Tartalomjegyzék
233 kapcsolatok: A–90 Orljonok, Admiral Gorskov, Admiral Nahimov, An–10, An–12, An–124, An–14, An–2, An–22, An–225, An–26, An–30, An–32, An–72, An–8, ASCC, ASZ–12, Észak-atlanti Szerződés Szervezete, B–871 Alrosza, Be–10, Be–12, Be–6, Berijev A–50, Csernobil–2, Dnyepr (hordozórakéta), F130 Hetyman Szahajdacsnij, Farmer (egyértelműsítő lap), F–105 Thunderchief, Feather (egyértelműsítő lap), GRAU-kód, Groznij (hajó), H–22, H–47M2 Kinzsal, H–55, Il–10, Il–12, Il–14, Il–18, Il–20M, Il–28, Il–38, Il–4, Il–76, Il–78, Il–86, Jak–12, Jak–130, Jak–14, Jak–141, Jak–15, ... Bővíteni index (183 több) »
A–90 Orljonok
Az A–90 Orljonok (Орлёнок) a szovjet Központi Szárnyashajó Tervezőintézet által az 1970-es években, a Szovjet Haditengerészet számára kifejlesztett teherszállító határfelület-repülőgép, tervezője Rosztyiszlav Jevgenyjevics Alekszejev.
Megnézni NATO-kód és A–90 Orljonok
Admiral Gorskov
Az Admiral Gorskov a szovjet, majd az orosz haditengerészet Kijev osztályú (1143.4 típusú) repülőgép-hordozója.
Megnézni NATO-kód és Admiral Gorskov
Admiral Nahimov
Az Admiral Nahimov (orosz betűkkel: Адмирал Нахимов) 1992-ig Kalinyin az Orosz Haditengerészet Kirov osztályú (1144 Orlan típusú) atommeghajtású nehéz rakétás cirkálója.
Megnézni NATO-kód és Admiral Nahimov
An–10
Az Аn–10 (NATO-kódja Cat) szovjet négyhajtóműves, légcsavaros gázturbinás utasszállító repülőgép, melyet az Antonov tervezőiroda fejlesztett ki az 1950-es évek közepén.
Megnézni NATO-kód és An–10
An–12
Az An–12-t üzemeltető országok Az An–12 (NATO-kódja: Cub) az Antonov tervezőiroda által, az An–10-ből kifejlesztett négy légcsavaros gázturbinával felszerelt, vállszárnyas katonai teherszállító repülőgép.
Megnézni NATO-kód és An–12
An–124
Az Antonov An–124 Ruszlan (NATO-kódja: Condor) a kijevi Antonov tervezőirodában az 1970-es évek második felében Viktor Tolmacsov főkonstruktőr irányításával kifejlesztett teljesen fémépítésű, félhéjszerkezetű, felsőszárnyas elrendezésű, behúzható futóművel rendelkező, kétáramú gázturbinás sugárhajtóművel, hermetikusan zárható kabinnal és nem hermetikus tehertérrel rendelkező, merevszárnyú teherszállító repülőgéptípus.
Megnézni NATO-kód és An–124
An–14
Az An–14 Pcsolka (.
Megnézni NATO-kód és An–14
An–2
Az An–2 (NATO-kódja: Colt) a második világháború után a Szovjetunióban, az Antonov tervezőirodában (OKB–153) kifejlesztett egymotoros, kétfedelű szállító-repülőgép, a világ legnagyobbja ebben a kategóriában.
Megnézni NATO-kód és An–2
An–22
Az An–22 Antyej (NATO-kódja: Cock) a Szovjetunióban az Antonov-tervezőirodában kifejlesztett légcsavaros gázturbinás szállító repülőgép.
Megnézni NATO-kód és An–22
An–225
Az An–225 Mrija (ukr.: Мрія, magyarul: álom, NATO-kódja: Cossac) a szovjet Antonov tervezőirodában, Kijevben az 1980-as évek második felében kifejlesztett teherszállító repülőgép.
Megnézni NATO-kód és An–225
An–26
Az An–26 (NATO-kódja: Curl) kéthajtóműves, légcsavaros gázturbinás szállító repülőgép.
Megnézni NATO-kód és An–26
An–30
Az An–30 (cirill betűkkel: Ан–30, NATO-kódja: Clank) szovjet légi fényképező repülőgép, melyet az Berijev tervezőiroda fejlesztett ki az An–24 utasszállító repülőgép alapjain az 1960-as évek közepén.
Megnézni NATO-kód és An–30
An–32
Az An–32 (ukránul és oroszul: Ан–32, NATO-kódja: Cline) ukrán, korábban szovjet könnyű katonai szállító repülőgép.
Megnézni NATO-kód és An–32
An–72
Egy An–74 leszállás után sugárfékkel fékez Az An–71 a Ukrán Állami Repülési Múzeumban Az An–72 (NATO-kódja Coaler) az Antonov tervezőiroda (OKB–153) által kifejlesztett STOL-képességű teherszállító repülőgép.
Megnézni NATO-kód és An–72
An–8
Az An–8 (NATO-kódja Camp) a Szovjetunióban a GSZOKB–473 által az 1950-es években kifejlesztett két légcsavaros gázturbinával felszerelt katonai szállító repülőgép.
Megnézni NATO-kód és An–8
ASCC
#ÁTIRÁNYÍTÁS NATO-kód.
Megnézni NATO-kód és ASCC
ASZ–12
Az ASZ–12 (oroszul: АС–12), ismert még Losarik (Лошарик) néven, speciális rendeltetésű, 10831-es tervszámú orosz atommeghajtású tengeralattjáró.
Megnézni NATO-kód és ASZ–12
Észak-atlanti Szerződés Szervezete
Az Észak-atlanti Szerződés Szervezete, rövidítve NATO (angolul North Atlantic Treaty Organisation, franciául Organisation du traité de l’Atlantique nord, OTAN) katonai egyesülés, 31 észak-amerikai és európai ország szövetsége, amelyet a második világháború után, 1949.
Megnézni NATO-kód és Észak-atlanti Szerződés Szervezete
B–871 Alrosza
A B–871 Alrosza a Fekete-tengeren, Szevasztopolnál A B–871 Alrosza (oroszul: Б–871 Алроса) az Orosz Flotta 877V Paltusz típusú (NATO-kód szerint: Kilo-osztályú) dízel-elektromos tengeralattjárója.
Megnézni NATO-kód és B–871 Alrosza
Be–10
A Be–10 (oroszul: Бе–10) vagy M–10 (NATO-kódja: Mallow) a taganrogi Berijev Tervezőirodában (OKB–49) Georgij Berijev vezetésével az 1950-es évek közepén kifejlesztett repülő csónak.
Megnézni NATO-kód és Be–10
Be–12
Be–12 Csajka (magyarul Sirály) szovjet tengerészeti repülőgép, repülőcsónak, amelyet elsősorban tengeralattjárók felderítésére fejlesztett ki a Berijev tervezőiroda a Be–6 alapján.
Megnézni NATO-kód és Be–12
Be–6
A Be–6 (NATO-kódja Madge) a Berijev-tervezőirodában (OKB–49) az 1940-es évek második felében kifejlesztett, teljesen fémépítésű, félhéjszerkezetű, sirályszárnyú, futóművel nem rendelkező, csillagmotorokkal ellátott, hétszemélyes, elsősorban tengeri felderítő- és járőrfeladatkörre kifejlesztett, torpedóvető és tengeralattjáró-elhárító, nagy hatótávolságú repülő csónak.
Megnézni NATO-kód és Be–6
Berijev A–50
Az A–50 (NATO-kódja: Mainstay) szovjet gyártmányú légtérellenőrző repülőgép, melyet az Il–76 szállítórepülőgép alapján terveztek a Berijev tervezőirodában a hasonló feladatkörű Tu–126 gépek leváltására.
Megnézni NATO-kód és Berijev A–50
Csernobil–2
Zónában (2016) Duga–2 típusú radar Csernobil–2 bázison (2007) A radar oldalsó nézetből (2014) Csernobil–2 (oroszul: Чернобыль–2) az ukrajnai Csernobil körüli 30 km-es zóna területén elhelyezkedő katonai bázis, amely az egykori szovjet korai rakéta-előrejelző rendszerhez tartozó Duga–2 (NATO-kódja: Steel Yard) típusú horizonton túli rakétafelderítő rádiólokátornak (GRAU-kódja: 5N32, később 32D6-ra változtatták) ad helyet.
Megnézni NATO-kód és Csernobil–2
Dnyepr (hordozórakéta)
A Dnyepr vagy Dnyipro (ukránul: Дніпро; oroszul: Днепр) háromfokozatú, folyékony hajtóanyagú orosz–ukrán űrhajózási hordozórakéta, az RSZ–20 (R–36M) (NATO-kódja: SS–18 Satan) interkontinentális ballisztikus rakéta (ICBM) polgári célokra átalakított változata, amelyet a Koszmotransz vállalat használ műholdak pályára állítására.
Megnézni NATO-kód és Dnyepr (hordozórakéta)
F130 Hetyman Szahajdacsnij
Az F130 Hetyman Szahajdacsnij (ukránul: Гетьман Сагайдачний) az Ukrán Haditengerészet 1135.5 Nyerej típusú (NATO-kódja: Krivak–III osztály) fregattja.
Megnézni NATO-kód és F130 Hetyman Szahajdacsnij
Farmer (egyértelműsítő lap)
A farmer szó több dologra utalhat.
Megnézni NATO-kód és Farmer (egyértelműsítő lap)
F–105 Thunderchief
A Republic F–105 Thunderchief szuperszonikus vadászbombázó repülőgép, melyet az 1950-es években fejlesztettek ki az Egyesült Államokban, elsősorban atomfegyverekkel végrehajtott kis magasságú csapásmérésre, az F–100 Super Sabre leváltására.
Megnézni NATO-kód és F–105 Thunderchief
Feather (egyértelműsítő lap)
*A Jak–15 vadászrepülőgép NATO-kódneve,.
Megnézni NATO-kód és Feather (egyértelműsítő lap)
GRAU-kód
A GRAU-kód (ГРАУ – Главное ракетно-артиллерийское управление МО РФ; МО РФ – Министерство обороны Российской Федерации / Glavnoje Raketno-Artyillerijszkoje Upravlenyije MO RF magyarul Oroszország Védelmi Minisztériumának Rakéta és Tüzérségi Eszközök Főcsoportfőnöksége) az orosz Védelmi Minisztérium egyik hivatalának (a GRAU-nak) a kódrendszere, melyet 1938-ban vezettek be.
Megnézni NATO-kód és GRAU-kód
Groznij (hajó)
A Groznij (oroszul: Грозный) a Szovjet Haditengerészet 58-as tervszámú (NATO-kódja: Kyndal-class) rakétás cirkálója volt, amelyet 1962-ben állítottak szolgálatba.
Megnézni NATO-kód és Groznij (hajó)
H–22
A H–22 Burja (cirill betűkkel: Х–22, NATO-kódja: AS–4 Kitchen) szovjet nagy hatótávolságú, légi indítású, hangsebesség feletti hajók elleni rakéta.
Megnézni NATO-kód és H–22
H–47M2 Kinzsal
A H–47M2 Kinzsal (oroszul: Х-47М2 Кинжал, magyarul "Tőr", NATO-kódja: Killjoy) orosz légi indítású, nukleáris robbanófej hordozására is alkalmas, hiperszonikus ballisztikus rakéta.
Megnézni NATO-kód és H–47M2 Kinzsal
H–55
A H–55 (cirill betűkkel: Х–55, NATO-kódja: AS–15 Kent), más jelzéssel RKV–500 szovjet-orosz légi indítású szubszonikus robotrepülőgép, amelyet az 1970-es években fejlesztett ki a Raduga tervezőiroda és 1981-ben rendszeresítették a Szovjet Légierő Tu–95 és Tu–160 nehézbombázóin.
Megnézni NATO-kód és H–55
Il–10
Az Il−10 (ejtsd: i-L-10, NATO-kódja: Beast) a szovjet Iljusin tervezőiroda által a második világháború végén tervezett csatarepülőgép.
Megnézni NATO-kód és Il–10
Il–12
Az Il–12 (NATO-kódja: Coach) a Szovjetunióban a második világháborút követően gyártott és rendszeresített kétmotoros, kis hatótávolságú szállító és utasszállító repülőgép.
Megnézni NATO-kód és Il–12
Il–14
Az Il–14 (olvasd: iL-14, NATO-kódja: Crate) a Szovjetunióban az 1950-es évek elején kifejlesztett kétmotoros, kis hatótávolságú szállító repülőgép.
Megnézni NATO-kód és Il–14
Il–18
Az Il–18 (NATO-kódja: Coot) az 1950-es években a Szovjetunióban az Iljusin-tervezőirodában kifejlesztett, négy légcsavaros gázturbinával felszerelt közepes hatótávolságú utasszállító repülőgép.
Megnézni NATO-kód és Il–18
Il–20M
Az Il–20M (oroszul: Ил–20М, NATO-kódja: Coot) szovjet rádióelektronikai felderítő repülőgép, amely az Il–18D utasszállító repülőgépen alapul.
Megnézni NATO-kód és Il–20M
Il–28
Az Il–28 (NATO-kódja: Beagle) a szovjet Iljusin tervezőiroda sugárhajtású bombázó repülőgépe, melyet a második világháborút követően kezdtek el gyártani a Szovjet Légierő számára.
Megnézni NATO-kód és Il–28
Il–38
Az Il–38 (oroszul: Ил–38, NATO-kódja: May) szovjet-orosz légcsavaros gázturbinás haditengerészeti járőr- és tengeralattjáró-elhárító repülőgép.
Megnézni NATO-kód és Il–38
Il–4
Az Il–4 (cirill betűkkel: Ил-4, NATO-kódja: Bob) szovjet távolsági bombázó repülőgép volt, melyet a szovjet légierő kiterjedten használt a második világháború idején.
Megnézni NATO-kód és Il–4
Il–76
Az Il–76 (olvasd: iL-76, NATO-kódja: Candid) a Szovjetunióban, az Iljusin tervezőirodában az 1960-as évek végén kifejlesztett négyhajtóműves közepes teherszállító repülőgép.
Megnézni NATO-kód és Il–76
Il–78
Az Il–78 (olvasd: iL-78, NATO-kódja: Midas) a Szovjetunióban, az Iljusin-tervezőirodában az 1980-as évek elején az Il–76 teherszállító repülőgép bázisán kifejlesztett légi utántöltő repülőgép.
Megnézni NATO-kód és Il–78
Il–86
Az Il–86 (oroszul: Ил-86, NATO-kódja: Camber) közepes hatótávolságú szélestörzsű utasszállító repülőgép.
Megnézni NATO-kód és Il–86
Jak–12
A gépen alkalmazott AI–14R csillagmotor a szolnoki repülőmúzeumban kiállítva A Jak–12 (NATO-kódja: Creek) a Szovjetunióban, a Jakovlev-tervezőirodában kifejlesztett, polgári és katonai feladatokra szánt könnyű futár- és többcélú repülőgép.
Megnézni NATO-kód és Jak–12
Jak–130
A Jak–130 (NATO-kódja: Mitten) Oroszországban nemzetközi, olasz–orosz vegyesvállalat által kifejlesztett, hangsebesség alatti, két gázturbinás sugárhajtóművel felszerelt kétüléses, többcélú kiképző repülőgép (lead-in fighter trainer, LIFT).
Megnézni NATO-kód és Jak–130
Jak–14
A Jak–14 (orosz betűkkel: Як–14, NATO-kódja: Mare) a Szovjetunióban az 1940-es évek második felében kifejlesztett katonai szállító vitorlázó repülőgép (deszant-vitorlázórepülőgép), amit a szovjet légideszant-csapatok alkalmaztak.
Megnézni NATO-kód és Jak–14
Jak–141
A Jak–141 (cirill betűkkel: Як–141, NATO-kódja: Freestyle) az orosz Jakovlev tervezőiroda (OKB–115) szuperszonikus, helyből felszálló (VTOL) vadászrepülőgépe.
Megnézni NATO-kód és Jak–141
Jak–15
A Jak–15, (oroszul: Як–15, NATO-kódja: Feather) szovjet vadászrepülőgép az 1940-es évekből, melyet a Jakovlev-tervezőiroda fejlesztett ki.
Megnézni NATO-kód és Jak–15
Jak–17
A Jak–17 (oroszul: Як–17, NATO-kódja: Feather) a Szovjetunióban, a Jakovlev-tervezőirodában (OKB–115) az 1940-es évek második felében a Jak–15 bázisán kifejlesztett sugárhajtású vadászrepülőgép.
Megnézni NATO-kód és Jak–17
Jak–18
A Jak–18 (NATO-kódja: Max) a Szovjetunióban az 1940-es évek végétől gyártott kiképző és gyakorló repülőgép.
Megnézni NATO-kód és Jak–18
Jak–23
A Jak–23 (NATO-kódja: Flora) a Szovjetunióban az 1940-es évek közepén kifejlesztett könnyű sugárhajtású vadászrepülőgép.
Megnézni NATO-kód és Jak–23
Jak–24
A Jak–24 (NATO-kódja: Horse) a Szovjetunióban az 1950-es évek elején kifejlesztett szállító helikopter.
Megnézni NATO-kód és Jak–24
Jak–25
A Jak–25 (NATO-kódja: Flashlight–A / Mandrake) a szovjet Jakovlev-tervezőirodában kifejlesztett nyílazott szárnyú, sugárhajtású elfogó vadászrepülőgép és felderítő repülőgép.
Megnézni NATO-kód és Jak–25
Jak–30 (1960)
A Jak–30 (NATO-kódja: Magnum) szovjet sugárhajtású gyakorló és kiképző repülőgép.
Megnézni NATO-kód és Jak–30 (1960)
Jak–36
A Jak–36 (oroszul: Як–36, NATO-kódja: Freehand), gyári jelzéssel V gyártmány (oroszul: изделие В) szovjet kísérleti helyből felszálló repülőgép, melyet az OKB–115 tervezőiroda a későbbi Jak–38-as haditengerészeti vadászrepülőgép kifejlesztéséhez szükséges rendszerek és eljárások kipróbálására épített.
Megnézni NATO-kód és Jak–36
Jak–38
A Jak–38 (oroszul: Як-38,, NATO-kódneve: Forger) helyből felszálló, szubszonikus vadászbombázó repülőgép, melyet a Jakovlev tervezőiroda 1970-es években hozott létre a Szovjetunióban, a Kijev osztályú nehéz repülőgép-hordozó cirkálókon történő alkalmazásra.
Megnézni NATO-kód és Jak–38
Jak–40
A Jak–40 (NATO-kódja: Codling) a Szovjetunióban az 1960-as évek közepén a regionális, belföldi járatokra kifejlesztett utasszállító repülőgép.
Megnézni NATO-kód és Jak–40
Jak–42
A Jak–42 (cirill betűkkel: Як–42, NATO-kódja: Clobber) szovjet gyártmányú, az 1970-es évek közepén a Tu–134 leváltására a Jakovlev tervezőirodában kifejlesztett háromhajtóműves, közepes hatótávolságú utasszállító repülőgép.
Megnézni NATO-kód és Jak–42
Ka–126
A Ka–126 (NATO-kódja: Hoodlum) a szovjet Kamov tervezőirodában kifejlesztett könnyű többcélú, koaxiális rotorelrendezésű helikopter.
Megnézni NATO-kód és Ka–126
Ka–18
Az 1965-ös Budapesti Ipari Vásáron kiállított Ka–18-as helikopter a Felvonulási téren A Ka–18 (NATO-kódja: Hog) koaxiális rotorelrendezésű szovjet többcélú helikopter, melyet a Kamov tervezőiroda készített az 1950-es évek közepén.
Megnézni NATO-kód és Ka–18
Ka–25
A Ka–25 (NATO-kódja: Hormone) szovjet haditengerészeti helikopter, melyet 1958-ban fejlesztettek ki.
Megnézni NATO-kód és Ka–25
Ka–26
A Ka–26 (NATO-kódja: Hoodlum) az 1960-as években a Szovjetunióban, a Kamov tervezőirodában (OKB–938) kifejlesztett koaxiális rotorelrendezésű, dugattyús motoros, könnyű, többcélú helikopter.
Megnézni NATO-kód és Ka–26
Ka–27
A Kamov Ka–27 (NATO-kódja: Helix) szovjet katonai helikopter, melyet a Szovjet Haditengerészet számára fejlesztettek ki és jelenleg Oroszországban, Ukrajnában, Vietnámban, Észak-Koreában, Kínában, Tajvanon és Indiában áll szolgálatban.
Megnézni NATO-kód és Ka–27
K–129 (629A tervszámú tengeralattjáró)
A K–129 a Szovjet Haditengerészet 629A tervszámú (NATO-kód szerint Golf–II osztályú) dízel-elektromos hajtású ballisztikusrakéta-hordozó tengeralattjárója volt.
Megnézni NATO-kód és K–129 (629A tervszámú tengeralattjáró)
K–141 Kurszk
A K–141 Kurszk (oroszul: К-141 Курск) orosz 949A Antyej típusú (NATO-kódja: Oscar–II) robotrepülőgép-hordozó atom-tengeralattjáró volt, amely teljes személyzetével elsüllyedt a Barents-tengeren 2000.
Megnézni NATO-kód és K–141 Kurszk
K–152 Nyerpa
A 971U Scsuka–B típusú tengeralattjáró rajza Egy Akula osztályú tengeralattjáró a Balti-tengeren A K–152 Nyerpa az Orosz Haditengerészet 971 Scsuka–B típusú (NATO-kódja: Akula II) atommeghajtású vadász-tengeralattjárója.
Megnézni NATO-kód és K–152 Nyerpa
K–266 Orjol
A K–266 Orjol az Orosz Haditengerészet 949A tervszámú (NATO-kódja: Oscar–II) atommeghajtású robotrepülőgép-hordozó tengeralattjárója.
Megnézni NATO-kód és K–266 Orjol
K–278 Komszomolec
A K–278 jellegrajza A K–278 Komszomolec (oroszul: К–278 Комсомолец) szovjet 685 Plavnyik típusú (NATO-kódja: Mike-class) atommeghajtású vadásztengeralattjáró, amelyet 1983-ban állított szolgálatba a Szovjet Haditengerészet.
Megnézni NATO-kód és K–278 Komszomolec
K–3 Lenyinszkij Komszomol
A K–3 Lenyinszkij Komszomol (oroszul: Ленинский комсомол) a Szovjet Haditengerészet 627 Kit típusú (NATO-kódnéven November osztályú) nukleáris meghajtású vadásztengeralattjárója volt.
Megnézni NATO-kód és K–3 Lenyinszkij Komszomol
K–448 Tambov
A K–448 Tambov (oroszul: К–448 Тамбов) orosz 671RTMK Scsuka típusú atommaghajtású vadásztengeralattjáró.
Megnézni NATO-kód és K–448 Tambov
K–496 Boriszoglebszk
A K–496 Boriszoglebszk a Szovjet, majd az Orosz Haditengerészet 667BDR tervszámú (más jelzéssel Kalmar osztály, NATO-kódja: Delta–III osztály) nukleáris meghajtású ballisztikusrakéta-hordozó tengeralattjárója volt.
Megnézni NATO-kód és K–496 Boriszoglebszk
K–5
Az K–5 (NATO-kódja: AA–1 Alkali) a Szovjetunióban az 1950-es évek elején kifejlesztett vezetősugaras irányítású légiharc-rakéta.
Megnézni NATO-kód és K–5
KJ–2000
A KJ–2000 (NATO-kódneve: Mainring) kínai légtérellenőrző repülőgép, amely a szovjet Berijev A–50-en alapul.
Megnézni NATO-kód és KJ–2000
Komszomolec Ukraini
A Komszomolec Ukraini (orosz betűkkel: Комсомолец Украины) a Szovjet Haditengerészet rombolója volt, melyet 1964-ben állítottak szolgálatba és 1991-ben vontak ki a hadrendből.
Megnézni NATO-kód és Komszomolec Ukraini
Koszmosz–139
A Koszmosz–139 (oroszul: Космос 139) Koszmosz műhold, a szovjet részleges orbitális pályájú csapásmérő rendszer részére fejlesztett rakétarendszer és fejrészének tesztrepülése.
Megnézni NATO-kód és Koszmosz–139
Koszmosz–160
A Koszmosz–160 (oroszul: Космос–160) Koszmosz műhold, a szovjet részleges orbitális pályájú csapásmérő rendszer részére fejlesztett rakétarendszer, ill.
Megnézni NATO-kód és Koszmosz–160
Koszmosz–169
Koszmosz–169 (oroszul: Космос–169) Koszmosz műhold, a szovjet orbitális pályájú csapásmérő rendszer részére fejlesztett rakétarendszer és fejrészének tesztrepülése.
Megnézni NATO-kód és Koszmosz–169
Koszmosz–170
Koszmosz–170 (oroszul: Космос–170) Koszmosz műhold, a szovjet orbitális pályájú csapásmérő rendszer részére fejlesztett rakétarendszer és fejrészének tesztrepülése.
Megnézni NATO-kód és Koszmosz–170
Koszmosz–171
Koszmosz–171 (oroszul: Космос–171) Koszmosz műhold, a szovjet orbitális pályájú csapásmérő rendszer részére fejlesztett rakétarendszer és fejrészének tesztrepülése.
Megnézni NATO-kód és Koszmosz–171
Koszmosz–178
Koszmosz–178 (oroszul: Космос–178) Koszmosz műhold, a szovjet orbitális pályájú csapásmérő rendszer részére fejlesztett rakétarendszer és fejrészének tesztrepülése.
Megnézni NATO-kód és Koszmosz–178
Koszmosz–179
Koszmosz–179 (oroszul: Космос–179) Koszmosz műhold, a szovjet orbitális pályájú csapásmérő rendszer részére fejlesztett rakétarendszer és fejrészének tesztrepülése.
Megnézni NATO-kód és Koszmosz–179
Koszmosz–183
A Koszmosz–183 (oroszul: Космос–183) a szovjet Koszmosz műhold-sorozat tagja.
Megnézni NATO-kód és Koszmosz–183
Koszmosz–187
A Koszmosz–187 (oroszul: Космос 187) a szovjet Koszmosz műhold-sorozat tagja.
Megnézni NATO-kód és Koszmosz–187
Koszmosz–218
A Koszmosz–218 (oroszul: Космос 218) Koszmosz műhold, a szovjet orbitális pályájú csapásmérő rendszer részére fejlesztett rakétarendszer és fejrészének tesztrepülése.
Megnézni NATO-kód és Koszmosz–218
Koszmosz–244
Koszmosz–244 (oroszul: Космос–244) Koszmosz műhold, a szovjet orbitális pályájú csapásmérő rendszer részére fejlesztett rakétarendszer és fejrészének tesztrepülése.
Megnézni NATO-kód és Koszmosz–244
Koszmosz–298
A Koszmosz–298 (oroszul: Космос 298) Koszmosz műhold, a szovjet részleges orbitális pályájú csapásmérő rendszer részére fejlesztett rakétarendszer és fejrészének tesztrepülése.
Megnézni NATO-kód és Koszmosz–298
Koszmosz–316
A Koszmosz–316 (oroszul: Космос 316) Koszmosz műhold, a szovjet orbitális pályájú csapásmérő rendszer részére fejlesztett rakétarendszer és fejrészének tesztrepülése.
Megnézni NATO-kód és Koszmosz–316
Koszmosz–354
A Koszmosz–354 (oroszul: Космос 354) Koszmosz műhold, a szovjet orbitális pályájú csapásmérő rendszer részére fejlesztett rakétarendszer és fejrészének tesztrepülése.
Megnézni NATO-kód és Koszmosz–354
Koszmosz–365
A Koszmosz–365 (oroszul: Космос 365) Koszmosz műhold, a szovjet orbitális pályájú csapásmérő rendszer részére fejlesztett rakétarendszer és fejrészének tesztrepülése.
Megnézni NATO-kód és Koszmosz–365
Koszmosz–433
A Koszmosz–433 (oroszul: Космос 433) Koszmosz műhold, a szovjet orbitális pályájú csapásmérő rendszer részére fejlesztett rakétarendszer és fejrészének tesztrepülése.
Megnézni NATO-kód és Koszmosz–433
KSZ–1 Kometa
A KSZ–1 Kometa (oroszul: КС–1 Комета; NATO-kódja: AS–1 Kennel, GRAU-kódja: 4K87) szovjet légi indítású, hajók elleni robotrepülőgép.
Megnézni NATO-kód és KSZ–1 Kometa
Kubai rakétaválság
A Kubából indítható szovjet közepes hatótávolságú ballisztikus rakéták (SS-4 és SS-5) hatótávolsága A kubai rakétaválság a Szovjetunió és az Amerikai Egyesült Államok közti külpolitikai konfliktus volt, amely a Kubába telepített szovjet atomrakéták miatt alakult ki.
Megnézni NATO-kód és Kubai rakétaválság
Kuznya na Ribalszkomu
Az Ukrán Haditengerészet Hjurza–M gyorsnaszádja Odesszánál A Kuznya na Ribalszkomu (ukránul: Кузня на Рибальському), korábban Lenyinszka Kuznya (cirill betűkkel: Ленінська кузня, magyarul: Lenini kovácsműhely) Ukrajna fővárosában, Kijevben, a Dnyeper partján működő gépgyár.
Megnézni NATO-kód és Kuznya na Ribalszkomu
L401 Jurij Olefirenko
Az L401 Jurij Olefirenko (ukránul: Юрій Олефіренко) az Ukrán Haditengerészet 773-as tervszámú közepes partraszállító hajója.
Megnézni NATO-kód és L401 Jurij Olefirenko
La–15
A Lavocskin La–15 (NATO-kódja: Fantail) az 1940-es évek végén a Szovjetunióban kifejlesztett sugárhajtású vadászrepülőgép.
Megnézni NATO-kód és La–15
La–150
A La–150 (NATO-kódja: Type 3) az első sugárhajtású vadászrepülőgép, melyet az OKB–301 tervezőiroda tervezett Szemjon Lavocskin vezetésével.
Megnézni NATO-kód és La–150
La–7
A La–7 az NPO Lavocskin (OKB–301) által gyártott szovjet második világháborús vadászrepülőgép.
Megnézni NATO-kód és La–7
La–9
A La–9 (cirill betűkkel: Ла–9, NATO-kódja: Fritz) az 1940-es évek második felében, közvetlenül a második világháborút követő időszakban a Szovjetunióban gyártott egymotoros, teljesen fémépítésű vadászrepülőgép.
Megnézni NATO-kód és La–9
L–29 Delfín
L–29 Delfín (NATO-kódja: Maya) az Aero Vodochody vállalat által kifejlesztett és gyártott csehszlovák sugárhajtású kiképző repülőgép.
Megnézni NATO-kód és L–29 Delfín
Li–2
A Li–2 (oroszul: Ли–2, ukránulː Лі-2, NATO-kódja: Cab) az amerikai DC–3 szállító repülőgépnek a Szovjetunióban licenc alapján gyártott változata.
Megnézni NATO-kód és Li–2
Liman (hajó)
A Liman (oroszul: Лиман, magyar jelentése: limán) az Orosz Haditengerészet 861M tervszámú (NATO-kódja: Moma class) rádióelektronikai felderítő hajója volt.
Megnézni NATO-kód és Liman (hajó)
Ljulka AL–7
A Ljulka AL–7 a Szovjetunióban az Arhip Mihajlovics Ljulka vezetése alatt álló tervezőirodában az 1950-es évek elején kifejlesztett gázturbinás sugárhajtómű.
Megnézni NATO-kód és Ljulka AL–7
Luny osztályú ekranoplán
A 903 Luny tervszámú (oroszul: Лунь, NATO-kódja: Duck) ekranoplánt a Rosztyiszlav Alekszejev irányítása alatt álló, szárnyashajókkal foglalkozó CKB SZPK tervezőirodában fejlesztették ki az 1980-as évek elején Vlagyimir Kirillovih főkonstruktőr vezetésével, majd 1987-től állt hadrendben a Szovjet Haditengerészetnél, később pedig az Orosz Haditengerészetnél az 1990‑es évek végéig.
Megnézni NATO-kód és Luny osztályú ekranoplán
Mi–1
A Mi–1 (NATO-kódja: Hare) a Szovjetunióban az 1940-es évek végén kifejlesztett, dugattyús motorral felszerelt, többcélú, könnyű helikopter.
Megnézni NATO-kód és Mi–1
Mi–10
A Mil Mi–10 (NATO-kódja: Harke) egy szovjet katonai szállító helikopter, melyet 1962-ben fejlesztettek ki a Mi–6 helikopterből.
Megnézni NATO-kód és Mi–10
Mi–12
A Mi–12, más típusjellel V–12 (NATO-kódja: Homer) a Szovjetunióban, a Mil Tervezőirodában (OKB–329) az 1960-as években kifejlesztett szállító helikopter.
Megnézni NATO-kód és Mi–12
Mi–26
A Mi–26 (oroszul Ми-26, NATO-kódja Halo) a Szovjetunióban katonai célra kifejlesztett személy- és teherszállító helikopter, amely hadrendbe állítása óta a legnagyobb méretű és teljesítményű sorozatban gyártott forgószárnyas repülőgép.
Megnézni NATO-kód és Mi–26
Mi–28
A Mi–28 (NATO-kódja: Havoc) kétüléses szovjet harci helikopter.
Megnézni NATO-kód és Mi–28
Mi–4
A Mi–4 (NATO-kódja Hound, az USAF/DoD megnevezése pedig Type 36) szovjet polgári és katonai rendeltetésű szállító helikopter.
Megnézni NATO-kód és Mi–4
Mi–6
A Mi–6 (NATO-kódja: Hook) a Szovjetunióban gyártott nehéz szállítóhelikopter volt, melyet a Mil tervezőirodában terveztek és nagy számban gyártottak katonai és polgári célra egyaránt.
Megnézni NATO-kód és Mi–6
Mi–8
A Mi–8 (oroszul: Ми–8, NATO-kódja: Hip) szovjet-orosz közepes szállító helikopter, amelyet a Mihail Mil vezetése alatt álló OKB–329 tervezőirodában fejlesztettek ki többcélú, polgári és katonai feladatokra.
Megnézni NATO-kód és Mi–8
Mi–9
A Mi–9 (oroszul: Ми–9, NATO-kódja: Hip-G) a szovjet Mi–8T többcélú helikopteren alapuló légi vezetési pont, melyet 1977–1987 között gyártottak.
Megnézni NATO-kód és Mi–9
MiG–15
A MiG–15 (NATO-kódja: Fagot) a Mikojan–Gurjevics-tervezőirodában (OKB–155) kifejlesztett szovjet első generációs sugárhajtású vadászrepülőgép.
Megnézni NATO-kód és MiG–15
MiG–17
A MiG–17 (NATO-kódja: Fresco) a Szovjetunióban a Mikojan–Gurjevics-tervezőirodában kifejlesztett első generációs sugárhajtású vadászrepülőgép.
Megnézni NATO-kód és MiG–17
MiG–19
A MiG–19-es (NATO-kódja: Farmer) a Szovjetunió első szuperszonikus vadászrepülőgépe, fejlesztése az 1950-es években zajlott, a típus a MiG–17-esen alapult.
Megnézni NATO-kód és MiG–19
MiG–21
A MiG–21 (oroszul: МиГ–21; NATO-kódja: Fishbed) a Szovjetunióban, a Mikojan–Gurevics Tervezőirodában (OKB–155) az 1950-es évek második felében kifejlesztett teljesen fémépítésű, félhéjszerkezetű, deltaszárnyú, behúzható futóművel, gázturbinás sugárhajtóművel, utánégetővel, hermetikusan zárható kabinnal, katapultüléssel ellátott, egyszemélyes, elsősorban frontvadász feladatkörre kifejlesztett kis hatótávolságú, merevszárnyú repülőgéptípus.
Megnézni NATO-kód és MiG–21
MiG–23
A Mikojan–Gurjevics MiG–23 (Микоян–Гуревич МиГ–23) egyhajtóműves, változtatható szárnynyilazású harmadik generációs vadászrepülőgép, melyet a Szovjetunióban fejlesztettek ki, elsősorban a MiG–21 repülőgépek leváltására.
Megnézni NATO-kód és MiG–23
MiG–27
A MiG–27 (cirill betűkkel: МиГ–27–NATO-kódneve: Flogger) szovjet vadászbombázó repülőgép, melyet az 1970-es években fejlesztettek ki a MiG–23-ból.
Megnézni NATO-kód és MiG–27
MiG–29
A MiG–29-es (oroszul: МиГ-29; NATO-kódja: Fulcrum) a Mikojan tervezőirodában (OKB–155) a szovjet honi légvédelem számára kifejlesztett kis hatótávolságú elfogó-vadászrepülőgép, amely korlátozottan földi célok támadására is alkalmas volt.
Megnézni NATO-kód és MiG–29
MiG–31
''A ''MiG–31'' egy Szaratovban kiállított példánya'' A Mikojan–Gurjevics MiG–31 (Микоян–Гуревич МиГ–31) negyedik generációs, kétüléses, két hajtóműves, nehéz elfogó vadászrepülőgép, melyet a MiG–25-ből a Szovjetunióban fejlesztettek ki, elsősorban a gyér repülőtér-hálózattal rendelkező szibériai és távol-keleti területek védelmére.
Megnézni NATO-kód és MiG–31
MiG–9
A MiG–9 (NATO-kódja: kezdetben Type 1, később Fargo) a Szovjetunióban a Mikojan–Gurevics-tervezőirodában (OKB–155) közvetlenül a második világháború után kifejlesztett sugárhajtású vadászrepülőgép.
Megnézni NATO-kód és MiG–9
Mihail Kuzmics Jangel
Mihail Kuzmics Jangel (oroszul: Михаил Кузьмич Янгель; Zirjanova, 1911. november 7. – Moszkva, 1971. október 25.) orosz nemzetiségű szovjet mérnök, rakétatervező, akadémikus.
Megnézni NATO-kód és Mihail Kuzmics Jangel
Minszk (partraszállító hajó)
A Minszk (cirill betűkkel: Минск), korábban BDK−43 (БДК-43) az Orosz Haditengerészet 775-ös típusú (NATO-kódja: Ropucha III) partraszálló hajója.
Megnézni NATO-kód és Minszk (partraszállító hajó)
Mjasziscsev M–4
Az M–4 (NATO-kódja: Bison) a Szovjetunió első sugárhajtóműves stratégiai bombázója, amelyet a Mjasziscsev tervezőirodában (OKB–23) fejlesztettek ki az 1950-es évek elején.
Megnézni NATO-kód és Mjasziscsev M–4
NATO-kódnév
#ÁTIRÁNYÍTÁS NATO-kód.
Megnézni NATO-kód és NATO-kódnév
Nyegyelin-katasztrófa
A Nyegyelin-katasztrófa, más néven bajkonuri katasztrófa a Bajkonuri űrrepülőtér egyik indító állásán 1960.
Megnézni NATO-kód és Nyegyelin-katasztrófa
Orosz fakopáncs
Orosz fakopáncs (angolul Russian Woodpecker) volt az Egyesült Államokban és Nyugat-Európában a hidegháború alatt a népszerű neve annak a rádiójelnek, amelyet a rövidhullámú rádióvevőkön lehetett hallani 1976 júliusa és 1989 decembere között.
Megnézni NATO-kód és Orosz fakopáncs
OTR–23 Oka
Az R–400 Oka (GRAU-kódja: 9K714, NATO-kódja: SS–23 Spider) mobil kis hatótávolságú ballisztikus rakéta, melyet a Szovjetunióban fejlesztettek ki a hidegháború vége előtt az elavult SS–1C Scud B leváltására.
Megnézni NATO-kód és OTR–23 Oka
Pancir–SZ1
A Pancir–SZ1 orosz fejlesztésű önjáró légvédelmi rendszer, amelynek fegyverzete irányított rakétákból és gépágyúkból áll.
Megnézni NATO-kód és Pancir–SZ1
P–15 Tyermit
A P–15 Tyermit (orosz betűkkel П–15 Термит, NATO-kódja: SS–N–2 Styx, GRAU-kódja: 4K40) hadihajókról és szárazföldről indítható, szubszonikus haditengerészeti robotrepülőgép, melyet az 1950-es években a Raduga tervezőirodában fejlesztettek ki a Szovjetunióban, elsősorban az amerikai repülőgép-hordozók ellen.
Megnézni NATO-kód és P–15 Tyermit
P–18
A P–18 Tyerek (cirill betűkkel: П-18 Терек, NATO-kódja: Spoon Rest D, GRAU-kódja: 1RL131) szovjet távolfelderítő rádiólokátor, melyet az 1960-as évek végén fejlesztettek ki a P–12 rádiólokátorból, elsősorban az SZ–75 légvédelmi rakétarendszer számára.
Megnézni NATO-kód és P–18
P–37
A P–37 (GRAU-kódja: 1RL139, NATO-kódneve: Bar Lock, közepes hatótávolságú kétdimenziós felderítő és rávezető rádiólokátor, melyet a Szovjetunióban fejlesztettek ki a korábbi P–30 lokátorból az 1970-es években.
Megnézni NATO-kód és P–37
P–700 Granyit
A P–700 Granyit (oroszul: П–700 Гранит, NATO-kódja: SS–N–19 Shipwreck) az 1970-es években a Szovjetunióban kifejlesztett, a szovjet, majd az orosz haditengerészetnél alkalmazott, hajók elleni robotrepülőgép, GRAU-kódja 3M45.
Megnézni NATO-kód és P–700 Granyit
Po–2
Az U–2, 1944 után Po–2 szovjet többcélú kétfedelű repülőgép.
Megnézni NATO-kód és Po–2
Projekt 1171 Tapir
A 1171 tervszámú, Tapir (NATO-kódja: Alligator-class) kódnevű hajók szovjet partraszállító hajók alkotta hajóosztály, amelyet 1964-től építettek ės 1965-ben állítottak szolgálatba a Szovjet Haditengerészetnél.
Megnézni NATO-kód és Projekt 1171 Tapir
PRV–11
A PRV–11 (NATO-kódneve: Side Net) magasságmérő rádiólokátor, melyet a Szovjetunióban fejlesztettek ki.
Megnézni NATO-kód és PRV–11
PRV–16
A PRV–16 (NATO-kódneve: Thin Skin, GRAU-kódja: 1RL132) magasságmérő rádiólokátor, melyet a Szovjetunióban fejlesztettek ki a korábbi PRV–9 lokátorból.
Megnézni NATO-kód és PRV–16
PRV–17
A PRV–17 (NATO-kódneve: Odd Group, GRAU-kódja: 1RL141) 3. generációs magasságmérő rádiólokátor, melyet a Szovjetunióban fejlesztettek ki a MGM-31 Pershing II ballisztikius rakéták felderítésére 1982-ben.
Megnézni NATO-kód és PRV–17
R–11 (rakéta)
Az R–11 (NATO-kódja: SS–1A, GRAU-kódja: 8A61) és az R–11M (NATO-kódja: SS–1B Scud A, GRAU-kódja: 8K11) szovjet harcászati-hadműveleti ballisztikus rakéta, melyet az 1950-es évek második felére fejlesztettek ki Viktor Makejev vezetésével az OKB–1 tervezőirodában, nagyrészt a zsákmányolt második világháborús német ballisztikus rakétákra (mindenekelőtt a V–2-re) alapozva.
Megnézni NATO-kód és R–11 (rakéta)
R–12 Dvina
Az R–12 Dvina (NATO-kódja: SS–4 Sandal) szovjet közepes hatótávolságú ballisztikus rakéta, amelyet a hidegháború idején fejlesztettek ki és telepítettek.
Megnézni NATO-kód és R–12 Dvina
R–16
Az R–16 (NATO-kódja: SS–7 Saddler) első generációs szovjet interkontinentális ballisztikus rakéta.
Megnézni NATO-kód és R–16
R–27
Az R–27 (cirill betűkkel: Р–27, NATO-kódja: AA–10 Alamo) közepes hatótávolságú szovjet, később ukrán gyártmányú légiharc-rakéta, melyet az 1980-as években fejlesztettek ki a Vimpel tervezőirodában.
Megnézni NATO-kód és R–27
R–30 Bulava
Az R–30 Bulava (NATO-kódja: SS–N–32, GRAU-kódja: 3M30) orosz tengeralattjáró-fedélzeti, szilárd hajtóanyagú interkontinentális ballisztikus rakéta.
Megnézni NATO-kód és R–30 Bulava
R–33
Az R–33 (NATO-kódja: AA–9 Amos) a Szovjetunióban gyártott nagy hatótávolságú levegő-levegő rakéta.
Megnézni NATO-kód és R–33
R–36
Az R–36 (NATO-kódja: SS–9 Scarp) interkontinentális ballisztikus rakéta, amelyet a Szovjetunió a hidegháború idején fejlesztett ki és rendszeresített.
Megnézni NATO-kód és R–36
R–39
Submarine-based missiles: R-29, R-29Р, R-39, R-29РМ, CSS-NX-3, JL-2 Az R–39 (NATO-kódja: SS–N–20 Sturgeon, GRAU-kódja: 3M65) szovjet-orosz szilárd hajtóanyagú, tengeralattjáró-fedélzeti interkontinentális ballisztikus rakéta, mely a szovjet, majd orosz Akula-osztályú (NATO-kódja: Typhoon) ballisztikusrakéta-hordozó atomtengeralattjárókon állt szolgálatban 1984–2004 között a D–19 rakétarendszer részeként.
Megnézni NATO-kód és R–39
R–3SZ
Az R–3SZ (NATO-kódja: AA–2 Atoll) a Szovjetunióban a második generációs vadászrepülőgépek számára kifejlesztett, az amerikai AIM–9 Sidewinder rakétán alapuló rövid hatótávolságú légiharc-rakéta.
Megnézni NATO-kód és R–3SZ
R–40
Az R–40 (NATO-kódja: AA–6 Acrid) a Szovjetunióban az 1960-as években a MiG–25P elfogó-vadászrepülőgép számára kifejlesztett nagy hatótávolságú légiharc-rakéta.
Megnézni NATO-kód és R–40
R–5 (rakéta)
Az R–5 (NATO-kódja: SS–3 Shyster, GRAU-kódja: 8A62) szovjet közepes hatótávolságú, folyékony hajtóanyagú, egyfokozatú ballisztikus rakéta, melyet az OKB–1 tervezőirodában fejlesztettek ki Szergej Koroljov irányításával az 1940-es évek végén, az 1950-es évek elején.
Megnézni NATO-kód és R–5 (rakéta)
R–73
Az R–73 (NATO-kód: AA–11 Archer) szovjet, infravörös önirányítású légi közelharc-rakéta, melyet az 1980-as évek második felére fejlesztettek ki, elsősorban az elavuló R–60 leváltására.
Megnézni NATO-kód és R–73
R–77
Az R–77, más típusjelzéssel RVV–AE (NATO-kódja: AA–12 Adder) orosz közepes hatótávolságú, aktív lokátoros önirányítású légiharc-rakéta.
Megnézni NATO-kód és R–77
Rokot
A Rokot (oroszul: Рокот) orosz hordozórakéta, melyet az UR–100N (NATO-kódja SS–19 Stiletto) interkontinentális ballisztikus rakéta polgári célú alakításával, egy harmadik fokozat, a Briz–K vagy Briz–KM rakéta-végfokozat hozzáadásával hoztak létre.
Megnézni NATO-kód és Rokot
RSZ–26 Rubezs
Az RSZ–26 Rubezs (fejlesztési kódneve Avangard; oroszul: РС–26 Рубеж; NATO-kódja: SS–X–31) orosz, mobil indítóállásból indítható, szilárd hajtóanyagú interkontinentális ballisztikus rakéta, melyet a Moszkvai Hőtechnikai Intézet (MIT) fejleszt.
Megnézni NATO-kód és RSZ–26 Rubezs
RSZ–28 Szarmat
Az RSZ–28 Szarmat (oroszul: РС–28 Сармат, NATO-kódja: SS–X–30 Satan 2) fejlesztés alatt álló orosz, föld alatti silóba telepített, folyékony hajtóanyagú interkontinentális ballisztikus rakéta.
Megnézni NATO-kód és RSZ–28 Szarmat
RSZD–10 Pionyer
Az RSZD–10 Pionyer (NATO-kódja: SS–20 Saber) három atomtöltettel felszerelt közepes hatótávolságú ballisztikus rakétarendszer, amelyet a Szovjetunió 1976–1988 között telepített saját területén és Közép-Európában.
Megnézni NATO-kód és RSZD–10 Pionyer
RT–23 Mologyec
Az RT–23 Mologyec (NATO-kódja: SS–24 Scalpel) szovjet interkontinentális ballisztikus rakéta, melyet az 1980-as évek végére fejlesztettek ki és állítottak hadrendbe, a napjainkban is még szolgálatban álló UR–100N folyékony hajtóanyagú rakéták leváltására.
Megnézni NATO-kód és RT–23 Mologyec
RT–2PM Topol
Az RT–2PM Topol (РТ–2ПМ Тополь, NATO-kódja SS–25 Sickle) interkontinentális ballisztikus rakéta, melyet az 1980-as évek végére fejlesztettek ki a Szovjetunióban.
Megnézni NATO-kód és RT–2PM Topol
Szaratov (hajó)
bergyanszki kikötőben égő hajó 2022. március 24-én A Szaratov (cirill betűkkel: Саратов), ex.
Megnézni NATO-kód és Szaratov (hajó)
SZ–200
Az SZ–200 Angara, Vega és Dubna (NATO-kódja: SA–5 Gammon) az 1960-as években, a Szovjetunióban kifejlesztett honi légvédelmi rakétarendszer, melyet elsősorban nagy magasságban és sebességgel repülő (stratégiai nehézbombázó és felderítő) repülőgépek ellen fejlesztettek ki, de korlátozottan ballisztikus rakéták ellen (ez esetben atomtöltettel) is bevethető volt.
Megnézni NATO-kód és SZ–200
SZ–400
Az SZ–400 Triumf (NATO-kódja: SA–21 Growler, korábban SZ–300PMU–3) légvédelmi rakétarendszer, amit az 1990-es években fejlesztettek ki Oroszországban az Almaz tervezőirodában. A fegyverrendszer az SZ–300-as légvédelmi rakétarendszer továbbfejlesztett változata.
Megnézni NATO-kód és SZ–400
SZ–75 Dvina
Az SZ–75 Dvina (NATO-kódja: SA–2 Guideline) az 1950-es években kifejlesztett szovjet közepes hatótávolságú légvédelmi rakétarendszer.
Megnézni NATO-kód és SZ–75 Dvina
Szovjet és orosz hajók tervszám szerinti listája
Az szovjet és orosz hajók tervszám szerinti listája azokat az ismert szovjet vagy orosz gyártmányú hadihajó osztályokat tartalmazza, amelyek tervszámot kaptak.
Megnézni NATO-kód és Szovjet és orosz hajók tervszám szerinti listája
SZSZV–33 Ural
Az SZSZV–33 Ural (orosz betűkkel: ССВ–33 Урал) a Szovjet Haditengerészet, majd az Orosz Haditengerészet 1941 Tyitan (NATO-kódja: Kapusta class) típusú atommeghajtású rádióelektronikai felderítő és parancsnoki hajója volt.
Megnézni NATO-kód és SZSZV–33 Ural
SZT–68U
Az SZT–68U (NATO-kódneve: Tin Shield; GRAU-kódja: 19ZS6) háromdimenziós felderítő rádiólokátor, melyet a Szovjetunióban fejlesztettek ki az 1980-as évekre, az SZ–300 légvédelmi rakétakomplexumhoz is alkalmazzák az SZT–68UM jelű (36D6) változatát.
Megnézni NATO-kód és SZT–68U
Szu–22
A Szu–17, a Szu–20 és a Szu–22 (NATO-kódja: Fitter) szuperszonikus, egyhajtóműves, változtatható nyilazású szárnyú harcászati vadászbombázó repülőgép-család, melyet a Szu–7 továbbfejlesztésével a OKB Szuhoj hozott létre a Szovjetunióban az 1970-es évek elejére, a szárazföldi csapatok harcának támogatására.
Megnézni NATO-kód és Szu–22
Szu–24
A Szu–24 (NATO-kódja: Fencer) a Szovjetunióban, a Szuhoj Tervezőirodában az 1960-as években kifejlesztett kétüléses, kéthajtóműves, változtatható szárnynyilazású, szuperszonikus vadászbombázó repülőgép.
Megnézni NATO-kód és Szu–24
Szu–25
A Szuhoj Szu–25 Gracs (oroszul: Су-25 Грач, jelentése: vetési varjú) szubszonikus, sugárhajtású csatarepülőgép, melyet az 1980-as években a Szuhoj OKB fejlesztett ki a Szovjetunióban.
Megnézni NATO-kód és Szu–25
Szu–27
A Szu–27 kéthajtóműves, negyedik generációs, nehéz elfogó vadászrepülőgép, melyet az 1980-as évek közepére fejlesztettek ki a Szovjetunióban Mihail Petrovics Szimonov vezetésével, az amerikai F–14, F–15, F–16 és F/A–18 repülőgépek ellen, a korábbi elfogóvadászok, elsősorban a MiG–25, a Jak–28 és a Szu–15 leváltására.
Megnézni NATO-kód és Szu–27
Szu–7
A Szu–7 (NATO-kódja: Fitter) nyilazott szárnyú, szuperszonikus, egyhajtóműves vadászbombázó repülőgép, melyet az OKB Szuhoj hozott létre a Szovjetunióban az 1950-es években.
Megnézni NATO-kód és Szu–7
Szu–9 (1946)
A Szu–9 (oroszul: Су–9, NATO-kódja: Type 8, gyári jelzéssel Szamoljot K) egy korai szovjet sugárhajtású vadászrepülőgép volt, melyet röviddel a második világháború után fejlesztettek ki Pavel Szuhoj vezetésével.
Megnézni NATO-kód és Szu–9 (1946)
Tu–104
A Tu–104 (NATO-kódja: Camel) a szovjet Tupoljev tervezőiroda kéthajtóműves, közepes hatótávolságú, sugárhajtású utasszállító repülőgépe.
Megnézni NATO-kód és Tu–104
Tu–110
A Tu–110 (NATO-kódja: Coocer) a szovjet Tupoljev tervezőiroda négyhajtóműves, közepes hatótávolságú, sugárhajtású utasszállító repülőgépe.
Megnézni NATO-kód és Tu–110
Tu–114
A Tu–114 Rosszija (NATO-kódja: Cleat) a Szovjetunióban a Tu–95 stratégiai bombázóból kifejlesztett nagy hatótávolságú utasszállító repülőgép.
Megnézni NATO-kód és Tu–114
Tu–124
A Tu–124 (NATO-kódja: Cookpot) a szovjet Tupoljev-tervezőiroda regionális járatokra kifejlesztett, kis és közepes hatótávolságú sugárhajtású utasszállító repülőgépe.
Megnézni NATO-kód és Tu–124
Tu–126
Tu–126 a litvániai Šiauliaiban A Tu–126 (NATO-kódja: Moss) a Tu–114 utasszállító repülőgép alapjain a Szovjetunióban kifejlesztett korai előrejelző és légtérellenőrző repülőgép, melyet az 1960-as években állítottak hadrendbe.
Megnézni NATO-kód és Tu–126
Tu–128
A Tu–128 (NATO-kódja: Fiddler) a Szovjetunióban, a Tupoljev-tervezőirodában (OKB–156) kifejlesztett nehéz sugárhajtású elfogó vadászrepülőgép.
Megnézni NATO-kód és Tu–128
Tu–134
A Tu–134 (NATO-kódja: Crusty) a szovjet Tupoljev-tervezőiroda rövid- és közepes hatótávolságú járatokra tervezett sugárhajtású utasszállító repülőgépe.
Megnézni NATO-kód és Tu–134
Tu–14
A Tu–14 (NATO-kódja: Bosun) a Szovjetunióban az 1940-es évek végén kifejlesztett sugárhajtású könnyű bombázó.
Megnézni NATO-kód és Tu–14
Tu–144
A Tu–144 (NATO-kód: Charger) a világ leggyorsabb utasszállító repülőgépe, a Concorde-ot megelőzve a világon az első szuperszonikus utasszállító repülő.
Megnézni NATO-kód és Tu–144
Tu–154
A Tu–154-es (NATO-kódja: Careless) szovjet, később orosz gyártmányú, közepes hatótávolságú, három sugárhajtóműves utasszállító repülőgép.
Megnézni NATO-kód és Tu–154
Tu–16
A Tu–16 (NATO-kódja: Badger) a Szovjetunióban a Tupoljev tervezőiroda (OKB–156) által az 1950-es években kifejlesztett sugárhajtású bombázó repülőgép.
Megnézni NATO-kód és Tu–16
Tu–160
A Tu–160 (NATO-kódja: Blackjack) a Szovjetunióban a Tupoljev-tervezőirodánál (OKB–156) az 1970-es években kifejlesztett, változtatható szárnynyilazású szuperszonikus stratégiai nehézbombázó.
Megnézni NATO-kód és Tu–160
Tu–22
A Tu–22 (NATO-kódja: Blinder) az 1960-as évek elején a Tu–16 felváltására a Szovjetunióban a Tupoljev-tervezőirodában (OKB–156) kifejlesztett hangsebesség feletti bombázó és felderítő repülőgép volt.
Megnézni NATO-kód és Tu–22
Tu–22M
A Tu–22M (NATO-kódja: Backfire) két gázturbinás sugárhajtóművel felszerelt szuperszonikus, változtatható szárny-nyilazású, nagy hatótávolságú hadászati bombázó repülőgép, melyet a Szovjetunióban a Tupoljev-tervezőirodában (OKB–156) fejlesztettek ki.
Megnézni NATO-kód és Tu–22M
Tu–70
A Tu–70 (oroszul: Ту–70, NATO-kódja: Cart) szovjet utasszállító repülőgép.
Megnézni NATO-kód és Tu–70
Tu–95
A Tu–95 (NATO-kódja: Bear) a Szovjetunióban kifejlesztett stratégiai bombázó repülőgép.
Megnézni NATO-kód és Tu–95
Typhoon (egyértelműsítő lap)
Typhoon a görög mitológia Tüphón istenének latinos írásmódja.
Megnézni NATO-kód és Typhoon (egyértelműsítő lap)
U001 Zaporizzsja
Az U001 Zaporizzsja (ukránul: Запоріжжя) az Ukrán Haditengerészet dízel-elektromos meghajtású tengeralattjárója.
Megnézni NATO-kód és U001 Zaporizzsja
U153 Priluki
Az U153 Priluki az Ukrán Haditengerészet 206MR típusú (NATO-kódja: Matka class) hordszárnyas rakétás gyorsnaszádja.
Megnézni NATO-kód és U153 Priluki
U205 Luck
Az U205 Luck az Ukrán Haditengerészet 1124M típusú (más néven Albatrosz-osztály, NATO-kódja: Grisha–V osztály) korvettje.
Megnézni NATO-kód és U205 Luck
U206 Vinnicja
Az U206 Vinnicja (ukránul: Вінниця) az Ukrán Haditengerészet 1124P tervszámú (NATO-kódja: Grisha–II) korvettje.
Megnézni NATO-kód és U206 Vinnicja
U209 Ternopil
Az U209 Ternopil az Ukrán Haditengerészet 1124M típusú (más néven Albatrosz-osztály, NATO-kódja: Grisha–V osztály) korvettje.
Megnézni NATO-kód és U209 Ternopil
U500 Donbasz
Az U500 Donbasz (ukránul: Донбас) az Ukrán Haditengerészet 304-es típusú parancsnoki hajója.
Megnézni NATO-kód és U500 Donbasz
U511 Szimferopol
Az U511 Szimferopol (ukrán betűkkel: Сімферополь) az Ukrán Haditengerészet 861M tervszámú iskolahajója volt 2012-ig.
Megnézni NATO-kód és U511 Szimferopol
U811 Balta
Az U811 Balta (ex. SZR–568) az Ukrán Haditengerészet 130-as tervszámú demagnetizáló hajója.
Megnézni NATO-kód és U811 Balta
U–2
Az U–2 Dragon Lady egy pilóta vezette, együléses, nagy magasságon repülő felderítő repülőgép, amelyet a CIA 1956-ban állított szolgálatba és később az amerikai légierő rendszeresített fényképes, majd szintetikus apertúrájú rádiólokátoros felderítésre.
Megnézni NATO-kód és U–2
U–2 incidens
Az U–2-es kémrepülő makettje Az U–2 incidens azután robbant ki, hogy 1960.
Megnézni NATO-kód és U–2 incidens
UR–100
Az UR–100 (GRAU-kódja: 8K84, NATO-kódja: SS–11 Sego) szovjet kétfokozatú, folyékony hajtóanyagú, silóba telepített interkontinentális ballisztikus rakéta, melyet az OKB–52 tervezőiroda fejlesztett ki az 1960-as évek közepétől.
Megnézni NATO-kód és UR–100
UT–2
Az UT–2 (ucsebno-trenyirovocsnij, NATO-kódja: Mink), a szovjet Jakovlev-tervezőirodában (OKB–115) kifejlesztett egyenes szárnyú, egymotoros kiképző repülőgép.
Megnézni NATO-kód és UT–2
1124-es tervszámú korvett
Az 1124-es tervszámú korvett (szovjet kódneve Albatrosz, NATO-kódja Grisha) szovjet tengeralattjáró-elhárító korvett, melyek gyártása 1970–1990 között folyt több hajógyárban.
Megnézni NATO-kód és 1124-es tervszámú korvett
1240-es tervszámú rakétás naszád
Az 1240-es típusú hajó (NATO-kódja: Sarancha-class) szovjet hordszárnyas rakétás gyorsnaszád, melyet az 1970-es években terveztek és építettek.
Megnézni NATO-kód és 1240-es tervszámú rakétás naszád
12412-es tervszámú korvett
A 12412 tervszámú hajó (előfordul még 1241.2 jelzéssel is, szovjet kódneve: Molnyija–2, NATO-kódja: Pauk-class) a Szovjetunióban tervezett és épített korvett, melyet elsősorban őrhajóként és tengeralattjáró-elhárító feladatkörben alkalmaztak a parti vizek ellenőrzésére.
Megnézni NATO-kód és 12412-es tervszámú korvett
1910-es tervszámú tengeralattjáró
Az 1910-es tervszámú tengeralattjáró (NATO-kódja: Uniform) egy kutatótengeralattjáró-osztály volt, amit a Szovjetunióban fejlesztettek és gyártottak az 1970-es évek végén és az 1980-as évek elején.
Megnézni NATO-kód és 1910-es tervszámú tengeralattjáró
206M tervszámú torpedónaszád
A 206M (kódneve: Storm, NATO-kódja: Turya-class) szovjet hordszárnyas torpedónaszád, melyet 1971-től állított szolgálatba a Szovjet Haditengerészet.
Megnézni NATO-kód és 206M tervszámú torpedónaszád
2K22 Tunguszka
A 2K22 Tunguszka orosz fejlesztésű önjáró légvédelmi harcjármű, melynek fegyverzete irányított rakétákból és gépágyúkból áll.
Megnézni NATO-kód és 2K22 Tunguszka
2K6 Luna
A Luna (GRAU-kódja: 2K6, NATO-kódja: FROG–3 és FROG–5) szovjet mobil rakétarendszer, amely hagyományos és atomtöltettel ellátott harcászati ballisztikus rakétákat alkalmaz.
Megnézni NATO-kód és 2K6 Luna
302 Tbiliszi
A Tbiliszi (grúz írással: თბილისი), ex.
Megnézni NATO-kód és 302 Tbiliszi
3M6 Smel
3M3 Smel páncéltörő rakéta A 3M6 Smel (NATO-kódja: AT–1 Snapper) a Szovjetunió első irányított páncéltörő rakétája, amelyet az 1950-es évek végén fejlesztettek ki.
Megnézni NATO-kód és 3M6 Smel
613-as tervszámú tengeralattjáró
A 613-as tervszámú tengeralattjáró (NATO-kódja: Whiskey osztály) a Szovjetunióban 1951–1957 között épített dízel-elektromos tengeralattjáró-sorozat.
Megnézni NATO-kód és 613-as tervszámú tengeralattjáró
627-es tervszámú tengeralattjáró
A 627A típusú tengeralattjáró jellegrajza A 627-es, valamint 627A tervszámú tengeralattjáró (NATO-kódja: November) a Szovjet Haditengerészet részére az 1950-es évek végén, az 1960-as évek elején épített atommeghajtású vadásztengerlalattjáró.
Megnézni NATO-kód és 627-es tervszámú tengeralattjáró
633-as tervszámú tengeralattjáró
A 633-as tervszámú tengeralattjáró (NATO-kódja: Romeo-osztály) a Szovjetunióban az 1950-es években hadrendbe állított dízel-elektromos tengeralattjáró.
Megnézni NATO-kód és 633-as tervszámú tengeralattjáró
641-es tervszámú tengeralattjáró
A 641-es tervszámú tengeralattjáró (NATO-kódja: Foxtrot osztály) a Szovjetunióban kifejlesztett és gyártott dízel-elektromos tengeralattjáró.
Megnézni NATO-kód és 641-es tervszámú tengeralattjáró
651-es tervszámú tengeralattjáró
A 651-es tervszámú tengeralattjáró (oroszul: Подводная лодка проекта 651, NATO-kódja: Juliett osztály) a Szovjetunióban kifejlesztett második generációs, dízel-elektromos meghajtású robotrepülőgép-hordozó tengeralattjáró.
Megnézni NATO-kód és 651-es tervszámú tengeralattjáró
659-es tervszámú tengeralattjáró
A 659-es tervszámú tengeralattjáró (NATO-kódja: Echo I. osztály) a Szovjetunióban kifejlesztett első generációs, atommeghajtású robotrepülőgép-hordozó tengeralattjáró.
Megnézni NATO-kód és 659-es tervszámú tengeralattjáró
864-es tervszámú felderítő hajó
A 864-es tervszámú hajó (más néven Merigyian osztály, NATO-kódja: Vishnya-class) szovjet rádioelekronikai felderítő hajótípus.
Megnézni NATO-kód és 864-es tervszámú felderítő hajó
877-es tervszámú tengeralattjáró
A 877-es tervszámú tengeralattjáró vagy Projekt 877 Paltusz (oroszul: Па́лтус, jelentése laposhal, NATO-kódneve: Kilo class) szovjet dízel-elektromos támadó-tengeralattjáró-osztály.
Megnézni NATO-kód és 877-es tervszámú tengeralattjáró
885-ös tervszámú tengeralattjáró
A 885 Jaszeny és 885M Jaszeny-M típus, vagy Jaszeny osztály (oroszul: Ясень, NATO-kódneve: Graney class) orosz atommeghajtású robotrepülőgép-hordozó tengeralattjáró, amelyet a Malahit tervezőiroda fejlesztett ki és az Északi Gépgyár (Szevmas) épített az Orosz Haditengerészetnek.
Megnézni NATO-kód és 885-ös tervszámú tengeralattjáró
941-es tervszámú tengeralattjáró
A 941-es tervszámú tengeralattjáró (NATO-kódja: Typhoon osztály, magyarosan: Tájfun osztály) szovjet gyártású ballisztikusrakéta-hordozó atommeghajtású tengeralattjáró.
Megnézni NATO-kód és 941-es tervszámú tengeralattjáró
949A tervszámú tengeralattjáró
A 949A (orosz kódneve: Antyej, NATO-kódja: Oscar II) szovjet robotrepülőgép-hordozó atommeghajtású tengeralattjáró.
Megnézni NATO-kód és 949A tervszámú tengeralattjáró
955-ös tervszámú tengeralattjáró
A Borej osztály Oroszországban kifejlesztett negyedik generációs, 955-ös típusú hadászati rakétahordozó tengeralattjáró-osztály.
Megnézni NATO-kód és 955-ös tervszámú tengeralattjáró
9K115–2 Metyisz–M
A Metyisz–M orosz gyártmányú félautomata vezetékes irányítású páncéltörő rakéta, amit jelenlegi és jövőbeli harckocsitípusok, mint az amerikai M1A2 vagy a német Leopard 2A5, illetve a lassan, alacsony magasságon repülő légi célok (pl.
Megnézni NATO-kód és 9K115–2 Metyisz–M
9K31 Sztrela–1
A rendszerhez tartozó 9M31 rakéta A 9K31 Sztrela–1 (NATO-kódja: SA–9 Gaskin) a Szovjetunióban az 1960-as években kifejlesztett, páncélozott járműre telepített, kis hatómagasságú önjáró légvédelmi rakétarendszer.
Megnézni NATO-kód és 9K31 Sztrela–1
9K32 Sztrela–2
A Sztrela–2 rendszer. (Felül a 9M32 rakéta, alul a 9P54 indítóberendezés.) ''Szovjet katona ''Sztrela–2''-essel'' A 9K32 Sztrela–2 (NATO-kódja: SA–7 Grail, haditengerészeti változatáé SA–N–5) egy első generációs szovjet hordozható kis hatómagasságú légvédelmi rakétarendszer, mely a 9M32 típusú, passzív infravörös önirányítású rakétát használta.
Megnézni NATO-kód és 9K32 Sztrela–2
9K33 Osza
A 9K33 Osza (darázs, NATO-kódja: SA–8 Gecko) közepes hatótávolságú, félaktív lokátoros önirányítású légvédelmi rakétakomplexum, melyet az 1970-es években a Szovjetunióban fejlesztettek ki.
Megnézni NATO-kód és 9K33 Osza
9K34 Sztrela–3
A 9K34 Sztrela–3 rendszer 9P59 típusú indítócsöve (felül) és 9M39 rakétája (alul) A 9K34 Sztrela–3 (NATO-kódja: SA–14 Gremlin) egy szovjet fejlesztésű hordozható, kis hatómagasságú légvédelmi rakétarendszer, amelyhez a 9M36 típusú, passzív infravörös önirányítású rakétát alkalmazzák.
Megnézni NATO-kód és 9K34 Sztrela–3
9K52 Luna–M
A 9K52 Luna–M (oroszul Луна, magyarul hold) egy szovjet gyártmányú kis hatótávolságú ballisztikus rakétakomplexum.
Megnézni NATO-kód és 9K52 Luna–M
9K720 Iszkander
A 9K720 Iszkander (NATO-kódja: SS–26 Stone) egy orosz rövid hatótávolságú, szilárd hajtóanyagú, hadműveleti–harcászati, hadszíntéri kvázi-ballisztikus rakétarendszer.
Megnézni NATO-kód és 9K720 Iszkander
9M111 Fagot
A 9M111 Fagot páncéltörő rakétarendszer A 9M111 Fagot (NATO-kódja: AT–4 Spigot) az 1970-es évek elejére a Szovjetunióban kifejlesztett félautomata vezetékes parancsközlő távirányítású páncéltörő rakétarendszer.
Megnézni NATO-kód és 9M111 Fagot
9M113 Konkursz
9M113 Konkursz páncéltörő rakéta A 9M113 Konkursz (NATO-kódja: AT–5 Spandrel) az 1970-es évek elejére kifejlesztett szovjet páncéltörő rakéta.
Megnézni NATO-kód és 9M113 Konkursz
9M123 Hrizantyema
A Hrizantyema (oroszul Хризантема, magyarul Krizantém) egy orosz gyártmányú szuperszonikus páncéltörő rakéta, amit jelenlegi és jövőbeli harckocsitípusok, mint az amerikai M1A2 vagy a német Leopard 2A5, illetve a lassan, alacsony magasságon repülő légi célok (pl.
Megnézni NATO-kód és 9M123 Hrizantyema
9M730 Burevesztnyik
A Burevesztnyik (GRAU-kódja: 9M730, NATO-kódja: SSC–X–9 Skyfall) fejlesztés alatt álló orosz, nukleáris hajtóművel felszerelt interkontinentális robotrepülőgép.
Megnézni NATO-kód és 9M730 Burevesztnyik
, Jak–17, Jak–18, Jak–23, Jak–24, Jak–25, Jak–30 (1960), Jak–36, Jak–38, Jak–40, Jak–42, Ka–126, Ka–18, Ka–25, Ka–26, Ka–27, K–129 (629A tervszámú tengeralattjáró), K–141 Kurszk, K–152 Nyerpa, K–266 Orjol, K–278 Komszomolec, K–3 Lenyinszkij Komszomol, K–448 Tambov, K–496 Boriszoglebszk, K–5, KJ–2000, Komszomolec Ukraini, Koszmosz–139, Koszmosz–160, Koszmosz–169, Koszmosz–170, Koszmosz–171, Koszmosz–178, Koszmosz–179, Koszmosz–183, Koszmosz–187, Koszmosz–218, Koszmosz–244, Koszmosz–298, Koszmosz–316, Koszmosz–354, Koszmosz–365, Koszmosz–433, KSZ–1 Kometa, Kubai rakétaválság, Kuznya na Ribalszkomu, L401 Jurij Olefirenko, La–15, La–150, La–7, La–9, L–29 Delfín, Li–2, Liman (hajó), Ljulka AL–7, Luny osztályú ekranoplán, Mi–1, Mi–10, Mi–12, Mi–26, Mi–28, Mi–4, Mi–6, Mi–8, Mi–9, MiG–15, MiG–17, MiG–19, MiG–21, MiG–23, MiG–27, MiG–29, MiG–31, MiG–9, Mihail Kuzmics Jangel, Minszk (partraszállító hajó), Mjasziscsev M–4, NATO-kódnév, Nyegyelin-katasztrófa, Orosz fakopáncs, OTR–23 Oka, Pancir–SZ1, P–15 Tyermit, P–18, P–37, P–700 Granyit, Po–2, Projekt 1171 Tapir, PRV–11, PRV–16, PRV–17, R–11 (rakéta), R–12 Dvina, R–16, R–27, R–30 Bulava, R–33, R–36, R–39, R–3SZ, R–40, R–5 (rakéta), R–73, R–77, Rokot, RSZ–26 Rubezs, RSZ–28 Szarmat, RSZD–10 Pionyer, RT–23 Mologyec, RT–2PM Topol, Szaratov (hajó), SZ–200, SZ–400, SZ–75 Dvina, Szovjet és orosz hajók tervszám szerinti listája, SZSZV–33 Ural, SZT–68U, Szu–22, Szu–24, Szu–25, Szu–27, Szu–7, Szu–9 (1946), Tu–104, Tu–110, Tu–114, Tu–124, Tu–126, Tu–128, Tu–134, Tu–14, Tu–144, Tu–154, Tu–16, Tu–160, Tu–22, Tu–22M, Tu–70, Tu–95, Typhoon (egyértelműsítő lap), U001 Zaporizzsja, U153 Priluki, U205 Luck, U206 Vinnicja, U209 Ternopil, U500 Donbasz, U511 Szimferopol, U811 Balta, U–2, U–2 incidens, UR–100, UT–2, 1124-es tervszámú korvett, 1240-es tervszámú rakétás naszád, 12412-es tervszámú korvett, 1910-es tervszámú tengeralattjáró, 206M tervszámú torpedónaszád, 2K22 Tunguszka, 2K6 Luna, 302 Tbiliszi, 3M6 Smel, 613-as tervszámú tengeralattjáró, 627-es tervszámú tengeralattjáró, 633-as tervszámú tengeralattjáró, 641-es tervszámú tengeralattjáró, 651-es tervszámú tengeralattjáró, 659-es tervszámú tengeralattjáró, 864-es tervszámú felderítő hajó, 877-es tervszámú tengeralattjáró, 885-ös tervszámú tengeralattjáró, 941-es tervszámú tengeralattjáró, 949A tervszámú tengeralattjáró, 955-ös tervszámú tengeralattjáró, 9K115–2 Metyisz–M, 9K31 Sztrela–1, 9K32 Sztrela–2, 9K33 Osza, 9K34 Sztrela–3, 9K52 Luna–M, 9K720 Iszkander, 9M111 Fagot, 9M113 Konkursz, 9M123 Hrizantyema, 9M730 Burevesztnyik.