Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
19 kapcsolatok: A Mátra növényfajainak listája, Az Aggteleki-karszt növényzete, Bakony, Bükk-vidék, Cephalanthera rubra, Cserhát, Duna–Ipoly Nemzeti Park, Esztramos-hegy, Fedémesi-patak, Gödöllői-dombság, Gerecse, Kőszegi Tájvédelmi Körzet, Kisalföld, Madársisak, Magyarországon védett és fokozottan védett növények listája, Nagykanizsai kistérség, Neogradense flórajárás, Tarnavidéki Tájvédelmi Körzet, Vértes (hegység).
A Mátra növényfajainak listája
A Mátra területén több növényfaj él.
Új!!: Piros madársisak és A Mátra növényfajainak listája · Többet látni »
Az Aggteleki-karszt növényzete
Az Aggteleki-karsztot növényzete alapján két, markánsan különböző részre oszthatjuk – ezeket nagyjából a Perkupa–Teresztenye–Aggtelek vonal választja el egymástól.
Új!!: Piros madársisak és Az Aggteleki-karszt növényzete · Többet látni »
Bakony
A Bakony (régiesen: Bakonyerdő, németül: Bakonyer Wald, Buchenwald) mintegy 4000 négyzetkilométer kiterjedésű karsztos röghegység, a Dunántúli-középhegység legnyugatibb és legnagyobb tagja.
Új!!: Piros madársisak és Bakony · Többet látni »
Bükk-vidék
A Bükk-vidék (régebben csak Bükk) az Északi-középhegységben található földrajzi középtáj, Magyarország legnagyobb átlagmagasságú, barlangokban bővelkedő karszthegysége.
Új!!: Piros madársisak és Bükk-vidék · Többet látni »
Cephalanthera rubra
#ÁTIRÁNYÍTÁS Piros madársisak.
Új!!: Piros madársisak és Cephalanthera rubra · Többet látni »
Cserhát
A Cserhát az Északi-középhegység egyik tagja.
Új!!: Piros madársisak és Cserhát · Többet látni »
Duna–Ipoly Nemzeti Park
A Duna–Ipoly Nemzeti Park (rövidítése: DINP) Magyarország leggazdagabb élővilágú nemzeti parkjainak egyike.
Új!!: Piros madársisak és Duna–Ipoly Nemzeti Park · Többet látni »
Esztramos-hegy
Légifotók az Esztramos-hegyről Esztramosi Felső-táró 2. sz. üregében Az Esztramos az Aggteleki-karszthoz sorolt, de földrajzi értelemben a Szalonnai-karszthoz tartozó, Bódvarákó és Tornaszentandrás között, a Bódva völgyéből szigetszerűen kiemelkedő, eredetileg 380, a bányászat következében ma 320 méter magasságú hegy.
Új!!: Piros madársisak és Esztramos-hegy · Többet látni »
Fedémesi-patak
A Fedémesi-patak a Heves–Borsodi-dombságban ered, Fedémes településtől keletre, Heves vármegyében, mintegy 250 méteres tengerszint feletti magasságban.
Új!!: Piros madársisak és Fedémesi-patak · Többet látni »
Gödöllői-dombság
A Gödöllői-dombság Pest vármegyében Budapesttől keleti irányba a Galga folyóig tartó kistáj.
Új!!: Piros madársisak és Gödöllői-dombság · Többet látni »
Gerecse
A Gerecse, illetve Gerecse hegység (gyakran hibásan Gerecse-hegység) röghegység a Dunántúlon.
Új!!: Piros madársisak és Gerecse · Többet látni »
Kőszegi Tájvédelmi Körzet
A Kőszegi-hegység látképe A Kőszegi Tájvédelmi Körzet területe 4200 hektár, ebből fokozottan védett 550 hektár.
Új!!: Piros madársisak és Kőszegi Tájvédelmi Körzet · Többet látni »
Kisalföld
A Kisalföld Magyarország északnyugati részén található.
Új!!: Piros madársisak és Kisalföld · Többet látni »
Madársisak
A madársisak (Cephalanthera) az egyszikűek (Liliopsida) osztályának spárgavirágúak (Asparagales) rendjébe, ezen belül a kosborfélék (Orchidaceae) családjába tartozó nemzetség.
Új!!: Piros madársisak és Madársisak · Többet látni »
Magyarországon védett és fokozottan védett növények listája
Az alábbi lista a 100/2012 (IX. 28.) VM rendelet alapján készült.
Új!!: Piros madársisak és Magyarországon védett és fokozottan védett növények listája · Többet látni »
Nagykanizsai kistérség
A Nagykanizsai kistérség kistérség Zala megyében, központja: Nagykanizsa.
Új!!: Piros madársisak és Nagykanizsai kistérség · Többet látni »
Neogradense flórajárás
A Neogradense flórajárás az Északi-középhegységet felölelő Matricum flóravidék északnyugati részének a Felvidékre is átnyúló flórajárása.
Új!!: Piros madársisak és Neogradense flórajárás · Többet látni »
Tarnavidéki Tájvédelmi Körzet
Istenmezeje látképe A Tarnavidéki Tájvédelmi Körzet területe 9 450 hektár, ebből fokozottan védett 536 hektár.
Új!!: Piros madársisak és Tarnavidéki Tájvédelmi Körzet · Többet látni »
Vértes (hegység)
A Vértes, vagy ritkábban Vértes hegység, gyakran és helytelenül Vértes-hegység szűken vett területe, amely a Dunántúli-középhegység 314 négyzetkilométer nagyságú része a Bakony és a Gerecse között terül el a Velencei-hegység és a Velencei-tó szomszédságában, két megyeszékhely, Székesfehérvár és Tatabánya közötti területen.
