Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
45 kapcsolatok: A Habsburg-ház magyar trónfosztásai, A Szent Korona története, Aszaló, Érsekújvár, Báthori István Múzeum, Bécsi béke (1624), Beregszász, Bethlen Gábor, Cseszneki vár, Csuty Gáspár (udvarmester), Dallos Miklós, December 31., Ecsedi vár, Erdélyi Fejedelemség (1570–1711), Erdődy János (püspök), Esterházy Miklós (nádor), Esterházy-kastély (Kismarton), Földes, Gustav von Stiehle, Habsburg-ház, Harmincéves háború, II. Ferdinánd magyar király, III. Ferdinánd magyar király, Január 6., Kállói vár, Koháry Péter, Kora újkori magyar történelem, Kovacsóczy István, Litassy István, Magyarországi protestánsüldözések, Mikulov (Břeclavi járás), Miskolc története, Nagykároly, Nógrád (település), Szatmári vár, Szendrő (Magyarország), Szilágyi Virgil (politikus), Thurzó Imre, Thurzó Szaniszló (nádor), Várpalota története évszámokban, Veszprém vára, 1621, 1622, 1624, 17. század.
A Habsburg-ház magyar trónfosztásai
A Habsburg császár címere A magyar történelem során négy alkalommal került sor egy-egy Habsburg-házi uralkodó trónfosztására (detronizációra): 1620-ban, 1707-ben, 1849-ben és 1921-ben.
Új!!: Nikolsburgi béke és A Habsburg-ház magyar trónfosztásai · Többet látni »
A Szent Korona története
koronázási paláston Képes krónikában) Képes krónikából) A Szent Korona a magyar koronázási jelvények között az Országház kupolatermében Pallas Nagy Lexikonából A Szent Korona mint tárgy története, különösen annak óriási politikai, hatalmi jelentősége miatt, nagyon hányatott volt a „zivataros századok” alatt.
Új!!: Nikolsburgi béke és A Szent Korona története · Többet látni »
Aszaló
Aszaló község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Szikszói járásában, Miskolctól 18 kilométerre északkeletre a Hernád-völgyében található.
Új!!: Nikolsburgi béke és Aszaló · Többet látni »
Érsekújvár
Érsekújvár (szlovákul: Nové Zámky, németül: Neuhäus(e)l, latinul: Novum Castrum, törökül: Uyvar) város Szlovákiában.
Új!!: Nikolsburgi béke és Érsekújvár · Többet látni »
Báthori István Múzeum
A nyírbátori Báthori István Múzeum a Magyar Nemzeti Múzeum fiókintézménye.
Új!!: Nikolsburgi béke és Báthori István Múzeum · Többet látni »
Bécsi béke (1624)
Bethlen Gábor A bécsi béke 1624.
Új!!: Nikolsburgi béke és Bécsi béke (1624) · Többet látni »
Beregszász
Piactér – 1939 A városalapító Lampert herceg emléktáblája a római katolikus templom falán Beregszász (ukránul Берегове (Berehove), oroszul Береговo (Beregovo), németül Bergsaß, Lampertshaus) város Ukrajnában, Kárpátalján, a Beregszászi járás és Beregszász község székhelye.
Új!!: Nikolsburgi béke és Beregszász · Többet látni »
Bethlen Gábor
Iktári Bethlen Gábor (Marosillye, 1580. – Gyulafehérvár, 1629. november 15.) erdélyi fejedelem (1613–1629), I. Gábor néven megválasztott magyar király (1620–1621), a 17. századi magyar történelem egyik legjelentősebb személyisége.
Új!!: Nikolsburgi béke és Bethlen Gábor · Többet látni »
Cseszneki vár
A cseszneki vár a Bakony hegységben, a Győr és Zirc közötti 82-es főút mellett, Csesznek község felett található középkori vár.
Új!!: Nikolsburgi béke és Cseszneki vár · Többet látni »
Csuty Gáspár (udvarmester)
Csuty Gáspár Bethlen Gábor fejedelem udvarmestere.
Új!!: Nikolsburgi béke és Csuty Gáspár (udvarmester) · Többet látni »
Dallos Miklós
Örkényi Dallos Miklós (Győr, ? – Győr, 1630. március 24.) győri püspök és királyi tanácsos.
Új!!: Nikolsburgi béke és Dallos Miklós · Többet látni »
December 31.
Az év utolsó napja.
Új!!: Nikolsburgi béke és December 31. · Többet látni »
Ecsedi vár
Az ecsedi vár a Gutkeled nemzetség ősi birtokán, az Ecsed (a mai Nagyecsed) települést körülvevő lápból kiemelkedő négy sziget közül a legbeljebb levő harmadik szigeten épült fel.
Új!!: Nikolsburgi béke és Ecsedi vár · Többet látni »
Erdélyi Fejedelemség (1570–1711)
Az Erdélyi Fejedelemség (vagy Erdel Prensliği), a rákosi végzésre hivatkozva, a mohácsi csatavesztést követő kettős királyválasztás következményeként 1570-ben, a speyeri szerződés által létrejött történelmi államalakulat, az Oszmán Birodalom vazallus állama, amely jelentős szerepet töltött be a kora újkori magyar történelemben.
Új!!: Nikolsburgi béke és Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) · Többet látni »
Erdődy János (püspök)
Monyorókeréki gróf Erdődy János (? – 1624.) megyéspüspök.
Új!!: Nikolsburgi béke és Erdődy János (püspök) · Többet látni »
Esterházy Miklós (nádor)
Gróf galántai Esterházy Miklós (Galánta, 1582. április 8. – Nagyhöflány, 1645. szeptember 11.) nádor, családja fraknói ágának őse.
Új!!: Nikolsburgi béke és Esterházy Miklós (nádor) · Többet látni »
Esterházy-kastély (Kismarton)
A kismartoni Esterházy-kastély egykor magyarországi főúri lakhely volt, mely jelenleg az ausztriai Burgenland tartomány fővárosának, Eisenstadtnak (Kismarton) a jelképe.
Új!!: Nikolsburgi béke és Esterházy-kastély (Kismarton) · Többet látni »
Földes
Földes egy település Hajdú-Bihar vármegyében, a Püspökladányi járásban.
Új!!: Nikolsburgi béke és Földes · Többet látni »
Gustav von Stiehle
Gustav von Stiehle (Erfurt, 1823. augusztus 14. – Berlin, 1899. november 15.) porosz tábornok.
Új!!: Nikolsburgi béke és Gustav von Stiehle · Többet látni »
Habsburg-ház
A Habsburg-ház vagy Habsburg-dinasztia, amely ismert még Ausztriai-ház néven is, Európa történelmének az egyik legnagyobb és legbefolyásosabb uralkodóháza volt; a Habsburg-családból származott, amely család a nevét a mai Svájc területén fekvő birtokáról (váráról) kapta.
Új!!: Nikolsburgi béke és Habsburg-ház · Többet látni »
Harmincéves háború
A harmincéves háború vagy első harmincéves háború II. Mátyás, II. Ferdinánd és III. Ferdinánd uralkodása alatt (1618–1648) a Habsburgok összes koronatartományára és Közép-Európa jelentős részére kiterjedő háborúk sorozata volt. A 17. század világháborújának is emlegetik, egyike volt a legpusztítóbb konfliktusoknak, Európa minden hatalmát érintette. Becslések szerint a háború folyamán 8–11 millió ember vesztette életét. Ennél nagyobb pusztítást később csak a napóleoni háborúk, még később az első és második világháború és a két világháború közötti időszak (tehát a második harmincéves háború) okozott a kontinensen. Bár az összecsapásokat sokan vallásháborúként, a katolikusok és protestánsok ellentéteként határoztak meg, a háború fő törésvonalai a Német-római Birodalmon belül a megerősödésre törekvő császári hatalom és az abszolutizmussal szembeszálló választófejedelmek között húzódtak, míg az európai hegemóniáért a Habsburgok és a Bourbon-dinasztia vetélkedtek. A harmincéves háború évszázadokra állandósította a Német-római Birodalom politikai és területi megosztottságát. Míg a spanyol örökösödési háborúig a Francia Királyság vált Európa legerősebb katonai hatalmává, a 17. század második felére Svédország vált a Baltikum meghatározó tényezőjévé. A háborút záró vesztfáliai békekötés tekinthető a modern, az európai hatalmi egyensúlyra törekvő diplomácia születésének. A háború jelentős anyagi pusztulással és demográfiai veszteségekkel járt, egyes német területek (Brandenburg, Pomeránia, Württemberg) 60–70%-a elnéptelenedett. Mindez a kor hadseregeinek finanszírozási és ellátási módszerével, a civil lakosságra óriási terheket hárító „a háború önmagát táplálja” (bellum se ipsum alet) (idősebb Catónak tulajdonított mondás) szellemével magyarázható. A harmincéves háború hosszú távú eredményei közé sorolható, hogy a növekvő számú zsoldosseregek költségei kikényszerítették azokat az adminisztratív és pénzügyi változtatásokat, melyek Európa-szerte az abszolutisztikus rendszerek és a békeidőben is fenntartott, reguláris hadseregek létrejöttéhez vezettek. A háborúval járó taktikai változások és a korábbinál nagyobb létszámú seregek létrejötte hozzájárult a hadügyi forradalomból kimaradó Oszmán Birodalom 17. század végi legyőzéséhez. Az 1914–1945 közötti időszakot egyesek a „második harmincéves háború” időszakának nevezik. Már 1946-ban Charles de Gaulle úgy nyilatkozott: „A mi győzelmünkkel végződött harmincéves háború drámája számos váratlan eseményt foglalt magában”. Erről a teóriáról írt Sigmund Neumann könyvében, szerinte az első harmincéves háborúhoz hasonlóan a 20. század eleji nagy háború is több kisebb konfliktus eredménye.
Új!!: Nikolsburgi béke és Harmincéves háború · Többet látni »
II. Ferdinánd magyar király
II.
Új!!: Nikolsburgi béke és II. Ferdinánd magyar király · Többet látni »
III. Ferdinánd magyar király
III.
Új!!: Nikolsburgi béke és III. Ferdinánd magyar király · Többet látni »
Január 6.
Névnapok: Boldizsár + Anasztáz, Baltazár, Epifánia, Gáspár, Gazsó, Melchior, Melhior, Menyhért.
Új!!: Nikolsburgi béke és Január 6. · Többet látni »
Kállói vár
Nagykálló és a Kállói vár egy régi metszeten A Kállói vár előzménye a Kállay család V. László kori; mindössze egy 58 x 52 méter nagyságú erődített várkastély volt.
Új!!: Nikolsburgi béke és Kállói vár · Többet látni »
Koháry Péter
Báró csábrági és szitnyai Koháry Péter (1564 – 1631) katona, diplomata.
Új!!: Nikolsburgi béke és Koháry Péter · Többet látni »
Kora újkori magyar történelem
Kora újkori magyar történelem alatt a 16–18.
Új!!: Nikolsburgi béke és Kora újkori magyar történelem · Többet látni »
Kovacsóczy István
Körtvefájai Kovacsóczy István (? – Görgény vára, 1634. október) erdélyi nemesúr, 1622–1634 között erdélyi kancellár.
Új!!: Nikolsburgi béke és Kovacsóczy István · Többet látni »
Litassy István
Litassy István nyitrai várparancsnok, Bars vármegye országgyűlési követe.
Új!!: Nikolsburgi béke és Litassy István · Többet látni »
Magyarországi protestánsüldözések
A 16. század derekára a Magyar Királyságban is elterjedt a reformáció.
Új!!: Nikolsburgi béke és Magyarországi protestánsüldözések · Többet látni »
Mikulov (Břeclavi járás)
Mikulov (németül Nikolsburg, régi magyar neve: Miklósvár) város Csehországban, (Dél-Morvaországban).
Új!!: Nikolsburgi béke és Mikulov (Břeclavi járás) · Többet látni »
Miskolc története
Városháza, Barlangfürdő Miskolc története évre vezethető vissza, az ezt bizonyító leleteket az avasi Tűzkövesen tárták fel.
Új!!: Nikolsburgi béke és Miskolc története · Többet látni »
Nagykároly
Nagykároly (korábban Careii Mari,, jiddisül קרולי/ קראלע Krole, Kruli) megyei jogú város (municípium) Romániában, Szatmár megyében.
Új!!: Nikolsburgi béke és Nagykároly · Többet látni »
Nógrád (település)
Nógrád várának rekonstrukciós rajza Nógrád község Nógrád vármegyében, a Rétsági járásban.
Új!!: Nikolsburgi béke és Nógrád (település) · Többet látni »
Szatmári vár
Szatmári vár 1662-ben Szatmári vár 1688-ban Szatmár vára Szatmárnémeti belvárosának helyén állt.
Új!!: Nikolsburgi béke és Szatmári vár · Többet látni »
Szendrő (Magyarország)
Szendrő város Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, az Edelényi járásban.
Új!!: Nikolsburgi béke és Szendrő (Magyarország) · Többet látni »
Szilágyi Virgil (politikus)
Székelyföldvári Szilágyi Virgil (Écska, 1824. november 28. – Budapest, 1892. december 30.) ügyvéd, országgyűlési képviselő, lapszerkesztő.
Új!!: Nikolsburgi béke és Szilágyi Virgil (politikus) · Többet látni »
Thurzó Imre
Betlenfalvi Thurzó Imre (Nagybiccse, 1598. szeptember 11. – Nikolsburg, 1621. október 19.) árvai főispán, királyi táblabíró.
Új!!: Nikolsburgi béke és Thurzó Imre · Többet látni »
Thurzó Szaniszló (nádor)
Bethlenfalvi Thurzó Szaniszló (Bajmóc, 1576. július 24. – Lőcse, 1625. május 1.) főpohárnokmester később nádor, a Thurzó család szepesi ágából.
Új!!: Nikolsburgi béke és Thurzó Szaniszló (nádor) · Többet látni »
Várpalota története évszámokban
Időrendi felsorolás a kezdetektől.
Új!!: Nikolsburgi béke és Várpalota története évszámokban · Többet látni »
Veszprém vára
Veszprém vára visszabontott erődítmény Veszprém városának központjában.
Új!!: Nikolsburgi béke és Veszprém vára · Többet látni »
1621
Nincs leírás.
Új!!: Nikolsburgi béke és 1621 · Többet látni »
1622
Nincs leírás.
Új!!: Nikolsburgi béke és 1622 · Többet látni »
1624
Nincs leírás.
Új!!: Nikolsburgi béke és 1624 · Többet látni »
17. század
A 17.
Új!!: Nikolsburgi béke és 17. század · Többet látni »
