Tartalomjegyzék
166 kapcsolatok: A Dráva-sík növényzete, A Karancs–Medves-vidék növényzete, A magyar növénynevek helyesírása, Aggteleki-karszt, Agriense flórajárás, Alacsony füzény, Appalache flóratartomány, Arrabonicum flórajárás, Asszociáció (növény), Az Aggteleki-karszt gerinces állatai, Áfonyás és rekettyés fenyérek, Őserdő, Üde mészkedvelő rétlápok, Üröm (növénynemzetség), Ürmöspuszta, Ökoton, Éger- és kőrislápok, Égeres láperdő, Élőhely, Éles télisás, Babér, Babérlombú erdők, Bajánsenye, Balatonkenesei Tátorjános Természetvédelmi Terület, Bázikus síklápok, Békalencsés úszóhínárok, Békatutaj, Bükk (növénynemzetség), Bükkösök, Bükki Nemzeti Park, Bokorfüzesek, Borókás-nyáras, Botanika, Botanikus kert (Soroksár), Budai nyúlfarkfű, Csátés láprét, Csepplenes, Csillárkamoszatok, Dagadólápok semlyéktársulásai és átmeneti lápok, Elterjedési terület, Erdő, Erdőfelújítás, Erdőtársulás, Etosha Nemzeti Park, Eurázsiai–boreális flóraterület, Fagyal-kökény sövény, Fényes-fürdő Természetvédelmi Terület, Füves szikes puszta, Fekete Gábor (ökológus), Fenyér, ... Bővíteni index (116 több) »
A Dráva-sík növényzete
A terület a zárt tölgyes övbe tartozik, de természetes növényzetének elsöprő többségét mezőgazdasági kultúrák helyettesítik.
Megnézni Növénytársulás és A Dráva-sík növényzete
A Karancs–Medves-vidék növényzete
A Karancs–Medves-vidék természetföldrajzilag a Szlovákiában található Ajnácskői-hegység déli pereme, növényföldrajzi értelemben pedig az Északi-középhegységet felölelő Matricum flóravidék Agriense flórajárásának része; a flórajárás átnyúlik a Felvidékre.
Megnézni Növénytársulás és A Karancs–Medves-vidék növényzete
A magyar növénynevek helyesírása
A magyar növénynevek helyesírása túlnyomórészt nem az általános (azaz köznyelvi), hanem az úgynevezett szakmai (szaknyelvi) helyesíráshoz tartozik: a botanikai szaknyelv írásbeli változatában megjelenő, a növények magyar nevére vonatkozó sajátos helyesírási jellegzetességek összességétLudányi Zsófia 2021.
Megnézni Növénytársulás és A magyar növénynevek helyesírása
Aggteleki-karszt
Az Aggteleki-karszt (kistájkataszteri megnevezés szerint Aggteleki- hegység) Magyarország egy kistája, amely a Gömör–Tornai karsztvidék magyarországi része.
Megnézni Növénytársulás és Aggteleki-karszt
Agriense flórajárás
Az Agriense flórajárás az Északi-középhegységet felölelő Matricum flóravidék középső részének flórajárása.
Megnézni Növénytársulás és Agriense flórajárás
Alacsony füzény
Az alacsony füzény vagy izsóplevelű füzény (Lythrum hyssopifolia) a füzény növénynemzetség egyik, a Kárpát-medencében is őshonos faja.
Megnézni Növénytársulás és Alacsony füzény
Appalache flóratartomány
A amerikai tulipánfa ''(Liriodendron tulipifera)'' elterjedési területe A sárga nyír ''(Betula alleghaniensis)'' elterjedési területe Az Appalache flóratartomány az atlantikus–észak-amerikai flóraterület három flóratartományának egyike.
Megnézni Növénytársulás és Appalache flóratartomány
Arrabonicum flórajárás
A gyakorlatilag a Kisalfölddel azonos Arrabonicum flórajárás az Eupannonicum flóravidék (Alföldek) legnyugatibb flórajárása.
Megnézni Növénytársulás és Arrabonicum flórajárás
Asszociáció (növény)
#ÁTIRÁNYÍTÁS növénytársulás.
Megnézni Növénytársulás és Asszociáció (növény)
Az Aggteleki-karszt gerinces állatai
Az Aggteleki Nemzeti Parkot ugyan elsősorban az élettelen természeti értékek védelmére hozták létre, de megalakítása működési területe (az Aggteleki-karszt és a Szalonnai-karszt) élővilágának megismerését is jelentősen elősegítette.
Megnézni Növénytársulás és Az Aggteleki-karszt gerinces állatai
Áfonyás és rekettyés fenyérek
Fenyéren ''(Vaccinio-Genistetalia)'' növő hegyi árnika ''(Arnica montana)'' Az áfonyás és rekettyés fenyérek (Vaccinio-Genistetalia) a sovány legelők és félcserjések (Calluno-Ulicetea Br-Bl.
Megnézni Növénytársulás és Áfonyás és rekettyés fenyérek
Őserdő
Őserdő a Biogradska Gora Nemzeti Parkban, Montenegró Őserdőnek a szó eredeti (szűk) értelmében az olyan erdőt nevezzük, amelyet teljesen a természet erői alakítottak ki; fejlődésébe és elmúlásába az ember sosem avatkozott be.
Megnézni Növénytársulás és Őserdő
Üde mészkedvelő rétlápok
Lápi sás ''(Carex davalliana)'' Az üde mészkedvelő rétlápok (Caricion davallianae) csoportja a láprétek egyik alapvető típusa, az üde láprétek Magyarországon is előforduló növénytársulásait fogja közös rendszertani kategóriába.
Megnézni Növénytársulás és Üde mészkedvelő rétlápok
Üröm (növénynemzetség)
Az üröm (Artemisia) az őszirózsafélék (Asteraceae) családjának őszirózsaformák (Tubuliflorae) alcsaládjába tartozó növénynemzetség.
Megnézni Növénytársulás és Üröm (növénynemzetség)
Ürmöspuszta
Az ürmöspuszta (ürmös szikes puszta, Artemisio santonici-Festucetum pseudovinae Soó in Máthé 1933 corr. Borhidi 1996) a szikes puszták és sztyepprétek (pusztai gyepek, Artemisio-Festucetalia pseudovinae Soó 1968) társulástani rend szikes pusztai gyepek (alacsony füvű szikes puszták, Festucion pseudovinae Soó 1933) asszociációcsoportjának egyik növénytársulása.
Megnézni Növénytársulás és Ürmöspuszta
Ökoton
Az ökoton (görög öko, az ökológiából + tonosz, feszültség) két társulás határán kialakuló zóna.
Megnézni Növénytársulás és Ökoton
Éger- és kőrislápok
Az éger- és kőrislápok, más néven lápi cserjések és láperdők (Alnion glutinosae) Malcuit, 1929 a láperdők és lápcserjések (Alnetea glutinosae) Br.-Bl.
Megnézni Növénytársulás és Éger- és kőrislápok
Égeres láperdő
„Lábas éger” fák Berlin közelében Az égeres láperdő a láperdők és lápcserjések (Alnetea glutinosae Br.-Bl. & Tx. ex Westhoff & al. 1946) növénytársulástani osztályában az éger- és kőrislápok (Alnion glutinosae Malcuit, 1929) társuláscsoportjának egyik növénytársulása.
Megnézni Növénytársulás és Égeres láperdő
Élőhely
Az élőhelyek (idegen szóval biotópok, olykor élethelyek) a természetes táj egyfajta, közös tulajdonság alapján történő részekre osztását, csoportosítását jelentik.
Megnézni Növénytársulás és Élőhely
Éles télisás
Az éles télisás (Cladium mariscus) a perjevirágúak (Poales) rendjébe sorolt palkafélék (Cyperaceae) családjában a télisás (Cladium) nemzetség egyik faja.
Megnézni Növénytársulás és Éles télisás
Babér
A babér (Laurus) a babérfélék (Lauraceae) család névadó nemzetsége három-négy cserje termetű, vagy kis fává növő örökzöld fajjal.
Megnézni Növénytársulás és Babér
Babérlombú erdők
Madeirai babérlombú erdő a Ribeira da Fonte da Laura völgyében (Madeira) Babérlombú erdő (Madeira, Queimadas) Az örökzöld babérlombú erdők (más néven: szubtrópusi esőerdők, humid-szubtrópusi erdők, Laurolignosa) a kontinensek keleti felén, a 25.
Megnézni Növénytársulás és Babérlombú erdők
Bajánsenye
Bajánsenye község Vas vármegyében, a Körmendi járásban, a szlovén határ mentén.
Megnézni Növénytársulás és Bajánsenye
Balatonkenesei Tátorjános Természetvédelmi Terület
A Balatonkenesei-tátorjános természetvédelmi terület egy védett terület a Veszprém vármegyei Balatonkenesén.
Megnézni Növénytársulás és Balatonkenesei Tátorjános Természetvédelmi Terület
Bázikus síklápok
A bázikus síklápok társulástani rendje (Caricetalia davallianae Br.-Bl. 1949) a tőzegmohás síklápok és dagadólápok semlyéktársulásai közül alapvetően az üde láprétek növénytársulásait (a bázisokban gazdag, fátlan síklápokat) fogja közös rendszertani kategóriába.
Megnézni Növénytársulás és Bázikus síklápok
Békalencsés úszóhínárok
A békalencsés úszóhínárok (Lemnetalia minoris de Bolós & Masclans 1955) a felszíni lebegőhínárok társulásosztályának (Lemnetea de Bolós & Masclans, 1955) egyik társulástani rendje.
Megnézni Növénytársulás és Békalencsés úszóhínárok
Békatutaj
A békatutaj (Hydrocharis morsus-ranae) az egyszikűek (Liliopsida) osztályának hídőrvirágúak (Arismatales) rendjébe, ezen belül a békatutajfélék (Hydrocharitaceae) családjába tartozó faj.
Megnézni Növénytársulás és Békatutaj
Bükk (növénynemzetség)
Japán fehér bükk ''(Fagus crenata)'' fiatal leveleinek színe Japán fehér bükk ''(Fagus crenata)'' fiatal leveleinek fonáka A bükk vagy bükkfa (Fagus) a bükkfafélék (Fagaceae) család névadó nemzetsége, 8-10 fajjal.
Megnézni Növénytársulás és Bükk (növénynemzetség)
Bükkösök
A bükkösök hazánkban középhegységek 600 m feletti zónájában, a nedvesebb, hidegebb völgyekben, és a csapadékos dombságokon fordulnak elő A bükkösök (Fagio medio-europaeum) a valódi mérsékelt övi lomberdők biomjába tartozó fás növénytársulások, melyeknek vezető, azaz kompetítor fajai a bükkök (Fagus silvatica).
Megnézni Növénytársulás és Bükkösök
Bükki Nemzeti Park
A Bükki Nemzeti Park (rövidítve: BNP) Magyarország egyik első nemzeti parkja, amely az Északi-középhegységben, a Bükk-vidéken fekszik.
Megnézni Növénytársulás és Bükki Nemzeti Park
Bokorfüzesek
Csigolyafűz ''(Salix purpurea)'' Mandulalevelű fűz ''(Salix triandra)'' Törékeny fűz ''(Salix fragilis)'' Kosárkötő fűz ''(Salix viminalis)'' A bokorfüzesek (Salicion triandrae) T. Müller & Görs 1958 a folyóparti füzesek (Salicetea purpureae Moor 1958) növénytársulástani osztályának egyik, Magyarországon is gyakori társuláscsoportja két növénytársulással.
Megnézni Növénytársulás és Bokorfüzesek
Borókás-nyáras
Borókabokor A borókás-nyáras (Junipero-Populetum), illetve (Junipero-Populetum albae) Magyarországon főleg a Duna–Tisza köze meszes homokján, a buckák száraz oldalain és a buckák közötti szélvédett laposokon megszokott, védett növénytársulás.
Megnézni Növénytársulás és Borókás-nyáras
Botanika
jobb A növénytan vagy botanika a biológiának növényekkel foglalkozó ága.
Megnézni Növénytársulás és Botanika
Botanikus kert (Soroksár)
A Soroksári Botanikus Kert Budapest XXIII. kerületében, azon belül (amint ezt neve is jelzi) Soroksáron, a Péteri-major nevű részen található.
Megnézni Növénytársulás és Botanikus kert (Soroksár)
Budai nyúlfarkfű
A budai nyúlfarkfű (Sesleria sadleriana) a perjeformák (Pooideae) nyúlfarkfű (Sesleria) nemzetségének egyik, a Kárpát-medence középső részén endemikus faja.
Megnézni Növénytársulás és Budai nyúlfarkfű
Csátés láprét
Kormos csáté ''(Schoenus nigricans)'' A csátés láprét (Orchio-Schoenetum nigricantis (Allorge 1921) Oberd. 1957), illetve Schoenetum nigricantis az üde mészkedvelő rétlápok (Caricion davallianae) társulástani csoportjának egyik növénytársulása.
Megnézni Növénytársulás és Csátés láprét
Csepplenes
Centike ''(Centunculus minimus)'' A csepplenes (Centunculo-Radioletum linoidis Krippel 1959) Borhidi Attila szerint az atlanti-boreális tóparti gyepek (Isoëto-Litorelletea Br.-Bl. & Vlieger, 1937) társulástani osztályába sorolt törpekákagyepek (Nanocyperion) társulástani csoportjában a csepplenesek (Radiolenion linoidis (Rivas-Goday 1961) Borhidi 2003 comb.
Megnézni Növénytársulás és Csepplenes
Csillárkamoszatok
A csillárkamoszatok (Charophyta) a növények (Plantae) országának egy törzse.
Megnézni Növénytársulás és Csillárkamoszatok
Dagadólápok semlyéktársulásai és átmeneti lápok
Gyapjas magvú sás ''(Carex lasiocarpa)'' A dagadólápok semlyéktársulásai és átmeneti lápok társulástani rendje (Scheuchzerietalia palustris Nordhagen 1937) — amint ezt a rend magyar neve pontosan jelzi — a tőzegmohás síklápok és dagadólápok semlyéktársulásai közül az átmeneti lápok növényzetét és a dagadólápok peremvidékének növénytársulásait fogja közös rendszertani kategóriába.
Megnézni Növénytársulás és Dagadólápok semlyéktársulásai és átmeneti lápok
Elterjedési terület
A répafenyő ''(Pinus)'' nemzetség elterjedési területe Valamely élőlény elterjedési területe (area, área) az a terület, amelyen az illető élőlényt (fajt, családot, osztályt, törzset stb.) megtalálhatjuk; ahol annak egyedei élnek.
Megnézni Növénytársulás és Elterjedési terület
Erdő
Első hó az őszi erdőben Az erdő olyan természetes vagy telepített élőhely, amelynek jellegét a sűrűn álló fák határozzák meg.
Megnézni Növénytársulás és Erdő
Erdőfelújítás
Az erdőfelújítás az erdősítés egyik módja – a másik az erdőtelepítés (amivel olyan helyen hoznak létre erdőt, ahol azelőtt nem volt).
Megnézni Növénytársulás és Erdőfelújítás
Erdőtársulás
Erdőtársulásoknak a jellemzően fás növénytársulásokat nevezzük.
Megnézni Növénytársulás és Erdőtársulás
Etosha Nemzeti Park
Namíbia nemzeti parkjai (afrikaans feliratokkal, angol nevekkel):1. Ai Ais Hot Springs 4321.97 sqm2. Bwabwata National Park 6333.07 sqm3. Cape Cross Seal Reserve 22.88 sqm4. Daan Viljoen 39.09 sqm5. Etosha National Park 22151.40 sqm6. Gross Barmen Hot Springs 0.93 sqm7. Hardap Recreation Resort 239.97 sqm8.
Megnézni Növénytársulás és Etosha Nemzeti Park
Eurázsiai–boreális flóraterület
Az eurázsiai–boreális az északi flórabirodalom (Holarktisz) egyik flóraterülete.
Megnézni Növénytársulás és Eurázsiai–boreális flóraterület
Fagyal-kökény sövény
A fagyal-kökény sövény (Ligustro-Prunetum R. Tx., 1952) a melegkedvelő szubmediterrán cserjések (Berberidion Br-Bl.) társulástani csoportjának egyik, Magyarországon is elterjedt növénytársulása.
Megnézni Növénytársulás és Fagyal-kökény sövény
Fényes-fürdő Természetvédelmi Terület
| név.
Megnézni Növénytársulás és Fényes-fürdő Természetvédelmi Terület
Füves szikes puszta
A füves szikes puszta (Achilleo setaceae–Festucetum pseudovinae Soó (1933) 1947 corr. Borhidi 1996) a szikes puszták és sztyepprétek (pusztai gyepek, Artemisio-Festucetalia pseudovinae Soó 1968) társulástani rendbe sorolt szikes pusztai gyepek (alacsony füvű szikes puszták, Festucion pseudovinae Soó 1933) csoportjának egyik növénytársulása.
Megnézni Növénytársulás és Füves szikes puszta
Fekete Gábor (ökológus)
Fekete Gábor (Budapest, 1930. április 20. – 2016. november 30.) Széchenyi-díjas magyar ökológus, botanikus, cönológus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja.
Megnézni Növénytársulás és Fekete Gábor (ökológus)
Fenyér
közönséges borókával ''(Juniperus communis)'' Fenyérmirtusz ''(Myrica gale)'' A fenyér sík, általában mészben szegény, savas talajon termő törpecserjékkel ritkásan benőtt élőhely.
Megnézni Növénytársulás és Fenyér
Fenyőfői Ősfenyves Természetvédelmi Terület
Az ősfenyvesek Magyarországon a legutóbbi jégkorszak máig tartó interglaciális periódusában, a mainál hűvösebb éghajlatú fenyő-nyír korból visszamaradt, reliktum faj növénytársulások.
Megnézni Növénytársulás és Fenyőfői Ősfenyves Természetvédelmi Terület
Folyóparti mocsárerdő
Igapó Igapó a vízmentes időszakban A folyóparti mocsárerdő a trópusi növényzeti öv egyik intrazonális növénytársulása.
Megnézni Növénytársulás és Folyóparti mocsárerdő
Forráslápok
Forrásláp a németországi Braunschweig tartományban A forrásláp a síklápok egyik típusa; a víz származása szerint a szoligén síklápok közé tartoznak, vagyis azok közé, ahol a láp vízellátását a talajból fakadó, áramló víz biztosítja.
Megnézni Növénytársulás és Forráslápok
Franciaország
Franciaország, vagy hivatalos nevén a Francia Köztársaság, egy független állam Nyugat-Európában, amely európai közigazgatási és tengerentúli területekkel egyaránt rendelkezik.
Megnézni Növénytársulás és Franciaország
Galagonya-kökény cserjés
A galagonya-kökény cserjés (avagy töviskes Pruno spinosae-Crataegetum Soó, (1927) 1931) a melegkedvelő szubmediterrán cserjések (Berberidion Br-Bl.) társulástani csoportjának egyik, Magyarországon is elterjedt növénytársulása.
Megnézni Növénytársulás és Galagonya-kökény cserjés
Garajonay Nemzeti Park
A babérlombú erdő gyepszintjében főleg páfrányok nőnek, moha- és zuzmószintje egyaránt gazdag Az Agando-csúcs (bazalttű) guancs kegyhely; a háttérben a Tenerife szigetén magasodó Teide tűzhányóval A Kanári-szigetekhez tartozó La Gomera fő érdekessége a sziget közepén kialakított 40 km²-es, a sziget területének mintegy 10%-át elfoglaló Garajonay Nemzeti Park, a kanári babérlombú erdő legteljesebb bemutató helye.
Megnézni Növénytársulás és Garajonay Nemzeti Park
Halofiták
''Honckenya peploides'' A halofita növények a virágos növények olyan elkülönült ökológiai csoportját jelölik, melyek az élőhelyükön megemelkedett sókoncentrációkhoz alkalmazkodtak és ezen feltételek mellett tudnak szaporodni, fennmaradni.
Megnézni Növénytársulás és Halofiták
Hortobágy (tájegység)
A Hortobágy Magyarország egyik kistája, a Közép-Tisza-vidék része.
Megnézni Növénytársulás és Hortobágy (tájegység)
Hortobágyi Nemzeti Park
A pásztorfiú Somogyi Árpád szobrászművész alkotása A Hortobágyi Nemzeti Park hazánk első nemzeti parkja, melyet 1973.
Megnézni Növénytársulás és Hortobágyi Nemzeti Park
Illír jellegű gyertyános-tölgyes
Az illír jellegű gyertyános–tölgyes (Helleboro odoro – Carpinetum, illetve Helleboro dumetorum-Carpinetum somogyicum) a gyertyános–tölgyesek (Carpinetum) közé tartozó fás növénytársulás.
Megnézni Növénytársulás és Illír jellegű gyertyános-tölgyes
Iszapmohás
Anthoceros punctatus Az iszapmohás (Centunculo-Anthoceretum punctati Koch ex Libbert 1932) Borhidi Attila szerint az atlanti-boreális tóparti gyepek (Isoëto-Litorelletea Br.-Bl. & Vlieger, 1937) társulástani osztályába sorolt törpekákagyepek (Nanocyperion) társulástani csoportjában a csepplenesek (Radiolenion linoidis (Rivas-Goday 1961) Borhidi 2003 comb.
Megnézni Növénytársulás és Iszapmohás
Jakucs Pál
Jakucs Pál (Sarkad, 1928. június 23. – Debrecen, 2000. október 17.) Széchenyi-díjas botanikus, ökológus, a biológiai tudomány kandidátusa (1958), majd doktora (1970).
Megnézni Növénytársulás és Jakucs Pál
Janka-liliom
A Janka-liliom (Lilium jankae) az egyszikűek (Liliopsida) osztályának a liliomvirágúak (Liliales) rendjébe, ezen belül a liliomfélék (Liliaceae) családjába tartozó, Janka Viktor botanikusról elnevezett, aranysárga virágú, impozáns növényfaj.
Megnézni Növénytársulás és Janka-liliom
Jávai orrszarvú
A jávai orrszarvú (Rhinoceros sondaicus) az emlősök (Mammalia) osztályának páratlanujjú patások (Perissodactyla) rendjébe, ezen belül az orrszarvúfélék (Rhinocerotidae) családjába tartozó faj, egyike a ma élő öt orrszarvúfajnak.
Megnézni Növénytársulás és Jávai orrszarvú
Kaliforniai gyantásciprus
A kaliforniai gyantásciprus (Calocedrus decurrens, egyes forrásokban tévesen: Libocedrus decurrens) a ciprusfélék családjába sorolt gyantásciprus (Calocedrus) nemzetség legismertebb faja.
Megnézni Növénytársulás és Kaliforniai gyantásciprus
Kanári babérlombú erdő
''Ocotea foetens'' ''Euphorbia longifolia'' ''Persea indica'' ''Pleiomeris canariensis'' ''Gesnouinia arbórea'' Csinos dárdahere ''(Dorycnium spectabile) Kanári bűzfa ''(Anagyris latifolia)'' Digitalis isabelliana''(Isoplexis isabelliana)'' ''Digitalis canariensis'' ''Aichryson laxum'' ''Pericallis hansenii'' ''Athyrium filix-femina'' kúszó láncpáfrány ''(Woodwardia radicans)'' ''Hymenophyllum tunbrigense'' borostyánlevelű fodorka ''(Asplenium hemionitis)''A kanári babérlombú erdő (Laurisilva canaria) a Makaronéziában növő babérlombú erdők egyik alapvető formációcsoportja.
Megnézni Növénytársulás és Kanári babérlombú erdő
Kaposense flórajárás
Szúrós csodabogyó Illír sáfrány Pirítógyökér A Kaposense a Dél-Dunántúlt felölelő Praeilliricum flóravidék egyik flórajárása.
Megnézni Növénytársulás és Kaposense flórajárás
Kaszonyi-hegy Természetvédelmi Terület
Keresztes vipera nőstény Vöröshasú unka Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye beregi részén, Barabás község határában található az ukrán-magyar határon fekvő Kaszonyi-hegy Magyarországra átnyúló, déli része, egy egykori szigetvulkán maradványa.
Megnézni Növénytársulás és Kaszonyi-hegy Természetvédelmi Terület
Kökénycserjések
A kökénycserjések (avagy xeroterm cserjések, Prunetalia spinosae, illetve Prunetalia R. Tx., 1952) a száraz és mezofil cserjések (avagy száraz cserjések és erdőszegélyek, Rhamno-Prunetea Rivas-Goday et Borja-Carbonell 1961) növénytársulástani osztályának egyetlen, Magyarországon is előforduló rendje.
Megnézni Növénytársulás és Kökénycserjések
Középső-Urál
A Középső-Urál (oroszul: Средний Урал) az oroszországi Urál hegylánc része.
Megnézni Növénytársulás és Középső-Urál
Kőrises égerláp
A kőrises égerláp (Fraxino pannonicae-Alnetum) az égeres láperdőre emlékeztető növénytársulás.
Megnézni Növénytársulás és Kőrises égerláp
Kecskedarázs
A kecskedarázs (Vespula vulgaris) a rovarok (Insecta) osztályának hártyásszárnyúak (Hymenoptera) rendjébe, ezen belül a fullánkosdarázs-alkatúak (Apocrita) alrendjébe és a redősszárnyú darazsak (Vespidae) családjába tartozó faj.
Megnézni Növénytársulás és Kecskedarázs
Keranga
Keranga Timor szigetén Baeckea frutescens és Melaleuca leucadendron fákkal Kancsókák (Nepenthes rafflesiana és Nepenthes gracilis) kapaszkodnak egy bokorra Timor szigetén, a Bako Nemzeti Parkban A keranga (trópusi fenyérerdő, Szunda-vidéki fenyérerdő) a trópusok egyik intrazonális növénytársulása.
Megnézni Növénytársulás és Keranga
Kisrencehínárok
Magyarország vízi növénytársulásainak rendszertani felosztásában a kisrencehínárok társulásosztályának (Utricularietea intermedio-minoris Den Hartog & Segal, 1964) jellegzetesen boreális, Magyarországon reliktum jellegű, igen ritka növénytársulásai a nagyon kevés tápanyagot tartalmazó, extrém savanyú vizekben, a tőzegmohás ingólápok mélyedéseiben kialakuló igen kicsiny vízterekben nőnek.
Megnézni Növénytársulás és Kisrencehínárok
Kontinentális sziki szukkulens és egyéves tófenék-vegetáció
A kontinentális sziki szukkulens és egyéves tófenék-vegetáció (Thero-Suaedetea Vicherek 1973 em. Borhidi 2003) a kontinentális sziknövényzet egyik, a Kárpát-medencében is többfelé megtalálható növénytársulástani osztálya.
Megnézni Növénytársulás és Kontinentális sziki szukkulens és egyéves tófenék-vegetáció
Kontinentális szukkulens sziki vegetáció
A kontinentális szukkulens sziki vegetáció (Camphorosmo-Salicornietalia) a kontinentális sziki szukkulens és egyéves tófenék-vegetáció (Thero-Suaedetea) növénytársulástani osztálya egyik rendje.
Megnézni Növénytársulás és Kontinentális szukkulens sziki vegetáció
Láp
A láp olyan, állandó vízhatásnak kitett terület, amelynek élő rendszerei tőzeget halmoznak fel úgy, hogy a folyamatosan vastagodó tőzegrétegek növekedése és (bomlás vagy erózió okozta) fogyása hosszú távon egyensúlyba kerül.
Megnézni Növénytársulás és Láp
Láperdők és lápcserjések
A lápok jellegzetes atlanti-boreális élőhelyek.
Megnézni Növénytársulás és Láperdők és lápcserjések
Láprét
A láprétek olyan fátlan növénytársulások, amelyek gyökérszintjében a gyakori vízelöntés miatt reduktív körülmények alakulnak ki.
Megnézni Növénytársulás és Láprét
Lomblevelű erdők
Lomblevelű erdő A lomblevelű erdők (Aestilignosa) védett rügyű, évgyűrűs, lombhullató, tropofita életmódú fák és cserjék növénytársulásai.
Megnézni Növénytársulás és Lomblevelű erdők
Lord Howe-sziget
A Lord Howe-sziget egy apró (14,5 km²-es) sziget a Csendes-óceánban, 600 km-rel keletre Ausztrália partjaitól.
Megnézni Növénytársulás és Lord Howe-sziget
Madárbirscserjés
A madárbirscserjés (Cotoneastro tomentosi-Amelanchieretum Jakucs, 1961), avagy fanyarka-madárbirs cserjés (Cotoneastro-Amelanchieretum) a melegkedvelő szubmediterrán cserjések (Berberidion Br-Bl.) társulástani csoportjának egyik, Magyarországon is elterjedt növénytársulása.
Megnézni Növénytársulás és Madárbirscserjés
Magyar szöcskeegér
A magyar szöcskeegér (Sicista trizona) az emlősök (Mammalia) osztályának rágcsálók (Rodentia) rendjébe, ezen belül az ugróegérfélék (Dipodidae) családjába tartozó faj.
Megnézni Növénytársulás és Magyar szöcskeegér
Magyarország kaszálói és magasfüvű rétjei
Réti here ''(Trifolium pratense)'' Magyarország kaszálóinak és magasfüvű rétjeinek növénytársulásait egyetlen társulástani osztályba vonják össze: magasfüvű rétek és kaszálók (Molinio-Arrhenatheretea R.
Megnézni Növénytársulás és Magyarország kaszálói és magasfüvű rétjei
Magyarország növényzete
Magyarország zöld műholdképe Juhász Gyula-emlékfa Makón Szinte Magyarország egész területe a Pannonicum flóratartomány belső részére esik; a flóratartomány határain kívülre csak kis, határszéli területei terjeszkednek.
Megnézni Növénytársulás és Magyarország növényzete
Magyarország sovány legelői és törpecserjései
Magyarország sovány legelői és törpecserjéseit egyetlen társulástani osztályba vonják össze: sovány legelők és félcserjések (Calluno-Ulicetea Br.-Bl. et R. Tx. ex Klika & Hadač 1944).
Megnézni Növénytársulás és Magyarország sovány legelői és törpecserjései
Magyarország védett növényfajainak törvényi védelme
A hazánkban történő, természetvédelemmel kapcsolatos tevékenységek előtörténete az 1800-as években kezdődött és egészen a már nevében és tartalmában is természetvédelminek tekinthető, 1935-ben megalkotott erdő- és természetvédelmi törvényig tartott.
Megnézni Növénytársulás és Magyarország védett növényfajainak törvényi védelme
Mangroveerdő
A mangroveerdő a trópusi növényzeti öv egyik intrazonális növénytársulása.
Megnézni Növénytársulás és Mangroveerdő
Mészkedvelő fenyvesek
A mészkedvelő fenyvesek növénytársulástani csoportja (Erico–Pinion, illetve Erico–Pinetalia rendje) a dombságokon és alacsonyhegységekben növő, xeroterm erdei- és feketefenyvesek társulásait öleli fel; Magyarországon két-három társulásukat találhatjuk meg néhány, kis kiterjedésű, reliktum jellegű folton a nyugati-délnyugati határvidéken.
Megnézni Növénytársulás és Mészkedvelő fenyvesek
Mészkerülő lombos erdők
A mészkerülő lombos erdők (Quercetalia roboris R. Tx. 1931) a mezofil lombos erdők osztályának egyik társulástani rendje, amely a mészkerülő tölgyesek és nyíres-tölgyesek társulásait foglalja össze.
Megnézni Növénytársulás és Mészkerülő lombos erdők
Mecsek
A Mecsek középhegység a Dél-Dunántúlon, Pécstől északra.
Megnézni Növénytársulás és Mecsek
Melegkedvelő szubmediterrán cserjések
A melegkedvelő szubmediterrán cserjések (Berberidion Br-Bl.) a kökénycserjések (avagy xeroterm cserjések, Prunetalia spinosae R. Tx., 1952) növénytársulástani rendjének egyik, Magyarországon is elterjedt társulástani csoportja.
Megnézni Növénytársulás és Melegkedvelő szubmediterrán cserjések
Molyhos tölgy
Levelei és termései (toulouse-i múzeum) ''Quercus pubescens'' A molyhos tölgy (Quercus pubescens) a bükkfavirágúak (Fagales) közé tartozó tölgy nemzetség egyik tipikusan európai, hazánkban is gyakori faja.
Megnézni Növénytársulás és Molyhos tölgy
Monokultúra
A monokultúra az agráriumban (szántóföldi növénytermesztésben) elterjedt szakkifejezés (terminus technicus).
Megnézni Növénytársulás és Monokultúra
Nagy szikibagoly
A nagy szikibagoly vagy nagy szikibagolylepke (Gortyna borelii) egy Európában több helyen előforduló, ám Magyarországon kiemelt jelentőségű lepkefaj, populációjának súlypontja itt található, a faj egyedül itt nincsen végveszélyben.
Megnézni Növénytársulás és Nagy szikibagoly
Nagyrencehínárok
A nagyrencehínárok (Lemno-Utricularietalia Passarge, 1978) a felszíni lebegőhínárok társulásosztályának (Lemnetea de Bolós & Masclans, 1955) egyik társulástani rendje.
Megnézni Növénytársulás és Nagyrencehínárok
Naszály (hegy)
A Naszály a Dunakanyarban elhelyezkedő, úgynevezett Duna-balparti rögök legmagasabb és egyben legismertebb hegye.
Megnézni Növénytársulás és Naszály (hegy)
Nádasok és magassásosok
Nád ''(Phragmites australis)'' A nádasok és magassásosok társulástani osztálya Magyarország mocsári és lápi növényzetének leglátványosabb, messziről is feltűnő növénytársulásait foglalja össze.
Megnézni Növénytársulás és Nádasok és magassásosok
Növényföldrajz
A főbb florisztikai régiók Alexander von Humboldt, a növényföldrajz úttörője A növényföldrajz (geobotanika, fitogeográfia) a növényfajok és növényzeti típusok földrajzi elterjedésével foglalkozó tudományág, a botanika és a természeti földrajz határterülete és egyúttal az életföldrajz (biogeográfia) résztudománya, illetve az ökológia társtudománya.
Megnézni Növénytársulás és Növényföldrajz
Növényformáció
A növényformáció a vegetációnak az az alapegysége, amit a nagyobb területi egységek növényzeti típusainak vázlatos (kis léptékű) leírására használnak.
Megnézni Növénytársulás és Növényformáció
Növénytársulástan
A növénytársulástan (fitocönológia) a vegetáció részletes jellemzésével (a növénytársulások és alegységeik elkülönítésével, leírásával) foglalkozó tudományág.
Megnézni Növénytársulás és Növénytársulástan
Növényzet vertikális zonalitása
A növényzet vertikális zonalitása egy-egy növényzeti övön belül, intrazonális helyzetben alakul ki a domborzat, azaz a hegyvidék speciális éghajlati viszonyainak hatására.
Megnézni Növénytársulás és Növényzet vertikális zonalitása
Növényzeti övek
A Föld növényzeti övei (a zonobiomok) az éghajlati öveknek megfelelően kialakult fitocönológiai formációcsoportok.
Megnézni Növénytársulás és Növényzeti övek
Neogradense flórajárás
A Neogradense flórajárás az Északi-középhegységet felölelő Matricum flóravidék északnyugati részének a Felvidékre is átnyúló flórajárása.
Megnézni Növénytársulás és Neogradense flórajárás
Nyitvatermők
A nyitvatermők a virágos növények vagy magvas növények (Spermaophyta) egyik nagy csoportja.
Megnézni Növénytársulás és Nyitvatermők
Oázis
Ubári oázis a Szahara líbiai részén Az oázis (a görög όασις szóból, ami az ókori egyiptomi wḥ3t szóra vezethető vissza) olyan sivatagi ökoszisztéma, állat- és növénytársulás, amely a tágabb földrajzi-ökológiai környezetre nem jellemző vízforrások (források, kutak, folyók és mesterséges csatornák stb.) közelében alakult ki.
Megnézni Növénytársulás és Oázis
Oligotróf síklápok
Az oligotróf síklápok társulástani rendje (Caricetalia fuscae Koch 1926 em. Klika 1934) a tőzegmohás síklápok és dagadólápok semlyéktársulásai közül alapvetően a síklápok a láprétek növénytársulásait fogja közös rendszertani kategóriába.
Megnézni Növénytársulás és Oligotróf síklápok
Orientális faunaterület
Az orientális faunaterület (Dél- és Délkelet-Ázsia) a legtöbb szerző szerint az óvilági faunabirodalom (Arctogea) része.
Megnézni Növénytársulás és Orientális faunaterület
Oroszország világörökségi helyszínei
Oroszország területéről eddig harmincegy helyszín került fel a világörökségi listára, harmincegy helyszín a javaslati listán várakozik a felvételre.
Megnézni Növénytársulás és Oroszország világörökségi helyszínei
Paleoklimatológia
12000 körül 5000 körül, a (mostaninál melegebb) ú.n. holocén éghajlati optimum idején A paleoklimatológia a földtörténeti korok éghajlati viszonyait vizsgáló tudományág, amely eredményeit rendkívül különböző tudományterületekről nyeri.
Megnézni Növénytársulás és Paleoklimatológia
Pilisense flórajárás
A Pilisense a Dunántúli-középhegységet felölelő Bakonyicum flóravidék északi részének egyik flórajárása.
Megnézni Növénytársulás és Pilisense flórajárás
Piros kígyószisz
A piros kígyószisz (Echium maculatum) a borágófélék (Boraginaceae) családjába tartozó kígyószisz (Echium) nemzetség egyik faja.
Megnézni Növénytársulás és Piros kígyószisz
Pontusi havasszépe
A pontusi havasszépe (pontuszi hangarózsa, Rhododendron ponticum, Rhododendron pontica) a kétszikűek (Magnoliopsida) osztályának az hangavirágúak (Ericales) rendjéhez, ezen belül a hangafélék (Ericaceae) családjához tartozó faj.
Megnézni Növénytársulás és Pontusi havasszépe
Puhafaligetek
fehér fűz ''(Salix alba)'' törékeny fűz ''(Salix fragilis)'' fehér nyár ''(Populus alba)'' fekete nyár ''(Populus nigra)'' A puhafaligetek (Salicion albae) Soó, 1930 em.
Megnézni Növénytársulás és Puhafaligetek
Pusztai gyepek
A pusztai gyepek („száraz” gyepek) a félsivatagi vagy ahhoz közeli, arid éghajlatú területek fátlan növénytársulásai.
Megnézni Növénytársulás és Pusztai gyepek
Pusztai növénytársulások
A szárazságtűrő (xerophyta) pusztai növények többnyire zárt társulásai jellemzően kontinentális éghajlaton alakulnak ki.
Megnézni Növénytársulás és Pusztai növénytársulások
Putorana-fennsík
A Putorana-fennsík középhegység jellegű, több mint 250 000 km² területű tájegység, fennsík Közép-Szibériában, a Tajmir-félszigettől délre, kevéssel az északi sarkkörön túl; a Közép-szibériai-fennsík északnyugati, legmagasabbra emelkedő része.
Megnézni Növénytársulás és Putorana-fennsík
Réti kakukkszegfű
A réti kakukkszegfű (Lychnis flos-cuculi) a szegfűfélék (Caryophyllaceae) családjának kakukkszegfű (Lychnis) nemzetségébe tartozó, évelő.
Megnézni Növénytársulás és Réti kakukkszegfű
Reliktum faj
Reliktum fajnak vagy maradványfajnak (illetve élő kövületeknek) adott területen korábbi földtörténeti korokból fennmaradt adott állat- és növényfajokat nevezzük, melyek az ún.
Megnézni Növénytársulás és Reliktum faj
Rupp-hegy
A Rupp-hegy a budaörsön húzódó Csíki-hegyek vonulatának legkeletebbre eső tagja, közigazgatásilag Budapest XI. kerületéhez tartozik, amin belül Pösingermajor városrészben található.
Megnézni Növénytársulás és Rupp-hegy
Saladiense flórajárás
A Saladiense a Dél-Dunántúlt felölelő Praeilliricum flóravidék nyugati flórajárása.
Megnézni Növénytársulás és Saladiense flórajárás
Sárbogárd
Sárbogárd város a Közép-Dunántúl régióban, Fejér vármegye déli részén, a Sárbogárdi járás székhelye.
Megnézni Növénytársulás és Sárbogárd
Síklápok
Feltöltődő láp Átszivárgásos láp A láp élő rendszerei tőzeget halmoznak fel úgy, hogy a folyamatosan vastagodó tőzegrétegek növekedése és (bomlás vagy erózió okozta) fogyása hosszú távon egyensúlyba kerül.
Megnézni Növénytársulás és Síklápok
Semlyéksásosok
Bugás sásos ''(Caricetum paniculatae)'' A semlyéksásosok a magassásos növénytársulások (Magnocaricetalia) egyik társulástani alcsoportja.
Megnézni Növénytársulás és Semlyéksásosok
Serra da Capivara Nemzeti Park
A Serra da Capivara Nemzeti Park Brazília északkeleti részén található, Piauí állam délkeleti részén.
Megnézni Növénytársulás és Serra da Capivara Nemzeti Park
Soó Rezső
Berei Soó Rezső (Székelyudvarhely, 1903. augusztus 1. – Budapest, 1980. február 10.) Kossuth-díjas (1951, 1954) magyar botanikus, egyetemi tanár, az MTA tagja (levelező 1947, rendes 1951).
Megnézni Növénytársulás és Soó Rezső
Somogyicum flórajárás
A Somogyicum a Praeilliricum flóravidék (Dél-Dunántúl) középső flórajárása.
Megnézni Növénytársulás és Somogyicum flórajárás
Sopianicum flórajárás
A Sopianicum a Dél-Dunántúlt felölelő Praeilliricum flóravidék délkeleti flórajárása.
Megnézni Növénytársulás és Sopianicum flórajárás
Soproni-hegység
A Soproni-hegység (németül Ödenburger Gebirge vagy Brennberger Hügelland, horvátul Šopronsko gorje) az Alpokalja egyik, az osztrák–magyar határon átívelő kistája Győr-Moson-Sopron vármegye, illetve Burgenland területén.
Megnézni Növénytársulás és Soproni-hegység
Száraz és félszáraz sziklai és pusztai gyepek
Száraz és félszáraz sziklai és pusztai gyepeknek (Festuco–Brometea Br-Bl. et R. Tx. ex Klika et Hadač, 1944) a pionír és száraz gyepek egyik társulástani osztályát nevezzük.
Megnézni Növénytársulás és Száraz és félszáraz sziklai és pusztai gyepek
Száraz és mezofil cserjések
A száraz és mezofil cserjések növénytársulástani osztályát (Rhamno-Prunetea Rivas-Goday et Borja-Carbonell 1961) sajátos megjelenésük és szerkezetük miatt különböztetik meg az erdőktől.
Megnézni Növénytársulás és Száraz és mezofil cserjések
Százszorszép (növényfaj)
A százszorszép vagy vadszázszorszép (Bellis perennis) az őszirózsafélék (Asteraceae) családjába, az őszirózsaformák (Asteroideae) alcsaládjába tartozó növényfaj.
Megnézni Növénytársulás és Százszorszép (növényfaj)
Szőcei tőzegmohás láprét
A Szőce falu határában, a Szőce-patak völgyében található, 127 ha területű láprét az Őrségi Nemzeti Park egyik leghíresebb és legjelentősebb, fokozottan védett része, ahol természetvédelmi kutatóház is működik.
Megnézni Növénytársulás és Szőcei tőzegmohás láprét
Szikes puszták
A szikes puszta a kontinentális sziknövényzet egyik, a Kárpát-medencében is többfelé megtalálható típusa (növénytársulástani osztálya).
Megnézni Növénytársulás és Szikes puszták
Szikfoknövényzet
A növénytársulástani értelemben vett szikfoknövényzet (Festuco-Puccinellietalia Soó 1968) a szikes puszták egyik társulástani rendje.
Megnézni Növénytársulás és Szikfoknövényzet
Sziki cickafark
A sziki cickafark (Achillea aspleniifolia) a fészkesvirágzatúak (Asterales) rendjébe sorolt őszirózsafélék (Asteraceae) családjának őszirózsaformák (Asteroideae) alcsaládjában.
Megnézni Növénytársulás és Sziki cickafark
Sziki tölgyes
A sziki tölgyes (Festuco pseudovinae – Quercetum) az enyhén lúgos kémhatású szolonyec szikes talajok jellemző növénytársulása.
Megnézni Növénytársulás és Sziki tölgyes
Sziklagyepek
A sziklagyepek (lithophyta) a középhegységek csekély talajborítású területeinek pionír társulásai.
Megnézni Növénytársulás és Sziklagyepek
Sziklai erdeifenyves
A sziklai erdeifenyves (Calamagrosti variae–Pinetum sylvesris) a mészkedvelő fenyvesek növénytársulástani csoportjának (Erico–Pinion), tágabb értelemben a xeroterm fenyvesek (Erico–Pinetalia rendjének) egyik növénytársulása.
Megnézni Növénytársulás és Sziklai erdeifenyves
Szolonyec szikfoknövényzet
A szolonyec szikfoknövényzet (Puccinellenion limosae Varga & V.Sipos ex Borhidi 2003) a szikes puszták társulástani osztályában a szikfoknövényzet rendjének (és egyúttal a szikfoktársulások (Puccinellion limosae Soó 1933 em.
Megnézni Növénytársulás és Szolonyec szikfoknövényzet
Szubkontinentális sziklai gyepek
A szubkontinentális sziklai gyepeken belül erősen különböznek egymástól a mészkerülő (szilikátos kőzeteken növő) és a mészkedvelő (mészkövön, illetve dolomiton megtelepülő) társulások.
Megnézni Növénytársulás és Szubkontinentális sziklai gyepek
Szubmediterrán és szubkontinentális xeroterm erdők
A szubmediterrán és szubkontinentális xeroterm erdők (Quercetea pubescentis (Doing 1955) Scamoni & Passarge 1959), illetve: európai szubmediterrán és szubkontinentális száraz erdők (Quercetea pubescentis-petreae (Oberd., 1948) Jakucs, 1960) a lomblevelű erdők egyik osztálya.
Megnézni Növénytársulás és Szubmediterrán és szubkontinentális xeroterm erdők
Szuharfélék
A szuharfélék (Cistaceae) a mályvavirágúak (Malvales) rendjébe tartozó növénycsalád.
Megnézni Növénytársulás és Szuharfélék
Szukcesszió
Az ökológiában szukcessziónak a növénytársulások fokozatos, egy irányba mutató fejlődését nevezzük.
Megnézni Növénytársulás és Szukcesszió
Szurdokerdő
Hegyi juhar ''(Acer pseudoplatanus)'' Magas kőris ''(Fraxinus excelsior)'' Gímpáfrány ''(Asplenium scolopendrium)'' Sárgaárvacsalán ''(Galeobdolon luteum)'' Díszes vesepáfrány ''(Polystichum setiferum)'' A szurdokerdők a párás, nedves, hűvös völgyek mélyén, erősen kőzettörmelékes felszíneken alakultak ki.
Megnézni Növénytársulás és Szurdokerdő
Tajga
A tajga földrajzi elhelyezkedése a tundra és sztyepp között A tajga a nevét is viselő éghajlati öv, egyúttal az északi flórabirodalom (holarktisz) eurázsiai–boreális és észak-amerikai–boreális flóraterületének jellemző növénytársulása; döntően nagyon kis fajszámú tűlevelű erdő.
Megnézni Növénytársulás és Tajga
Talaj
Talajszelvény, a főbb talajszintek megjelölésével A talaj a földkéreg legkülső, laza, termékeny rétege.
Megnézni Növénytársulás és Talaj
Tatárjuharos lösztölgyes
A tatárjuharos lösztölgyes (Aceri tatarico - Quercetum 1955, Zólyomi Bálint; Aceri tatarici-Quercetum roboris 1957, Zólyomi Bálint) Magyarország egyetlen síksági klímazonális erdőtársulása, a pannóniai erdős sztyeppek megsemmisülő típusa.
Megnézni Növénytársulás és Tatárjuharos lösztölgyes
Tádzsikisztán világörökségi helyszínei
Tádzsikisztán területéről eddig négy helyszín került fel a világörökségi listára, tizenöt helyszín a javaslati listán várakozik a felvételre.
Megnézni Növénytársulás és Tádzsikisztán világörökségi helyszínei
Társulás (egyértelműsítő lap)
* Társulás növénytársulás mint biológiai fogalom.
Megnézni Növénytársulás és Társulás (egyértelműsítő lap)
Télisásos láprét
Téli sás ''(Cladium mariscus)'' A télisásos láprét (Cladio marisci-Schoenetum nigricantis Soó 1930), illetve Cladio-Schoenetum az üde mészkedvelő rétlápok (Caricion davallianae) társulástani csoportjának egyik növénytársulása.
Megnézni Növénytársulás és Télisásos láprét
Tűzhányó kígyószisz
A tűzhányó kígyószisz (Echium vulcanorum) a borágófélék (Boraginaceae) családjába tartozó kígyószisz (Echium) nemzetség egyik faja.
Megnézni Növénytársulás és Tűzhányó kígyószisz
Törpekákás iszaptársulások
A törpekákás iszaptársulások (Isoëto-Nanojuncetea Br-Bl. et R. Tx. ex Westhoff & al. 1946) törpe termetű, egyéves növények többnyire rövid életű és változékony, kis kiterjedésű pionír társulásai.
Megnézni Növénytársulás és Törpekákás iszaptársulások
Törpekákások
Apró csetkáka ''(Eleocharis acicularis)'' A törpekákás iszaptársulások (Isoëto-Nanojuncetea Br-Bl. et R. Tx. ex Westhoff & al. 1946) társulástani osztálynak egyetlen, Magyarországon is előforduló rendje a törpekákásoké (Nanocyperetalia Klika 1935).
Megnézni Növénytársulás és Törpekákások
Teleki-virág
A Teleki-virág vagy pompás Teleki-virág (Telekia speciosa) a fészkesvirágzatúak (Asterales) rendjéhez, ezen belül az őszirózsafélék (Asteraceae) családjához tartozó, Magyarországon védett faj.
Megnézni Növénytársulás és Teleki-virág
Toboztermők
A toboztermők (Pinophyta) a növényvilág (Plantae) egyik törzse.
Megnézni Növénytársulás és Toboztermők
Tornense flórajárás
A Tornense flórajárás az Északi-középhegységet felölelő Matricum flóravidék egyik, Magyarország határain túlnyúló flórajárása.
Megnézni Növénytársulás és Tornense flórajárás
Ukrajna
Ukrajna kelet-európai állam.
Megnézni Növénytársulás és Ukrajna
Vadkár
A vadkár a vad normális életvitele – táplálkozás, mozgás és a búvóhely készítése, annak használata – során okozott gazdasági hátrány, azaz kár, amit az általa használt területen lévő mezőgazdaságilag művelt vagy erdőterületeken okoz.
Megnézni Növénytársulás és Vadkár
Várzeaerdő
Várzeaerdő Marajó szigetén Rio Pardo folyó mentén A várzeaerdő a trópusi növényzeti öv egyik intrazonális növénytársulása.
Megnézni Növénytársulás és Várzeaerdő
Vízi növényzet
A vízi növénytársulások viszonylag fajszegények, de az egyes társulások meglehetősen gyorsan váltják egymást.
Megnézni Növénytársulás és Vízi növényzet
Vegetáció
A vegetáció (növényzet) egy-egy terület növénytársulásainak összessége, tehát egy komplex módon megjelenő, sok fajból és egyedből álló, összetett kapcsolatrendszerrel működő növénytakaró.
Megnézni Növénytársulás és Vegetáció
Zárt dolomitsziklagyep
A zárt dolomitsziklagyep (Festuco pallenti-Brometum pannonici Zólyomi, 1958) a sziklagyepek egyik, edafikus növénytársulása a szubmediterrán mészkő-dolomitsziklagyepek (Bromo-Festucion pallentis Zólyomi, 1966) társulástani csoportjában.
Megnézni Növénytársulás és Zárt dolomitsziklagyep
Zsombékosok
Bugás sásos ''(Caricetum paniculatae)'' A zsombékosok (Caricenion rostratae Bal.-Tul. 1963, Oberd. et al. 1967) a magassásos növénytársulások (Magnocaricetalia) egyik társulástani alcsoportja.
Megnézni Növénytársulás és Zsombékosok
1998 új világörökségi helyszínei
Az UNESCO Világörökség Bizottsága az 1998.
Megnézni Növénytársulás és 1998 új világörökségi helyszínei
2023 új világörökségi helyszínei
2023-ban két alkalommal kerültek fel új helyszínek a világörökségi listára.
Megnézni Növénytársulás és 2023 új világörökségi helyszínei