Megnyitás a Google TérképenTartalomjegyzék
61 kapcsolatok: A Magyar Királyság a kora újkorban, A Szent Liga háborúja, A török kiűzése Magyarországról, Augusztus 12., Bajor Választófejedelemség, Balázsfalvi paktum, Bellye, Benge (Horvátország), Beremend, Bolmány, Buda visszafoglalása, Csatatéri emlékkápolna, Csernojevics Arzén, Dárda (település), Diploma Leopoldinum, Einrichtungswerk, Enea Silvio Piccolomini (tábornok), Erdélyi Udvari Kancellária, Ferencfalva (Horvátország), Guido von Starhemberg, Habsburg-ház, I. Apafi Mihály, I. Lipót magyar király, II. Miksa Emánuel bajor választófejedelem, IV. Mehmed oszmán szultán, Johann Friedrich Ambrosius von Veterani, Kácsfalu, Kistapolca, Lajos Vilmos badeni őrgróf, Lőcs, Lotaringia történelme, Magyarország, Máriagyűd, Második mohácsi csata, Mohács, Nagyharsány, Nándorfehérvár ostroma (1688), Nándorfehérvár ostroma (1690), Pálffy János (nádor), Petárda (település), Regensburgi fegyverszünet, Rudolf von Rabatta zu Dornberg, Savoyai Jenő, Siklós története, Szalánkeméni csata, Szari Szulejmán pasa, Szársomlyó Természetvédelmi Terület, Szentgotthárdi csata (1664), Török háborúk Magyarországon, Thököly Imre, ... Bővíteni index (11 több) »
A Magyar Királyság a kora újkorban
A Magyar Királyság a kora újkorban a magyar történelem azon időszaka, amikor a Magyar Királyság az 1526-os mohácsi csatavesztés után a Habsburg-ház uralma alatt a Habsburg Birodalom (majd 1804-től az Osztrák Császárság) része lett egészen az 1867-es osztrák–magyar kiegyezésig.
Megnézni Nagyharsányi csata és A Magyar Királyság a kora újkorban
A Szent Liga háborúja
A Szent Liga háborúja 1684-től (a szövetség létrehozásától) egészen 1700-ig folytatta a harcot az oszmán-török hatalom kiűzésére az egész európai kontinensről.
Megnézni Nagyharsányi csata és A Szent Liga háborúja
A török kiűzése Magyarországról
A török kiűzése Magyarországról (más szóval nagy török háború vagy török elleni visszafoglaló háború) annak a nagy hadjáratsorozatnak volt az eredménye, amellyel a történelmi Magyar Királyság területének nagy részéről kiszorították az Oszmán Birodalmat.
Megnézni Nagyharsányi csata és A török kiűzése Magyarországról
Augusztus 12.
Névnapok: Klára + Dina, Hilár, Hilária, Hilárion, Hiláriusz, Hilda, Hildelita, Kiara, Klárabella, Klarina, Klarinda, Klarisz, Klarissza, Larina, Letícia, Létó, Letti, Orália, Sugár, Sugárka.
Megnézni Nagyharsányi csata és Augusztus 12.
Bajor Választófejedelemség
A Bajor Választófejedelemség (németül: Kurfürstentum Bayern) történelmi állam a mai Németország területén.
Megnézni Nagyharsányi csata és Bajor Választófejedelemség
Balázsfalvi paktum
Balázsfalvi paktum, szerződés vagy egyezmény néven ismert az a megállapodás, amelyet 1687.
Megnézni Nagyharsányi csata és Balázsfalvi paktum
Bellye
Bellye, (másképpen Bélia, Béllya, Béllye) falu és község Horvátországban, Eszék-Baranya megyében.
Megnézni Nagyharsányi csata és Bellye
Benge (Horvátország)
Benge falu Horvátországban, Eszék-Baranya megyében.
Megnézni Nagyharsányi csata és Benge (Horvátország)
Beremend
Beremend nagyközség Baranya vármegyében, a Siklósi járásban, közigazgatási területén fekszik Magyarország legdélibb pontja.
Megnézni Nagyharsányi csata és Beremend
Bolmány
Bolmány falu Horvátországban, Eszék-Baranya megyében.
Megnézni Nagyharsányi csata és Bolmány
Buda visszafoglalása
Buda visszafoglalása a töröktől 1686.
Megnézni Nagyharsányi csata és Buda visszafoglalása
Csatatéri emlékkápolna
A Csatatéri emlékkápolna egy klasszicista stílusú kápolna a mohácsi katolikus temetőben, melyet 1816-ban építettek a mohácsi csatában elesettek emlékére.
Megnézni Nagyharsányi csata és Csatatéri emlékkápolna
Csernojevics Arzén
Csernojevics Arzén (III. Arsenije Čarnojević, Csarnojevics Arszenije, Arsenius; – Арсеније III Чарнојевић – Аесеније III Црнојевић – Αρσένιος Τσιρνόγεβιτς) (Cetinje-Bajice, 1633 körül – Bécs, 1706.
Megnézni Nagyharsányi csata és Csernojevics Arzén
Dárda (település)
Dárda kicsi város Horvátországban, Eszék-Baranya megyében.
Megnézni Nagyharsányi csata és Dárda (település)
Diploma Leopoldinum
A diploma első oldala Diploma Leopoldinum név alatt ismeretes a közjogban az a hitlevél, melyet I. Lipót német-római császár és magyar király 1690.
Megnézni Nagyharsányi csata és Diploma Leopoldinum
Einrichtungswerk
Az Einrichtungswerk, teljes német nyelvű alakjában Einrichtungswerk des Königreichs Hungarn, azaz A Magyar Királyság berendezésének műve vagy A Magyar Királyság berendezkedéséről egy, a törökök Magyar Királyságból való kiűzését követő államszervezési tervezet a visszahódított területek irányításáról.
Megnézni Nagyharsányi csata és Einrichtungswerk
Enea Silvio Piccolomini (tábornok)
Enea Silvio Piccolomini (Siena, 1643. – Prizren, Koszovó, 1689. november 9.), sienai arisztokrata családból származó itáliai nemesember, a Habsburg birodalmi haderő tábornoka, német-római császári hadvezér, az Oszmán Birodalom elleni 1688–89-es balkáni hadjáratban a Habsburg-haderő egyik vezénylő tábornoka, elfoglalta Koszovót, Boszniát és betört Makedóniába.
Megnézni Nagyharsányi csata és Enea Silvio Piccolomini (tábornok)
Erdélyi Udvari Kancellária
Az Erdélyi Udvari Kancellária a Habsburg-fennhatóság alatt álló Erdély 1694 és 1867 között fennálló, legfelsőbb szintű kormányzati szerve volt, amelynek fő feladata egyfelől az erdélyi főkormányszék (gubernium) ellenőrzésében, másfelől a főkormányszék és az uralkodó közötti hivatalos érintkezés bonyolításában állt.
Megnézni Nagyharsányi csata és Erdélyi Udvari Kancellária
Ferencfalva (Horvátország)
Ferencfalva falu és község Horvátországban, Eszék-Baranya megyében.
Megnézni Nagyharsányi csata és Ferencfalva (Horvátország)
Guido von Starhemberg
Guido von Starhemberg gróf, teljes német nevén Guido Wald (Guidobald) Rüdiger Graf von Starhemberg magyarosan gróf Starhemberg Guidó (Graz, 1657. november 11. – Bécs, 1737. március 7.) osztrák főnemes, a Starhemberg család grófi ágának tagja, császári tábornagy, Ernst Rüdiger von Starhemberg tábornagy unokaöccse, a Német Lovagrend tagja.
Megnézni Nagyharsányi csata és Guido von Starhemberg
Habsburg-ház
A Habsburg-ház vagy Habsburg-dinasztia, amely ismert még Ausztriai-ház néven is, Európa történelmének az egyik legnagyobb és legbefolyásosabb uralkodóháza volt; a Habsburg-családból származott, amely család a nevét a mai Svájc területén fekvő birtokáról (váráról) kapta.
Megnézni Nagyharsányi csata és Habsburg-ház
I. Apafi Mihály
Apanagyfalvi I. Apafi Mihály (Ebesfalva, 1632. november 3. – Fogaras, 1690. április 15.) erdélyi fejedelem 1661-től haláláig, II. Apafi Mihály apja.
Megnézni Nagyharsányi csata és I. Apafi Mihály
I. Lipót magyar király
I.
Megnézni Nagyharsányi csata és I. Lipót magyar király
II. Miksa Emánuel bajor választófejedelem
II.
Megnézni Nagyharsányi csata és II. Miksa Emánuel bajor választófejedelem
IV. Mehmed oszmán szultán
IV.
Megnézni Nagyharsányi csata és IV. Mehmed oszmán szultán
Johann Friedrich Ambrosius von Veterani
Johann Friedrich Anton Ambrosius von Veterani, Monte Calvo grófja (Urbino, 1643. március 13. – Lugos, 1695. szeptember 21.) olasz származású katonatiszt, német-római császári hadvezér.
Megnézni Nagyharsányi csata és Johann Friedrich Ambrosius von Veterani
Kácsfalu
Kácsfalu falu és község Horvátországban, Eszék-Baranya megyében, a Drávaközben.
Megnézni Nagyharsányi csata és Kácsfalu
Kistapolca
Kistapolca község Baranya vármegyében, a Siklósi járásban.
Megnézni Nagyharsányi csata és Kistapolca
Lajos Vilmos badeni őrgróf
Lajos Vilmos badeni őrgróf (Ludwig Wilhelm Markgraf von Baden), (Párizs; 1655.
Megnézni Nagyharsányi csata és Lajos Vilmos badeni őrgróf
Lőcs
Lőcs falu Horvátországban, Eszék-Baranya megyében.
Megnézni Nagyharsányi csata és Lőcs
Lotaringia történelme
Lotaringia a 10. században Lotaringia megalakulásától kezdve vitás területet képzett Németország és Franciaország között.
Megnézni Nagyharsányi csata és Lotaringia történelme
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja.
Megnézni Nagyharsányi csata és Magyarország
Máriagyűd
Máriagyűd Siklós város településrésze Baranya vármegyében, korábban önálló község.
Megnézni Nagyharsányi csata és Máriagyűd
Második mohácsi csata
#ÁTIRÁNYÍTÁS Nagyharsányi csata.
Megnézni Nagyharsányi csata és Második mohácsi csata
Mohács
Mohács a Dunáról Mohács (Moosach) város Baranya vármegyében, a Mohácsi járás központja, a megye harmadik legnépesebb települése.
Megnézni Nagyharsányi csata és Mohács
Nagyharsány
Nagyharsány község Baranya vármegyében, a Siklósi járásban.
Megnézni Nagyharsányi csata és Nagyharsány
Nándorfehérvár ostroma (1688)
Nándorfehérvár 1688-as ostroma része volt a Szent Liga és az Oszmán Birodalom között 1684-ben kezdődött háború hadműveleteinek, amely során a császári seregek elfoglalták a várat és a várost.
Megnézni Nagyharsányi csata és Nándorfehérvár ostroma (1688)
Nándorfehérvár ostroma (1690)
Nándorfehérvár 1690-es ostroma része volt a Szent Liga és az Oszmán Birodalom között 1684-ben kezdődött háború hadműveleteinek, amely során az oszmán-török seregek visszafoglalták Nándorfehérvár várát és a várost a császáriaktól.
Megnézni Nagyharsányi csata és Nándorfehérvár ostroma (1690)
Pálffy János (nádor)
Erdődi gróf Pálffy János (teljes nevén Pálffy János Bernard István; Vöröskő vára, Habsburg Birodalom, 1664. augusztus 20. – Pozsony, Habsburg Birodalom, 1751. március 24.) a magyar arisztokrata Pálffy családból való magyar császári tábornagy, a pozsonyi vár örökös kapitánya, Sáros vármegye főispánja, előbb a Magyar Királyság országbírája 1731 és 1741 között, majd annak nádora Mária Terézia királynő uralkodása alatt 1741-től 1751-es haláláig.
Megnézni Nagyharsányi csata és Pálffy János (nádor)
Petárda (település)
Petárda (régi magyar neve Peterd) falu Horvátországban, Eszék-Baranya megyében.
Megnézni Nagyharsányi csata és Petárda (település)
Regensburgi fegyverszünet
A regensburgi fegyverszünet egy három oldalú megállapodás volt, amelyet 1684.
Megnézni Nagyharsányi csata és Regensburgi fegyverszünet
Rudolf von Rabatta zu Dornberg
Rudolf von Rabatta zu Dornberg gróf (1640 k. – Pozsony, 1688/1689), Dornberg bárója, Canal ura;.
Megnézni Nagyharsányi csata és Rudolf von Rabatta zu Dornberg
Savoyai Jenő
Savoyai Jenő vagy Savoyai Eugén, eredeti teljes francia nevén Eugène-François de Savoie-Carignano gróf (Párizs, 1663. október 18. – Bécs, 1736. április 21.) a Savoyai-dinasztia carignanói ágából származó főnemes, Carignano hercege, német-római császári hadvezér.
Megnézni Nagyharsányi csata és Savoyai Jenő
Siklós története
Siklós története az őskorig nyúlik vissza.
Megnézni Nagyharsányi csata és Siklós története
Szalánkeméni csata
A szalánkeméni csata 1691. augusztus 19-én zajlott le a délvidéki Szalánkemén falu mellett, a Duna jobb partján. A Szent Liga szövetségében harcoló, Bádeni Lajos őrgróf vezette Habsburg- és német-római császári haderő nagy győzelmet aratott a Köprülü Musztafa nagyvezír által irányított, jelentős számbeli fölényben lévő török hadak fölött.
Megnézni Nagyharsányi csata és Szalánkeméni csata
Szari Szulejmán pasa
Szari Szulejmán pasa (? - Isztambul, 1687. november 18.) bosnyák származású török pasa.
Megnézni Nagyharsányi csata és Szari Szulejmán pasa
Szársomlyó Természetvédelmi Terület
A Szársomlyó (más néven: Harsányi- vagy Nagyharsányi-hegy, népies nevén Ördögszántotta hegy, a régi időkben Várhögy vagy Sár-Sumlu) a Villányi-hegység legmagasabb, 442 méteres hegytömbje, amely magányosan ugrik ki környezetéből Baranya vármegye déli részén.
Megnézni Nagyharsányi csata és Szársomlyó Természetvédelmi Terület
Szentgotthárdi csata (1664)
A szentgotthárdi csata 1664.
Megnézni Nagyharsányi csata és Szentgotthárdi csata (1664)
Török háborúk Magyarországon
A török háborúk Magyarországon azon konfliktusok egész sorát alkotják, amelyek az 1526-os mohácsi vésztől 1699-ig, az oszmánok kiűzéséig tartottak.
Megnézni Nagyharsányi csata és Török háborúk Magyarországon
Thököly Imre
Gróf késmárki Thököly Imre (Késmárk, 1657. szeptember 25. – İzmit, 1705. szeptember 13.) magyar főnemes, kuruc hadvezér, 1682–1685 között Felső-Magyarország, majd 1690-ben Erdély fejedelme.
Megnézni Nagyharsányi csata és Thököly Imre
Torjánc
Torjánc falu Horvátországban, Eszék-Baranya megyében.
Megnézni Nagyharsányi csata és Torjánc
V. Károly lotaringiai herceg
V.
Megnézni Nagyharsányi csata és V. Károly lotaringiai herceg
Valpó
Valpó kisváros és község (járás) Horvátországban, Eszék-Baranya megyében.
Megnézni Nagyharsányi csata és Valpó
Valpó vára
Valpó vára egy vár Horvátországban, a Szlavónia északi szélén fekvő Valpó városában.
Megnézni Nagyharsányi csata és Valpó vára
Villány
Villány város Baranya vármegyében, a Siklósi járásban.
Megnézni Nagyharsányi csata és Villány
Villányi csata
#ÁTIRÁNYÍTÁS Nagyharsányi csata.
Megnézni Nagyharsányi csata és Villányi csata
Vukovár
Vukovár (horvátul Vukovar, németül Wukowar) város Horvátországban, Vukovár-Szerém megye székhelye.
Megnézni Nagyharsányi csata és Vukovár
1687
július 18. – A keresztény sereg Eszékhez ér https://gallica.bnf.fr/ark:/12148/btv1b53041052r.item Vue de la bataille d'Esseck zoom.
Megnézni Nagyharsányi csata és 1687
1687-es országgyűlés
Az 1683 utáni másfél évtizedben a Habsburg Birodalom csapatai az oszmán hadsereget fokozatosan kiszorították Magyarország területéről.
Megnézni Nagyharsányi csata és 1687-es országgyűlés
17. század
A 17.
Megnézni Nagyharsányi csata és 17. század
5701-es mellékút (Magyarország)
Az 5701-es mellékút egy nagyjából 36 kilométeres hosszúságú, négy számjegyű mellékút Baranya vármegye területén; az 57-es főút versendi szakaszától húzódik, Bóly, Villány és Siklós érintésével, bár mindhárom város lakott területeit elkerülve, Harkányig.
Megnézni Nagyharsányi csata és 5701-es mellékút (Magyarország)