Tartalomjegyzék
26 kapcsolatok: Agilulf longobárd király, Alboin longobárd király, Authari longobárd király, Ősnyomtatvány, Buda (történelmi település), Budai krónika, Budai pénzverő, Budai Várnegyed, Fekete halál, Halley-üstökös, Melki apátság, Michael Wolgemut, Mindennapi élet Mátyás király korában, Nürnberg, Papírmalom, Schedel-krónika, Szemita, Szodoma és Gomora, Valerius Maximus, Várhegy (Buda), Vercelli Szent Özséb, 1440 az irodalomban, 1493 a tudományban, 1493 az irodalomban, 15. század, 1514 az irodalomban.
Agilulf longobárd király
A longobárdok ''(zölddel)'' és a bizánciak ''(narancssárgával)'' fennhatósága alatti területek Itáliában Agilulf uralkodásának idején Agilulf, más írásmóddal Agilolf, más néven Ago (555 körül – 616 májusa) longobárd király.
Megnézni Nürnbergi Krónika és Agilulf longobárd király
Alboin longobárd király
Alboin (526 – 572. június 28.) longobárd király 561-től haláláig, aki.
Megnézni Nürnbergi Krónika és Alboin longobárd király
Authari longobárd király
Authari (540 körül – 590. szeptember 5.) longobárd király 584-től haláláig.
Megnézni Nürnbergi Krónika és Authari longobárd király
Ősnyomtatvány
A Mainzi Psalterium 1459-ből, Fust és Schöffer nyomdájából Az ősnyomtatvány olyan nyomtatvány, amely Európában a könyvnyomtatás feltalálásától, az 1450-es évektől kezdve 1500.
Megnézni Nürnbergi Krónika és Ősnyomtatvány
Buda (történelmi település)
Buda (németül: Ofen, ókorban: Aquincum, horvátul: Budim, szlovákul: Budín, vendül: Büdin) egyike volt a Magyar Királyság történelmi fővárosainak, mely 1873-ban egyesült Pesttel és Óbudával Budapest néven.
Megnézni Nürnbergi Krónika és Buda (történelmi település)
Budai krónika
Két latin nyelvű nyomtatott fólió a Budai krónikából A Chronica Hungarorum kolofonja: ''„Finita Bude anno Domini MCCCCLXXIII in vigilia penthecostes: per Andrea Hess”'' A Budai krónika egy latin nyelvű krónika, melynek eredeti címe: Chronica Hungarorum (A magyarok krónikája).
Megnézni Nürnbergi Krónika és Budai krónika
Budai pénzverő
Világkrónikájában (1493) Buda látképe (részlet) Mikoviny Sámuel Notitiájából, 1737 A budai pénzverő a középkorban Budán működő pénzverő műhely (Királyi Pénzverde vagy Domus Regalis, Magna Curia Regis németül Kammerhof) épületegyüttes része volt, amelyet IV.
Megnézni Nürnbergi Krónika és Budai pénzverő
Budai Várnegyed
A Budai Várnegyed (németül: Ofener Burgviertel) Budapest I. kerületének egyik városrésze Vár néven, Buda városának ősi területe.
Megnézni Nürnbergi Krónika és Budai Várnegyed
Fekete halál
A fekete halál (latinul: atra mors) az emberi történelem legpusztítóbb pestisjárványa volt, amelynek következtében 75-200 millió ember halt meg a 14.
Megnézni Nürnbergi Krónika és Fekete halál
Halley-üstökös
A Halley-üstökös legkorábbi ábrázolása a bayeux-i kárpiton található (1066) A Halley-üstökös (kiejtése /ˈhælɪ/ (IPA)) (hivatalos nevén 1P/Halley) (Edmond Halley (1656–1742) angol csillagászról kapta nevét) a Kuiper-övből származó, rövid keringési idejű üstökös, amelyet minden 75-76.
Megnézni Nürnbergi Krónika és Halley-üstökös
Melki apátság
A Szent Benedek-rendi melki apátság (németül Stift Melk) az Alsó-Ausztriai Melkben, a Duna mentén található.
Megnézni Nürnbergi Krónika és Melki apátság
Michael Wolgemut
Michael Wolgemut (Wohlgemuth) (Nürnberg, 1434 – Nürnberg, 1519. november 30.) német festő és fametszőmester, Hans Pleydenwurff tanítványa, a régebbi frank iskola legfontosabb képviselője és Albrecht Dürer tanára.
Megnézni Nürnbergi Krónika és Michael Wolgemut
Mindennapi élet Mátyás király korában
A mindennapi élet Mátyás király korában a viszonylag békés középkori magyar fejlődés utolsó szakasza volt a mohácsi katasztrófa előtt.
Megnézni Nürnbergi Krónika és Mindennapi élet Mátyás király korában
Nürnberg
Nürnberg nagyváros Németországban, Bajorország szövetségi tartományban.
Megnézni Nürnbergi Krónika és Nürnberg
Papírmalom
A papírmalom a papír előállítását végző üzem (régies) megnevezése, manapság jobban elterjedt a papírgyár kifejezés.
Megnézni Nürnbergi Krónika és Papírmalom
Schedel-krónika
#ÁTIRÁNYÍTÁS Nürnbergi Krónika.
Megnézni Nürnbergi Krónika és Schedel-krónika
Szemita
August Ludwig Schlözer Joseph Arthur de Gobineau Ernest Renan Moritz Steinschneider A szót és a szemita fogalmat a Göttingában tanító August Ludwig Schlözer polihisztor, történész, a statisztika és a szociológia tudományok megalapozója alkotta meg 1781-ben, Johann Gottfried Eichhorn teológus és orientalista 1787-ben alkalmazta a nyelvészetben, Joseph Arthur de Gobineau francia író 1853-ban a „Essai sur I'inegalite des races humaines” (magyarul A fajok közötti egyenlőtlenség okairól) című művében kapcsolta össze a naturalista rasszfogalommal.
Megnézni Nürnbergi Krónika és Szemita
Szodoma és Gomora
Szodoma (héberül סְדוֹם, modern átírással Sədom, tibéri átírással Səḏôm, arabul: سدومSzadūm, görögül Σόδομα) és Gomora (héberül עֲמוֹרָה, modern átírással ʿAmora, tibéri átírással Ġəmôrāh/ʿĂmôrāh, arabul: عمورة ʿAmūrah, görögül Γόμορρα) két város, amelyeket a Bibliában, a Koránban, valamint a hadíszban is említenek.
Megnézni Nürnbergi Krónika és Szodoma és Gomora
Valerius Maximus
Valerius Maximus (Kr. u. 1. század) ókori római szerző, fő műve az "Emlékezetre méltó tettek és mondások kilenc könyve" (Factorum ac dictorum memorabilium libri IX vagy rövidebben Facta et dicta memorabilia).
Megnézni Nürnbergi Krónika és Valerius Maximus
Várhegy (Buda)
A Várhegy Budapest I. kerületében található magaslat, melynek fennsíkján helyezkedik el a Budai Várnegyed.
Megnézni Nürnbergi Krónika és Várhegy (Buda)
Vercelli Szent Özséb
Vercelli Szent Özséb, (Szardínia, 283. március 2. körül – Vercelli, 371. augusztus 1.Katolikus lexikon) Vercelli püspöke, ókeresztény író.
Megnézni Nürnbergi Krónika és Vercelli Szent Özséb
1440 az irodalomban
Az 1440.
Megnézni Nürnbergi Krónika és 1440 az irodalomban
1493 a tudományban
Az 1493.
Megnézni Nürnbergi Krónika és 1493 a tudományban
1493 az irodalomban
Az 1493.
Megnézni Nürnbergi Krónika és 1493 az irodalomban
15. század
A 15.
Megnézni Nürnbergi Krónika és 15. század
1514 az irodalomban
Az 1514.
Megnézni Nürnbergi Krónika és 1514 az irodalomban