Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
63 kapcsolatok: A poliszok kora, Aveszta, Az ókori Irán művészete, Az Óperzsa Birodalom királyainak listája, Óperzsa ékjelek listája, Óperzsa Birodalom, Ékírás, Építészettörténet, Behisztuni felirat, Bisápur, Burák, Carsten Niebuhr, Cornelis de Bruijn, Csaispis, Dzsemdet Naszr-kultúra, Gaugamélai csata, Georg Friedrich Grotefend, Halhatatlanok (Perzsa Birodalom), Henry Creswicke Rawlinson, I. Ardasír szászánida király, I. Dárajavaus perzsa király, I. e. 325, I. e. 330, I. e. 4. század, I. e. 515, I. e. 6. század, I. Khsajársá perzsa király, I. Kurus, I. Omár kalifa, I. Sápúr szászánida király, II. Kurus perzsa király, III. Alexandrosz makedón király, III. Artakhsaszjá perzsa király, III. Dárajavaus perzsa király, Irán, Irán világörökségi helyszínei, Iráni forradalom, Iszlám építészet, Jean d’Ormesson, Maurice Béjart, Méd Birodalom, Mohammad Reza Pahlavi iráni sah, Nadrág (ruhadarab), Nagy horászáni út, Napfogyatkozások az ókori Keleten és Európában, Napisten, Noruz, Persepolis (egyértelműsítő lap), Persepolis (képregény), Perszepoliszi parti, ..., Perzsa irodalom, Perzsa királyi út, Perzsa-kapui csata, Polikrómia, Satrapa, Severus Alexander római császár, Szúza, Urartu, Zagrosz, Zarathustra, 1971, 1979 új világörökségi helyszínei, 2004 új világörökségi helyszínei. Bővíteni index (13 több) »
A poliszok kora
A poliszok kora, azaz a független görög városállamok korszaka az i. e. 8. századtól i. e. 323-ig, Nagy Sándor haláláig tartott.
Új!!: Perszepolisz és A poliszok kora · Többet látni »
Aveszta
Az Aveszta (elterjedtebb, de pontatlan néven Zend-Aveszta) a Kr. e. I. évezredben keletkezett szent könyv, a zoroasztrizmus, más néven párszi vallás híveinek, Zarathustra követőinek könyve, az iráni (perzsa) irodalom legrégebbi emléke.
Új!!: Perszepolisz és Aveszta · Többet látni »
Az ókori Irán művészete
Az ókori Irán művészete sok szálból tevődött össze.
Új!!: Perszepolisz és Az ókori Irán művészete · Többet látni »
Az Óperzsa Birodalom királyainak listája
A Perzsa Birodalom a méd fennhatóság alóli felszabadulása után a világtörténelem jelentős tényezőjévé vált.
Új!!: Perszepolisz és Az Óperzsa Birodalom királyainak listája · Többet látni »
Óperzsa ékjelek listája
Az óperzsa írás jelkészletének legteljesebb forrásai a behisztuni felirat és a perszepoliszi feliratok.
Új!!: Perszepolisz és Óperzsa ékjelek listája · Többet látni »
Óperzsa Birodalom
Az Óperzsa Birodalom vagy Akhaimenida Birodalom (óperzsául: Hakhámanesijan) volt az első perzsa birodalom, amely i. e. 550-től i. e. 330-ig állt fenn a Méd Birodalom utódaként.
Új!!: Perszepolisz és Óperzsa Birodalom · Többet látni »
Ékírás
Az ékírás a legkorábbi ismert írástípusok közé tartozó írásrendszer.
Új!!: Perszepolisz és Ékírás · Többet látni »
Építészettörténet
Az építészettörténet tömören, linkekkel és képekkel segítve, a kezdetektől napjainkig tárgyalja a különböző építészeti és művészeti stílusokat.
Új!!: Perszepolisz és Építészettörténet · Többet látni »
Behisztuni felirat
I. Dárajavaus perzsa király tetteit, győzelmeit megörökítő relief és felirat, 50 méterrel a síkság felett A felirat a hegyoldalon A behisztuni felirat híres háromnyelvű (trilingvis) epigrafikus emlék Biszotun iráni település mellől.
Új!!: Perszepolisz és Behisztuni felirat · Többet látni »
Bisápur
Bisápur (középperzsa: Bay-Šāpūr; újperzsa: بیشاپور, Bishâpûr) ősi város a Szászánida-kori Perzsiában (Irán), a Persis (Fársz tartomány) és Elam (Ilám tartomány) városokat összekötő régi út mentén.
Új!!: Perszepolisz és Bisápur · Többet látni »
Burák
Nizámí híres ''Khamszéjébe'', amely a perzsa sahok tulajdonába került. Ma a British Museum őrzi. A burák (arabul: البُراق al-Burāq; jelentése: villám, ragyogás) egy isteni lény az iszlám mitológiában.
Új!!: Perszepolisz és Burák · Többet látni »
Carsten Niebuhr
Carsten Niebuhr (Lüdingworth, 1733. március 17. – Meldorf, 1815. április 26.) dán nemzetiségű német matematikus és térképész.
Új!!: Perszepolisz és Carsten Niebuhr · Többet látni »
Cornelis de Bruijn
Cornelis de Bruijn vagy Cornelius de Bruyn (Hága, 1652 – Utrecht melletti Zydebaelen, 1726/27) - holland utazó, festő és író.
Új!!: Perszepolisz és Cornelis de Bruijn · Többet látni »
Csaispis
Csaispis (óperzsa: ca-i-ša-pa-i-ša; normalizált alakban Caišpiš, illetve Cišpiš; ismert hellenizált nevén Τεΐσπης, Teiszpész, babiloni Šišpiš, perzsa چیشپیش Çīšpīš) az ókori Parsa fejedelme, majd királya, Hakhámanis fia és örököse.
Új!!: Perszepolisz és Csaispis · Többet látni »
Dzsemdet Naszr-kultúra
Fekete márvány ülő bika (berakások helyével) a Dzsemdet Naszr-korból, Urukból, kb. i.e.3000 A Dzsemdet Naszr-kultúra korai ókori kultúra dél-Mezopotámiában – Sumer, a mai Irak területén.
Új!!: Perszepolisz és Dzsemdet Naszr-kultúra · Többet látni »
Gaugamélai csata
A gaugamélai csata i. e. 331.
Új!!: Perszepolisz és Gaugamélai csata · Többet látni »
Georg Friedrich Grotefend
Georg Friedrich Grotefend (Hannoversch Münden, 1775. június 9. – Hannover, 1853. december 15.) német gimnáziumi protektor, igazgató, a hannoveri líceum igazgatója, az ékírás megfejtője.
Új!!: Perszepolisz és Georg Friedrich Grotefend · Többet látni »
Halhatatlanok (Perzsa Birodalom)
A Berlini múzeum kiállításán látható ábrázolás a halhatatlanokról A halhatatlanok gárdája a óperzsa hadseregben létező elitegység elnevezése.
Új!!: Perszepolisz és Halhatatlanok (Perzsa Birodalom) · Többet látni »
Henry Creswicke Rawlinson
relief és felirat, 50 méterrel a síkság felett Sir Henry Creswicke Rawlinson (Chadlington, 1810. április 5. – London, 1895. március 5.) diplomata, politikus, katona, asszirológus, az MTA kültagja.
Új!!: Perszepolisz és Henry Creswicke Rawlinson · Többet látni »
I. Ardasír szászánida király
I.
Új!!: Perszepolisz és I. Ardasír szászánida király · Többet látni »
I. Dárajavaus perzsa király
Dárajavaus (óperzsa Da-a-ra-ya-va(-ha)-u-ša, normalizált alakban Dārajava(h)uš, ismert hellenizált alakban, azaz I. Dareiosz, elterjedt latinos írásmóddal Darius, magyarosan Dárius,,, babiloni Dariamuš, elámi Dariyamauiš, arameus Dryhwš, Daryaweš, i. e. 549 – i. e. 486 októbere) Vistászpa (Vištāspa, Hüsztaszpész) fia, Hakhámanis (Haxāmaniš, Akhaimenész) leszármazottja, perzsa nagykirály volt i. e. 522.
Új!!: Perszepolisz és I. Dárajavaus perzsa király · Többet látni »
I. e. 325
Nincs leírás.
Új!!: Perszepolisz és I. e. 325 · Többet látni »
I. e. 330
Nincs leírás.
Új!!: Perszepolisz és I. e. 330 · Többet látni »
I. e. 4. század
A világ i. e. 323 körül, Nagy Sándor halála idején (angol nyelvű).
Új!!: Perszepolisz és I. e. 4. század · Többet látni »
I. e. 515
Nincs leírás.
Új!!: Perszepolisz és I. e. 515 · Többet látni »
I. e. 6. század
Paestum templomának romja Szemiramisz függőkertje, Újbabiloni Birodalom.
Új!!: Perszepolisz és I. e. 6. század · Többet látni »
I. Khsajársá perzsa király
Xerxész egy napernyő alatt I. Khsajársá (óperzsául xa-ša-ya-a-ra-ša-a, normalizált alakban Xšayāršā,, azaz I. Xerxész, Kr. e. 519 – Kr. e. 465. augusztus 4. és 8. között) perzsa király Kr. e. 486-tól haláláig az Akhaimenidák dinasztiájából.
Új!!: Perszepolisz és I. Khsajársá perzsa király · Többet látni »
I. Kurus
Kurus (óperzsa: ku-ru-ša; normalizált alakban Kuruš, babiloni és elámi Kuraš, ismert hellenizált nevén Κύρος, Kürosz,, perzsául کوروش) Csaispis ifjabb fia, Arijáramna testvére.
Új!!: Perszepolisz és I. Kurus · Többet látni »
I. Omár kalifa
I.
Új!!: Perszepolisz és I. Omár kalifa · Többet látni »
I. Sápúr szászánida király
I.
Új!!: Perszepolisz és I. Sápúr szászánida király · Többet látni »
II. Kurus perzsa király
Kurus reliefje Paszargadaiban II.
Új!!: Perszepolisz és II. Kurus perzsa király · Többet látni »
III. Alexandrosz makedón király
ezüstdrakhmán III. Alexandrosz, magyarosan III. Sándor, Nagy Sándor (ógörögül:, ejtsd: alexandrosz ho megasz, perzsául: Szikandar vagy Iszkander;; Pella, i. e. 356. július 20. és július 30. között – Babilon, i. e. 323. június 10.) előbb Makedónia királya, majd Egyiptom fáraója és Perzsia nagykirálya. Az általános vélekedés szerint kiváló hadvezér volt; atyja, II. Philipposz nyomdokain haladva hatalmát a Peloponnészosztól az indiai szubkontinensig terjesztette ki, elfoglalva a görögök által akkor ismert világ nagy részét. Rövid, de eredményes uralkodása a klasszikus ókori történelem és kultúra egy új korszakának, a hellenizmusnak a kezdetét jelentette. Alexandrosz volt Napóleon koráig az európaiak számára a világtörténelem leghíresebb hadvezére, de ismertsége ma is nagyon nagy, s a hadvezetés második legnagyobb ikonja. Alexandroszról a mai Észak-Macedóniában sajátos kép él. A délszláv macedónok magukat előszeretettel azonosítják az ő makedón népével. Ez nem felel meg a valóságnak, mert az igazi makedónok a görögökkel rokon népcsoport volt, a mostani macedón nép, amely ugyan nyelvében makedoncinak mondja magát, de nyelvileg és más szempontok miatt a bolgárokhoz áll közel, nem leszármazottja az ókori makedónoknak. Görögország és (a mostanra már) Észak-Macedónia között emiatt már többször pattanásig feszültek az ellentétek.
Új!!: Perszepolisz és III. Alexandrosz makedón király · Többet látni »
III. Artakhsaszjá perzsa király
III.
Új!!: Perszepolisz és III. Artakhsaszjá perzsa király · Többet látni »
III. Dárajavaus perzsa király
III.
Új!!: Perszepolisz és III. Dárajavaus perzsa király · Többet látni »
Irán
Irán, hivatalos nevén az Iráni Iszlám Köztársaság (perzsául: جمهوری اسلامی ایران), a nemzetközi diplomáciában gyakran Perzsa Államként vagy Siíta Államként hivatkozott, régebbi elnevezéssel Perzsia, közel-keleti ország Délnyugat-Ázsiában.
Új!!: Perszepolisz és Irán · Többet látni »
Irán világörökségi helyszínei
Irán területéről eddig huszonhét helyszín került fel a világörökségi listára, valamint ötvenkilenc további helyszín a javaslati listán várakozik a felvételre.
Új!!: Perszepolisz és Irán világörökségi helyszínei · Többet látni »
Iráni forradalom
Farah császárné Az iráni forradalom vagy iráni iszlám forradalom (perzsául انقلاب اسلامی, átiratban enġelâb-e eslâmi, magyarosan engeláb-e eszlámi) 1978-ban tört ki Mohammad Reza Pahlavi sah elnyomó, az ország gazdaságának súlyos károkat okozó, korrupt uralma ellen.
Új!!: Perszepolisz és Iráni forradalom · Többet látni »
Iszlám építészet
Az iszlám építészete az iszlám vallás dogmáinak és szabályainak figyelembevételével készült építészeti alkotások összessége, amely területi, nemzeti sajátosságokat is felmutatva fejlődött az iszlám 7.
Új!!: Perszepolisz és Iszlám építészet · Többet látni »
Jean d’Ormesson
Jean d’Ormesson (Párizs, 1925. június 16. – Neuilly-sur-Seine, 2017. december 5.) francia író, a Francia Akadémia tagja.
Új!!: Perszepolisz és Jean d’Ormesson · Többet látni »
Maurice Béjart
Maurice Béjart (születési neve Maurice-Jean Berger, Marseille, 1927. január 1. – Lausanne, 2007. november 22.) francia balettművész, koreográfus, író, rendező és szövegíró.
Új!!: Perszepolisz és Maurice Béjart · Többet látni »
Méd Birodalom
Méd Birodalom (Média, akkádul: Mādāya) ókori államalakulat volt Ázsiában, az Óperzsa Birodalom elődje.
Új!!: Perszepolisz és Méd Birodalom · Többet látni »
Mohammad Reza Pahlavi iráni sah
Mohammad Reza Sah Pahlavi – perzsául محمد رضا پهلوی; – (Teherán, 1919. október 26. – Kairó, 1980. július 27.) Perzsia (Irán) utolsó sahja (1941. szeptember 26-ától de facto 1979. január 26-áig), a hatalmat megragadó Reza Pahlavi gyermeke volt.
Új!!: Perszepolisz és Mohammad Reza Pahlavi iráni sah · Többet látni »
Nadrág (ruhadarab)
Nadrágot viselő ászik, dákok és királyi szkíták A nadrág az altest és a láb takarására, melegen tartására szolgáló ruhadarab.
Új!!: Perszepolisz és Nadrág (ruhadarab) · Többet látni »
Nagy horászáni út
A nagy horászáni út egy, a kora ókortól használatban lévő kereskedelmi útvonal, amely a Zagrosz-hegység hágóin át, majd az Alborz déli lejtői mentén keresztülhalad az Iráni-fennsíkon.
Új!!: Perszepolisz és Nagy horászáni út · Többet látni »
Napfogyatkozások az ókori Keleten és Európában
Az ókor kronológiája szempontjából rendkívül fontos események a feljegyzett napfogyatkozások, mert ezek alapján abszolút dátummal lehet ellátni bizonyos eseményeket.
Új!!: Perszepolisz és Napfogyatkozások az ókori Keleten és Európában · Többet látni »
Napisten
A napisten egy égi istenség, aki a Napot képviseli vagy egy aspektusát.
Új!!: Perszepolisz és Napisten · Többet látni »
Noruz
A noruz (perzsa: نوروز kurd: نهورۆز) vagy a perzsa újév az iráni naptárak első hónapjának első napja, a hagyományos újévi ünnep Iránban, Azerbajdzsánban, Afganisztánban, Indiában, Törökországban, Zanzibáron, Albániában, a kurdok közt és Közép-Ázsia több országában.
Új!!: Perszepolisz és Noruz · Többet látni »
Persepolis (egyértelműsítő lap)
* Perszepolisz, a régi Perzsa Birodalom fővárosa.
Új!!: Perszepolisz és Persepolis (egyértelműsítő lap) · Többet látni »
Persepolis (képregény)
A Persepolis Marjane Satrapi grafikus memoárja, mely eredetileg négy kötetben jelent meg a L’Association kiadásában 2000 és 2003 között.
Új!!: Perszepolisz és Persepolis (képregény) · Többet látni »
Perszepoliszi parti
Nagy Kürosz sírja Paszargadaiban – a parti egyik fő színhelye A perszepoliszi parti hivatalosan az Iráni Birodalmi Állam alapításának 2500.
Új!!: Perszepolisz és Perszepoliszi parti · Többet látni »
Perzsa irodalom
Kelileh va Demneh 1429-ben kelt perzsa kéziratos példány, amely a sakált ábrázolja, amint megpróbálja tévútra vezetni az oroszlánt. Topkapi Palota Múzeum, Isztambul, Törökország.
Új!!: Perszepolisz és Perzsa irodalom · Többet látni »
Perzsa királyi út
A perzsa királyi út az Óperzsa Birodalomban A perzsa királyi út egy ókori főútvonal volt, amit Nagy Dareiosz perzsa nagykirály építtetett az i. e. 5. században.
Új!!: Perszepolisz és Perzsa királyi út · Többet látni »
Perzsa-kapui csata
A perzsa-kapui csata i. e. 330 januárjában zajlott a Perzsiát meghódító Nagy Sándor és perzsa fővárosba, Perszepoliszba vezető út egyik szűk szurdokát, a Perzsa-kaput elálló, Ariobarzanész által vezetett elit királyi gárda között.
Új!!: Perszepolisz és Perzsa-kapui csata · Többet látni »
Polikrómia
A polikrómia (görögül sokszínűség) a művészetekben használt kifejezés, főleg az építészetben az épület színes díszítését jelöli.
Új!!: Perszepolisz és Polikrómia · Többet látni »
Satrapa
A ساتراپ (a perzsa szó kiejtése: szátráp - meghonosodott ejtése: "satrapa" - vagy satrafa) az uralkodó által kinevezett tartományi kormányzók neve volt az ókori méd és óperzsa birodalmakban, beleértve az Akhaimenida dinasztiát és több utódállamát, így a Szászánida Birodalmat és a hellenisztikus birodalmakat.
Új!!: Perszepolisz és Satrapa · Többet látni »
Severus Alexander római császár
Imperator Caesar Marcus Aurelius Severus Alexander Augustus, általánosan elterjedt néven Severus Alexander császár, született Marcus Gessius Bassianus Alexianus (Arca Caesarea, 208. október 1. – Moguntiacum, 235. március 18.) római császár 222-től haláláig.
Új!!: Perszepolisz és Severus Alexander római császár · Többet látni »
Szúza
Assur-bán-apli megsemmisíti Szúzát (relief) Szúza (Sus;; szírül: ܫܘܫ, Sus; óperzsául: Çūšā-; bibliai, Shushān) az ókori Elám (a mai Irán területén fekvő ókori állam) fővárosa.
Új!!: Perszepolisz és Szúza · Többet látni »
Urartu
Urartu (asszír: Uruatri, Urarṭu, Urdḫu, Urardḫu, urartui nyelven: Biai vagy Nairi, babiloni Uraštu, örményül: Ուրարտու, Owɹaɹtou, Owɹaɹdou, ejtsd Vourartu) ókori transzkaukázusi államalakulat az Örmény-felföldön, az i. e. 9–6. század között, amelynek megalakulását, virágzását és pusztulását az Újasszír Birodalom agresszív terjeszkedő politikájából adódó fenyegetettség idézte elő.
Új!!: Perszepolisz és Urartu · Többet látni »
Zagrosz
A Zagrosz vagy Zagrosz-hegység (kurdul Çiyayên Zagros /, perzsául) Irán és Irak legnagyobb hegysége számos 3000 m-nél magasabb csúccsal.
Új!!: Perszepolisz és Zagrosz · Többet látni »
Zarathustra
Zarathustra vagy Zoroaszter (avesztai Zaraθuštra, görögül Ζωροάστρης, azaz Zóroasztrész, középperzsa Zardušt, perzsa nyelven زرتشت: Zartošt; Baktria/Sistan/Urmia) ókori iráni pap, Ahura Mazdá prófétája, a zoroasztrizmus létrehozója, amelyet mazdaizmusnak is neveznek.
Új!!: Perszepolisz és Zarathustra · Többet látni »
1971
Nincs leírás.
Új!!: Perszepolisz és 1971 · Többet látni »
1979 új világörökségi helyszínei
Az UNESCO Világörökség Bizottsága 1979.
Új!!: Perszepolisz és 1979 új világörökségi helyszínei · Többet látni »
2004 új világörökségi helyszínei
Az UNESCO Világörökség Bizottsága a 2004.
Új!!: Perszepolisz és 2004 új világörökségi helyszínei · Többet látni »
