Dolgozunk az Unionpedia alkalmazás helyreállításán a Google Play Áruházban
KimenőBeérkező
🌟Egyszerűsítettük a dizájnunkat a jobb navigáció érdekében!
Instagram Facebook X LinkedIn

Növénytársulás

Index Növénytársulás

A növénytársulás (asszociáció) a vegetáció kisebb területi egységek, tájak növényzeti típusainak részletesebb leírására használt alapegysége.

Tartalomjegyzék

  1. 166 kapcsolatok: A Dráva-sík növényzete, A Karancs–Medves-vidék növényzete, A magyar növénynevek helyesírása, Aggteleki-karszt, Agriense flórajárás, Alacsony füzény, Appalache flóratartomány, Arrabonicum flórajárás, Asszociáció (növény), Az Aggteleki-karszt gerinces állatai, Áfonyás és rekettyés fenyérek, Őserdő, Üde mészkedvelő rétlápok, Üröm (növénynemzetség), Ürmöspuszta, Ökoton, Éger- és kőrislápok, Égeres láperdő, Élőhely, Éles télisás, Babér, Babérlombú erdők, Bajánsenye, Balatonkenesei Tátorjános Természetvédelmi Terület, Bázikus síklápok, Békalencsés úszóhínárok, Békatutaj, Bükk (növénynemzetség), Bükkösök, Bükki Nemzeti Park, Bokorfüzesek, Borókás-nyáras, Botanika, Botanikus kert (Soroksár), Budai nyúlfarkfű, Csátés láprét, Csepplenes, Csillárkamoszatok, Dagadólápok semlyéktársulásai és átmeneti lápok, Elterjedési terület, Erdő, Erdőfelújítás, Erdőtársulás, Etosha Nemzeti Park, Eurázsiai–boreális flóraterület, Fagyal-kökény sövény, Fényes-fürdő Természetvédelmi Terület, Füves szikes puszta, Fekete Gábor (ökológus), Fenyér, ... Bővíteni index (116 több) »

A Dráva-sík növényzete

A terület a zárt tölgyes övbe tartozik, de természetes növényzetének elsöprő többségét mezőgazdasági kultúrák helyettesítik.

Megnézni Növénytársulás és A Dráva-sík növényzete

A Karancs–Medves-vidék növényzete

A Karancs–Medves-vidék természetföldrajzilag a Szlovákiában található Ajnácskői-hegység déli pereme, növényföldrajzi értelemben pedig az Északi-középhegységet felölelő Matricum flóravidék Agriense flórajárásának része; a flórajárás átnyúlik a Felvidékre.

Megnézni Növénytársulás és A Karancs–Medves-vidék növényzete

A magyar növénynevek helyesírása

A magyar növénynevek helyesírása túlnyomórészt nem az általános (azaz köznyelvi), hanem az úgynevezett szakmai (szaknyelvi) helyesíráshoz tartozik: a botanikai szaknyelv írásbeli változatában megjelenő, a növények magyar nevére vonatkozó sajátos helyesírási jellegzetességek összességétLudányi Zsófia 2021.

Megnézni Növénytársulás és A magyar növénynevek helyesírása

Aggteleki-karszt

Az Aggteleki-karszt (kistájkataszteri megnevezés szerint Aggteleki- hegység) Magyarország egy kistája, amely a Gömör–Tornai karsztvidék magyarországi része.

Megnézni Növénytársulás és Aggteleki-karszt

Agriense flórajárás

Az Agriense flórajárás az Északi-középhegységet felölelő Matricum flóravidék középső részének flórajárása.

Megnézni Növénytársulás és Agriense flórajárás

Alacsony füzény

Az alacsony füzény vagy izsóplevelű füzény (Lythrum hyssopifolia) a füzény növénynemzetség egyik, a Kárpát-medencében is őshonos faja.

Megnézni Növénytársulás és Alacsony füzény

Appalache flóratartomány

A amerikai tulipánfa ''(Liriodendron tulipifera)'' elterjedési területe A sárga nyír ''(Betula alleghaniensis)'' elterjedési területe Az Appalache flóratartomány az atlantikus–észak-amerikai flóraterület három flóratartományának egyike.

Megnézni Növénytársulás és Appalache flóratartomány

Arrabonicum flórajárás

A gyakorlatilag a Kisalfölddel azonos Arrabonicum flórajárás az Eupannonicum flóravidék (Alföldek) legnyugatibb flórajárása.

Megnézni Növénytársulás és Arrabonicum flórajárás

Asszociáció (növény)

#ÁTIRÁNYÍTÁS növénytársulás.

Megnézni Növénytársulás és Asszociáció (növény)

Az Aggteleki-karszt gerinces állatai

Az Aggteleki Nemzeti Parkot ugyan elsősorban az élettelen természeti értékek védelmére hozták létre, de megalakítása működési területe (az Aggteleki-karszt és a Szalonnai-karszt) élővilágának megismerését is jelentősen elősegítette.

Megnézni Növénytársulás és Az Aggteleki-karszt gerinces állatai

Áfonyás és rekettyés fenyérek

Fenyéren ''(Vaccinio-Genistetalia)'' növő hegyi árnika ''(Arnica montana)'' Az áfonyás és rekettyés fenyérek (Vaccinio-Genistetalia) a sovány legelők és félcserjések (Calluno-Ulicetea Br-Bl.

Megnézni Növénytársulás és Áfonyás és rekettyés fenyérek

Őserdő

Őserdő a Biogradska Gora Nemzeti Parkban, Montenegró Őserdőnek a szó eredeti (szűk) értelmében az olyan erdőt nevezzük, amelyet teljesen a természet erői alakítottak ki; fejlődésébe és elmúlásába az ember sosem avatkozott be.

Megnézni Növénytársulás és Őserdő

Üde mészkedvelő rétlápok

Lápi sás ''(Carex davalliana)'' Az üde mészkedvelő rétlápok (Caricion davallianae) csoportja a láprétek egyik alapvető típusa, az üde láprétek Magyarországon is előforduló növénytársulásait fogja közös rendszertani kategóriába.

Megnézni Növénytársulás és Üde mészkedvelő rétlápok

Üröm (növénynemzetség)

Az üröm (Artemisia) az őszirózsafélék (Asteraceae) családjának őszirózsaformák (Tubuliflorae) alcsaládjába tartozó növénynemzetség.

Megnézni Növénytársulás és Üröm (növénynemzetség)

Ürmöspuszta

Az ürmöspuszta (ürmös szikes puszta, Artemisio santonici-Festucetum pseudovinae Soó in Máthé 1933 corr. Borhidi 1996) a szikes puszták és sztyepprétek (pusztai gyepek, Artemisio-Festucetalia pseudovinae Soó 1968) társulástani rend szikes pusztai gyepek (alacsony füvű szikes puszták, Festucion pseudovinae Soó 1933) asszociációcsoportjának egyik növénytársulása.

Megnézni Növénytársulás és Ürmöspuszta

Ökoton

Az ökoton (görög öko, az ökológiából + tonosz, feszültség) két társulás határán kialakuló zóna.

Megnézni Növénytársulás és Ökoton

Éger- és kőrislápok

Az éger- és kőrislápok, más néven lápi cserjések és láperdők (Alnion glutinosae) Malcuit, 1929 a láperdők és lápcserjések (Alnetea glutinosae) Br.-Bl.

Megnézni Növénytársulás és Éger- és kőrislápok

Égeres láperdő

„Lábas éger” fák Berlin közelében Az égeres láperdő a láperdők és lápcserjések (Alnetea glutinosae Br.-Bl. & Tx. ex Westhoff & al. 1946) növénytársulástani osztályában az éger- és kőrislápok (Alnion glutinosae Malcuit, 1929) társuláscsoportjának egyik növénytársulása.

Megnézni Növénytársulás és Égeres láperdő

Élőhely

Az élőhelyek (idegen szóval biotópok, olykor élethelyek) a természetes táj egyfajta, közös tulajdonság alapján történő részekre osztását, csoportosítását jelentik.

Megnézni Növénytársulás és Élőhely

Éles télisás

Az éles télisás (Cladium mariscus) a perjevirágúak (Poales) rendjébe sorolt palkafélék (Cyperaceae) családjában a télisás (Cladium) nemzetség egyik faja.

Megnézni Növénytársulás és Éles télisás

Babér

A babér (Laurus) a babérfélék (Lauraceae) család névadó nemzetsége három-négy cserje termetű, vagy kis fává növő örökzöld fajjal.

Megnézni Növénytársulás és Babér

Babérlombú erdők

Madeirai babérlombú erdő a Ribeira da Fonte da Laura völgyében (Madeira) Babérlombú erdő (Madeira, Queimadas) Az örökzöld babérlombú erdők (más néven: szubtrópusi esőerdők, humid-szubtrópusi erdők, Laurolignosa) a kontinensek keleti felén, a 25.

Megnézni Növénytársulás és Babérlombú erdők

Bajánsenye

Bajánsenye község Vas vármegyében, a Körmendi járásban, a szlovén határ mentén.

Megnézni Növénytársulás és Bajánsenye

Balatonkenesei Tátorjános Természetvédelmi Terület

A Balatonkenesei-tátorjános természetvédelmi terület egy védett terület a Veszprém vármegyei Balatonkenesén.

Megnézni Növénytársulás és Balatonkenesei Tátorjános Természetvédelmi Terület

Bázikus síklápok

A bázikus síklápok társulástani rendje (Caricetalia davallianae Br.-Bl. 1949) a tőzegmohás síklápok és dagadólápok semlyéktársulásai közül alapvetően az üde láprétek növénytársulásait (a bázisokban gazdag, fátlan síklápokat) fogja közös rendszertani kategóriába.

Megnézni Növénytársulás és Bázikus síklápok

Békalencsés úszóhínárok

A békalencsés úszóhínárok (Lemnetalia minoris de Bolós & Masclans 1955) a felszíni lebegőhínárok társulásosztályának (Lemnetea de Bolós & Masclans, 1955) egyik társulástani rendje.

Megnézni Növénytársulás és Békalencsés úszóhínárok

Békatutaj

A békatutaj (Hydrocharis morsus-ranae) az egyszikűek (Liliopsida) osztályának hídőrvirágúak (Arismatales) rendjébe, ezen belül a békatutajfélék (Hydrocharitaceae) családjába tartozó faj.

Megnézni Növénytársulás és Békatutaj

Bükk (növénynemzetség)

Japán fehér bükk ''(Fagus crenata)'' fiatal leveleinek színe Japán fehér bükk ''(Fagus crenata)'' fiatal leveleinek fonáka A bükk vagy bükkfa (Fagus) a bükkfafélék (Fagaceae) család névadó nemzetsége, 8-10 fajjal.

Megnézni Növénytársulás és Bükk (növénynemzetség)

Bükkösök

A bükkösök hazánkban középhegységek 600 m feletti zónájában, a nedvesebb, hidegebb völgyekben, és a csapadékos dombságokon fordulnak elő A bükkösök (Fagio medio-europaeum) a valódi mérsékelt övi lomberdők biomjába tartozó fás növénytársulások, melyeknek vezető, azaz kompetítor fajai a bükkök (Fagus silvatica).

Megnézni Növénytársulás és Bükkösök

Bükki Nemzeti Park

A Bükki Nemzeti Park (rövidítve: BNP) Magyarország egyik első nemzeti parkja, amely az Északi-középhegységben, a Bükk-vidéken fekszik.

Megnézni Növénytársulás és Bükki Nemzeti Park

Bokorfüzesek

Csigolyafűz ''(Salix purpurea)'' Mandulalevelű fűz ''(Salix triandra)'' Törékeny fűz ''(Salix fragilis)'' Kosárkötő fűz ''(Salix viminalis)'' A bokorfüzesek (Salicion triandrae) T. Müller & Görs 1958 a folyóparti füzesek (Salicetea purpureae Moor 1958) növénytársulástani osztályának egyik, Magyarországon is gyakori társuláscsoportja két növénytársulással.

Megnézni Növénytársulás és Bokorfüzesek

Borókás-nyáras

Borókabokor A borókás-nyáras (Junipero-Populetum), illetve (Junipero-Populetum albae) Magyarországon főleg a Duna–Tisza köze meszes homokján, a buckák száraz oldalain és a buckák közötti szélvédett laposokon megszokott, védett növénytársulás.

Megnézni Növénytársulás és Borókás-nyáras

Botanika

jobb A növénytan vagy botanika a biológiának növényekkel foglalkozó ága.

Megnézni Növénytársulás és Botanika

Botanikus kert (Soroksár)

A Soroksári Botanikus Kert Budapest XXIII. kerületében, azon belül (amint ezt neve is jelzi) Soroksáron, a Péteri-major nevű részen található.

Megnézni Növénytársulás és Botanikus kert (Soroksár)

Budai nyúlfarkfű

A budai nyúlfarkfű (Sesleria sadleriana) a perjeformák (Pooideae) nyúlfarkfű (Sesleria) nemzetségének egyik, a Kárpát-medence középső részén endemikus faja.

Megnézni Növénytársulás és Budai nyúlfarkfű

Csátés láprét

Kormos csáté ''(Schoenus nigricans)'' A csátés láprét (Orchio-Schoenetum nigricantis (Allorge 1921) Oberd. 1957), illetve Schoenetum nigricantis az üde mészkedvelő rétlápok (Caricion davallianae) társulástani csoportjának egyik növénytársulása.

Megnézni Növénytársulás és Csátés láprét

Csepplenes

Centike ''(Centunculus minimus)'' A csepplenes (Centunculo-Radioletum linoidis Krippel 1959) Borhidi Attila szerint az atlanti-boreális tóparti gyepek (Isoëto-Litorelletea Br.-Bl. & Vlieger, 1937) társulástani osztályába sorolt törpekákagyepek (Nanocyperion) társulástani csoportjában a csepplenesek (Radiolenion linoidis (Rivas-Goday 1961) Borhidi 2003 comb.

Megnézni Növénytársulás és Csepplenes

Csillárkamoszatok

A csillárkamoszatok (Charophyta) a növények (Plantae) országának egy törzse.

Megnézni Növénytársulás és Csillárkamoszatok

Dagadólápok semlyéktársulásai és átmeneti lápok

Gyapjas magvú sás ''(Carex lasiocarpa)'' A dagadólápok semlyéktársulásai és átmeneti lápok társulástani rendje (Scheuchzerietalia palustris Nordhagen 1937) — amint ezt a rend magyar neve pontosan jelzi — a tőzegmohás síklápok és dagadólápok semlyéktársulásai közül az átmeneti lápok növényzetét és a dagadólápok peremvidékének növénytársulásait fogja közös rendszertani kategóriába.

Megnézni Növénytársulás és Dagadólápok semlyéktársulásai és átmeneti lápok

Elterjedési terület

A répafenyő ''(Pinus)'' nemzetség elterjedési területe Valamely élőlény elterjedési területe (area, área) az a terület, amelyen az illető élőlényt (fajt, családot, osztályt, törzset stb.) megtalálhatjuk; ahol annak egyedei élnek.

Megnézni Növénytársulás és Elterjedési terület

Erdő

Első hó az őszi erdőben Az erdő olyan természetes vagy telepített élőhely, amelynek jellegét a sűrűn álló fák határozzák meg.

Megnézni Növénytársulás és Erdő

Erdőfelújítás

Az erdőfelújítás az erdősítés egyik módja – a másik az erdőtelepítés (amivel olyan helyen hoznak létre erdőt, ahol azelőtt nem volt).

Megnézni Növénytársulás és Erdőfelújítás

Erdőtársulás

Erdőtársulásoknak a jellemzően fás növénytársulásokat nevezzük.

Megnézni Növénytársulás és Erdőtársulás

Etosha Nemzeti Park

Namíbia nemzeti parkjai (afrikaans feliratokkal, angol nevekkel):1. Ai Ais Hot Springs 4321.97 sqm2. Bwabwata National Park 6333.07 sqm3. Cape Cross Seal Reserve 22.88 sqm4. Daan Viljoen 39.09 sqm5. Etosha National Park 22151.40 sqm6. Gross Barmen Hot Springs 0.93 sqm7. Hardap Recreation Resort 239.97 sqm8.

Megnézni Növénytársulás és Etosha Nemzeti Park

Eurázsiai–boreális flóraterület

Az eurázsiai–boreális az északi flórabirodalom (Holarktisz) egyik flóraterülete.

Megnézni Növénytársulás és Eurázsiai–boreális flóraterület

Fagyal-kökény sövény

A fagyal-kökény sövény (Ligustro-Prunetum R. Tx., 1952) a melegkedvelő szubmediterrán cserjések (Berberidion Br-Bl.) társulástani csoportjának egyik, Magyarországon is elterjedt növénytársulása.

Megnézni Növénytársulás és Fagyal-kökény sövény

Fényes-fürdő Természetvédelmi Terület

| név.

Megnézni Növénytársulás és Fényes-fürdő Természetvédelmi Terület

Füves szikes puszta

A füves szikes puszta (Achilleo setaceae–Festucetum pseudovinae Soó (1933) 1947 corr. Borhidi 1996) a szikes puszták és sztyepprétek (pusztai gyepek, Artemisio-Festucetalia pseudovinae Soó 1968) társulástani rendbe sorolt szikes pusztai gyepek (alacsony füvű szikes puszták, Festucion pseudovinae Soó 1933) csoportjának egyik növénytársulása.

Megnézni Növénytársulás és Füves szikes puszta

Fekete Gábor (ökológus)

Fekete Gábor (Budapest, 1930. április 20. – 2016. november 30.) Széchenyi-díjas magyar ökológus, botanikus, cönológus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja.

Megnézni Növénytársulás és Fekete Gábor (ökológus)

Fenyér

közönséges borókával ''(Juniperus communis)'' Fenyérmirtusz ''(Myrica gale)'' A fenyér sík, általában mészben szegény, savas talajon termő törpecserjékkel ritkásan benőtt élőhely.

Megnézni Növénytársulás és Fenyér

Fenyőfői Ősfenyves Természetvédelmi Terület

Az ősfenyvesek Magyarországon a legutóbbi jégkorszak máig tartó interglaciális periódusában, a mainál hűvösebb éghajlatú fenyő-nyír korból visszamaradt, reliktum faj növénytársulások.

Megnézni Növénytársulás és Fenyőfői Ősfenyves Természetvédelmi Terület

Folyóparti mocsárerdő

Igapó Igapó a vízmentes időszakban A folyóparti mocsárerdő a trópusi növényzeti öv egyik intrazonális növénytársulása.

Megnézni Növénytársulás és Folyóparti mocsárerdő

Forráslápok

Forrásláp a németországi Braunschweig tartományban A forrásláp a síklápok egyik típusa; a víz származása szerint a szoligén síklápok közé tartoznak, vagyis azok közé, ahol a láp vízellátását a talajból fakadó, áramló víz biztosítja.

Megnézni Növénytársulás és Forráslápok

Franciaország

Franciaország, vagy hivatalos nevén a Francia Köztársaság, egy független állam Nyugat-Európában, amely európai közigazgatási és tengerentúli területekkel egyaránt rendelkezik.

Megnézni Növénytársulás és Franciaország

Galagonya-kökény cserjés

A galagonya-kökény cserjés (avagy töviskes Pruno spinosae-Crataegetum Soó, (1927) 1931) a melegkedvelő szubmediterrán cserjések (Berberidion Br-Bl.) társulástani csoportjának egyik, Magyarországon is elterjedt növénytársulása.

Megnézni Növénytársulás és Galagonya-kökény cserjés

Garajonay Nemzeti Park

A babérlombú erdő gyepszintjében főleg páfrányok nőnek, moha- és zuzmószintje egyaránt gazdag Az Agando-csúcs (bazalttű) guancs kegyhely; a háttérben a Tenerife szigetén magasodó Teide tűzhányóval A Kanári-szigetekhez tartozó La Gomera fő érdekessége a sziget közepén kialakított 40 km²-es, a sziget területének mintegy 10%-át elfoglaló Garajonay Nemzeti Park, a kanári babérlombú erdő legteljesebb bemutató helye.

Megnézni Növénytársulás és Garajonay Nemzeti Park

Halofiták

''Honckenya peploides'' A halofita növények a virágos növények olyan elkülönült ökológiai csoportját jelölik, melyek az élőhelyükön megemelkedett sókoncentrációkhoz alkalmazkodtak és ezen feltételek mellett tudnak szaporodni, fennmaradni.

Megnézni Növénytársulás és Halofiták

Hortobágy (tájegység)

A Hortobágy Magyarország egyik kistája, a Közép-Tisza-vidék része.

Megnézni Növénytársulás és Hortobágy (tájegység)

Hortobágyi Nemzeti Park

A pásztorfiú Somogyi Árpád szobrászművész alkotása A Hortobágyi Nemzeti Park hazánk első nemzeti parkja, melyet 1973.

Megnézni Növénytársulás és Hortobágyi Nemzeti Park

Illír jellegű gyertyános-tölgyes

Az illír jellegű gyertyános–tölgyes (Helleboro odoro – Carpinetum, illetve Helleboro dumetorum-Carpinetum somogyicum) a gyertyános–tölgyesek (Carpinetum) közé tartozó fás növénytársulás.

Megnézni Növénytársulás és Illír jellegű gyertyános-tölgyes

Iszapmohás

Anthoceros punctatus Az iszapmohás (Centunculo-Anthoceretum punctati Koch ex Libbert 1932) Borhidi Attila szerint az atlanti-boreális tóparti gyepek (Isoëto-Litorelletea Br.-Bl. & Vlieger, 1937) társulástani osztályába sorolt törpekákagyepek (Nanocyperion) társulástani csoportjában a csepplenesek (Radiolenion linoidis (Rivas-Goday 1961) Borhidi 2003 comb.

Megnézni Növénytársulás és Iszapmohás

Jakucs Pál

Jakucs Pál (Sarkad, 1928. június 23. – Debrecen, 2000. október 17.) Széchenyi-díjas botanikus, ökológus, a biológiai tudomány kandidátusa (1958), majd doktora (1970).

Megnézni Növénytársulás és Jakucs Pál

Janka-liliom

A Janka-liliom (Lilium jankae) az egyszikűek (Liliopsida) osztályának a liliomvirágúak (Liliales) rendjébe, ezen belül a liliomfélék (Liliaceae) családjába tartozó, Janka Viktor botanikusról elnevezett, aranysárga virágú, impozáns növényfaj.

Megnézni Növénytársulás és Janka-liliom

Jávai orrszarvú

A jávai orrszarvú (Rhinoceros sondaicus) az emlősök (Mammalia) osztályának páratlanujjú patások (Perissodactyla) rendjébe, ezen belül az orrszarvúfélék (Rhinocerotidae) családjába tartozó faj, egyike a ma élő öt orrszarvúfajnak.

Megnézni Növénytársulás és Jávai orrszarvú

Kaliforniai gyantásciprus

A kaliforniai gyantásciprus (Calocedrus decurrens, egyes forrásokban tévesen: Libocedrus decurrens) a ciprusfélék családjába sorolt gyantásciprus (Calocedrus) nemzetség legismertebb faja.

Megnézni Növénytársulás és Kaliforniai gyantásciprus

Kanári babérlombú erdő

''Ocotea foetens'' ''Euphorbia longifolia'' ''Persea indica'' ''Pleiomeris canariensis'' ''Gesnouinia arbórea'' Csinos dárdahere ''(Dorycnium spectabile) Kanári bűzfa ''(Anagyris latifolia)'' Digitalis isabelliana''(Isoplexis isabelliana)'' ''Digitalis canariensis'' ''Aichryson laxum'' ''Pericallis hansenii'' ''Athyrium filix-femina'' kúszó láncpáfrány ''(Woodwardia radicans)'' ''Hymenophyllum tunbrigense'' borostyánlevelű fodorka ''(Asplenium hemionitis)''A kanári babérlombú erdő (Laurisilva canaria) a Makaronéziában növő babérlombú erdők egyik alapvető formációcsoportja.

Megnézni Növénytársulás és Kanári babérlombú erdő

Kaposense flórajárás

Szúrós csodabogyó Illír sáfrány Pirítógyökér A Kaposense a Dél-Dunántúlt felölelő Praeilliricum flóravidék egyik flórajárása.

Megnézni Növénytársulás és Kaposense flórajárás

Kaszonyi-hegy Természetvédelmi Terület

Keresztes vipera nőstény Vöröshasú unka Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye beregi részén, Barabás község határában található az ukrán-magyar határon fekvő Kaszonyi-hegy Magyarországra átnyúló, déli része, egy egykori szigetvulkán maradványa.

Megnézni Növénytársulás és Kaszonyi-hegy Természetvédelmi Terület

Kökénycserjések

A kökénycserjések (avagy xeroterm cserjések, Prunetalia spinosae, illetve Prunetalia R. Tx., 1952) a száraz és mezofil cserjések (avagy száraz cserjések és erdőszegélyek, Rhamno-Prunetea Rivas-Goday et Borja-Carbonell 1961) növénytársulástani osztályának egyetlen, Magyarországon is előforduló rendje.

Megnézni Növénytársulás és Kökénycserjések

Középső-Urál

A Középső-Urál (oroszul: Средний Урал) az oroszországi Urál hegylánc része.

Megnézni Növénytársulás és Középső-Urál

Kőrises égerláp

A kőrises égerláp (Fraxino pannonicae-Alnetum) az égeres láperdőre emlékeztető növénytársulás.

Megnézni Növénytársulás és Kőrises égerláp

Kecskedarázs

A kecskedarázs (Vespula vulgaris) a rovarok (Insecta) osztályának hártyásszárnyúak (Hymenoptera) rendjébe, ezen belül a fullánkosdarázs-alkatúak (Apocrita) alrendjébe és a redősszárnyú darazsak (Vespidae) családjába tartozó faj.

Megnézni Növénytársulás és Kecskedarázs

Keranga

Keranga Timor szigetén Baeckea frutescens és Melaleuca leucadendron fákkal Kancsókák (Nepenthes rafflesiana és Nepenthes gracilis) kapaszkodnak egy bokorra Timor szigetén, a Bako Nemzeti Parkban A keranga (trópusi fenyérerdő, Szunda-vidéki fenyérerdő) a trópusok egyik intrazonális növénytársulása.

Megnézni Növénytársulás és Keranga

Kisrencehínárok

Magyarország vízi növénytársulásainak rendszertani felosztásában a kisrencehínárok társulásosztályának (Utricularietea intermedio-minoris Den Hartog & Segal, 1964) jellegzetesen boreális, Magyarországon reliktum jellegű, igen ritka növénytársulásai a nagyon kevés tápanyagot tartalmazó, extrém savanyú vizekben, a tőzegmohás ingólápok mélyedéseiben kialakuló igen kicsiny vízterekben nőnek.

Megnézni Növénytársulás és Kisrencehínárok

Kontinentális sziki szukkulens és egyéves tófenék-vegetáció

A kontinentális sziki szukkulens és egyéves tófenék-vegetáció (Thero-Suaedetea Vicherek 1973 em. Borhidi 2003) a kontinentális sziknövényzet egyik, a Kárpát-medencében is többfelé megtalálható növénytársulástani osztálya.

Megnézni Növénytársulás és Kontinentális sziki szukkulens és egyéves tófenék-vegetáció

Kontinentális szukkulens sziki vegetáció

A kontinentális szukkulens sziki vegetáció (Camphorosmo-Salicornietalia) a kontinentális sziki szukkulens és egyéves tófenék-vegetáció (Thero-Suaedetea) növénytársulástani osztálya egyik rendje.

Megnézni Növénytársulás és Kontinentális szukkulens sziki vegetáció

Láp

A láp olyan, állandó vízhatásnak kitett terület, amelynek élő rendszerei tőzeget halmoznak fel úgy, hogy a folyamatosan vastagodó tőzegrétegek növekedése és (bomlás vagy erózió okozta) fogyása hosszú távon egyensúlyba kerül.

Megnézni Növénytársulás és Láp

Láperdők és lápcserjések

A lápok jellegzetes atlanti-boreális élőhelyek.

Megnézni Növénytársulás és Láperdők és lápcserjések

Láprét

A láprétek olyan fátlan növénytársulások, amelyek gyökérszintjében a gyakori vízelöntés miatt reduktív körülmények alakulnak ki.

Megnézni Növénytársulás és Láprét

Lomblevelű erdők

Lomblevelű erdő A lomblevelű erdők (Aestilignosa) védett rügyű, évgyűrűs, lombhullató, tropofita életmódú fák és cserjék növénytársulásai.

Megnézni Növénytársulás és Lomblevelű erdők

Lord Howe-sziget

A Lord Howe-sziget egy apró (14,5 km²-es) sziget a Csendes-óceánban, 600 km-rel keletre Ausztrália partjaitól.

Megnézni Növénytársulás és Lord Howe-sziget

Madárbirscserjés

A madárbirscserjés (Cotoneastro tomentosi-Amelanchieretum Jakucs, 1961), avagy fanyarka-madárbirs cserjés (Cotoneastro-Amelanchieretum) a melegkedvelő szubmediterrán cserjések (Berberidion Br-Bl.) társulástani csoportjának egyik, Magyarországon is elterjedt növénytársulása.

Megnézni Növénytársulás és Madárbirscserjés

Magyar szöcskeegér

A magyar szöcskeegér (Sicista trizona) az emlősök (Mammalia) osztályának rágcsálók (Rodentia) rendjébe, ezen belül az ugróegérfélék (Dipodidae) családjába tartozó faj.

Megnézni Növénytársulás és Magyar szöcskeegér

Magyarország kaszálói és magasfüvű rétjei

Réti here ''(Trifolium pratense)'' Magyarország kaszálóinak és magasfüvű rétjeinek növénytársulásait egyetlen társulástani osztályba vonják össze: magasfüvű rétek és kaszálók (Molinio-Arrhenatheretea R.

Megnézni Növénytársulás és Magyarország kaszálói és magasfüvű rétjei

Magyarország növényzete

Magyarország zöld műholdképe Juhász Gyula-emlékfa Makón Szinte Magyarország egész területe a Pannonicum flóratartomány belső részére esik; a flóratartomány határain kívülre csak kis, határszéli területei terjeszkednek.

Megnézni Növénytársulás és Magyarország növényzete

Magyarország sovány legelői és törpecserjései

Magyarország sovány legelői és törpecserjéseit egyetlen társulástani osztályba vonják össze: sovány legelők és félcserjések (Calluno-Ulicetea Br.-Bl. et R. Tx. ex Klika & Hadač 1944).

Megnézni Növénytársulás és Magyarország sovány legelői és törpecserjései

Magyarország védett növényfajainak törvényi védelme

A hazánkban történő, természetvédelemmel kapcsolatos tevékenységek előtörténete az 1800-as években kezdődött és egészen a már nevében és tartalmában is természetvédelminek tekinthető, 1935-ben megalkotott erdő- és természetvédelmi törvényig tartott.

Megnézni Növénytársulás és Magyarország védett növényfajainak törvényi védelme

Mangroveerdő

A mangroveerdő a trópusi növényzeti öv egyik intrazonális növénytársulása.

Megnézni Növénytársulás és Mangroveerdő

Mészkedvelő fenyvesek

A mészkedvelő fenyvesek növénytársulástani csoportja (Erico–Pinion, illetve Erico–Pinetalia rendje) a dombságokon és alacsonyhegységekben növő, xeroterm erdei- és feketefenyvesek társulásait öleli fel; Magyarországon két-három társulásukat találhatjuk meg néhány, kis kiterjedésű, reliktum jellegű folton a nyugati-délnyugati határvidéken.

Megnézni Növénytársulás és Mészkedvelő fenyvesek

Mészkerülő lombos erdők

A mészkerülő lombos erdők (Quercetalia roboris R. Tx. 1931) a mezofil lombos erdők osztályának egyik társulástani rendje, amely a mészkerülő tölgyesek és nyíres-tölgyesek társulásait foglalja össze.

Megnézni Növénytársulás és Mészkerülő lombos erdők

Mecsek

A Mecsek középhegység a Dél-Dunántúlon, Pécstől északra.

Megnézni Növénytársulás és Mecsek

Melegkedvelő szubmediterrán cserjések

A melegkedvelő szubmediterrán cserjések (Berberidion Br-Bl.) a kökénycserjések (avagy xeroterm cserjések, Prunetalia spinosae R. Tx., 1952) növénytársulástani rendjének egyik, Magyarországon is elterjedt társulástani csoportja.

Megnézni Növénytársulás és Melegkedvelő szubmediterrán cserjések

Molyhos tölgy

Levelei és termései (toulouse-i múzeum) ''Quercus pubescens'' A molyhos tölgy (Quercus pubescens) a bükkfavirágúak (Fagales) közé tartozó tölgy nemzetség egyik tipikusan európai, hazánkban is gyakori faja.

Megnézni Növénytársulás és Molyhos tölgy

Monokultúra

A monokultúra az agráriumban (szántóföldi növénytermesztésben) elterjedt szakkifejezés (terminus technicus).

Megnézni Növénytársulás és Monokultúra

Nagy szikibagoly

A nagy szikibagoly vagy nagy szikibagolylepke (Gortyna borelii) egy Európában több helyen előforduló, ám Magyarországon kiemelt jelentőségű lepkefaj, populációjának súlypontja itt található, a faj egyedül itt nincsen végveszélyben.

Megnézni Növénytársulás és Nagy szikibagoly

Nagyrencehínárok

A nagyrencehínárok (Lemno-Utricularietalia Passarge, 1978) a felszíni lebegőhínárok társulásosztályának (Lemnetea de Bolós & Masclans, 1955) egyik társulástani rendje.

Megnézni Növénytársulás és Nagyrencehínárok

Naszály (hegy)

A Naszály a Dunakanyarban elhelyezkedő, úgynevezett Duna-balparti rögök legmagasabb és egyben legismertebb hegye.

Megnézni Növénytársulás és Naszály (hegy)

Nádasok és magassásosok

Nád ''(Phragmites australis)'' A nádasok és magassásosok társulástani osztálya Magyarország mocsári és lápi növényzetének leglátványosabb, messziről is feltűnő növénytársulásait foglalja össze.

Megnézni Növénytársulás és Nádasok és magassásosok

Növényföldrajz

A főbb florisztikai régiók Alexander von Humboldt, a növényföldrajz úttörője A növényföldrajz (geobotanika, fitogeográfia) a növényfajok és növényzeti típusok földrajzi elterjedésével foglalkozó tudományág, a botanika és a természeti földrajz határterülete és egyúttal az életföldrajz (biogeográfia) résztudománya, illetve az ökológia társtudománya.

Megnézni Növénytársulás és Növényföldrajz

Növényformáció

A növényformáció a vegetációnak az az alapegysége, amit a nagyobb területi egységek növényzeti típusainak vázlatos (kis léptékű) leírására használnak.

Megnézni Növénytársulás és Növényformáció

Növénytársulástan

A növénytársulástan (fitocönológia) a vegetáció részletes jellemzésével (a növénytársulások és alegységeik elkülönítésével, leírásával) foglalkozó tudományág.

Megnézni Növénytársulás és Növénytársulástan

Növényzet vertikális zonalitása

A növényzet vertikális zonalitása egy-egy növényzeti övön belül, intrazonális helyzetben alakul ki a domborzat, azaz a hegyvidék speciális éghajlati viszonyainak hatására.

Megnézni Növénytársulás és Növényzet vertikális zonalitása

Növényzeti övek

A Föld növényzeti övei (a zonobiomok) az éghajlati öveknek megfelelően kialakult fitocönológiai formációcsoportok.

Megnézni Növénytársulás és Növényzeti övek

Neogradense flórajárás

A Neogradense flórajárás az Északi-középhegységet felölelő Matricum flóravidék északnyugati részének a Felvidékre is átnyúló flórajárása.

Megnézni Növénytársulás és Neogradense flórajárás

Nyitvatermők

A nyitvatermők a virágos növények vagy magvas növények (Spermaophyta) egyik nagy csoportja.

Megnézni Növénytársulás és Nyitvatermők

Oázis

Ubári oázis a Szahara líbiai részén Az oázis (a görög όασις szóból, ami az ókori egyiptomi wḥ3t szóra vezethető vissza) olyan sivatagi ökoszisztéma, állat- és növénytársulás, amely a tágabb földrajzi-ökológiai környezetre nem jellemző vízforrások (források, kutak, folyók és mesterséges csatornák stb.) közelében alakult ki.

Megnézni Növénytársulás és Oázis

Oligotróf síklápok

Az oligotróf síklápok társulástani rendje (Caricetalia fuscae Koch 1926 em. Klika 1934) a tőzegmohás síklápok és dagadólápok semlyéktársulásai közül alapvetően a síklápok a láprétek növénytársulásait fogja közös rendszertani kategóriába.

Megnézni Növénytársulás és Oligotróf síklápok

Orientális faunaterület

Az orientális faunaterület (Dél- és Délkelet-Ázsia) a legtöbb szerző szerint az óvilági faunabirodalom (Arctogea) része.

Megnézni Növénytársulás és Orientális faunaterület

Oroszország világörökségi helyszínei

Oroszország területéről eddig harmincegy helyszín került fel a világörökségi listára, harmincegy helyszín a javaslati listán várakozik a felvételre.

Megnézni Növénytársulás és Oroszország világörökségi helyszínei

Paleoklimatológia

12000 körül 5000 körül, a (mostaninál melegebb) ú.n. holocén éghajlati optimum idején A paleoklimatológia a földtörténeti korok éghajlati viszonyait vizsgáló tudományág, amely eredményeit rendkívül különböző tudományterületekről nyeri.

Megnézni Növénytársulás és Paleoklimatológia

Pilisense flórajárás

A Pilisense a Dunántúli-középhegységet felölelő Bakonyicum flóravidék északi részének egyik flórajárása.

Megnézni Növénytársulás és Pilisense flórajárás

Piros kígyószisz

A piros kígyószisz (Echium maculatum) a borágófélék (Boraginaceae) családjába tartozó kígyószisz (Echium) nemzetség egyik faja.

Megnézni Növénytársulás és Piros kígyószisz

Pontusi havasszépe

A pontusi havasszépe (pontuszi hangarózsa, Rhododendron ponticum, Rhododendron pontica) a kétszikűek (Magnoliopsida) osztályának az hangavirágúak (Ericales) rendjéhez, ezen belül a hangafélék (Ericaceae) családjához tartozó faj.

Megnézni Növénytársulás és Pontusi havasszépe

Puhafaligetek

fehér fűz ''(Salix alba)'' törékeny fűz ''(Salix fragilis)'' fehér nyár ''(Populus alba)'' fekete nyár ''(Populus nigra)'' A puhafaligetek (Salicion albae) Soó, 1930 em.

Megnézni Növénytársulás és Puhafaligetek

Pusztai gyepek

A pusztai gyepek („száraz” gyepek) a félsivatagi vagy ahhoz közeli, arid éghajlatú területek fátlan növénytársulásai.

Megnézni Növénytársulás és Pusztai gyepek

Pusztai növénytársulások

A szárazságtűrő (xerophyta) pusztai növények többnyire zárt társulásai jellemzően kontinentális éghajlaton alakulnak ki.

Megnézni Növénytársulás és Pusztai növénytársulások

Putorana-fennsík

A Putorana-fennsík középhegység jellegű, több mint 250 000 km² területű tájegység, fennsík Közép-Szibériában, a Tajmir-félszigettől délre, kevéssel az északi sarkkörön túl; a Közép-szibériai-fennsík északnyugati, legmagasabbra emelkedő része.

Megnézni Növénytársulás és Putorana-fennsík

Réti kakukkszegfű

A réti kakukkszegfű (Lychnis flos-cuculi) a szegfűfélék (Caryophyllaceae) családjának kakukkszegfű (Lychnis) nemzetségébe tartozó, évelő.

Megnézni Növénytársulás és Réti kakukkszegfű

Reliktum faj

Reliktum fajnak vagy maradványfajnak (illetve élő kövületeknek) adott területen korábbi földtörténeti korokból fennmaradt adott állat- és növényfajokat nevezzük, melyek az ún.

Megnézni Növénytársulás és Reliktum faj

Rupp-hegy

A Rupp-hegy a budaörsön húzódó Csíki-hegyek vonulatának legkeletebbre eső tagja, közigazgatásilag Budapest XI. kerületéhez tartozik, amin belül Pösingermajor városrészben található.

Megnézni Növénytársulás és Rupp-hegy

Saladiense flórajárás

A Saladiense a Dél-Dunántúlt felölelő Praeilliricum flóravidék nyugati flórajárása.

Megnézni Növénytársulás és Saladiense flórajárás

Sárbogárd

Sárbogárd város a Közép-Dunántúl régióban, Fejér vármegye déli részén, a Sárbogárdi járás székhelye.

Megnézni Növénytársulás és Sárbogárd

Síklápok

Feltöltődő láp Átszivárgásos láp A láp élő rendszerei tőzeget halmoznak fel úgy, hogy a folyamatosan vastagodó tőzegrétegek növekedése és (bomlás vagy erózió okozta) fogyása hosszú távon egyensúlyba kerül.

Megnézni Növénytársulás és Síklápok

Semlyéksásosok

Bugás sásos ''(Caricetum paniculatae)'' A semlyéksásosok a magassásos növénytársulások (Magnocaricetalia) egyik társulástani alcsoportja.

Megnézni Növénytársulás és Semlyéksásosok

Serra da Capivara Nemzeti Park

A Serra da Capivara Nemzeti Park Brazília északkeleti részén található, Piauí állam délkeleti részén.

Megnézni Növénytársulás és Serra da Capivara Nemzeti Park

Soó Rezső

Berei Soó Rezső (Székelyudvarhely, 1903. augusztus 1. – Budapest, 1980. február 10.) Kossuth-díjas (1951, 1954) magyar botanikus, egyetemi tanár, az MTA tagja (levelező 1947, rendes 1951).

Megnézni Növénytársulás és Soó Rezső

Somogyicum flórajárás

A Somogyicum a Praeilliricum flóravidék (Dél-Dunántúl) középső flórajárása.

Megnézni Növénytársulás és Somogyicum flórajárás

Sopianicum flórajárás

A Sopianicum a Dél-Dunántúlt felölelő Praeilliricum flóravidék délkeleti flórajárása.

Megnézni Növénytársulás és Sopianicum flórajárás

Soproni-hegység

A Soproni-hegység (németül Ödenburger Gebirge vagy Brennberger Hügelland, horvátul Šopronsko gorje) az Alpokalja egyik, az osztrák–magyar határon átívelő kistája Győr-Moson-Sopron vármegye, illetve Burgenland területén.

Megnézni Növénytársulás és Soproni-hegység

Száraz és félszáraz sziklai és pusztai gyepek

Száraz és félszáraz sziklai és pusztai gyepeknek (Festuco–Brometea Br-Bl. et R. Tx. ex Klika et Hadač, 1944) a pionír és száraz gyepek egyik társulástani osztályát nevezzük.

Megnézni Növénytársulás és Száraz és félszáraz sziklai és pusztai gyepek

Száraz és mezofil cserjések

A száraz és mezofil cserjések növénytársulástani osztályát (Rhamno-Prunetea Rivas-Goday et Borja-Carbonell 1961) sajátos megjelenésük és szerkezetük miatt különböztetik meg az erdőktől.

Megnézni Növénytársulás és Száraz és mezofil cserjések

Százszorszép (növényfaj)

A százszorszép vagy vadszázszorszép (Bellis perennis) az őszirózsafélék (Asteraceae) családjába, az őszirózsaformák (Asteroideae) alcsaládjába tartozó növényfaj.

Megnézni Növénytársulás és Százszorszép (növényfaj)

Szőcei tőzegmohás láprét

A Szőce falu határában, a Szőce-patak völgyében található, 127 ha területű láprét az Őrségi Nemzeti Park egyik leghíresebb és legjelentősebb, fokozottan védett része, ahol természetvédelmi kutatóház is működik.

Megnézni Növénytársulás és Szőcei tőzegmohás láprét

Szikes puszták

A szikes puszta a kontinentális sziknövényzet egyik, a Kárpát-medencében is többfelé megtalálható típusa (növénytársulástani osztálya).

Megnézni Növénytársulás és Szikes puszták

Szikfoknövényzet

A növénytársulástani értelemben vett szikfoknövényzet (Festuco-Puccinellietalia Soó 1968) a szikes puszták egyik társulástani rendje.

Megnézni Növénytársulás és Szikfoknövényzet

Sziki cickafark

A sziki cickafark (Achillea aspleniifolia) a fészkesvirágzatúak (Asterales) rendjébe sorolt őszirózsafélék (Asteraceae) családjának őszirózsaformák (Asteroideae) alcsaládjában.

Megnézni Növénytársulás és Sziki cickafark

Sziki tölgyes

A sziki tölgyes (Festuco pseudovinae – Quercetum) az enyhén lúgos kémhatású szolonyec szikes talajok jellemző növénytársulása.

Megnézni Növénytársulás és Sziki tölgyes

Sziklagyepek

A sziklagyepek (lithophyta) a középhegységek csekély talajborítású területeinek pionír társulásai.

Megnézni Növénytársulás és Sziklagyepek

Sziklai erdeifenyves

A sziklai erdeifenyves (Calamagrosti variae–Pinetum sylvesris) a mészkedvelő fenyvesek növénytársulástani csoportjának (Erico–Pinion), tágabb értelemben a xeroterm fenyvesek (Erico–Pinetalia rendjének) egyik növénytársulása.

Megnézni Növénytársulás és Sziklai erdeifenyves

Szolonyec szikfoknövényzet

A szolonyec szikfoknövényzet (Puccinellenion limosae Varga & V.Sipos ex Borhidi 2003) a szikes puszták társulástani osztályában a szikfoknövényzet rendjének (és egyúttal a szikfoktársulások (Puccinellion limosae Soó 1933 em.

Megnézni Növénytársulás és Szolonyec szikfoknövényzet

Szubkontinentális sziklai gyepek

A szubkontinentális sziklai gyepeken belül erősen különböznek egymástól a mészkerülő (szilikátos kőzeteken növő) és a mészkedvelő (mészkövön, illetve dolomiton megtelepülő) társulások.

Megnézni Növénytársulás és Szubkontinentális sziklai gyepek

Szubmediterrán és szubkontinentális xeroterm erdők

A szubmediterrán és szubkontinentális xeroterm erdők (Quercetea pubescentis (Doing 1955) Scamoni & Passarge 1959), illetve: európai szubmediterrán és szubkontinentális száraz erdők (Quercetea pubescentis-petreae (Oberd., 1948) Jakucs, 1960) a lomblevelű erdők egyik osztálya.

Megnézni Növénytársulás és Szubmediterrán és szubkontinentális xeroterm erdők

Szuharfélék

A szuharfélék (Cistaceae) a mályvavirágúak (Malvales) rendjébe tartozó növénycsalád.

Megnézni Növénytársulás és Szuharfélék

Szukcesszió

Az ökológiában szukcessziónak a növénytársulások fokozatos, egy irányba mutató fejlődését nevezzük.

Megnézni Növénytársulás és Szukcesszió

Szurdokerdő

Hegyi juhar ''(Acer pseudoplatanus)'' Magas kőris ''(Fraxinus excelsior)'' Gímpáfrány ''(Asplenium scolopendrium)'' Sárgaárvacsalán ''(Galeobdolon luteum)'' Díszes vesepáfrány ''(Polystichum setiferum)'' A szurdokerdők a párás, nedves, hűvös völgyek mélyén, erősen kőzettörmelékes felszíneken alakultak ki.

Megnézni Növénytársulás és Szurdokerdő

Tajga

A tajga földrajzi elhelyezkedése a tundra és sztyepp között A tajga a nevét is viselő éghajlati öv, egyúttal az északi flórabirodalom (holarktisz) eurázsiai–boreális és észak-amerikai–boreális flóraterületének jellemző növénytársulása; döntően nagyon kis fajszámú tűlevelű erdő.

Megnézni Növénytársulás és Tajga

Talaj

Talajszelvény, a főbb talajszintek megjelölésével A talaj a földkéreg legkülső, laza, termékeny rétege.

Megnézni Növénytársulás és Talaj

Tatárjuharos lösztölgyes

A tatárjuharos lösztölgyes (Aceri tatarico - Quercetum 1955, Zólyomi Bálint; Aceri tatarici-Quercetum roboris 1957, Zólyomi Bálint) Magyarország egyetlen síksági klímazonális erdőtársulása, a pannóniai erdős sztyeppek megsemmisülő típusa.

Megnézni Növénytársulás és Tatárjuharos lösztölgyes

Tádzsikisztán világörökségi helyszínei

Tádzsikisztán területéről eddig négy helyszín került fel a világörökségi listára, tizenöt helyszín a javaslati listán várakozik a felvételre.

Megnézni Növénytársulás és Tádzsikisztán világörökségi helyszínei

Társulás (egyértelműsítő lap)

* Társulás növénytársulás mint biológiai fogalom.

Megnézni Növénytársulás és Társulás (egyértelműsítő lap)

Télisásos láprét

Téli sás ''(Cladium mariscus)'' A télisásos láprét (Cladio marisci-Schoenetum nigricantis Soó 1930), illetve Cladio-Schoenetum az üde mészkedvelő rétlápok (Caricion davallianae) társulástani csoportjának egyik növénytársulása.

Megnézni Növénytársulás és Télisásos láprét

Tűzhányó kígyószisz

A tűzhányó kígyószisz (Echium vulcanorum) a borágófélék (Boraginaceae) családjába tartozó kígyószisz (Echium) nemzetség egyik faja.

Megnézni Növénytársulás és Tűzhányó kígyószisz

Törpekákás iszaptársulások

A törpekákás iszaptársulások (Isoëto-Nanojuncetea Br-Bl. et R. Tx. ex Westhoff & al. 1946) törpe termetű, egyéves növények többnyire rövid életű és változékony, kis kiterjedésű pionír társulásai.

Megnézni Növénytársulás és Törpekákás iszaptársulások

Törpekákások

Apró csetkáka ''(Eleocharis acicularis)'' A törpekákás iszaptársulások (Isoëto-Nanojuncetea Br-Bl. et R. Tx. ex Westhoff & al. 1946) társulástani osztálynak egyetlen, Magyarországon is előforduló rendje a törpekákásoké (Nanocyperetalia Klika 1935).

Megnézni Növénytársulás és Törpekákások

Teleki-virág

A Teleki-virág vagy pompás Teleki-virág (Telekia speciosa) a fészkesvirágzatúak (Asterales) rendjéhez, ezen belül az őszirózsafélék (Asteraceae) családjához tartozó, Magyarországon védett faj.

Megnézni Növénytársulás és Teleki-virág

Toboztermők

A toboztermők (Pinophyta) a növényvilág (Plantae) egyik törzse.

Megnézni Növénytársulás és Toboztermők

Tornense flórajárás

A Tornense flórajárás az Északi-középhegységet felölelő Matricum flóravidék egyik, Magyarország határain túlnyúló flórajárása.

Megnézni Növénytársulás és Tornense flórajárás

Ukrajna

Ukrajna kelet-európai állam.

Megnézni Növénytársulás és Ukrajna

Vadkár

A vadkár a vad normális életvitele – táplálkozás, mozgás és a búvóhely készítése, annak használata – során okozott gazdasági hátrány, azaz kár, amit az általa használt területen lévő mezőgazdaságilag művelt vagy erdőterületeken okoz.

Megnézni Növénytársulás és Vadkár

Várzeaerdő

Várzeaerdő Marajó szigetén Rio Pardo folyó mentén A várzeaerdő a trópusi növényzeti öv egyik intrazonális növénytársulása.

Megnézni Növénytársulás és Várzeaerdő

Vízi növényzet

A vízi növénytársulások viszonylag fajszegények, de az egyes társulások meglehetősen gyorsan váltják egymást.

Megnézni Növénytársulás és Vízi növényzet

Vegetáció

A vegetáció (növényzet) egy-egy terület növénytársulásainak összessége, tehát egy komplex módon megjelenő, sok fajból és egyedből álló, összetett kapcsolatrendszerrel működő növénytakaró.

Megnézni Növénytársulás és Vegetáció

Zárt dolomitsziklagyep

A zárt dolomitsziklagyep (Festuco pallenti-Brometum pannonici Zólyomi, 1958) a sziklagyepek egyik, edafikus növénytársulása a szubmediterrán mészkő-dolomitsziklagyepek (Bromo-Festucion pallentis Zólyomi, 1966) társulástani csoportjában.

Megnézni Növénytársulás és Zárt dolomitsziklagyep

Zsombékosok

Bugás sásos ''(Caricetum paniculatae)'' A zsombékosok (Caricenion rostratae Bal.-Tul. 1963, Oberd. et al. 1967) a magassásos növénytársulások (Magnocaricetalia) egyik társulástani alcsoportja.

Megnézni Növénytársulás és Zsombékosok

1998 új világörökségi helyszínei

Az UNESCO Világörökség Bizottsága az 1998.

Megnézni Növénytársulás és 1998 új világörökségi helyszínei

2023 új világörökségi helyszínei

2023-ban két alkalommal kerültek fel új helyszínek a világörökségi listára.

Megnézni Növénytársulás és 2023 új világörökségi helyszínei

, Fenyőfői Ősfenyves Természetvédelmi Terület, Folyóparti mocsárerdő, Forráslápok, Franciaország, Galagonya-kökény cserjés, Garajonay Nemzeti Park, Halofiták, Hortobágy (tájegység), Hortobágyi Nemzeti Park, Illír jellegű gyertyános-tölgyes, Iszapmohás, Jakucs Pál, Janka-liliom, Jávai orrszarvú, Kaliforniai gyantásciprus, Kanári babérlombú erdő, Kaposense flórajárás, Kaszonyi-hegy Természetvédelmi Terület, Kökénycserjések, Középső-Urál, Kőrises égerláp, Kecskedarázs, Keranga, Kisrencehínárok, Kontinentális sziki szukkulens és egyéves tófenék-vegetáció, Kontinentális szukkulens sziki vegetáció, Láp, Láperdők és lápcserjések, Láprét, Lomblevelű erdők, Lord Howe-sziget, Madárbirscserjés, Magyar szöcskeegér, Magyarország kaszálói és magasfüvű rétjei, Magyarország növényzete, Magyarország sovány legelői és törpecserjései, Magyarország védett növényfajainak törvényi védelme, Mangroveerdő, Mészkedvelő fenyvesek, Mészkerülő lombos erdők, Mecsek, Melegkedvelő szubmediterrán cserjések, Molyhos tölgy, Monokultúra, Nagy szikibagoly, Nagyrencehínárok, Naszály (hegy), Nádasok és magassásosok, Növényföldrajz, Növényformáció, Növénytársulástan, Növényzet vertikális zonalitása, Növényzeti övek, Neogradense flórajárás, Nyitvatermők, Oázis, Oligotróf síklápok, Orientális faunaterület, Oroszország világörökségi helyszínei, Paleoklimatológia, Pilisense flórajárás, Piros kígyószisz, Pontusi havasszépe, Puhafaligetek, Pusztai gyepek, Pusztai növénytársulások, Putorana-fennsík, Réti kakukkszegfű, Reliktum faj, Rupp-hegy, Saladiense flórajárás, Sárbogárd, Síklápok, Semlyéksásosok, Serra da Capivara Nemzeti Park, Soó Rezső, Somogyicum flórajárás, Sopianicum flórajárás, Soproni-hegység, Száraz és félszáraz sziklai és pusztai gyepek, Száraz és mezofil cserjések, Százszorszép (növényfaj), Szőcei tőzegmohás láprét, Szikes puszták, Szikfoknövényzet, Sziki cickafark, Sziki tölgyes, Sziklagyepek, Sziklai erdeifenyves, Szolonyec szikfoknövényzet, Szubkontinentális sziklai gyepek, Szubmediterrán és szubkontinentális xeroterm erdők, Szuharfélék, Szukcesszió, Szurdokerdő, Tajga, Talaj, Tatárjuharos lösztölgyes, Tádzsikisztán világörökségi helyszínei, Társulás (egyértelműsítő lap), Télisásos láprét, Tűzhányó kígyószisz, Törpekákás iszaptársulások, Törpekákások, Teleki-virág, Toboztermők, Tornense flórajárás, Ukrajna, Vadkár, Várzeaerdő, Vízi növényzet, Vegetáció, Zárt dolomitsziklagyep, Zsombékosok, 1998 új világörökségi helyszínei, 2023 új világörökségi helyszínei.