Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
62 kapcsolatok: A Magyar Királyság a kora újkorban, A Szent Liga háborúja, A török kiűzése Magyarországról, Augusztus 12., Bajor Választófejedelemség, Balázsfalvi paktum, Bellye, Benge (Horvátország), Beremend, Bolmány, Buda visszafoglalása, Csatatéri emlékkápolna, Csernojevics Arzén, Dárda (település), Diploma Leopoldinum, Einrichtungswerk, Enea Silvio Piccolomini (tábornok), Erdélyi Udvari Kancellária, Ferencfalva (Horvátország), Guido von Starhemberg, Habsburg-ház, I. Apafi Mihály, I. Lipót magyar király, II. Miksa Emánuel bajor választófejedelem, IV. Mehmed oszmán szultán, Johann Friedrich Ambrosius von Veterani, Kácsfalu, Kistapolca, Lajos Vilmos badeni őrgróf, Lőcs, Lotaringia történelme, Lotaringiai Károly (egyértelműsítő lap), Magyarország, Máriagyűd, Második mohácsi csata, Mohács, Nagyharsány, Nándorfehérvár ostroma (1688), Nándorfehérvár ostroma (1690), Pálffy János (nádor), Petárda (település), Regensburgi fegyverszünet, Rudolf von Rabatta zu Dornberg, Savoyai Jenő, Siklós története, Szalánkeméni csata, Szari Szulejmán pasa, Szársomlyó Természetvédelmi Terület, Szentgotthárdi csata (1664), Török háborúk Magyarországon, ..., Thököly Imre, Torjánc, V. Károly lotaringiai herceg, Valpó, Valpó vára, Villány, Villányi csata, Vukovár, 1687, 1687-es országgyűlés, 17. század, 5701-es mellékút (Magyarország). Bővíteni index (12 több) »
A Magyar Királyság a kora újkorban
A Magyar Királyság a kora újkorban a magyar történelem azon időszaka, amikor a Magyar Királyság az 1526-os mohácsi csatavesztés után a Habsburg-ház uralma alatt a Habsburg Birodalom (majd 1804-től az Osztrák Császárság) része lett egészen az 1867-es osztrák–magyar kiegyezésig.
Új!!: Nagyharsányi csata és A Magyar Királyság a kora újkorban · Többet látni »
A Szent Liga háborúja
A Szent Liga háborúja 1684-től (a szövetség létrehozásától) egészen 1700-ig folytatta a harcot az oszmán-török hatalom kiűzésére az egész európai kontinensről.
Új!!: Nagyharsányi csata és A Szent Liga háborúja · Többet látni »
A török kiűzése Magyarországról
A török kiűzése Magyarországról (más szóval nagy török háború vagy török elleni visszafoglaló háború) annak a nagy hadjáratsorozatnak volt az eredménye, amellyel a történelmi Magyar Királyság területének nagy részéről kiszorították az Oszmán Birodalmat.
Új!!: Nagyharsányi csata és A török kiűzése Magyarországról · Többet látni »
Augusztus 12.
Névnapok: Klára + Dina, Hilár, Hilária, Hilárion, Hiláriusz, Hilda, Hildelita, Kiara, Klárabella, Klarina, Klarinda, Klarisz, Klarissza, Larina, Letícia, Létó, Letti, Orália, Sugár, Sugárka.
Új!!: Nagyharsányi csata és Augusztus 12. · Többet látni »
Bajor Választófejedelemség
A Bajor Választófejedelemség (németül: Kurfürstentum Bayern) történelmi állam a mai Németország területén.
Új!!: Nagyharsányi csata és Bajor Választófejedelemség · Többet látni »
Balázsfalvi paktum
Balázsfalvi paktum, szerződés vagy egyezmény néven ismert az a megállapodás, amelyet 1687.
Új!!: Nagyharsányi csata és Balázsfalvi paktum · Többet látni »
Bellye
Bellye, (másképpen Bélia, Béllya, Béllye) falu és község Horvátországban, Eszék-Baranya megyében.
Új!!: Nagyharsányi csata és Bellye · Többet látni »
Benge (Horvátország)
Benge falu Horvátországban, Eszék-Baranya megyében.
Új!!: Nagyharsányi csata és Benge (Horvátország) · Többet látni »
Beremend
Beremend nagyközség Baranya vármegyében, a Siklósi járásban, közigazgatási területén fekszik Magyarország legdélibb pontja.
Új!!: Nagyharsányi csata és Beremend · Többet látni »
Bolmány
Bolmány falu Horvátországban, Eszék-Baranya megyében.
Új!!: Nagyharsányi csata és Bolmány · Többet látni »
Buda visszafoglalása
Buda visszafoglalása a töröktől 1686.
Új!!: Nagyharsányi csata és Buda visszafoglalása · Többet látni »
Csatatéri emlékkápolna
A Csatatéri emlékkápolna egy klasszicista stílusú kápolna a mohácsi katolikus temetőben, melyet 1816-ban építettek a mohácsi csatában elesettek emlékére.
Új!!: Nagyharsányi csata és Csatatéri emlékkápolna · Többet látni »
Csernojevics Arzén
Csernojevics Arzén (III. Arsenije Čarnojević, Csarnojevics Arszenije, Arsenius; – Арсеније III Чарнојевић – Аесеније III Црнојевић – Αρσένιος Τσιρνόγεβιτς) (Cetinje-Bajice, 1633 körül – Bécs, 1706. október 27.) ipeki (ma Peja) pátriárka, majd szentendrei (krusedoli) metropolita.
Új!!: Nagyharsányi csata és Csernojevics Arzén · Többet látni »
Dárda (település)
Dárda kicsi város Horvátországban, Eszék-Baranya megyében.
Új!!: Nagyharsányi csata és Dárda (település) · Többet látni »
Diploma Leopoldinum
A diploma első oldala Diploma Leopoldinum név alatt ismeretes a közjogban az a hitlevél, melyet I. Lipót német-római császár és magyar király 1690.
Új!!: Nagyharsányi csata és Diploma Leopoldinum · Többet látni »
Einrichtungswerk
Az Einrichtungswerk, teljes német nyelvű alakjában Einrichtungswerk des Königreichs Hungarn, azaz A Magyar Királyság berendezésének műve vagy A Magyar Királyság berendezkedéséről egy, a törökök Magyar Királyságból való kiűzését követő államszervezési tervezet a visszahódított területek irányításáról.
Új!!: Nagyharsányi csata és Einrichtungswerk · Többet látni »
Enea Silvio Piccolomini (tábornok)
Enea Silvio Piccolomini (Siena, 1643. – Prizren, Koszovó, 1689. november 9.), sienai arisztokrata családból származó itáliai nemesember, a Habsburg birodalmi haderő tábornoka, német-római császári hadvezér, az Oszmán Birodalom elleni 1688–89-es balkáni hadjáratban a Habsburg-haderő egyik vezénylő tábornoka, elfoglalta Koszovót, Boszniát és betört Makedóniába.
Új!!: Nagyharsányi csata és Enea Silvio Piccolomini (tábornok) · Többet látni »
Erdélyi Udvari Kancellária
Az Erdélyi Udvari Kancellária a Habsburg-fennhatóság alatt álló Erdély 1694 és 1867 között fennálló, legfelsőbb szintű kormányzati szerve volt, amelynek fő feladata egyfelől az erdélyi főkormányszék (gubernium) ellenőrzésében, másfelől a főkormányszék és az uralkodó közötti hivatalos érintkezés bonyolításában állt.
Új!!: Nagyharsányi csata és Erdélyi Udvari Kancellária · Többet látni »
Ferencfalva (Horvátország)
Ferencfalva falu és község Horvátországban, Eszék-Baranya megyében.
Új!!: Nagyharsányi csata és Ferencfalva (Horvátország) · Többet látni »
Guido von Starhemberg
Guido von Starhemberg gróf, teljes német nevén Guido Wald (Guidobald) Rüdiger Graf von Starhemberg magyarosan gróf Starhemberg Guidó (Graz, 1657. november 11. – Bécs, 1737. március 7.) osztrák főnemes, a Starhemberg család grófi ágának tagja, császári tábornagy, Ernst Rüdiger von Starhemberg tábornagy unokaöccse, a Német Lovagrend tagja.
Új!!: Nagyharsányi csata és Guido von Starhemberg · Többet látni »
Habsburg-ház
A Habsburg-ház vagy Habsburg-dinasztia, amely ismert még Ausztriai-ház néven is, Európa történelmének az egyik legnagyobb és legbefolyásosabb uralkodóháza volt; a Habsburg-családból származott, amely család a nevét a mai Svájc területén fekvő birtokáról (váráról) kapta.
Új!!: Nagyharsányi csata és Habsburg-ház · Többet látni »
I. Apafi Mihály
Apanagyfalvi I. Apafi Mihály (Ebesfalva, 1632. november 3. – Fogaras, 1690. április 15.) erdélyi fejedelem 1661-től haláláig, II. Apafi Mihály apja.
Új!!: Nagyharsányi csata és I. Apafi Mihály · Többet látni »
I. Lipót magyar király
I.
Új!!: Nagyharsányi csata és I. Lipót magyar király · Többet látni »
II. Miksa Emánuel bajor választófejedelem
II.
Új!!: Nagyharsányi csata és II. Miksa Emánuel bajor választófejedelem · Többet látni »
IV. Mehmed oszmán szultán
IV.
Új!!: Nagyharsányi csata és IV. Mehmed oszmán szultán · Többet látni »
Johann Friedrich Ambrosius von Veterani
Johann Friedrich Anton Ambrosius von Veterani, Monte Calvo grófja (Urbino, 1643. március 13. – Lugos, 1695. szeptember 21.) olasz származású katonatiszt, német-római császári hadvezér.
Új!!: Nagyharsányi csata és Johann Friedrich Ambrosius von Veterani · Többet látni »
Kácsfalu
Kácsfalu falu és község Horvátországban, Eszék-Baranya megyében, a Drávaközben.
Új!!: Nagyharsányi csata és Kácsfalu · Többet látni »
Kistapolca
Kistapolca község Baranya vármegyében, a Siklósi járásban.
Új!!: Nagyharsányi csata és Kistapolca · Többet látni »
Lajos Vilmos badeni őrgróf
Lajos Vilmos badeni őrgróf (Ludwig Wilhelm Markgraf von Baden), (Párizs; 1655.
Új!!: Nagyharsányi csata és Lajos Vilmos badeni őrgróf · Többet látni »
Lőcs
Lőcs falu Horvátországban, Eszék-Baranya megyében.
Új!!: Nagyharsányi csata és Lőcs · Többet látni »
Lotaringia történelme
Lotaringia a 10. században Lotaringia megalakulásától kezdve vitás területet képzett Németország és Franciaország között.
Új!!: Nagyharsányi csata és Lotaringia történelme · Többet látni »
Lotaringiai Károly (egyértelműsítő lap)
Nincs leírás.
Új!!: Nagyharsányi csata és Lotaringiai Károly (egyértelműsítő lap) · Többet látni »
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Új!!: Nagyharsányi csata és Magyarország · Többet látni »
Máriagyűd
Máriagyűd Siklós város településrésze Baranya vármegyében, korábban önálló község.
Új!!: Nagyharsányi csata és Máriagyűd · Többet látni »
Második mohácsi csata
#ÁTIRÁNYÍTÁS Nagyharsányi csata.
Új!!: Nagyharsányi csata és Második mohácsi csata · Többet látni »
Mohács
Mohács a Dunáról Mohács (Moosach) város Baranya vármegyében, a Mohácsi járás központja, a megye harmadik legnépesebb települése.
Új!!: Nagyharsányi csata és Mohács · Többet látni »
Nagyharsány
Nagyharsány község Baranya vármegyében, a Siklósi járásban.
Új!!: Nagyharsányi csata és Nagyharsány · Többet látni »
Nándorfehérvár ostroma (1688)
Nándorfehérvár 1688-as ostroma része volt a Szent Liga és az Oszmán Birodalom között 1684-ben kezdődött háború hadműveleteinek, amely során a császári seregek elfoglalták a várat és a várost.
Új!!: Nagyharsányi csata és Nándorfehérvár ostroma (1688) · Többet látni »
Nándorfehérvár ostroma (1690)
Nándorfehérvár 1690-es ostroma része volt a Szent Liga és az Oszmán Birodalom között 1684-ben kezdődött háború hadműveleteinek, amely során az oszmán-török seregek visszafoglalták Nándorfehérvár várát és a várost a császáriaktól.
Új!!: Nagyharsányi csata és Nándorfehérvár ostroma (1690) · Többet látni »
Pálffy János (nádor)
Erdődi gróf Pálffy János (teljes nevén Pálffy János Bernard István; Vöröskő vára, Habsburg Birodalom, 1664. augusztus 20. – Pozsony, Habsburg Birodalom, 1751. március 24.) a magyar arisztokrata Pálffy családból való magyar császári tábornagy, a pozsonyi vár örökös kapitánya, Sáros vármegye főispánja, előbb a Magyar Királyság országbírája 1731 és 1741 között, majd annak nádora Mária Terézia királynő uralkodása alatt 1741-től 1751-es haláláig.
Új!!: Nagyharsányi csata és Pálffy János (nádor) · Többet látni »
Petárda (település)
Petárda (régi magyar neve Peterd) falu Horvátországban, Eszék-Baranya megyében.
Új!!: Nagyharsányi csata és Petárda (település) · Többet látni »
Regensburgi fegyverszünet
A regensburgi fegyverszünet egy három oldalú megállapodás volt, amelyet 1684.
Új!!: Nagyharsányi csata és Regensburgi fegyverszünet · Többet látni »
Rudolf von Rabatta zu Dornberg
Rudolf von Rabatta zu Dornberg gróf (1640 k. – Pozsony, 1688/1689), Dornberg bárója, Canal ura;.
Új!!: Nagyharsányi csata és Rudolf von Rabatta zu Dornberg · Többet látni »
Savoyai Jenő
Savoyai Jenő vagy Savoyai Eugén, eredeti teljes francia nevén Eugène-François de Savoie-Carignano gróf (Párizs, 1663. október 18. – Bécs, 1736. április 21.) a Savoyai-dinasztia carignanói ágából származó főnemes, Carignano hercege, német-római császári hadvezér.
Új!!: Nagyharsányi csata és Savoyai Jenő · Többet látni »
Siklós története
Siklós története az őskorig nyúlik vissza.
Új!!: Nagyharsányi csata és Siklós története · Többet látni »
Szalánkeméni csata
A szalánkeméni csata 1691. augusztus 19-én zajlott le a délvidéki Szalánkemén falu mellett, a Duna jobb partján. A Szent Liga szövetségében harcoló, Bádeni Lajos őrgróf vezette Habsburg- és német-római császári haderő nagy győzelmet aratott a Köprülü Musztafa nagyvezír által irányított, jelentős számbeli fölényben lévő török hadak fölött. Mindkét haderőt tapasztalt hadvezérek vezették; a török tisztikart francia tanácsadók is segítették. Badeni Lajos csapatai Szalánkeménnél egy dombháton foglaltak állást. A Zimonyból kimozduló törökök az ütközet előtti éjszaka briliáns manőverrel körülzárták a császári tábort, elvágva annak utánpótlását és visszavonulási útvonalait. A kitörési kísérletek igen súlyos véráldozatokkal jártak, mert a janicsárok minden rohamot visszavertek, de végül a korszerűbben felszerelt, jól kiképzett és fegyelmezett, modern tüzérségük erejére támaszkodó császári egységek az őrgróf által személyesen vezetett lovasrohammal, véres küzdelemben felülkerekedtek. A csatában elesett maga Köprülü nagyvezír, számos pasa és török katonai méltóság. A keresztény oldalon életét vesztette (sokak mellett) Holstein hercege, Charles-Louis de Souches táborszernagy és Zrínyi Ádám magyar zászlósúr, Zrínyi Miklós egyetlen fia. A keresztény koalíció szalánkeméni győzelme a Magyarország területének a töröktől elhódítására indított Habsburg–török háborúk egyik legvéresebb ütközete volt. A vereség több évvel visszavetette az újabb török hadjáratokat a Balkánon, tehermentesítve a Habsburgoknak a rajnai fronton háborúzó haderejét.
Új!!: Nagyharsányi csata és Szalánkeméni csata · Többet látni »
Szari Szulejmán pasa
Szari Szulejmán pasa (? - Isztambul, 1687. november 18.) bosnyák származású török pasa.
Új!!: Nagyharsányi csata és Szari Szulejmán pasa · Többet látni »
Szársomlyó Természetvédelmi Terület
A Szársomlyó (más néven: Harsányi- vagy Nagyharsányi-hegy, népies nevén Ördögszántotta hegy, a régi időkben Várhögy vagy Sár-Sumlu) a Villányi-hegység legmagasabb, 442 méteres hegytömbje, amely magányosan ugrik ki környezetéből Baranya vármegye déli részén.
Új!!: Nagyharsányi csata és Szársomlyó Természetvédelmi Terület · Többet látni »
Szentgotthárdi csata (1664)
A szentgotthárdi csata 1664.
Új!!: Nagyharsányi csata és Szentgotthárdi csata (1664) · Többet látni »
Török háborúk Magyarországon
A török háborúk Magyarországon azon konfliktusok egész sorát alkotják, amelyek az 1526-os mohácsi vésztől 1699-ig, az oszmánok kiűzéséig tartottak.
Új!!: Nagyharsányi csata és Török háborúk Magyarországon · Többet látni »
Thököly Imre
Gróf késmárki Thököly Imre (Késmárk, 1657. szeptember 25. – İzmit, 1705. szeptember 13.) magyar főnemes, kuruc hadvezér, 1682–1685 között Felső-Magyarország, majd 1690-ben Erdély fejedelme.
Új!!: Nagyharsányi csata és Thököly Imre · Többet látni »
Torjánc
Torjánc falu Horvátországban, Eszék-Baranya megyében.
Új!!: Nagyharsányi csata és Torjánc · Többet látni »
V. Károly lotaringiai herceg
V.
Új!!: Nagyharsányi csata és V. Károly lotaringiai herceg · Többet látni »
Valpó
Valpó kisváros és község (járás) Horvátországban, Eszék-Baranya megyében.
Új!!: Nagyharsányi csata és Valpó · Többet látni »
Valpó vára
Valpó vára egy vár Horvátországban, a Szlavónia északi szélén fekvő Valpó városában.
Új!!: Nagyharsányi csata és Valpó vára · Többet látni »
Villány
Villány város Baranya vármegyében, a Siklósi járásban.
Új!!: Nagyharsányi csata és Villány · Többet látni »
Villányi csata
#ÁTIRÁNYÍTÁS Nagyharsányi csata.
Új!!: Nagyharsányi csata és Villányi csata · Többet látni »
Vukovár
Vukovár (horvátul Vukovar, németül Wukowar) város Horvátországban, Vukovár-Szerém megye székhelye.
Új!!: Nagyharsányi csata és Vukovár · Többet látni »
1687
július 18. – A keresztény sereg Eszékhez ér https://gallica.bnf.fr/ark:/12148/btv1b53041052r.item Vue de la bataille d'Esseck zoom.
Új!!: Nagyharsányi csata és 1687 · Többet látni »
1687-es országgyűlés
Az 1683 utáni másfél évtizedben a Habsburg Birodalom csapatai az oszmán hadsereget fokozatosan kiszorították Magyarország területéről.
Új!!: Nagyharsányi csata és 1687-es országgyűlés · Többet látni »
17. század
A 17.
Új!!: Nagyharsányi csata és 17. század · Többet látni »
5701-es mellékút (Magyarország)
Az 5701-es mellékút egy nagyjából 36 kilométeres hosszúságú, négy számjegyű mellékút Baranya vármegye területén; az 57-es főút versendi szakaszától húzódik, Bóly, Villány és Siklós érintésével, bár mindhárom város lakott területeit elkerülve, Harkányig.
Új!!: Nagyharsányi csata és 5701-es mellékút (Magyarország) · Többet látni »
