Kommunikáció

551 kapcsolatok: A 2017-es év időjárása Magyarországon, A Bélteky-ház, A Debreceni Református Kollégium Diáktársadalma (Coetus), A diósgyőri kohászat története, A Hungarista Mozgalom jelképei, A jó palócok, A Kárpátok hegységeinek listája, A reformáció Magyarországon, A vándorló bánya titkai, Aba nemzetség, Abaújvár, Abasár, Afrikai sertéspestis, Agárkosbor, Agriense flórajárás, Aldebrő, Alföld és Észak, Alpesi gőte, Andezit, Andreaea rupestris, Apró nőszirom, Arborétumok Magyarországon, Újvár vármegye, Asztrobléma, Ágasvár, Ágói-patak, Ál-olaszsáska, Öntéstalaj, Ódor László (geológus), Óriás zsurló, Ózdi Kohászati Üzemek, Éles sás, Éneklő lombszöcske, Észak-Magyarország, Északi-középhegység, Északnyugati-Kárpátok, Baglyasalja, Baj-patak, Balassagyarmat, Baláta-patak, Balla-patak, Baranyi Norbert, Barátság nemzetközi hegyi túra Eisenach–Budapest, Barcza Ferenc, Barnakőszén, Barnamedve, Bányamúzeum (Salgótarján), Bárna, Bátonyterenye, Bátonyterenye városrészei, ..., Bátonyterenyei kistérség, Békakonty, Bél nemzetség, Bél-kő, Béla (Szlovákia), Bódy Gábor, Búzás-patak, Bükki Nemzeti Park, Bene-patak, Benevár, Berek-patak (Domoszlói-patak), Bernecebaráti, Besenyőtelek, Betyár, Blahalouisiana, Bodony, Borzas len, Budapest ostroma, Bugás sás, Cered, Ciklámenlila nőszőfű, Csapatleépítés, Csány, Csűr, Csór-hegy, Csórréti-víztározó, Csörgő-lyuk, Csörgő-patak, Csövestönkű fenyőtinóru, Csőrös sás, Csenkesz, Csepregi Imre, Csergezán Pál-kilátó, Cserhát, Csermelyaggóvirág, Csevice-patak, Csevice-patak (Nógrád vármegye), Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézet, Csillagőszirózsa, Danka-patak, Darázs-patak, Darnay család, Dácit, Dárdás nádtippan, Dödölle, Debreceni torma, Dezsővár, Diós-patak, Dobogó-kő, Dolinka-patak, Domoszló, Domoszlói-patak, Dorogháza, Dunamenti Erőmű, Eötvös Loránd Geofizikai Intézet, Ecséd, Egerbakta, Egerszegi Krisztina, Egri borrégió, Ensztatit, Epergyöngyike, Erdős sztyepp, Erdei borkóró, Erdei díszmolyfélék, Erdei holdviola, Erdei nefelejcs, Erdei pele, Erdei sárgaárvacsalán, Erdei sédbúza, Erdei tündérfürt, Erdei varjúköröm, Erzsébet-kilátó, Eurázsiai hiúz, Fakürt, Fallóskút, Falusi turizmus, Farkasölő sisakvirág, Farkasboroszlán, Farkasmály, Farkasszőlő, Fazola Henrik, Függő-kői-barlang, Fürtös bodza, Fürtös kőtörőfű, Február 8., Fehér acsalapu, Fehér szarvasgomba, Fekete áfonya, Fekete kökörcsin, Felálló iszalag, Feldebrő, Felső-Magyarország, Fiktív helynevek Magyarországon, Folyóvízi sapkacsiga, Futák-nőszőfű, Galya-kilátó, Galya-patak, Galya-tető, Galyatető, Gömbös kövirózsa, Germanus Gyula, Guckler Károly-kilátó, Gumós macskahere, Guthy Böske, Gyíkhagyma, Gyöngyös (település), Gyöngyös-patak (Gyöngyös), Gyöngyösoroszi, Gyöngyöspata, Gyöngyöspatai vár, Gyöngyössolymos, Gyöngyössolymos–Óvár, Gyöngyöstarján, Gyöngyvessző, Györke-patak, Gyepes-patak, Gyepi béka, Gyertyános–tölgyes, Gyula-barlang, Hajnácska, Halvány harangvirág, Hanák Kolos, Hardi Molnár Árpád, Hasznos, Hasznosi vár, Hatvan, Hatvani kultúra, Havasalji rózsa, Havasi iszalag, Havasi tűzlepke, Havasi turbolya, Hármas halom, Hármashatár-hegy, Hérics, Hegy-völgyi szél, Hegyi kakukkfű, Hegyi pajzsika, Hegyi szirtipáfrány, Hegyközségek listája, Heves vármegye, Heves vármegye története, Hevesaranyos, Heves–Borsodi-dombság, Hevesi Füves Puszták Tájvédelmi Körzet, Hidas-bérc, Hipersztén, Hosszúlevelű buvákfű, Huta (egyértelműsítő lap), I. István magyar király, Illatos macskamenta, Ilona-patak, Ilona-völgyi-vízesés, Inczédy Tamás, Istállós-kő, Iszapgyopár, Iványi-patak, Jajrózsa, Janka-tarsóka, Járóföld (televíziós sorozat), Jobbágyi, Kalapat-hegyi kilátó, Kanázsvár, Kapcsos korpafű, Karácsond, Karátson Dávid, Karcsú gömböskosbor, Kazár (település), Kál-Kápolna–Kisújszállás-vasútvonal, Kárpát-medence, Kárpáti sziklacsiga, Kékes, Kékes (egyértelműsítő lap), Kékestető (település), Kékestetői tévétorony, Kétlaki macskagyökér, Kétlevelű árnyékvirág, Körösnagyharsány–Vésztő–Gyoma-vasútvonal, Köszörű-patak (Magyarország), Kötőjel (magyar helyesírás), Kövecses-patak, Köves-patak, Kövi fodorka, Közönséges aranyvessző, Közönséges jegenyefenyő, Közönséges kígyónyelv, Közönséges palástfű, Köznévi utótag nélküli földrajzi nevek listája, Külső-Mérges-patak, Kürti-patak, Kelet-cserháti Tájvédelmi Körzet, Keleti gyöngyházlepke, Keleti mustárlepke, Kempingek listája Magyarországon, Kerecsend, Kerekesházy József, Kereklevelű kapotnyak, Keserű kakukktorma, Keskenyajkú nőszőfű, Keskenylevelű gyapjúsás, Kis meténg, Kisújszállás–Dévaványa–Gyoma-vasútvonal, Kisbolygók listája (37001–37500), Kisfüzes, Kisnána, Kisnánai vár, Kistelek, Kisterenye, Kisterenye–Kál-Kápolna-vasútvonal, Kisvirágú hunyor, Koch Sándor Ásványgyűjtemény, Kornistárnics, Kozmáry-kilátó, Kretenizmus, Kulin György, Kulin György által felfedezett égitestek listája, Kyjatice-kultúra, Lajosháza, Lampionvirág, Lápi békabuzogány, Lápos réti talaj, Lőrinci (Magyarország), Lednek, Leleszi-patak, Lengyendi-patak, Lepkék, Lila csenkesz, Lilásszárú aggófű, Lomnici-csúcs, Lucernaböde, Ludas (Magyarország), Lukács Attila, Maconkai-víztározó, Madárberkenye, Madárbirscserjés, Magyar kőhúr, Magyar tájak (filmsorozat, 1976–1991), Magyar Turista Egyesület, Magyar védelmi rendszerek a második világháborúban, Magyar zörgőfű, Magyar zergevirág, Magyar-középhegység, Magyarország, Magyarország éghajlata, Magyarország címere, Magyarország földrajzi középtájai, Magyarország földrajzi kistájai, Magyarország földtana, Magyarország legmagasabb építményei, Magyarország legmagasabb hegyeinek listája, Magyarország növényzete, Magyarország természetes turisztikai zónái, Magyarország természetföldrajza, Magyarország turizmusa, Magyarország védett természeti értékeinek listája, Magyarországi erőművek listája, Magyarországi kilátók listája, Magyarországi szlovákok, Magyarországi turisztikai látnivalók listája, Marcsok János, Markaz, Markazi-víztározó, Matricum flóravidék, Mauritz Béla, Málnagubacsszitkár, Másfélmillió lépés Magyarországon (1979), Mátra 115, Mátra Múzeum, Mátraalja, Mátraballa, Mátraderecske, Mátrafüred, Mátraháza, Mátrai juhar, Mátrai képek, Mátrai Tájvédelmi Körzet, Mátrakeresztes, Mátraszőlős, Mátraszentimre, Mátraterenye, Mátravasút, Mátraverebély, Mátraverebélyi római katolikus templom, Mátravidéki Erőmű, Méhészet, Méregölő sisakvirág, Mezei kökörcsin, Miklós-patak, Mindszenti-patak, Mocsári gólyaorr, Mocsári kígyófű, Mocsáry-álkérész, Mogyorósi-kilátó, Montán bükkös öv, Muflon, Muharsás, Muzsikál az erdő, Muzsla (egyértelműsítő lap), Muzsla-tető vára, Nagy boroszlánmoly, Nagy fémesszarvasbogár, Nagy völgycsillag, Nagy-hegyisáska, Nagyút, Nagyezerjófű, Német szöcske, Néptánc, Nógrád vármegye, Nemti, Neogradense flórajárás, Nimfadenevér, Normafa, Noszky Jenő (geológus, 1880–1951), November 12., Nyári hérics, Nyesettvár, Országos Kékkör, Orvosi lestyán, Otrokocsi Fóris Ferenc, Palócok, Pap Károly (ügyvéd), Pappenheim-barlang, Parád, Parádfürdő, Parádi-Tarna, Parádsasvár, Pálosvörösmart, Pásztó, Pásztói járás, Pávafarkú salamonpecsét, Pázsitos nőszirom, Pécskő, Pély, Péterváradi harcok, Pétervására, Pézsmaboglár, Pelso-blokk, Piros kígyószisz, Piros mécsvirág, Piroxéncsoport, Piszkés-tető, Piszkéstetői Obszervatórium, Prónay-kilátó, Pukkanó dudafürt, Puskás-patak, Pusztamaróti harcok, Ratkovszky Ferenc, Rédei-Nagy-patak, Réti iszalag, Réti kardvirág, Rózsaszínű nyálkásgomba, Recski kényszermunkatábor, Rimóc, Sadler-imola, Salamonpecsét, Salgó Rallye, Salgó vára, Salgótarján, Salgótarján látnivalói, Saspáfrány, Sáfrányos szeklice, Sámuel magyar király, Sárgahasú unka, Sárgászöld virágszöcske, Sás, Sástó, Sírjel, Síugrás, Selymes boglárka, Sirok, Siroki Nyírjes-tó Természetvédelmi Terület, Siroki vár, Sisakvirág, Soós Ferenc (tanár), Sugárkankalin, Szabó Zoltán (író), Szagos párlófű, Szalajka-patak (Nógrád vármegye), Szalajkaház (Gyöngyössolymos), Szamár-patak, Szálkás pajzsika, Száraz-patak (Gyöngyösoroszi), Szártalan bábakalács, Szénbányászat Nógrád megyében, Szűcsi, Szúcs, Szürke farkas, Szőke-víz-patak, Szőrös szarvasbogár, Szederjesvár, Szent László-tárnics, Szent Márton-templom (Feldebrő), Szent Mihály-templom (Tar), Szentgyörgyi-patak, Szentkúti-patak, Szerény tarsza, Szirti sziklaiternye, Szitnya, Szlovákia címere, Szlovákia zászlaja, Szokup Lajos, Szolnoki török kori híd, Szomor-patak, Szrogh György, Szuha, Szurdokerdő, Szurdokpüspöki, Tar, Tarján-patak (Gyöngyös), Tarka hegyisáska, Tarka nőszirom, Tarka zsurló, Tarna (patak), Tarnaszentmária, Tarnóca-patak, Tavaszi hérics, Tél, Téli zsurló, Tűzhányó, Tó-patak, Tószeri-patak, Tót-hegyes, Tölgyaknázó ősmoly, Törpe sás, Tündérmolyformák, Tüskegomba, Tőzegpáfrány, Telérkőzet, Temesváry Kriszta, Termálvizek Magyarországon, Termésréz, Természeti katasztrófa, Timsó, Tizenkét hónap az erdőn, Toka-patak, Tolnay Klári, Tomori Viola, Toponímia, Tour de Hongrie, Tura, Turistajelzések Magyarországon, Tuzson Arborétum, Vadmacska, Vár-patak, Vörös acsalapu, Vörös rókalepke, Vörös ribiszke, Verő László (geofizikus), Verpelét, Vetési gomborka, Vidróczki Márton, Virágos kőris, Visonta, Visznek, Zagyva, Zagyva, Galga és Tápió hordalékkúp, Zagyvaszántó, Zagyvaszentjakab, Zöld koboldmoha, Zöldes körtike, Zelnicemeggy, 111570 Ágasvár, 1378-as busz, 1513 Mátra, 1521-es busz, 1837, 1873, 20-as számú Országos Kéktúra szakasz, 2005 a jogalkotásban, 2015, 21 141-es mellékút (Magyarország), 21 142-es mellékút (Magyarország), 21 143-as mellékút (Magyarország), 21 166-os mellékút (Magyarország), 21 167-es mellékút (Magyarország), 21-es számú Országos Kéktúra szakasz, 2127-es mellékút (Magyarország), 2131-es mellékút (Magyarország), 22-es számú Országos Kéktúra szakasz, 23-as főút (Magyarország), 2301-es mellékút (Magyarország), 24 107-es mellékút (Magyarország), 24 112-es mellékút (Magyarország), 24 113-as mellékút (Magyarország), 24 115-ös mellékút (Magyarország), 24 136-os mellékút (Magyarország), 24 137-es mellékút (Magyarország), 24 138-as mellékút (Magyarország), 24 139-es mellékút (Magyarország), 24 140-es mellékút (Magyarország), 24-es főút (Magyarország), 2405-ös mellékút (Magyarország), 2407-es mellékút (Magyarország), 2408-as mellékút (Magyarország), 2409-es mellékút (Magyarország), 2416-os mellékút (Magyarország), 2417-es mellékút (Magyarország), 2418-as mellékút (Magyarország), 2420-as mellékút (Magyarország), 3-as főút (Magyarország), 3604-es busz, 37432 Piszkéstető. Bővíteni index (501 több) » « Shrink index

A 2017-es év időjárása Magyarországon

A 2017-es év időjárása Magyarországon a sokéves átlagnál magasabb középhőmérsékletet hozott.

Új!!: Mátra és A 2017-es év időjárása Magyarországon · Többet látni »

A Bélteky-ház

A Bélteky-ház Fáy András 1832-ben írt műve, az első magyar társadalmi regény, mely a reformkor újító eszméit fogalmazza meg, többek között a Széchenyi István által írt Hitel hatását mutatja.

Új!!: Mátra és A Bélteky-ház · Többet látni »

A Debreceni Református Kollégium Diáktársadalma (Coetus)

A Debreceni Református Kollégium diákéletét a kezdetektől meghatározták a diáktársadalom szerveződései és kezdeményezései.

Új!!: Mátra és A Debreceni Református Kollégium Diáktársadalma (Coetus) · Többet látni »

A diósgyőri kohászat története

A gyár látképe 1900-ban A diósgyőri kohászat eredetét a Bükk-vidéken találjuk meg.

Új!!: Mátra és A diósgyőri kohászat története · Többet látni »

A Hungarista Mozgalom jelképei

Ez a lap a Szálasi Ferenc nevével fémjelzett Hungarista Mozgalom, ill.

Új!!: Mátra és A Hungarista Mozgalom jelképei · Többet látni »

A jó palócok

A jó palócok Mikszáth Kálmán 1882-ben megjelent kisepikai alkotásokat tartalmazó könyve.

Új!!: Mátra és A jó palócok · Többet látni »

A Kárpátok hegységeinek listája

Szerb-Kárpátok A Kárpátok legfontosabb hegységeinek, hegyvidékeinek listája, nyugat-kelet, illetve észak-dél irányban, valamint külső és belső vonulatok szerint csoportosítva.

Új!!: Mátra és A Kárpátok hegységeinek listája · Többet látni »

A reformáció Magyarországon

Magyarországon a 16. században, a török uralom korszakában terjedtek el a reformáció eszméi.

Új!!: Mátra és A reformáció Magyarországon · Többet látni »

A vándorló bánya titkai

A vándorló bánya titkai elnevezésű bükkábrányi bányászati állandó kiállítás a község környékén folytatott külszíni fejtés érdekességeit mutatja be.

Új!!: Mátra és A vándorló bánya titkai · Többet látni »

Aba nemzetség

Az Aba-nemzetség vagy Oba-nemzetség az egyik legkiterjedtebb Árpád-kori eredetű nemzetség volt.

Új!!: Mátra és Aba nemzetség · Többet látni »

Abaújvár

Abaújvár község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Gönci járásban.

Új!!: Mátra és Abaújvár · Többet látni »

Abasár

Abasár község az Észak-Magyarország régióban, Heves vármegyében, a Gyöngyösi járásban.

Új!!: Mátra és Abasár · Többet látni »

Afrikai sertéspestis

A fülek vöröses-lilás elszíneződése a betegség egyik jellemző tünete Az afrikai sertéspestis a házi sertések és különféle vad disznófajok fertőző megbetegedése.

Új!!: Mátra és Afrikai sertéspestis · Többet látni »

Agárkosbor

Az agárkosbor (Anacamptis morio) a kosborfélék (Orchidaceae) családjába tartozó védett növényfaj.

Új!!: Mátra és Agárkosbor · Többet látni »

Agriense flórajárás

Az Agriense flórajárás az Északi-középhegységet felölelő Matricum flóravidék középső részének flórajárása.

Új!!: Mátra és Agriense flórajárás · Többet látni »

Aldebrő

Aldebrő község Heves vármegyében, a Füzesabonyi járásban.

Új!!: Mátra és Aldebrő · Többet látni »

Alföld és Észak

''Alföld és Észak'' országrész Országrészek (NUTS 1) Az Alföld és Észak elnevezésű országrész Magyarországnak a Dunától keletre eső területeit foglalja magába, kivéve Pest vármegyét és Budapestet.

Új!!: Mátra és Alföld és Észak · Többet látni »

Alpesi gőte

Az alpesi gőte (Ichtyosaura alpestris korábban Triturus alpestris) a kétéltűek (Amphibia) osztályába, a farkos kétéltűek (Caudata) rendjébe, ezen belül a szalamandrafélék (Salamandridae) családjába tartozó faj.

Új!!: Mátra és Alpesi gőte · Többet látni »

Andezit

Az andezit felszínre kerülő láva kihűlése, megszilárdulása után keletkező kőzet.

Új!!: Mátra és Andezit · Többet látni »

Andreaea rupestris

Andreaea rupestris egy lombosmoha faj az Andreaeaceae családból.

Új!!: Mátra és Andreaea rupestris · Többet látni »

Apró nőszirom

Az apró nőszirom (Iris pumila) a nősziromfélék családjának névadó nemzetségébe tartozó, Magyarországon is honos évelő növényfaj.

Új!!: Mátra és Apró nőszirom · Többet látni »

Arborétumok Magyarországon

A püspökszentlászlói arborétum Arborétum, Agostyán Az arborétum egyfajta botanikus kert, amiben főként fákat és cserjéket mutatnak be.

Új!!: Mátra és Arborétumok Magyarországon · Többet látni »

Újvár vármegye

Újvár vármegyét Szent István király hozta létre az államalapítás és a királyi vármegyerendszer megszervezése idején Újvár (Abaújvár) központtal.

Új!!: Mátra és Újvár vármegye · Többet látni »

Asztrobléma

Az ausztráliai Gosses Bluff-kráter, az egykori kráterből csak a központi kiemelkedés lepusztult maradványa látható, a sánc lepusztult, a teknő feltöltődött Asztrobléma, magyarul „csillagseb” olyan, meteorit által okozott becsapódási kráter, mely az idő múlásával szinte a felismerhetetlenségig lepusztult.

Új!!: Mátra és Asztrobléma · Többet látni »

Ágasvár

Ágasvár a Mátra nyugati részén elhelyezkedő, meredek trachithegycsúcs, Pásztóhoz közel.

Új!!: Mátra és Ágasvár · Többet látni »

Ágói-patak

Az Ágói-patak a Mátrában ered, Szűcsi északnyugati határában, Heves vármegyében, mintegy 400 méteres tengerszint feletti magasságban.

Új!!: Mátra és Ágói-patak · Többet látni »

Ál-olaszsáska

Az ál-olaszsáska (Paracaloptenus caloptenoides) a sáskafélék családjába tartozó, Délkelet-Európában honos sáskafaj.

Új!!: Mátra és Ál-olaszsáska · Többet látni »

Öntéstalaj

Az öntéstalaj vagy alluviális talaj a folyó- vagy állóvizek árterén, vízjárta partszegélyén kialakult recens talajféleség, amely áradás idején a medréből kilépő víz hordalékából ülepedik le, majd az árvíz visszavonultával szárazra kerül.

Új!!: Mátra és Öntéstalaj · Többet látni »

Ódor László (geológus)

Ódor László (Mikosszéplak, 1938. január 20. – Budapest, 2022. szeptember 10.) magyar geológus.

Új!!: Mátra és Ódor László (geológus) · Többet látni »

Óriás zsurló

Az óriás zsurló (Equisetum telmateia) a zsurlók (Equisetopsida) osztályának valódi zsurlók (Equisetales) rendjébe, ezen belül a zsurlófélék (Equisetaceae) családjába tartozó faj.

Új!!: Mátra és Óriás zsurló · Többet látni »

Ózdi Kohászati Üzemek

Az Ózdi Kohászati Üzemek (rövidítve: ÓKÜ) az észak-magyarországi iparvidék egyik legjelentősebb kohászati üzeme volt.

Új!!: Mátra és Ózdi Kohászati Üzemek · Többet látni »

Éles sás

Virágzata Az éles sás (Carex acuta) az egyszikűek (Liliopsida) osztályába sorolt perjevirágúak (Poales) rendjében a palkafélék (Cyperaceae) családjának egyik faja.

Új!!: Mátra és Éles sás · Többet látni »

Éneklő lombszöcske

Az éneklő lombszöcske (Tettigonia cantans) a fürgeszöcskék családjába tartozó, Eurázsiában honos szöcskefaj.

Új!!: Mátra és Éneklő lombszöcske · Többet látni »

Észak-Magyarország

Észak-Magyarország a nyolc magyarországi statisztikai régió egyike; az ország északkeleti részében helyezkedik el.

Új!!: Mátra és Észak-Magyarország · Többet látni »

Északi-középhegység

Az Északi-középhegység vagy Észak-magyarországi-középhegység elnevezés kétféle jelentésben is használható.

Új!!: Mátra és Északi-középhegység · Többet látni »

Északnyugati-Kárpátok

Az Északnyugati-Kárpátok, (helyenként Nyugati-Kárpátok) a Kárpátok legszélesebb (250–300 km) s egyben a legmagasabb szakasza.

Új!!: Mátra és Északnyugati-Kárpátok · Többet látni »

Baglyasalja

Baglyasalja Salgótarján egyik városrésze.

Új!!: Mátra és Baglyasalja · Többet látni »

Baj-patak

A Baj-patak a Mátrában ered, Recsk településtől délkeletre, Heves vármegyében, mintegy 510 méteres tengerszint feletti magasságban.

Új!!: Mátra és Baj-patak · Többet látni »

Balassagyarmat

Balassagyarmat város, Nógrád vármegye második legnépesebb települése, a Balassagyarmati járás székhelye és határátkelőhely Szlovákia felé az Ipoly folyó bal partján.

Új!!: Mátra és Balassagyarmat · Többet látni »

Baláta-patak

A Baláta-patak a Mátrában ered, Parádsasvár településtől északra, Heves vármegyében, mintegy 310 méteres tengerszint feletti magasságban.

Új!!: Mátra és Baláta-patak · Többet látni »

Balla-patak

A Balla-patak a Mátrában ered, Mátraballa településtől északnyugatra, Mátranovák településtől -nyire délkeletre, Heves vármegyében, mintegy 260 méteres tengerszint feletti magasságban.

Új!!: Mátra és Balla-patak · Többet látni »

Baranyi Norbert

Baranyi Norbert (Hatvan, 1982. november 5. –), fotográfus.

Új!!: Mátra és Baranyi Norbert · Többet látni »

Barátság nemzetközi hegyi túra Eisenach–Budapest

A Barátság nemzetközi hegyi túra Eisenach–Budapest (német: Internationaler Bergwanderweg der Freundschaft Eisenach–Budapest, röviden EB-túra) egy hosszú távú túra, mely érinti Németország, Csehország, Lengyelország, Szlovákia és Magyarország területét.

Új!!: Mátra és Barátság nemzetközi hegyi túra Eisenach–Budapest · Többet látni »

Barcza Ferenc

Dr.

Új!!: Mátra és Barcza Ferenc · Többet látni »

Barnakőszén

Barnakőszén (Bulgária) A barnakőszén szénültségi foka szerint a lignit és a feketekőszén közé helyezhető.

Új!!: Mátra és Barnakőszén · Többet látni »

Barnamedve

Szereti a halat is grizzly A barnamedve (Ursus arctos) a medvefélék (Ursidae) családjának legelterjedtebb faja, a ragadozók rendjének egyik legnagyobb termetű szárazföldi faja.

Új!!: Mátra és Barnamedve · Többet látni »

Bányamúzeum (Salgótarján)

A salgótarjáni Bányamúzeum Magyarország első földalatti bányamúzeuma, amely 1965.

Új!!: Mátra és Bányamúzeum (Salgótarján) · Többet látni »

Bárna

Bárna község Nógrád vármegyében, a Salgótarjáni járásban.

Új!!: Mátra és Bárna · Többet látni »

Bátonyterenye

Bátonyterenye Nógrád vármegye harmadik legnagyobb települése, a Bátonyterenyei járás székhelye.

Új!!: Mátra és Bátonyterenye · Többet látni »

Bátonyterenye városrészei

Bátonyterenye 4 városrész Maconka, Szúpatak, Kisterenye és Nagybátony egybeolvadásával jött létre.

Új!!: Mátra és Bátonyterenye városrészei · Többet látni »

Bátonyterenyei kistérség

A Bátonyterenyei kistérség kistérség Nógrád megyében, központja Bátonyterenye.

Új!!: Mátra és Bátonyterenyei kistérség · Többet látni »

Békakonty

A békakonty vagy tojásdad békakonty (Neottia ovata) a kosborfélék családjába tartozó, Magyarországon védett növény.

Új!!: Mátra és Békakonty · Többet látni »

Bél nemzetség

A Bél (Bel, Ugh, Ug) nemzetség ősi birtokai Eger városától északra, a Mátra és a Bükk-vidék hegyei közt fekvő egykori Bél völgyében, Apátfalva körül feküdtek, a felette levő hegyet ma is Bél-kőnek nevezik.

Új!!: Mátra és Bél nemzetség · Többet látni »

Bél-kő

A Bélkő-hegy a Bükk-fennsíkot körülölelő sziklasornak, az úgynevezett „kövek vonulatának” meghatározó indító tagja a Bükk-vidék központi részének nyugati felén.

Új!!: Mátra és Bél-kő · Többet látni »

Béla (Szlovákia)

Béla (szlovákul Belá) község Szlovákiában, a Nyitrai kerületben, az Érsekújvári járásban.

Új!!: Mátra és Béla (Szlovákia) · Többet látni »

Bódy Gábor

Bódy Gábor (Budapest, 1946. augusztus 30. – Budapest, 1985. október 24.) magyar filmrendező, videoművész és teoretikus.

Új!!: Mátra és Bódy Gábor · Többet látni »

Búzás-patak

A Búzás-patak a Mátrában ered, Szajla településtől északnyugatra, Heves vármegyében, mintegy 210 méteres tengerszint feletti magasságban.

Új!!: Mátra és Búzás-patak · Többet látni »

Bükki Nemzeti Park

A Bükki Nemzeti Park (rövidítve: BNP) Magyarország egyik első nemzeti parkja, amely az Északi-középhegységben, a Bükk-vidéken fekszik.

Új!!: Mátra és Bükki Nemzeti Park · Többet látni »

Bene-patak

A Bene-patak a Mátrában ered, Mátraháza településtől keletre, Heves vármegyében, mintegy 730 méteres tengerszint feletti magasságban.

Új!!: Mátra és Bene-patak · Többet látni »

Benevár

A Benevár a Mátra déli részén, Mátrafüred határában, a Somor- és a Csatorna-patakok közötti Benevár-bérc déli végén, mintegy 470 méter magasságban található.

Új!!: Mátra és Benevár · Többet látni »

Berek-patak (Domoszlói-patak)

A Berek-patak, vagy másik nevén Tarjánka-patak a Mátrában ered, Markaz településtől északra, Heves vármegyében, mintegy 620 méteres tengerszint feletti magasságban.

Új!!: Mátra és Berek-patak (Domoszlói-patak) · Többet látni »

Bernecebaráti

Bernecebaráti község Pest vármegyében, a Szobi járásban.

Új!!: Mátra és Bernecebaráti · Többet látni »

Besenyőtelek

Besenyőtelek község Heves vármegye Füzesabonyi járásában.

Új!!: Mátra és Besenyőtelek · Többet látni »

Betyár

Milfajt Ferkó bakonyi betyár, Sobri Jóska hírhedt alvezére. Betyár a 18–19. századi bujdosó rablók neve volt Magyarországon.

Új!!: Mátra és Betyár · Többet látni »

Blahalouisiana

A Blahalouisiana egy székesfehérvári magyar beat-rock/pop-soul zenekar.

Új!!: Mátra és Blahalouisiana · Többet látni »

Bodony

Bodony község Heves vármegye Pétervásárai járásában.

Új!!: Mátra és Bodony · Többet látni »

Borzas len

A borzas len (Linum hirsutum) a len nemzetségbe tartozó évelő növényfaj.

Új!!: Mátra és Borzas len · Többet látni »

Budapest ostroma

Budapest ostroma a magyar fővárosért folyó küzdelem volt a Szovjetunió és Románia, valamint a Harmadik Birodalom és Magyarország között 1944.

Új!!: Mátra és Budapest ostroma · Többet látni »

Bugás sás

A bugás sás (Carex paniculata) az egyszikűek (Liliopsida) osztályába, ezen belül a perjevirágúak (Poales) rendjébe és a palkafélék (Cyperaceae) családjába tartozó faj.

Új!!: Mátra és Bugás sás · Többet látni »

Cered

Cered község Nógrád vármegyében, a Salgótarjáni járásban, határátkelő Szlovákia felé.

Új!!: Mátra és Cered · Többet látni »

Ciklámenlila nőszőfű

A ciklámenlila nőszőfű vagy piacenzai nőszőfű (Epipactis placentina) a kosborfélék családjába tartozó, Magyarországon fokozottan védett vadvirág.

Új!!: Mátra és Ciklámenlila nőszőfű · Többet látni »

Csapatleépítés

A Csapatleépítés (eredeti cím: Severance) egy 2006-ban bemutatott brit–német–magyar horror-vígjáték, melyet Christopher Smith rendezett.

Új!!: Mátra és Csapatleépítés · Többet látni »

Csány

Csány község Heves vármegye Hatvani járásában.

Új!!: Mátra és Csány · Többet látni »

Csűr

A csűr vagy pajta a magyar népi építészetben a gazdasági épületek egy sajátos, építészeti jegyei alapján nem tipologizálható, csak funkcionálisan körülhatárolható típusa: az az épület, amelyben hagyományosan a szálas gabona cséplése folyt.

Új!!: Mátra és Csűr · Többet látni »

Csór-hegy

A Csór-hegy a Nyugati-Mátra egyik hegycsúcsa, amely 783 méteres tengerszint feletti magassággal rendelkezik.

Új!!: Mátra és Csór-hegy · Többet látni »

Csórréti-víztározó

A Csórréti-víztározó Magyarország legmagasabban fekvő, ivóvízellátást szolgáló víztározója és egyben víztisztítóműve.

Új!!: Mátra és Csórréti-víztározó · Többet látni »

Csörgő-lyuk

A Csörgő-lyuk Magyarország nem karsztosodó kőzetben kialakult leghosszabb és legismertebb barlangja.

Új!!: Mátra és Csörgő-lyuk · Többet látni »

Csörgő-patak

A Csörgő-patak a Mátrában ered, Nógrád vármegyében, mintegy 750 méteres tengerszint feletti magasságban.

Új!!: Mátra és Csörgő-patak · Többet látni »

Csövestönkű fenyőtinóru

A csövestönkű fenyőtinóru (Suillus cavipes) a gyűrűstinórufélék családjába tartozó, vörösfenyővel gyökérkapcsolt, ehető gombafaj.

Új!!: Mátra és Csövestönkű fenyőtinóru · Többet látni »

Csőrös sás

A csőrös sás (Carex rostrata) a palkafélék (Cyperaceae) családjába tartozó növényfaj.

Új!!: Mátra és Csőrös sás · Többet látni »

Csenkesz

''Festuca agostini'' ''Festuca brevipila'' ''Festuca lachenalii''; az első példány ''Festuca myuros'' ''Festuca procumbens''; a második példány ''Festuca rigida''; az első példány ''Festuca scabrella'' ''Festuca sciuroides''; az első példány ''Festuca spadicea'' ''Festuca tenuifolia'' A csenkesz (Festuca) az egyszikűek (Liliopsida) osztályának perjevirágúak (Poales) rendjébe, ezen belül a perjefélék (Poaceae) családjába tartozó nemzetség.

Új!!: Mátra és Csenkesz · Többet látni »

Csepregi Imre

Csepregi Imre János (Makó, 1876. augusztus 29. – Makó, 1954. február 14.) pápai kamarás és prelátus, eleki és makói plébános, szentszéki bíró.

Új!!: Mátra és Csepregi Imre · Többet látni »

Csergezán Pál-kilátó

A Csergezán Pál-kilátó egy kilátó Pest vármegyében, a Budai-hegység legmagasabb pontjának számító Nagy-Kopasz csúcsán, Páty, Nagykovácsi és Telki hármas határán.

Új!!: Mátra és Csergezán Pál-kilátó · Többet látni »

Cserhát

A Cserhát az Északi-középhegység egyik tagja.

Új!!: Mátra és Cserhát · Többet látni »

Csermelyaggóvirág

A csermelyaggóvirág (Tephroseris crispa) a fészkesvirágzatúak (Asterales) rendjébe és az őszirózsafélék (Asteraceae) családjába tartozó faj.

Új!!: Mátra és Csermelyaggóvirág · Többet látni »

Csevice-patak

A Csevice-patak a Mátrában ered, Recsk településtől délnyugatra, Heves vármegyében, mintegy 430 méteres tengerszint feletti magasságban.

Új!!: Mátra és Csevice-patak · Többet látni »

Csevice-patak (Nógrád vármegye)

A Csevice-patak a Mátrában ered, a Galyatetőtől északkeletre, Nógrád vármegyében, mintegy 470 méteres tengerszint feletti magasságban.

Új!!: Mátra és Csevice-patak (Nógrád vármegye) · Többet látni »

Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézet

A HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézet (2019. szeptember 1-jéig a Magyar Tudományos Akadémia Konkoly Thege Miklós Csillagászati Kutatóintézete, 2023. augusztus 31-ig pedig ELKH Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézet, angol nevén: Konkoly Thege Miklós Astronomical Institute, Research Centre for Astronomy and Earth Sciences vagy egyszerűen Konkoly Observatory) a Földrajztudományi Intézettel és a Földtani és Geokémiai Intézettel közösen alkotja a HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpontját (CSFK).

Új!!: Mátra és Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézet · Többet látni »

Csillagőszirózsa

A csillagőszirózsa (Aster amellus) a fészkesvirágzatúak (Asterales) rendjébe, ezen belül az őszirózsafélék (Asteraceae) családjába tartozó, Magyarországon védett faj.

Új!!: Mátra és Csillagőszirózsa · Többet látni »

Danka-patak

A Danka-patak a Mátrában ered, Gyöngyöspata város északi határában, Heves vármegyében, mintegy 710 méteres tengerszint feletti magasságban.

Új!!: Mátra és Danka-patak · Többet látni »

Darázs-patak

A Darázs-patak a Mátrában ered, Bükkszenterzsébet településtől északra, Heves vármegyében, mintegy 340 méteres tengerszint feletti magasságban.

Új!!: Mátra és Darázs-patak · Többet látni »

Darnay család

A Darnay család az egyik legrégibb eredetű magyar nemesi család, amely az Aba nemzetségből származtatja magát.

Új!!: Mátra és Darnay család · Többet látni »

Dácit

A dácit a magmás kőzetek egyike.

Új!!: Mátra és Dácit · Többet látni »

Dárdás nádtippan

A dárdás nádtippan vagy puha nádtippan (Calamagrostis canescens) az egyszikűek (Liliopsida) osztályának perjevirágúak (Poales) rendjébe, ezen belül a perjefélék (Poaceae) családjába tartozó faj.

Új!!: Mátra és Dárdás nádtippan · Többet látni »

Dödölle

A dödölle a magyar konyha egyik tájjellegű, laktató étele.

Új!!: Mátra és Dödölle · Többet látni »

Debreceni torma

A debreceni, hólyagos, vagy magyar torma (Armoracia macrocarpa) méteresre is megnövő fehér, keresztesvirágú növény.

Új!!: Mátra és Debreceni torma · Többet látni »

Dezsővár

Dezsővár egy mára elpusztult Árpád-kori kisvár a Mátra déli oldalán, Gyöngyössolymos közelében.

Új!!: Mátra és Dezsővár · Többet látni »

Diós-patak

A Diós-patak a Mátrában ered, Nógrád vármegyében, mintegy 500 méteres tengerszint feletti magasságban.

Új!!: Mátra és Diós-patak · Többet látni »

Dobogó-kő

A Dobogó-kő kiránduló- és üdülőhely, a Visegrádi-hegység legmagasabb hegye, tengerszint feletti magassága 700 méter.

Új!!: Mátra és Dobogó-kő · Többet látni »

Dolinka-patak

A Dolinka-patak a Mátrában ered, Nógrád vármegyében, mintegy 190 méteres tengerszint feletti magasságban.

Új!!: Mátra és Dolinka-patak · Többet látni »

Domoszló

Domoszló község Heves vármegye Gyöngyösi járásában.

Új!!: Mátra és Domoszló · Többet látni »

Domoszlói-patak

A Domoszlói-patak a Mátrában ered, Domoszló településtől északnyugatra, Heves vármegyében, mintegy 500 méteres tengerszint feletti magasságban.

Új!!: Mátra és Domoszlói-patak · Többet látni »

Dorogháza

Dorogháza község Nógrád vármegyében, a Bátonyterenyei járásban.

Új!!: Mátra és Dorogháza · Többet látni »

Dunamenti Erőmű

A Dunamenti Erőmű 755 MW névleges teljesítményével Magyarország legnagyobb jelenleg üzemelő gáztüzelésű erőműve.

Új!!: Mátra és Dunamenti Erőmű · Többet látni »

Eötvös Loránd Geofizikai Intézet

A Magyar Állami Eötvös Loránd Geofizikai Intézet (ELGI) részben önálló gazdálkodású költségvetési kutatóintézet, amelynek célja a Föld, kiemelten Magyarország földtani-geofizikai megismerése.

Új!!: Mátra és Eötvös Loránd Geofizikai Intézet · Többet látni »

Ecséd

Ecséd község Heves vármegye Hatvani járásában.

Új!!: Mátra és Ecséd · Többet látni »

Egerbakta

Egerbakta község Heves vármegye Egri járásában.

Új!!: Mátra és Egerbakta · Többet látni »

Egerszegi Krisztina

Egerszegi Krisztina (Budapest, 1974. augusztus 16. –) A Magyar Szent István-renddel kitüntetett, ötszörös olimpiai-, kétszeres világ-, és kilencszeres Európa-bajnok magyar úszó.

Új!!: Mátra és Egerszegi Krisztina · Többet látni »

Egri borrégió

Az Egri borrégió Magyarország hét borrégiójának egyike.

Új!!: Mátra és Egri borrégió · Többet látni »

Ensztatit

Az ensztatit a láncszilikátok között a piroxéncsoport gyakoribb tagja, magnézium tartalmú szilikátásvány.

Új!!: Mátra és Ensztatit · Többet látni »

Epergyöngyike

Az epergyöngyike, csengőjácint vagy gyöngyjácint (Muscari botryoides) a liliomfélék családjába, azon belül a gyöngyikék (Muscari) nemzetségébe tartozó hagymás évelő növény.

Új!!: Mátra és Epergyöngyike · Többet látni »

Erdős sztyepp

Tatár juharos lösztölgyes részlete a Kerecsendi-erdőben. Az erdős sztyepp vagy erdős puszta zonális vegetációja átmenet a teljesen fátlan füves puszta és a zárt erdő között.

Új!!: Mátra és Erdős sztyepp · Többet látni »

Erdei borkóró

Az erdei borkóró, galamblevelű borkóró vagy begencs (Thalictrum aquilegiifolium) a boglárkafélék családjába tartozó, 0,5-1,5 m magas erdei növény.

Új!!: Mátra és Erdei borkóró · Többet látni »

Erdei díszmolyfélék

Az erdei díszmolyfélék (Amphisbatidae) a valódi lepkék (Glossata) alrendjébe tartozó Gelechioidea öregcsalád egyik, nemrégen elkülönített családja.

Új!!: Mátra és Erdei díszmolyfélék · Többet látni »

Erdei holdviola

Az erdei holdviola (Lunaria rediviva) a keresztesvirágúak (Brassicales) rendjébe, ezen belül a káposztafélék (Brassicaceae) családjába tartozó faj.

Új!!: Mátra és Erdei holdviola · Többet látni »

Erdei nefelejcs

Az erdei nefelejcs (Myosotis sylvatica) a borágófélék (Boraginaceae) családjába tartozó növényfaj.

Új!!: Mátra és Erdei nefelejcs · Többet látni »

Erdei pele

Az erdei pele (Dryomys nitedula) az emlősök (Mammalia) osztályának rágcsálók (Rodentia) rendjébe, ezen belül a pelefélék (Gliridae) vagy (Myoxidae) családjába tartozó faj.

Új!!: Mátra és Erdei pele · Többet látni »

Erdei sárgaárvacsalán

Az erdei sárgaárvacsalán (Lamium galeobdolon) az árvacsalánfélék (Lamiaceae) családjának sárgaárvacsalán (Lamiastrum) nemzetségének egyetlen faja.

Új!!: Mátra és Erdei sárgaárvacsalán · Többet látni »

Erdei sédbúza

Az erdei sédbúza (Deschampsia flexuosa) az egyszikűek (Liliopsida) osztályának a perjevirágúak (Poales) rendjébe, ezen belül a perjefélék (Poaceae) családjába tartozó faj.

Új!!: Mátra és Erdei sédbúza · Többet látni »

Erdei tündérfürt

Az erdei tündérfürt (Aruncus dioicus) a rózsafélék családjába tartozó, Eurázsiában és Észak-Amerikában elterjedt erdei növény.

Új!!: Mátra és Erdei tündérfürt · Többet látni »

Erdei varjúköröm

Az erdei varjúköröm vagy erdei raponca (Phyteuma spicatum) a fészkesvirágzatúak (Asterales) rendjébe és a harangvirágfélék (Campanulaceae) családjába tartozó, a Kárpát-medencében is honos faj.

Új!!: Mátra és Erdei varjúköröm · Többet látni »

Erzsébet-kilátó

Az Erzsébet-kilátó népszerű kirándulóhely Budapesten.

Új!!: Mátra és Erzsébet-kilátó · Többet látni »

Eurázsiai hiúz

Az eurázsiai hiúz (Lynx lynx) az emlősök (Mammalia) osztályának ragadozók (Carnivora) rendjébe, ezen belül a macskafélék (Felidae) családjába tartozó faj.

Új!!: Mátra és Eurázsiai hiúz · Többet látni »

Fakürt

A fakürt kürt módjára megszólaltatott egyenes, ívelt vagy pipaszerű kónikus facső.

Új!!: Mátra és Fakürt · Többet látni »

Fallóskút

Fallóskút Mátraszentimre egyik településrésze, 1995-ben közel 200 házból állt.

Új!!: Mátra és Fallóskút · Többet látni »

Falusi turizmus

150 éves kőrisfasor, Csáfordjánosfa A falusi turizmus a szabadidőnek a megismerés szándékától motivált, rekreációs vagy eü.

Új!!: Mátra és Falusi turizmus · Többet látni »

Farkasölő sisakvirág

A farkasölő sisakvirág (Aconitum vulparia) a boglárkafélék családjába tartozó, Európában honos, bükkösökben, sziklaerdőkben élő, mérgező növény.

Új!!: Mátra és Farkasölő sisakvirág · Többet látni »

Farkasboroszlán

A farkasboroszlán (Daphne mezereum) a mályvavirágúak (Malvales) rendjébe és a boroszlánfélék (Thymelaeaceae) családjába tartozó, lombhullató, felálló szárú kis cserjefaj.

Új!!: Mátra és Farkasboroszlán · Többet látni »

Farkasmály

Farkasmály Gyöngyös városrésze, a város egykori szórakoztató negyede, ahol ma kiépült pincék várják a borkedvelőket.

Új!!: Mátra és Farkasmály · Többet látni »

Farkasszőlő

A farkasszőlő vagy négylevelű farkasszőlő (Paris quadrifolia) a zászpafélék (Melanthiaceae) családjának Paris nemzetségébe tartozó növényfaj, a nemzetség legismertebb, legelterjedtebb növénye.

Új!!: Mátra és Farkasszőlő · Többet látni »

Fazola Henrik

Fazola Henrik (Fassole, Fassola) (Würzburg, ~1730. – Diósgyőr, 1779. április 18.) lakatosmester, gyártulajdonos, az ipari tőke egyik első képviselője Magyarországon.

Új!!: Mátra és Fazola Henrik · Többet látni »

Függő-kői-barlang

A Függő-kői-barlang andezitbarlang, amelyből felső pleisztocén őslénytani és régészeti leletek kerültek elő.

Új!!: Mátra és Függő-kői-barlang · Többet látni »

Fürtös bodza

A fürtös bodza (Sambucus racemosa) a pézsmaboglárfélék (Adoxaceae) családjába tartozó cserje.

Új!!: Mátra és Fürtös bodza · Többet látni »

Fürtös kőtörőfű

A fürtös kőtörőfű vagy buglyos kőtörőfű (Saxifraga paniculata) a kőtörőfű-virágúak (Saxifragales) rendjébe, ezen belül a kőtörőfűfélék (Saxifragaceae) családjába tartozó, sziklarepedésekben élő virágos növényfaj.

Új!!: Mátra és Fürtös kőtörőfű · Többet látni »

Február 8.

Névnapok: Aranka + Arina, Bagamér, Effi, Elfrida, Jáhel, Jakobina, Janek, János, Jeromos, Jutas, Jutocsa, Salamon, Salvador, Szelemér, Zsaklin.

Új!!: Mátra és Február 8. · Többet látni »

Fehér acsalapu

A fehér acsalapu (Petasites albus) az őszirózsafélék (Asteraceae) családjának őszirózsaformák (Asteroideae) alcsaládjába tartozó, évelő, lágy szárú növényfaj.

Új!!: Mátra és Fehér acsalapu · Többet látni »

Fehér szarvasgomba

A fehér szarvasgomba (Choiromyces meandriformis) a szarvasgombafélék családjába tartozó, Európában honos, savanyú talajú hegyvidéki erdőkben élő, ehető gombafaj.

Új!!: Mátra és Fehér szarvasgomba · Többet látni »

Fekete áfonya

A fekete áfonya (Vaccinium myrtillus) a hangafélék (Ericaceae) családjába tartozó gyümölcstermő növény.

Új!!: Mátra és Fekete áfonya · Többet látni »

Fekete kökörcsin

A fekete kökörcsin (Pulsatilla pratensis subsp. nigricans) a boglárkafélék (Ranunculaceae) családjába tartozó mezei kökörcsin (Pulsatilla pratensis) egyik alfaja, illetve egyes szerzők szerint önálló faj (Pulsatilla nigricans).

Új!!: Mátra és Fekete kökörcsin · Többet látni »

Felálló iszalag

A felálló iszalag (Clematis recta) a boglárkavirágúak (Ranunculales) rendjébe, ezen belül a boglárkafélék (Ranunculaceae) családjába tartozó faj.

Új!!: Mátra és Felálló iszalag · Többet látni »

Feldebrő

Feldebrő (szlovákul Debrov) község Heves vármegyében, az Egri járásban.

Új!!: Mátra és Feldebrő · Többet látni »

Felső-Magyarország

Közép-Európa 1572-ben Közép-Európa 1683-ban Felső-Magyarország vagy Felföld a történelmi Magyar Királyság északi, magasabban elterülő területeinek neve volt a 19. századig, amikortól e neveket fokozatosan kiszorította a Felvidék elnevezés.

Új!!: Mátra és Felső-Magyarország · Többet látni »

Fiktív helynevek Magyarországon

A köznapi nyelvben született fantázia településnevek vagy létező helységek, falvak, városok közkeletű tréfás, szatirikus elnevezései, melyek egy része sértő az ott lakók számára.

Új!!: Mátra és Fiktív helynevek Magyarországon · Többet látni »

Folyóvízi sapkacsiga

A folyóvízi sapkacsiga (Ancylus fluviatilis) Európában és környékén elterjedt vízicsigafaj.

Új!!: Mátra és Folyóvízi sapkacsiga · Többet látni »

Futák-nőszőfű

A Futák-nőszőfű (Epipactis futakii) a kosborfélék családjába tartozó, Magyarországon védett növényfaj.

Új!!: Mátra és Futák-nőszőfű · Többet látni »

Galya-kilátó

A Galya-kilátó (korábbi nevén Péter hegyese-kilátó) a Galya-tető egyik csúcsán, a 960 méter magas Péter hegyesén áll, az Országos Kéktúra útvonalán található, mely az ország legmagasabban álló, kifejezetten e célból épült kilátója.

Új!!: Mátra és Galya-kilátó · Többet látni »

Galya-patak

A Galya-patak a Mátrában ered, Mátraalmás délkeleti határában, Nógrád vármegyében, mintegy 830 méteres tengerszint feletti magasságban.

Új!!: Mátra és Galya-patak · Többet látni »

Galya-tető

Galya-tető hegycsúcs a Mátrában, Magyarország 3. legmagasabb hegycsúcsa az ugyancsak mátrai Kékes és Hidas-bérc után, magassága 964 méter a tengerszint felett.

Új!!: Mátra és Galya-tető · Többet látni »

Galyatető

Galyatető országos hírű magaslati üdülőhely a Mátrában, Mátraszentimre egyik településrésze.

Új!!: Mátra és Galyatető · Többet látni »

Gömbös kövirózsa

A gömbös kövirózsa vagy sárga-kövirózsa (Sempervivum globiferum) a kőtörőfű-virágúak (Saxifragales) rendjébe, ezen belül a varjúhájfélék (Crassulaceae) családjába és a fáskövirózsa-formák (Sempervivoideae) alcsaládjába tartozó faj.

Új!!: Mátra és Gömbös kövirózsa · Többet látni »

Germanus Gyula

'''Germanus Gyula''' emléktáblája egykori lakhelyén(Budapest, V., Petőfi tér 3-5.) Germanus Gyula (Budapest, 1884. november 6. – Budapest, 1979. november 7.) felvett nevén Julius Abdulkerim Germanus (عبد الكريمجرمانوس), nemzetközi hírű magyar orientalista, arab nyelvészeti, kultúrtörténeti író, irodalmár, nyelvész, történész, országgyűlési képviselő, több arab nemzeti akadémia tagja.

Új!!: Mátra és Germanus Gyula · Többet látni »

Guckler Károly-kilátó

A kilátó 2023 októberében A Guckler Károly-kilátó a Budai-hegységben, Budapest II. és III. kerületének határán, a Hármashatár-hegy 495 méter magas csúcsán áll.

Új!!: Mátra és Guckler Károly-kilátó · Többet látni »

Gumós macskahere

A gumós macskahere (Phlomis tuberosa) az ajakosvirágúak (Lamiales) rendjébe és az árvacsalánfélék (Lamiaceae) családjába tartozó faj.

Új!!: Mátra és Gumós macskahere · Többet látni »

Guthy Böske

Guthy Böske (Weiner Györgyné, Siró Györgyné Guttmann Erzsébet) (Budapest, Terézváros, 1901. április 12. – USA, 1959) magyar emigráns újságíró, divatikon.

Új!!: Mátra és Guthy Böske · Többet látni »

Gyíkhagyma

A gyíkhagyma (Allium angulosum) az egyszikűek (Liliopsida) osztályának a spárgavirágúak (Asparagales) rendjébe, ezen belül a amarilliszfélék (Amaryllidaceae) családjába tartozó faj.

Új!!: Mátra és Gyíkhagyma · Többet látni »

Gyöngyös (település)

Gyöngyös város Heves vármegyében, a Gyöngyösi járás székhelye.

Új!!: Mátra és Gyöngyös (település) · Többet látni »

Gyöngyös-patak (Gyöngyös)

A Gyöngyös-patak a Mátra aljában ered, Gyöngyös város nyugati határában, a Gyöngyös-Rédei-víztárolóból, amely a Tarján-patak és a Toka-patak összefolyásának vizét duzzasztja fel Heves vármegyében, mintegy 320 méteres tengerszint feletti magasságban.

Új!!: Mátra és Gyöngyös-patak (Gyöngyös) · Többet látni »

Gyöngyösoroszi

Gyöngyösoroszi község Heves vármegye Gyöngyösi járásában.

Új!!: Mátra és Gyöngyösoroszi · Többet látni »

Gyöngyöspata

Gyöngyöspata város Heves vármegye Gyöngyösi járásában.

Új!!: Mátra és Gyöngyöspata · Többet látni »

Gyöngyöspatai vár

A gyöngyöspatai vár egy mára elpusztult kora Árpád-kori nemzetségfői erődítés Gyöngyöspata közelében, a Mátra déli oldalán.

Új!!: Mátra és Gyöngyöspatai vár · Többet látni »

Gyöngyössolymos

Gyöngyössolymos község Heves vármegye Gyöngyösi járásában.

Új!!: Mátra és Gyöngyössolymos · Többet látni »

Gyöngyössolymos–Óvár

Gyöngyössolymos-Óvár kis területű, mára elpusztult Árpád-kori erősség a Mátra déli lejtőjén, Gyöngyössolymos határában.

Új!!: Mátra és Gyöngyössolymos–Óvár · Többet látni »

Gyöngyöstarján

Gyöngyöstarján község Heves vármegye Gyöngyösi járásában.

Új!!: Mátra és Gyöngyöstarján · Többet látni »

Gyöngyvessző

A gyöngyvessző (Spiraea) a kétszikűek (Magnoliopsida) osztályának a rózsavirágúak (Rosales) rendjéhez, ezen belül a rózsafélék (Rosaceae) családjához tartozó nemzetség.

Új!!: Mátra és Gyöngyvessző · Többet látni »

Györke-patak

A Györke-patak a Mátrában ered, Recsk településtől délre, Heves vármegyében, mintegy 440 méteres tengerszint feletti magasságban.

Új!!: Mátra és Györke-patak · Többet látni »

Gyepes-patak

A Gyepes-patak a Mátrától északkeletre ered, Járdánházától délnyugati irányban több kisebb vízfolyás összefolyásából.

Új!!: Mátra és Gyepes-patak · Többet látni »

Gyepi béka

A gyepi béka (Rana temporaria) a kétéltűek (Amphibia) osztályába a békák (Anura) rendjébe és a valódi békafélék (Ranidae) családjába tartozó rendkívül elterjedt faj.

Új!!: Mátra és Gyepi béka · Többet látni »

Gyertyános–tölgyes

gyertyánossá ''(Carpinion betuli)'' alakul A gyertyános–tölgyes Magyarországon a 400 m és 600 m közötti magasságok legjellemzőbb erdőtípusa.

Új!!: Mátra és Gyertyános–tölgyes · Többet látni »

Gyula-barlang

A Gyula-barlang az egyik olyan andezitbarlang, amely a Mátra hegységben található.

Új!!: Mátra és Gyula-barlang · Többet látni »

Hajnácska

A HajnácskaA Nyelvtudományi Intézet által anyakönyvezhetőnek minősített név magyar eredetű női név, mely a Mátrában található Hajnács-kő hegy nevéből származik.

Új!!: Mátra és Hajnácska · Többet látni »

Halvány harangvirág

A halvány harangvirág (Campanula cervicaria) a fészkesvirágzatúak (Asterales) rendjébe, ezen belül a harangvirágfélék (Campanulaceae) családjába tartozó évelő faj.

Új!!: Mátra és Halvány harangvirág · Többet látni »

Hanák Kolos

Hanák Kolos (Szurdokpüspöki, 1851. augusztus 23. – Gyöngyös, 1923. december 8.) a Magyar Turista Egyesület egyik megalapítója.

Új!!: Mátra és Hanák Kolos · Többet látni »

Hardi Molnár Árpád

Hardi Molnár Árpád (1906 – 1988) repülőgép építő, teljesítményjelvényes pilóta, oktató.

Új!!: Mátra és Hardi Molnár Árpád · Többet látni »

Hasznos

Hasznos egykori önálló község, 1984 óta Pásztó városrésze.

Új!!: Mátra és Hasznos · Többet látni »

Hasznosi vár

A hasznosi vár falmaradványai. Középen a Kövecses-patak Hasznosi-víztározója, háttérben az Óvár csúcsa (754 m). A hasznosi (cserteri) vár romja a Mátrában, a Pásztóhoz tartozó Hasznos település felett, a Hasznosi-víztározó fölé magasodó 383 m magas sziklacsúcson található.

Új!!: Mátra és Hasznosi vár · Többet látni »

Hatvan

Hatvan (németül: Hottwan) város Heves vármegye délnyugati részén, a Hatvani járás székhelye.

Új!!: Mátra és Hatvan · Többet látni »

Hatvani kultúra

A hatvani kultúra a korai bronzkor egyik régészeti kultúrája.

Új!!: Mátra és Hatvani kultúra · Többet látni »

Havasalji rózsa

A havasalji rózsa (Rosa pendulina) a rózsavirágúak (Rosales) rendjébe, ezen belül a rózsafélék (Rosaceae) családjába tartozó faj.

Új!!: Mátra és Havasalji rózsa · Többet látni »

Havasi iszalag

A havasi iszalag (Clematis alpina) a boglárkafélék családjába tartozó, Magyarországon védett növényfaj.

Új!!: Mátra és Havasi iszalag · Többet látni »

Havasi tűzlepke

A havasi tűzlepke (Lycaena hippothoe) a boglárkalepke-félék családjába tartozó, Eurázsia mérsékelt övi és sarkvidéki régióiban honos lepkefaj.

Új!!: Mátra és Havasi tűzlepke · Többet látni »

Havasi turbolya

A havasi turbolya (Anthriscus nitida) az zellerfélék (Apiaceae) családjába tartozó turbolya (Anthriscus) nemzetség Magyarországon is őshonos évelő faja.

Új!!: Mátra és Havasi turbolya · Többet látni »

Hármas halom

Névváltozatatok: hármas hegy, halom-lánczolat (Nagy Iván VI. 274.), hármas tér (Nagy Iván IX. 136.), hármas domb (Nagy Iván VI. 539.), hármasbércz (Thaly Kálmán, VU 1867/18. 215.), hármas szikla (Gudenus I. 295.), hármas hegy (Gudenus I. 184.), gyeptalaj (Gudenus I. 274.), szikla, hármas sziklabéc (Hangay 113.) de: Dreiberg A hármas halom a magyar heraldika egyik jellegzetes címerképe.

Új!!: Mátra és Hármas halom · Többet látni »

Hármashatár-hegy

A Hármashatár-hegy a Budai-hegység északi-északkeleti részében az Ördög-árok, a Duna völgye, a Solymári-völgy és a Pesthidegkúti-medence között elhelyezkedő rögcsoport központi, 495 méter magas orma.

Új!!: Mátra és Hármashatár-hegy · Többet látni »

Hérics

A hérics (Adonis) a boglárkafélék családjába tartozó növénynemzetség.

Új!!: Mátra és Hérics · Többet látni »

Hegy-völgyi szél

A hegy-völgyi szél a helyi szelek egy típusa, mely hegyvidékeken alakul ki, naponta váltakozó irányban.

Új!!: Mátra és Hegy-völgyi szél · Többet látni »

Hegyi kakukkfű

A hegyi kakukkfű (Thymus pulegioides), más néven kisvirágú kakukkfű,Rudi Beiser: Teák gyógynövényekből és gyümölcsökből.

Új!!: Mátra és Hegyi kakukkfű · Többet látni »

Hegyi pajzsika

A hegyi pajzsika (Dryopteris expansa) a pajzsikafélék (Dryopteridaceae) családjába tartozó, Magyarországon védett növényfaj.

Új!!: Mátra és Hegyi pajzsika · Többet látni »

Hegyi szirtipáfrány

A hegyi szirtipáfrány vagy északi szirtipáfrány (Woodsia ilvensis) szilikátos sziklák repedéseiben, sziklagyepeiben élő kis termetű páfrányfaj.

Új!!: Mátra és Hegyi szirtipáfrány · Többet látni »

Hegyközségek listája

Hegyközségek listája borvidékek szerint.

Új!!: Mátra és Hegyközségek listája · Többet látni »

Heves vármegye

Heves vármegye, 1950 és 2022 között Heves megye (németül: Komitat Hewesch, szlovákul: Hevešská župa) közigazgatási egység Magyarország északkeleti részében, az észak-magyarországi régióban.

Új!!: Mátra és Heves vármegye · Többet látni »

Heves vármegye története

Heves vármegye (németül: Komitat Hewesch, latinul: Comitatus Hevesiensis) közigazgatási egység volt a Magyar Királyság középső részén.

Új!!: Mátra és Heves vármegye története · Többet látni »

Hevesaranyos

Hevesaranyos község Heves vármegye Egri járásában.

Új!!: Mátra és Hevesaranyos · Többet látni »

Heves–Borsodi-dombság

A Heves–Borsodi-dombság a Mátrától északra, a Bükk-hegységtől északnyugatra elterülő földrajzi táj.

Új!!: Mátra és Heves–Borsodi-dombság · Többet látni »

Hevesi Füves Puszták Tájvédelmi Körzet

A 8 199 hektár területen fekvő Hevesi Füves Puszták TK a Bükki Nemzeti Park Igazgatóságához tartozó szabadon látogatható terület, mely a Tisza-völgy és a Mátra közt terül el.

Új!!: Mátra és Hevesi Füves Puszták Tájvédelmi Körzet · Többet látni »

Hidas-bérc

A Hidas-bérc Magyarország második legmagasabb hegycsúcsa, a Mátrában található, tengerszint feletti magassága az egyes forrásokban más és más: 971, 972, 972,8 vagy kb.

Új!!: Mátra és Hidas-bérc · Többet látni »

Hipersztén

A hipersztén a láncszilikátok között a piroxéncsoport leggyakoribb tagja, magnézium és vastartalmú szilikátásvány.

Új!!: Mátra és Hipersztén · Többet látni »

Hosszúlevelű buvákfű

A hosszúlevelű buvákfű (Bupleurum longifolium) a zellerfélék családjába tartozó védett növény.

Új!!: Mátra és Hosszúlevelű buvákfű · Többet látni »

Huta (egyértelműsítő lap)

* huta, ősi kemencetípus.

Új!!: Mátra és Huta (egyértelműsítő lap) · Többet látni »

I. István magyar király

I.

Új!!: Mátra és I. István magyar király · Többet látni »

Illatos macskamenta

Az illatos macskamenta (Nepeta cataria) az ajakosvirágúak (Lamiales) rendjébe és az árvacsalánfélék (Lamiaceae) családjába tartozó faj.

Új!!: Mátra és Illatos macskamenta · Többet látni »

Ilona-patak

Az Ilona-patak a Mátrában ered, Parád településtől délre, Heves vármegyében, mintegy 610 méteres tengerszint feletti magasságban.

Új!!: Mátra és Ilona-patak · Többet látni »

Ilona-völgyi-vízesés

Az Ilona-völgyi-vízesés Magyarország legnagyobb szintkülönbségű természetes zuhataga, a mesterségesen kialakítottak közül pedig csak a Lillafüredi-vízesés magasabb nála.

Új!!: Mátra és Ilona-völgyi-vízesés · Többet látni »

Inczédy Tamás

Inczédy Tamás (Eger, 1982. július 9. –) magyar író.

Új!!: Mátra és Inczédy Tamás · Többet látni »

Istállós-kő

Kilátás Az Istállós-kő egy hegy, a Bükk-vidék harmadik legmagasabb pontja, 958,1 méterével Magyarország 7. legmagasabb hegycsúcsa.

Új!!: Mátra és Istállós-kő · Többet látni »

Iszapgyopár

Az iszapgyopár (Gnaphalium uliginosum) az őszirózsafélék (Asteraceae) családjába tartozó növényfaj.

Új!!: Mátra és Iszapgyopár · Többet látni »

Iványi-patak

Az Iványi-patak a Mátrában ered, Mátraterenyétől déli irányban, Nógrád vármegyében, mintegy 470 méteres tengerszint feletti magasságban.

Új!!: Mátra és Iványi-patak · Többet látni »

Jajrózsa

A jajrózsa (Rosa spinosissima) a rózsafélék (Rosaceae) családjába és a Rosoidaea alcsaládjába tartozó növény.

Új!!: Mátra és Jajrózsa · Többet látni »

Janka-tarsóka

A Janka-tarsóka (Thlaspi jankae) a keresztesvirágúak rendjének, káposztafélék osztályának, tarsóka nemzetségébe tartozó endemikus növényfaj.

Új!!: Mátra és Janka-tarsóka · Többet látni »

Járóföld (televíziós sorozat)

A Járóföld színes, 24 részes magyar ismeretterjesztő filmsorozat, ami 1996–1997-ben futott először a Magyar Televízió műsorán.

Új!!: Mátra és Járóföld (televíziós sorozat) · Többet látni »

Jobbágyi

Jobbágyi község Nógrád vármegyében, a Pásztói járásban.

Új!!: Mátra és Jobbágyi · Többet látni »

Kalapat-hegyi kilátó

A Kalapat-hegyi kilátó, más néven Millenniumi kilátó az ezredfordulón épült.

Új!!: Mátra és Kalapat-hegyi kilátó · Többet látni »

Kanázsvár

Kanázsvár várrom a Mátrában, Mátraderecskétől délre.

Új!!: Mátra és Kanázsvár · Többet látni »

Kapcsos korpafű

A kapcsos korpafű (Lycopodium clavatum) kis termetű évelő növény, a korpafüvek törzsének egyik legelterjedtebb faja.

Új!!: Mátra és Kapcsos korpafű · Többet látni »

Karácsond

Karácsond község Heves vármegyében, a Gyöngyösi járásban.

Új!!: Mátra és Karácsond · Többet látni »

Karátson Dávid

Karátson Dávid (Budapest, 1964. december 16. –) magyar geográfus, vulkanológus, tanszékvezető egyetemi tanár, az Országos Doktori Tanács tagja, aZ MTA doktora (2008).

Új!!: Mátra és Karátson Dávid · Többet látni »

Karcsú gömböskosbor

A karcsú gömböskosbor (Traunsteinera globosa) a kosborfélék családjába tartozó, Európa hegyi rétjein élő, Magyarországon fokozottan védett növényfaj.

Új!!: Mátra és Karcsú gömböskosbor · Többet látni »

Kazár (település)

Kazár község Nógrád vármegyében, a Salgótarjáni járásban.

Új!!: Mátra és Kazár (település) · Többet látni »

Kál-Kápolna–Kisújszállás-vasútvonal

| Az Alföldet átszelő Kál-Kápolna–Kisújszállás vasútvonal a MÁV 102-es számú, egyvágányú, nem villamosított mellékvonala.

Új!!: Mátra és Kál-Kápolna–Kisújszállás-vasútvonal · Többet látni »

Kárpát-medence

A Kárpát-medence a Kárpátok, az Alpok és a Dinári-hegység vonulatai által körbevett nagy kiterjedésű medence Közép-Európában.

Új!!: Mátra és Kárpát-medence · Többet látni »

Kárpáti sziklacsiga

A kárpáti sziklacsiga vagy sávos csiga (Chilostoma faustina) a Kárpátokban és a környező középhegységekben honos szárazföldi csigafaj.

Új!!: Mátra és Kárpáti sziklacsiga · Többet látni »

Kékes

A Kékes Magyarország legmagasabb hegycsúcsa.

Új!!: Mátra és Kékes · Többet látni »

Kékes (egyértelműsítő lap)

* Kékes vagy Kékes tető, a Mátra és Magyarország legmagasabb pontja.

Új!!: Mátra és Kékes (egyértelműsítő lap) · Többet látni »

Kékestető (település)

Kékestető Heves vármegyében, Gyöngyös város egyik településrésze.

Új!!: Mátra és Kékestető (település) · Többet látni »

Kékestetői tévétorony

A Kékestetői tévétorony 1981-ben épült tévétorony a Kékes 1014 m magas csúcsán.

Új!!: Mátra és Kékestetői tévétorony · Többet látni »

Kétlaki macskagyökér

A kétlaki macskagyökér (Valeriana dioica) a mácsonyavirágúak rendjébe és a loncfélék (Caprifoliaceae) családjába tartozó növényfaj.

Új!!: Mátra és Kétlaki macskagyökér · Többet látni »

Kétlevelű árnyékvirág

'''Kétlevelű árnyékvirág''' ''(Maianthemum bifolium)'' virága A kétlevelű árnyékvirág (Maianthemum bifolium) a spárgavirágúak (Asparagales) rendjében a spárgafélék (Asparagaceae) családjába tartozó árnyékvirág növénynemzetség egyetlen, Magyarországon is honos faja — gyakran közönségesen csak árnyékvirágnak nevezik.

Új!!: Mátra és Kétlevelű árnyékvirág · Többet látni »

Körösnagyharsány–Vésztő–Gyoma-vasútvonal

| A Körösnagyharsány–Vésztő–Gyoma-vasútvonal a MÁV 127-es számú egyvágányú, nem villamosított 84 km hosszú mellékvonala.

Új!!: Mátra és Körösnagyharsány–Vésztő–Gyoma-vasútvonal · Többet látni »

Köszörű-patak (Magyarország)

A Köszörű-patak a Mátrában ered, Parádsasvár településtől délkeletre, Heves vármegyében, mintegy 420 méteres tengerszint feletti magasságban.

Új!!: Mátra és Köszörű-patak (Magyarország) · Többet látni »

Kötőjel (magyar helyesírás)

Ez a szócikk a kötőjelnek a magyar helyesírásban való szerepét ismerteti.

Új!!: Mátra és Kötőjel (magyar helyesírás) · Többet látni »

Kövecses-patak

A patak eredeti medre a tározó megépítése előtt. A Kövecses-patak a Mátrában ered, Nógrád vármegyében, mintegy 650 méteres tengerszint feletti magasságban.

Új!!: Mátra és Kövecses-patak · Többet látni »

Köves-patak

A Köves-patak a Mátrában ered, Parád-Parádóhuta településrésztől délre, Heves vármegyében, mintegy 580 méteres tengerszint feletti magasságban.

Új!!: Mátra és Köves-patak · Többet látni »

Kövi fodorka

Kövi fodorka A kövi fodorka (Asplenium ruta-muraria), Magyarországon honos örökzöld páfrányfaj, sziklagyepekben, erdőkben, falakon találhatjuk meg, a mészkő alapkőzetet kedveli.

Új!!: Mátra és Kövi fodorka · Többet látni »

Közönséges aranyvessző

A közönséges aranyvessző vagy erdei aranyvessző vagy egyszerűen aranyvessző (Solidago virgaurea, Solidago virga-aurea) az őszirózsafélék családjának őszirózsaformák alcsaládjába tartozó évelő növény.

Új!!: Mátra és Közönséges aranyvessző · Többet látni »

Közönséges jegenyefenyő

A közönséges jegenyefenyő térhódítása Európában (német szöveggel) ''Abies alba'' A közönséges jegenyefenyő (Abies alba) Európa hegyvidékeinek erdőalkotó fája; a legnagyobb termetű európai fenyő.

Új!!: Mátra és Közönséges jegenyefenyő · Többet látni »

Közönséges kígyónyelv

A közönséges kígyónyelv (Ophioglossum vulgatum) az ősharasztok (Psilotopsida) osztályának a kígyónyelvpáfrányok (Ophioglossales) rendjébe, ezen belül a kígyónyelvfélék (Ophioglossocaceae) családjába tartozó faj.

Új!!: Mátra és Közönséges kígyónyelv · Többet látni »

Közönséges palástfű

A közönséges palástfű (Alchemilla monticola) az Alchemilla nemzetség típusfaja.

Új!!: Mátra és Közönséges palástfű · Többet látni »

Köznévi utótag nélküli földrajzi nevek listája

A földrajzi nevek jelentős része magában foglal egy olyan földrajzi köznevet, amely megadja, melyik típusról van szó (tó, folyó, hegység, sziget stb.), például Velencei-tó, Szabadság-hegy, Csepel-sziget, l. a kötőjel szócikkben.

Új!!: Mátra és Köznévi utótag nélküli földrajzi nevek listája · Többet látni »

Külső-Mérges-patak

A Külső-Mérges-patak a Mátrában ered, Gyöngyös város keleti határában, Heves vármegyében, mintegy 330 méteres tengerszint feletti magasságban.

Új!!: Mátra és Külső-Mérges-patak · Többet látni »

Kürti-patak

A Kürti-patak a Mátrában ered, Mátraderecske településtől északra, Heves vármegyében, mintegy 250 méteres tengerszint feletti magasságban.

Új!!: Mátra és Kürti-patak · Többet látni »

Kelet-cserháti Tájvédelmi Körzet

A Kelet-cserháti Tájvédelmi Körzet területe 6916 hektár, ebből fokozottan védett 493 hektár.

Új!!: Mátra és Kelet-cserháti Tájvédelmi Körzet · Többet látni »

Keleti gyöngyházlepke

A keleti gyöngyházlepke (Argynnis laodice), a rovarok (Insecta) osztályába, a lepkék (Lepidoptera) rendjébe, és a tarkalepkefélék (Nymphalidae) családjába tartozó európai faj, a gyöngyházlepkék parafiletikus csoportjának tagja.

Új!!: Mátra és Keleti gyöngyházlepke · Többet látni »

Keleti mustárlepke

A keleti mustárlepke (Leptidea morsei) Kelet-Európában és a Távol-Keleten honos, a fehérlepkékhez tartozó lepkefaj.

Új!!: Mátra és Keleti mustárlepke · Többet látni »

Kempingek listája Magyarországon

Zárójelben a kempingek száma van feltüntetve.

Új!!: Mátra és Kempingek listája Magyarországon · Többet látni »

Kerecsend

Kerecsend község Heves vármegyében, az Egri járásban.

Új!!: Mátra és Kerecsend · Többet látni »

Kerekesházy József

Kerekesházy József, Kerekess (Budapest, 1912. április 4. – Bécs, 2003. augusztus 12.) író, történész.

Új!!: Mátra és Kerekesházy József · Többet látni »

Kereklevelű kapotnyak

A kereklevelű kapotnyak (Asarum europaeum) a farkasalmafélék (Aristolochiaceae) családjába tartozó, örökzöld évelő növény.

Új!!: Mátra és Kereklevelű kapotnyak · Többet látni »

Keserű kakukktorma

A keserű kakukktorma (Cardamine amara) a keresztesvirágúak (Brassicales) rendjébe, ezen belül a káposztafélék (Brassicaceae) családjába tartozó faj.

Új!!: Mátra és Keserű kakukktorma · Többet látni »

Keskenyajkú nőszőfű

A keskenyajkú nőszőfű (Epipactis neglecta) a kosborfélék családjába tartozó, Magyarországon védett vadvirág.

Új!!: Mátra és Keskenyajkú nőszőfű · Többet látni »

Keskenylevelű gyapjúsás

A keskenylevelű gyapjúsás (Eriophorum angustifolium) a sásfélék (palkafélék) családjába tartozó védett növény.

Új!!: Mátra és Keskenylevelű gyapjúsás · Többet látni »

Kis meténg

A kis meténg (Vinca minor) a meténgfélék (Apocynaceae) családjába tartozó növényfaj.

Új!!: Mátra és Kis meténg · Többet látni »

Kisújszállás–Dévaványa–Gyoma-vasútvonal

| Az egykori Kisújszállás–Dévaványa–Gyoma-vasútvonal a Tiszántúlon húzódott, a máig üzemelő folytatása volt.

Új!!: Mátra és Kisújszállás–Dévaványa–Gyoma-vasútvonal · Többet látni »

Kisbolygók listája (37001–37500)

Ezen a lapon a sorszámmal rendelkező kisbolygók listájának egy részlete található.

Új!!: Mátra és Kisbolygók listája (37001–37500) · Többet látni »

Kisfüzes

Kisfüzes község Heves vármegye Pétervásárai járásában.

Új!!: Mátra és Kisfüzes · Többet látni »

Kisnána

Kisnána község Heves vármegye Gyöngyösi járásában.

Új!!: Mátra és Kisnána · Többet látni »

Kisnánai vár

A kisnánai vár, a Mátra-vidék egyik kimagasló látványossága Heves vármegye Gyöngyösi járásában, Kisnána mellett áll.

Új!!: Mátra és Kisnánai vár · Többet látni »

Kistelek

Kistelek város Csongrád-Csanád vármegye Kisteleki járásának székvárosa.

Új!!: Mátra és Kistelek · Többet látni »

Kisterenye

Kisterenye (szlovákul Malá Tereňa) a Mátra hegységtől északnyugatra, a Cserháttól keletre található Bátonyterenye legészakibb fekvésű városrésze, korábban önálló község.

Új!!: Mátra és Kisterenye · Többet látni »

Kisterenye–Kál-Kápolna-vasútvonal

| A Kisterenye-Kál-Kápolna vasútvonal a MÁV 84-es számú, egyvágányú, nem villamosított, 55 km hosszú mellékvonala.

Új!!: Mátra és Kisterenye–Kál-Kápolna-vasútvonal · Többet látni »

Kisvirágú hunyor

A kisvirágú hunyor (Helleborus dumetorum) a boglárkavirágúak (Ranunculales) rendjébe, ezen belül a boglárkafélék (Ranunculaceae) családjába tartozó faj.

Új!!: Mátra és Kisvirágú hunyor · Többet látni »

Koch Sándor Ásványgyűjtemény

A Koch Sándor Ásványgyűjtemény a Szegedi Tudományegyetemen található kiemelkedő értékű közgyűjtemény.

Új!!: Mátra és Koch Sándor Ásványgyűjtemény · Többet látni »

Kornistárnics

A kornistárnics, más néven tüdőtárnics (Gentiana pneumonanthe) a kétszikűek (Magnoliopsida) osztályának a tárnicsvirágúak (Gentianales) rendjébe, ezen belül a tárnicsfélék (Gentianaceae) családjába tartozó faj.

Új!!: Mátra és Kornistárnics · Többet látni »

Kozmáry-kilátó

Kozmáry-kilátó tábla A Kozmáry-kilátó a Mátra hegységben, Mátrafüred közelében található.

Új!!: Mátra és Kozmáry-kilátó · Többet látni »

Kretenizmus

A kretenizmus a pajzsmirigy csökkent működésekor (hypothyreosis) vagy a működés teljes kiesésekor kifejlődő kórkép.

Új!!: Mátra és Kretenizmus · Többet látni »

Kulin György

Kulin György (Nagyszalonta, 1905. január 28. – Budapest, 1989. április 22.) magyar csillagász, számos kisbolygó és egy üstökös felfedezője, a csillagászat fáradhatatlan népszerűsítője; talán túlzás nélkül tekinthető a magyar amatőrcsillagászat atyjának.

Új!!: Mátra és Kulin György · Többet látni »

Kulin György által felfedezett égitestek listája

A Svábhegyi Asztrofizikai Obszervatórium Heyde-Zeiss gyártmányú főműszere Kulin György 1935 és 1947 között volt a budapesti Svábhegyi Csillagvizsgáló munkatársa.

Új!!: Mátra és Kulin György által felfedezett égitestek listája · Többet látni »

Kyjatice-kultúra

A Kyjatice-kultúra (vagy: kiétei kultúra, szlovákul: Kyjatická kultúra; lengyelül: Kultura kyjaticka) a délkeleti urnamezős kultúrák közé tartozik.

Új!!: Mátra és Kyjatice-kultúra · Többet látni »

Lajosháza

Lajosháza Gyöngyössolymos községhez tartozó kedvelt üdülő és kirándulóhely a Mátrában.

Új!!: Mátra és Lajosháza · Többet látni »

Lampionvirág

A lampionvirág (Alkekengi officinarum korábban: Physalis alkekengi) a burgonyavirágúak (Solanales) rendjébe és a burgonyafélék (Solanaceae) családjába tartozó faj.

Új!!: Mátra és Lampionvirág · Többet látni »

Lápi békabuzogány

A lápi békabuzogány (Sparganium natans) a gyékényfélék családjába tartozó, sekély vízben, mocsarakban élő növényfaj.

Új!!: Mátra és Lápi békabuzogány · Többet látni »

Lápos réti talaj

A lápos réti talaj talajgenetikai szempontból a réti talajok, diagnosztikai alapon a mezőségi talajok osztályán belül azoknak a talajféleségeknek a jelölése, amelyek kialakulásában döntő szerepet játszik az erőteljes túlnedvesedésnek való állandó vagy közel állandó kitettség (vízborítottság vagy közeli talajvíz), de a láptalajoktól eltérően a tőzegképződés folyamata nem indult meg.

Új!!: Mátra és Lápos réti talaj · Többet látni »

Lőrinci (Magyarország)

Lőrinci Heves vármegye nyugati részén fekvő város, a Hatvani járásban.

Új!!: Mátra és Lőrinci (Magyarország) · Többet látni »

Lednek

''Lathyrus angulatus'' ''Lathyrus aureus'' ''Lathyrus bauhinii'' ''Lathyrus clymenum'' ''Lathyrus grandiflorus'' ''Lathyrus heterophyllus'' ''Lathyrus japonicus'' ''Lathyrus laxiflorus'' ''Lathyrus linifolius'' ''Lathyrus niger'' ''Lathyrus vernus'' A lednek (Lathyrus) a hüvelyesek (Fabales) rendjébe, ezen belül a pillangósvirágúak (Fabaceae) családjába tartozó nemzetség.

Új!!: Mátra és Lednek · Többet látni »

Leleszi-patak

A Leleszi-patak a Mátrában ered, Szentdomonkos településtől keletre, Heves vármegyében, mintegy 280 méter tengerszint feletti magasságban.

Új!!: Mátra és Leleszi-patak · Többet látni »

Lengyendi-patak

A Lengyendi-patak a Mátrában ered, a Galyatető északnyugati határában, Nógrád vármegyében, mintegy 870 méteres tengerszint feletti magasságban.

Új!!: Mátra és Lengyendi-patak · Többet látni »

Lepkék

A lepkék (Lepidoptera) az ízeltlábúak törzsében a rovarok osztályának utolsóként kifejlődött rendje.

Új!!: Mátra és Lepkék · Többet látni »

Lila csenkesz

A lila csenkesz (Festuca amethystina) az egyszikűek (Liliopsida) osztályának perjevirágúak (Poales) rendjébe, ezen belül a perjefélék (Poaceae) családjába tartozó faj.

Új!!: Mátra és Lila csenkesz · Többet látni »

Lilásszárú aggófű

A lilásszárú aggófű vagy kárpáti aggófű (Senecio ovatus) a fészkesvirágzatúak (Asterales) rendjébe és az őszirózsafélék (Asteraceae) családjába tartozó faj.

Új!!: Mátra és Lilásszárú aggófű · Többet látni »

Lomnici-csúcs

A Lomnici-csúcs (szlovákul Lomnický štít) a Magas-Tátra egyik legmagasabb és leglátogatottabb hegye Szlovákiában.

Új!!: Mátra és Lomnici-csúcs · Többet látni »

Lucernaböde

A lucernaböde (Subcoccinella vigintiquatuorpunctata) viszonylag kis testméretű, átlagosan 3-4 mm testnagyságú, a katicabogár-félék családjának (Coccinellidae) a bödeformák (Epilachninae) alcsaládjába tartozó, növényevő bogárfaj.

Új!!: Mátra és Lucernaböde · Többet látni »

Ludas (Magyarország)

Ludas község Heves vármegyében, a Gyöngyösi járásban.

Új!!: Mátra és Ludas (Magyarország) · Többet látni »

Lukács Attila

Lukács Attila (Salgótarján, 1968. július 6. – 2012. január 18.) alpin vállalkozó, barlangkutató, hegymászó.

Új!!: Mátra és Lukács Attila · Többet látni »

Maconkai-víztározó

A Maconkai-víztározó a Mátra hegység lábánál terül el, Nógrád vármegye legnagyobb felületű állóvize, mely a Zagyva folyón létesült, Bátonyterenye-Maconka és Dorogháza határán.

Új!!: Mátra és Maconkai-víztározó · Többet látni »

Madárberkenye

A madárberkenye vagy veres (vörös) berkenye (Sorbus aucuparia) a rózsafélék családjába tartozó berkenye (Sorbus) növénynemzetség egyik faja.

Új!!: Mátra és Madárberkenye · Többet látni »

Madárbirscserjés

A madárbirscserjés (Cotoneastro tomentosi-Amelanchieretum Jakucs, 1961), avagy fanyarka-madárbirs cserjés (Cotoneastro-Amelanchieretum) a melegkedvelő szubmediterrán cserjések (Berberidion Br-Bl.) társulástani csoportjának egyik, Magyarországon is elterjedt növénytársulása.

Új!!: Mátra és Madárbirscserjés · Többet látni »

Magyar kőhúr

A magyar kőhúr (Minuartia frutescens) a kétszikűek (Magnoliopsida) osztályába a szegfűvirágúak (Caryophyllales) rendjébe, ezen belül a szegfűfélék (Caryophyllaceae) családjába tartozó faj.

Új!!: Mátra és Magyar kőhúr · Többet látni »

Magyar tájak (filmsorozat, 1976–1991)

A Magyar tájak színes, 33 részes magyar ismeretterjesztő filmsorozat, ami 1976 és 1991 között futott először a Magyar Televízió műsorán.

Új!!: Mátra és Magyar tájak (filmsorozat, 1976–1991) · Többet látni »

Magyar Turista Egyesület

A Magyar Turista Egyesület (MTE) egy magyarországi turista (természetjáró) szövetség volt, amely a 19. század végétől a II. világháború utánig működött.

Új!!: Mátra és Magyar Turista Egyesület · Többet látni »

Magyar védelmi rendszerek a második világháborúban

A Magyar Királyság 1939-től 1944-ig több védelmi vonalat, illetve védőállást épített ki az akkori Magyarország területén.

Új!!: Mátra és Magyar védelmi rendszerek a második világháborúban · Többet látni »

Magyar zörgőfű

A magyar zörgőfű (Crepis pannonica) az őszirózsafélék családjába tartozó, Magyarországon fokozottan védett növény.

Új!!: Mátra és Magyar zörgőfű · Többet látni »

Magyar zergevirág

A magyar zergevirág (Doronicum hungaricum) a kétszikűek (Magnoliopsida) osztályába a fészkesvirágzatúak (Asterales vagy Compositae) rendjébe és az őszirózsafélék (Asteraceae) családjába tartozó faj.

Új!!: Mátra és Magyar zergevirág · Többet látni »

Magyar-középhegység

A Magyar-középhegység a Dunántúli-középhegység és az Északi-középhegység összefoglaló neve.

Új!!: Mátra és Magyar-középhegység · Többet látni »

Magyarország

Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.

Új!!: Mátra és Magyarország · Többet látni »

Magyarország éghajlata

Magyarország éghajlatát közvetlen természeti környezete, a Kárpát-medence keretében célszerű vizsgálni.

Új!!: Mátra és Magyarország éghajlata · Többet látni »

Magyarország címere

Magyarország államcímere Magyarország címere (köznapi szóhasználatban: a magyar címer) Magyarország egyik állami jelképe.

Új!!: Mátra és Magyarország címere · Többet látni »

Magyarország földrajzi középtájai

Magyarország természetföldrajzi felosztásának középső szintjét adják a középtájak.

Új!!: Mátra és Magyarország földrajzi középtájai · Többet látni »

Magyarország földrajzi kistájai

Magyarország földrajzi tájegységeinek beosztását a Magyar Tudományos Akadémia Földrajztudományi Kutatóintézetében dolgozták ki az 1980-as évek második felében; az ezt bemutató kétkötetes könyv 1990-ben jelent meg Marosi Sándor és Somogyi Sándor szerkesztésében.

Új!!: Mátra és Magyarország földrajzi kistájai · Többet látni »

Magyarország földtana

Európa áttekintő nagyszerkezeti térképe Magyarország földtana a Kárpát-medence földtanának egy szelete.

Új!!: Mátra és Magyarország földtana · Többet látni »

Magyarország legmagasabb építményei

Az alábbi táblázatok tartalmazzák Magyarország jelenlegi, egykori, és tervezett legmagasabb (50 méter feletti) építményeit.

Új!!: Mátra és Magyarország legmagasabb építményei · Többet látni »

Magyarország legmagasabb hegyeinek listája

A Kékes, az ország legmagasabb pontja A lista Magyarország legmagasabb hegycsúcsait tartalmazza.

Új!!: Mátra és Magyarország legmagasabb hegyeinek listája · Többet látni »

Magyarország növényzete

Magyarország zöld műholdképe Juhász Gyula-emlékfa Makón Szinte Magyarország egész területe a Pannonicum flóratartomány belső részére esik; a flóratartomány határain kívülre csak kis, határszéli területei terjeszkednek.

Új!!: Mátra és Magyarország növényzete · Többet látni »

Magyarország természetes turisztikai zónái

Kategória:Magyarországgal kapcsolatos listák Kategória:Idegenforgalmi fogalmak.

Új!!: Mátra és Magyarország természetes turisztikai zónái · Többet látni »

Magyarország természetföldrajza

Magyarország 93 030 km²-es területével Közép-Európá délkeleti régiójában terül el.

Új!!: Mátra és Magyarország természetföldrajza · Többet látni »

Magyarország turizmusa

Budapest, Hősök tere A Balaton partja Badacsony hegyével Ez a szócikk Magyarország turizmusát tárgyalja, azon belül Magyarország turisztikai felosztását, a legfontosabb és legjellegzetesebb turisztikai látnivalókat, a magyarországi természetjárás, üdülő- és gyógyturizmus fő jellemzőit, valamint a turistáknak nyújtott szolgáltatások, a szállás, étkezés és közlekedés adottságait.

Új!!: Mátra és Magyarország turizmusa · Többet látni »

Magyarország védett természeti értékeinek listája

Ez a lista Magyarország védett természeti értékeit tartalmazza.

Új!!: Mátra és Magyarország védett természeti értékeinek listája · Többet látni »

Magyarországi erőművek listája

A Magyarországon található erőművek listája (A vízerőműveket és építésük idejét a Vízerőmű cikk sorolja fel.).

Új!!: Mátra és Magyarországi erőművek listája · Többet látni »

Magyarországi kilátók listája

A kilátó vagy kilátótorony olyan építmény, amely lehetővé teszi a kilátót körbevevő, alacsonyabban fekvő tereprészek megszemlélését.

Új!!: Mátra és Magyarországi kilátók listája · Többet látni »

Magyarországi szlovákok

A magyarországi szlovákok a mai Magyarország területén lakó szlovák nemzetiség megnevezése.

Új!!: Mátra és Magyarországi szlovákok · Többet látni »

Magyarországi turisztikai látnivalók listája

Ez a lista Magyarország ismert turisztikai látnivalóit tartalmazza (műemlékek, természeti értékek, programok).

Új!!: Mátra és Magyarországi turisztikai látnivalók listája · Többet látni »

Marcsok János

Marcsok János (Salgótarján, 1950. november 4. –) magyar labdarúgó, nemzeti labdarúgó-játékvezető.

Új!!: Mátra és Marcsok János · Többet látni »

Markaz

Markaz község Heves vármegye Gyöngyösi járásában.

Új!!: Mátra és Markaz · Többet látni »

Markazi-víztározó

A Markazi-víztározó egy tó a Heves vármegyei Markazon, a Mátra déli lábánál.

Új!!: Mátra és Markazi-víztározó · Többet látni »

Matricum flóravidék

A Matricum flóravidék (Ősmátra flóravidék) Pannonicum flóratartomány északi, a Dunakanyar andezit-vonulataitól a Zempléni-hegységig terjedő hegyvidéki területeit felölelő flóravidéke.

Új!!: Mátra és Matricum flóravidék · Többet látni »

Mauritz Béla

Mauritz Béla (Kassa, 1881. május 3. – Budapest, 1971. február 15.) petrográfus, mineralógus, egyetemi tanár, a földtudományok doktora, a Magyar Tudományos Akadémia rendes, majd tiszteleti tagja.

Új!!: Mátra és Mauritz Béla · Többet látni »

Málnagubacsszitkár

A málnagubacsszitkár avagy üvegszárnyú málnalepke (Pennisetia hylaeiformis.

Új!!: Mátra és Málnagubacsszitkár · Többet látni »

Másfélmillió lépés Magyarországon (1979)

A Másfélmillió lépés Magyarországon Rockenbauer Pál nagysikerű gyalogos országjáró ismeretterjesztő televíziós sorozatának első része.

Új!!: Mátra és Másfélmillió lépés Magyarországon (1979) · Többet látni »

Mátra 115

A Mátra 115 hosszútávú (124 km) teljesítménytúra a Mátra legmagasabb csúcsain.

Új!!: Mátra és Mátra 115 · Többet látni »

Mátra Múzeum

A Mátra Múzeum Gyöngyös keleti részén, a Mátra felé vezető 24.

Új!!: Mátra és Mátra Múzeum · Többet látni »

Mátraalja

A Mátraalja a Mátra déli előtere.

Új!!: Mátra és Mátraalja · Többet látni »

Mátraballa

Mátraballa temetője, háttérben a templommal Mátraballa község Heves vármegye Pétervásárai járásában.

Új!!: Mátra és Mátraballa · Többet látni »

Mátraderecske

Mátraderecske község Heves vármegye Pétervásárai járásában.

Új!!: Mátra és Mátraderecske · Többet látni »

Mátrafüred

Mátrafüred település Heves vármegyében; a hegyvidéki üdülőhely Gyöngyös része.

Új!!: Mátra és Mátrafüred · Többet látni »

Mátraháza

Mátraháza üdülőhely a Mátrában.

Új!!: Mátra és Mátraháza · Többet látni »

Mátrai juhar

A mátrai juhar vagy mátrai ősjuhar (Acer campestre var. acuminatilobum) a szappanfavirágúak (Sapindales) rendjébe, ezen belül a szappanfafélék (Sapindaceae) családjába tartozó mezei juhar (Acer campestre) a Mátra környékén előforduló ritka endemikus változata.

Új!!: Mátra és Mátrai juhar · Többet látni »

Mátrai képek

A Mátrai képek Kodály Zoltán 1931-ben írt vegyeskari műve, melyben a Mátra környékén gyűjtött népdalokat dolgoz fel.

Új!!: Mátra és Mátrai képek · Többet látni »

Mátrai Tájvédelmi Körzet

A Mátra látképe A Mátrai Tájvédelmi Körzet területe 12178,6 hektár, ebből szigorúan védett 2 191 hektár.

Új!!: Mátra és Mátrai Tájvédelmi Körzet · Többet látni »

Mátrakeresztes

Mátrakeresztes egykor önálló község a Mátra nyugati hegyvonulatai között, 1984 óta Pásztóhoz tartozik.

Új!!: Mátra és Mátrakeresztes · Többet látni »

Mátraszőlős

Mátraszőlős község Nógrád vármegyében, a Pásztói járásban.

Új!!: Mátra és Mátraszőlős · Többet látni »

Mátraszentimre

Mátraszentimre község Heves vármegyében, a Gyöngyösi járásban.

Új!!: Mátra és Mátraszentimre · Többet látni »

Mátraterenye

Mátraterenye község Nógrád vármegyében, a Bátonyterenyei járásban.

Új!!: Mátra és Mátraterenye · Többet látni »

Mátravasút

A Gyöngyösi Állami Erdei Vasút, vagy közismertebb nevén Mátravasút a Mátra hegység déli oldalában haladó erdei vasút, mely a 325-ös számú Gyöngyös-Mátrafüred (6,3 km) és a 324-es számú Gyöngyös–Gyöngyössolymos–Lajosháza–Szalajkaház (13,1 km) szárnyvonalakból áll.

Új!!: Mátra és Mátravasút · Többet látni »

Mátraverebély

Mátraverebély község Nógrád vármegyében, a Bátonyterenyei járásban.

Új!!: Mátra és Mátraverebély · Többet látni »

Mátraverebélyi római katolikus templom

thumb A Zagyva völgyében, a Cserhát és a Mátra találkozásánál, Mátraverebély északnyugati peremén, a temető melletti dombon emelkedik a monumentális, torony nélküli római katolikus templom, melynek nyugati oldalán egy huszártorony található.

Új!!: Mátra és Mátraverebélyi római katolikus templom · Többet látni »

Mátravidéki Erőmű

A Mátravidéki Erőmű (névváltozat: Mátravidéki Hőerőmű) az 1950-es évek Magyarországának egyik legnagyobb és legkorszerűbb széntüzelésű hőerőműve volt Lőrinciben.

Új!!: Mátra és Mátravidéki Erőmű · Többet látni »

Méhészet

A méhészet a méhek mesterséges tartását, az általuk gyűjtött és elkészített termékek kinyerését jelenti.

Új!!: Mátra és Méhészet · Többet látni »

Méregölő sisakvirág

A méregölő sisakvirág (Aconitum anthora) a boglárkafélék családjába tartozó, Eurázsiában honos, meleg erdőkben, gyepekben élő, mérgező növény.

Új!!: Mátra és Méregölő sisakvirág · Többet látni »

Mezei kökörcsin

Fekete kökörcsin ''(P. pratensis'' subsp. ''nigricans'' alfaj) A mezei kökörcsin (Pulsatilla pratensis) a boglárkafélék családjába tartozó növényfaj.

Új!!: Mátra és Mezei kökörcsin · Többet látni »

Miklós-patak

A Miklós-patak a Mátrában ered, Recsk településtől délre, Heves vármegyében, mintegy 405 méteres tengerszint feletti magasságban.

Új!!: Mátra és Miklós-patak · Többet látni »

Mindszenti-patak

A Mindszenti-patak a Mátrábanban ered, Mátramindszent déli határában, Nógrád vármegyében, mintegy 450 méteres tengerszint feletti magasságban.

Új!!: Mátra és Mindszenti-patak · Többet látni »

Mocsári gólyaorr

A mocsári gólyaorr (Geranium palustre) a gólyaorrvirágúak (Geraniales) rendjébe sorolt gólyaorrfélék (Geraniaceae) családjában a névadó gólyaorr (Geranium) nemzetség egyik faja.

Új!!: Mátra és Mocsári gólyaorr · Többet látni »

Mocsári kígyófű

A mocsári kígyófű (Triglochin palustris) a kígyófűfélék (Juncaginaceae) családjába tartozó, Eurázsiában és Észak-Amerikában honos, mocsarakban, lápokon, nedves legelőkön élő mérgező növény.

Új!!: Mátra és Mocsári kígyófű · Többet látni »

Mocsáry-álkérész

A Mocsáry-álkérész (Rhabdiopteryx hamulata) egy rovar, melyet 2012-ben fokozottan védetté nyilvánítottak, természetvédelmi értéke 100 000 Ft.

Új!!: Mátra és Mocsáry-álkérész · Többet látni »

Mogyorósi-kilátó

A Mogyorósi-kilátó Salgótarján közigazgatási határán belül, Rónafalu településrészen, a Medves-fennsík határán elhelyezkedő kilátó.

Új!!: Mátra és Mogyorósi-kilátó · Többet látni »

Montán bükkös öv

A montán bükkös öv a mérsékelt öv nedves éghajlatú területének egyik, hegyvidéki területekre jellemző növényzeti öve, a Kárpát-medence egyik alapvető klímazonális öve.

Új!!: Mátra és Montán bükkös öv · Többet látni »

Muflon

A muflon (Ovis gmelini) az emlősök (Mammalia) osztályának párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe, ezen belül a tülkösszarvúak (Bovidae) családjába és a kecskeformák (Caprinae) alcsaládjába tartozó faj.

Új!!: Mátra és Muflon · Többet látni »

Muharsás

A muharsás (Carex panicea) a perjevirágúak (Poales) rendjébe, a palkafélék (Cyperaceae) családjába és a sás (Carex) nemzetségbe tartozó növényfaj, gyógynövény.

Új!!: Mátra és Muharsás · Többet látni »

Muzsikál az erdő

A Muzsikál az erdő a Mátra erdejei köré szerveződő zenei-művészeti fesztivál.

Új!!: Mátra és Muzsikál az erdő · Többet látni »

Muzsla (egyértelműsítő lap)

* Muzsla, település Szlovákiában, a Nyitrai kerület Érsekújvári járásában.

Új!!: Mátra és Muzsla (egyértelműsítő lap) · Többet látni »

Muzsla-tető vára

A Muzsla-tető vára egy sáncvár a Mátrában, a Gyöngyöshöz tartozó Mátrafüred településrész közelében.

Új!!: Mátra és Muzsla-tető vára · Többet látni »

Nagy boroszlánmoly

A nagy boroszlánmoly (Anchinia daphnella) a valódi lepkék (Glossata) alrendjébe tartozó erdei díszmolyfélék (Amphisbatidae) családjának egyik, hazánkban is honos faja.

Új!!: Mátra és Nagy boroszlánmoly · Többet látni »

Nagy fémesszarvasbogár

A nagy fémesszarvasbogár (Platycerus caprea) a rovarok (Insecta) osztályának bogarak (Coleoptera) rendjébe, ezen belül a mindenevő bogarak (Polyphaga) alrendjébe és a szarvasbogárfélék (Lucanidae) családjába tartozó faj.

Új!!: Mátra és Nagy fémesszarvasbogár · Többet látni »

Nagy völgycsillag

A nagy völgycsillag vagy berki zápóca (Astrantia major) az ernyősvirágzatúak (Apiales) rendjébe, ezen belül a zellerfélék (Apiaceae) családjába tartozó faj.

Új!!: Mátra és Nagy völgycsillag · Többet látni »

Nagy-hegyisáska

A Nagy-hegyisáska (Pseudopodisma nagyi) a sáskafélék családjába tartozó, Kelet-Európában honos sáskafaj.

Új!!: Mátra és Nagy-hegyisáska · Többet látni »

Nagyút

Nagyút község Heves vármegye Füzesabonyi járásában.

Új!!: Mátra és Nagyút · Többet látni »

Nagyezerjófű

A nagyezerjófű vagy nagy ezerjófű vagy kőrislevelű nagyezerjófű (Dictamnus albus) a ruták (Rutales) rendjébe és a rutafélék (Rutaceae) családjába tartozó Dictamnus nemzetség egyetlen faja, a rutafélék családjának egyetlen magyarországi képviselője.

Új!!: Mátra és Nagyezerjófű · Többet látni »

Német szöcske

A német szöcske (Rhacocleis germanica) a fürgeszöcskék családjába tartozó, Európában honos szöcskefaj.

Új!!: Mátra és Német szöcske · Többet látni »

Néptánc

Néptáncnak nevezzük a nép fogalomkörébe tartozó társadalmi rétegek és csoportok tudatrendszere és esztétikai elvei által meghatározott és a hétköznapitól eltérő mozgásformáját.

Új!!: Mátra és Néptánc · Többet látni »

Nógrád vármegye

Nógrád vármegye, 1950 és 2022 között Nógrád megye, közigazgatási egység Magyarország északi részén.

Új!!: Mátra és Nógrád vármegye · Többet látni »

Nemti

Nemti község Nógrád vármegyében, a Bátonyterenyei járásban.

Új!!: Mátra és Nemti · Többet látni »

Neogradense flórajárás

A Neogradense flórajárás az Északi-középhegységet felölelő Matricum flóravidék északnyugati részének a Felvidékre is átnyúló flórajárása.

Új!!: Mátra és Neogradense flórajárás · Többet látni »

Nimfadenevér

A nimfadenevér (Myotis alcathoe) az emlősök (Mammalia) osztályának a denevérek (Chiroptera) rendjéhez, ezen belül a kis denevérek (Microchiroptera) alrendjéhez és a simaorrú denevérek (Vespertilionidae) családjához tartozó faj.

Új!!: Mátra és Nimfadenevér · Többet látni »

Normafa

A Normafa, eredetileg Viharbükk népszerű kiránduló- és síelőhely Budapest XII. kerületében a Budai-hegység keleti peremén, a Budai Tájvédelmi Körzet része.

Új!!: Mátra és Normafa · Többet látni »

Noszky Jenő (geológus, 1880–1951)

Noszky Jenő (idősebb) (Nagykereskény, 1880. november 3. – Budapest, 1951. március 31.) magyar geológus, paleontológus.

Új!!: Mátra és Noszky Jenő (geológus, 1880–1951) · Többet látni »

November 12.

Névnapok: Jónás, Renátó + Aba, Abád, Abagta, Abbás, Abod, Abos, Abosa, Asztrid, Asztrik, Bács, Bacsó, Emil, Emilián, Hamilkár, Hamilton, Hümér, Jozafát, Keresztély, Keresztes, Krisztián, Levente, Líviusz, Martin, Márton, Martos, Renáta, Renátusz, René, Szilvánusz, Tihamér, Dominika.

Új!!: Mátra és November 12. · Többet látni »

Nyári hérics

A nyári hérics (Adonis aestivalis) Európában, Észak-Afrikában és Nyugat-Ázsiában elterjedt, a boglárkafélékhez tartozó szántóföldi gyomnövény.

Új!!: Mátra és Nyári hérics · Többet látni »

Nyesettvár

Nyesettvár egy mára elpusztult Árpád-kori kisvár a Mátrában, Gyöngyössolymos területén, Galyatető közelében.

Új!!: Mátra és Nyesettvár · Többet látni »

Országos Kékkör

Az Országos Kékkör, gyakran egyszerűen csak Kékkör három önálló túraútvonalat (egyúttal jelvényszerző túramozgalmat) – az Országos Kéktúrát, a Rockenbauer Pál Dél-dunántúli Kéktúrát és az Alföldi Kéktúrát – magába foglaló egybefüggő túraútvonal Magyarországon.

Új!!: Mátra és Országos Kékkör · Többet látni »

Orvosi lestyán

A lestyán vagy orvosi lestyán (Levisticum officinale) a zellerfélék családjába tartozó évelő fűszer-, és gyógynövény.

Új!!: Mátra és Orvosi lestyán · Többet látni »

Otrokocsi Fóris Ferenc

Otrokocsi Fóris Ferenc 1691. november 20-án Franekerbe érkezett, ahol megírta feltűnést keltő Origines Hungaricae című kétkötetes munkáját, amely összehasonlító nyelvészetünkben hosszú ideig kiváló iskolát nyitott meg. Otrokocsi Fóris Ferenc (Rimaszécs vagy Otrokocs, 1648. október – Nagyszombat, 1718. október 1.) bölcseleti, teológiai és jogi doktor, akadémiai jogtanár, a barokk gályarab-irodalom képviselője.

Új!!: Mátra és Otrokocsi Fóris Ferenc · Többet látni »

Palócok

A palóc terület a Duna–Tisza közétől, Magyarország közepétől észak felé, délnyugattól északkeletre hosszú vonalban húzódik az Alföld és a magyar–szláv nyelvhatár között.

Új!!: Mátra és Palócok · Többet látni »

Pap Károly (ügyvéd)

Pap Károly (Felsőpálfalva, 1829. december 1. – Szécsény, 1900. december 21.) ügyvéd, megyei aljegyző, újságíró, lapszerkesztő.

Új!!: Mátra és Pap Károly (ügyvéd) · Többet látni »

Pappenheim-barlang

A Pappenheim-barlang homokkőben és konglomerátumban keletkezett barlang, amely a Cserhátban, Bujákon helyezkedik el.

Új!!: Mátra és Pappenheim-barlang · Többet látni »

Parád

Parád nagyközség az Észak-Magyarország régióban, Heves vármegyében, a Pétervásárai járásában.

Új!!: Mátra és Parád · Többet látni »

Parádfürdő

Parádfürdő a Heves vármegye Pétervásárai járásában fekvő Parád nagyközség egyik településrésze.

Új!!: Mátra és Parádfürdő · Többet látni »

Parádi-Tarna

A Parádi-Tarna a Mátrában ered, Parádsasvár településtől északnyugatra, Heves vármegyében, mintegy 620 méteres tengerszint feletti magasságban.

Új!!: Mátra és Parádi-Tarna · Többet látni »

Parádsasvár

Parádsasvár község Heves vármegye Pétervásárai járásában.

Új!!: Mátra és Parádsasvár · Többet látni »

Pálosvörösmart

Pálosvörösmart község Heves vármegyében, a Gyöngyösi járásban.

Új!!: Mátra és Pálosvörösmart · Többet látni »

Pásztó

Pásztó város Nógrád vármegyében, a Pásztói járás székhelye.

Új!!: Mátra és Pásztó · Többet látni »

Pásztói járás

A Pásztói járás Nógrád vármegyéhez tartozó járás Magyarországon, amely 2013-ban jött létre.

Új!!: Mátra és Pásztói járás · Többet látni »

Pávafarkú salamonpecsét

A pávafarkú salamonpecsét (Polygonatum verticillatum) az egyszikűek (Liliopsida) osztályának a spárgavirágúak (Asparagales) rendjébe, ezen belül a spárgafélék (Asparagaceae) családjába tartozó, Magyarországon védett faj.

Új!!: Mátra és Pávafarkú salamonpecsét · Többet látni »

Pázsitos nőszirom

A pázsitos nőszirom (Iris graminea) a nősziromfélék családjának névadó nemzetségébe tartozó, Magyarországon is honos évelő növényfaj.

Új!!: Mátra és Pázsitos nőszirom · Többet látni »

Pécskő

A Pécskő (néha Pécs-kő) egy bazaltcsúcs Nógrád vármegyében.

Új!!: Mátra és Pécskő · Többet látni »

Pély

Pély község Heves vármegyében, a Hevesi járásban.

Új!!: Mátra és Pély · Többet látni »

Péterváradi harcok

A péterváradi harcok a Bács és Pétervárad közti al-dunai mocsarakban zajlottak.

Új!!: Mátra és Péterváradi harcok · Többet látni »

Pétervására

Pétervására város Heves vármegyében; a Pétervásárai járás központja, a vármegye legkisebb városa.

Új!!: Mátra és Pétervására · Többet látni »

Pézsmaboglár

A pézsmaboglár (Adoxa moschatellina) a pézsmaboglárfélék (Adoxaceae) család Adoxa nemzetségének egyetlen faja.

Új!!: Mátra és Pézsmaboglár · Többet látni »

Pelso-blokk

ókimmériai mozgások hatására összesodródtak, így alakult ki a Kárpát-medence aljzata A Pelso-blokk Magyarország geológiai aljzatát alkotó egységek egyike, a dunántúli-középhegységi egység.

Új!!: Mátra és Pelso-blokk · Többet látni »

Piros kígyószisz

A piros kígyószisz (Echium maculatum) a borágófélék (Boraginaceae) családjába tartozó kígyószisz (Echium) nemzetség egyik faja.

Új!!: Mátra és Piros kígyószisz · Többet látni »

Piros mécsvirág

A piros mécsvirág (Silene dioica) a szegfűfélék családjába tartozó, erdőszéleken, hegyi réteken, vízpartokon termő, rózsaszín virágú növény.

Új!!: Mátra és Piros mécsvirág · Többet látni »

Piroxéncsoport

A piroxének a láncszilikátok (inoszilikátok) csoportjába tartozó ásványok.

Új!!: Mátra és Piroxéncsoport · Többet látni »

Piszkés-tető

A Piszkés-tető hegy a Mátra hegységben, tengerszint feletti magassága 944 m (korábbi források szerint 946 m), ezzel a Mátra ötödik, Magyarország 17. legmagasabb hegycsúcsa.

Új!!: Mátra és Piszkés-tető · Többet látni »

Piszkéstetői Obszervatórium

A Piszkéstetői Obszervatórium, hivatalos nevén HUN-REN Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézete Piszkéstetői Obszervatóriuma, Magyarország legnagyobb csillagászati megfigyelésekre alkalmas létesítménye.

Új!!: Mátra és Piszkéstetői Obszervatórium · Többet látni »

Prónay-kilátó

A Prónay-kilátó a Nógrád vármegyei Romhány és Alsópetény határában, a cserháti Romhányi-hegy Kecske-kő nevű, 421 méteres csúcsán emelkedő turisztikai létesítmény, amely az Ipoly Erdő Zrt.

Új!!: Mátra és Prónay-kilátó · Többet látni »

Pukkanó dudafürt

A pukkanó dudafürt (Colutea arborescens) a hüvelyesek (Fabales) rendjébe, ezen belül a pillangósvirágúak (Fabaceae) családjába tartozó növényfaj.

Új!!: Mátra és Pukkanó dudafürt · Többet látni »

Puskás-patak

A Puskás-patak a Mátrában ered, Nógrád vármegyében, mintegy 280 méteres tengerszint feletti magasságban.

Új!!: Mátra és Puskás-patak · Többet látni »

Pusztamaróti harcok

A pusztamaróti harcok 1526.

Új!!: Mátra és Pusztamaróti harcok · Többet látni »

Ratkovszky Ferenc

Ratkovszky Ferenc (Sopron, 1900. május 18. – Budapest, 1965. március 9.) Kossuth-díjas gépészmérnök, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja.

Új!!: Mátra és Ratkovszky Ferenc · Többet látni »

Rédei-Nagy-patak

A Rédei-Nagy-patak a Mátrában ered, Gyöngyöspata város északnyugati határában, Heves vármegyében, mintegy 610 méteres tengerszint feletti magasságban.

Új!!: Mátra és Rédei-Nagy-patak · Többet látni »

Réti iszalag

A réti iszalag (Clematis integrifolia) a boglárkavirágúak (Ranunculales) rendjébe, ezen belül a boglárkafélék (Ranunculaceae) családjába tartozó faj.

Új!!: Mátra és Réti iszalag · Többet látni »

Réti kardvirág

A réti kardvirág (Gladiolus imbricatus) a nősziromfélék (Iridaceae) családjába tartozó kardvirág (Gladiolus) növénynemzetség egyik, Magyarországon védett faja.

Új!!: Mátra és Réti kardvirág · Többet látni »

Rózsaszínű nyálkásgomba

A rózsaszínű nyálkásgomba (Gomphidius roseus) a nyálkásgombafélék családjába tartozó, Eurázsiában és Észak-Amerikában honos, fenyvesekben élő, ehető gombafaj.

Új!!: Mátra és Rózsaszínű nyálkásgomba · Többet látni »

Recski kényszermunkatábor

A recski kényszermunkatábor a Heves vármegyei Recsk község mellett emelkedő Csákány-kő nevű hegy kőbányája közelében, 1950 októbere és 1953 ősze között, az Államvédelmi Hatóság (ÁVH) által működtetett kényszermunkatábor volt.

Új!!: Mátra és Recski kényszermunkatábor · Többet látni »

Rimóc

Rimóc község Nógrád vármegyében, a Szécsényi járásban.

Új!!: Mátra és Rimóc · Többet látni »

Sadler-imola

A budai imola vagy Sadler-imola (Centaurea sadleriana) az őszirózsafélék (Asteraceae) családjának katángformák (Cichorioideae) alcsaládjába, a Cardueae (Cynareae) nemzetségcsoportba, a Centaurea vagy imola nemzetségbe tartozó évelő növényfaj.

Új!!: Mátra és Sadler-imola · Többet látni »

Salamonpecsét

A salamonpecsét (Polygonatum) az egyszikűek (Monocots) spárgavirágúak (Asparagales) rendjének spárgafélék (Asparagaceae) családjának Nolinoideae alcsaládjába tartozó nemzetség.

Új!!: Mátra és Salamonpecsét · Többet látni »

Salgó Rallye

A Salgó Rallye Magyarország egyik legrégebbi, leghíresebb raliversenye.

Új!!: Mátra és Salgó Rallye · Többet látni »

Salgó vára

Salgóbánya kicsiny településének közelében, a Medves-fennsík 625 méter magas vulkáni csúcsát koronázza meg Salgó vára.

Új!!: Mátra és Salgó vára · Többet látni »

Salgótarján

Salgótarján (/Šalgotarján,, korábbi nevei alapján: Tarján és kicsit később Salgó, korábbi helyesírás szerint: Salgó–Tarján) megyei jogú város Észak-Magyarországon.

Új!!: Mátra és Salgótarján · Többet látni »

Salgótarján látnivalói

Salgótarján környékén két várral is találkozunk (Salgó és Somoskő vára).

Új!!: Mátra és Salgótarján látnivalói · Többet látni »

Saspáfrány

A saspáfrány (Pteridium aquilinum) a valódi páfrányok (Pteridopsida) osztályának saspáfrányok (Pteridophytes) rendjébe, ezen belül a Dennstaedtiaceae családjába tartozó faj.

Új!!: Mátra és Saspáfrány · Többet látni »

Sáfrányos szeklice

A sáfrányos szeklice, más néven olajözön vagy kerti pórsáfrány (Carthamus tinctorius) trópusi afrikai származású, de nálunk is több helyen termesztett, az őszirózsafélék családjába tartozó növény.

Új!!: Mátra és Sáfrányos szeklice · Többet látni »

Sámuel magyar király

(Aba) Sámuel (990 (?) – 1044. július 5.) Magyarország harmadik királya, 1041 és 1044 között uralkodott.

Új!!: Mátra és Sámuel magyar király · Többet látni »

Sárgahasú unka

A sárgahasú unka (Bombina variegata) a kétéltűek (Amphibia) osztályának békák (Anura) rendjébe, ezen belül az unkafélék (Bombinatoridae) családjába tartozó faj.

Új!!: Mátra és Sárgahasú unka · Többet látni »

Sárgászöld virágszöcske

A sárgászöld virágszöcske (Leptophyes boscii) a fürgeszöcskék családjába tartozó, Közép-Európában honos szöcskefaj.

Új!!: Mátra és Sárgászöld virágszöcske · Többet látni »

Sás

Csőrös sás A sás (Carex) a perjevirágúak (Poales) rendjébe, a palkafélék (Cyperaceae) családjába tartozó növénynemzetség, a palkafélék legfajgazdagabb nemzetsége.

Új!!: Mátra és Sás · Többet látni »

Sástó

A Sástó Magyarország legmagasabban fekvő tava a Mátra hegységben, Gyöngyös külterületén.

Új!!: Mátra és Sástó · Többet látni »

Sírjel

A sírjel a sír helyét jelölő és/vagy a halott emlékét őrző tárgy, a legegyszerűbb síremlék.

Új!!: Mátra és Sírjel · Többet látni »

Síugrás

A síugrás olyan téli sport, amelyben a síelők lesiklanak a sáncon, majd a végén, a „sáncasztalon” elrugaszkodnak, és megpróbálnak olyan messzire repülni, amennyire csak lehetséges.

Új!!: Mátra és Síugrás · Többet látni »

Selymes boglárka

A selymes boglárka (Ranunculus illyricus) a boglárkavirágúak (Ranunculales) rendjébe, ezen belül a boglárkafélék (Ranunculaceae) családjába tartozó faj.

Új!!: Mátra és Selymes boglárka · Többet látni »

Sirok

Sirok község Heves vármegye Pétervásárai járásában.

Új!!: Mátra és Sirok · Többet látni »

Siroki Nyírjes-tó Természetvédelmi Terület

A Siroki Nyírjes-tó országos jelentőségű, természetvédelem alatt álló mohaláp Sirok község külterületén.

Új!!: Mátra és Siroki Nyírjes-tó Természetvédelmi Terület · Többet látni »

Siroki vár

A siroki vár a Mátra északkeleti részén Sirok fő nevezetessége.

Új!!: Mátra és Siroki vár · Többet látni »

Sisakvirág

A sisakvirág (Aconitum), ismert még mint a „mérgek királynője”, akonit, farkasfű, a boglárkafélék (Ranunculaceae) rendjébe tartozó, lágy szárú fajokat magába foglaló nemzetség.

Új!!: Mátra és Sisakvirág · Többet látni »

Soós Ferenc (tanár)

Soós Ferenc (Miskolc, 1935. április 5. – Miskolc, 2021. június 17.) aranydiplomás tanár, egyetemi adjunktus, természetjáró, túraszervező és -vezető.

Új!!: Mátra és Soós Ferenc (tanár) · Többet látni »

Sugárkankalin

A sugárkankalin (Primula elatior) a hangavirágúak (Ericales) rendjébe, ezen belül a kankalinfélék (Primulaceae) családjába tartozó faj.

Új!!: Mátra és Sugárkankalin · Többet látni »

Szabó Zoltán (író)

Szabó Zoltán emléktáblája gyermekkori lakhelyén (Budapest XIII. ker., Visegrádi u. 43–45.) Szabó Zoltán (Budapest, 1912. június 5. – Vannes, 1984. augusztus 19.) Baumgarten-díjas magyar író, falukutató, publicista, lap- és könyvszerkesztő, a szociográfiai irodalom klasszikusa, A tardi helyzet és a Cifra nyomorúság című művek szerzője.

Új!!: Mátra és Szabó Zoltán (író) · Többet látni »

Szagos párlófű

A szagos párlófű (Agrimonia procera) a rózsafélék (Rosaceae) családjába tartozó évelő gyógynövény.

Új!!: Mátra és Szagos párlófű · Többet látni »

Szalajka-patak (Nógrád vármegye)

A Szalajka-patak a Mátrában ered, a Galyatetőtől északkeletre, Nógrád vármegyében, mintegy 500 méteres tengerszint feletti magasságban.

Új!!: Mátra és Szalajka-patak (Nógrád vármegye) · Többet látni »

Szalajkaház (Gyöngyössolymos)

A Szalajkaház egy turistaház a Mátrában, közigazgatásilag Gyöngyössolymoshoz tartozik.

Új!!: Mátra és Szalajkaház (Gyöngyössolymos) · Többet látni »

Szamár-patak

A Szamár-patak a Mátrában ered, Nógrád vármegyében, mintegy 400 méteres tengerszint feletti magasságban.

Új!!: Mátra és Szamár-patak · Többet látni »

Szálkás pajzsika

A szálkás pajzsika tudományos nevén (Dryopteris carthusiana) a pajzsikafélék családjába tartozó védett növény.

Új!!: Mátra és Szálkás pajzsika · Többet látni »

Száraz-patak (Gyöngyösoroszi)

A Száraz-patak a Mátrában ered, Gyöngyösoroszi északkeleti határában, Heves vármegyében, mintegy 410 méteres tengerszint feletti magasságban.

Új!!: Mátra és Száraz-patak (Gyöngyösoroszi) · Többet látni »

Szártalan bábakalács

A szártalan bábakalács (Carlina acaulis) a fészkesvirágzatúak (Asterales) rendjébe és az őszirózsafélék (Asteraceae) családjába tartozó faj.

Új!!: Mátra és Szártalan bábakalács · Többet látni »

Szénbányászat Nógrád megyében

A Nógrád megyei szénbányászat az 1840-es évek és 1990-es évek között működött.

Új!!: Mátra és Szénbányászat Nógrád megyében · Többet látni »

Szűcsi

Szűcsi község Heves vármegye Hatvani járásában.

Új!!: Mátra és Szűcsi · Többet látni »

Szúcs

Szúcs község Heves vármegye Egri járásában.

Új!!: Mátra és Szúcs · Többet látni »

Szürke farkas

A szürke farkas észak-amerikai alfajainak történelmi és jelenlegi elterjedése Farkasszuka A szürke farkas vagy csak egyszerűen farkas (Canis lupus) az emlősök (Mammalia) osztályának ragadozók (Carnivora) rendjébe, ezen belül a kutyafélék (Canidae) családjába tartozó faj.

Új!!: Mátra és Szürke farkas · Többet látni »

Szőke-víz-patak

A Szőke-víz-patak a Mátrában ered, Parád-Parádóhuta településrésztől délkeletre, Heves vármegyében, mintegy 710 méteres tengerszint feletti magasságban.

Új!!: Mátra és Szőke-víz-patak · Többet látni »

Szőrös szarvasbogár

A szőrös szarvasbogár (Aesalus scarabaeoides) a rovarok (Insecta) osztályának a bogarak (Coleoptera) rendjéhez, ezen belül a mindenevő bogarak (Polyphaga) alrendjéhez és a szarvasbogárfélék (Lucanidae) családjához tartozó faj.

Új!!: Mátra és Szőrös szarvasbogár · Többet látni »

Szederjesvár

Szederjesvár egy mára elpusztult Árpád-kori kisvár a Mátra főgerincéhez tartozó Szederjes-tető közelében, Recsk és Kisnána között.

Új!!: Mátra és Szederjesvár · Többet látni »

Szent László-tárnics

A Szent László-tárnics vagy kígyótárnics (Gentiana cruciata) a tárnicsfélék (Gentianaceae) családjába tartozó, évelő, őshonos, védett növényfajunk.

Új!!: Mátra és Szent László-tárnics · Többet látni »

Szent Márton-templom (Feldebrő)

Feldebrő, XII. sz altemplom, a hazai kora középkori építészet egyik kimagasló, és ritka látnivalója A feldebrői római katolikus plébániatemplom – eredeti formájában – és a nyugati és keleti kereszténység kultúráját ötvöző, egyedülálló építészeti kialakítású altemploma, Magyarország legrégebbi, különleges – 54 alakzatból álló – freskóival, Magyarország 11. századi, korai építészeti emlékeinek egyik legkiemelkedőbb műemléke.

Új!!: Mátra és Szent Márton-templom (Feldebrő) · Többet látni »

Szent Mihály-templom (Tar)

thumb thumb A Mátra nyugati szélén, a Zagyva völgyében fekvő Tar község délkeleti oldalán emelkedő dombvonulat peremén áll az erődfallal körülvett,http://kirandulastippek.hu/palocfold/tar-arpad-kori-templom egyhajós, középkori eredetű, Szent Mihálynak szentelt katolikus templom.

Új!!: Mátra és Szent Mihály-templom (Tar) · Többet látni »

Szentgyörgyi-patak

A Szentgyörgyi-patak a Mátrától északra ered, Borsodszentgyörgytől délnyugati irányban több kisebb vízfolyás összefolyásából.

Új!!: Mátra és Szentgyörgyi-patak · Többet látni »

Szentkúti-patak

A Szentkúti-patak a Mátrában ered, Nógrád vármegyében, mintegy 270 méteres tengerszint feletti magasságban.

Új!!: Mátra és Szentkúti-patak · Többet látni »

Szerény tarsza

A szerény tarsza (Isophya modesta) a fürgeszöcskék családjába tartozó, Közép- és Kelet-Európában honos szöcskefaj.

Új!!: Mátra és Szerény tarsza · Többet látni »

Szirti sziklaiternye

A szirti sziklaiternye vagy egyszerűen sziklaiternye (Aurinia saxatilis syn. Alyssum saxatile) a káposztafélék (Brassicaceae) családjába tartozó évelő növény.

Új!!: Mátra és Szirti sziklaiternye · Többet látni »

Szitnya

A Szitnya (Sitno) a Selmeci-hegység legmagasabb csúcsa Selmecbányától délre, 1009 méter magas.

Új!!: Mátra és Szitnya · Többet látni »

Szlovákia címere

Szlovákia nemzeti címere Szlovákia címere a szlovák állam egyik jelképe.

Új!!: Mátra és Szlovákia címere · Többet látni »

Szlovákia zászlaja

Szlovákia zászlaja 1939–1945 között A szlovák zászló három egyenlő, vízszintes sávból áll, amelyek a pánszláv színeket átvéve rendre fehér, kék és piros színűek.

Új!!: Mátra és Szlovákia zászlaja · Többet látni »

Szokup Lajos

Szokup Lajos (Parád, 1920. – 2017. február 15.) magyar üvegipari szakember, szakpolitikus.

Új!!: Mátra és Szokup Lajos · Többet látni »

Szolnoki török kori híd

A 1562-ben Güzeldzse Rüsztem budai pasa (1559-1563) utasítására felépült mintegy 110 m hosszú szolnoki török kori híd volt az első állandó folyami híd a Tiszán és egyben Magyarországon is.

Új!!: Mátra és Szolnoki török kori híd · Többet látni »

Szomor-patak

A Szomor-patak a Mátrában ered, Gyöngyösoroszi nyugati határában, Heves vármegyében, mintegy 700 méteres tengerszint feletti magasságban.

Új!!: Mátra és Szomor-patak · Többet látni »

Szrogh György

Szrogh György (Csömör, 1915. január 23. – Budapest, 1999. november 29.) állami és Ybl-díjas magyar építész.

Új!!: Mátra és Szrogh György · Többet látni »

Szuha

Szuha község Nógrád vármegyében, a Bátonyterenyei járásban.

Új!!: Mátra és Szuha · Többet látni »

Szurdokerdő

Hegyi juhar ''(Acer pseudoplatanus)'' Magas kőris ''(Fraxinus excelsior)'' Gímpáfrány ''(Asplenium scolopendrium)'' Sárgaárvacsalán ''(Galeobdolon luteum)'' Díszes vesepáfrány ''(Polystichum setiferum)'' A szurdokerdők a párás, nedves, hűvös völgyek mélyén, erősen kőzettörmelékes felszíneken alakultak ki.

Új!!: Mátra és Szurdokerdő · Többet látni »

Szurdokpüspöki

Szurdokpüspöki község Nógrád vármegyében, a Pásztói járásban.

Új!!: Mátra és Szurdokpüspöki · Többet látni »

Tar

Tar község Nógrád vármegye Pásztói járásában.

Új!!: Mátra és Tar · Többet látni »

Tarján-patak (Gyöngyös)

A Tarján-patak a Mátrában ered, Gyöngyöstarján északnyugati határában, Heves vármegyében, mintegy 470 méteres tengerszint feletti magasságban.

Új!!: Mátra és Tarján-patak (Gyöngyös) · Többet látni »

Tarka hegyisáska

A tarka hegyisáska (Podisma pedestris) a sáskafélék családjába tartozó, Eurázsiában honos sáskafaj.

Új!!: Mátra és Tarka hegyisáska · Többet látni »

Tarka nőszirom

A tarka nőszirom (Iris variegata) a nősziromfélék családjába tartozó, Magyarországon védett évelő növényfaj.

Új!!: Mátra és Tarka nőszirom · Többet látni »

Tarka zsurló

A tarka zsurló (Equisetum variegatum) a zsurlók (Equisetopsida) osztályának valódi zsurlók (Equisetales) rendjébe, ezen belül a zsurlófélék (Equisetaceae) családjába tartozó faj.

Új!!: Mátra és Tarka zsurló · Többet látni »

Tarna (patak)

A Tarna forrása az OpenTopoMApt térképen (https://opentopomap.org/#map.

Új!!: Mátra és Tarna (patak) · Többet látni »

Tarnaszentmária

Tarnaszentmária község Heves vármegye Egri járásában.

Új!!: Mátra és Tarnaszentmária · Többet látni »

Tarnóca-patak

A Tarnóca-patak a Mátrában ered, Nagyút településtől északnyugatra, Heves vármegyében, mintegy 400 méteres tengerszint feletti magasságban.

Új!!: Mátra és Tarnóca-patak · Többet látni »

Tavaszi hérics

A tavaszi hérics (Adonis vernalis) a boglárkavirágúak (Ranunculales) rendjéhez, ezen belül a boglárkafélék (Ranunculaceae) családjához tartozó, Magyarországon védett növényfaj.

Új!!: Mátra és Tavaszi hérics · Többet látni »

Tél

A ''tél'' a világ legtöbb pontján egyet jelent a hóval A tél a mérsékelt égöv egyik évszaka.

Új!!: Mátra és Tél · Többet látni »

Téli zsurló

A téli zsurló (Equisetum hyemale) a zsurlók (Equisetopsida) osztályának valódi zsurlók (Equisetales) rendjébe, ezen belül a zsurlófélék (Equisetaceae) családjába tartozó faj.

Új!!: Mátra és Téli zsurló · Többet látni »

Tűzhányó

A vulkánok vagy tűzhányók a Föld felszínének olyan hasadékai, amelyeken a felszínre jut a magma, az asztenoszféra izzó kőzetolvadéka.

Új!!: Mátra és Tűzhányó · Többet látni »

Tó-patak

A Tó-patak a Mátrában ered, Ivád településtől délnyugatra, Heves vármegyében, mintegy 220 méteres tengerszint feletti magasságban.

Új!!: Mátra és Tó-patak · Többet látni »

Tószeri-patak

A Tószeri-patak a Mátrában ered, Nádújfalu keleti határában, Nógrád vármegyében, mintegy 300 méteres tengerszint feletti magasságban.

Új!!: Mátra és Tószeri-patak · Többet látni »

Tót-hegyes

A Tót-hegyes egy hegycsúcs a Mátra hegységben.

Új!!: Mátra és Tót-hegyes · Többet látni »

Tölgyaknázó ősmoly

A tölgyaknázó ősmoly a valódi lepkék alrendjébe tartozó félszipókás pillefélék (Eriocraniidae) családjának egyik, hazánkban is előforduló, bár meglehetősen ritka faja.

Új!!: Mátra és Tölgyaknázó ősmoly · Többet látni »

Törpe sás

A törpe sás vagy lappangó sás (Carex humilis) az egyszikűek (Liliopsida) osztályának perjevirágúak (Poales) rendjébe, ezen belül a palkafélék (Cyperaceae) családjába tartozó faj.

Új!!: Mátra és Törpe sás · Többet látni »

Tündérmolyformák

A Hyposmocoma nem a Hawaii-szigeteken élő fajainak leszármazási vonalai és rokonságuk a nem egyéb fajaival A tündérmolyformák (Cosmopteriginae) a valódi lepkék (Glossata) alrendjébe tartozó tündérmolyfélék (Cosmopterigidae) családjának névadó alcsaládja mintegy 50 nemmel.

Új!!: Mátra és Tündérmolyformák · Többet látni »

Tüskegomba

A tüskegomba (Polyporus umbellatus) a likacsosgombafélék családjába tartozó, Eurázsiában és Észak-Amerikában honos, lombos fák korhadó tuskóin, gyökerein élő, ehető gombafaj.

Új!!: Mátra és Tüskegomba · Többet látni »

Tőzegpáfrány

A tőzegpáfrány vagy mocsári páfrány (Thelypteris palustris) a harasztok törzsébe, páfrányfélék (Polypodiaceae) családjába tartozó védett növény.

Új!!: Mátra és Tőzegpáfrány · Többet látni »

Telérkőzet

Telérkőzeteknek a telérek kőzetanyagát, tehát a telérben települő, a környezetétől eltérő anyagú (más ásványos összetételű, szövetű és/vagy szerkezetű) kőzetet nevezzük.

Új!!: Mátra és Telérkőzet · Többet látni »

Temesváry Kriszta

Temesváry Kriszta (Abasár, 1905. augusztus 3. – Szentes, 1988. március 1.) költő, pedagógus.

Új!!: Mátra és Temesváry Kriszta · Többet látni »

Termálvizek Magyarországon

A magyar termálvíz Magyarország vízrajzának különleges adottsága, mennyiségileg és minőségileg világméretekben kiemelkedő.

Új!!: Mátra és Termálvizek Magyarországon · Többet látni »

Termésréz

A termésréz azon kevés elem közé tartozik, melyek a természetben elemi állapotban megtalálhatók.

Új!!: Mátra és Termésréz · Többet látni »

Természeti katasztrófa

A Kőszegi-hegységről lezúduló folyam Kőszegen (2009. június 24.) A természeti katasztrófa természeti okokból bekövetkező olyan esemény, amely emberek vagy egyéb élőlények nagy létszámú csoportjának életkörülményeit hosszabb-rövidebb ideig hirtelen és nagy mértékben, negatív irányban befolyásolja.

Új!!: Mátra és Természeti katasztrófa · Többet látni »

Timsó

Timsó (KAl(SO4)2·12H2O) A timsó egyrészt egy konkrét vegyületet, a kálium-alumínium-timsót (alumínium-kálium-szulfát), másrészt a szervetlen vegyületek egy csoportját jelenti.

Új!!: Mátra és Timsó · Többet látni »

Tizenkét hónap az erdőn

A 12 hónap az erdőn 1988–1989-ben bemutatott színes, 12 részes magyar természetfilm-sorozat, mely az erdők élővilágát mutatja be januártól decemberig, közben pedig megismertetik a nézőt a korszerű erdő- és vadgazdálkodás eredményeivel és gondjaival is.

Új!!: Mátra és Tizenkét hónap az erdőn · Többet látni »

Toka-patak

A Toka-patak a Mátrában ered, Gyöngyösoroszi északnyugati határában, Heves vármegyében, mintegy 760 méteres tengerszint feletti magasságban.

Új!!: Mátra és Toka-patak · Többet látni »

Tolnay Klári

Az 1939-es ''Tiszavirág'' című filmben (a fénykép 1938-ban készült) Tolnay Klári (születési neve: Tolnay Rozália) (Budapest, 1914. július 17. – Budapest, 1998. október 27.) kétszeres Kossuth-díjas magyar színésznő, érdemes és kiváló művész, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja.

Új!!: Mátra és Tolnay Klári · Többet látni »

Tomori Viola

Tomori Viola, Váró Györgyné (Váróné Tomori Viola néven is publikált) (Kolozsvár, 1911. június 17. – Tiszaújváros, 1998. március 28.) magyar szociológus és pszichológus.

Új!!: Mátra és Tomori Viola · Többet látni »

Toponímia

A toponímia (magyarul helynévtan) az onomasztika azon ága, amely a helynevek több aspektusát tanulmányozza: eredetüket, típusaikat, jelentésüket, alkotásukat stb.

Új!!: Mátra és Toponímia · Többet látni »

Tour de Hongrie

A Tour de Hongrie egy profi országúti kerékpárverseny Magyarországon.

Új!!: Mátra és Tour de Hongrie · Többet látni »

Tura

Tura város Pest vármegyében, az Aszódi járásban, annak legnépesebb települése.

Új!!: Mátra és Tura · Többet látni »

Turistajelzések Magyarországon

A Magyarországon használatos turistajelzés-rendszert 1930-ban dolgozták ki.

Új!!: Mátra és Turistajelzések Magyarországon · Többet látni »

Tuzson Arborétum

A Tuzson Arborétum helyi jelentőségű természetvédelmi terület a Mátralába nyugati peremén, Tar községtől mintegy 4,5 km-nyire, a Csevice-forrástól 2 km-re.

Új!!: Mátra és Tuzson Arborétum · Többet látni »

Vadmacska

A vadmacska (Felis silvestris) a ragadozók rendjébe, azon belül a macskafélék családjába tartozó faj.

Új!!: Mátra és Vadmacska · Többet látni »

Vár-patak

A Vár-patak a Mátrában ered, Kékestől délkeletre, Heves vármegyében, mintegy 960 méteres tengerszint feletti magasságban.

Új!!: Mátra és Vár-patak · Többet látni »

Vörös acsalapu

A vörös acsalapu, más néven kalaplapu vagy nagy szattyú (Petasites hybridus) az őszirózsafélék (Asteraceae) családjába, az őszirózsaformák (Asteroideae) alcsaládjába tartozó növényfaj.

Új!!: Mátra és Vörös acsalapu · Többet látni »

Vörös rókalepke

A vörös rókalepke (Nymphalis xanthomelas), régies néven ligeti szöglenc a lepkék (Lepidoptera) rendjéhez sorolt tarkalepkefélék (Nymphalidae) családjában a rókalepke (Nymphalis) nem egyik faja.

Új!!: Mátra és Vörös rókalepke · Többet látni »

Vörös ribiszke

A vörös ribiszke vagy kerti ribiszke (Ribes rubrum) a kőtörőfű-virágúak (Saxifragales) rendjébe és a ribiszkefélék (Grossulariaceae) családjába tartozó faj.

Új!!: Mátra és Vörös ribiszke · Többet látni »

Verő László (geofizikus)

Verő László (Sopron, 1940–) geofizikus, a Magyar Állami Eötvös Loránd Geofizikai Intézet munkatársa.

Új!!: Mátra és Verő László (geofizikus) · Többet látni »

Verpelét

Verpelét város Heves vármegye Egri járásában.

Új!!: Mátra és Verpelét · Többet látni »

Vetési gomborka

A vetési gomborka vagy kis gomborka (Camelina microcarpa) a káposztafélék (Brassicaceae) családjának gomborka (Camelina) nemzetségébe tartozó növényfaj.

Új!!: Mátra és Vetési gomborka · Többet látni »

Vidróczki Márton

Vidróczki Márton (Mónosbél, 1837. november 12. – Nagybátony-Tiribes puszta (ma Mátraverebély), 1873. február 8.), más változatok szerint Vidrócki, Vidrovszky, Mitróczy; híres mátrai betyár.

Új!!: Mátra és Vidróczki Márton · Többet látni »

Virágos kőris

A virágos kőris, más néven mannakőris (Fraxinus ornus) az olajfafélék családjába tartozó lombhullató fafaj.

Új!!: Mátra és Virágos kőris · Többet látni »

Visonta

Visonta község Heves vármegye Gyöngyösi járásában.

Új!!: Mátra és Visonta · Többet látni »

Visznek

Visznek község Heves vármegye Gyöngyösi járásában.

Új!!: Mátra és Visznek · Többet látni »

Zagyva

A Zagyva a Tisza középső szakaszának legjelentősebb jobb parti mellékfolyója, a Nyugat-Mátra és a Cserhát legjelentősebb vízgyűjtője.

Új!!: Mátra és Zagyva · Többet látni »

Zagyva, Galga és Tápió hordalékkúp

A Zagyva, Galga és Tápió hordalékkúp az Észak-alföldi hordalékkúp-síkság legnyugatabbra fekvő kistájcsoportja, amely Heves, Pest és Szolnok megye területére terjed ki.

Új!!: Mátra és Zagyva, Galga és Tápió hordalékkúp · Többet látni »

Zagyvaszántó

Zagyvaszántó község Heves vármegye Hatvani járásában.

Új!!: Mátra és Zagyvaszántó · Többet látni »

Zagyvaszentjakab

Zagyvaszentjakab egykor önálló község, 1925 óta Szurdokpüspöki része.

Új!!: Mátra és Zagyvaszentjakab · Többet látni »

Zöld koboldmoha

A zöld koboldmoha (Buxbaumia viridis) az északi félteke párás levegőjű, hűvös erdeiben elterjedt, korhadó fákon élő mohafaj.

Új!!: Mátra és Zöld koboldmoha · Többet látni »

Zöldes körtike

A zöldes körtike (Pyrola chlorantha) a hangafélék családjába tartozó, zöldessárga szirmú erdei vadvirág.

Új!!: Mátra és Zöldes körtike · Többet látni »

Zelnicemeggy

A zelnicemeggy vagy zselnicemeggy (Prunus padus) a rózsavirágúak (Rosales) rendjébe, ezen belül a rózsafélék (Rosaceae) családjába tartozó faj.

Új!!: Mátra és Zelnicemeggy · Többet látni »

111570 Ágasvár

A 111570 Ágasvár egy, a fő kisbolygóöv külső szélén keringő kisbolygó, melyet Sárneczky Krisztián és Heiner Zsuzsanna fedezett fel 2002.

Új!!: Mátra és 111570 Ágasvár · Többet látni »

1378-as busz

Az 1378-as jelzésű autóbusz egy regionális járat volt, amely Eger és Jászberény között közlekedett, a Mátrán és Gyöngyösön keresztül.

Új!!: Mátra és 1378-as busz · Többet látni »

1513 Mátra

Az 1513 Mátra (ideiglenes nevén 1940 EB) a Naprendszer kisbolygóövének belső szélén keringő kisbolygó.

Új!!: Mátra és 1513 Mátra · Többet látni »

1521-es busz

Az 1521-as jelzésű autóbusz egy országos autóbuszjárat volt, amely Kecskemétet kötötte össze Egerrel, a Mátrán keresztül.

Új!!: Mátra és 1521-es busz · Többet látni »

1837

Nincs leírás.

Új!!: Mátra és 1837 · Többet látni »

1873

Nincs leírás.

Új!!: Mátra és 1873 · Többet látni »

20-as számú Országos Kéktúra szakasz

A 20-as számú Országos Kéktúra szakasz az Országos Kéktúra egyik szakasza a Mátrában, Mátraverebélytől Mátraházáig.

Új!!: Mátra és 20-as számú Országos Kéktúra szakasz · Többet látni »

2005 a jogalkotásban

2005-ben a következő jogszabályokat alkották meg.

Új!!: Mátra és 2005 a jogalkotásban · Többet látni »

2015

---- 2015 (MMXV) első napja csütörtökre esett a Gergely-naptár szerint.

Új!!: Mátra és 2015 · Többet látni »

21 141-es mellékút (Magyarország)

A 21 141-es számú mellékút egy bő négy kilométeres hosszúságú, öt számjegyű mellékút Nógrád vármegyében, a Cserhát és a Mátra határvidékén.

Új!!: Mátra és 21 141-es mellékút (Magyarország) · Többet látni »

21 142-es mellékút (Magyarország)

A 21 142-es számú mellékút egy bő két kilométeres hosszúságú, öt számjegyű mellékút Nógrád vármegyében, a Cserhát és a Mátra határvidékén.

Új!!: Mátra és 21 142-es mellékút (Magyarország) · Többet látni »

21 143-as mellékút (Magyarország)

A 21 143-as számú mellékút egy valamivel kevesebb, mint négy kilométeres hosszúságú, öt számjegyű mellékút Nógrád vármegyében, a Cserhát és a Mátra határvidékén.

Új!!: Mátra és 21 143-as mellékút (Magyarország) · Többet látni »

21 166-os mellékút (Magyarország)

A 21 166-os számú mellékút egy rövid, alig több mint két kilométeres hosszúságú, öt számjegyű mellékút Nógrád vármegyében, a Cserhát és a Mátra határvidékén.

Új!!: Mátra és 21 166-os mellékút (Magyarország) · Többet látni »

21 167-es mellékút (Magyarország)

A 21 167-es számú mellékút egy körülbelül 4 kilométeres hosszúságú, öt számjegyű mellékút Nógrád vármegyében, a Cserhát és a Mátra határvidékén.

Új!!: Mátra és 21 167-es mellékút (Magyarország) · Többet látni »

21-es számú Országos Kéktúra szakasz

A 21-es számú Országos Kéktúra szakasz 21,7 km hosszúságú, a Mátrán halad át Mátraháza és Sirok között.

Új!!: Mátra és 21-es számú Országos Kéktúra szakasz · Többet látni »

2127-es mellékút (Magyarország)

A 2127-es számú mellékút egy négy számjegyű mellékút Nógrád vármegyében, a Cserhát déli peremvidékén.

Új!!: Mátra és 2127-es mellékút (Magyarország) · Többet látni »

2131-es mellékút (Magyarország)

A 2131-es számú mellékút egy rövid, alig három és fél kilométeres hosszúságú, négy számjegyű mellékút Heves és Nógrád vármegyék, a Cserhát és a Mátra határvidékén.

Új!!: Mátra és 2131-es mellékút (Magyarország) · Többet látni »

22-es számú Országos Kéktúra szakasz

A 22-es számú Országos Kéktúra szakasz az Országos Kéktúra egyik szakasza a Mátrában (földrajzilag valójában a Bükk-vidéken), Siroktól Szarvaskőig.

Új!!: Mátra és 22-es számú Országos Kéktúra szakasz · Többet látni »

23-as főút (Magyarország)

A 23-as számú főút a Mátra északi felén halad keresztül kelet-nyugati irányban.

Új!!: Mátra és 23-as főút (Magyarország) · Többet látni »

2301-es mellékút (Magyarország)

A 2301-es számú mellékút egy négy számjegyű mellékút Nógrád vármegyében, a Mátra nyugati részén.

Új!!: Mátra és 2301-es mellékút (Magyarország) · Többet látni »

24 107-es mellékút (Magyarország)

A 24 107-es számú mellékút egy rövid, öt számjegyű mellékút Nógrád vármegyében, a Mátra nyugati lábainál, lényegében Bátonyterenye Nagybátony városrészének főutcája.

Új!!: Mátra és 24 107-es mellékút (Magyarország) · Többet látni »

24 112-es mellékút (Magyarország)

A 24 112-es számú mellékút egy rövid, öt számjegyű mellékút Heves vármegyében, a Mátra legmagasabb hegyei között.

Új!!: Mátra és 24 112-es mellékút (Magyarország) · Többet látni »

24 113-as mellékút (Magyarország)

A 24 113-as számú mellékút egy rövid, öt számjegyű mellékút Heves vármegyében, a Mátra legmagasabb hegyei között.

Új!!: Mátra és 24 113-as mellékút (Magyarország) · Többet látni »

24 115-ös mellékút (Magyarország)

A 24 115-ös számú mellékút egy rövid, öt számjegyű mellékút Heves vármegyében, a Mátra legmagasabb hegyei között.

Új!!: Mátra és 24 115-ös mellékút (Magyarország) · Többet látni »

24 136-os mellékút (Magyarország)

A 24 136-os számú mellékút a Heves vármegyei Gyöngyös és a tőle északra fekvő Gyöngyössolymos között húzódik, majd csatlakozik a Mátrát átszelő 24-es főúthoz.

Új!!: Mátra és 24 136-os mellékút (Magyarország) · Többet látni »

24 137-es mellékút (Magyarország)

A 24 137-es számú mellékút egy csaknem 16 kilométeres hosszúságú, öt számjegyű mellékút Heves vármegyében, a Mátrában.

Új!!: Mátra és 24 137-es mellékút (Magyarország) · Többet látni »

24 138-as mellékút (Magyarország)

A 24 138-as számú mellékút egy bő három és fél kilométeres hosszúságú, öt számjegyű mellékút Heves vármegyében, a Mátra déli lábainál.

Új!!: Mátra és 24 138-as mellékút (Magyarország) · Többet látni »

24 139-es mellékút (Magyarország)

A 24 139-es számú mellékút egy nagyjából három és fél kilométeres hosszúságú, öt számjegyű mellékút (országos közút) Heves vármegyében, a Mátra déli lábainál.

Új!!: Mátra és 24 139-es mellékút (Magyarország) · Többet látni »

24 140-es mellékút (Magyarország)

A 24 140-es számú mellékút egy rövid, kevesebb, mint fél kilométeres hosszúságú, öt számjegyű mellékút Heves vármegyében, a Mátra szívében; Magyarország legmagasabbra húzódó országos közútja.

Új!!: Mátra és 24 140-es mellékút (Magyarország) · Többet látni »

24-es főút (Magyarország)

A 24-es számú főút Gyöngyöst és Egert köti össze a Mátra és a Bükk-vidék hegyein keresztül.

Új!!: Mátra és 24-es főút (Magyarország) · Többet látni »

2405-ös mellékút (Magyarország)

A 2405-ös számú mellékút egy bő négy kilométeres hosszúságú, négy számjegyű mellékút Heves vármegye és Nógrád vármegye határvidékén, a Mátra nyugati szélén.

Új!!: Mátra és 2405-ös mellékút (Magyarország) · Többet látni »

2407-es mellékút (Magyarország)

A 2407-es számú mellékút egy négy számjegyű mellékút Nógrád vármegyében, a Mátra nyugati lábainál.

Új!!: Mátra és 2407-es mellékút (Magyarország) · Többet látni »

2408-as mellékút (Magyarország)

A 2408-as számú mellékút a 21-es és a 24-es főutak között húzódó mellékút, részben Nógrád, részben Heves vármegye területén.

Új!!: Mátra és 2408-as mellékút (Magyarország) · Többet látni »

2409-es mellékút (Magyarország)

A 2409-es számú mellékút egy négy számjegyű mellékút Nógrád vármegyében, a Mátra nyugati lábainál.

Új!!: Mátra és 2409-es mellékút (Magyarország) · Többet látni »

2416-os mellékút (Magyarország)

A 2416-os számú mellékút egy négy számjegyű mellékút Heves vármegyében.

Új!!: Mátra és 2416-os mellékút (Magyarország) · Többet látni »

2417-es mellékút (Magyarország)

A 2417-es számú mellékút egy négy számjegyű országos közút Heves vármegyében, a Mátra délkeleti lábainál.

Új!!: Mátra és 2417-es mellékút (Magyarország) · Többet látni »

2418-as mellékút (Magyarország)

A 2418-as számú mellékút egy négy számjegyű országos közút Heves vármegyében, a Mátra délkeleti lábainál.

Új!!: Mátra és 2418-as mellékút (Magyarország) · Többet látni »

2420-as mellékút (Magyarország)

A 2420-as számú mellékút egy négy számjegyű mellékút Heves vármegyében, a Mátra déli részén.

Új!!: Mátra és 2420-as mellékút (Magyarország) · Többet látni »

3-as főút (Magyarország)

A 3-as számú főút Budapesttől Tornyosnémetiig ér.

Új!!: Mátra és 3-as főút (Magyarország) · Többet látni »

3604-es busz

A 3604-es jelzésű autóbuszvonal helyközi autóbuszjárat Eger és Apc között, melyet a Volánbusz Zrt. lát el.

Új!!: Mátra és 3604-es busz · Többet látni »

37432 Piszkéstető

A 37432 Piszkéstető (ideiglenes jelöléssel 2002 AE11) a Naprendszer kisbolygóövében található aszteroida.

Új!!: Mátra és 37432 Piszkéstető · Többet látni »

Átirányítja itt:

Muzsla (hegycsúcs).

Uniópédia egy koncepció térkép vagy szemantikai hálózat szervezésében, mint egy enciklopédia vagy szótár. Ez ad egy rövid meghatározása minden fogalom és kapcsolatokat.

Ez egy hatalmas internetes mentális térképet, amely alapul szolgál a koncepció rajzok. Ez szabadon használhatják, és minden cikket, vagy dokumentum letölthető. Ez egy eszköz, forrás, vagy hivatkozás tanulmányok, a kutatás, az oktatás, a tanulás vagy tanítás, amely felhasználható a tanárok, oktatók, tanulók vagy hallgatók; A tudományos világ: az iskola, általános iskolai, középiskolai, középiskolai, középső, főiskola, műszaki végzettség, főiskola, egyetem, egyetemi, mester- vagy doktori fokozatot; A papírok, jelentések, projektek, ötletek, dokumentáció, felmérések, összefoglalók, vagy dolgozat. Itt az a meghatározás, magyarázat, leírás, illetve értelmében minden jelentős amelyen információra van szüksége, és egy listát a hozzájuk kapcsolódó fogalmak, mint a szószedet. Elérhető a magyar, angol, spanyol, portugál, japán, kínai, francia, német, olasz, lengyel, holland, orosz, arab, hindi, svéd, ukrán, katalán, cseh, héber, dán, finn, indonéz, norvég, román, török, vietnami, koreai, thai, görög, bolgár, horvát, szlovák, litván, filippínó, lett, észt és szlovén. Több nyelven hamarosan.

Minden információ kivontuk a Wikipédia, és ez elérhető a Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc.

Az Uniópédia a Wikimedia Foundation nem támogatja, és nem áll kapcsolatban vele.

A Google Play, Android és a Google Play-logó a Google Inc. védjegyei.

Adatvédelmi irányelvek

KimenőBeérkező