Tartalomjegyzék
51 kapcsolatok: Afrika, Aggteleki Nemzeti Park, Apollónia (Illíria), Aral-tó, Újvilági keselyűfélék, Őrség, Észak-Írország, Északnyugati-Kárpátok, Beregszászi-dombvidék, Chilecebus, Clypeaster, Echinolampas, Elefántmadár-félék, Eljegesedés, Emlősök, Eperjes tanösvény, Erdélyi-érchegység, Fehér-Drin kanyon, Gímes, Gömör–Szepesi-érchegység, Gyergyócsomafalva, Hetényi Magdolna, Holocén, Kainozoikum, Kárpát-medence, Kárpátalja domborzata, Kárpátaljai-alföld, Központi-alpi egység, Királykeselyű, Legnagyobb vulkánkitörések listája, Mecsek, Nagy Lajos (geológus), Negyedidőszak, Nyírség, Orogén fázisok listája, Othenio Abel, Paleogén, Pörgekarúak, Pliocén, Pozsegai-medence, Rák-tó, Rodon-fok, Skandináv-hegység, Slovenske gorice, Szarvasfélék, Tűzhányó, Tisza (mikrokontinens), Ukrajna, Vágfarkasd, Vendel Miklós, ... Bővíteni index (1 több) »
Afrika
Afrika a maga 29,76 millió km²-nyi területével (Ázsia és Amerika után) a Föld harmadik legnagyobb kontinense, a szárazföldi területek 20%-át fedi le.
Megnézni Neogén és Afrika
Aggteleki Nemzeti Park
Az Aggteleki Nemzeti Park (ANP) Magyarország negyedikként alapított nemzeti parkja, melyet 1985-ben az Aggteleki Tájvédelmi Körzetből hoztak létre.
Megnézni Neogén és Aggteleki Nemzeti Park
Apollónia (Illíria)
Apollónia (ógörög Aπολλωνία) az ókori Illíria déli részének egyik legjelentősebb, az.
Megnézni Neogén és Apollónia (Illíria)
Aral-tó
Az Aral-tó vízgyűjtő területe Az Aral-tó (kazakul Арал теңізі / Aral tengizi, üzbégül Orol dengizi) Kazahsztán és Üzbegisztán határvidékén, a Kaszpi-tengertől keletre, a Turáni-alföldön elhelyezkedő lefolyástalan sóstó.
Megnézni Neogén és Aral-tó
Újvilági keselyűfélék
Az újvilági keselyűfélék vagy pulykakeselyű-félék (Cathartidae) a madarak (Aves) osztályába és az újvilági keselyűalakúak (Cathartiformes) rendjébe tartozó család.
Megnézni Neogén és Újvilági keselyűfélék
Őrség
skanzen egyik lakóépülete, 12934. számú műemlék Az Őrség zömében Nyugat-Magyarországon, kisebb részben a szlovéniai Muravidéken található történeti és néprajzi tájegység.
Megnézni Neogén és Őrség
Észak-Írország
Észak-Írország az Egyesült Királyság része az Ír-sziget északkeleti részén.
Megnézni Neogén és Észak-Írország
Északnyugati-Kárpátok
Az Északnyugati-Kárpátok, (helyenként Nyugati-Kárpátok) a Kárpátok legszélesebb (250–300 km) s egyben a legmagasabb szakasza.
Megnézni Neogén és Északnyugati-Kárpátok
Beregszászi-dombvidék
A Beregszászi-dombvidék a kárpátaljai Beregszászi járás valamint a Kárpátaljai-alföld legmagasabb része, amelynek abszolút magassága 220-365 méter között változik (legmagasabb pontja a Nagy-hegy, 365,7 m).
Megnézni Neogén és Beregszászi-dombvidék
Chilecebus
A Chilecebus az emlősök (Mammalia) osztályának a főemlősök (Primates) rendjéhez, ezen belül a csuklyásmajomfélék (Cebidae) családjához és a csuklyásmajomformák (Cebinae) alcsaládjához tartozó kihalt nem.
Megnézni Neogén és Chilecebus
Clypeaster
''Clypeaster aegyptiacus'' ''Clypeaster insignis'' ''Clypeaster japonicus'' ''Clypeaster luetkeni'' ''Clypeaster marinanus'' ''Clypeaster reticulatus'' ''Clypeaster sanchezi'' ''Clypeaster subdepressus'' lárva A Clypeaster a tengerisünök (Echinoidea) osztályának Clypeasteroida rendjébe, ezen belül a Clypeasteridae családjába tartozó nem.
Megnézni Neogén és Clypeaster
Echinolampas
Az Echinolampas a tengerisünök (Echinoidea) osztályának Echinolampadoida rendjébe, ezen belül az Echinolampadidae családjába tartozó nem.
Megnézni Neogén és Echinolampas
Elefántmadár-félék
Az elefántmadarak egykor Madagaszkár szigetén élt, hatalmasra nőtt röpképtelen madarak.
Megnézni Neogén és Elefántmadár-félék
Eljegesedés
Eljegesedés (illusztráció) Az eljegesedés hosszútávú éghajlati változás, amely alatt a Föld átlaghőmérséklete jelentősen csökken, ennek következtében sarki és kontinentális jégtakaró alakul ki.
Megnézni Neogén és Eljegesedés
Emlősök
Az emlősök (Mammalia) a gerinchúrosok törzsén (Chordata) belül a gerincesek altörzsének (Vertebrata) egyik osztályát alkotják.
Megnézni Neogén és Emlősök
Eperjes tanösvény
Az Eperjes tanösvény a Magas-Bakonyban, Olaszfalu község határában, az Eperkés-hegyen helyezkedik el.
Megnézni Neogén és Eperjes tanösvény
Erdélyi-érchegység
Az Erdélyi-érchegység (románul Munții Metaliferi) az Erdélyi-középhegység délkeleti hegyvonulata.
Megnézni Neogén és Erdélyi-érchegység
Fehér-Drin kanyon
A Fehér-Drin kanyon vagy Fehér-Drin szurdok, albánul: Gryka e Drinit të Bardhë, szerbül: Kanjon Belog Drima, Кањон Белог Дрима, egy kanyon délnyugat Koszovóban.
Megnézni Neogén és Fehér-Drin kanyon
Gímes
Gímes (más írásmóddal Ghymes, szlovákul Jelenec) község Szlovákiában, a Nyitrai kerületben, a Nyitrai járásban.
Megnézni Neogén és Gímes
Gömör–Szepesi-érchegység
A Gömör–Szepesi-érchegység vagy Szlovák-érchegység (szlovákul Slovenské rudohorie vagy Spišsko-gemerské rudohorie) az Északnyugati-Kárpátok belső vonulatán húzódó középhegység.
Megnézni Neogén és Gömör–Szepesi-érchegység
Gyergyócsomafalva
Gyergyócsomafalva (románul Ciumani) falu Romániában, Hargita megyében, Gyergyócsomafalva község központja.
Megnézni Neogén és Gyergyócsomafalva
Hetényi Magdolna
Hetényi Magdolna (Szentlőrinckáta, 1944. április 23. –) Széchenyi-díjas magyar geokémikus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja.
Megnézni Neogén és Hetényi Magdolna
Holocén
A holocén (jelenkor) a földtörténet egy kora, amely a kainozoikum („újállati idő”), ill.
Megnézni Neogén és Holocén
Kainozoikum
emlős, mesonyx az eocén korszakban A kainozoikum a legutóbbi a fanerozoikum eon három földtörténeti ideje közül: ma is zajlik.
Megnézni Neogén és Kainozoikum
Kárpát-medence
A Kárpát-medence a Kárpátok, az Alpok és a Dinári-hegység vonulatai által körbevett nagy kiterjedésű medence Közép-Európában.
Megnézni Neogén és Kárpát-medence
Kárpátalja domborzata
Kárpátalja domborzata természetföldrajzi szempontból két földrajzi egységre osztható: hegyvidék (Északkeleti-Kárpátok) és alföld (Kárpátaljai-alföld vagy Tiszai-síkság).
Megnézni Neogén és Kárpátalja domborzata
Kárpátaljai-alföld
A Kárpátaljai-alföld az Alföld északkeleti része, amely a Kárpátok hegyvidékétől délnyugatra terül el.
Megnézni Neogén és Kárpátaljai-alföld
Központi-alpi egység
A központi-alpi egység, ma ALCAPA-egység a Kárpát-medence aljzatát felépítő három geológiai nagyszerkezeti egység egyike, az északnyugati medencealjzat.
Megnézni Neogén és Központi-alpi egység
Királykeselyű
A királykeselyű vagy királykondor (Sarcoramphus papa) a madarak (Aves) osztályának újvilági keselyűalakúak (Cathartiformes) rendjébe, ezen belül az újvilági keselyűfélék (Cathartidae) családjába tartozó Sarcoramphus madárnem egyetlen élő faja.
Megnézni Neogén és Királykeselyű
Legnagyobb vulkánkitörések listája
A legnagyobb vulkánkitörések listája egy adatsor azokról a nagyobb földi vulkánkitörésekről, amelyek elérték legalább a vulkánkitörési index (VEI) szerinti 6-os erősséget, vagy az ezzel egyenértékű kén-dioxid kibocsátást a negyedidőszakban.
Megnézni Neogén és Legnagyobb vulkánkitörések listája
Mecsek
A Mecsek középhegység a Dél-Dunántúlon, Pécstől északra.
Megnézni Neogén és Mecsek
Nagy Lajos (geológus)
Nagy Lajos (Erdőd, 1921. december 23. – Kolozsvár, 1982. július 13.) erdélyi magyar geológus, geológiai szakíró, egyetemi oktató.
Megnézni Neogén és Nagy Lajos (geológus)
Negyedidőszak
A negyedidőszak (vagy pontatlanul negyedkor), más néven kvarter vagy kvaterner a kainozoikum földtörténeti idő legkésőbbi időszaka, amely mintegy két és fél millió évvel ezelőtt kezdődött a neogén időszak után, és máig tart.
Megnézni Neogén és Negyedidőszak
Nyírség
A Nyírség, régies nevén Nyírország az Alföld északkeleti részén található középtáj.
Megnézni Neogén és Nyírség
Orogén fázisok listája
Az orogén fázisok a Föld történetének hegységképződési periódusai, a szárazulatképződés legfontosabb szakaszai.
Megnézni Neogén és Orogén fázisok listája
Othenio Abel
Othenio Abel (Bécs, 1875. június 20. – Mondsee, Felső-Ausztria, 1946. július 4.) osztrák paleontológus, evolúcióbiológus és egyetemi tanár.
Megnézni Neogén és Othenio Abel
Paleogén
Eocén kori ősemlős, az ''Uintatherium'' A paleogén földtörténeti időszak, amely 65,5 ± 0,3 millió évvel ezelőtt kezdődött a kréta időszak után, és 23,03 millió évvel ezelőtt ért véget a neogén időszak kezdetekor.
Megnézni Neogén és Paleogén
Pörgekarúak
A pörgekarúak (Brachiopoda, régi magyar nevén kagylósférgek) kéthéjú külső vázzal rendelkező tapogató-csillókoszorús állatcsoport.
Megnézni Neogén és Pörgekarúak
Pliocén
A pliocén földtörténeti kor, a neogén földtörténeti idő két kora közül a második, amely 5,333 millió évvel ezelőtt kezdődött a miocén kor után, és 2,58 millió évvel ezelőtt ért véget a pleisztocén kor kezdetekor.
Megnézni Neogén és Pliocén
Pozsegai-medence
A Pozsegai-medence (vagy Pozsegai-völgység) Horvátország földrajzi régiója Szlavónia középső, és Pozsega-Szlavónia megye keleti részén.
Megnézni Neogén és Pozsegai-medence
Rák-tó
A Rák-tó avagy Rák tava (románul lacul Rat) természetes állóvíz Romániában, Erdélyben, Hargita megyében, Nagygalambfalva közelében.
Megnézni Neogén és Rák-tó
Rodon-fok
A Rodon-fok vagy Szkander bég fok (albán Kepi i Rodonit vagy Kepi i Skënderbeut), gyakran röviden Rodon az Adriai-tengerbe nyúló félsziget, egyúttal északnyugati pontján sziklafok Közép-Albániában.
Megnézni Neogén és Rodon-fok
Skandináv-hegység
A Skandináv-hegység röghegység Észak-Európában, a Skandináv-félszigeten.
Megnézni Neogén és Skandináv-hegység
Slovenske gorice
Slovenske gorice ritkán Szlovén gorice tájegység Szlovéniában, Maribortól keletre.
Megnézni Neogén és Slovenske gorice
Szarvasfélék
Indiai muntyákszarvas hímje ''(Muntiacus muntjak)'' Bóbitás szarvas ''(Elaphodus cephalophus)'' Jávorszarvas bika ''(Alces alces)'' Rénszarvas ''(Rangifer tarandus)'' A szarvasfélék vagy szarvasok (Cervidae) az emlősök (Mammalia) osztályába és a párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe tartozó család.
Megnézni Neogén és Szarvasfélék
Tűzhányó
A vulkánok vagy tűzhányók a Föld felszínének olyan hasadékai, amelyeken a felszínre jut a magma, az asztenoszféra izzó kőzetolvadéka.
Megnézni Neogén és Tűzhányó
Tisza (mikrokontinens)
ókimmériai mozgások hatására összesodródtak, így alakult ki a Kárpát-medence aljzata A Tisza mikrokontinens ma a Kárpát-medence aljzatának, alaphegységi képződményeinek darabja, a magyarország földtani rendszerében tiszai főegységnek nevezett tömb.
Megnézni Neogén és Tisza (mikrokontinens)
Ukrajna
Ukrajna kelet-európai állam.
Megnézni Neogén és Ukrajna
Vágfarkasd
Vágfarkasd (szlovákul Vlčany, korábban Forcas, Vlkad, illetve szlovákul Vlkad nad Váhom) község Szlovákiában, a Nyitrai kerület Vágsellyei járásában.
Megnézni Neogén és Vágfarkasd
Vendel Miklós
Vendel Miklós (1943-ig Vendl Miklós) (Sopron, 1896. október 8. – Sopron, 1977. február 7.) Kossuth-díjas magyar geológus, petrográfus, geokémikus, hidrológus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja.
Megnézni Neogén és Vendel Miklós
Vihorlát
A Vihorlát Szlovákia geomorfológiai térképén, szürkével jelölve A Vihorlát (szlovákul Vihorlatské vrchy; ukránul Вигорлат, Vihorljat) egy vulkáni eredetű hegység Kelet-Szlovákiában és Nyugat-Ukrajnában.
Megnézni Neogén és Vihorlát