kráter, Avas, Az Aggteleki-karszt növényzete, Az Antarktisz geológiája, Áltiszafa, Ázsiai strucc, Őskőkorszak, Őskor, Őslények kalandorai, Őstulok, Őszapó, Üröm (település), Óriásfarkas, Óriásfogú cápa, Óriáslajhár, Óriáspanda, Óriásvidra, Éghajlatváltozás, Élő kövület, Észak-amerikai kúszósül, Baiomys, Bajkálontúl, Balatoni kecskeköröm, Barázdásfogú delfin, Basilicata, Bátori-barlang, Börzsöny (hegység), Búvárfélék, Bükk-vidék, Belső-Somogy, Betűfogúformák, Bodrogköz, Borophagus, Brandenburg, Bronzcápa, Bukó viharmadárfélék, Busa, Cainochoerinae, Callosciurinae, Calonectris, Camelops, Canis, Carcharias, Carcharocles, Carcharocles chubutensis, Cascade-hegység, Castoroides, Castriferreicum flórajárás, Ceratoscopelus, Cervalces, Cervus, Cetotherium, Chalicotheriidae, Chalicotherium, Charles Lyell, Chilotherium, Chiropodomys, Chrysichthys, Ciconia, Clarias, Clypeaster, Colaptes, Cosmopolitodus hastalis, Cryptomys, Csákvári-barlang, Csíkos fűegér, Csendes-óceáni fehérsávos delfin, Cserhát, Csupasz turkáló, Cymatium lotorium, Dasymys, Dasypus, Dasypus bellus, Déli mamut, Delfinfélék, Delichon, Dendrophylliidae, Deomyinae, Diadema, Dinaromys, Dinofelis, Dinohippus, Diomedea, Dipodomys, Drávaköz, Dromornis, Dromornis australis, Duna, Duncanopsammia axifuga, Echinolampas, Ecsetfarkú pelék, Egretta, Elaphurus, Elasmotherium, Elefántfélék, Ellobius, Emberré válás, Eperjes tanösvény, Equus simplicidens, Erdélyi-medence, Erdei pacsirta, Eremotherium, Erszényesek, Erszényesfarkas, Erszényesfarkas-félék, Esztramosi Földvári Aladár-barlang, Etiópia világörökségi helyszínei, Etna, Eubalaena, Eucladoceros, Eumegamys, Európai dámvad, Földtörténet, Főemlősök, Fehérszárnyú pingvin, Fertőszentmiklós, Foltos hiéna, Fosszilis szarvasfélék, Fukomys, Galerida, Gargano-hegység, Gímszarvas, Gólyaalakúak, Gödényfélék, Geotermika, Geotermikus gradiens, Gepárd, Gerbillus, Geronticus, Globicephala, Glossotherium, Grammomys, Graomys, Gyökérrágóformák, Győr, Gyergyóremete, Gyilokmadarak, Gymnoscopelus, Hapalomys, Harkályalakúak, Harkályformák, Harmadidőszak, Hévízi-tó, Hódmókus, Hörcsögpatkányformák, Heliconius erato, Heringcápa, Heterobranchus, Hippidion, Hippohyini, Hippohyus, Hippopotamus, Hippopotamus gorgops, Homoki tigriscápa, Homotherium, Hoportyó, Huso, Hydrochoerus, Hydrodamalinae, Hypohippus, Igmánd–Kisbéri-medence, Impala, Inguza predemersus, Irak világörökségi helyszínei, Iszik-köl (tó), Jabiru, Jak, Jefferson földi lajhárja, Josephoartigasia, Josephoartigasia monesi, Kab-hegy, Kadić Ottokár, Kainozoikum, Kainozoikumi eljegesedés, Kapafogú őselefántok, Kardfogú macskaformák, Kardszarvú antilop, Kardszárnyú delfinek, Karlovói-medence, Kaszpi-tenger, Káli-medence, Kárpát-medence, Kárpátalja domborzata, Kék pingvin, Kígyónyakúmadár-félék, Kína földrajza, Körös-barlang, Körös–Maros köze, Közönséges toronycsiga, Küküllőmenti-dombvidék, Kentriodontidae, Kenya földrajza, Kertai György (geológus), Keszthelyi-fennsík, Királykeselyű, Kis-Szunda-szigetek, Klímatörténet és az emberi történelem, Kogia, Kolpochoerus, Kopet-dag, Kormos Tivadar, Kréta (sziget), Lagurus, Lajoskomárom, Lamini, Lazarussuchus, Leopárd, Leopoldamys, Leporillus, Leptoptilos, Levantei vipera, Liasis dubudingala, Listriodontinae, Livyatan melvillei, Lop-sivatag, Lophiomys, Loxodonta, Lukuga (folyó), Luscinia, Lynx issiodorensis, Machairodus, Macraucheniidae, Macskamedvefélék, Madtsoiidae, Magyarország földtana, Mammut, Mamut, Maretia planulata, Maros-völgyi fatörzsbarlangok, Mastomys, Mátra, Móri-árok, Mecsek, Medves-fennsík, Megacamelus, Megaloceros, Megatherium, Melanocorypha, Merzse-mocsár, Mesocricetus, Mesotheriidae, Messinai sókrízis, Metridiochoerus, Microtus, Millardia, Miniopteridae, Miniopterus zapfei, Miocén, Miohippus, Mioproteus, Mormota, Morus (állatnem), Nagy amerikai faunacsere, Nagy-Berek, Nandi medve, Necromys, Negyedidőszak, Neogén, Neurotrichini, Neurotrichus, Niviventer, Notochoerus, Nuralagus, Nutria, Nyanzachoerus, Nyársasszarvasok, Nyírség, Nyugati teve, Nyugati-Sierra Madre, Odobenocetops, Oenomys, Ohridi-tó, Omo, Onychomys, Orcinus citoniensis, Ormányosok, Orogén fázisok listája, Orrorin tugenensis, Orrszarvúfélék, Osteodontornis orri, Pachycrocuta, Palaeolama, Palaeospheniscus, Pamela Cecile Rasmussen, Panama-földszoros, Pannon-tenger, Paraptenodytes, Paraptenodytinae, Paratethys, Parus, Parvilux, Pézsmaszarvasfélék, Pelomys, Pelorovis, Petromyscinae, Phacochoerini, Phalacrocorax, Phoberomys, Phyllacanthus, Pingvinalakúak, Pirin-hegység, Pleisztocén, Pleisztocén megafauna, Pleisztocén–holocén becsapódási esemény, Plesippus, Pongor-lyuk, Potamochoerini, Praeanthropus, Praomys, Prérikutya, Protomyctophum, Protostega gigas, Pseudomys, Pteromys, Puffinus, Pygeretmus, Pygoscelis, Pygoscelis tyreei, Ragusa, Rácskai-barlang, Rákóczi 1. sz. barlang, Róka-hegyi-barlang, Rövidfejű medve, Reithrodon, Reithrodontomys, Rhabdomys, Rhamphosuchus, Rjúkjú-szigetek, Saccostomus, Saotherium mingoz, Sarcoramphus, Sarcoramphus kernense, Satherium piscinarium, Sárga lápbuzogány, Sörényes patkány, Sörtés armadilló, Sötét delfin, Sötétcápa, Sümeghy József (geológus), Scapanus, Scapteromys, Sigmodon, Sinotherium, Sivatherium, Smilodon, Solymári-ördöglyuk, Somló, Somló Tájvédelmi Körzet, Sopianicum flórajárás, Spectrum-hegység, Spiridion Brusina, Steatomys, Strongylocentrotus, Stw 573 (Kisláb), Stylaster, Suinae, Suini, Sus, Sus strozzii, Synaptomys, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, Szársomlyó, Székely Nemzeti Múzeum, Szófiai-medence, Szőlő, Szent György-hegy, Szulafélék, Tamiops, Tanúhegy, Taterillus, Tábor-hegyi-barlang, Tányéros-töbör, Törpeharkályformák, Teleoceras, Telicomys, Teratornithidae, Tetraconodontinae, Teve, Thomomys, Thylacosmilus, Tihanyi-félsziget, Titanis, Toxodon, Triceratops, Trigodon, Trogloraptor, Tukók, Ugrónyúl, Ukrajna ásványkincsei, Vadlán-lik, Valkó, Vandeleuria, Vanikoro, Vapiti, Varacskosdisznó, Vaskapu-szoros, Vándorsólyom, Vendvidék, Vernaya, Vietnámi szemölcsös disznó, Világtörténelem, Villányi-hegység, Villányium, Villásszarvúantilop-félék, Wonambi, Xerus, Zala megye, Zalaegerszeg, Zalaegerszegi kistérség, Zalai-dombság, Zelotomys, Zselic, 1980 új világörökségi helyszínei, 2016 új világörökségi helyszínei. Bővíteni index (416 több) »

A lovak evolúciója

A lovak evolúciója az a folyamat, melynek során a Hyracotherium nevű, róka nagyságú, erdőlakó ősállatból kialakult mai háziállatunk, a ló.

Új!!: Pliocén és A lovak evolúciója · Többet látni »

Aceratherium

Az Aceratherium az emlősök (Mammalia) osztályának a páratlanujjú patások (Perissodactyla) rendjéhez, ezen belül az orrszarvúfélék (Rhinocerotidae) családjához tartozó kihalt nem.

Új!!: Pliocén és Aceratherium · Többet látni »

Acinonyx

Az Acynonix a ragadozók rendjébe, azon belül a macskafélék családjába tartozó nem.

Új!!: Pliocén és Acinonyx · Többet látni »

Acomys

Az Acomys az emlősök (Mammalia) osztályának a rágcsálók (Rodentia) rendjébe, ezen belül az egérfélék (Muridae) családjába tartozó nem.

Új!!: Pliocén és Acomys · Többet látni »

Aepycamelus

Az Aepycamelus a tevefélék egy kihalt neme (korábbi elnevezése Alticamelus), amely a miocén korban élt.

Új!!: Pliocén és Aepycamelus · Többet látni »

Aepyceros

Az Aepyceros az emlősök (Mammalia) osztályának a párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe, ezen belül a tülkösszarvúak (Bovidae) családjába tartozó nem.

Új!!: Pliocén és Aepyceros · Többet látni »

Aepyceros datoadeni

Az Aepyceros datoadeni az emlősök (Mammalia) osztályának a párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe, ezen belül a tülkösszarvúak (Bovidae) családjába tartozó fosszilis faj.

Új!!: Pliocén és Aepyceros datoadeni · Többet látni »

Aethomys

Az Aethomys az emlősök (Mammalia) osztályának a rágcsálók (Rodentia) rendjébe, ezen belül az egérfélék (Muridae) családjába tartozó nem.

Új!!: Pliocén és Aethomys · Többet látni »

Afrikai hörcsög

Az afrikai hörcsög (Mystromys albicaudatus) az emlősök (Mammalia) osztályának a rágcsálók (Rodentia) rendjébe, ezen belül a madagaszkáriegér-félék (Nesomyidae) családjába tartozó Mystromyinae alcsalád egyetlen faja.

Új!!: Pliocén és Afrikai hörcsög · Többet látni »

Afrikai mamut

Az afrikai mamut (Mammuthus africanavus) az emlősök (Mammalia) osztályának az ormányosok (Proboscidea) rendjébe, ezen belül az elefántfélék (Elephantidae) családjába tartozó fosszilis faj.

Új!!: Pliocén és Afrikai mamut · Többet látni »

Afrotropikus faunaterület

Az etiópiai és a madagaszkári faunaterület A Föld Dudich-féle állatföldrajzi felosztása szerint az etiópiai, más néven: afrotropikus faunaterület az északi faunabirodalom (Arctogea) legdélibb, a déli féltekére átnyúló része.

Új!!: Pliocén és Afrotropikus faunaterület · Többet látni »

Ailuropoda

Az Ailuropoda az emlősök (Mammalia) osztályának a ragadozók (Carnivora) rendjébe, ezen belül a medvefélék (Ursidae) családjába tartozó nem.

Új!!: Pliocén és Ailuropoda · Többet látni »

Aiolornis

Az Aiolornis a madarak (Aves) osztályának az újvilági keselyűalakúak (Cathartiformes) rendjébe, ezen belül a Teratornithidae családjába tartozó fosszilis nem.

Új!!: Pliocén és Aiolornis · Többet látni »

Ajakos medve

Az ajakos medve (Melursus ursinus) az emlősök (Mammalia) osztályának a ragadozók (Carnivora) rendjébe, ezen belül a medvefélék (Ursidae) családjába tartozó faj.

Új!!: Pliocén és Ajakos medve · Többet látni »

Akodon

Az Akodon az emlősök (Mammalia) osztályának a rágcsálók (Rodentia) rendjébe, ezen belül a hörcsögfélék (Cricetidae) családjába tartozó nem.

Új!!: Pliocén és Akodon · Többet látni »

AL 288-1 (Lucy)

Az AL 288-1 katalógusszámú lelet az Australopithecus afarensis faj egy egyedének csontjai.

Új!!: Pliocén és AL 288-1 (Lucy) · Többet látni »

Alauda

Az Alauda a madarak osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe és a pacsirtafélék (Alaudidae) családjába tartozó nem.

Új!!: Pliocén és Alauda · Többet látni »

Albánia földrajza

Albánia a Balkán-félsziget délnyugati partvidékén, az Otrantói-szorosnál elhelyezkedő ország.

Új!!: Pliocén és Albánia földrajza · Többet látni »

Alginit

Leveles alginit Puláról. Az alginit fosszilis biomasszából és elmállott bazalttufából valamint mészből álló magas szervesanyag-tartalmú kőzetféleség, amely 3-5 millió évvel ezelőtt keletkezett egykori vulkáni krátereket kitöltő tavakban és zárt tengeri lagúnákban.

Új!!: Pliocén és Alginit · Többet látni »

Alpok

Az Alpok (régebben, illetve ritkábban magyarul Alpesek, németül Alpen, franciául Alpes, olaszul Alpi, szlovénül Alpe) egy magashegység Európa középső részén.

Új!!: Pliocén és Alpok · Többet látni »

Amerikai masztodon

Az amerikai masztodon (Mammut americanum vagy Mastodon americanus) Észak-Amerikában élt a pleisztocén során. A legutóbbi jégkorszak hideg periódusának végén tűnt el, mintegy évvel ezelőtt. Hatalmas, elefántszerű emlősök voltak, de sok jegyük különbözött a mai elefántokétól: külsőre inkább a gyapjas mamutra hasonlítottak, de azoknál nagyobbak voltak és az agyaruk is egyenesebb volt. A marmagasságuk 2,89–3,25 méter között, a tömegük pedig 7,8–11 tonna között változott. Testüket barnás, de a gyapjas mamutokénál rövidebb szőrzet borította. A ma elefántokhoz hasonlóan valószínűleg családokban járhatták az észak-amerikai prériket, ahol fák, bokrok hajtásait és más növényeket fogyasztottak. A masztodonok rokonai voltak a mai elefántoknak, de a mamutokhoz közelebb álltak: valójában azonban az elefántfélék egy archaikus csoportját alkották. Az amerikai masztodonok ősei mintegy 15 millió évvel ezelőtt jelentek meg Észak-Amerikában, Eurázsiából az egykori Beringián keresztül bevándorolva. Maradványaikat szerte Észak-Amerikában megtalálták: ezek teljességüket tekintve a fogaktól a komplett csontvázakig terjednek. Washington államban 1977-ben egy különleges leletet találtak: egy masztodon teljesen ép csontvázát, amelynek egyik bordájába egy lándzsahegy volt beágyazódva. Későbbi vizsgálatok kimutatták, hogy a csont begyógyult a lándzsahegy körül, így az állat minden valószínűség szerint túlélte a vadász támadását. A mai amerikai indiánok őseinek megérkezését még bizonyosan megérték. Ezért erős a gyanú, hogy az első indiánok túlzott vadászatának eshettek áldozatul. Mások szerint kihalásukat a pleisztocént követő gyors felmelegedés okozhatta. (Erről bővebben: pleisztocén megafauna.) Legközelebbi rokonai a szintén kihalt, Európában élt masztodonok.

Új!!: Pliocén és Amerikai masztodon · Többet látni »

Anchitheriinae

Az Anchitheriinae az emlősök (Mammalia) osztályának a páratlanujjú patások (Perissodactyla) rendjéhez, ezen belül a lófélék (Equidae) családjához tartozó kihalt alcsalád.

Új!!: Pliocén és Anchitheriinae · Többet látni »

Ancylotherium hennigi

Az Ancylotherium hennigi az emlősök (Mammalia) osztályának a páratlanujjú patások (Perissodactyla) rendjébe, ezen belül a Chalicotheriidae családjába tartozó kihalt faj.

Új!!: Pliocén és Ancylotherium hennigi · Többet látni »

Andalgalornis

Az Andalgalornis röpképtelen ragadozó óriásmadarak egy kihalt nemét jelenti, amelyek a harmadidőszakban során alakultak ki Dél-Amerikában.

Új!!: Pliocén és Andalgalornis · Többet látni »

Andoki kondor

Az andoki kondor, más néven andesi kondor vagy kondorkeselyű (Vultur gryphus) a madarak (Aves) osztályának az újvilági keselyűalakúak (Cathartiformes) rendjébe, ezen belül az újvilági keselyűfélék (Cathartidae) családjába tartozó Vultur madárnem egyetlen faja.

Új!!: Pliocén és Andoki kondor · Többet látni »

Anhinga

Az Anhinga a madarak (Aves) osztályának a szulaalakúak (Suliformes) rendjébe, ezen belül a kígyónyakúmadár-félék (Anhingidae) családjába tartozó nem.

Új!!: Pliocén és Anhinga · Többet látni »

Anthracotheriidae

Az Anthracotheriidae az emlősök (Mammalia) osztályába és a párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe tartozó fosszilis család.

Új!!: Pliocén és Anthracotheriidae · Többet látni »

Antifer

Az Antifer az emlősök (Mammalia) osztályának a párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe, ezen belül a szarvasfélék (Cervidae) családjába és az őzformák (Capreolinae) alcsaládjába tartozó fosszilis nem.

Új!!: Pliocén és Antifer · Többet látni »

Aphelops

Az Aphelops az emlősök (Mammalia) osztályának a páratlanujjú patások (Perissodactyla) rendjébe, ezen belül az orrszarvúfélék (Rhinocerotidae) családjába tartozó kihalt nem.

Új!!: Pliocén és Aphelops · Többet látni »

Appenninek

Az Appennin-hegység vagy Appenninek (latinul Appenninus, olaszul Appennini) egy közel 1200 km hosszú olaszországi hegyvonulat, mely teljes hosszában átszeli az azonos nevű félszigetet.

Új!!: Pliocén és Appenninek · Többet látni »

Aptenodytes

Az Aptenodytes a madarak (Aves) osztályának pingvinalakúak (Sphenisciformes) rendjébe, ezen belül a pingvinfélék (Spheniscidae) családjába és a Spheniscinae alcsaládjába tartozó nem.

Új!!: Pliocén és Aptenodytes · Többet látni »

Aptenodytes ridgeni

Az Aptenodytes ridgeni a madarak (Aves) osztályának pingvinalakúak (Sphenisciformes) rendjébe, ezen belül a pingvinfélék (Spheniscidae) családjába és a Spheniscinae alcsaládjába tartozó fosszilis faj.

Új!!: Pliocén és Aptenodytes ridgeni · Többet látni »

Aptornithidae

Az Aptornithidae a madarak (Aves) osztályán belül a darualakúak (Gruiformes) rendjébe tartozó kihalt család, melybe egyetlen nem, az Aptornis tartozott két fajjal.

Új!!: Pliocén és Aptornithidae · Többet látni »

Aral-tó

Megfeneklett halászhajó, Kazahsztán Az Aral-tó (kazakul Арал Теңізі / Aral Tengizi, üzbégül Orol dengizi) Kazahsztán és Üzbegisztán határvidékén, a Kaszpi-tengertől keletre, a Turáni-alföldön elhelyezkedő lefolyástalan sóstó.

Új!!: Pliocén és Aral-tó · Többet látni »

Ararát-hegy

Az Ararát kétcsúcsú vulkáni masszívum az Örmény-magasföld nyugati részén.

Új!!: Pliocén és Ararát-hegy · Többet látni »

Archaeopotamus

Az Archaeopotamus az emlősök (Mammalia) osztályának, ezen belül a párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe és a vízilófélék (Hippopotamidae) családjába tartozó fosszilis emlősnem.

Új!!: Pliocén és Archaeopotamus · Többet látni »

Ardea

Az Ardea a madarak (Aves) osztályának a gödényalakúak (Pelecaniformes) rendjébe, ezen belül a gémfélék (Ardeidae) családjába és a gémformák (Ardeinae) alcsaládjába tartozó nem.

Új!!: Pliocén és Ardea · Többet látni »

Ardipithecus

Az Ardipithecus egy kihalt Homininae-nem, ami a késő miocénban és a pliocén korban élt az Afar depressziónál, Etiópiában.

Új!!: Pliocén és Ardipithecus · Többet látni »

Ardipithecus kadabba

Az Ardipithecus kadabba az Ardipithecus nem 5,77-5.54 millió év korú taxonja.

Új!!: Pliocén és Ardipithecus kadabba · Többet látni »

Ardipithecus ramidus

A Ardipithecus ramidus egy kihalt Hominin faj ami az Ardipithecus nembe tartozik, a nem másik faját az Ardipithecus kadabbát az alfajának tekintették 2004-ig.

Új!!: Pliocén és Ardipithecus ramidus · Többet látni »

Arvicanthis

Az Arvicanthis az emlősök (Mammalia) osztályának a rágcsálók (Rodentia) rendjébe, ezen belül az egérfélék (Muridae) családjába tartozó nem.

Új!!: Pliocén és Arvicanthis · Többet látni »

Új-Zéland földtörténete

Új-Zéland földtörténetének vizsgálata azt mutatja, hogy az ennek a rendkívül változatos földterületnek a felszínén található kőzetek általában sokkal fiatalabbak, mint a szomszédos Ausztráliára jellemzőek.

Új!!: Pliocén és Új-Zéland földtörténete · Többet látni »

Új-Zéland világörökségi helyszínei

Új-Zéland területéről eddig három helyszín került fel a Világörökségi Listára, valamint további nyolc helyszín a javaslati listán várakozik a felvételre.

Új!!: Pliocén és Új-Zéland világörökségi helyszínei · Többet látni »

Újvilági keselyűfélék

Az újvilági keselyűfélék vagy pulykakeselyű-félék (Cathartidae) a madarak (Aves) osztályába és az újvilági keselyűalakúak (Cathartiformes) rendjébe tartozó család.

Új!!: Pliocén és Újvilági keselyűfélék · Többet látni »

Astrohippus

Az Astrohippus az emlősök (Mammalia) osztályának a páratlanujjú patások (Perissodactyla) rendjébe, ezen belül a lófélék (Equidae) családjába tartozó kihalt nem.

Új!!: Pliocén és Astrohippus · Többet látni »

Australopithecus

Az Australopithecina az emberfélék (Hominidae) családján belül a Hominina öregnem egy mára letűnt csoportja, amelyhez az Australopithecus és a Paranthropus nemek tartoznak, míg a velük rokon másik csoportot az ember (Homo) neme alkotja.

Új!!: Pliocén és Australopithecus · Többet látni »

Australopithecus afarensis

Az Australopithecus afarensis egy kihalt hominin faj, amely 3,9-2,9 millió évvel ezelőtt élt.

Új!!: Pliocén és Australopithecus afarensis · Többet látni »

Australopithecus africanus

A Australopithecus africanus egy kihalt australopithecine faj ami 3,3 és 2,1 millió évvel ezelőtt élt, vagy a késő pliocénben és a korai pleisztocén korban; vitatott hogy a modern ember közvetlen őse-e. Karcsú vagy gracilis felépítésű volt, csak négy dél-afrikai helyen találták megː Taung (1924), Sterkfontein (1935), Makapansgat (1948) és Gladysvale (1992).

Új!!: Pliocén és Australopithecus africanus · Többet látni »

Australopithecus anamensis

A Australopithecus anamensis egy körülbelül négy millió éve élt korai emberfaj.

Új!!: Pliocén és Australopithecus anamensis · Többet látni »

Australopithecus bahrelghazali

Az Australopithecus bahrelghazali egy kihalt emberféle.

Új!!: Pliocén és Australopithecus bahrelghazali · Többet látni »

Australopithecus deyiremeda

Az Australopithecus deyiremeda egy kihalt emberféle "New species from Ethiopia further expands Middle Pliocene hominin diversity" "Palaeoanthropology: The middle Pliocene gets crowded" körülbelül 3,5-3,3 millió évvel ezelőtt élt észak-Etiópiában, az Australopithecus afarensisel együtt.

Új!!: Pliocén és Australopithecus deyiremeda · Többet látni »

Australopithecus garhi

Az Australopithecus garhi egy kihalt emberféle.

Új!!: Pliocén és Australopithecus garhi · Többet látni »

Avak-kráter

de Az Avak-kráter egy becsapódási kráter az Amerikai Egyesült Államok Alaszka államának északi részén, Barrow városától délkeletre, az Elson-lagúna (Beaufort-tenger) partjának közelében.

Új!!: Pliocén és Avak-kráter · Többet látni »

Avas

Az Avas vulkáni eredetű, 234 méter magas domb Miskolc közepén, egyben az Avas városrész neve is.

Új!!: Pliocén és Avas · Többet látni »

Az Aggteleki-karszt növényzete

Az Aggteleki-karsztot növényzete alapján két, markánsan különböző részre oszthatjuk – ezeket nagyjából a Perkupa–Teresztenye–Aggtelek vonal választja el egymástól.

Új!!: Pliocén és Az Aggteleki-karszt növényzete · Többet látni »

Az Antarktisz geológiája

Az Antarktisz felépítése sok hasonlóságot mutat Dél-Amerikával és Ausztráliával.

Új!!: Pliocén és Az Antarktisz geológiája · Többet látni »

Áltiszafa

Az áltiszafák (Cephalotaxus) a fenyőalakúak (Pinales) rendjébe tartozó áltiszafafélék (Cephalotaxaceae) családjának névadó nemzetsége.

Új!!: Pliocén és Áltiszafa · Többet látni »

Ázsiai strucc

Az ázsiai strucc (Struthio asiaticus) a struccfélék családjának egy kihalt faja.

Új!!: Pliocén és Ázsiai strucc · Többet látni »

Őskőkorszak

A paleolitikum (magyarul: régi kőkorszak, őskőkor vagy pattintottkő-korszak) a régészek adta elnevezés, amely földtörténeti szempontból a pliocén végével és a pleisztocénnel esik egybe.

Új!!: Pliocén és Őskőkorszak · Többet látni »

Őskor

A történettudomány szerinti őskor az ember történetének első, leghosszabb korszaka, amely a földtörténeti harmadidőszak utolsó szakaszával (pliocén) és a földtörténeti negyedidőszakkal (pleisztocén és holocén) esik egybe.

Új!!: Pliocén és Őskor · Többet látni »

Őslények kalandorai

Az Őslények kalandorai (Primeval) egy brit tudományos-fantasztikus televíziós sorozat, amelyet az angol nemzetközi csatorna, az ITV és az Impossible Pictures forgalmaz.

Új!!: Pliocén és Őslények kalandorai · Többet látni »

Őstulok

Az őstulok mintájára, primitív szarvasmarha fajtákból visszatenyésztett '''Heck-marha''' bika '''Heck-marha''' borjak Az őstulok (Bos primigenius primigenius vagy Bos primigenius namadicus) az emlősök (Mammalia) osztályának a párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe, ezen belül a tülkösszarvúak (Bovidae) családjába tartozó kihalt faj, amelynek utolsó egyede 1627-ben pusztult el.

Új!!: Pliocén és Őstulok · Többet látni »

Őszapó

Az őszapó (Aegithalos) a verébalakúak (Passeriformes) rendjében az őszapófélék (Aegithalidae) családjának névadó neme ez egyes szerzők szerint 5–20 fajjal, számos alfajjal.

Új!!: Pliocén és Őszapó · Többet látni »

Üröm (település)

Üröm (avagy Erben) község Pest megyében, a Pilisvörösvári járásban, a budapesti agglomerációban.

Új!!: Pliocén és Üröm (település) · Többet látni »

Óriásfarkas

Az óriásfarkas (Canis dirus) (ismert förtelmes kutya néven is) a kutyafélék (Canidae) családjának egy kihalt faja, amely Észak-Amerikában élt a pleisztocén során.

Új!!: Pliocén és Óriásfarkas · Többet látni »

Óriásfogú cápa

Az óriásfogú cápa foga a máltai Vilhena Palace-hoz tartozó Nemzeti Természettudományi Múzeumban Az óriásfogú cápa (Carcharodon megalodon vagy Carcharocles megalodon) a porcos halak (Chondrichthyes) osztályának a heringcápa-alakúak (Lamniformes) rendjébe, ezen belül a ma is élő heringcápafélék (Lamnidae) vagy a fosszilis Otodontidae családjába tartozó fosszilis faj.

Új!!: Pliocén és Óriásfogú cápa · Többet látni »

Óriáslajhár

Az óriáslajhár (Megatherium americanum) egyike volt a pleisztocén kori Amerika leghatalmasabb emlőseinek.

Új!!: Pliocén és Óriáslajhár · Többet látni »

Óriáspanda

Óriáspanda a hongkongi óceánparkban Armand David atya Az óriáspanda a hátsó lábain ülve eszik Közel egy hetes bocs egy kínai tenyésztőintézetben Az óriáspanda (Ailuropoda melanoleuca), eredeti rendszertani nevén Ursus melanoleuca (fekete-fehér medve), vagy bambuszmedve a medvefélék (Ursidae) családjába tartozó emlős.

Új!!: Pliocén és Óriáspanda · Többet látni »

Óriásvidra

Az óriásvidra (Pteronura brasiliensis) az emlősök (Mammalia) osztályának ragadozók (Carnivora) rendjébe, ezen belül a menyétfélék (Mustelidae) családjába tartozó Pteronura emlősnem egyetlen faja.

Új!!: Pliocén és Óriásvidra · Többet látni »

Éghajlatváltozás

A klímaváltozás a klíma, éghajlat tartós és jelentős mértékű megváltozását jelenti, helyi vagy globális szinten.

Új!!: Pliocén és Éghajlatváltozás · Többet látni »

Élő kövület

Élő kövület alatt azokat az élőlényeket (általában fajokat vagy nemzetségeket) értjük, amiket fosszíliákból is ismerünk, évmilliókon át, a kihalási eseményeket túlélve szinte változatlanul fennmaradtak vagy egy olyan leszármazási vonal tagjai, amelynek teljes rokonsága már régen kihalt – ez a perzisztencia jelensége.

Új!!: Pliocén és Élő kövület · Többet látni »

Észak-amerikai kúszósül

Az észak-amerikai kúszósül vagy észak-amerikai urzon (Erethizon dorsatum) az emlősök (Mammalia) osztályának rágcsálók (Rodentia) rendjébe, ezen belül a kúszósülfélék (Erethizontidae) családjába tartozó Erethizon emlősnem egyetlen faja.

Új!!: Pliocén és Észak-amerikai kúszósül · Többet látni »

Baiomys

A Baiomys az emlősök (Mammalia) osztályának a rágcsálók (Rodentia) rendjébe, ezen belül a hörcsögfélék (Cricetidae) családjába tartozó nem.

Új!!: Pliocén és Baiomys · Többet látni »

Bajkálontúl

A Bajkálontúl tájegység (nagytáj) Oroszországban; földrajzi szempontból Szibéria déli hegyvidékeihez tartozik.

Új!!: Pliocén és Bajkálontúl · Többet látni »

Balatoni kecskeköröm

A balatoni kecskeköröm a mintegy 5 millió évvel ezelőtt, a fokozatosan kiédesedő Pannon-tengerben élt Congeria ungula caprae nevű kagyló lekoptatott maradványainak népies elnevezése.

Új!!: Pliocén és Balatoni kecskeköröm · Többet látni »

Barázdásfogú delfin

A barázdásfogú delfin (Steno bredanensis) az emlősök (Mammalia) osztályának a cetek (Cetacea) rendjébe, ezen belül a fogascetek (Odontoceti) alrendjébe és a delfinfélék (Delphinidae) családjába tartozó faj.

Új!!: Pliocén és Barázdásfogú delfin · Többet látni »

Basilicata

Basilicata (régiesen Lucania) olaszországi régió.

Új!!: Pliocén és Basilicata · Többet látni »

Bátori-barlang

A Bátori-barlang egy fokozottan védett barlang.

Új!!: Pliocén és Bátori-barlang · Többet látni »

Börzsöny (hegység)

A Börzsöny hegység Magyarország északi részén, Pest és Nógrád megyében fekszik.

Új!!: Pliocén és Börzsöny (hegység) · Többet látni »

Búvárfélék

A búvárfélék (Gaviidae) a madarak (Aves) osztályába és a búváralakúak (Gaviiformes) rendjébe tartozó egyetlen recens család.

Új!!: Pliocén és Búvárfélék · Többet látni »

Bükk-vidék

A Bükk-vidék (régebben csak Bükk) az Északi-középhegységben található földrajzi középtáj, Magyarország legnagyobb átlagmagasságú, barlangokban bővelkedő karszthegysége.

Új!!: Pliocén és Bükk-vidék · Többet látni »

Belső-Somogy

Belső-Somogy a Dunántúli-dombság középtája, kiterjedése 3000 km², átlagos magas­sága 173,2 méter.

Új!!: Pliocén és Belső-Somogy · Többet látni »

Betűfogúformák

A ''Sooretamys angouya'' koponyája, felső állcsontja......és alsó állkapcsa A ''Thaptomys nigrita'' koponyája, felső állcsontja......és alsó állkapcsa A betűfogúformák (Sigmodontinae) az emlősök (Mammalia) osztályának a rágcsálók (Rodentia) rendjébe, ezen belül a hörcsögfélék (Cricetidae) családjába tartozó alcsalád.

Új!!: Pliocén és Betűfogúformák · Többet látni »

Bodrogköz

A Bodrogköz a Bodrog és Tisza folyók közt elterülő természetföldrajzi kistáj, a Felső-Tisza-vidék középtáj része.

Új!!: Pliocén és Bodrogköz · Többet látni »

Borophagus

A Borophagus (jelentése "mohó evő") a kutyafélék egy kihalt neme, amely Észak-Amerikában élt a középső miocéntől a pliocén végéig (12 - 2 millió évvel ezelőtt).

Új!!: Pliocén és Borophagus · Többet látni »

Brandenburg

Brandenburg (alsószorb nyelven Kraj Braniborska) Németország egyik szövetségi tartománya az ország keleti részén.

Új!!: Pliocén és Brandenburg · Többet látni »

Bronzcápa

A bronzcápa (Carcharhinus brachyurus) a kékcápafélék (Carcharhinidae) családjába tartozó nagy termetű, akár a három métert és -ot is elérő cápafaj.

Új!!: Pliocén és Bronzcápa · Többet látni »

Bukó viharmadárfélék

''Pelecanoides georgicus'' ''Pelecanoides urinatrix'' A bukó viharmadárfélék (Pelecanoididae) a madarak (Aves) osztályába és a viharmadár-alakúak (Procellariiformes) rendjébe tartozó család, melyben csak 1 madárnem és 4 élő faj van.

Új!!: Pliocén és Bukó viharmadárfélék · Többet látni »

Busa

A busa (Hypophthalmichthys) a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályának a pontyalakúak (Cypriniformes) rendjébe, ezen belül a pontyfélék (Cyprinidae) családjába tartozó nem.

Új!!: Pliocén és Busa · Többet látni »

Cainochoerinae

A Cainochoerinae az emlősök (Mammalia) osztályának a párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe, ezen belül a disznófélék (Suidae) családjába tartozó egyik fosszilis alcsalád.

Új!!: Pliocén és Cainochoerinae · Többet látni »

Callosciurinae

A Callosciurinae az emlősök (Mammalia) osztályának a rágcsálók (Rodentia) rendjébe, ezen belül a mókusfélék (Sciuridae) családjába tartozó alcsalád.

Új!!: Pliocén és Callosciurinae · Többet látni »

Calonectris

A Calonectris a madarak (Aves) osztályának a viharmadár-alakúak (Procellariiformes) rendjébe, ezen belül a viharmadárfélék (Procellariidae) családjába tartozó nem.

Új!!: Pliocén és Calonectris · Többet látni »

Camelops

A Camelops az emlősök (Mammalia) osztályának párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe, ezen belül a tevefélék (Camelidae) családjába tartozó fosszilis nem.

Új!!: Pliocén és Camelops · Többet látni »

Canis

Farkas ''(Canis lupus)'' A Canis a ragadozók (Carnivora) rendjébe tartozó kutyafélék (Canidae) családjának névadó és egyben egyik legnépesebb neme.

Új!!: Pliocén és Canis · Többet látni »

Carcharias

''Carcharias tricuspidatus'' A Carcharias a porcos halak (Chondrichthyes) osztályának a heringcápa-alakúak (Lamniformes) rendjébe, ezen belül a tigriscápafélék (Odontaspididae) családjába tartozó halnem.

Új!!: Pliocén és Carcharias · Többet látni »

Carcharocles

A Carcharocles a porcos halak (Chondrichthyes) osztályának a heringcápa-alakúak (Lamniformes) rendjébe, ezen belül a fosszilis Otodontidae családjába tartozó nem.

Új!!: Pliocén és Carcharocles · Többet látni »

Carcharocles chubutensis

A Carcharocles chubutensis vagy Carcharodon subauriculatus Agassiz, 1843 a porcos halak (Chondrichthyes) osztályának a heringcápa-alakúak (Lamniformes) rendjébe, ezen belül a fosszilis Otodontidae vagy a recens heringcápafélék (Lamnidae) családjába tartozó faj.

Új!!: Pliocén és Carcharocles chubutensis · Többet látni »

Cascade-hegység

A Cascade-hegység (angolul Cascade Range) Észak-Amerika egyik legnagyobb hegylánca, mely Brit Columbiától (Kanada) Washington államon és Oregon államon keresztül egészen Észak-Kaliforniáig terjed.

Új!!: Pliocén és Cascade-hegység · Többet látni »

Castoroides

A Castoroides az emlősök (Mammalia) osztályának a rágcsálók (Rodentia) rendjébe, ezen belül a hódfélék (Castoridae) családjába tartozó kihalt nem.

Új!!: Pliocén és Castoroides · Többet látni »

Castriferreicum flórajárás

A Castriferreicum a Nyugat-Dunántúlt felölelő Praenoricum flóravidék középső flórajárása.

Új!!: Pliocén és Castriferreicum flórajárás · Többet látni »

Ceratoscopelus

A Ceratoscopelus a csontos halak (Osteichthyes) főosztályának a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályába, ezen belül a Myctophiformes rendjébe és a gyöngyöshalfélék (Myctophidae) családjába tartozó nem.

Új!!: Pliocén és Ceratoscopelus · Többet látni »

Cervalces

A Cervalces az emlősök (Mammalia) osztályának a párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe, ezen belül a szarvasfélék (Cervidae) családjába és az őzformák (Capreolinae) alcsaládjába tartozó fosszilis nem.

Új!!: Pliocén és Cervalces · Többet látni »

Cervus

A Cervus az emlősök (Mammalia) osztályának a párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe, ezen belül a szarvasfélék (Cervidae) családjába és a szarvasformák (Cervinae) alcsaládjába tartozó nem.

Új!!: Pliocén és Cervus · Többet látni »

Cetotherium

A Cetotherium az emlősök (Mammalia) osztályának a cetek (Ceatacea) rendjébe, ezen belül a sziláscetek (Mysticeti) alrendjébe és a fosszilis Cetotheriidae (más nevén Cetotheres) családjába tartozó nem.

Új!!: Pliocén és Cetotherium · Többet látni »

Chalicotheriidae

A Chalicotheriidae az emlősök (Mammalia) osztályának a páratlanujjú patások (Perissodactyla) rendjébe tartozó kihalt család.

Új!!: Pliocén és Chalicotheriidae · Többet látni »

Chalicotherium

A Chalicotherium az emlősök (Mammalia) osztályának a páratlanujjú patások (Perissodactyla) rendjébe, ezen belül a fosszilis Chalicotheriidae családjába tartozó nem.

Új!!: Pliocén és Chalicotherium · Többet látni »

Charles Lyell

Sir Charles Lyell (Skócia, Kinnordy, 1797. november 14. – London, 1875. február 22.) a 19. századi geológia legnagyobb alakja, a darwini evolúcióelmélet inspirátora.

Új!!: Pliocén és Charles Lyell · Többet látni »

Chilotherium

A Chilotherium az emlősök (Mammalia) osztályának páratlanujjú patások (Perissodactyla) rendjébe, ezen belül az orrszarvúfélék (Rhinocerotidae) családjába tartozó fosszilis nem.

Új!!: Pliocén és Chilotherium · Többet látni »

Chiropodomys

A Chiropodomys az emlősök (Mammalia) osztályának a rágcsálók (Rodentia) rendjébe, ezen belül az egérfélék (Muridae) családjába tartozó nem.

Új!!: Pliocén és Chiropodomys · Többet látni »

Chrysichthys

A Chrysichthys a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályának a harcsaalakúak (Siluriformes) rendjébe, ezen belül a Claroteidae családjába tartozó nem.

Új!!: Pliocén és Chrysichthys · Többet látni »

Ciconia

A gólya (Ciconia) a madarak (Aves) osztályának a gólyaalakúak (Ciconiiformes) rendjébe, ezen belül a gólyafélék (Ciconiidae) családjába tartozó nem.

Új!!: Pliocén és Ciconia · Többet látni »

Clarias

A Clarias a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályának a harcsaalakúak (Siluriformes) rendjébe, ezen belül a zacskósharcsafélék (Clariidae) családjába tartozó nem.

Új!!: Pliocén és Clarias · Többet látni »

Clypeaster

''Clypeaster aegyptiacus'' ''Clypeaster insignis'' ''Clypeaster japonicus'' ''Clypeaster luetkeni'' ''Clypeaster marinanus'' ''Clypeaster reticulatus'' ''Clypeaster sanchezi'' ''Clypeaster subdepressus'' lárva A Clypeaster a tengerisünök (Echinoidea) osztályának a Clypeasteroida rendjébe, ezen belül a Clypeasteridae családjába tartozó nem.

Új!!: Pliocén és Clypeaster · Többet látni »

Colaptes

A Colaptes a madarak (Aves) osztályának harkályalakúak (Piciformes) rendjébe, ezen belül a harkályfélék (Picidae) családjába tartozó nem.

Új!!: Pliocén és Colaptes · Többet látni »

Cosmopolitodus hastalis

A Cosmopolitodus hastalis vagy Carcharodon hastalis a porcos halak (Chondrichthyes) osztályának heringcápa-alakúak (Lamniformes) rendjébe, ezen belül a heringcápafélék (Lamnidae) családjába tartozó fosszilis faj.

Új!!: Pliocén és Cosmopolitodus hastalis · Többet látni »

Cryptomys

A Cryptomys az emlősök (Mammalia) osztályának a rágcsálók (Rodentia) rendjébe, ezen belül a turkálófélék (Bathyergidae) családjába tartozó nem.

Új!!: Pliocén és Cryptomys · Többet látni »

Csákvári-barlang

A Csákvári-barlang egyike az ősállatmaradványairól híres, fokozottan védett, magyarországi barlangoknak.

Új!!: Pliocén és Csákvári-barlang · Többet látni »

Csíkos fűegér

A csíkos fűegerek (Lemniscomys) az emlősök (Mammalia) osztályának a rágcsálók (Rodentia) rendjébe, ezen belül az egérfélék (Muridae) családjába tartozó nem.

Új!!: Pliocén és Csíkos fűegér · Többet látni »

Csendes-óceáni fehérsávos delfin

A csendes-óceáni fehérsávos delfin vagy más néven csendes-óceáni delfin (Lagenorhynchus obliquidens) az emlősök (Mammalia) osztályának a cetek (Cetacea) rendjébe, ezen belül a fogascetek (Odontoceti) alrendjébe és a delfinfélék (Delphinidae) családjába tartozó faj.

Új!!: Pliocén és Csendes-óceáni fehérsávos delfin · Többet látni »

Cserhát

A Cserhát Magyarország északi részén az Északi-középhegység egyik hegysége.

Új!!: Pliocén és Cserhát · Többet látni »

Csupasz turkáló

A csupasz turkáló, csupasz földikutya vagy csupasz vakondpatkány (Heterocephalus glaber) az emlősök (Mammalia) osztályának rágcsálók (Rodentia) rendjébe, ezen belül a turkálófélék (Bathyergidae) családjába tartozó faj.

Új!!: Pliocén és Csupasz turkáló · Többet látni »

Cymatium lotorium

A Cymatium lotorium a csigák (Gastropoda) osztályának a Littorinimorpha rendjébe, ezen belül a Ranellidae családjába tartozó faj.

Új!!: Pliocén és Cymatium lotorium · Többet látni »

Dasymys

A Dasymys (borzaspatkányok) az emlősök (Mammalia) osztályának rágcsálók (Rodentia) rendjébe, ezen belül az egérfélék (Muridae) családjába tartozó nem.

Új!!: Pliocén és Dasymys · Többet látni »

Dasypus

A Dasypus az emlősök (Mammalia) osztályának a páncélos vendégízületesek (Cingulata) rendjébe, ezen belül az övesállatok (Dasypodidae) családjába tartozó nem.

Új!!: Pliocén és Dasypus · Többet látni »

Dasypus bellus

A Dasypus bellus az emlősök (Mammalia) osztályának a páncélos vendégízületesek (Cingulata) rendjébe, ezen belül az övesállatok (Dasypodidae) családjába tartozó fosszilis faj.

Új!!: Pliocén és Dasypus bellus · Többet látni »

Déli mamut

Rekonstrukció A déli mamut (Mammuthus meridionalis, korábbi nevén: Archidiskodon meridionalis) a késő pliocén és a korai pleisztocén során élt a Földközi-tenger térségében, mintegy 3 millió és évvel ezelőtt.

Új!!: Pliocén és Déli mamut · Többet látni »

Delfinfélék

Pettyes delfin ''(Stenella attenuata)'' Kardszárnyú delfin ''(Orcinus orca)'' Sötét delfin ''(Lagenorhynchus obscurus)'' A delfinfélék (Delphinidae) az emlősök (Mammalia) osztályának a cetek (Cetacea) rendjébe, ezen belül a fogascetek (Odontoceti) alrendjébe tartozó család.

Új!!: Pliocén és Delfinfélék · Többet látni »

Delichon

A Delichon a madarak osztályának (Aves) a verébalakúak (Passeriformes) rendjébe és a fecskefélék (Hirundinidae) családjába tartozó nem.

Új!!: Pliocén és Delichon · Többet látni »

Dendrophylliidae

A Dendrophylliidae a virágállatok (Anthozoa) osztályába és a kőkorallok (Scleractinia) rendjébe tartozó család.

Új!!: Pliocén és Dendrophylliidae · Többet látni »

Deomyinae

A Deomyinae az emlősök (Mammalia) osztályának a rágcsálók (Rodentia) rendjébe, ezen belül az egérfélék (Muridae) családjába tartozó alcsalád.

Új!!: Pliocén és Deomyinae · Többet látni »

Diadema

A Diadema a tengerisünök (Echinoidea) osztályának Diadematoida rendjébe, ezen belül a Diadematidae családjába tartozó nem.

Új!!: Pliocén és Diadema · Többet látni »

Dinaromys

A Dinaromys az emlősök (Mammalia) osztályának a rágcsálók (Rodentia) rendjébe, ezen belül a hörcsögfélék (Cricetidae) családjába tartozó nem.

Új!!: Pliocén és Dinaromys · Többet látni »

Dinofelis

A Dinofelis (jelentése: „rettenetes macska”) a ragadozók (Carnivora) rendjébe, ezen belül a macskafélék (Felidae) családjába és a kihalt kardfogú macskaformák (Machairodontinae) alcsaládjába tartozó nem.

Új!!: Pliocén és Dinofelis · Többet látni »

Dinohippus

A Dinohippus az emlősök (Mammalia) osztályának a páratlanujjú patások (Perissodactyla) rendjéhez, ezen belül a lófélék (Equidae) családjához tartozó kihalt nem.

Új!!: Pliocén és Dinohippus · Többet látni »

Diomedea

A Diomedea a madarak (Aves) osztályának a viharmadár-alakúak (Procellariiformes) rendjébe, ezen belül az albatroszfélék (Diomedeidae) családjába tartozó nem.

Új!!: Pliocén és Diomedea · Többet látni »

Dipodomys

A Dipodomys az emlősök (Mammalia) osztályának, a rágcsálók (Rodentia) rendjébe, ezen belül a tasakosegér-félék (Heteromyidae) családjába tartozó nem.

Új!!: Pliocén és Dipodomys · Többet látni »

Drávaköz

Baranya vármegye felosztása 1920-ban. A Drávaközt sárga szín jelöli A Drávaköz, azaz „baranyai löszhát”) a Dráva és a Duna közötti területnek elsősorban. Egyéb elnevezései: Drávaszög, Drávazug, Baranyai Hegyalja. Az egykori Magyar Királyságban Dél-Baranya vagy Alsó-Baranya néven is emlegették, mivel a terület a történelmi Baranya vármegye déli részét alkotta. Ma nagyrészt Horvátország északkeleti régióját képezi, egy kisebb területe pedig Magyarországhoz tartozik (Béda-Karapancsa). A Drávaszög kifejezést ma már főleg a horvátországi terület megnevezésére alkalmazzák, amelyet a Duna-Dráva és a magyar-horvát államhatár ölel át. Tehát a Drávaszög és a Drávaköz ma nem teljesen azonos fogalom! Ez a terület ezenkívül Baranya-háromszög vagy Baranyai háromszög néven is ismert, Horvátországban pedig egyszerűen csak a Baranya (Baranja) névvel jelölik.

Új!!: Pliocén és Drávaköz · Többet látni »

Dromornis

A Dromornis a madarak (Aves) osztályának a lúdalakúak (Anseriformes) rendjébe, ezen belül a kihalt Dromornithidae családjába tartozó nem.

Új!!: Pliocén és Dromornis · Többet látni »

Dromornis australis

A Dromornis australis a madarak (Aves) osztályának a lúdalakúak (Anseriformes) rendjébe, ezen belül a kihalt Dromornithidae családjába tartozó faj.

Új!!: Pliocén és Dromornis australis · Többet látni »

Duna

A Duna a második leghosszabb folyam Európában (a Volga után).

Új!!: Pliocén és Duna · Többet látni »

Duncanopsammia axifuga

A Duncanopsammia axifuga a virágállatok (Anthozoa) osztályának a kőkorallok (Scleractinia) rendjébe, ezen belül a Dendrophylliidae családjába tartozó faj.

Új!!: Pliocén és Duncanopsammia axifuga · Többet látni »

Echinolampas

Az Echinolampas a tengerisünök (Echinoidea) osztályának az Echinolampadoida rendjébe, ezen belül az Echinolampadidae családjába tartozó nem.

Új!!: Pliocén és Echinolampas · Többet látni »

Ecsetfarkú pelék

Az ecsetfarkú pelék vagy kafferpelék (Graphiurinae) az emlősök (Mammalia) osztályának rágcsálók (Rodentia) rendjébe, ezen belül a pelefélék (Gliridae) családjába tartozó alcsalád.

Új!!: Pliocén és Ecsetfarkú pelék · Többet látni »

Egretta

Az Egretta a madarak (Aves) osztályának a gödényalakúak (Pelecaniformes) rendjébe, ezen belül a gémfélék (Ardeidae) családjába és a gémformák (Ardeinae) alcsaládjába tartozó nem.

Új!!: Pliocén és Egretta · Többet látni »

Elaphurus

Az Elaphurus az emlősök (Mammalia) osztályának a párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe, ezen belül a szarvasfélék (Cervidae) családjába és a szarvasformák (Cervinae) alcsaládjába tartozó nem.

Új!!: Pliocén és Elaphurus · Többet látni »

Elasmotherium

Az Elasmotherium az emlősök (Mammalia) osztályának páratlanujjú patások (Perissodactyla) rendjébe, ezen belül az orrszarvúfélék (Rhinocerotidae) családjába tartozó fosszilis nem.

Új!!: Pliocén és Elasmotherium · Többet látni »

Elefántfélék

Ázsiai elefánt Afrikai elefánt Az elefántfélék (Elephantidae) három ma élő faja az ormányosok rendjének (Proboscidea) egyetlen ma is élő családját alkotja.

Új!!: Pliocén és Elefántfélék · Többet látni »

Ellobius

Az Ellobius az emlősök (Mammalia) osztályának a rágcsálók (Rodentia) rendjébe, ezen belül a hörcsögfélék (Cricetidae) családjába tartozó nem.

Új!!: Pliocén és Ellobius · Többet látni »

Emberré válás

Emberré válás vagy emberi evolúció alatt azt az evolúciós folyamatot értjük, amely során a Homo sapiens, azaz a mai ember kialakult emberfélék (hominidák) őseiből.

Új!!: Pliocén és Emberré válás · Többet látni »

Eperjes tanösvény

Az Eperkés-hegy kréta mészkövében kialakult zsomboly. Az Eperjes tanösvény a Magas-Bakonyban, a Zirctől kb.

Új!!: Pliocén és Eperjes tanösvény · Többet látni »

Equus simplicidens

Az Equus simplicidens az emlősök (Mammalia) osztályának a páratlanujjú patások (Perissodactyla) rendjébe, ezen belül a lófélék (Equidae) családjába tartozó kihalt faj.

Új!!: Pliocén és Equus simplicidens · Többet látni »

Erdélyi-medence

A Kárpátok felosztása: 1. Északnyugati-Kárpátok külső vonulata 2. Északnyugati-Kárpátok belső vonulatai 3. Északkeleti-Kárpátok és Keleti-Kárpátok külső vonulata, Kárpátkanyar 4. Északkeleti-Kárpátok és Keleti-Kárpátok belső vonulata 5. Déli-Kárpátok 6. Nyugati-Kárpátok 7. '''Erdélyi-medence''' és Szilágyság 8. Szerb-Kárpátok Az Erdélyi-medence a Kárpát-medence keleti részén elterülő földrajzi tájegység.

Új!!: Pliocén és Erdélyi-medence · Többet látni »

Erdei pacsirta

Az erdei pacsirta (Lullula arborea) a madarak osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe és a pacsirtafélék (Alaudidae) családjába tartozó Lullula nem egyetlen faja.

Új!!: Pliocén és Erdei pacsirta · Többet látni »

Eremotherium

Az Eremotherium az emlősök (Mammalia) osztályának a vendégízületesek (Xenarthra) öregrendjébe, ezen belül a szőrös vendégízületesek (Pilosa) rendjébe és a kihalt óriáslajhár-félék (Megatheriidae) családjába tartozó nem.

Új!!: Pliocén és Eremotherium · Többet látni »

Erszényesek

Az erszényesek (Marsupialia) az emlősök osztályának (Mammalia), azon belül az elevenszülő emlősök (Theria) alosztályának egyik alosztályágát alkotják.

Új!!: Pliocén és Erszényesek · Többet látni »

Erszényesfarkas

Washingtoni Állatkertben (1902) Az utolsó ismert „tasmán tigris”, Benjamin, a hobarti állatkertben, 1933-ban Erszényesfarkas csontváz és modell a londoni Grant Museum of Zoology-ban Az erszényesfarkas vagy tasmán tigris (Thylacinus cynocephalus) egykor Új-Guineában, Ausztráliában és Tasmaniában (a valamikori Szahul-földön) élt erszényes ragadozó, az erszényesfarkas-félék családjának egyetlen recens faja volt.

Új!!: Pliocén és Erszényesfarkas · Többet látni »

Erszényesfarkas-félék

Az erszényes farkasok (Thylacinidae) az erszényes ragadozók (Dasyuromorphia) rendjébe tartozó kihalt család.

Új!!: Pliocén és Erszényesfarkas-félék · Többet látni »

Esztramosi Földvári Aladár-barlang

Az Esztramosi Földvári Aladár-barlang egy fokozottan védett barlang.

Új!!: Pliocén és Esztramosi Földvári Aladár-barlang · Többet látni »

Etiópia világörökségi helyszínei

Etiópia területéről eddig kilenc helyszín került fel a Világörökségi Listára, valamint öt további helyszín a javaslati listán várakozik a felvételre.

Új!!: Pliocén és Etiópia világörökségi helyszínei · Többet látni »

Etna

Etna 3D Az Etna (szicíliai nyelven Muncibeddu, olaszul Mongibello vagy Etna, latinul Aetna) egy napjainkban is aktív vulkán Szicília északkeleti részén, Catania és Messina között, a sziget keleti partján.

Új!!: Pliocén és Etna · Többet látni »

Eubalaena

Az Eubalaena az emlősök (Mammalia) osztályának a cetek (Cetacea) rendjébe, ezen belül a sziláscetek (Mysticeti) alrendjébe és a simabálnafélék (Balaenidae) családjába tartozó nem.

Új!!: Pliocén és Eubalaena · Többet látni »

Eucladoceros

Az Eucladoceros az emlősök (Mammalia) osztályának a párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe, ezen belül a szarvasfélék (Cervidae) családjába és a szarvasformák (Cervinae) alcsaládjába tartozó fosszilis nem.

Új!!: Pliocén és Eucladoceros · Többet látni »

Eumegamys

Az Eumegamys az emlősök (Mammalia) osztályának a rágcsálók (Rodentia) rendjébe, ezen belül a pakaránafélék (Dinomyidae) családjába tartozó kihalt nem.

Új!!: Pliocén és Eumegamys · Többet látni »

Európai dámvad

Az európai dámvad vagy más néven európai dámszarvas, illetve röviden dámvad vagy dámszarvas (Dama dama) az emlősök (Mammalia) osztályának a párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe, ezen belül a szarvasfélék (Cervidae) családjába és a szarvasformák (Cervinae) alcsaládjába tartozó faj.

Új!!: Pliocén és Európai dámvad · Többet látni »

Földtörténet

Ha a modern ember történelmét akarod látni, nézd meg a Világtörténelem szócikket. A Föld bolygó az űrből (Apollo–17, 1972) A Föld története hozzávetőlegesen 4,567 milliárd évre (4 567 000 000 év) nyúlik vissza, a protoplanetáris ködből kialakuló Földtől napjainkig.

Új!!: Pliocén és Földtörténet · Többet látni »

Főemlősök

A főemlősök (Primates) az emlősök (Mammalia) méhlepényes emlősök (Eutheria) alosztályának egyik rendje 183 fajjal.

Új!!: Pliocén és Főemlősök · Többet látni »

Fehérszárnyú pingvin

A fehérszárnyú pingvin (Eudyptula minor albosignata, vagy talán Eudyptula albosignata) a madarak (Aves) osztályának a pingvinalakúak (Sphenisciformes) rendjébe, ezen belül a pingvinfélék (Spheniscidae) családjába és a Spheniscinae alcsaládjába tartozó alfaj vagy faj.

Új!!: Pliocén és Fehérszárnyú pingvin · Többet látni »

Fertőszentmiklós

Fertőszentmiklós város Győr-Moson-Sopron megyében, a Soproni járásban található.

Új!!: Pliocén és Fertőszentmiklós · Többet látni »

Foltos hiéna

A foltos hiéna (Crocuta crocuta) ragadozó emlős; a hiénafélék családjának legismertebb tagja.

Új!!: Pliocén és Foltos hiéna · Többet látni »

Fosszilis szarvasfélék

Ezen az oldalon a szarvasfélék fosszilis alcsaládjainak és nemeinek egy része van meg, mivel a lista még hiányos.

Új!!: Pliocén és Fosszilis szarvasfélék · Többet látni »

Fukomys

A Fukomys az emlősök (Mammalia) osztályának a rágcsálók (Rodentia) rendjébe, ezen belül a turkálófélék (Bathyergidae) családjába tartozó nem.

Új!!: Pliocén és Fukomys · Többet látni »

Galerida

A Galerida a madarak osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe és a pacsirtafélék (Alaudidae) családjába tartozó nem.

Új!!: Pliocén és Galerida · Többet látni »

Gargano-hegység

A Gargano-hegység (olasz nyelven Monte Gargano) egy hegység Olaszország azonos nevű félszigetén.

Új!!: Pliocén és Gargano-hegység · Többet látni »

Gímszarvas

A gímszarvas (Cervus elaphus) az emlősök (Mammalia) osztályának a párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe, ezen belül a szarvasfélék (Cervidae) családjába és a szarvasformák (Cervinae) alcsaládjába tartozó faj.

Új!!: Pliocén és Gímszarvas · Többet látni »

Gólyaalakúak

A gólyaalakúak (Ciconiiformes) a madarak (Aves) osztályának egyik rendje.

Új!!: Pliocén és Gólyaalakúak · Többet látni »

Gödényfélék

A gödényfélék (Pelecanidae), hétköznapi nevükön pelikánok a madarak (Aves) osztályának és gödényalakúak (Pelecaniformes) rendjének a névadó családja.

Új!!: Pliocén és Gödényfélék · Többet látni »

Geotermika

A geotermikus energia definíció szerint a Föld belsejének hőtartaléka, amely döntően a földkéregben koncentrálódó hosszú felezési idejű radioaktív izotópok bomlási hőjéből táplálkozik.

Új!!: Pliocén és Geotermika · Többet látni »

Geotermikus gradiens

A geotermikus gradiens a felszín alatti hőmérsékletnövekedés mérőszámaként használt mutató, az egységnyi mélységváltozásra jutó hőmérsékletváltozást fejezi ki.

Új!!: Pliocén és Geotermikus gradiens · Többet látni »

Gepárd

A gepárd (Acinonyx jubatus) a macskafélék családjába tartozó Acinonyx nembe tartozó egyetlen élő faj.

Új!!: Pliocén és Gepárd · Többet látni »

Gerbillus

A Gerbillus az emlősök (Mammalia) osztályának a rágcsálók (Rodentia) rendjébe, ezen belül az egérfélék (Muridae) családjába tartozó nem.

Új!!: Pliocén és Gerbillus · Többet látni »

Geronticus

A Geronticus a madarak (Aves) osztályának a gödényalakúak (Pelecaniformes) rendjébe, ezen belül az íbiszfélék (Threskiornithidae) családjába és az íbiszformák (Threskiornithinae) alcsaládjába tartozó nem.

Új!!: Pliocén és Geronticus · Többet látni »

Globicephala

A Globicephala az emlősök (Mammalia) osztályának a cetek (Cetacea) rendjébe, ezen belül a fogascetek (Odontoceti) alrendjébe és a delfinfélék (Delphinidae) családjába tartozó nem.

Új!!: Pliocén és Globicephala · Többet látni »

Glossotherium

A Glossotherium („nyelv szörny”) az emlősök (Mammalia) osztályának vendégízületesek (Xenarthra) öregrendjébe, ezen belül a szőrös vendégízületesek (Pilosa) rendjébe és a fosszilis Mylodontidae családjába tartozó nem.

Új!!: Pliocén és Glossotherium · Többet látni »

Grammomys

A Grammomys az emlősök (Mammalia) osztályának a rágcsálók (Rodentia) rendjébe, ezen belül az egérfélék (Muridae) családjába tartozó nem.

Új!!: Pliocén és Grammomys · Többet látni »

Graomys

A Graomys az emlősök (Mammalia) osztályának a rágcsálók (Rodentia) rendjébe, ezen belül a hörcsögfélék (Cricetidae) családjába tartozó nem.

Új!!: Pliocén és Graomys · Többet látni »

Gyökérrágóformák

A gyökérrágóformák (Tachyoryctinae) az emlősök (Mammalia) osztályának a rágcsálók (Rodentia) rendjébe, ezen belül a földikutyafélék (Spalacidae) családjába tartozó alcsalád.

Új!!: Pliocén és Gyökérrágóformák · Többet látni »

Győr

Győr (ókori latin nevén Arrabona, középkori latin nevén Jaurinum) egy megyei jogú város Magyarországon, Nyugat-Dunántúl régió központja, Győr-Moson-Sopron megye és a Győri járás székhelye.

Új!!: Pliocén és Győr · Többet látni »

Gyergyóremete

Gyergyóremete (románul Remetea) falu Romániában, Hargita megyében.

Új!!: Pliocén és Gyergyóremete · Többet látni »

Gyilokmadarak

A Phorusrhacidae, vagy népszerű nevükön gyilokmadarak óriás röpképtelen ragadozó madarak családja volt, amelynek tagjai főképp Dél-Amerikában éltek, ahol mintegy kétmillió évvel ezelőtt történt kihalásukig csúcsragadozók voltak.

Új!!: Pliocén és Gyilokmadarak · Többet látni »

Gymnoscopelus

A Gymnoscopelus a csontos halak (Osteichthyes) főosztályának a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályába, ezen belül a Myctophiformes rendjébe és a gyöngyöshalfélék (Myctophidae) családjába tartozó nem.

Új!!: Pliocén és Gymnoscopelus · Többet látni »

Hapalomys

A Hapalomys az emlősök (Mammalia) osztályának a rágcsálók (Rodentia) rendjébe, ezen belül az egérfélék (Muridae) családjába tartozó nem.

Új!!: Pliocén és Hapalomys · Többet látni »

Harkályalakúak

A harkályalakúak (Piciformes) a madarak (Aves) osztályának egyik rendje, amelybe a harkályok, tukánok és mézkalauzfélék tartoznak.

Új!!: Pliocén és Harkályalakúak · Többet látni »

Harkályformák

A harkályformák (Picinae) a madarak (Aves) osztályának harkályalakúak (Piciformes) rendjébe, ezen belül a harkályfélék (Picidae) családjába tartozó alcsalád.

Új!!: Pliocén és Harkályformák · Többet látni »

Harmadidőszak

A harmadidőszak, más néven harmadkor vagy tercier egy földtörténeti időszak, a kainozoikum korábbi, mintegy 60 millió évig tartó szakasza.

Új!!: Pliocén és Harmadidőszak · Többet látni »

Hévízi-tó

A Hévízi-gyógytó Természetvédelmi Terület legismertebb látványossága a Hévízi-tó vagy Hévízi-gyógytó.

Új!!: Pliocén és Hévízi-tó · Többet látni »

Hódmókus

A hódmókus vagy vörös hódmókus (Aplodontia rufa) a hódmókusfélék (Aplodontidae) családjának, azon belül az (Aplodontia) nemnek az egyetlen faja.

Új!!: Pliocén és Hódmókus · Többet látni »

Hörcsögpatkányformák

A hörcsögpatkányformák (Cricetomyinae) az emlősök (Mammalia) osztályának a rágcsálók (Rodentia) rendjébe, ezen belül a madagaszkáriegér-félék (Nesomyidae) családjába tartozó alcsalád.

Új!!: Pliocén és Hörcsögpatkányformák · Többet látni »

Heliconius erato

A Heliconius erato a rovarok (Insecta) osztályának a lepkék (Lepidoptera) rendjébe, ezen belül a tarkalepkefélék (Nymphalidae) családjába és a helikonlepkék (Heliconiinae) alcsaládjába tartozó faj.

Új!!: Pliocén és Heliconius erato · Többet látni »

Heringcápa

A heringcápa (Lamna nasus) a porcos halak (Chondrichthyes) osztályának heringcápa-alakúak (Lamniformes) rendjébe, ezen belül a heringcápafélék (Lamnidae) családjába tartozó faj.

Új!!: Pliocén és Heringcápa · Többet látni »

Heterobranchus

A Heterobranchus a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályának a harcsaalakúak (Siluriformes) rendjébe, ezen belül a zacskósharcsafélék (Clariidae) családjába tartozó nem.

Új!!: Pliocén és Heterobranchus · Többet látni »

Hippidion

A Hippidion az emlősök (Mammalia) osztályának a páratlanujjú patások (Perissodactyla) rendjéhez, ezen belül a lófélék (Equidae) családjához tartozó kihalt nem.

Új!!: Pliocén és Hippidion · Többet látni »

Hippohyini

A Hippohyini az emlősök (Mammalia) osztályának a párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe, ezen belül a disznófélék (Suidae) családjába és a Suinae alcsaládjába tartozó fosszilis nemzetség.

Új!!: Pliocén és Hippohyini · Többet látni »

Hippohyus

A Hippohyus az emlősök (Mammalia) osztályának a párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe, ezen belül a disznófélék (Suidae) családjába és a Suinae alcsaládjába tartozó fosszilis nem.

Új!!: Pliocén és Hippohyus · Többet látni »

Hippopotamus

A Hippopotamus az emlősök (Mammalia) osztályának, ezen belül a párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe és a vízilófélék (Hippopotamidae) családjába tartozó emlősnem.

Új!!: Pliocén és Hippopotamus · Többet látni »

Hippopotamus gorgops

A Hippopotamus gorgops az emlősök (Mammalia) osztályának, ezen belül a párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe és a vízilófélék (Hippopotamidae) családjába tartozó fosszilis faj.

Új!!: Pliocén és Hippopotamus gorgops · Többet látni »

Homoki tigriscápa

A homoki tigriscápa (Carcharias taurus) a porcos halak (Chondrichthyes) osztályának a heringcápa-alakúak (Lamniformes) rendjébe, ezen belül a tigriscápafélék (Odontaspididae) családjába tartozó faj.

Új!!: Pliocén és Homoki tigriscápa · Többet látni »

Homotherium

A Homotherium a ragadozók (Carnivora) rendjébe, ezen belül a macskafélék (Felidae) családjába és a kardfogú macskaformák (Machairodontinae) alcsaládjába tartozó nem.

Új!!: Pliocén és Homotherium · Többet látni »

Hoportyó

A Hoportyó (vagy Koportyok) a Tiszántúl és az Alföld legmagasabb pontja 183 méter tengerszint feletti magasságával, amely a Nyírségben, Nyírbogát területén található Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében.

Új!!: Pliocén és Hoportyó · Többet látni »

Huso

A Huso a csontos halak (Osteichthyes) főosztályának a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályába, ezen belül a tokalakúak (Acipenseriformes) rendjébe és a valódi tokfélék (Acipenseridae) családjába tartozó nem.

Új!!: Pliocén és Huso · Többet látni »

Hydrochoerus

A Hydrochoerus az emlősök (Mammalia) osztályának a rágcsálók (Rodentia) rendjébe, ezen belül a tengerimalacfélék (Caviidae) családjába tartozó nem.

Új!!: Pliocén és Hydrochoerus · Többet látni »

Hydrodamalinae

A Hydrodamalinae az emlősök (Mammalia) osztályának a tengeritehenek (Sirenia) rendjébe, ezen belül a dugongfélék (Dugongidae) családjába tartozó alcsalád.

Új!!: Pliocén és Hydrodamalinae · Többet látni »

Hypohippus

A Hypohippus az emlősök (Mammalia) osztályának a páratlanujjú patások (Perissodactyla) rendjéhez, ezen belül a lófélék (Equidae) családjához tartozó kihalt nem.

Új!!: Pliocén és Hypohippus · Többet látni »

Igmánd–Kisbéri-medence

Pozíció Magyarország térképén Az Igmánd–Kisbéri-medence a Pannonhalmi-dombság és a Cuhai-Bakony-ér völgye között fekszik.

Új!!: Pliocén és Igmánd–Kisbéri-medence · Többet látni »

Impala

Az impala (Aepyceros melampus) az emlősök (Mammalia) osztályának a párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe, ezen belül a tülkösszarvúak (Bovidae) családjába tartozó antilopfaj.

Új!!: Pliocén és Impala · Többet látni »

Inguza predemersus

Az Inguza predemersus a madarak (Aves) osztályának a pingvinalakúak (Sphenisciformes) rendjébe, ezen belül a pingvinfélék (Spheniscidae) családjába tartozó fosszilis faj.

Új!!: Pliocén és Inguza predemersus · Többet látni »

Irak világörökségi helyszínei

Irak területéről eddig öt helyszín került fel a Világörökségi Listára, valamint további tizenegy helyszín a javaslati listán várakozik a felvételre.

Új!!: Pliocén és Irak világörökségi helyszínei · Többet látni »

Iszik-köl (tó)

Az Iszik-köl déli partjának egy szakasza, a háttérben havas csúcsok. Az Iszik-köl az űrből, 1992 szeptemberi felvétel. Az Iszik-köl (kirgizül Ысыккөл, Iszikköl oroszul Иссык-Куль, Isszük-kul) lefolyástalan hegyi tó a Tiensan-hegység északi részében, a kirgizisztáni Iszik-köl tartományban.

Új!!: Pliocén és Iszik-köl (tó) · Többet látni »

Jabiru

250px A jabiru (Jabiru mycteria) a madarak (Aves) osztályának a gólyaalakúak (Ciconiiformes) rendjébe, ezen belül a gólyafélék (Ciconiidae) családjába tartozó Jabiru madárnem egyetlen faja.

Új!!: Pliocén és Jabiru · Többet látni »

Jak

A jak (Bos grunniens) az emlősök (Mammalia) osztályának a párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe, ezen belül a tülkösszarvúak (Bovidae) családjába és a tulokformák (Bovinae) alcsaládjába tartozó faj.

Új!!: Pliocén és Jak · Többet látni »

Jefferson földi lajhárja

A Jefferson földi lajhárja (Megalonyx jeffersonii) a pleisztocén kori Észak-Amerika egyik faja volt, amely az utolsó jégkorszak végével halt ki.

Új!!: Pliocén és Jefferson földi lajhárja · Többet látni »

Josephoartigasia

A Josephoartigasia az emlősök (Mammalia) osztályának a rágcsálók (Rodentia) rendjébe, ezen belül a pakaránafélék (Dinomyidae) családjába tartozó kihalt nem.

Új!!: Pliocén és Josephoartigasia · Többet látni »

Josephoartigasia monesi

A Josephoartigasia monesiAndres Rinderknecht, R. Ernesto Blanco: The largest fossil rodent.

Új!!: Pliocén és Josephoartigasia monesi · Többet látni »

Kab-hegy

A Kab-hegy a Déli-Bakony legmagasabb csúcsa, Úrkút és Nagyvázsony között helyezkedik el, tengerszint feletti magassága 599 m.

Új!!: Pliocén és Kab-hegy · Többet látni »

Kadić Ottokár

Kadić Ottokár (Ópazova, 1876. július 29. – Budapest, 1957. február 28.) horvát származású magyar geológus, paleontológus, egyetemi tanár, a magyarországi ősemberkutatás elindítója és a szervezett magyar barlangkutatás megalapítója.

Új!!: Pliocén és Kadić Ottokár · Többet látni »

Kainozoikum

emlős, mesonyx az eocén korszakban. A kainozoikum a legutóbbi a fanerozoikum eon három földtörténeti ideje közül: ma is zajlik.

Új!!: Pliocén és Kainozoikum · Többet látni »

Kainozoikumi eljegesedés

A kainozoikumi eljegesedés a kainozoikum földtörténeti idő eljegesedési időszaka, amely jelenleg is tart.

Új!!: Pliocén és Kainozoikumi eljegesedés · Többet látni »

Kapafogú őselefántok

A kapafogú őselefántok (Deinotheriidae) az emlősök (Mammalia) osztályának az ormányosok (Proboscidea) rendjéhez tartozó kihalt család.

Új!!: Pliocén és Kapafogú őselefántok · Többet látni »

Kardfogú macskaformák

A kardfogú macskaformák (köznapi nevükön: kardfogú tigrisek) a macskafélék egyik kihalt alcsaládját (Machairodontinae) alkotják.

Új!!: Pliocén és Kardfogú macskaformák · Többet látni »

Kardszarvú antilop

A kardszarvú antilop (Oryx dammah) az emlősök (Mammalia) osztályának a párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe, ezen belül a tülkösszarvúak (Bovidae) családjába és a lóantilopformák (Hippotraginae) alcsaládjába tartozó faj.

Új!!: Pliocén és Kardszarvú antilop · Többet látni »

Kardszárnyú delfinek

A kardszárnyú delfinek (Orcinus) az emlősök (Mammalia) osztályának a cetek (Cetacea) rendjébe, ezen belül a fogascetek (Odontoceti) alrendjébe és a delfinfélék (Delphinidae) családjába tartozó nem.

Új!!: Pliocén és Kardszárnyú delfinek · Többet látni »

Karlovói-medence

A Karlovói-medence (bolgárul: Карловска котловина; Karlovszka kotlovina) Bulgária egyik medencéje.

Új!!: Pliocén és Karlovói-medence · Többet látni »

Kaszpi-tenger

Razin Sztenyka (Vaszilij Ivanovics Szurikov) A Kaszpi-tenger a Föld legnagyobb tava 371 000 km²-es területével és 78 200 km³-es térfogatával.

Új!!: Pliocén és Kaszpi-tenger · Többet látni »

Káli-medence

A Káli-medence, régiesen Kállai-medence a Balaton-felvidéki Nemzeti Park része.

Új!!: Pliocén és Káli-medence · Többet látni »

Kárpát-medence

A Kárpát-medence vízrajza az ármentesítő és lecsapoló munkálatok megkezdése előtt. A Kárpát-medence a Kárpátok, az Alpok és a Dinári-hegység vonulatai által körbevett nagy kiterjedésű medence Közép-Európában, nagyjából a Duna középső folyásának vízgyűjtő területét foglalja magába.

Új!!: Pliocén és Kárpát-medence · Többet látni »

Kárpátalja domborzata

Kárpátalja domborzata természetföldrajzi szempontból két földrajzi egységre osztható: hegyvidék (Északkeleti-Kárpátok) és alföld (Kárpátaljai-alföld vagy Tiszai-síkság).

Új!!: Pliocén és Kárpátalja domborzata · Többet látni »

Kék pingvin

A kék pingvin, más néven törpe pingvin (Eudyptula minor) a madarak (Aves) osztályának a pingvinalakúak (Sphenisciformes) rendjébe, ezen belül a pingvinfélék (Spheniscidae) családjába és a Spheniscinae alcsaládjába tartozó faj.

Új!!: Pliocén és Kék pingvin · Többet látni »

Kígyónyakúmadár-félék

A kígyónyakúmadár-félék (Anhingidae) a madarak (Aves) osztályába és a szulaalakúak (Suliformes) rendjébe tartozó család.

Új!!: Pliocén és Kígyónyakúmadár-félék · Többet látni »

Kína földrajza

Kína földrajza hatalmas területe, valamint mozgalmas geológiai múltja miatt rendkívül változatos.

Új!!: Pliocén és Kína földrajza · Többet látni »

Körös-barlang

A Körös-barlang egy fokozottan védett barlang.

Új!!: Pliocén és Körös-barlang · Többet látni »

Körös–Maros köze

A Körös–Maros Köze vagy Maros–Körös köze Magyarország délkeleti területén, az Alföld nevű nagytájunk délkeleti részén található.

Új!!: Pliocén és Körös–Maros köze · Többet látni »

Közönséges toronycsiga

A közönséges toronycsiga (Turritella communis) a csigák (Gastropoda) osztályának a Sorbeoconcha rendjébe, ezen belül a toronycsigák (Turritellidae) családjába és a Turritella nembe tartozó faj.

Új!!: Pliocén és Közönséges toronycsiga · Többet látni »

Küküllőmenti-dombvidék

A Küküllőmenti-dombvidék panorámaképe Dicsőszentmárton környékén A Kisküküllő menti dombvidék látképe A Maros folyótól délre terül el a Küküllőmenti-dombvidék, melynek kiemelkedései néhol a 600 métert is megközelítik.

Új!!: Pliocén és Küküllőmenti-dombvidék · Többet látni »

Kentriodontidae

A Kentriodontidae az emlősök (Mammalia) osztályának a cetek (Cetacea) rendjébe, ezen belül a fogascetek (Odontoceti) alrendjébe tartozó kihalt család.

Új!!: Pliocén és Kentriodontidae · Többet látni »

Kenya földrajza

Kenya műholdképe Kenya topográfiai térképe A Kenya-hegy A Turkana-tó A Tana folyó A Kakamenga-erdő Kenya földrajza elég változatos.

Új!!: Pliocén és Kenya földrajza · Többet látni »

Kertai György (geológus)

Kertai György (Budapest, 1912. augusztus 21. – Budapest, 1968. május 11.) Kossuth-díjas geológus, a földtudomány kandidátusa (1953) és doktora (1962), a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja.

Új!!: Pliocén és Kertai György (geológus) · Többet látni »

Keszthelyi-fennsík

A Keszthelyi-fennsík a Dunántúlon található fennsík.

Új!!: Pliocén és Keszthelyi-fennsík · Többet látni »

Királykeselyű

A királykeselyű (Sarcoramphus papa) vagy királykondor, a madarak (Aves) osztályának az újvilági keselyűalakúak (Cathartiformes) rendjébe, ezen belül az újvilági keselyűfélék (Cathartidae) családjába tartozó Sarcoramphus madárnem egyetlen élő faja.

Új!!: Pliocén és Királykeselyű · Többet látni »

Kis-Szunda-szigetek

A Kis-Szunda-szigetek (Nusa Tenggara, vagyis délkeleti szigetek) Délkelet-Ázsiában, Ausztráliától északra fekvő szigetcsoport.

Új!!: Pliocén és Kis-Szunda-szigetek · Többet látni »

Klímatörténet és az emberi történelem

A klímatörténet és az emberi történelem cikk a Föld éghajlatának múltbeli történetével és a hozzá szorosan kapcsolódó történelemmel foglalkozik.

Új!!: Pliocén és Klímatörténet és az emberi történelem · Többet látni »

Kogia

A Kogia az emlősök (Mammalia) osztályának a cetek (Cetacea) rendjébe, ezen belül a fogascetek (Odontoceti) alrendjébe és a törpe ámbráscetfélék (Kogiidae) családjába tartozó nem.

Új!!: Pliocén és Kogia · Többet látni »

Kolpochoerus

A Kolpochoerus az emlősök (Mammalia) osztályának a párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe, ezen belül a disznófélék (Suidae) családjába és a Suinae alcsaládjába tartozó fosszilis nem.

Új!!: Pliocén és Kolpochoerus · Többet látni »

Kopet-dag

A Kopet-dag (perzsául کپه‌داغ, türkménül Köpetdag), vagy Türkmén-khoraszáni hegylánc mintegy 650 kilométer hosszan elnyúló hegyvonulat Türkmenisztán és Irán határán.

Új!!: Pliocén és Kopet-dag · Többet látni »

Kormos Tivadar

Kormos Tivadar (Győr, 1881. november 10. – Budapest, 1946. augusztus 25.) magyar geológus, paleontológus, barlangkutató, malakológus, régész, egyetemi magántanár.

Új!!: Pliocén és Kormos Tivadar · Többet látni »

Kréta (sziget)

Kréta (görögül Κρήτη, ógörög átírásban Krété, újgörögül Kríti) Görögország legnagyobb és a Földközi-tenger ötödik legnagyobb szigete, fővárosa Iráklio.

Új!!: Pliocén és Kréta (sziget) · Többet látni »

Lagurus

A Lagurus az emlősök (Mammalia) osztályának a rágcsálók (Rodentia) rendjébe, ezen belül a hörcsögfélék (Cricetidae) családjába tartozó nem.

Új!!: Pliocén és Lagurus · Többet látni »

Lajoskomárom

Lajoskomárom nagyközség Fejér megyében, az Enyingi járásban.

Új!!: Pliocén és Lajoskomárom · Többet látni »

Lamini

A Lamini az emlősök (Mammalia) osztályának a párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe, ezen belül a tevefélék (Camelidae) családjába tartozó nemzetség.

Új!!: Pliocén és Lamini · Többet látni »

Lazarussuchus

A Lazarussuchus (jelentése 'Lázár-krokodil', arra utalva, hogy Lázár-taxonnak számít) a bazális choristoderák egyik vízi életmódot folytatott neme, amely a késő oligocén és a kora miocén időszakok között élt Franciaország és Csehország területén.

Új!!: Pliocén és Lazarussuchus · Többet látni »

Leopárd

A leopárd vagy más néven a párduc (Panthera pardus), a Panthera nembe tartozó négy nagymacskafaj egyike, ide tartozik még az oroszlán, a tigris és a jaguár.

Új!!: Pliocén és Leopárd · Többet látni »

Leopoldamys

A Leopoldamys az emlősök (Mammalia) osztályának a rágcsálók (Rodentia) rendjébe, ezen belül az egérfélék (Muridae) családjába tartozó nem.

Új!!: Pliocén és Leopoldamys · Többet látni »

Leporillus

A Leporillus az emlősök (Mammalia) osztályának a rágcsálók (Rodentia) rendjébe, ezen belül az egérfélék (Muridae) családjába tartozó nem.

Új!!: Pliocén és Leporillus · Többet látni »

Leptoptilos

Sárgafejű marabu ''(Leptoptilos dubius)'' Indiai marabu ''(Leptoptilos javanicus)'' A Leptoptilos a madarak (Aves) osztályának a gólyaalakúak (Ciconiiformes) rendjébe, ezen belül a gólyafélék (Ciconiidae) családjába tartozó nem.

Új!!: Pliocén és Leptoptilos · Többet látni »

Levantei vipera

Macrovipera lebetina obtusa A levantei vipera a hüllők osztályába, a kígyók alrendjébe, és a viperafélék családjába tartozó faj.

Új!!: Pliocén és Levantei vipera · Többet látni »

Liasis dubudingala

A Liasis dubudingala a hüllők (Reptilia) osztályának a pikkelyes hüllők (Squamata) rendjébe, ezen belül a pitonfélék (Pythonidae) családjába tartozó fosszilis faj.

Új!!: Pliocén és Liasis dubudingala · Többet látni »

Listriodontinae

A Listriodontinae az emlősök (Mammalia) osztályának a párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe, ezen belül a disznófélék (Suidae) családjába tartozó egyik fosszilis alcsalád.

Új!!: Pliocén és Listriodontinae · Többet látni »

Livyatan melvillei

A Livyatan melvillei az emlősök (Mammalia) osztályának cetek (Cetacea) rendjébe, ezen belül a fogascetek (Odontoceti) alrendjébe és a Physeteroidea öregcsaládjába tartozó fosszilis faj.

Új!!: Pliocén és Livyatan melvillei · Többet látni »

Lop-sivatag

A Lop-sivatag (műholdfelvétel) A Lop-sivatag Hszincsiangban, a Tarim-medence keleti felén és legmélyebb pontján helyezkedik el.

Új!!: Pliocén és Lop-sivatag · Többet látni »

Lophiomys

A Lophiomys az emlősök (Mammalia) osztályának a rágcsálók (Rodentia) rendjébe, ezen belül a hörcsögfélék (Cricetidae) családjába és a sörényespatkány-formák (Lophiomyinae) alcsaládjába tartozó nem.

Új!!: Pliocén és Lophiomys · Többet látni »

Loxodonta

A Loxodonta az elefántfélék (Elephantidae) családja egyik neme.

Új!!: Pliocén és Loxodonta · Többet látni »

Lukuga (folyó)

A Lukuga-folyó a Kelet-Afrikai Tanganyika-tó egyetlen vízlevezető folyója, a Kongó jobb oldali mellékfolyója.

Új!!: Pliocén és Lukuga (folyó) · Többet látni »

Luscinia

A Luscinia a madarak (Aves) osztályának a verébalakúak (Passeriformes) rendjébe, ezen belül a légykapófélék (Muscicapidae) családjába tartozó nem.

Új!!: Pliocén és Luscinia · Többet látni »

Lynx issiodorensis

A Lynx issiodorensis az emlősök (Mammalia) osztályának a ragadozók (Carnivora) rendjébe, ezen belül a macskafélék (Felidae) családjába tartozó fosszilis faj.

Új!!: Pliocén és Lynx issiodorensis · Többet látni »

Machairodus

A Machairodus egy, a késő miocén földtörténeti korban élt, a kardfogú macskaformák családjába tartozó állatnem volt.

Új!!: Pliocén és Machairodus · Többet látni »

Macraucheniidae

Borhyaena tuberata'' figyeli az újonnan ellett ''Theosodon garretorum'' borjút A Macraucheniidae az emlősök (Mammalia) osztályába és a kihalt Litopterna rendjébe tartozó család.

Új!!: Pliocén és Macraucheniidae · Többet látni »

Macskamedvefélék

A macskamedvefélék (Ailuridae) a ragadozók rendjének egy családja.

Új!!: Pliocén és Macskamedvefélék · Többet látni »

Madtsoiidae

A Madtsoiidae a hüllők (Reptilia) osztályába és a pikkelyes hüllők (Squamata) rendjébe tartozó kihalt kigyócsalád.

Új!!: Pliocén és Madtsoiidae · Többet látni »

Magyarország földtana

Európa áttekintő nagyszerkezeti térképe Magyarország földtana a Kárpát-medence földtanának egy szelete.

Új!!: Pliocén és Magyarország földtana · Többet látni »

Mammut

A Mammut (régebben Mastodon) az emlősök (Mammalia) osztályának az ormányosok (Proboscidea) rendjébe, ezen belül a masztodonfélék (Mammutidae) családjába tartozó fosszilis nem.

Új!!: Pliocén és Mammut · Többet látni »

Mamut

A mamutok (Mammuthus) az elefántfélék családjának egy mára kihalt nemét alkotják az ormányosok rendjén belül.

Új!!: Pliocén és Mamut · Többet látni »

Maretia planulata

A Maretia planulata a tengerisünök (Echinoidea) osztályának Spatangoida rendjébe, ezen belül a Maretiidae családjába tartozó faj.

Új!!: Pliocén és Maretia planulata · Többet látni »

Maros-völgyi fatörzsbarlangok

A Maros-szorosban, Göde és Ratosnya közötti szakaszon találhatóak az igazi barlangász kuriózumnak számító fatörzsbarlangok (RO: peșteri de mulaj, ENG: tree mould cave).

Új!!: Pliocén és Maros-völgyi fatörzsbarlangok · Többet látni »

Mastomys

A Mastomys az emlősök (Mammalia) osztályának a rágcsálók (Rodentia) rendjébe, ezen belül az egérfélék (Muridae) családjába tartozó nem.

Új!!: Pliocén és Mastomys · Többet látni »

Mátra

Téli bükkös a Mátrában A Mátra az Északi-középhegység egyik, vulkanikus eredetű tagja, amely 900 négyzetkilométeren terül el a Cserhát és a Bükk-vidék között.

Új!!: Pliocén és Mátra · Többet látni »

Móri-árok

A Móri-árok a Bakony hegységet a Vértes hegységtől elválasztó, északnyugat-délkelet irányú völgy.

Új!!: Pliocén és Móri-árok · Többet látni »

Mecsek

A Mecsek középhegység a Dél-Dunántúlon, Pécstől északra.

Új!!: Pliocén és Mecsek · Többet látni »

Medves-fennsík

A Medves-vidék magyarországi része A Medves-fennsík Magyarország és Európa legnagyobb területű bazaltplatója Magyarország és Szlovákia határán.

Új!!: Pliocén és Medves-fennsík · Többet látni »

Megacamelus

A Megacamelus az emlősök (Mammalia) osztályának a párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe, ezen belül a tevefélék (Camelidae) családjába tartozó fosszilis nem.

Új!!: Pliocén és Megacamelus · Többet látni »

Megaloceros

A Megaloceros az emlősök (Mammalia) osztályának a párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe, ezen belül a szarvasfélék (Cervidae) családjába és a szarvasformák (Cervinae) alcsaládjába tartozó fosszilis nem.

Új!!: Pliocén és Megaloceros · Többet látni »

Megatherium

A Megatherium az emlősök (Mammalia) osztályának a vendégízületesek (Xenarthra) öregrendjébe, ezen belül a szőrös vendégízületesek (Pilosa) rendjébe és a fosszilis óriáslajhár-félék (Megatheriidae) családjába tartozó nem.

Új!!: Pliocén és Megatherium · Többet látni »

Melanocorypha

A Melanocorypha a madarak osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe és a pacsirtafélék (Alaudidae) családjába tartozó nem.

Új!!: Pliocén és Melanocorypha · Többet látni »

Merzse-mocsár

A Merzse-mocsár (vagy Merse-mocsár) Budapest egyik legháborítatlanabb vizes élőhelye.

Új!!: Pliocén és Merzse-mocsár · Többet látni »

Mesocricetus

A Mesocricetus az emlősök (Mammalia) osztályának a rágcsálók (Rodentia) rendjébe, ezen belül a hörcsögfélék (Cricetidae) családjába tartozó nem.

Új!!: Pliocén és Mesocricetus · Többet látni »

Mesotheriidae

A Mesotheriidae az emlősök (Mammalia) osztályának a fosszilis Notoungulata rendjébe, ezen belül a Typotheria alrendjébe tartozó család.

Új!!: Pliocén és Mesotheriidae · Többet látni »

Messinai sókrízis

A Földközi-tenger medre A messinai sókrízis (ismert angol nevén Messinian Salinity Crisis, rövidítve MSC, vagy Messinian event), az ősi Földközi-tenger medencéjének kiszáradása a miocén kor végén, mintegy 5-6 millió évvel ezelőtt A jelenség oka a mediterrán medence elzáródása az Atlanti-óceántól, ami abban az időszakban többször is megismétlődött.

Új!!: Pliocén és Messinai sókrízis · Többet látni »

Metridiochoerus

A Metridiochoerus az emlősök (Mammalia) osztályának a párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe, ezen belül a disznófélék (Suidae) családjába és a Suinae/?Phacochoerinae alcsaládjába tartozó fosszilis nem.

Új!!: Pliocén és Metridiochoerus · Többet látni »

Microtus

A Microtus az emlősök (Mammalia) osztályának a rágcsálók (Rodentia) rendjébe, ezen belül a hörcsögfélék (Cricetidae) családjába tartozó nem.

Új!!: Pliocén és Microtus · Többet látni »

Millardia

A Millardia az emlősök (Mammalia) osztályának a rágcsálók (Rodentia) rendjébe, ezen belül az egérfélék (Muridae) családjába tartozó nem.

Új!!: Pliocén és Millardia · Többet látni »

Miniopteridae

A Miniopteridae az emlősök (Mammalia) osztályának a denevérek (Chiroptera) rendjébe, ezen belül a kis denevérek (Microchiroptera) alrendjébe tartozó család.

Új!!: Pliocén és Miniopteridae · Többet látni »

Miniopterus zapfei

A Miniopterus zapfei az emlősök (Mammalia) osztályának a denevérek (Chiroptera) rendjéhbe, ezen belül a kis denevérek (Microchiroptera) alrendjébe és a Miniopteridae családjába tartozó fosszilis faj.

Új!!: Pliocén és Miniopterus zapfei · Többet látni »

Miocén

A miocén földtörténeti kor 23,03 millió évvel ezelőtt kezdődött, az oligocén kor után, és mintegy 5,332 millió évvel ezelőtt zárult, a pliocén kor előtt.

Új!!: Pliocén és Miocén · Többet látni »

Miohippus

A Miohippus az emlősök (Mammalia) osztályának a páratlanujjú patások (Perissodactyla) rendjéhez, ezen belül a lófélék (Equidae) családjához tartozó kihalt nem.

Új!!: Pliocén és Miohippus · Többet látni »

Mioproteus

A Mioproteus a kétéltűek (Amphibia) osztályának farkos kétéltűek (Caudata) rendjébe, ezen belül a kopoltyús gőtefélék (Proteidae) családjába tartozó fosszilis nem.

Új!!: Pliocén és Mioproteus · Többet látni »

Mormota

A mormota (Marmota) az emlősök (Mammalia) osztályának a rágcsálók (Rodentia) rendjébe, ezen belül a mókusfélék (Sciuridae) családjába tartozó nem.

Új!!: Pliocén és Mormota · Többet látni »

Morus (állatnem)

A Morus a madarak (Aves) osztályának a szulaalakúak (Suliformes) rendjébe, ezen belül a szulafélék (Sulidae) családjába tartozó nem.

Új!!: Pliocén és Morus (állatnem) · Többet látni »

Nagy amerikai faunacsere

A nagy amerikai faunacsere (angolul: Great American Faunal Interchange) alatt azt a folyamatot értjük, amelynek során a két amerikai kontinens összekapcsolódása révén egyes észak-amerikai fajok megtelepültek Dél-Amerikában, egyes dél-amerikai fajok pedig Észak-Amerikában.

Új!!: Pliocén és Nagy amerikai faunacsere · Többet látni »

Nagy-Berek

A Nagy-Berek Magyarország egyik kistája, a Kis-Balaton egyik meghatározó ökológiai tényezője.

Új!!: Pliocén és Nagy-Berek · Többet látni »

Nandi medve

A nandi medve egy medvére emlékeztető afrikai állat, amelynek létezését a tudomány még nem bizonyította.

Új!!: Pliocén és Nandi medve · Többet látni »

Necromys

A Necromys az emlősök (Mammalia) osztályának a rágcsálók (Rodentia) rendjébe, ezen belül a hörcsögfélék (Cricetidae) családjába tartozó nem.

Új!!: Pliocén és Necromys · Többet látni »

Negyedidőszak

A negyedidőszak (vagy pontatlanul negyedkor), más néven kvarter vagy kvaterner a kainozoikum földtörténeti idő legkésőbbi időszaka, amely mintegy két és fél millió évvel ezelőtt kezdődött a neogén időszak után, és máig tart.

Új!!: Pliocén és Negyedidőszak · Többet látni »

Neogén

Miocén kori ősemlős, a ''Deinotherium'' A neogén földtörténet időszak, amely 23,03 millió évvel ezelőtt kezdődött a paleogén időszak után, és 2,588 millió évvel ezelőtt ért véget a negyedidőszak kezdetekor, amely ma is tart.

Új!!: Pliocén és Neogén · Többet látni »

Neurotrichini

A Neurotrichini az emlősök (Mammalia) osztályának Eulipotyphla rendjébe, ezen belül a vakondfélék (Talpidae) családjába tartozó nemzetség.

Új!!: Pliocén és Neurotrichini · Többet látni »

Neurotrichus

A Neurotrichus az emlősök (Mammalia) osztályának Eulipotyphla rendjébe, ezen belül a vakondfélék (Talpidae) családjába tartozó nem.

Új!!: Pliocén és Neurotrichus · Többet látni »

Niviventer

A Niviventer az emlősök (Mammalia) osztályának a rágcsálók (Rodentia) rendjébe, ezen belül az egérfélék (Muridae) családjába tartozó nem.

Új!!: Pliocén és Niviventer · Többet látni »

Notochoerus

A Notochoerus az emlősök (Mammalia) osztályának a párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe, ezen belül a disznófélék (Suidae) családjába és a fosszilis Tetraconodontinae alcsaládjába tartozó nem.

Új!!: Pliocén és Notochoerus · Többet látni »

Nuralagus

A Nuralagus a nyúlfélék egy kihalt neme.

Új!!: Pliocén és Nuralagus · Többet látni »

Nutria

A nutria, más néven hódpatkány vagy mocsári hód (Myocastor coypus) az emlősök (Mammalia) osztályának a rágcsálók (Rodentia) rendjébe, ezen belül a nutriafélék (Myocastoridae) családjába tartozó egyetlen faj.

Új!!: Pliocén és Nutria · Többet látni »

Nyanzachoerus

A Nyanzachoerus az emlősök (Mammalia) osztályának a párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe, ezen belül a disznófélék (Suidae) családjába és a fosszilis Tetraconodontinae alcsaládjába tartozó nem.

Új!!: Pliocén és Nyanzachoerus · Többet látni »

Nyársasszarvasok

A nyársasszarvasok (Mazama) az emlősök (Mammalia) osztályának a párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe, ezen belül a szarvasfélék (Cervidae) családjába és az őzformák (Capreolinae) alcsaládjába tartozó nem.

Új!!: Pliocén és Nyársasszarvasok · Többet látni »

Nyírség

A Nyírség az Alföld északkeleti részén található középtáj.

Új!!: Pliocén és Nyírség · Többet látni »

Nyugati teve

A nyugati teve (Camelops hesternus) a tevefélék családjának egy fosszilis faja, amely Észak-Amerikában élt a pleisztocén során.

Új!!: Pliocén és Nyugati teve · Többet látni »

Nyugati-Sierra Madre

A Nyugati-Sierra Madre (spanyolul Sierra Madre Occidental, a név jelentése „nyugati anyahegység”) nevű hegység Mexikó 15 földrajzi nagytájának egyike.

Új!!: Pliocén és Nyugati-Sierra Madre · Többet látni »

Odobenocetops

Az Odobenocetops az emlősök (Mammalia) osztályának a cetek (Cetacea) rendjébe, ezen belül a fogascetek (Odontoceti) alrendjébe és az Odobenocetopsidae családjába tartozó fosszilis nem.

Új!!: Pliocén és Odobenocetops · Többet látni »

Oenomys

Az Oenomys az emlősök (Mammalia) osztályának a rágcsálók (Rodentia) rendjébe, ezen belül az egérfélék (Muridae) családjába tartozó nem.

Új!!: Pliocén és Oenomys · Többet látni »

Ohridi-tó

Az Ohridi-tó (macedónul Охридско Езеро / Ohridszko Ezero; albánul Liqeni i Ohrit, gyakran Liqeni i Pogradecit, azaz Pogradeci-tó) a Balkán-félsziget földtörténetileg legrégibb és legmélyebb tava Macedónia és Albánia határvidékén.

Új!!: Pliocén és Ohridi-tó · Többet látni »

Omo

Az Omo egy folyó Etiópia déli területein.

Új!!: Pliocén és Omo · Többet látni »

Onychomys

Az Onychomys az emlősök (Mammalia) osztályának a rágcsálók (Rodentia) rendjébe, ezen belül a hörcsögfélék (Cricetidae) családjába tartozó nem.

Új!!: Pliocén és Onychomys · Többet látni »

Orcinus citoniensis

Az Orcinus citoniensis az emlősök (Mammalia) osztályának a cetek (Cetacea) rendjébe, ezen belül a fogascetek (Odontoceti) alrendjébe és a delfinfélék (Delphinidae) családjába tartozó fosszilis faj.

Új!!: Pliocén és Orcinus citoniensis · Többet látni »

Ormányosok

Az ormányosok (Proboscidea) az emlősök osztályának egyik rendje.

Új!!: Pliocén és Ormányosok · Többet látni »

Orogén fázisok listája

Az orogén fázisok a Föld történetének hegységképződési periódusai, a szárazulatképződés legfontosabb szakaszai.

Új!!: Pliocén és Orogén fázisok listája · Többet látni »

Orrorin tugenensis

A Orrorin tugenensis (szinonimaként Praeanthropus tugenensis) egy feltételezett korai Homininae faj, a becslés szerint 6,1-5,7 millió éves, és 2000-ben fedezték fel.

Új!!: Pliocén és Orrorin tugenensis · Többet látni »

Orrszarvúfélék

Szélesszájú orrszarvú ''(Ceratotherium simum)'' Keskenyszájú orrszarvú ''(Diceros bicornis)'' Elasmotherium Teleoceras Gyapjas orrszarvú ''(Coelodonta antiquitatis)'' csontváza Az orrszarvúfélék vagy régies kifejezéssel rinocéroszok (Rhinocerotidae) öt ma élő nagy testű, afrikai vagy ázsiai páratlanujjú patás fajt tömörítő rendszertani család.

Új!!: Pliocén és Orrszarvúfélék · Többet látni »

Osteodontornis orri

Az Osteodontornis orri egy a miocén földtörténeti korban élt tengeri madárfaj volt, mely a leletek tanúsága szerint a Csendes-óceán partvidékének nagy részét benépesítette.

Új!!: Pliocén és Osteodontornis orri · Többet látni »

Pachycrocuta

A Pachycrocuta az emlősök (Mammalia) osztályának a ragadozók (Carnivora) rendjébe, ezen belül a hiénafélék (Hyaenidae) családjába tartozó fosszilis nem.

Új!!: Pliocén és Pachycrocuta · Többet látni »

Palaeolama

A Palaeolama („korai láma”) az emlősök (Mammalia) osztályának a párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe, ezen belül a tevefélék (Camelidae) családjába tartozó fosszilis nem.

Új!!: Pliocén és Palaeolama · Többet látni »

Palaeospheniscus

A Palaeospheniscus a madarak (Aves) osztályának a pingvinalakúak (Sphenisciformes) rendjébe, ezen belül a pingvinfélék (Spheniscidae) családjába és a Palaeospheniscinae alcsaládjába tartozó fosszilis nem.

Új!!: Pliocén és Palaeospheniscus · Többet látni »

Pamela Cecile Rasmussen

Pamela Cecile Rasmussen (1959. október 16.) amerikai ornitológusnő, az ázsiai madarak szakértője.

Új!!: Pliocén és Pamela Cecile Rasmussen · Többet látni »

Panama-földszoros

300px A Panama-földszoros (spanyolul:Tapón del Darién) egy nagy kiterjedésű érintetlen mocsaras és erdős terület, amely a közép-amerikai Panama, Darién tartományát választja el a dél-amerikai Kolumbiától.

Új!!: Pliocén és Panama-földszoros · Többet látni »

Pannon-tenger

A Pannon-tenger egy ősi tenger volt nagyjából a mai Kárpát-medence területén a miocén végén és pliocén korszakokban.

Új!!: Pliocén és Pannon-tenger · Többet látni »

Paraptenodytes

A Paraptenodytes a madarak (Aves) osztályának a pingvinalakúak (Sphenisciformes) rendjébe, ezen belül a pingvinfélék (Spheniscidae) családjába és a Paraptenodytinae alcsaládjába tartozó fosszilis nem.

Új!!: Pliocén és Paraptenodytes · Többet látni »

Paraptenodytinae

A Paraptenodytinae a madarak (Aves) osztályának a pingvinalakúak (Sphenisciformes) rendjébe, ezen belül a pingvinfélék (Spheniscidae) családjába tartozó fosszilis alcsalád.

Új!!: Pliocén és Paraptenodytinae · Többet látni »

Paratethys

Az ős-Földközi-tenger, a Tethys és a Paratethys a Rupelian korban, 33,9 – 38,4 millió évvel ezelőtt. A fekete vonalak a jelenlegi partvonalakat jelzik A Paratethys-óceán, Paratethys-tenger vagy csak Paratethys egy ősi, viszonylag sekély tenger elnevezése, amely az Alpoktól északra húzódott kelet felé egészen a jelenlegi Aral-tóig.

Új!!: Pliocén és Paratethys · Többet látni »

Parus

A Parus a madarak osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe és a cinegefélék (Paridae) családjába tartozó nem.

Új!!: Pliocén és Parus · Többet látni »

Parvilux

A Parvilux a csontos halak (Osteichthyes) főosztályának a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályába, ezen belül a Myctophiformes rendjébe és a gyöngyöshalfélék (Myctophidae) családjába tartozó nem.

Új!!: Pliocén és Parvilux · Többet látni »

Pézsmaszarvasfélék

Koponya  A kihalt ''Micromeryx'' rekonstrukciója A pézsmaszarvasfélék (Moschidae) a párosujjú patások (Artiodactyla) rendjének egy családja.

Új!!: Pliocén és Pézsmaszarvasfélék · Többet látni »

Pelomys

A Pelomys az emlősök (Mammalia) osztályának a rágcsálók (Rodentia) rendjébe, ezen belül az egérfélék (Muridae) családjába tartozó nem.

Új!!: Pliocén és Pelomys · Többet látni »

Pelorovis

A Pelorovis az emlősök (Mammalia) osztályának a párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe, ezen belül a tülkösszarvúak (Bovidae) családjába kihalt nem.

Új!!: Pliocén és Pelorovis · Többet látni »

Petromyscinae

A Petromyscinae az emlősök (Mammalia) osztályának a rágcsálók (Rodentia) rendjébe, ezen belül a madagaszkáriegér-félék (Nesomyidae) családjába tartozó alcsalád.

Új!!: Pliocén és Petromyscinae · Többet látni »

Phacochoerini

A Phacochoerini az emlősök (Mammalia) osztályának a párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe, ezen belül a disznófélék (Suidae) családjába és a Suinae/?Phacochoerinae alcsaládjába tartozó nemzetség.

Új!!: Pliocén és Phacochoerini · Többet látni »

Phalacrocorax

A Phalacrocorax a madarak (Aves) osztályának a szulaalakúak (Suliformes) rendjébe, ezen belül a kárókatonafélék (Phalacrocoracidae) családjába tartozó nem.

Új!!: Pliocén és Phalacrocorax · Többet látni »

Phoberomys

A Phoberomys az emlősök (Mammalia) osztályának a rágcsálók (Rodentia) rendjébe, ezen belül a pakaránafélék (Dinomyidae) családjába tartozó kihalt nem.

Új!!: Pliocén és Phoberomys · Többet látni »

Phyllacanthus

A Phyllacanthus a tengerisünök (Echinoidea) osztályának a Cidaroida rendjébe, ezen belül a Cidaridae családjába tartozó nem.

Új!!: Pliocén és Phyllacanthus · Többet látni »

Pingvinalakúak

A pingvinalakúak (Sphenisciformes) a madarak (Aves) osztályának egyik rendje, melybe csak egyetlen egy család, a pingvinfélék (Spheniscidae) tartozik.

Új!!: Pliocén és Pingvinalakúak · Többet látni »

Pirin-hegység

A Pirin-hegység (bolgár nyelven Пирин) egy erős alpesi karakterű magashegység Bulgáriában, Blagoevgrad megye területén, egy kis részben átnyúlik Észak-Görögországba is.

Új!!: Pliocén és Pirin-hegység · Többet látni »

Pleisztocén

A pleisztocén a földtörténet a pliocént követő, a holocén („jelenkor”) előtti kora, a kainozoikum negyedidőszakába tartozik.

Új!!: Pliocén és Pleisztocén · Többet látni »

Pleisztocén megafauna

Pleisztocén megafauna alatt azokat a nagy testű emlős-, madár- és hüllőfajokat értjük, amelyek a pleisztocénben éltek, és nem érték meg a holocént (a jelenkort), vagy annak elején haltak ki.

Új!!: Pliocén és Pleisztocén megafauna · Többet látni »

Pleisztocén–holocén becsapódási esemény

Elképzelhető, hogy a mamutok kihalásában egy 1,5 km átmérőjű üstökös is szerepet játszott (a képen a Hale–Bopp-üstökös látható) A pleisztocén–holocén becsapódási esemény a róla szóló elméletek szerint egy üstökös robbanása miatt bekövetkezett a természetben kimutatható nagy jégolvadás és egyéb járulékos jelenségek magyarázata.

Új!!: Pliocén és Pleisztocén–holocén becsapódási esemény · Többet látni »

Plesippus

A Plesippus az emlősök (Mammalia) osztályának a páratlanujjú patások (Perissodactyla) rendjéhez, ezen belül a lófélék (Equidae) családjához tartozó kihalt nem.

Új!!: Pliocén és Plesippus · Többet látni »

Pongor-lyuk

A Pongor-lyuk egy olyan barlang, amely a középső-pleisztocén ősállatmaradványai miatt, 1988 óta fokozottan védett barlang.

Új!!: Pliocén és Pongor-lyuk · Többet látni »

Potamochoerini

A Potamochoerini az emlősök (Mammalia) osztályának a párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe, ezen belül a disznófélék (Suidae) családjába és a Suinae alcsaládjába tartozó nemzetség.

Új!!: Pliocén és Potamochoerini · Többet látni »

Praeanthropus

A Praeanthropus nemet Asfaw és társai 1999-ben írták le a P. garhi fajjal, C. J. Cela-Conde és F. J. Ayala 2003-ban teljesen önálló alcsaládba sorolta, és megszüntették vele a 2001-ben leírt Orrorin nemet.

Új!!: Pliocén és Praeanthropus · Többet látni »

Praomys

A Praomys az emlősök (Mammalia) osztályának a rágcsálók (Rodentia) rendjébe, ezen belül az egérfélék (Muridae) családjába tartozó nem.

Új!!: Pliocén és Praomys · Többet látni »

Prérikutya

A prérikutya (Cynomys) az emlősök (Mammalia) osztályának a rágcsálók (Rodentia) rendjébe, ezen belül a mókusfélék (Sciuridae) családjába tartozó nem.

Új!!: Pliocén és Prérikutya · Többet látni »

Protomyctophum

A Protomyctophum a csontos halak (Osteichthyes) főosztályának a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályába, ezen belül a Myctophiformes rendjébe és a gyöngyöshalfélék (Myctophidae) családjába tartozó nem.

Új!!: Pliocén és Protomyctophum · Többet látni »

Protostega gigas

A Protostega gigas a hüllők (Reptilia vagy Sauropsida) osztályának a teknősök (Testudines) rendjébe, ezen belül a fosszilis Protostegidae családjába tartozó faj.

Új!!: Pliocén és Protostega gigas · Többet látni »

Pseudomys

A Pseudomys az emlősök (Mammalia) osztályának a rágcsálók (Rodentia) rendjébe, ezen belül az egérfélék (Muridae) családjába tartozó nem.

Új!!: Pliocén és Pseudomys · Többet látni »

Pteromys

A Pteromys az emlősök (Mammalia) osztályának a rágcsálók (Rodentia) rendjébe, ezen belül a mókusfélék (Sciuridae) családjába tartozó nem.

Új!!: Pliocén és Pteromys · Többet látni »

Puffinus

A Puffinus a madarak (Aves) osztályának a viharmadár-alakúak (Procellariiformes) rendjébe, ezen belül a viharmadárfélék (Procellariidae) családjába tartozó nem.

Új!!: Pliocén és Puffinus · Többet látni »

Pygeretmus

A Pygeretmus az emlősök (Mammalia) osztályának a rágcsálók (Rodentia) rendjébe, ezen belül az ugróegérfélék (Dipodidae) családjába tartozó nem.

Új!!: Pliocén és Pygeretmus · Többet látni »

Pygoscelis

A Pygoscelis a madarak (Aves) osztályának a pingvinalakúak (Sphenisciformes) rendjébe, ezen belül a pingvinfélék (Spheniscidae) családjába és a Spheniscinae alcsaládjába tartozó nem.

Új!!: Pliocén és Pygoscelis · Többet látni »

Pygoscelis tyreei

A Pygoscelis tyreei a madarak (Aves) osztályának a pingvinalakúak (Sphenisciformes) rendjébe, ezen belül a pingvinfélék (Spheniscidae) családjába és a Spheniscinae alcsaládjába tartozó fosszilis faj.

Új!!: Pliocén és Pygoscelis tyreei · Többet látni »

Ragusa

Ragusa (szicíliai nyelven Raùsa) város (közigazgatásilag comune) Olaszországban, Szicília déli részén.

Új!!: Pliocén és Ragusa · Többet látni »

Rácskai-barlang

A Rácskai-barlang egy fokozattan védett barlang.

Új!!: Pliocén és Rácskai-barlang · Többet látni »

Rákóczi 1. sz. barlang

A Rákóczi 1.

Új!!: Pliocén és Rákóczi 1. sz. barlang · Többet látni »

Róka-hegyi-barlang

A Róka-hegyi-barlang egy fokozottan védett barlang, amely a Duna–Ipoly Nemzeti Parkban, a Pilisben található.

Új!!: Pliocén és Róka-hegyi-barlang · Többet látni »

Rövidfejű medve

A rövidfejű medvék a medvefélék családjának egy mára kihalt, Amerikában élt nemét (Arctodus) alkották.

Új!!: Pliocén és Rövidfejű medve · Többet látni »

Reithrodon

A Reithrodon az emlősök (Mammalia) osztályának a rágcsálók (Rodentia) rendjébe, ezen belül a hörcsögfélék (Cricetidae) családjába tartozó nem.

Új!!: Pliocén és Reithrodon · Többet látni »

Reithrodontomys

A Reithrodontomys az emlősök (Mammalia) osztályának a rágcsálók (Rodentia) rendjébe, ezen belül a hörcsögfélék (Cricetidae) családjába tartozó nem.

Új!!: Pliocén és Reithrodontomys · Többet látni »

Rhabdomys

A Rhabdomys az emlősök (Mammalia) osztályának a rágcsálók (Rodentia) rendjébe, ezen belül az egérfélék (Muridae) családjába tartozó nem.

Új!!: Pliocén és Rhabdomys · Többet látni »

Rhamphosuchus

A Rhamphosuchus crassidens a hüllők (Reptilia) osztályának a krokodilok (Crocodilia) rendjébe és a Tomistominae alcsaládjába tartozó fosszilis faj.

Új!!: Pliocén és Rhamphosuchus · Többet látni »

Rjúkjú-szigetek

A, amely néven is ismert, egy szigetcsoport a Csendes-óceán nyugati részén, a Kelet-kínai-tengeren, a szintén Japán részét képező Kjúsú szigetétől délnyugatra, Tajvantól 120 kilométerre északkeletre.

Új!!: Pliocén és Rjúkjú-szigetek · Többet látni »

Saccostomus

A Saccostomus az emlősök (Mammalia) osztályának a rágcsálók (Rodentia) rendjébe, ezen belül a madagaszkáriegér-félék (Nesomyidae) családjába tartozó nem.

Új!!: Pliocén és Saccostomus · Többet látni »

Saotherium mingoz

A Saotherium mingoz az emlősök (Mammalia) osztályának, ezen belül a párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe és a vízilófélék (Hippopotamidae) családjába tartozó fosszilis faj.

Új!!: Pliocén és Saotherium mingoz · Többet látni »

Sarcoramphus

A Sarcoramphus a madarak (Aves) osztályának az újvilági keselyűalakúak (Cathartiformes) rendjébe, ezen belül az újvilági keselyűfélék (Cathartidae) családjába tartozó nem.

Új!!: Pliocén és Sarcoramphus · Többet látni »

Sarcoramphus kernense

A Sarcoramphus kernense a madarak (Aves) osztályának az újvilági keselyűalakúak (Cathartiformes) rendjébe, ezen belül az újvilági keselyűfélék (Cathartidae) családjába tartozó fosszilis faj.

Új!!: Pliocén és Sarcoramphus kernense · Többet látni »

Satherium piscinarium

A Satherium piscinarium (Hagerman vidrája) az emlősök (Mammalia) osztályának a ragadozók (Carnivora) rendjébe, ezen belül a menyétfélék (Mustelidae) családjába tartozó Satherium fosszilis emlősnem egyetlen faja.

Új!!: Pliocén és Satherium piscinarium · Többet látni »

Sárga lápbuzogány

A sárga lápbuzogány (Lysichiton americanus) eredetileg Észak-Amerika nyugati részén honos, feltűnő virágzatú vízinövény.

Új!!: Pliocén és Sárga lápbuzogány · Többet látni »

Sörényes patkány

A sörényes patkány (Lophiomys imhausi) az emlősök (Mammalia) osztályának a rágcsálók (Rodentia) rendjébe, ezen belül a hörcsögfélék (Cricetidae) családjába és a sörényespatkány-formák (Lophiomyinae) alcsaládjába tartozó Lophiomys nem egyetlen recens faja és egyben a típusfaja is.

Új!!: Pliocén és Sörényes patkány · Többet látni »

Sörtés armadilló

A sörtés armadilló (Chaetophractus villosus), vagy más néven nagy szőröstatu az emlősök (Mammalia) osztályának páncélos vendégízületesek (Cingulata) rendjébe, ezen belül az övesállatok (Dasypodidae) családjába tartozó faj.

Új!!: Pliocén és Sörtés armadilló · Többet látni »

Sötét delfin

A sötét delfin vagy fakó delfin (Lagenorhynchus obscurus) az emlősök (Mammalia) osztályának a cetek (Cetacea) rendjébe, ezen belül a fogascetek (Odontoceti) alrendjébe és a delfinfélék (Delphinidae) családjába tartozó faj.

Új!!: Pliocén és Sötét delfin · Többet látni »

Sötétcápa

A sötétcápa (Carcharhinus obscurus) (nevezik még kormos vagy feketecápának is) a porcos halak (Chondrichthyes) osztályának a kékcápaalakúak (Carcharhiniformes) rendjébe, ezen belül a kékcápafélék (Carcharhinidae) családjába tartozó szirticápafaj.

Új!!: Pliocén és Sötétcápa · Többet látni »

Sümeghy József (geológus)

Sümeghy József (Csabrendek, 1892.

Új!!: Pliocén és Sümeghy József (geológus) · Többet látni »

Scapanus

A Scapanus az emlősök (Mammalia) osztályának Eulipotyphla rendjébe, ezen belül a vakondfélék (Talpidae) családjába tartozó nem.

Új!!: Pliocén és Scapanus · Többet látni »

Scapteromys

A Scapteromys az emlősök (Mammalia) osztályának a rágcsálók (Rodentia) rendjébe, ezen belül a hörcsögfélék (Cricetidae) családjába tartozó nem.

Új!!: Pliocén és Scapteromys · Többet látni »

Sigmodon

A Sigmodon az emlősök (Mammalia) osztályának a rágcsálók (Rodentia) rendjébe, ezen belül a hörcsögfélék (Cricetidae) családjába tartozó nem.

Új!!: Pliocén és Sigmodon · Többet látni »

Sinotherium

A Sinotherium az emlősök (Mammalia) osztályának a páratlanujjú patások (Perissodactyla) rendjéhez, ezen belül az orrszarvúfélék (Rhinocerotidae) családjához tartozó kihalt nem.

Új!!: Pliocén és Sinotherium · Többet látni »

Sivatherium

A Sivatherium az emlősök (Mammalia) osztályának a párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe, ezen belül a zsiráffélék (Giraffidae) családjába tartozó fosszilis nem.

Új!!: Pliocén és Sivatherium · Többet látni »

Smilodon

A Smilodon az emlősök (Mammalia) osztályának ragadozók (Carnivora) rendjébe, ezen belül a macskafélék (Felidae) családjába és a fosszilis kardfogú macskaformák (Machairodontinae) alcsaládjába tartozó nem.

Új!!: Pliocén és Smilodon · Többet látni »

Solymári-ördöglyuk

A Solymári-ördöglyuk egy fokozottan védett barlang, amely a Duna–Ipoly Nemzeti Parkban, a Budai-hegységben, a hegység északi részén, a Zsíros-hegycsoport északkeleti oldalában, 348 méter tengerszint feletti magasságban található.

Új!!: Pliocén és Solymári-ördöglyuk · Többet látni »

Somló

A Somló Ajkától tizenöt kilométerre nyugatra, a Marcal-medence keleti szélén található 431 méter magas vulkáni tanúhegy.

Új!!: Pliocén és Somló · Többet látni »

Somló Tájvédelmi Körzet

A Somló A Somló Tájvédelmi Körzet területe 585 hektár, ebből fokozottan védett 88 hektár.

Új!!: Pliocén és Somló Tájvédelmi Körzet · Többet látni »

Sopianicum flórajárás

A Sopianicum a Dél-Dunántúlt felölelő Praeilliricum flóravidék délkeleti flórajárása.

Új!!: Pliocén és Sopianicum flórajárás · Többet látni »

Spectrum-hegység

A Spectrum-hegység (Spectrum Range) hegylánc a Thaltan-magasföld része Kanada Brit Columbia tartományában, a Stikine-régióban.

Új!!: Pliocén és Spectrum-hegység · Többet látni »

Spiridion Brusina

Spiridion Brusina (Zára, 1845. december 11. – Zágráb, 1908. május 21.) horvát zoológus, malakológus, paleontológus, tengerbiológus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja.

Új!!: Pliocén és Spiridion Brusina · Többet látni »

Steatomys

A Steatomys az emlősök (Mammalia) osztályának a rágcsálók (Rodentia) rendjébe, ezen belül a madagaszkáriegér-félék (Nesomyidae) családjába tartozó nem.

Új!!: Pliocén és Steatomys · Többet látni »

Strongylocentrotus

A Strongylocentrotus a tengerisünök (Echinoidea) osztályának a Camarodonta rendjébe, ezen belül a Strongylocentrotidae családjába tartozó nem.

Új!!: Pliocén és Strongylocentrotus · Többet látni »

Stw 573 (Kisláb)

Az Stw 573 katalógusszámú lelet, amelyet általában Kisláb néven ismernek négy darab lábfejcsontból (boka- és lábközépcsontokból) áll.

Új!!: Pliocén és Stw 573 (Kisláb) · Többet látni »

Stylaster

''Stylaster flabelliformis'' a londoni Természettudományi Múzeumban A Stylaster a hidraállatok (Hydrozoa) osztályának az Anthoathecata rendjébe, ezen belül a Stylasteridae családjába tartozó nem.

Új!!: Pliocén és Stylaster · Többet látni »

Suinae

Az alcsalád legnagyobb élő képviselője, az erdei disznó ''(Hylochoerus meinertzhageni)''......, valamint a legkisebbik a törpedisznó ''(Porcula salvania)'' A Suinae az emlősök (Mammalia) osztályának a párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe, ezen belül a disznófélék (Suidae) családjába tartozó egyik alcsalád.

Új!!: Pliocén és Suinae · Többet látni »

Suini

A Suini az emlősök (Mammalia) osztályának a párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe, ezen belül a disznófélék (Suidae) családjába és a Suinae alcsaládjába tartozó nemzetség.

Új!!: Pliocén és Suini · Többet látni »

Sus

A Sus az emlősök (Mammalia) osztályának a párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe, ezen belül a disznófélék (Suidae) családjába és a Suinae alcsaládjába tartozó nem.

Új!!: Pliocén és Sus · Többet látni »

Sus strozzii

A Sus strozzii az emlősök (Mammalia) osztályának a párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe, ezen belül a disznófélék (Suidae) családjába és a Suinae alcsaládjába tartozó fosszilis faj.

Új!!: Pliocén és Sus strozzii · Többet látni »

Synaptomys

A Synaptomys az emlősök (Mammalia) osztályának a rágcsálók (Rodentia) rendjébe, ezen belül a hörcsögfélék (Cricetidae) családjába tartozó nem.

Új!!: Pliocén és Synaptomys · Többet látni »

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Magyarország legkeletibb megyéje.

Új!!: Pliocén és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye · Többet látni »

Szársomlyó

A Szársomlyó (más néven: Harsányi- vagy Nagyharsányi-hegy, népies nevén Ördögszántotta hegy, a régi időkben Várhögy vagy Sár-Sumlu) a Villányi-hegység legmagasabb, 442 méteres hegytömbje, amely magányosan ugrik ki környezetéből Baranya megye déli részén.

Új!!: Pliocén és Szársomlyó · Többet látni »

Székely Nemzeti Múzeum

A Székely Nemzeti Múzeum (románul: Muzeul Național Secuiesc) Sepsiszentgyörgyön található, a Kós Károly utca 10.

Új!!: Pliocén és Székely Nemzeti Múzeum · Többet látni »

Szófiai-medence

A Szófiai-medence (bolgárul: Софийска котловина; Szofijszka kotlovina) Bulgária egyik medencéje.

Új!!: Pliocén és Szófiai-medence · Többet látni »

Szőlő

Szőlőhegy Genf kantonban A szőlő (Vitis) a szőlőfélék (Vitaceae) családjának egyik sok fajt és azon belül sok alfajt magába foglaló nemzetsége.

Új!!: Pliocén és Szőlő · Többet látni »

Szent György-hegy

A Szent György-hegy a Balaton-felvidék egyik jellegzetes tanúhegye, oldalán hatalmas bazaltoszlopok találhatók.

Új!!: Pliocén és Szent György-hegy · Többet látni »

Szulafélék

A szulafélék (Sulidae) a madarak (Aves) osztályába és a szulaalakúak (Suliformes) rendjébe tartozó család.

Új!!: Pliocén és Szulafélék · Többet látni »

Tamiops

A Tamiops az emlősök (Mammalia) osztályának a rágcsálók (Rodentia) rendjébe, ezen belül a mókusfélék (Sciuridae) családjába tartozó nem.

Új!!: Pliocén és Tamiops · Többet látni »

Tanúhegy

Gulács, Badacsony) A tanúhegy földrajzi fogalom, egy felszínforma: egy terület felszínének valamilyen módon lepusztult, eredeti magasságát és rétegződését kőzetanyagának keménysége révén megőrző, elkülönülő kiemelkedés.

Új!!: Pliocén és Tanúhegy · Többet látni »

Taterillus

A Taterillus az emlősök (Mammalia) osztályának a rágcsálók (Rodentia) rendjébe, ezen belül az egérfélék (Muridae) családjába tartozó nem.

Új!!: Pliocén és Taterillus · Többet látni »

Tábor-hegyi-barlang

A Tábor-hegyi-barlang a Budai-hegység második leghosszabb, dolomitban kialakult barlangja.

Új!!: Pliocén és Tábor-hegyi-barlang · Többet látni »

Tányéros-töbör

A Tányéros-töbör 958 méteres magasságával Magyarország 7.

Új!!: Pliocén és Tányéros-töbör · Többet látni »

Törpeharkályformák

A törpeharkályformák (Picumninae) a madarak (Aves) osztályának harkályalakúak (Piciformes) rendjébe, ezen belül a harkályfélék (Picidae) családjába tartozó alcsalád.

Új!!: Pliocén és Törpeharkályformák · Többet látni »

Teleoceras

A Teleoceras az emlősök (Mammalia) osztályának a páratlanujjú patások (Perissodactyla) rendjébe, ezen belül az orrszarvúfélék (Rhinocerotidae) családjába tartozó fosszilis nem.

Új!!: Pliocén és Teleoceras · Többet látni »

Telicomys

A Telicomys az emlősök (Mammalia) osztályának a rágcsálók (Rodentia) rendjébe, ezen belül a pakaránafélék (Dinomyidae) családjába tartozó fosszilis nem.

Új!!: Pliocén és Telicomys · Többet látni »

Teratornithidae

''Argentavis magnificens'' a valaha létezett legnagyobb röpképes madár A Teratornithidae (magyarul: „szörny madarak”) a madarak (Aves) osztályába és az újvilági keselyűalakúak (Cathartiformes) rendjébe tartozó fosszilis család.

Új!!: Pliocén és Teratornithidae · Többet látni »

Tetraconodontinae

A Tetraconodontinae az emlősök (Mammalia) osztályának a párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe, ezen belül a disznófélék (Suidae) családjába tartozó egyik fosszilis alcsalád.

Új!!: Pliocén és Tetraconodontinae · Többet látni »

Teve

A teve (Camelus) az emlősök (Mammalia) osztályának a párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe, ezen belül a tevefélék (Camelidae) családjába tartozó nem.

Új!!: Pliocén és Teve · Többet látni »

Thomomys

A Thomomys az emlősök (Mammalia) osztályának a rágcsálók (Rodentia) rendjébe, ezen belül a tasakospatkány-félék (Geomyidae) családjába tartozó nem.

Új!!: Pliocén és Thomomys · Többet látni »

Thylacosmilus

Thylacosmilus koponya A Thylacosmilus egykor Dél-Amerikában élt kardfogú erszényes ragadozók egy neme volt.

Új!!: Pliocén és Thylacosmilus · Többet látni »

Tihanyi-félsziget

A Tihanyi-félsziget a Balaton nagy félszigete, mely annak északi partjáról Aszófő táján nyúlik be a tóba.

Új!!: Pliocén és Tihanyi-félsziget · Többet látni »

Titanis

A Titanis óriás röpképtelen ragadozó madarak neme (genus) volt a pliocén idején Észak-Amerikában, amely mintegy ötmillió évvel ezelőtt jelent meg és kétmillió évvel ezelőtt halt ki. Rendszertani besorolását illetően a források nem teljesen egységesek, van, ahol a darualakúak (Gruiformes) renddel, és van, ahol a különálló madárcsoportnak tartott kígyászdarualakúak (Cariamiformes) rendjével rokonítják. A nemhez tartozó egyetlen ismert faj a 2,5 méteres testmagasságot és 150 kilogramm testsúlyt is elérő Titanis walleri, amely a holotípus felfedezőjéről, Benjamin I. Wallerről kapta nevét. Fosszíliáit Floridában és Texasban találták meg. Vannak olyan vélemények, hogy még 15 ezer évvel ezelőtt is élhetett, ezt azonban McFadden és mások cáfolták, mivel a fosszíliák közt nincs kétmillió évesnél fiatalabb. A Titanis a gyilokmadárnak is nevezett, dél-amerikai Phorusrhacidae család legfiatalabb ismert faja és egyben a család egyetlen ismert tagja, amely a nagy amerikai faunacsere során Észak-Amerikába került. Legközelebbi rokonai a dél-amerikai Phorusrhacos és Devincenzia nemek voltak.

Új!!: Pliocén és Titanis · Többet látni »

Toxodon

A Toxodon az emlősök (Mammalia) osztályának a fosszilis Notoungulata rendjébe, ezen belül a Toxodontidae családjába tartozó nem.

Új!!: Pliocén és Toxodon · Többet látni »

Triceratops

A Triceratops (jelentése 'háromszarvú arc', az ógörög τρι- / tri 'három', κέρας / kérasz 'szarv' és ωψ / -opsz 'arc' szavak összetételéből) a növényevő ceratopsida dinoszauruszok egyik neme, amely a késő kréta kor maastrichti korszaka idején, körülbelül 68–65,5 millió évvel ezelőtt élt Észak-Amerika területén.

Új!!: Pliocén és Triceratops · Többet látni »

Trigodon

A Trigodon az emlősök (Mammalia) osztályának a Notoungulata rendjébe, ezen belül a Toxodontidae családjába tartozó nem.

Új!!: Pliocén és Trigodon · Többet látni »

Trogloraptor

A Trogloraptor délnyugat-Oregon barlangjaiban előforduló nagyméretű pókok rendszertani neme.

Új!!: Pliocén és Trogloraptor · Többet látni »

Tukók

A tukók (Ctenomyidae) az emlősök (Mammalia) osztályába és a rágcsálók (Rodentia) rendjébe tartozó család.

Új!!: Pliocén és Tukók · Többet látni »

Ugrónyúl

Az ugrónyúl (Pedetes capensis) az emlősök (Mammalia) osztályának a rágcsálók (Rodentia) rendjébe ezen belül az ugrónyúlfélék (Pedetidae) családjába tartozó faj.

Új!!: Pliocén és Ugrónyúl · Többet látni »

Ukrajna ásványkincsei

Ukrajna területe gazdag különböző ásványkincsekben.

Új!!: Pliocén és Ukrajna ásványkincsei · Többet látni »

Vadlán-lik

A Vadlán-lik egy bazaltban kialakult, Nagygörbőn található barlang.

Új!!: Pliocén és Vadlán-lik · Többet látni »

Valkó

Valkó nagyközség Pest megyében, a Gödöllői járásban.

Új!!: Pliocén és Valkó · Többet látni »

Vandeleuria

A Vandeleuria az emlősök (Mammalia) osztályának a rágcsálók (Rodentia) rendjébe, ezen belül az egérfélék (Muridae) családjába tartozó nem.

Új!!: Pliocén és Vandeleuria · Többet látni »

Vanikoro

Vanikoro a csendes-óceáni Salamon-szigetek Temotu tartományához tartozó Santa Cruz-szigetcsoport egyik tagja.

Új!!: Pliocén és Vanikoro · Többet látni »

Vapiti

Vapitik az Opal teraszon, a Yellowstone Nemzeti Parkban levő Mammoth Hot Springsnél A vapiti (Cervus canadensis) az emlősök (Mammalia) osztályának a párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe, ezen belül a szarvasfélék (Cervidae) családjába és a szarvasformák (Cervinae) alcsaládjába tartozó faj.

Új!!: Pliocén és Vapiti · Többet látni »

Varacskosdisznó

A varacskosdisznó (Phacochoerus) az emlősök (Mammalia) osztályának a párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe, ezen belül a disznófélék (Suidae) családjába és a Suinae/?Phacochoerinae alcsaládjába tartozó nem.

Új!!: Pliocén és Varacskosdisznó · Többet látni »

Vaskapu-szoros

A Vaskapu-szoros folyami szurdokvölgy a Dunán, a Déli-Kárpátok és a Szerb-érchegység között, Szerbia és Románia határán.

Új!!: Pliocén és Vaskapu-szoros · Többet látni »

Vándorsólyom

A vándorsólyom (Falco peregrinus) a madarak (Aves) osztályának a sólyomalakúak (Falconiformes) rendjébe, azon belül a sólyomfélék (Falconidae) családjába tartozó faj, Angola és az Egyesült Arab Emírségek nemzeti madara.

Új!!: Pliocén és Vándorsólyom · Többet látni »

Vendvidék

A Vendvidék vagy Rábavidék (szlovénul Porabje, Slovensko Porabje, azaz Szlovén Rábavidék) néprajzi tájegység Vas megye területén, a Szentgotthárdi járásban, a Rába folyó mellett.

Új!!: Pliocén és Vendvidék · Többet látni »

Vernaya

A Vernaya az emlősök (Mammalia) osztályának a rágcsálók (Rodentia) rendjébe, ezen belül az egérfélék (Muridae) családjába tartozó nem.

Új!!: Pliocén és Vernaya · Többet látni »

Vietnámi szemölcsös disznó

A vietnámi szemölcsös disznó (Sus verrucosus) az emlősök (Mammalia) osztályának a párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe, ezen belül a disznófélék (Suidae) családjába és a Suinae alcsaládjába tartozó faj.

Új!!: Pliocén és Vietnámi szemölcsös disznó · Többet látni »

Világtörténelem

Ez a szócikk az „emberi világ”, az emberiség történetét tárgyalja a Homo sapiens (mai ember) megjelenésétől a jelenig.

Új!!: Pliocén és Világtörténelem · Többet látni »

Villányi-hegység

A Villányi-hegység Villánytól nyugatra, Baranya megye déli részén elterülő dombság.

Új!!: Pliocén és Villányi-hegység · Többet látni »

Villányium

A villányium a pliocén és pleisztocén fordulójának neve, a magyarországi faunára alapozott korszakolás része.

Új!!: Pliocén és Villányium · Többet látni »

Villásszarvúantilop-félék

A villásszarvúantilop-félék (Antilocapridae) az emlősök (Mammalia) osztályába és a párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe tartozó család.

Új!!: Pliocén és Villásszarvúantilop-félék · Többet látni »

Wonambi

A wonambi (Wonambi naracoortensis) a miocén, pliocén és pleisztocén során Ausztráliában egykor élt óriáskígyófaj volt.

Új!!: Pliocén és Wonambi · Többet látni »

Xerus

A Xerus az emlősök (Mammalia) osztályának a rágcsálók (Rodentia) rendjébe, ezen belül a mókusfélék (Sciuridae) családjába tartozó nem.

Új!!: Pliocén és Xerus · Többet látni »

Zala megye

Zala megye a Dunántúl délnyugati részén terül el.

Új!!: Pliocén és Zala megye · Többet látni »

Zalaegerszeg

Zalaegerszeg (németül Egersee, horvátul Jegersek vagy Jagersek; elterjedt rövidítése: "Zeg") Zala megye székhelye, megyei jogú város.

Új!!: Pliocén és Zalaegerszeg · Többet látni »

Zalaegerszegi kistérség

A Zalaegerszegi kistérség kistérség Zala megyében, központja: Zalaegerszeg.

Új!!: Pliocén és Zalaegerszegi kistérség · Többet látni »

Zalai-dombság

A Zalai-dombság Magyarország nyugati határszélén, a Nyugat-magyarországi peremvidéken elterülő földrajzi középtáj.

Új!!: Pliocén és Zalai-dombság · Többet látni »

Zelotomys

A Zelotomys az emlősök (Mammalia) osztályának a rágcsálók (Rodentia) rendjébe, ezen belül az egérfélék (Muridae) családjába tartozó nem.

Új!!: Pliocén és Zelotomys · Többet látni »

Zselic

Jellegzetes zselici bükkerdő A Zselic mintegy 1200 km² területű dombság a Dunántúli-dombság déli részén, Somogy és Baranya megye határán.

Új!!: Pliocén és Zselic · Többet látni »

1980 új világörökségi helyszínei

A világörökségi listára kiemelkedő jelentőségű és egyetemes értéket képviselő kulturális és természeti helyszínek kerülhetnek fel, amelyek nemcsak az adott ország, hanem az egész emberiség számára egyedi jelentőséggel bírnak.

Új!!: Pliocén és 1980 új világörökségi helyszínei · Többet látni »

2016 új világörökségi helyszínei

Az UNESCO Világörökség Bizottsága a 2016.

Új!!: Pliocén és 2016 új világörökségi helyszínei · Többet látni »

Átirányítja itt:

Felső pliocén.

KimenőBeérkező
Hé! Mi vagyunk a Facebook-on most! »