Mátra

Téli bükkös a Mátrában A Mátra az Északi-középhegység egyik, vulkanikus eredetű tagja, amely 900 négyzetkilométeren terül el a Cserhát és a Bükk-vidék között.

Megnyitás a Google Térképen

Tartalomjegyzék

549 kapcsolatok: A 2017-es év időjárása Magyarországon, A Bélteky-ház, A Debreceni Református Kollégium Diáktársadalma (Coetus), A diósgyőri kohászat története, A Hungarista Mozgalom jelképei, A jó palócok, A Kárpátok hegységeinek listája, A reformáció Magyarországon, A vándorló bánya titkai, Aba nemzetség, Abaújvár, Abasár, Afrikai sertéspestis, Agárkosbor, Agriense flórajárás, Aldebrő, Alföld és Észak, Alpesi gőte, Andezit, Andreaea rupestris, Apró nőszirom, Arborétumok Magyarországon, Újvár vármegye, Asztrobléma, Ágasvár, Ágói-patak, Ál-olaszsáska, Öntéstalaj, Ódor László (geológus), Óriás zsurló, Ózdi Kohászati Üzemek, Éles sás, Éneklő lombszöcske, Észak-Magyarország, Északi-középhegység, Északnyugati-Kárpátok, Baglyasalja, Baj-patak, Balassagyarmat, Baláta-patak, Balla-patak, Baranyi Norbert, Barátság nemzetközi hegyi túra Eisenach–Budapest, Barcza Ferenc, Barnakőszén, Barnamedve, Bányamúzeum (Salgótarján), Bárna, Bátonyterenye, Bátonyterenye városrészei, ... Bővíteni index (499 több) » « Shrink index

A 2017-es év időjárása Magyarországon

A 2017-es év időjárása Magyarországon a sokéves átlagnál magasabb középhőmérsékletet hozott.

Megnézni Mátra és A 2017-es év időjárása Magyarországon

A Bélteky-ház

A Bélteky-ház Fáy András 1832-ben írt műve, az első magyar társadalmi regény, mely a reformkor újító eszméit fogalmazza meg, többek között a Széchenyi István által írt Hitel hatását mutatja.

Megnézni Mátra és A Bélteky-ház

A Debreceni Református Kollégium Diáktársadalma (Coetus)

A Debreceni Református Kollégium diákéletét a kezdetektől meghatározták a diáktársadalom szerveződései és kezdeményezései.

Megnézni Mátra és A Debreceni Református Kollégium Diáktársadalma (Coetus)

A diósgyőri kohászat története

A gyár látképe 1900-ban A diósgyőri kohászat eredetét a Bükk-vidéken találjuk meg.

Megnézni Mátra és A diósgyőri kohászat története

A Hungarista Mozgalom jelképei

Ez a lap a Szálasi Ferenc nevével fémjelzett Hungarista Mozgalom, ill.

Megnézni Mátra és A Hungarista Mozgalom jelképei

A jó palócok

A jó palócok Mikszáth Kálmán 1882-ben megjelent kisepikai alkotásokat tartalmazó könyve.

Megnézni Mátra és A jó palócok

A Kárpátok hegységeinek listája

Szerb-Kárpátok A Kárpátok legfontosabb hegységeinek, hegyvidékeinek listája, nyugat-kelet, illetve észak-dél irányban, valamint külső és belső vonulatok szerint csoportosítva.

Megnézni Mátra és A Kárpátok hegységeinek listája

A reformáció Magyarországon

Magyarországon a 16. században, a török uralom korszakában terjedtek el a reformáció eszméi.

Megnézni Mátra és A reformáció Magyarországon

A vándorló bánya titkai

A vándorló bánya titkai elnevezésű bükkábrányi bányászati állandó kiállítás a község környékén folytatott külszíni fejtés érdekességeit mutatja be.

Megnézni Mátra és A vándorló bánya titkai

Aba nemzetség

Az Aba-nemzetség vagy Oba-nemzetség az egyik legkiterjedtebb Árpád-kori eredetű nemzetség volt.

Megnézni Mátra és Aba nemzetség

Abaújvár

Abaújvár község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Gönci járásban.

Megnézni Mátra és Abaújvár

Abasár

Abasár község az Észak-Magyarország régióban, Heves vármegyében, a Gyöngyösi járásban.

Megnézni Mátra és Abasár

Afrikai sertéspestis

A fülek vöröses-lilás elszíneződése a betegség egyik jellemző tünete Az afrikai sertéspestis a házi sertések és különféle vad disznófajok fertőző megbetegedése.

Megnézni Mátra és Afrikai sertéspestis

Agárkosbor

Az agárkosbor (Anacamptis morio) a kosborfélék (Orchidaceae) családjába tartozó védett növényfaj.

Megnézni Mátra és Agárkosbor

Agriense flórajárás

Az Agriense flórajárás az Északi-középhegységet felölelő Matricum flóravidék középső részének flórajárása.

Megnézni Mátra és Agriense flórajárás

Aldebrő

Aldebrő község Heves vármegyében, a Füzesabonyi járásban.

Megnézni Mátra és Aldebrő

Alföld és Észak

''Alföld és Észak'' országrész Országrészek (NUTS 1) Az Alföld és Észak elnevezésű országrész Magyarországnak a Dunától keletre eső területeit foglalja magába, kivéve Pest vármegyét és Budapestet.

Megnézni Mátra és Alföld és Észak

Az alpesi gőte (Ichtyosaura alpestris korábban Triturus alpestris) a kétéltűek (Amphibia) osztályába, a farkos kétéltűek (Caudata) rendjébe, ezen belül a szalamandrafélék (Salamandridae) családjába tartozó faj.

Megnézni Mátra és Alpesi gőte

Andezit

Az andezit felszínre kerülő láva kihűlése, megszilárdulása után keletkező kőzet.

Megnézni Mátra és Andezit

Andreaea rupestris

Andreaea rupestris egy lombosmoha faj az Andreaeaceae családból.

Megnézni Mátra és Andreaea rupestris

Apró nőszirom

Az apró nőszirom (Iris pumila) a nősziromfélék családjának névadó nemzetségébe tartozó, Magyarországon is honos évelő növényfaj.

Megnézni Mátra és Apró nőszirom

Arborétumok Magyarországon

A püspökszentlászlói arborétum Arborétum, Agostyán Az arborétum egyfajta botanikus kert, amiben főként fákat és cserjéket mutatnak be.

Megnézni Mátra és Arborétumok Magyarországon

Újvár vármegye

Újvár vármegyét Szent István király hozta létre az államalapítás és a királyi vármegyerendszer megszervezése idején Újvár (Abaújvár) központtal.

Megnézni Mátra és Újvár vármegye

Asztrobléma

Az ausztráliai Gosses Bluff-kráter, az egykori kráterből csak a központi kiemelkedés lepusztult maradványa látható, a sánc lepusztult, a teknő feltöltődött Asztrobléma, magyarul „csillagseb” olyan, meteorit által okozott becsapódási kráter, mely az idő múlásával szinte a felismerhetetlenségig lepusztult.

Megnézni Mátra és Asztrobléma

Ágasvár

Ágasvár a Mátra nyugati részén elhelyezkedő, meredek trachithegycsúcs, Pásztóhoz közel.

Megnézni Mátra és Ágasvár

Ágói-patak

Az Ágói-patak a Mátrában ered, Szűcsi északnyugati határában, Heves vármegyében, mintegy 400 méteres tengerszint feletti magasságban.

Megnézni Mátra és Ágói-patak

Ál-olaszsáska

Az ál-olaszsáska (Paracaloptenus caloptenoides) a sáskafélék családjába tartozó, Délkelet-Európában honos sáskafaj.

Megnézni Mátra és Ál-olaszsáska

Öntéstalaj

Az öntéstalaj vagy alluviális talaj a folyó- vagy állóvizek árterén, vízjárta partszegélyén kialakult recens talajféleség, amely áradás idején a medréből kilépő víz hordalékából ülepedik le, majd az árvíz visszavonultával szárazra kerül.

Megnézni Mátra és Öntéstalaj

Ódor László (geológus)

Ódor László (Mikosszéplak, 1938. január 20. – Budapest, 2022. szeptember 10.) magyar geológus.

Megnézni Mátra és Ódor László (geológus)

Óriás zsurló

Az óriás zsurló (Equisetum telmateia) a zsurlók (Equisetopsida) osztályának valódi zsurlók (Equisetales) rendjébe, ezen belül a zsurlófélék (Equisetaceae) családjába tartozó faj.

Megnézni Mátra és Óriás zsurló

Ózdi Kohászati Üzemek

Az Ózdi Kohászati Üzemek (rövidítve: ÓKÜ) az észak-magyarországi iparvidék egyik legjelentősebb kohászati üzeme volt.

Megnézni Mátra és Ózdi Kohászati Üzemek

Éles sás

Virágzata Az éles sás (Carex acuta) az egyszikűek (Liliopsida) osztályába sorolt perjevirágúak (Poales) rendjében a palkafélék (Cyperaceae) családjának egyik faja.

Megnézni Mátra és Éles sás

Éneklő lombszöcske

Az éneklő lombszöcske (Tettigonia cantans) a fürgeszöcskék családjába tartozó, Eurázsiában honos szöcskefaj.

Megnézni Mátra és Éneklő lombszöcske

Észak-Magyarország

Észak-Magyarország a nyolc magyarországi statisztikai régió egyike; az ország északkeleti részében helyezkedik el.

Megnézni Mátra és Észak-Magyarország

Északi-középhegység

Az Északi-középhegység vagy Észak-magyarországi-középhegység elnevezés kétféle jelentésben is használható.

Megnézni Mátra és Északi-középhegység

Északnyugati-Kárpátok

Az Északnyugati-Kárpátok, (helyenként Nyugati-Kárpátok) a Kárpátok legszélesebb (250–300 km) s egyben a legmagasabb szakasza.

Megnézni Mátra és Északnyugati-Kárpátok

Baglyasalja

Baglyasalja Salgótarján egyik városrésze.

Megnézni Mátra és Baglyasalja

Baj-patak

A Baj-patak a Mátrában ered, Recsk településtől délkeletre, Heves vármegyében, mintegy 510 méteres tengerszint feletti magasságban.

Megnézni Mátra és Baj-patak

Balassagyarmat

Balassagyarmat város, Nógrád vármegye második legnépesebb települése, a Balassagyarmati járás székhelye és határátkelőhely Szlovákia felé az Ipoly folyó bal partján.

Megnézni Mátra és Balassagyarmat

Baláta-patak

A Baláta-patak a Mátrában ered, Parádsasvár településtől északra, Heves vármegyében, mintegy 310 méteres tengerszint feletti magasságban.

Megnézni Mátra és Baláta-patak

Balla-patak

A Balla-patak a Mátrában ered, Mátraballa településtől északnyugatra, Mátranovák településtől -nyire délkeletre, Heves vármegyében, mintegy 260 méteres tengerszint feletti magasságban.

Megnézni Mátra és Balla-patak

Baranyi Norbert

Baranyi Norbert (Hatvan, 1982. november 5. –), fotográfus.

Megnézni Mátra és Baranyi Norbert

Barátság nemzetközi hegyi túra Eisenach–Budapest

A Barátság nemzetközi hegyi túra Eisenach–Budapest (német: Internationaler Bergwanderweg der Freundschaft Eisenach–Budapest, röviden EB-túra) egy hosszú távú túra, mely érinti Németország, Csehország, Lengyelország, Szlovákia és Magyarország területét.

Megnézni Mátra és Barátság nemzetközi hegyi túra Eisenach–Budapest

Barcza Ferenc

Dr.

Megnézni Mátra és Barcza Ferenc

Barnakőszén

Barnakőszén (Bulgária) A barnakőszén szénültségi foka szerint a lignit és a feketekőszén közé helyezhető.

Megnézni Mátra és Barnakőszén

Barnamedve

Szereti a halat is grizzly A barnamedve (Ursus arctos) a medvefélék (Ursidae) családjának legelterjedtebb faja, a ragadozók rendjének egyik legnagyobb termetű szárazföldi faja.

Megnézni Mátra és Barnamedve

Bányamúzeum (Salgótarján)

A salgótarjáni Bányamúzeum Magyarország első földalatti bányamúzeuma, amely 1965.

Megnézni Mátra és Bányamúzeum (Salgótarján)

Bárna

Bárna község Nógrád vármegyében, a Salgótarjáni járásban.

Megnézni Mátra és Bárna

Bátonyterenye

Bátonyterenye Nógrád vármegye harmadik legnagyobb települése, a Bátonyterenyei járás székhelye.

Megnézni Mátra és Bátonyterenye

Bátonyterenye városrészei

Bátonyterenye 4 városrész Maconka, Szúpatak, Kisterenye és Nagybátony egybeolvadásával jött létre.

Megnézni Mátra és Bátonyterenye városrészei

Bátonyterenyei kistérség

A Bátonyterenyei kistérség kistérség Nógrád megyében, központja Bátonyterenye.

Megnézni Mátra és Bátonyterenyei kistérség

Békakonty

A békakonty vagy tojásdad békakonty (Neottia ovata) a kosborfélék családjába tartozó, Magyarországon védett növény.

Megnézni Mátra és Békakonty

Bél nemzetség

A Bél (Bel, Ugh, Ug) nemzetség ősi birtokai Eger városától északra, a Mátra és a Bükk-vidék hegyei közt fekvő egykori Bél völgyében, Apátfalva körül feküdtek, a felette levő hegyet ma is Bél-kőnek nevezik.

Megnézni Mátra és Bél nemzetség

Bél-kő

A Bélkő-hegy a Bükk-fennsíkot körülölelő sziklasornak, az úgynevezett „kövek vonulatának” meghatározó indító tagja a Bükk-vidék központi részének nyugati felén.

Megnézni Mátra és Bél-kő

Béla (Szlovákia)

Béla (szlovákul Belá) község Szlovákiában, a Nyitrai kerületben, az Érsekújvári járásban.

Megnézni Mátra és Béla (Szlovákia)

Bódy Gábor

Bódy Gábor (Budapest, 1946. augusztus 30. – Budapest, 1985. október 24.) magyar filmrendező, videoművész és teoretikus.

Megnézni Mátra és Bódy Gábor

Búzás-patak

A Búzás-patak a Mátrában ered, Szajla településtől északnyugatra, Heves vármegyében, mintegy 210 méteres tengerszint feletti magasságban.

Megnézni Mátra és Búzás-patak

Bükki Nemzeti Park

A Bükki Nemzeti Park (rövidítve: BNP) Magyarország egyik első nemzeti parkja, amely az Északi-középhegységben, a Bükk-vidéken fekszik.

Megnézni Mátra és Bükki Nemzeti Park

Bene-patak

A Bene-patak a Mátrában ered, Mátraháza településtől keletre, Heves vármegyében, mintegy 730 méteres tengerszint feletti magasságban.

Megnézni Mátra és Bene-patak

Benevár

A Benevár a Mátra déli részén, Mátrafüred határában, a Somor- és a Csatorna-patakok közötti Benevár-bérc déli végén, mintegy 470 méter magasságban található.

Megnézni Mátra és Benevár

Berek-patak (Domoszlói-patak)

A Berek-patak, vagy másik nevén Tarjánka-patak a Mátrában ered, Markaz településtől északra, Heves vármegyében, mintegy 620 méteres tengerszint feletti magasságban.

Megnézni Mátra és Berek-patak (Domoszlói-patak)

Bernecebaráti

Bernecebaráti község Pest vármegyében, a Szobi járásban.

Megnézni Mátra és Bernecebaráti

Besenyőtelek

Besenyőtelek község Heves vármegye Füzesabonyi járásában.

Megnézni Mátra és Besenyőtelek

Betyár

Milfajt Ferkó bakonyi betyár, Sobri Jóska hírhedt alvezére. Betyár a 18–19. századi bujdosó rablók neve volt Magyarországon.

Megnézni Mátra és Betyár

Blahalouisiana

A Blahalouisiana egy székesfehérvári magyar beat-rock/pop-soul zenekar.

Megnézni Mátra és Blahalouisiana

Bodony

Bodony község Heves vármegye Pétervásárai járásában.

Megnézni Mátra és Bodony

Borzas len

A borzas len (Linum hirsutum) a len nemzetségbe tartozó évelő növényfaj.

Megnézni Mátra és Borzas len

Budapest ostroma

Budapest ostroma a magyar fővárosért folyó küzdelem volt a Szovjetunió és Románia, valamint a Harmadik Birodalom és Magyarország között 1944.

Megnézni Mátra és Budapest ostroma

Bugás sás

A bugás sás (Carex paniculata) az egyszikűek (Liliopsida) osztályába, ezen belül a perjevirágúak (Poales) rendjébe és a palkafélék (Cyperaceae) családjába tartozó faj.

Megnézni Mátra és Bugás sás

Cered

Cered község Nógrád vármegyében, a Salgótarjáni járásban, határátkelő Szlovákia felé.

Megnézni Mátra és Cered

Ciklámenlila nőszőfű

A ciklámenlila nőszőfű vagy piacenzai nőszőfű (Epipactis placentina) a kosborfélék családjába tartozó, Magyarországon fokozottan védett vadvirág.

Megnézni Mátra és Ciklámenlila nőszőfű

Csapatleépítés

A Csapatleépítés (eredeti cím: Severance) egy 2006-ban bemutatott brit–német–magyar horror-vígjáték, melyet Christopher Smith rendezett.

Megnézni Mátra és Csapatleépítés

Csány

Csány község Heves vármegye Hatvani járásában.

Megnézni Mátra és Csány

Csűr

A csűr vagy pajta a magyar népi építészetben a gazdasági épületek egy sajátos, építészeti jegyei alapján nem tipologizálható, csak funkcionálisan körülhatárolható típusa: az az épület, amelyben hagyományosan a szálas gabona cséplése folyt.

Megnézni Mátra és Csűr

Csór-hegy

A Csór-hegy a Nyugati-Mátra egyik hegycsúcsa, amely 783 méteres tengerszint feletti magassággal rendelkezik.

Megnézni Mátra és Csór-hegy

Csórréti-víztározó

A Csórréti-víztározó Magyarország legmagasabban fekvő, ivóvízellátást szolgáló víztározója és egyben víztisztítóműve.

Megnézni Mátra és Csórréti-víztározó

Csörgő-lyuk

A Csörgő-lyuk Magyarország nem karsztosodó kőzetben kialakult leghosszabb és legismertebb barlangja.

Megnézni Mátra és Csörgő-lyuk

Csörgő-patak

A Csörgő-patak a Mátrában ered, Nógrád vármegyében, mintegy 750 méteres tengerszint feletti magasságban.

Megnézni Mátra és Csörgő-patak

Csövestönkű fenyőtinóru

A csövestönkű fenyőtinóru (Suillus cavipes) a gyűrűstinórufélék családjába tartozó, vörösfenyővel gyökérkapcsolt, ehető gombafaj.

Megnézni Mátra és Csövestönkű fenyőtinóru

Csőrös sás

A csőrös sás (Carex rostrata) a palkafélék (Cyperaceae) családjába tartozó növényfaj.

Megnézni Mátra és Csőrös sás

Csenkesz

''Festuca agostini'' ''Festuca brevipila'' ''Festuca lachenalii''; az első példány ''Festuca myuros'' ''Festuca procumbens''; a második példány ''Festuca rigida''; az első példány ''Festuca scabrella'' ''Festuca sciuroides''; az első példány ''Festuca spadicea'' ''Festuca tenuifolia'' A csenkesz (Festuca) az egyszikűek (Liliopsida) osztályának perjevirágúak (Poales) rendjébe, ezen belül a perjefélék (Poaceae) családjába tartozó nemzetség.

Megnézni Mátra és Csenkesz

Csepregi Imre

Csepregi Imre János (Makó, 1876. augusztus 29. – Makó, 1954. február 14.) pápai kamarás és prelátus, eleki és makói plébános, szentszéki bíró.

Megnézni Mátra és Csepregi Imre

Csergezán Pál-kilátó

A Csergezán Pál-kilátó egy kilátó Pest vármegyében, a Budai-hegység legmagasabb pontjának számító Nagy-Kopasz csúcsán, Páty, Nagykovácsi és Telki hármas határán.

Megnézni Mátra és Csergezán Pál-kilátó

Cserhát

A Cserhát az Északi-középhegység egyik tagja.

Megnézni Mátra és Cserhát

Csermelyaggóvirág

A csermelyaggóvirág (Tephroseris crispa) a fészkesvirágzatúak (Asterales) rendjébe és az őszirózsafélék (Asteraceae) családjába tartozó faj.

Megnézni Mátra és Csermelyaggóvirág

Csevice-patak

A Csevice-patak a Mátrában ered, Recsk településtől délnyugatra, Heves vármegyében, mintegy 430 méteres tengerszint feletti magasságban.

Megnézni Mátra és Csevice-patak

Csevice-patak (Nógrád vármegye)

A Csevice-patak a Mátrában ered, a Galyatetőtől északkeletre, Nógrád vármegyében, mintegy 470 méteres tengerszint feletti magasságban.

Megnézni Mátra és Csevice-patak (Nógrád vármegye)

Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézet

A HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézet (2019. szeptember 1-jéig a Magyar Tudományos Akadémia Konkoly Thege Miklós Csillagászati Kutatóintézete, 2023.

Megnézni Mátra és Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézet

Csillagőszirózsa

A csillagőszirózsa (Aster amellus) a fészkesvirágzatúak (Asterales) rendjébe, ezen belül az őszirózsafélék (Asteraceae) családjába tartozó, Magyarországon védett faj.

Megnézni Mátra és Csillagőszirózsa

Danka-patak

A Danka-patak a Mátrában ered, Gyöngyöspata város északi határában, Heves vármegyében, mintegy 710 méteres tengerszint feletti magasságban.

Megnézni Mátra és Danka-patak

Darázs-patak

A Darázs-patak a Mátrában ered, Bükkszenterzsébet településtől északra, Heves vármegyében, mintegy 340 méteres tengerszint feletti magasságban.

Megnézni Mátra és Darázs-patak

Darnay család

A Darnay család az egyik legrégibb eredetű magyar nemesi család, amely az Aba nemzetségből származtatja magát.

Megnézni Mátra és Darnay család

Dácit

A dácit a magmás kőzetek egyike.

Megnézni Mátra és Dácit

Dárdás nádtippan

A dárdás nádtippan vagy puha nádtippan (Calamagrostis canescens) az egyszikűek (Liliopsida) osztályának perjevirágúak (Poales) rendjébe, ezen belül a perjefélék (Poaceae) családjába tartozó faj.

Megnézni Mátra és Dárdás nádtippan

Dödölle

A dödölle a magyar konyha egyik tájjellegű, laktató étele.

Megnézni Mátra és Dödölle

Debreceni torma

A debreceni, hólyagos, vagy magyar torma (Armoracia macrocarpa) méteresre is megnövő fehér, keresztesvirágú növény.

Megnézni Mátra és Debreceni torma

Dezsővár

Dezsővár egy mára elpusztult Árpád-kori kisvár a Mátra déli oldalán, Gyöngyössolymos közelében.

Megnézni Mátra és Dezsővár

Diós-patak

A Diós-patak a Mátrában ered, Nógrád vármegyében, mintegy 500 méteres tengerszint feletti magasságban.

Megnézni Mátra és Diós-patak

Dobogó-kő

A Dobogó-kő kiránduló- és üdülőhely, a Visegrádi-hegység legmagasabb hegye, tengerszint feletti magassága 700 méter.

Megnézni Mátra és Dobogó-kő

Dolinka-patak

A Dolinka-patak a Mátrában ered, Nógrád vármegyében, mintegy 190 méteres tengerszint feletti magasságban.

Megnézni Mátra és Dolinka-patak

Domoszló

Domoszló község Heves vármegye Gyöngyösi járásában.

Megnézni Mátra és Domoszló

Domoszlói-patak

A Domoszlói-patak a Mátrában ered, Domoszló településtől északnyugatra, Heves vármegyében, mintegy 500 méteres tengerszint feletti magasságban.

Megnézni Mátra és Domoszlói-patak

Dorogháza

Dorogháza község Nógrád vármegyében, a Bátonyterenyei járásban.

Megnézni Mátra és Dorogháza

Dunamenti Erőmű

A Dunamenti Erőmű 755 MW névleges teljesítményével Magyarország legnagyobb jelenleg üzemelő gáztüzelésű erőműve.

Megnézni Mátra és Dunamenti Erőmű

Eötvös Loránd Geofizikai Intézet

A Magyar Állami Eötvös Loránd Geofizikai Intézet (ELGI) részben önálló gazdálkodású költségvetési kutatóintézet, amelynek célja a Föld, kiemelten Magyarország földtani-geofizikai megismerése.

Megnézni Mátra és Eötvös Loránd Geofizikai Intézet

Ecséd

Ecséd község Heves vármegye Hatvani járásában.

Megnézni Mátra és Ecséd

Egerbakta

Egerbakta község Heves vármegye Egri járásában.

Megnézni Mátra és Egerbakta

Egerszegi Krisztina

Egerszegi Krisztina (Budapest, 1974. augusztus 16. –) A Magyar Szent István-renddel kitüntetett, ötszörös olimpiai-, kétszeres világ-, és kilencszeres Európa-bajnok magyar úszó.

Megnézni Mátra és Egerszegi Krisztina

Egri borrégió

Az Egri borrégió Magyarország hét borrégiójának egyike.

Megnézni Mátra és Egri borrégió

Ensztatit

Az ensztatit a láncszilikátok között a piroxéncsoport gyakoribb tagja, magnézium tartalmú szilikátásvány.

Megnézni Mátra és Ensztatit

Epergyöngyike

Az epergyöngyike, csengőjácint vagy gyöngyjácint (Muscari botryoides) a liliomfélék családjába, azon belül a gyöngyikék (Muscari) nemzetségébe tartozó hagymás évelő növény.

Megnézni Mátra és Epergyöngyike

Erdős sztyepp

Tatár juharos lösztölgyes részlete a Kerecsendi-erdőben. Az erdős sztyepp vagy erdős puszta zonális vegetációja átmenet a teljesen fátlan füves puszta és a zárt erdő között.

Megnézni Mátra és Erdős sztyepp

Erdei borkóró

Az erdei borkóró, galamblevelű borkóró vagy begencs (Thalictrum aquilegiifolium) a boglárkafélék családjába tartozó, 0,5-1,5 m magas erdei növény.

Megnézni Mátra és Erdei borkóró

Erdei díszmolyfélék

Az erdei díszmolyfélék (Amphisbatidae) a valódi lepkék (Glossata) alrendjébe tartozó Gelechioidea öregcsalád egyik, nemrégen elkülönített családja.

Megnézni Mátra és Erdei díszmolyfélék

Erdei holdviola

Az erdei holdviola (Lunaria rediviva) a keresztesvirágúak (Brassicales) rendjébe, ezen belül a káposztafélék (Brassicaceae) családjába tartozó faj.

Megnézni Mátra és Erdei holdviola

Erdei nefelejcs

Az erdei nefelejcs (Myosotis sylvatica) a borágófélék (Boraginaceae) családjába tartozó növényfaj.

Megnézni Mátra és Erdei nefelejcs

Erdei pele

Az erdei pele (Dryomys nitedula) az emlősök (Mammalia) osztályának rágcsálók (Rodentia) rendjébe, ezen belül a pelefélék (Gliridae) vagy (Myoxidae) családjába tartozó faj.

Megnézni Mátra és Erdei pele

Erdei sárgaárvacsalán

Az erdei sárgaárvacsalán (Lamium galeobdolon) az árvacsalánfélék (Lamiaceae) családjának sárgaárvacsalán (Lamiastrum) nemzetségének egyetlen faja.

Megnézni Mátra és Erdei sárgaárvacsalán

Erdei sédbúza

Az erdei sédbúza (Deschampsia flexuosa) az egyszikűek (Liliopsida) osztályának a perjevirágúak (Poales) rendjébe, ezen belül a perjefélék (Poaceae) családjába tartozó faj.

Megnézni Mátra és Erdei sédbúza

Erdei tündérfürt

Az erdei tündérfürt (Aruncus dioicus) a rózsafélék családjába tartozó, Eurázsiában és Észak-Amerikában elterjedt erdei növény.

Megnézni Mátra és Erdei tündérfürt

Erdei varjúköröm

Az erdei varjúköröm vagy erdei raponca (Phyteuma spicatum) a fészkesvirágzatúak (Asterales) rendjébe és a harangvirágfélék (Campanulaceae) családjába tartozó, a Kárpát-medencében is honos faj.

Megnézni Mátra és Erdei varjúköröm

Erzsébet-kilátó

Az Erzsébet-kilátó népszerű kirándulóhely Budapesten.

Megnézni Mátra és Erzsébet-kilátó

Eurázsiai hiúz

Az eurázsiai hiúz (Lynx lynx) az emlősök (Mammalia) osztályának ragadozók (Carnivora) rendjébe, ezen belül a macskafélék (Felidae) családjába tartozó faj.

Megnézni Mátra és Eurázsiai hiúz

Fakürt

A fakürt kürt módjára megszólaltatott egyenes, ívelt vagy pipaszerű kónikus facső.

Megnézni Mátra és Fakürt

Fallóskút

Fallóskút Mátraszentimre egyik településrésze, 1995-ben közel 200 házból állt.

Megnézni Mátra és Fallóskút

Falusi turizmus

150 éves kőrisfasor, Csáfordjánosfa A falusi turizmus a szabadidőnek a megismerés szándékától motivált, rekreációs vagy eü.

Megnézni Mátra és Falusi turizmus

Farkasölő sisakvirág

A farkasölő sisakvirág (Aconitum vulparia) a boglárkafélék családjába tartozó, Európában honos, bükkösökben, sziklaerdőkben élő, mérgező növény.

Megnézni Mátra és Farkasölő sisakvirág

Farkasboroszlán

A farkasboroszlán (Daphne mezereum) a mályvavirágúak (Malvales) rendjébe és a boroszlánfélék (Thymelaeaceae) családjába tartozó, lombhullató, felálló szárú kis cserjefaj.

Megnézni Mátra és Farkasboroszlán

Farkasmály

Farkasmály Gyöngyös városrésze, a város egykori szórakoztató negyede, ahol ma kiépült pincék várják a borkedvelőket.

Megnézni Mátra és Farkasmály

Farkasszőlő

A farkasszőlő vagy négylevelű farkasszőlő (Paris quadrifolia) a zászpafélék (Melanthiaceae) családjának Paris nemzetségébe tartozó növényfaj, a nemzetség legismertebb, legelterjedtebb növénye.

Megnézni Mátra és Farkasszőlő

Fazola Henrik

Fazola Henrik (Fassole, Fassola) (Würzburg, ~1730. – Diósgyőr, 1779. április 18.) lakatosmester, gyártulajdonos, az ipari tőke egyik első képviselője Magyarországon.

Megnézni Mátra és Fazola Henrik

Függő-kői-barlang

A Függő-kői-barlang andezitbarlang, amelyből felső pleisztocén őslénytani és régészeti leletek kerültek elő.

Megnézni Mátra és Függő-kői-barlang

Fürtös bodza

A fürtös bodza (Sambucus racemosa) a pézsmaboglárfélék (Adoxaceae) családjába tartozó cserje.

Megnézni Mátra és Fürtös bodza

Fürtös kőtörőfű

A fürtös kőtörőfű vagy buglyos kőtörőfű (Saxifraga paniculata) a kőtörőfű-virágúak (Saxifragales) rendjébe, ezen belül a kőtörőfűfélék (Saxifragaceae) családjába tartozó, sziklarepedésekben élő virágos növényfaj.

Megnézni Mátra és Fürtös kőtörőfű

Február 8.

Névnapok: Aranka + Arina, Bagamér, Effi, Elfrida, Jáhel, Jakobina, Janek, János, Jeromos, Jutas, Jutocsa, Salamon, Salvador, Szelemér, Zsaklin.

Megnézni Mátra és Február 8.

Fehér acsalapu

A fehér acsalapu (Petasites albus) az őszirózsafélék (Asteraceae) családjának őszirózsaformák (Asteroideae) alcsaládjába tartozó, évelő, lágy szárú növényfaj.

Megnézni Mátra és Fehér acsalapu

Fehér szarvasgomba

A fehér szarvasgomba (Choiromyces meandriformis) a szarvasgombafélék családjába tartozó, Európában honos, savanyú talajú hegyvidéki erdőkben élő, ehető gombafaj.

Megnézni Mátra és Fehér szarvasgomba

Fekete áfonya

A fekete áfonya (Vaccinium myrtillus) a hangafélék (Ericaceae) családjába tartozó gyümölcstermő növény.

Megnézni Mátra és Fekete áfonya

Fekete kökörcsin

A fekete kökörcsin (Pulsatilla pratensis subsp. nigricans) a boglárkafélék (Ranunculaceae) családjába tartozó mezei kökörcsin (Pulsatilla pratensis) egyik alfaja, illetve egyes szerzők szerint önálló faj (Pulsatilla nigricans).

Megnézni Mátra és Fekete kökörcsin

Felálló iszalag

A felálló iszalag (Clematis recta) a boglárkavirágúak (Ranunculales) rendjébe, ezen belül a boglárkafélék (Ranunculaceae) családjába tartozó faj.

Megnézni Mátra és Felálló iszalag

Feldebrő

Feldebrő (szlovákul Debrov) község Heves vármegyében, az Egri járásban.

Megnézni Mátra és Feldebrő

Felső-Magyarország

Közép-Európa 1572-ben Közép-Európa 1683-ban Felső-Magyarország vagy Felföld a történelmi Magyar Királyság északi, magasabban elterülő területeinek neve volt a 19. századig, amikortól e neveket fokozatosan kiszorította a Felvidék elnevezés.

Megnézni Mátra és Felső-Magyarország

Fiktív helynevek Magyarországon

A köznapi nyelvben született fantázia településnevek vagy létező helységek, falvak, városok közkeletű tréfás, szatirikus elnevezései, melyek egy része sértő az ott lakók számára.

Megnézni Mátra és Fiktív helynevek Magyarországon

Folyóvízi sapkacsiga

A folyóvízi sapkacsiga (Ancylus fluviatilis) Európában és környékén elterjedt vízicsigafaj.

Megnézni Mátra és Folyóvízi sapkacsiga

Futák-nőszőfű

A Futák-nőszőfű (Epipactis futakii) a kosborfélék családjába tartozó, Magyarországon védett növényfaj.

Megnézni Mátra és Futák-nőszőfű

Galya-kilátó

A Galya-kilátó (korábbi nevén Péter hegyese-kilátó) a Galya-tető egyik csúcsán, a 960 méter magas Péter hegyesén áll, az Országos Kéktúra útvonalán található, mely az ország legmagasabban álló, kifejezetten e célból épült kilátója.

Megnézni Mátra és Galya-kilátó

Galya-patak

A Galya-patak a Mátrában ered, Mátraalmás délkeleti határában, Nógrád vármegyében, mintegy 830 méteres tengerszint feletti magasságban.

Megnézni Mátra és Galya-patak

Galya-tető

Galya-tető hegycsúcs a Mátrában, Magyarország 3. legmagasabb hegycsúcsa az ugyancsak mátrai Kékes és Hidas-bérc után, magassága 964 méter a tengerszint felett.

Megnézni Mátra és Galya-tető

Galyatető

Galyatető országos hírű magaslati üdülőhely a Mátrában, Mátraszentimre egyik településrésze.

Megnézni Mátra és Galyatető

Gömbös kövirózsa

A gömbös kövirózsa vagy sárga-kövirózsa (Sempervivum globiferum) a kőtörőfű-virágúak (Saxifragales) rendjébe, ezen belül a varjúhájfélék (Crassulaceae) családjába és a fáskövirózsa-formák (Sempervivoideae) alcsaládjába tartozó faj.

Megnézni Mátra és Gömbös kövirózsa

Germanus Gyula

'''Germanus Gyula''' emléktáblája egykori lakhelyén(Budapest, V., Petőfi tér 3-5.) Germanus Gyula (Budapest, 1884. november 6. – Budapest, 1979. november 7.) felvett nevén Julius Abdulkerim Germanus (عبد الكريمجرمانوس), nemzetközi hírű magyar orientalista, arab nyelvészeti, kultúrtörténeti író, irodalmár, nyelvész, történész, országgyűlési képviselő, több arab nemzeti akadémia tagja.

Megnézni Mátra és Germanus Gyula

Guckler Károly-kilátó

A kilátó 2023 októberében A Guckler Károly-kilátó a Budai-hegységben, Budapest II. és III. kerületének határán, a Hármashatár-hegy 495 méter magas csúcsán áll.

Megnézni Mátra és Guckler Károly-kilátó

Gumós macskahere

A gumós macskahere (Phlomis tuberosa) az ajakosvirágúak (Lamiales) rendjébe és az árvacsalánfélék (Lamiaceae) családjába tartozó faj.

Megnézni Mátra és Gumós macskahere

Guthy Böske

Guthy Böske (Weiner Györgyné, Siró Györgyné Guttmann Erzsébet) (Budapest, Terézváros, 1901. április 12. – USA, 1959) magyar emigráns újságíró, divatikon.

Megnézni Mátra és Guthy Böske

Gyíkhagyma

A gyíkhagyma (Allium angulosum) az egyszikűek (Liliopsida) osztályának a spárgavirágúak (Asparagales) rendjébe, ezen belül a amarilliszfélék (Amaryllidaceae) családjába tartozó faj.

Megnézni Mátra és Gyíkhagyma

Gyöngyös (település)

Gyöngyös város Heves vármegyében, a Gyöngyösi járás székhelye.

Megnézni Mátra és Gyöngyös (település)

Gyöngyös-patak (Gyöngyös)

A Gyöngyös-patak a Mátra aljában ered, Gyöngyös város nyugati határában, a Gyöngyös-Rédei-víztárolóból, amely a Tarján-patak és a Toka-patak összefolyásának vizét duzzasztja fel Heves vármegyében, mintegy 320 méteres tengerszint feletti magasságban.

Megnézni Mátra és Gyöngyös-patak (Gyöngyös)

Gyöngyösoroszi

Gyöngyösoroszi község Heves vármegye Gyöngyösi járásában.

Megnézni Mátra és Gyöngyösoroszi

Gyöngyöspata

Gyöngyöspata város Heves vármegye Gyöngyösi járásában.

Megnézni Mátra és Gyöngyöspata

Gyöngyöspatai vár

A gyöngyöspatai vár egy mára elpusztult kora Árpád-kori nemzetségfői erődítés Gyöngyöspata közelében, a Mátra déli oldalán.

Megnézni Mátra és Gyöngyöspatai vár

Gyöngyössolymos

Gyöngyössolymos község Heves vármegye Gyöngyösi járásában.

Megnézni Mátra és Gyöngyössolymos

Gyöngyössolymos–Óvár

Gyöngyössolymos-Óvár kis területű, mára elpusztult Árpád-kori erősség a Mátra déli lejtőjén, Gyöngyössolymos határában.

Megnézni Mátra és Gyöngyössolymos–Óvár

Gyöngyöstarján

Gyöngyöstarján község Heves vármegye Gyöngyösi járásában.

Megnézni Mátra és Gyöngyöstarján

Gyöngyvessző

A gyöngyvessző (Spiraea) a kétszikűek (Magnoliopsida) osztályának a rózsavirágúak (Rosales) rendjéhez, ezen belül a rózsafélék (Rosaceae) családjához tartozó nemzetség.

Megnézni Mátra és Gyöngyvessző

Györke-patak

A Györke-patak a Mátrában ered, Recsk településtől délre, Heves vármegyében, mintegy 440 méteres tengerszint feletti magasságban.

Megnézni Mátra és Györke-patak

Gyepes-patak

A Gyepes-patak a Mátrától északkeletre ered, Járdánházától délnyugati irányban több kisebb vízfolyás összefolyásából.

Megnézni Mátra és Gyepes-patak

Gyepi béka

A gyepi béka (Rana temporaria) a kétéltűek (Amphibia) osztályába a békák (Anura) rendjébe és a valódi békafélék (Ranidae) családjába tartozó rendkívül elterjedt faj.

Megnézni Mátra és Gyepi béka

Gyertyános–tölgyes

gyertyánossá ''(Carpinion betuli)'' alakul A gyertyános–tölgyes Magyarországon a 400 m és 600 m közötti magasságok legjellemzőbb erdőtípusa.

Megnézni Mátra és Gyertyános–tölgyes

Gyula-barlang

A Gyula-barlang az egyik olyan andezitbarlang, amely a Mátra hegységben található.

Megnézni Mátra és Gyula-barlang

Hajnácska

A HajnácskaA Nyelvtudományi Intézet által anyakönyvezhetőnek minősített név magyar eredetű női név, mely a Mátrában található Hajnács-kő hegy nevéből származik.

Megnézni Mátra és Hajnácska

Halvány harangvirág

A halvány harangvirág (Campanula cervicaria) a fészkesvirágzatúak (Asterales) rendjébe, ezen belül a harangvirágfélék (Campanulaceae) családjába tartozó évelő faj.

Megnézni Mátra és Halvány harangvirág

Hanák Kolos

Hanák Kolos (Szurdokpüspöki, 1851. augusztus 23. – Gyöngyös, 1923. december 8.) a Magyar Turista Egyesület egyik megalapítója.

Megnézni Mátra és Hanák Kolos

Hardi Molnár Árpád

Hardi Molnár Árpád (1906 – 1988) repülőgép építő, teljesítményjelvényes pilóta, oktató.

Megnézni Mátra és Hardi Molnár Árpád

Hasznos

Hasznos egykori önálló község, 1984 óta Pásztó városrésze.

Megnézni Mátra és Hasznos

Hasznosi vár

A hasznosi vár falmaradványai. Középen a Kövecses-patak Hasznosi-víztározója, háttérben az Óvár csúcsa (754 m). A hasznosi (cserteri) vár romja a Mátrában, a Pásztóhoz tartozó Hasznos település felett, a Hasznosi-víztározó fölé magasodó 383 m magas sziklacsúcson található.

Megnézni Mátra és Hasznosi vár

Hatvan

Hatvan (németül: Hottwan) város Heves vármegye délnyugati részén, a Hatvani járás székhelye.

Megnézni Mátra és Hatvan

Hatvani kultúra

A hatvani kultúra a korai bronzkor egyik régészeti kultúrája.

Megnézni Mátra és Hatvani kultúra

Havasalji rózsa

A havasalji rózsa (Rosa pendulina) a rózsavirágúak (Rosales) rendjébe, ezen belül a rózsafélék (Rosaceae) családjába tartozó faj.

Megnézni Mátra és Havasalji rózsa

Havasi iszalag

A havasi iszalag (Clematis alpina) a boglárkafélék családjába tartozó, Magyarországon védett növényfaj.

Megnézni Mátra és Havasi iszalag

Havasi tűzlepke

A havasi tűzlepke (Lycaena hippothoe) a boglárkalepke-félék családjába tartozó, Eurázsia mérsékelt övi és sarkvidéki régióiban honos lepkefaj.

Megnézni Mátra és Havasi tűzlepke

Havasi turbolya

A havasi turbolya (Anthriscus nitida) az zellerfélék (Apiaceae) családjába tartozó turbolya (Anthriscus) nemzetség Magyarországon is őshonos évelő faja.

Megnézni Mátra és Havasi turbolya

Hármas halom

Névváltozatatok: hármas hegy, halom-lánczolat (Nagy Iván VI. 274.), hármas tér (Nagy Iván IX. 136.), hármas domb (Nagy Iván VI. 539.), hármasbércz (Thaly Kálmán, VU 1867/18. 215.), hármas szikla (Gudenus I.

Megnézni Mátra és Hármas halom

Hármashatár-hegy

A Hármashatár-hegy a Budai-hegység északi-északkeleti részében az Ördög-árok, a Duna völgye, a Solymári-völgy és a Pesthidegkúti-medence között elhelyezkedő rögcsoport központi, 495 méter magas orma.

Megnézni Mátra és Hármashatár-hegy

Hérics

A hérics (Adonis) a boglárkafélék családjába tartozó növénynemzetség.

Megnézni Mátra és Hérics

Hegy-völgyi szél

A hegy-völgyi szél a helyi szelek egy típusa, mely hegyvidékeken alakul ki, naponta váltakozó irányban.

Megnézni Mátra és Hegy-völgyi szél

Hegyi kakukkfű

A hegyi kakukkfű (Thymus pulegioides), más néven kisvirágú kakukkfű,Rudi Beiser: Teák gyógynövényekből és gyümölcsökből.

Megnézni Mátra és Hegyi kakukkfű

Hegyi pajzsika

A hegyi pajzsika (Dryopteris expansa) a pajzsikafélék (Dryopteridaceae) családjába tartozó, Magyarországon védett növényfaj.

Megnézni Mátra és Hegyi pajzsika

Hegyi szirtipáfrány

A hegyi szirtipáfrány vagy északi szirtipáfrány (Woodsia ilvensis) szilikátos sziklák repedéseiben, sziklagyepeiben élő kis termetű páfrányfaj.

Megnézni Mátra és Hegyi szirtipáfrány

Hegyközségek listája

Hegyközségek listája borvidékek szerint.

Megnézni Mátra és Hegyközségek listája

Heves vármegye

Heves vármegye, 1950 és 2022 között Heves megye (németül: Komitat Hewesch, szlovákul: Hevešská župa) közigazgatási egység Magyarország északkeleti részében, az észak-magyarországi régióban.

Megnézni Mátra és Heves vármegye

Heves vármegye története

Heves vármegye (németül: Komitat Hewesch, latinul: Comitatus Hevesiensis) közigazgatási egység volt a Magyar Királyság középső részén.

Megnézni Mátra és Heves vármegye története

Hevesaranyos

Hevesaranyos község Heves vármegye Egri járásában.

Megnézni Mátra és Hevesaranyos

Heves–Borsodi-dombság

A Heves–Borsodi-dombság a Mátrától északra, a Bükk-hegységtől északnyugatra elterülő földrajzi táj.

Megnézni Mátra és Heves–Borsodi-dombság

Hevesi Füves Puszták Tájvédelmi Körzet

A 8 199 hektár területen fekvő Hevesi Füves Puszták TK a Bükki Nemzeti Park Igazgatóságához tartozó szabadon látogatható terület, mely a Tisza-völgy és a Mátra közt terül el.

Megnézni Mátra és Hevesi Füves Puszták Tájvédelmi Körzet

Hidas-bérc

A Hidas-bérc Magyarország második legmagasabb hegycsúcsa, a Mátrában található, tengerszint feletti magassága az egyes forrásokban más és más: 971, 972, 972,8 vagy kb.

Megnézni Mátra és Hidas-bérc

Hipersztén

A hipersztén a láncszilikátok között a piroxéncsoport leggyakoribb tagja, magnézium és vastartalmú szilikátásvány.

Megnézni Mátra és Hipersztén

Hosszúlevelű buvákfű

A hosszúlevelű buvákfű (Bupleurum longifolium) a zellerfélék családjába tartozó védett növény.

Megnézni Mátra és Hosszúlevelű buvákfű

Huta (egyértelműsítő lap)

* huta, ősi kemencetípus.

Megnézni Mátra és Huta (egyértelműsítő lap)

I. István magyar király

Megnézni Mátra és I. István magyar király

Illatos macskamenta

Az illatos macskamenta (Nepeta cataria) az ajakosvirágúak (Lamiales) rendjébe és az árvacsalánfélék (Lamiaceae) családjába tartozó faj.

Megnézni Mátra és Illatos macskamenta

Ilona-patak

Az Ilona-patak a Mátrában ered, Parád településtől délre, Heves vármegyében, mintegy 610 méteres tengerszint feletti magasságban.

Megnézni Mátra és Ilona-patak

Ilona-völgyi-vízesés

Az Ilona-völgyi-vízesés Magyarország legnagyobb szintkülönbségű természetes zuhataga, a mesterségesen kialakítottak közül pedig csak a Lillafüredi-vízesés magasabb nála.

Megnézni Mátra és Ilona-völgyi-vízesés

Inczédy Tamás

Inczédy Tamás (Eger, 1982. július 9. –) magyar író.

Megnézni Mátra és Inczédy Tamás

Istállós-kő

Kilátás Az Istállós-kő egy hegy, a Bükk-vidék harmadik legmagasabb pontja, 958,1 méterével Magyarország 7. legmagasabb hegycsúcsa.

Megnézni Mátra és Istállós-kő

Iszapgyopár

Az iszapgyopár (Gnaphalium uliginosum) az őszirózsafélék (Asteraceae) családjába tartozó növényfaj.

Megnézni Mátra és Iszapgyopár

Iványi-patak

Az Iványi-patak a Mátrában ered, Mátraterenyétől déli irányban, Nógrád vármegyében, mintegy 470 méteres tengerszint feletti magasságban.

Megnézni Mátra és Iványi-patak

Jajrózsa

A jajrózsa (Rosa spinosissima) a rózsafélék (Rosaceae) családjába és a Rosoidaea alcsaládjába tartozó növény.

Megnézni Mátra és Jajrózsa

Janka-tarsóka

A Janka-tarsóka (Thlaspi jankae) a keresztesvirágúak rendjének, káposztafélék osztályának, tarsóka nemzetségébe tartozó endemikus növényfaj.

Megnézni Mátra és Janka-tarsóka

Járóföld (televíziós sorozat)

A Járóföld színes, 24 részes magyar ismeretterjesztő filmsorozat, ami 1996–1997-ben futott először a Magyar Televízió műsorán.

Megnézni Mátra és Járóföld (televíziós sorozat)

Jobbágyi

Jobbágyi község Nógrád vármegyében, a Pásztói járásban.

Megnézni Mátra és Jobbágyi

Kalapat-hegyi kilátó

A Kalapat-hegyi kilátó, más néven Millenniumi kilátó az ezredfordulón épült.

Megnézni Mátra és Kalapat-hegyi kilátó

Kanázsvár

Kanázsvár várrom a Mátrában, Mátraderecskétől délre.

Megnézni Mátra és Kanázsvár

Kapcsos korpafű

A kapcsos korpafű (Lycopodium clavatum) kis termetű évelő növény, a korpafüvek törzsének egyik legelterjedtebb faja.

Megnézni Mátra és Kapcsos korpafű

Karácsond

Karácsond község Heves vármegyében, a Gyöngyösi járásban.

Megnézni Mátra és Karácsond

Karátson Dávid

Karátson Dávid (Budapest, 1964. december 16. –) magyar geográfus, vulkanológus, tanszékvezető egyetemi tanár, az Országos Doktori Tanács tagja, aZ MTA doktora (2008).

Megnézni Mátra és Karátson Dávid

Karcsú gömböskosbor

A karcsú gömböskosbor (Traunsteinera globosa) a kosborfélék családjába tartozó, Európa hegyi rétjein élő, Magyarországon fokozottan védett növényfaj.

Megnézni Mátra és Karcsú gömböskosbor

Kazár (település)

Kazár község Nógrád vármegyében, a Salgótarjáni járásban.

Megnézni Mátra és Kazár (település)

Kál-Kápolna–Kisújszállás-vasútvonal

| Az Alföldet átszelő Kál-Kápolna–Kisújszállás vasútvonal a MÁV 102-es számú, egyvágányú, nem villamosított mellékvonala.

Megnézni Mátra és Kál-Kápolna–Kisújszállás-vasútvonal

Kárpát-medence

A Kárpát-medence a Kárpátok, az Alpok és a Dinári-hegység vonulatai által körbevett nagy kiterjedésű medence Közép-Európában.

Megnézni Mátra és Kárpát-medence

Kárpáti sziklacsiga

A kárpáti sziklacsiga vagy sávos csiga (Chilostoma faustina) a Kárpátokban és a környező középhegységekben honos szárazföldi csigafaj.

Megnézni Mátra és Kárpáti sziklacsiga

Kékes

A Kékes Magyarország legmagasabb hegycsúcsa.

Megnézni Mátra és Kékes

Kékes (egyértelműsítő lap)

* Kékes vagy Kékes tető, a Mátra és Magyarország legmagasabb pontja.

Megnézni Mátra és Kékes (egyértelműsítő lap)

Kékestető (település)

Kékestető Heves vármegyében, Gyöngyös város egyik településrésze.

Megnézni Mátra és Kékestető (település)

Kékestetői tévétorony

A Kékestetői tévétorony 1981-ben épült tévétorony a Kékes 1014 m magas csúcsán.

Megnézni Mátra és Kékestetői tévétorony

Kétlaki macskagyökér

A kétlaki macskagyökér (Valeriana dioica) a mácsonyavirágúak rendjébe és a loncfélék (Caprifoliaceae) családjába tartozó növényfaj.

Megnézni Mátra és Kétlaki macskagyökér

Kétlevelű árnyékvirág

'''Kétlevelű árnyékvirág''' ''(Maianthemum bifolium)'' virága A kétlevelű árnyékvirág (Maianthemum bifolium) a spárgavirágúak (Asparagales) rendjében a spárgafélék (Asparagaceae) családjába tartozó árnyékvirág növénynemzetség egyetlen, Magyarországon is honos faja — gyakran közönségesen csak árnyékvirágnak nevezik.

Megnézni Mátra és Kétlevelű árnyékvirág

Körösnagyharsány–Vésztő–Gyoma-vasútvonal

| A Körösnagyharsány–Vésztő–Gyoma-vasútvonal a MÁV 127-es számú egyvágányú, nem villamosított 84 km hosszú mellékvonala.

Megnézni Mátra és Körösnagyharsány–Vésztő–Gyoma-vasútvonal

Köszörű-patak (Magyarország)

A Köszörű-patak a Mátrában ered, Parádsasvár településtől délkeletre, Heves vármegyében, mintegy 420 méteres tengerszint feletti magasságban.

Megnézni Mátra és Köszörű-patak (Magyarország)

Kötőjel (magyar helyesírás)

Ez a szócikk a kötőjelnek a magyar helyesírásban való szerepét ismerteti.

Megnézni Mátra és Kötőjel (magyar helyesírás)

Kövecses-patak

A patak eredeti medre a tározó megépítése előtt. A Kövecses-patak a Mátrában ered, Nógrád vármegyében, mintegy 650 méteres tengerszint feletti magasságban.

Megnézni Mátra és Kövecses-patak

Köves-patak

A Köves-patak a Mátrában ered, Parád-Parádóhuta településrésztől délre, Heves vármegyében, mintegy 580 méteres tengerszint feletti magasságban.

Megnézni Mátra és Köves-patak

Kövi fodorka

Kövi fodorka A kövi fodorka (Asplenium ruta-muraria), Magyarországon honos örökzöld páfrányfaj, sziklagyepekben, erdőkben, falakon találhatjuk meg, a mészkő alapkőzetet kedveli.

Megnézni Mátra és Kövi fodorka

Közönséges aranyvessző

A közönséges aranyvessző vagy erdei aranyvessző vagy egyszerűen aranyvessző (Solidago virgaurea, Solidago virga-aurea) az őszirózsafélék családjának őszirózsaformák alcsaládjába tartozó évelő növény.

Megnézni Mátra és Közönséges aranyvessző

Közönséges jegenyefenyő

A közönséges jegenyefenyő térhódítása Európában (német szöveggel) ''Abies alba'' A közönséges jegenyefenyő (Abies alba) Európa hegyvidékeinek erdőalkotó fája; a legnagyobb termetű európai fenyő.

Megnézni Mátra és Közönséges jegenyefenyő

Közönséges kígyónyelv

A közönséges kígyónyelv (Ophioglossum vulgatum) az ősharasztok (Psilotopsida) osztályának a kígyónyelvpáfrányok (Ophioglossales) rendjébe, ezen belül a kígyónyelvfélék (Ophioglossocaceae) családjába tartozó faj.

Megnézni Mátra és Közönséges kígyónyelv

Közönséges palástfű

A közönséges palástfű (Alchemilla monticola) az Alchemilla nemzetség típusfaja.

Megnézni Mátra és Közönséges palástfű

Köznévi utótag nélküli földrajzi nevek listája

A földrajzi nevek jelentős része magában foglal egy olyan földrajzi köznevet, amely megadja, melyik típusról van szó (tó, folyó, hegység, sziget stb.), például Velencei-tó, Szabadság-hegy, Csepel-sziget, l.

Megnézni Mátra és Köznévi utótag nélküli földrajzi nevek listája

Külső-Mérges-patak

A Külső-Mérges-patak a Mátrában ered, Gyöngyös város keleti határában, Heves vármegyében, mintegy 330 méteres tengerszint feletti magasságban.

Megnézni Mátra és Külső-Mérges-patak

Kürti-patak

A Kürti-patak a Mátrában ered, Mátraderecske településtől északra, Heves vármegyében, mintegy 250 méteres tengerszint feletti magasságban.

Megnézni Mátra és Kürti-patak

Kelet-cserháti Tájvédelmi Körzet

A Kelet-cserháti Tájvédelmi Körzet területe 6916 hektár, ebből fokozottan védett 493 hektár.

Megnézni Mátra és Kelet-cserháti Tájvédelmi Körzet

Keleti gyöngyházlepke

A keleti gyöngyházlepke (Argynnis laodice), a rovarok (Insecta) osztályába, a lepkék (Lepidoptera) rendjébe, és a tarkalepkefélék (Nymphalidae) családjába tartozó európai faj, a gyöngyházlepkék parafiletikus csoportjának tagja.

Megnézni Mátra és Keleti gyöngyházlepke

Keleti mustárlepke

A keleti mustárlepke (Leptidea morsei) Kelet-Európában és a Távol-Keleten honos, a fehérlepkékhez tartozó lepkefaj.

Megnézni Mátra és Keleti mustárlepke

Kempingek listája Magyarországon

Zárójelben a kempingek száma van feltüntetve.

Megnézni Mátra és Kempingek listája Magyarországon

Kerecsend

Kerecsend község Heves vármegyében, az Egri járásban.

Megnézni Mátra és Kerecsend

Kerekesházy József

Kerekesházy József, Kerekess (Budapest, 1912. április 4. – Bécs, 2003. augusztus 12.) író, történész.

Megnézni Mátra és Kerekesházy József

Kereklevelű kapotnyak

A kereklevelű kapotnyak (Asarum europaeum) a farkasalmafélék (Aristolochiaceae) családjába tartozó, örökzöld évelő növény.

Megnézni Mátra és Kereklevelű kapotnyak

Keserű kakukktorma

A keserű kakukktorma (Cardamine amara) a keresztesvirágúak (Brassicales) rendjébe, ezen belül a káposztafélék (Brassicaceae) családjába tartozó faj.

Megnézni Mátra és Keserű kakukktorma

Keskenyajkú nőszőfű

A keskenyajkú nőszőfű (Epipactis neglecta) a kosborfélék családjába tartozó, Magyarországon védett vadvirág.

Megnézni Mátra és Keskenyajkú nőszőfű

Keskenylevelű gyapjúsás

A keskenylevelű gyapjúsás (Eriophorum angustifolium) a sásfélék (palkafélék) családjába tartozó védett növény.

Megnézni Mátra és Keskenylevelű gyapjúsás

Kis meténg

A kis meténg (Vinca minor) a meténgfélék (Apocynaceae) családjába tartozó növényfaj.

Megnézni Mátra és Kis meténg

Kisújszállás–Dévaványa–Gyoma-vasútvonal

| Az egykori Kisújszállás–Dévaványa–Gyoma-vasútvonal a Tiszántúlon húzódott, a máig üzemelő folytatása volt.

Megnézni Mátra és Kisújszállás–Dévaványa–Gyoma-vasútvonal

Kisbolygók listája (37001–37500)

Ezen a lapon a sorszámmal rendelkező kisbolygók listájának egy részlete található.

Megnézni Mátra és Kisbolygók listája (37001–37500)

Kisfüzes

Kisfüzes község Heves vármegye Pétervásárai járásában.

Megnézni Mátra és Kisfüzes

Kisnána

Kisnána község Heves vármegye Gyöngyösi járásában.

Megnézni Mátra és Kisnána

Kisnánai vár

A kisnánai vár, a Mátra-vidék egyik kimagasló látványossága Heves vármegye Gyöngyösi járásában, Kisnána mellett áll.

Megnézni Mátra és Kisnánai vár

Kistelek

Kistelek város Csongrád-Csanád vármegye Kisteleki járásának székvárosa.

Megnézni Mátra és Kistelek

Kisterenye

Kisterenye (szlovákul Malá Tereňa) a Mátra hegységtől északnyugatra, a Cserháttól keletre található Bátonyterenye legészakibb fekvésű városrésze, korábban önálló község.

Megnézni Mátra és Kisterenye

Kisterenye–Kál-Kápolna-vasútvonal

| A Kisterenye-Kál-Kápolna vasútvonal a MÁV 84-es számú, egyvágányú, nem villamosított, 55 km hosszú mellékvonala.

Megnézni Mátra és Kisterenye–Kál-Kápolna-vasútvonal

Kisvirágú hunyor

A kisvirágú hunyor (Helleborus dumetorum) a boglárkavirágúak (Ranunculales) rendjébe, ezen belül a boglárkafélék (Ranunculaceae) családjába tartozó faj.

Megnézni Mátra és Kisvirágú hunyor

Koch Sándor Ásványgyűjtemény

A Koch Sándor Ásványgyűjtemény a Szegedi Tudományegyetemen található kiemelkedő értékű közgyűjtemény.

Megnézni Mátra és Koch Sándor Ásványgyűjtemény

Kornistárnics

A kornistárnics, más néven tüdőtárnics (Gentiana pneumonanthe) a kétszikűek (Magnoliopsida) osztályának a tárnicsvirágúak (Gentianales) rendjébe, ezen belül a tárnicsfélék (Gentianaceae) családjába tartozó faj.

Megnézni Mátra és Kornistárnics

Kozmáry-kilátó

Kozmáry-kilátó tábla A Kozmáry-kilátó a Mátra hegységben, Mátrafüred közelében található.

Megnézni Mátra és Kozmáry-kilátó

Kretenizmus

A kretenizmus a pajzsmirigy csökkent működésekor (hypothyreosis) vagy a működés teljes kiesésekor kifejlődő kórkép.

Megnézni Mátra és Kretenizmus

Kulin György

Kulin György (Nagyszalonta, 1905. január 28. – Budapest, 1989. április 22.) magyar csillagász, számos kisbolygó és egy üstökös felfedezője, a csillagászat fáradhatatlan népszerűsítője; talán túlzás nélkül tekinthető a magyar amatőrcsillagászat atyjának.

Megnézni Mátra és Kulin György

Kulin György által felfedezett égitestek listája

A Svábhegyi Asztrofizikai Obszervatórium Heyde-Zeiss gyártmányú főműszere Kulin György 1935 és 1947 között volt a budapesti Svábhegyi Csillagvizsgáló munkatársa.

Megnézni Mátra és Kulin György által felfedezett égitestek listája

Kyjatice-kultúra

A Kyjatice-kultúra (vagy: kiétei kultúra, szlovákul: Kyjatická kultúra; lengyelül: Kultura kyjaticka) a délkeleti urnamezős kultúrák közé tartozik.

Megnézni Mátra és Kyjatice-kultúra

Lajosháza

Lajosháza Gyöngyössolymos községhez tartozó kedvelt üdülő és kirándulóhely a Mátrában.

Megnézni Mátra és Lajosháza

Lampionvirág

A lampionvirág (Alkekengi officinarum korábban: Physalis alkekengi) a burgonyavirágúak (Solanales) rendjébe és a burgonyafélék (Solanaceae) családjába tartozó faj.

Megnézni Mátra és Lampionvirág

Lápi békabuzogány

A lápi békabuzogány (Sparganium natans) a gyékényfélék családjába tartozó, sekély vízben, mocsarakban élő növényfaj.

Megnézni Mátra és Lápi békabuzogány

Lápos réti talaj

A lápos réti talaj talajgenetikai szempontból a réti talajok, diagnosztikai alapon a mezőségi talajok osztályán belül azoknak a talajféleségeknek a jelölése, amelyek kialakulásában döntő szerepet játszik az erőteljes túlnedvesedésnek való állandó vagy közel állandó kitettség (vízborítottság vagy közeli talajvíz), de a láptalajoktól eltérően a tőzegképződés folyamata nem indult meg.

Megnézni Mátra és Lápos réti talaj

Lőrinci (Magyarország)

Lőrinci Heves vármegye nyugati részén fekvő város, a Hatvani járásban.

Megnézni Mátra és Lőrinci (Magyarország)

Lednek

''Lathyrus angulatus'' ''Lathyrus aureus'' ''Lathyrus bauhinii'' ''Lathyrus clymenum'' ''Lathyrus grandiflorus'' ''Lathyrus heterophyllus'' ''Lathyrus japonicus'' ''Lathyrus laxiflorus'' ''Lathyrus linifolius'' ''Lathyrus niger'' ''Lathyrus vernus'' A lednek (Lathyrus) a hüvelyesek (Fabales) rendjébe, ezen belül a pillangósvirágúak (Fabaceae) családjába tartozó nemzetség.

Megnézni Mátra és Lednek

Leleszi-patak

A Leleszi-patak a Mátrában ered, Szentdomonkos településtől keletre, Heves vármegyében, mintegy 280 méter tengerszint feletti magasságban.

Megnézni Mátra és Leleszi-patak

Lengyendi-patak

A Lengyendi-patak a Mátrában ered, a Galyatető északnyugati határában, Nógrád vármegyében, mintegy 870 méteres tengerszint feletti magasságban.

Megnézni Mátra és Lengyendi-patak

Lepkék

A lepkék (Lepidoptera) az ízeltlábúak törzsében a rovarok osztályának utolsóként kifejlődött rendje.

Megnézni Mátra és Lepkék

Lila csenkesz

A lila csenkesz (Festuca amethystina) az egyszikűek (Liliopsida) osztályának perjevirágúak (Poales) rendjébe, ezen belül a perjefélék (Poaceae) családjába tartozó faj.

Megnézni Mátra és Lila csenkesz

Lilásszárú aggófű

A lilásszárú aggófű vagy kárpáti aggófű (Senecio ovatus) a fészkesvirágzatúak (Asterales) rendjébe és az őszirózsafélék (Asteraceae) családjába tartozó faj.

Megnézni Mátra és Lilásszárú aggófű

Lomnici-csúcs

A Lomnici-csúcs (szlovákul Lomnický štít) a Magas-Tátra egyik legmagasabb és leglátogatottabb hegye Szlovákiában.

Megnézni Mátra és Lomnici-csúcs

Lucernaböde

A lucernaböde (Subcoccinella vigintiquatuorpunctata) viszonylag kis testméretű, átlagosan 3-4 mm testnagyságú, a katicabogár-félék családjának (Coccinellidae) a bödeformák (Epilachninae) alcsaládjába tartozó, növényevő bogárfaj.

Megnézni Mátra és Lucernaböde

Ludas (Magyarország)

Ludas község Heves vármegyében, a Gyöngyösi járásban.

Megnézni Mátra és Ludas (Magyarország)

Lukács Attila

Lukács Attila (Salgótarján, 1968. július 6. – 2012. január 18.) alpin vállalkozó, barlangkutató, hegymászó.

Megnézni Mátra és Lukács Attila

Maconkai-víztározó

A Maconkai-víztározó a Mátra hegység lábánál terül el, Nógrád vármegye legnagyobb felületű állóvize, mely a Zagyva folyón létesült, Bátonyterenye-Maconka és Dorogháza határán.

Megnézni Mátra és Maconkai-víztározó

Madárberkenye

A madárberkenye vagy veres (vörös) berkenye (Sorbus aucuparia) a rózsafélék családjába tartozó berkenye (Sorbus) növénynemzetség egyik faja.

Megnézni Mátra és Madárberkenye

Madárbirscserjés

A madárbirscserjés (Cotoneastro tomentosi-Amelanchieretum Jakucs, 1961), avagy fanyarka-madárbirs cserjés (Cotoneastro-Amelanchieretum) a melegkedvelő szubmediterrán cserjések (Berberidion Br-Bl.) társulástani csoportjának egyik, Magyarországon is elterjedt növénytársulása.

Megnézni Mátra és Madárbirscserjés

Magyar kőhúr

A magyar kőhúr (Minuartia frutescens) a kétszikűek (Magnoliopsida) osztályába a szegfűvirágúak (Caryophyllales) rendjébe, ezen belül a szegfűfélék (Caryophyllaceae) családjába tartozó faj.

Megnézni Mátra és Magyar kőhúr

Magyar tájak (filmsorozat, 1976–1991)

A Magyar tájak színes, 33 részes magyar ismeretterjesztő filmsorozat, ami 1976 és 1991 között futott először a Magyar Televízió műsorán.

Megnézni Mátra és Magyar tájak (filmsorozat, 1976–1991)

Magyar Turista Egyesület

A Magyar Turista Egyesület (MTE) egy magyarországi turista (természetjáró) szövetség volt, amely a 19. század végétől a II. világháború utánig működött.

Megnézni Mátra és Magyar Turista Egyesület

Magyar védelmi rendszerek a második világháborúban

A Magyar Királyság 1939-től 1944-ig több védelmi vonalat, illetve védőállást épített ki az akkori Magyarország területén.

Megnézni Mátra és Magyar védelmi rendszerek a második világháborúban

Magyar zörgőfű

A magyar zörgőfű (Crepis pannonica) az őszirózsafélék családjába tartozó, Magyarországon fokozottan védett növény.

Megnézni Mátra és Magyar zörgőfű

Magyar zergevirág

A magyar zergevirág (Doronicum hungaricum) a kétszikűek (Magnoliopsida) osztályába a fészkesvirágzatúak (Asterales vagy Compositae) rendjébe és az őszirózsafélék (Asteraceae) családjába tartozó faj.

Megnézni Mátra és Magyar zergevirág

Magyar-középhegység

A Magyar-középhegység a Dunántúli-középhegység és az Északi-középhegység összefoglaló neve.

Megnézni Mátra és Magyar-középhegység

Magyarország

Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja.

Megnézni Mátra és Magyarország

Magyarország éghajlata

Magyarország éghajlatát közvetlen természeti környezete, a Kárpát-medence keretében célszerű vizsgálni.

Megnézni Mátra és Magyarország éghajlata

Magyarország címere

Magyarország államcímere Magyarország címere (köznapi szóhasználatban: a magyar címer) Magyarország egyik állami jelképe.

Megnézni Mátra és Magyarország címere

Magyarország földrajzi középtájai

Magyarország természetföldrajzi felosztásának középső szintjét adják a középtájak.

Megnézni Mátra és Magyarország földrajzi középtájai

Magyarország földrajzi kistájai

Magyarország földrajzi tájegységeinek beosztását a Magyar Tudományos Akadémia Földrajztudományi Kutatóintézetében dolgozták ki az 1980-as évek második felében; az ezt bemutató kétkötetes könyv 1990-ben jelent meg Marosi Sándor és Somogyi Sándor szerkesztésében.

Megnézni Mátra és Magyarország földrajzi kistájai

Magyarország földtana

Európa áttekintő nagyszerkezeti térképe Magyarország földtana a Kárpát-medence földtanának egy szelete.

Megnézni Mátra és Magyarország földtana

Magyarország legmagasabb építményei

Az alábbi táblázatok tartalmazzák Magyarország jelenlegi, egykori, és tervezett legmagasabb (50 méter feletti) építményeit.

Megnézni Mátra és Magyarország legmagasabb építményei

Magyarország legmagasabb hegyeinek listája

A Kékes, az ország legmagasabb pontja A lista Magyarország legmagasabb hegycsúcsait tartalmazza.

Megnézni Mátra és Magyarország legmagasabb hegyeinek listája

Magyarország növényzete

Magyarország zöld műholdképe Juhász Gyula-emlékfa Makón Szinte Magyarország egész területe a Pannonicum flóratartomány belső részére esik; a flóratartomány határain kívülre csak kis, határszéli területei terjeszkednek.

Megnézni Mátra és Magyarország növényzete

Magyarország természetes turisztikai zónái

Kategória:Magyarországgal kapcsolatos listák Kategória:Idegenforgalmi fogalmak.

Megnézni Mátra és Magyarország természetes turisztikai zónái

Magyarország természetföldrajza

Magyarország 93 030 km²-es területével Közép-Európá délkeleti régiójában terül el.

Megnézni Mátra és Magyarország természetföldrajza

Magyarország turizmusa

Budapest, Hősök tere A Balaton partja Badacsony hegyével Ez a szócikk Magyarország turizmusát tárgyalja, azon belül Magyarország turisztikai felosztását, a legfontosabb és legjellegzetesebb turisztikai látnivalókat, a magyarországi természetjárás, üdülő- és gyógyturizmus fő jellemzőit, valamint a turistáknak nyújtott szolgáltatások, a szállás, étkezés és közlekedés adottságait.

Megnézni Mátra és Magyarország turizmusa

Magyarország védett természeti értékeinek listája

Ez a lista Magyarország védett természeti értékeit tartalmazza.

Megnézni Mátra és Magyarország védett természeti értékeinek listája

Magyarországi erőművek listája

A Magyarországon található erőművek listája (A vízerőműveket és építésük idejét a Vízerőmű cikk sorolja fel.).

Megnézni Mátra és Magyarországi erőművek listája

Magyarországi kilátók listája

A kilátó vagy kilátótorony olyan építmény, amely lehetővé teszi a kilátót körbevevő, alacsonyabban fekvő tereprészek megszemlélését.

Megnézni Mátra és Magyarországi kilátók listája

Magyarországi szlovákok

A magyarországi szlovákok a mai Magyarország területén lakó szlovák nemzetiség megnevezése.

Megnézni Mátra és Magyarországi szlovákok

Magyarországi turisztikai látnivalók listája

Ez a lista Magyarország ismert turisztikai látnivalóit tartalmazza (műemlékek, természeti értékek, programok).

Megnézni Mátra és Magyarországi turisztikai látnivalók listája

Marcsok János

Marcsok János (Salgótarján, 1950. november 4. –) magyar labdarúgó, nemzeti labdarúgó-játékvezető.

Megnézni Mátra és Marcsok János

Markaz

Markaz község Heves vármegye Gyöngyösi járásában.

Megnézni Mátra és Markaz

Markazi-víztározó

A Markazi-víztározó egy tó a Heves vármegyei Markazon, a Mátra déli lábánál.

Megnézni Mátra és Markazi-víztározó

Matricum flóravidék

A Matricum flóravidék (Ősmátra flóravidék) Pannonicum flóratartomány északi, a Dunakanyar andezit-vonulataitól a Zempléni-hegységig terjedő hegyvidéki területeit felölelő flóravidéke.

Megnézni Mátra és Matricum flóravidék

Mauritz Béla

Mauritz Béla (Kassa, 1881. május 3. – Budapest, 1971. február 15.) petrográfus, mineralógus, egyetemi tanár, a földtudományok doktora, a Magyar Tudományos Akadémia rendes, majd tiszteleti tagja.

Megnézni Mátra és Mauritz Béla

Málnagubacsszitkár

A málnagubacsszitkár avagy üvegszárnyú málnalepke (Pennisetia hylaeiformis.

Megnézni Mátra és Málnagubacsszitkár

Másfélmillió lépés Magyarországon (1979)

A Másfélmillió lépés Magyarországon Rockenbauer Pál nagysikerű gyalogos országjáró ismeretterjesztő televíziós sorozatának első része.

Megnézni Mátra és Másfélmillió lépés Magyarországon (1979)

Mátra 115

A Mátra 115 hosszútávú (124 km) teljesítménytúra a Mátra legmagasabb csúcsain.

Megnézni Mátra és Mátra 115

Mátra Múzeum

A Mátra Múzeum Gyöngyös keleti részén, a Mátra felé vezető 24.

Megnézni Mátra és Mátra Múzeum

Mátraalja

A Mátraalja a Mátra déli előtere.

Megnézni Mátra és Mátraalja

Mátraballa

Mátraballa temetője, háttérben a templommal Mátraballa község Heves vármegye Pétervásárai járásában.

Megnézni Mátra és Mátraballa

Mátraderecske

Mátraderecske község Heves vármegye Pétervásárai járásában.

Megnézni Mátra és Mátraderecske

Mátrafüred

Mátrafüred település Heves vármegyében; a hegyvidéki üdülőhely Gyöngyös része.

Megnézni Mátra és Mátrafüred

Mátraháza

Mátraháza üdülőhely a Mátrában.

Megnézni Mátra és Mátraháza

Mátrai juhar

A mátrai juhar vagy mátrai ősjuhar (Acer campestre var. acuminatilobum) a szappanfavirágúak (Sapindales) rendjébe, ezen belül a szappanfafélék (Sapindaceae) családjába tartozó mezei juhar (Acer campestre) a Mátra környékén előforduló ritka endemikus változata.

Megnézni Mátra és Mátrai juhar

Mátrai képek

A Mátrai képek Kodály Zoltán 1931-ben írt vegyeskari műve, melyben a Mátra környékén gyűjtött népdalokat dolgoz fel.

Megnézni Mátra és Mátrai képek

Mátrai Tájvédelmi Körzet

A Mátra látképe A Mátrai Tájvédelmi Körzet területe 12178,6 hektár, ebből szigorúan védett 2 191 hektár.

Megnézni Mátra és Mátrai Tájvédelmi Körzet

Mátrakeresztes

Mátrakeresztes egykor önálló község a Mátra nyugati hegyvonulatai között, 1984 óta Pásztóhoz tartozik.

Megnézni Mátra és Mátrakeresztes

Mátraszőlős

Mátraszőlős község Nógrád vármegyében, a Pásztói járásban.

Megnézni Mátra és Mátraszőlős

Mátraszentimre

Mátraszentimre község Heves vármegyében, a Gyöngyösi járásban.

Megnézni Mátra és Mátraszentimre

Mátraterenye

Mátraterenye község Nógrád vármegyében, a Bátonyterenyei járásban.

Megnézni Mátra és Mátraterenye

Mátravasút

A Gyöngyösi Állami Erdei Vasút, vagy közismertebb nevén Mátravasút a Mátra hegység déli oldalában haladó erdei vasút, mely a 325-ös számú Gyöngyös-Mátrafüred (6,3 km) és a 324-es számú Gyöngyös–Gyöngyössolymos–Lajosháza–Szalajkaház (13,1 km) szárnyvonalakból áll.

Megnézni Mátra és Mátravasút

Mátraverebély

Mátraverebély község Nógrád vármegyében, a Bátonyterenyei járásban.

Megnézni Mátra és Mátraverebély

Mátraverebélyi római katolikus templom

thumb A Zagyva völgyében, a Cserhát és a Mátra találkozásánál, Mátraverebély északnyugati peremén, a temető melletti dombon emelkedik a monumentális, torony nélküli római katolikus templom, melynek nyugati oldalán egy huszártorony található.

Megnézni Mátra és Mátraverebélyi római katolikus templom

Mátravidéki Erőmű

A Mátravidéki Erőmű (névváltozat: Mátravidéki Hőerőmű) az 1950-es évek Magyarországának egyik legnagyobb és legkorszerűbb széntüzelésű hőerőműve volt Lőrinciben.

Megnézni Mátra és Mátravidéki Erőmű

Méhészet

A méhészet a méhek mesterséges tartását, az általuk gyűjtött és elkészített termékek kinyerését jelenti.

Megnézni Mátra és Méhészet

Méregölő sisakvirág

A méregölő sisakvirág (Aconitum anthora) a boglárkafélék családjába tartozó, Eurázsiában honos, meleg erdőkben, gyepekben élő, mérgező növény.

Megnézni Mátra és Méregölő sisakvirág

Mezei kökörcsin

Fekete kökörcsin ''(P. pratensis'' subsp. ''nigricans'' alfaj) A mezei kökörcsin (Pulsatilla pratensis) a boglárkafélék családjába tartozó növényfaj.

Megnézni Mátra és Mezei kökörcsin

Miklós-patak

A Miklós-patak a Mátrában ered, Recsk településtől délre, Heves vármegyében, mintegy 405 méteres tengerszint feletti magasságban.

Megnézni Mátra és Miklós-patak

Mindszenti-patak

A Mindszenti-patak a Mátrábanban ered, Mátramindszent déli határában, Nógrád vármegyében, mintegy 450 méteres tengerszint feletti magasságban.

Megnézni Mátra és Mindszenti-patak

Mocsári gólyaorr

A mocsári gólyaorr (Geranium palustre) a gólyaorrvirágúak (Geraniales) rendjébe sorolt gólyaorrfélék (Geraniaceae) családjában a névadó gólyaorr (Geranium) nemzetség egyik faja.

Megnézni Mátra és Mocsári gólyaorr

Mocsári kígyófű

A mocsári kígyófű (Triglochin palustris) a kígyófűfélék (Juncaginaceae) családjába tartozó, Eurázsiában és Észak-Amerikában honos, mocsarakban, lápokon, nedves legelőkön élő mérgező növény.

Megnézni Mátra és Mocsári kígyófű

Mocsáry-álkérész

A Mocsáry-álkérész (Rhabdiopteryx hamulata) egy rovar, melyet 2012-ben fokozottan védetté nyilvánítottak, természetvédelmi értéke 100 000 Ft.

Megnézni Mátra és Mocsáry-álkérész

Mogyorósi-kilátó

A Mogyorósi-kilátó Salgótarján közigazgatási határán belül, Rónafalu településrészen, a Medves-fennsík határán elhelyezkedő kilátó.

Megnézni Mátra és Mogyorósi-kilátó

Montán bükkös öv

A montán bükkös öv a mérsékelt öv nedves éghajlatú területének egyik, hegyvidéki területekre jellemző növényzeti öve, a Kárpát-medence egyik alapvető klímazonális öve.

Megnézni Mátra és Montán bükkös öv

Muflon

A muflon (Ovis gmelini) az emlősök (Mammalia) osztályának párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe, ezen belül a tülkösszarvúak (Bovidae) családjába és a kecskeformák (Caprinae) alcsaládjába tartozó faj.

Megnézni Mátra és Muflon

Muharsás

A muharsás (Carex panicea) a perjevirágúak (Poales) rendjébe, a palkafélék (Cyperaceae) családjába és a sás (Carex) nemzetségbe tartozó növényfaj, gyógynövény.

Megnézni Mátra és Muharsás

Muzsikál az erdő

A Muzsikál az erdő a Mátra erdejei köré szerveződő zenei-művészeti fesztivál.

Megnézni Mátra és Muzsikál az erdő

Muzsla (egyértelműsítő lap)

* Muzsla, település Szlovákiában, a Nyitrai kerület Érsekújvári járásában.

Megnézni Mátra és Muzsla (egyértelműsítő lap)

Muzsla-tető vára

A Muzsla-tető vára egy sáncvár a Mátrában, a Gyöngyöshöz tartozó Mátrafüred településrész közelében.

Megnézni Mátra és Muzsla-tető vára

Nagy boroszlánmoly

A nagy boroszlánmoly (Anchinia daphnella) a valódi lepkék (Glossata) alrendjébe tartozó erdei díszmolyfélék (Amphisbatidae) családjának egyik, hazánkban is honos faja.

Megnézni Mátra és Nagy boroszlánmoly

Nagy fémesszarvasbogár

A nagy fémesszarvasbogár (Platycerus caprea) a rovarok (Insecta) osztályának bogarak (Coleoptera) rendjébe, ezen belül a mindenevő bogarak (Polyphaga) alrendjébe és a szarvasbogárfélék (Lucanidae) családjába tartozó faj.

Megnézni Mátra és Nagy fémesszarvasbogár

Nagy völgycsillag

A nagy völgycsillag vagy berki zápóca (Astrantia major) az ernyősvirágzatúak (Apiales) rendjébe, ezen belül a zellerfélék (Apiaceae) családjába tartozó faj.

Megnézni Mátra és Nagy völgycsillag

Nagy-hegyisáska

A Nagy-hegyisáska (Pseudopodisma nagyi) a sáskafélék családjába tartozó, Kelet-Európában honos sáskafaj.

Megnézni Mátra és Nagy-hegyisáska

Nagyút

Nagyút község Heves vármegye Füzesabonyi járásában.

Megnézni Mátra és Nagyút

Nagyezerjófű

A nagyezerjófű vagy nagy ezerjófű vagy kőrislevelű nagyezerjófű (Dictamnus albus) a ruták (Rutales) rendjébe és a rutafélék (Rutaceae) családjába tartozó Dictamnus nemzetség egyetlen faja, a rutafélék családjának egyetlen magyarországi képviselője.

Megnézni Mátra és Nagyezerjófű

Német szöcske

A német szöcske (Rhacocleis germanica) a fürgeszöcskék családjába tartozó, Európában honos szöcskefaj.

Megnézni Mátra és Német szöcske

Néptánc

Néptáncnak nevezzük a nép fogalomkörébe tartozó társadalmi rétegek és csoportok tudatrendszere és esztétikai elvei által meghatározott és a hétköznapitól eltérő mozgásformáját.

Megnézni Mátra és Néptánc

Nógrád vármegye

Nógrád vármegye, 1950 és 2022 között Nógrád megye, közigazgatási egység Magyarország északi részén.

Megnézni Mátra és Nógrád vármegye

Nemti

Nemti község Nógrád vármegyében, a Bátonyterenyei járásban.

Megnézni Mátra és Nemti

Neogradense flórajárás

A Neogradense flórajárás az Északi-középhegységet felölelő Matricum flóravidék északnyugati részének a Felvidékre is átnyúló flórajárása.

Megnézni Mátra és Neogradense flórajárás

Nimfadenevér

A nimfadenevér (Myotis alcathoe) az emlősök (Mammalia) osztályának a denevérek (Chiroptera) rendjéhez, ezen belül a kis denevérek (Microchiroptera) alrendjéhez és a simaorrú denevérek (Vespertilionidae) családjához tartozó faj.

Megnézni Mátra és Nimfadenevér

Normafa

A Normafa, eredetileg Viharbükk népszerű kiránduló- és síelőhely Budapest XII. kerületében a Budai-hegység keleti peremén, a Budai Tájvédelmi Körzet része.

Megnézni Mátra és Normafa

Noszky Jenő (geológus, 1880–1951)

Noszky Jenő (idősebb) (Nagykereskény, 1880. november 3. – Budapest, 1951. március 31.) magyar geológus, paleontológus.

Megnézni Mátra és Noszky Jenő (geológus, 1880–1951)

November 12.

Névnapok: Jónás, Renátó + Aba, Abád, Abagta, Abbás, Abod, Abos, Abosa, Asztrid, Asztrik, Bács, Bacsó, Emil, Emilián, Hamilkár, Hamilton, Hümér, Jozafát, Keresztély, Keresztes, Krisztián, Levente, Líviusz, Martin, Márton, Martos, Renáta, Renátusz, René, Szilvánusz, Tihamér, Dominika.

Megnézni Mátra és November 12.

Nyári hérics

A nyári hérics (Adonis aestivalis) Európában, Észak-Afrikában és Nyugat-Ázsiában elterjedt, a boglárkafélékhez tartozó szántóföldi gyomnövény.

Megnézni Mátra és Nyári hérics

Nyesettvár

Nyesettvár egy mára elpusztult Árpád-kori kisvár a Mátrában, Gyöngyössolymos területén, Galyatető közelében.

Megnézni Mátra és Nyesettvár

Országos Kékkör

Az Országos Kékkör, gyakran egyszerűen csak Kékkör három önálló túraútvonalat (egyúttal jelvényszerző túramozgalmat) – az Országos Kéktúrát, a Rockenbauer Pál Dél-dunántúli Kéktúrát és az Alföldi Kéktúrát – magába foglaló egybefüggő túraútvonal Magyarországon.

Megnézni Mátra és Országos Kékkör

Orvosi lestyán

A lestyán vagy orvosi lestyán (Levisticum officinale) a zellerfélék családjába tartozó évelő fűszer-, és gyógynövény.

Megnézni Mátra és Orvosi lestyán

Otrokocsi Fóris Ferenc

Otrokocsi Fóris Ferenc 1691. november 20-án Franekerbe érkezett, ahol megírta feltűnést keltő Origines Hungaricae című kétkötetes munkáját, amely összehasonlító nyelvészetünkben hosszú ideig kiváló iskolát nyitott meg.

Megnézni Mátra és Otrokocsi Fóris Ferenc

Palócok

A palóc terület a Duna–Tisza közétől, Magyarország közepétől észak felé, délnyugattól északkeletre hosszú vonalban húzódik az Alföld és a magyar–szláv nyelvhatár között.

Megnézni Mátra és Palócok

Pap Károly (ügyvéd)

Pap Károly (Felsőpálfalva, 1829. december 1. – Szécsény, 1900. december 21.) ügyvéd, megyei aljegyző, újságíró, lapszerkesztő.

Megnézni Mátra és Pap Károly (ügyvéd)

Pappenheim-barlang

A Pappenheim-barlang homokkőben és konglomerátumban keletkezett barlang, amely a Cserhátban, Bujákon helyezkedik el.

Megnézni Mátra és Pappenheim-barlang

Parád

Parád nagyközség az Észak-Magyarország régióban, Heves vármegyében, a Pétervásárai járásában.

Megnézni Mátra és Parád

Parádfürdő

Parádfürdő a Heves vármegye Pétervásárai járásában fekvő Parád nagyközség egyik településrésze.

Megnézni Mátra és Parádfürdő

Parádi-Tarna

A Parádi-Tarna a Mátrában ered, Parádsasvár településtől északnyugatra, Heves vármegyében, mintegy 620 méteres tengerszint feletti magasságban.

Megnézni Mátra és Parádi-Tarna

Parádsasvár

Parádsasvár község Heves vármegye Pétervásárai járásában.

Megnézni Mátra és Parádsasvár

Pálosvörösmart

Pálosvörösmart község Heves vármegyében, a Gyöngyösi járásban.

Megnézni Mátra és Pálosvörösmart

Pásztó

Pásztó város Nógrád vármegyében, a Pásztói járás székhelye.

Megnézni Mátra és Pásztó

Pásztói járás

A Pásztói járás Nógrád vármegyéhez tartozó járás Magyarországon, amely 2013-ban jött létre.

Megnézni Mátra és Pásztói járás

Pávafarkú salamonpecsét

A pávafarkú salamonpecsét (Polygonatum verticillatum) az egyszikűek (Liliopsida) osztályának a spárgavirágúak (Asparagales) rendjébe, ezen belül a spárgafélék (Asparagaceae) családjába tartozó, Magyarországon védett faj.

Megnézni Mátra és Pávafarkú salamonpecsét

Pázsitos nőszirom

A pázsitos nőszirom (Iris graminea) a nősziromfélék családjának névadó nemzetségébe tartozó, Magyarországon is honos évelő növényfaj.

Megnézni Mátra és Pázsitos nőszirom

Pécskő

A Pécskő (néha Pécs-kő) egy bazaltcsúcs Nógrád vármegyében.

Megnézni Mátra és Pécskő

Pély

Pély község Heves vármegyében, a Hevesi járásban.

Megnézni Mátra és Pély

Péterváradi harcok

A péterváradi harcok a Bács és Pétervárad közti al-dunai mocsarakban zajlottak.

Megnézni Mátra és Péterváradi harcok

Pétervására

Pétervására város Heves vármegyében; a Pétervásárai járás központja, a vármegye legkisebb városa.

Megnézni Mátra és Pétervására

Pézsmaboglár

A pézsmaboglár (Adoxa moschatellina) a pézsmaboglárfélék (Adoxaceae) család Adoxa nemzetségének egyetlen faja.

Megnézni Mátra és Pézsmaboglár

Pelso-blokk

ókimmériai mozgások hatására összesodródtak, így alakult ki a Kárpát-medence aljzata A Pelso-blokk Magyarország geológiai aljzatát alkotó egységek egyike, a dunántúli-középhegységi egység.

Megnézni Mátra és Pelso-blokk

Piros kígyószisz

A piros kígyószisz (Echium maculatum) a borágófélék (Boraginaceae) családjába tartozó kígyószisz (Echium) nemzetség egyik faja.

Megnézni Mátra és Piros kígyószisz

Piros mécsvirág

A piros mécsvirág (Silene dioica) a szegfűfélék családjába tartozó, erdőszéleken, hegyi réteken, vízpartokon termő, rózsaszín virágú növény.

Megnézni Mátra és Piros mécsvirág

Piroxéncsoport

A piroxének a láncszilikátok (inoszilikátok) csoportjába tartozó ásványok.

Megnézni Mátra és Piroxéncsoport

Piszkés-tető

A Piszkés-tető hegy a Mátra hegységben, tengerszint feletti magassága 944 m (korábbi források szerint 946 m), ezzel a Mátra ötödik, Magyarország 17. legmagasabb hegycsúcsa.

Megnézni Mátra és Piszkés-tető

Piszkéstetői Obszervatórium

A Piszkéstetői Obszervatórium, hivatalos nevén HUN-REN Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézete Piszkéstetői Obszervatóriuma, Magyarország legnagyobb csillagászati megfigyelésekre alkalmas létesítménye.

Megnézni Mátra és Piszkéstetői Obszervatórium

Prónay-kilátó

A Prónay-kilátó a Nógrád vármegyei Romhány és Alsópetény határában, a cserháti Romhányi-hegy Kecske-kő nevű, 421 méteres csúcsán emelkedő turisztikai létesítmény, amely az Ipoly Erdő Zrt.

Megnézni Mátra és Prónay-kilátó

Pukkanó dudafürt

A pukkanó dudafürt (Colutea arborescens) a hüvelyesek (Fabales) rendjébe, ezen belül a pillangósvirágúak (Fabaceae) családjába tartozó növényfaj.

Megnézni Mátra és Pukkanó dudafürt

Puskás-patak

A Puskás-patak a Mátrában ered, Nógrád vármegyében, mintegy 280 méteres tengerszint feletti magasságban.

Megnézni Mátra és Puskás-patak

Pusztamaróti harcok

A pusztamaróti harcok 1526.

Megnézni Mátra és Pusztamaróti harcok

Ratkovszky Ferenc

Ratkovszky Ferenc (Sopron, 1900. május 18. – Budapest, 1965. március 9.) Kossuth-díjas gépészmérnök, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja.

Megnézni Mátra és Ratkovszky Ferenc

Rédei-Nagy-patak

A Rédei-Nagy-patak a Mátrában ered, Gyöngyöspata város északnyugati határában, Heves vármegyében, mintegy 610 méteres tengerszint feletti magasságban.

Megnézni Mátra és Rédei-Nagy-patak

Réti iszalag

A réti iszalag (Clematis integrifolia) a boglárkavirágúak (Ranunculales) rendjébe, ezen belül a boglárkafélék (Ranunculaceae) családjába tartozó faj.

Megnézni Mátra és Réti iszalag

Réti kardvirág

A réti kardvirág (Gladiolus imbricatus) a nősziromfélék (Iridaceae) családjába tartozó kardvirág (Gladiolus) növénynemzetség egyik, Magyarországon védett faja.

Megnézni Mátra és Réti kardvirág

Rózsaszínű nyálkásgomba

A rózsaszínű nyálkásgomba (Gomphidius roseus) a nyálkásgombafélék családjába tartozó, Eurázsiában és Észak-Amerikában honos, fenyvesekben élő, ehető gombafaj.

Megnézni Mátra és Rózsaszínű nyálkásgomba

Recski kényszermunkatábor

A recski kényszermunkatábor a Heves vármegyei Recsk község mellett emelkedő Csákány-kő nevű hegy kőbányája közelében, 1950 októbere és 1953 ősze között, az Államvédelmi Hatóság (ÁVH) által működtetett kényszermunkatábor volt.

Megnézni Mátra és Recski kényszermunkatábor

Rimóc

Rimóc község Nógrád vármegyében, a Szécsényi járásban.

Megnézni Mátra és Rimóc

Sadler-imola

A budai imola vagy Sadler-imola (Centaurea sadleriana) az őszirózsafélék (Asteraceae) családjának katángformák (Cichorioideae) alcsaládjába, a Cardueae (Cynareae) nemzetségcsoportba, a Centaurea vagy imola nemzetségbe tartozó évelő növényfaj.

Megnézni Mátra és Sadler-imola

Salamonpecsét

A salamonpecsét (Polygonatum) az egyszikűek (Monocots) spárgavirágúak (Asparagales) rendjének spárgafélék (Asparagaceae) családjának Nolinoideae alcsaládjába tartozó nemzetség.

Megnézni Mátra és Salamonpecsét

Salgó Rallye

A Salgó Rallye Magyarország egyik legrégebbi, leghíresebb raliversenye.

Megnézni Mátra és Salgó Rallye

Salgó vára

Salgóbánya kicsiny településének közelében, a Medves-fennsík 625 méter magas vulkáni csúcsát koronázza meg Salgó vára.

Megnézni Mátra és Salgó vára

Salgótarján

Salgótarján (/Šalgotarján,, korábbi nevei alapján: Tarján és kicsit később Salgó, korábbi helyesírás szerint: Salgó–Tarján) megyei jogú város Észak-Magyarországon.

Megnézni Mátra és Salgótarján

Salgótarján látnivalói

Salgótarján környékén két várral is találkozunk (Salgó és Somoskő vára).

Megnézni Mátra és Salgótarján látnivalói

Saspáfrány

A saspáfrány (Pteridium aquilinum) a valódi páfrányok (Pteridopsida) osztályának saspáfrányok (Pteridophytes) rendjébe, ezen belül a Dennstaedtiaceae családjába tartozó faj.

Megnézni Mátra és Saspáfrány

Sáfrányos szeklice

A sáfrányos szeklice, más néven olajözön vagy kerti pórsáfrány (Carthamus tinctorius) trópusi afrikai származású, de nálunk is több helyen termesztett, az őszirózsafélék családjába tartozó növény.

Megnézni Mátra és Sáfrányos szeklice

Sámuel magyar király

(Aba) Sámuel (990 (?) – 1044. július 5.) Magyarország harmadik királya, 1041 és 1044 között uralkodott.

Megnézni Mátra és Sámuel magyar király

Sárgahasú unka

A sárgahasú unka (Bombina variegata) a kétéltűek (Amphibia) osztályának békák (Anura) rendjébe, ezen belül az unkafélék (Bombinatoridae) családjába tartozó faj.

Megnézni Mátra és Sárgahasú unka

Sárgászöld virágszöcske

A sárgászöld virágszöcske (Leptophyes boscii) a fürgeszöcskék családjába tartozó, Közép-Európában honos szöcskefaj.

Megnézni Mátra és Sárgászöld virágszöcske

Sás

Csőrös sás A sás (Carex) a perjevirágúak (Poales) rendjébe, a palkafélék (Cyperaceae) családjába tartozó növénynemzetség, a palkafélék legfajgazdagabb nemzetsége.

Megnézni Mátra és Sás

Sástó

A Sástó Magyarország legmagasabban fekvő tava a Mátra hegységben, Gyöngyös külterületén.

Megnézni Mátra és Sástó

Sírjel

A sírjel a sír helyét jelölő és/vagy a halott emlékét őrző tárgy, a legegyszerűbb síremlék.

Megnézni Mátra és Sírjel

Síugrás

A síugrás olyan téli sport, amelyben a síelők lesiklanak a sáncon, majd a végén, a „sáncasztalon” elrugaszkodnak, és megpróbálnak olyan messzire repülni, amennyire csak lehetséges.

Megnézni Mátra és Síugrás

Selymes boglárka

A selymes boglárka (Ranunculus illyricus) a boglárkavirágúak (Ranunculales) rendjébe, ezen belül a boglárkafélék (Ranunculaceae) családjába tartozó faj.

Megnézni Mátra és Selymes boglárka

Sirok

Sirok község Heves vármegye Pétervásárai járásában.

Megnézni Mátra és Sirok

Siroki Nyírjes-tó Természetvédelmi Terület

A Siroki Nyírjes-tó országos jelentőségű, természetvédelem alatt álló mohaláp Sirok község külterületén.

Megnézni Mátra és Siroki Nyírjes-tó Természetvédelmi Terület

Siroki vár

A siroki vár a Mátra északkeleti részén Sirok fő nevezetessége.

Megnézni Mátra és Siroki vár

Sisakvirág

A sisakvirág (Aconitum), ismert még mint a „mérgek királynője”, akonit, farkasfű, a boglárkafélék (Ranunculaceae) rendjébe tartozó, lágy szárú fajokat magába foglaló nemzetség.

Megnézni Mátra és Sisakvirág

Soós Ferenc (tanár)

Soós Ferenc (Miskolc, 1935. április 5. – Miskolc, 2021. június 17.) aranydiplomás tanár, egyetemi adjunktus, természetjáró, túraszervező és -vezető.

Megnézni Mátra és Soós Ferenc (tanár)

Sugárkankalin

A sugárkankalin (Primula elatior) a hangavirágúak (Ericales) rendjébe, ezen belül a kankalinfélék (Primulaceae) családjába tartozó faj.

Megnézni Mátra és Sugárkankalin

Szabó Zoltán (író)

Szabó Zoltán emléktáblája gyermekkori lakhelyén (Budapest XIII. ker., Visegrádi u. 43–45.) Szabó Zoltán (Budapest, 1912. június 5. – Vannes, 1984. augusztus 19.) Baumgarten-díjas magyar író, falukutató, publicista, lap- és könyvszerkesztő, a szociográfiai irodalom klasszikusa, A tardi helyzet és a Cifra nyomorúság című művek szerzője.

Megnézni Mátra és Szabó Zoltán (író)

Szagos párlófű

A szagos párlófű (Agrimonia procera) a rózsafélék (Rosaceae) családjába tartozó évelő gyógynövény.

Megnézni Mátra és Szagos párlófű

Szalajka-patak (Nógrád vármegye)

A Szalajka-patak a Mátrában ered, a Galyatetőtől északkeletre, Nógrád vármegyében, mintegy 500 méteres tengerszint feletti magasságban.

Megnézni Mátra és Szalajka-patak (Nógrád vármegye)

Szalajkaház (Gyöngyössolymos)

A Szalajkaház egy turistaház a Mátrában, közigazgatásilag Gyöngyössolymoshoz tartozik.

Megnézni Mátra és Szalajkaház (Gyöngyössolymos)

Szamár-patak

A Szamár-patak a Mátrában ered, Nógrád vármegyében, mintegy 400 méteres tengerszint feletti magasságban.

Megnézni Mátra és Szamár-patak

Szálkás pajzsika

A szálkás pajzsika tudományos nevén (Dryopteris carthusiana) a pajzsikafélék családjába tartozó védett növény.

Megnézni Mátra és Szálkás pajzsika

Száraz-patak (Gyöngyösoroszi)

A Száraz-patak a Mátrában ered, Gyöngyösoroszi északkeleti határában, Heves vármegyében, mintegy 410 méteres tengerszint feletti magasságban.

Megnézni Mátra és Száraz-patak (Gyöngyösoroszi)

Szártalan bábakalács

A szártalan bábakalács (Carlina acaulis) a fészkesvirágzatúak (Asterales) rendjébe és az őszirózsafélék (Asteraceae) családjába tartozó faj.

Megnézni Mátra és Szártalan bábakalács

Szénbányászat Nógrád megyében

A Nógrád megyei szénbányászat az 1840-es évek és 1990-es évek között működött.

Megnézni Mátra és Szénbányászat Nógrád megyében

Szűcsi

Szűcsi község Heves vármegye Hatvani járásában.

Megnézni Mátra és Szűcsi

Szúcs

Szúcs község Heves vármegye Egri járásában.

Megnézni Mátra és Szúcs

Szürke farkas

A szürke farkas észak-amerikai alfajainak történelmi és jelenlegi elterjedése Farkasszuka A szürke farkas vagy csak egyszerűen farkas (Canis lupus) az emlősök (Mammalia) osztályának ragadozók (Carnivora) rendjébe, ezen belül a kutyafélék (Canidae) családjába tartozó faj.

Megnézni Mátra és Szürke farkas

Szőke-víz-patak

A Szőke-víz-patak a Mátrában ered, Parád-Parádóhuta településrésztől délkeletre, Heves vármegyében, mintegy 710 méteres tengerszint feletti magasságban.

Megnézni Mátra és Szőke-víz-patak

Szőrös szarvasbogár

A szőrös szarvasbogár (Aesalus scarabaeoides) a rovarok (Insecta) osztályának a bogarak (Coleoptera) rendjéhez, ezen belül a mindenevő bogarak (Polyphaga) alrendjéhez és a szarvasbogárfélék (Lucanidae) családjához tartozó faj.

Megnézni Mátra és Szőrös szarvasbogár

Szederjesvár

Szederjesvár egy mára elpusztult Árpád-kori kisvár a Mátra főgerincéhez tartozó Szederjes-tető közelében, Recsk és Kisnána között.

Megnézni Mátra és Szederjesvár

Szent László-tárnics

A Szent László-tárnics vagy kígyótárnics (Gentiana cruciata) a tárnicsfélék (Gentianaceae) családjába tartozó, évelő, őshonos, védett növényfajunk.

Megnézni Mátra és Szent László-tárnics

Szent Márton-templom (Feldebrő)

Feldebrő, XII. sz altemplom, a hazai kora középkori építészet egyik kimagasló, és ritka látnivalója A feldebrői római katolikus plébániatemplom – eredeti formájában – és a nyugati és keleti kereszténység kultúráját ötvöző, egyedülálló építészeti kialakítású altemploma, Magyarország legrégebbi, különleges – 54 alakzatból álló – freskóival, Magyarország 11.

Megnézni Mátra és Szent Márton-templom (Feldebrő)

Szent Mihály-templom (Tar)

thumb thumb A Mátra nyugati szélén, a Zagyva völgyében fekvő Tar község délkeleti oldalán emelkedő dombvonulat peremén áll az erődfallal körülvett,http://kirandulastippek.hu/palocfold/tar-arpad-kori-templom egyhajós, középkori eredetű, Szent Mihálynak szentelt katolikus templom.

Megnézni Mátra és Szent Mihály-templom (Tar)

Szentgyörgyi-patak

A Szentgyörgyi-patak a Mátrától északra ered, Borsodszentgyörgytől délnyugati irányban több kisebb vízfolyás összefolyásából.

Megnézni Mátra és Szentgyörgyi-patak

Szentkúti-patak

A Szentkúti-patak a Mátrában ered, Nógrád vármegyében, mintegy 270 méteres tengerszint feletti magasságban.

Megnézni Mátra és Szentkúti-patak

Szerény tarsza

A szerény tarsza (Isophya modesta) a fürgeszöcskék családjába tartozó, Közép- és Kelet-Európában honos szöcskefaj.

Megnézni Mátra és Szerény tarsza

Szirti sziklaiternye

A szirti sziklaiternye vagy egyszerűen sziklaiternye (Aurinia saxatilis syn. Alyssum saxatile) a káposztafélék (Brassicaceae) családjába tartozó évelő növény.

Megnézni Mátra és Szirti sziklaiternye

Szitnya

A Szitnya (Sitno) a Selmeci-hegység legmagasabb csúcsa Selmecbányától délre, 1009 méter magas.

Megnézni Mátra és Szitnya

Szlovákia címere

Szlovákia nemzeti címere Szlovákia címere a szlovák állam egyik jelképe.

Megnézni Mátra és Szlovákia címere

Szlovákia zászlaja

Szlovákia zászlaja 1939–1945 között A szlovák zászló három egyenlő, vízszintes sávból áll, amelyek a pánszláv színeket átvéve rendre fehér, kék és piros színűek.

Megnézni Mátra és Szlovákia zászlaja

Szokup Lajos

Szokup Lajos (Parád, 1920. – 2017. február 15.) magyar üvegipari szakember, szakpolitikus.

Megnézni Mátra és Szokup Lajos

Szolnoki török kori híd

A 1562-ben Güzeldzse Rüsztem budai pasa (1559-1563) utasítására felépült mintegy 110 m hosszú szolnoki török kori híd volt az első állandó folyami híd a Tiszán és egyben Magyarországon is.

Megnézni Mátra és Szolnoki török kori híd

Szomor-patak

A Szomor-patak a Mátrában ered, Gyöngyösoroszi nyugati határában, Heves vármegyében, mintegy 700 méteres tengerszint feletti magasságban.

Megnézni Mátra és Szomor-patak

Szrogh György

Szrogh György (Csömör, 1915. január 23. – Budapest, 1999. november 29.) állami és Ybl-díjas magyar építész.

Megnézni Mátra és Szrogh György

Szuha

Szuha község Nógrád vármegyében, a Bátonyterenyei járásban.

Megnézni Mátra és Szuha

Szurdokerdő

Hegyi juhar ''(Acer pseudoplatanus)'' Magas kőris ''(Fraxinus excelsior)'' Gímpáfrány ''(Asplenium scolopendrium)'' Sárgaárvacsalán ''(Galeobdolon luteum)'' Díszes vesepáfrány ''(Polystichum setiferum)'' A szurdokerdők a párás, nedves, hűvös völgyek mélyén, erősen kőzettörmelékes felszíneken alakultak ki.

Megnézni Mátra és Szurdokerdő

Szurdokpüspöki

Szurdokpüspöki község Nógrád vármegyében, a Pásztói járásban.

Megnézni Mátra és Szurdokpüspöki

Tar

Tar község Nógrád vármegye Pásztói járásában.

Megnézni Mátra és Tar

Tarján-patak (Gyöngyös)

A Tarján-patak a Mátrában ered, Gyöngyöstarján északnyugati határában, Heves vármegyében, mintegy 470 méteres tengerszint feletti magasságban.

Megnézni Mátra és Tarján-patak (Gyöngyös)

Tarka hegyisáska

A tarka hegyisáska (Podisma pedestris) a sáskafélék családjába tartozó, Eurázsiában honos sáskafaj.

Megnézni Mátra és Tarka hegyisáska

Tarka nőszirom

A tarka nőszirom (Iris variegata) a nősziromfélék családjába tartozó, Magyarországon védett évelő növényfaj.

Megnézni Mátra és Tarka nőszirom

Tarka zsurló

A tarka zsurló (Equisetum variegatum) a zsurlók (Equisetopsida) osztályának valódi zsurlók (Equisetales) rendjébe, ezen belül a zsurlófélék (Equisetaceae) családjába tartozó faj.

Megnézni Mátra és Tarka zsurló

Tarna (patak)

A Tarna forrása az OpenTopoMApt térképen (https://opentopomap.org/#map.

Megnézni Mátra és Tarna (patak)

Tarnaszentmária

Tarnaszentmária község Heves vármegye Egri járásában.

Megnézni Mátra és Tarnaszentmária

Tarnóca-patak

A Tarnóca-patak a Mátrában ered, Nagyút településtől északnyugatra, Heves vármegyében, mintegy 400 méteres tengerszint feletti magasságban.

Megnézni Mátra és Tarnóca-patak

Tavaszi hérics

A tavaszi hérics (Adonis vernalis) a boglárkavirágúak (Ranunculales) rendjéhez, ezen belül a boglárkafélék (Ranunculaceae) családjához tartozó, Magyarországon védett növényfaj.

Megnézni Mátra és Tavaszi hérics

Tél

A ''tél'' a világ legtöbb pontján egyet jelent a hóval A tél a mérsékelt égöv egyik évszaka.

Megnézni Mátra és Tél

Téli zsurló

A téli zsurló (Equisetum hyemale) a zsurlók (Equisetopsida) osztályának valódi zsurlók (Equisetales) rendjébe, ezen belül a zsurlófélék (Equisetaceae) családjába tartozó faj.

Megnézni Mátra és Téli zsurló

Tűzhányó

A vulkánok vagy tűzhányók a Föld felszínének olyan hasadékai, amelyeken a felszínre jut a magma, az asztenoszféra izzó kőzetolvadéka.

Megnézni Mátra és Tűzhányó

Tó-patak

A Tó-patak a Mátrában ered, Ivád településtől délnyugatra, Heves vármegyében, mintegy 220 méteres tengerszint feletti magasságban.

Megnézni Mátra és Tó-patak

Tószeri-patak

A Tószeri-patak a Mátrában ered, Nádújfalu keleti határában, Nógrád vármegyében, mintegy 300 méteres tengerszint feletti magasságban.

Megnézni Mátra és Tószeri-patak

Tót-hegyes

A Tót-hegyes egy hegycsúcs a Mátra hegységben.

Megnézni Mátra és Tót-hegyes

Tölgyaknázó ősmoly

A tölgyaknázó ősmoly a valódi lepkék alrendjébe tartozó félszipókás pillefélék (Eriocraniidae) családjának egyik, hazánkban is előforduló, bár meglehetősen ritka faja.

Megnézni Mátra és Tölgyaknázó ősmoly

Törpe sás

A törpe sás vagy lappangó sás (Carex humilis) az egyszikűek (Liliopsida) osztályának perjevirágúak (Poales) rendjébe, ezen belül a palkafélék (Cyperaceae) családjába tartozó faj.

Megnézni Mátra és Törpe sás

Tündérmolyformák

A Hyposmocoma nem a Hawaii-szigeteken élő fajainak leszármazási vonalai és rokonságuk a nem egyéb fajaival A tündérmolyformák (Cosmopteriginae) a valódi lepkék (Glossata) alrendjébe tartozó tündérmolyfélék (Cosmopterigidae) családjának névadó alcsaládja mintegy 50 nemmel.

Megnézni Mátra és Tündérmolyformák

Tüskegomba

A tüskegomba (Polyporus umbellatus) a likacsosgombafélék családjába tartozó, Eurázsiában és Észak-Amerikában honos, lombos fák korhadó tuskóin, gyökerein élő, ehető gombafaj.

Megnézni Mátra és Tüskegomba

Tőzegpáfrány

A tőzegpáfrány vagy mocsári páfrány (Thelypteris palustris) a harasztok törzsébe, páfrányfélék (Polypodiaceae) családjába tartozó védett növény.

Megnézni Mátra és Tőzegpáfrány

Telérkőzet

Telérkőzeteknek a telérek kőzetanyagát, tehát a telérben települő, a környezetétől eltérő anyagú (más ásványos összetételű, szövetű és/vagy szerkezetű) kőzetet nevezzük.

Megnézni Mátra és Telérkőzet

Temesváry Kriszta

Temesváry Kriszta (Abasár, 1905. augusztus 3. – Szentes, 1988. március 1.) költő, pedagógus.

Megnézni Mátra és Temesváry Kriszta

Termálvizek Magyarországon

A magyar termálvíz Magyarország vízrajzának különleges adottsága, mennyiségileg és minőségileg világméretekben kiemelkedő.

Megnézni Mátra és Termálvizek Magyarországon

Termésréz

A termésréz azon kevés elem közé tartozik, melyek a természetben elemi állapotban megtalálhatók.

Megnézni Mátra és Termésréz

Természeti katasztrófa

A Kőszegi-hegységről lezúduló folyam Kőszegen (2009. június 24.) A természeti katasztrófa természeti okokból bekövetkező olyan esemény, amely emberek vagy egyéb élőlények nagy létszámú csoportjának életkörülményeit hosszabb-rövidebb ideig hirtelen és nagy mértékben, negatív irányban befolyásolja.

Megnézni Mátra és Természeti katasztrófa

Timsó

Timsó (KAl(SO4)2·12H2O) A timsó egyrészt egy konkrét vegyületet, a kálium-alumínium-timsót (alumínium-kálium-szulfát), másrészt a szervetlen vegyületek egy csoportját jelenti.

Megnézni Mátra és Timsó

Tizenkét hónap az erdőn

A 12 hónap az erdőn 1988–1989-ben bemutatott színes, 12 részes magyar természetfilm-sorozat, mely az erdők élővilágát mutatja be januártól decemberig, közben pedig megismertetik a nézőt a korszerű erdő- és vadgazdálkodás eredményeivel és gondjaival is.

Megnézni Mátra és Tizenkét hónap az erdőn

Toka-patak

A Toka-patak a Mátrában ered, Gyöngyösoroszi északnyugati határában, Heves vármegyében, mintegy 760 méteres tengerszint feletti magasságban.

Megnézni Mátra és Toka-patak

Tolnay Klári

Az 1939-es ''Tiszavirág'' című filmben (a fénykép 1938-ban készült) Tolnay Klári (születési neve: Tolnay Rozália) (Budapest, 1914. július 17. – Budapest, 1998. október 27.) kétszeres Kossuth-díjas magyar színésznő, érdemes és kiváló művész, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja.

Megnézni Mátra és Tolnay Klári

Tomori Viola

Tomori Viola, Váró Györgyné (Váróné Tomori Viola néven is publikált) (Kolozsvár, 1911. június 17. – Tiszaújváros, 1998. március 28.) magyar szociológus és pszichológus.

Megnézni Mátra és Tomori Viola

Toponímia

A toponímia (magyarul helynévtan) az onomasztika azon ága, amely a helynevek több aspektusát tanulmányozza: eredetüket, típusaikat, jelentésüket, alkotásukat stb.

Megnézni Mátra és Toponímia

Tour de Hongrie

A Tour de Hongrie egy profi országúti kerékpárverseny Magyarországon.

Megnézni Mátra és Tour de Hongrie

Tura

Tura város Pest vármegyében, az Aszódi járásban, annak legnépesebb települése.

Megnézni Mátra és Tura

Turistajelzések Magyarországon

A Magyarországon használatos turistajelzés-rendszert 1930-ban dolgozták ki.

Megnézni Mátra és Turistajelzések Magyarországon

Tuzson Arborétum

A Tuzson Arborétum helyi jelentőségű természetvédelmi terület a Mátralába nyugati peremén, Tar községtől mintegy 4,5 km-nyire, a Csevice-forrástól 2 km-re.

Megnézni Mátra és Tuzson Arborétum

Vadmacska

A vadmacska (Felis silvestris) a ragadozók rendjébe, azon belül a macskafélék családjába tartozó faj.

Megnézni Mátra és Vadmacska

Vár-patak

A Vár-patak a Mátrában ered, Kékestől délkeletre, Heves vármegyében, mintegy 960 méteres tengerszint feletti magasságban.

Megnézni Mátra és Vár-patak

Vörös acsalapu

A vörös acsalapu, más néven kalaplapu vagy nagy szattyú (Petasites hybridus) az őszirózsafélék (Asteraceae) családjába, az őszirózsaformák (Asteroideae) alcsaládjába tartozó növényfaj.

Megnézni Mátra és Vörös acsalapu

Vörös rókalepke

A vörös rókalepke (Nymphalis xanthomelas), régies néven ligeti szöglenc a lepkék (Lepidoptera) rendjéhez sorolt tarkalepkefélék (Nymphalidae) családjában a rókalepke (Nymphalis) nem egyik faja.

Megnézni Mátra és Vörös rókalepke

Vörös ribiszke

A vörös ribiszke vagy kerti ribiszke (Ribes rubrum) a kőtörőfű-virágúak (Saxifragales) rendjébe és a ribiszkefélék (Grossulariaceae) családjába tartozó faj.

Megnézni Mátra és Vörös ribiszke

Verő László (geofizikus)

Verő László (Sopron, 1940–) geofizikus, a Magyar Állami Eötvös Loránd Geofizikai Intézet munkatársa.

Megnézni Mátra és Verő László (geofizikus)

Verpelét

Verpelét város Heves vármegye Egri járásában.

Megnézni Mátra és Verpelét

Vetési gomborka

A vetési gomborka vagy kis gomborka (Camelina microcarpa) a káposztafélék (Brassicaceae) családjának gomborka (Camelina) nemzetségébe tartozó növényfaj.

Megnézni Mátra és Vetési gomborka

Vidróczki Márton

Vidróczki Márton (Mónosbél, 1837. november 12. – Nagybátony-Tiribes puszta (ma Mátraverebély), 1873. február 8.), más változatok szerint Vidrócki, Vidrovszky, Mitróczy; híres mátrai betyár.

Megnézni Mátra és Vidróczki Márton

Virágos kőris

A virágos kőris, más néven mannakőris (Fraxinus ornus) az olajfafélék családjába tartozó lombhullató fafaj.

Megnézni Mátra és Virágos kőris

Visonta

Visonta község Heves vármegye Gyöngyösi járásában.

Megnézni Mátra és Visonta

Visznek

Visznek község Heves vármegye Gyöngyösi járásában.

Megnézni Mátra és Visznek

Zagyva

A Zagyva a Tisza középső szakaszának legjelentősebb jobb parti mellékfolyója, a Nyugat-Mátra és a Cserhát legjelentősebb vízgyűjtője.

Megnézni Mátra és Zagyva

Zagyva, Galga és Tápió hordalékkúp

A Zagyva, Galga és Tápió hordalékkúp az Észak-alföldi hordalékkúp-síkság legnyugatabbra fekvő kistájcsoportja, amely Heves, Pest és Szolnok megye területére terjed ki.

Megnézni Mátra és Zagyva, Galga és Tápió hordalékkúp

Zagyvaszántó

Zagyvaszántó község Heves vármegye Hatvani járásában.

Megnézni Mátra és Zagyvaszántó

Zagyvaszentjakab

Zagyvaszentjakab egykor önálló község, 1925 óta Szurdokpüspöki része.

Megnézni Mátra és Zagyvaszentjakab

Zöld koboldmoha

A zöld koboldmoha (Buxbaumia viridis) az északi félteke párás levegőjű, hűvös erdeiben elterjedt, korhadó fákon élő mohafaj.

Megnézni Mátra és Zöld koboldmoha

Zöldes körtike

A zöldes körtike (Pyrola chlorantha) a hangafélék családjába tartozó, zöldessárga szirmú erdei vadvirág.

Megnézni Mátra és Zöldes körtike

Zelnicemeggy

A zelnicemeggy vagy zselnicemeggy (Prunus padus) a rózsavirágúak (Rosales) rendjébe, ezen belül a rózsafélék (Rosaceae) családjába tartozó faj.

Megnézni Mátra és Zelnicemeggy

111570 Ágasvár

A 111570 Ágasvár egy, a fő kisbolygóöv külső szélén keringő kisbolygó, melyet Sárneczky Krisztián és Heiner Zsuzsanna fedezett fel 2002.

Megnézni Mátra és 111570 Ágasvár

1378-as busz

Az 1378-as jelzésű autóbusz egy regionális járat volt, amely Eger és Jászberény között közlekedett, a Mátrán és Gyöngyösön keresztül.

Megnézni Mátra és 1378-as busz

1513 Mátra

Az 1513 Mátra (ideiglenes nevén 1940 EB) a Naprendszer kisbolygóövének belső szélén keringő kisbolygó.

Megnézni Mátra és 1513 Mátra

1521-es busz

Az 1521-as jelzésű autóbusz egy országos autóbuszjárat volt, amely Kecskemétet kötötte össze Egerrel, a Mátrán keresztül.

Megnézni Mátra és 1521-es busz

20-as számú Országos Kéktúra szakasz

A 20-as számú Országos Kéktúra szakasz az Országos Kéktúra egyik szakasza a Mátrában, Mátraverebélytől Mátraházáig.

Megnézni Mátra és 20-as számú Országos Kéktúra szakasz

2005 a jogalkotásban

2005-ben a következő jogszabályokat alkották meg.

Megnézni Mátra és 2005 a jogalkotásban

2015

---- 2015 (MMXV) első napja csütörtökre esett a Gergely-naptár szerint.

Megnézni Mátra és 2015

21 141-es mellékút (Magyarország)

A 21 141-es számú mellékút egy bő négy kilométeres hosszúságú, öt számjegyű mellékút Nógrád vármegyében, a Cserhát és a Mátra határvidékén.

Megnézni Mátra és 21 141-es mellékút (Magyarország)

21 142-es mellékút (Magyarország)

A 21 142-es számú mellékút egy bő két kilométeres hosszúságú, öt számjegyű mellékút Nógrád vármegyében, a Cserhát és a Mátra határvidékén.

Megnézni Mátra és 21 142-es mellékút (Magyarország)

21 143-as mellékút (Magyarország)

A 21 143-as számú mellékút egy valamivel kevesebb, mint négy kilométeres hosszúságú, öt számjegyű mellékút Nógrád vármegyében, a Cserhát és a Mátra határvidékén.

Megnézni Mátra és 21 143-as mellékút (Magyarország)

21 166-os mellékút (Magyarország)

A 21 166-os számú mellékút egy rövid, alig több mint két kilométeres hosszúságú, öt számjegyű mellékút Nógrád vármegyében, a Cserhát és a Mátra határvidékén.

Megnézni Mátra és 21 166-os mellékút (Magyarország)

21 167-es mellékút (Magyarország)

A 21 167-es számú mellékút egy körülbelül 4 kilométeres hosszúságú, öt számjegyű mellékút Nógrád vármegyében, a Cserhát és a Mátra határvidékén.

Megnézni Mátra és 21 167-es mellékút (Magyarország)

21-es számú Országos Kéktúra szakasz

A 21-es számú Országos Kéktúra szakasz 21,7 km hosszúságú, a Mátrán halad át Mátraháza és Sirok között.

Megnézni Mátra és 21-es számú Országos Kéktúra szakasz

2127-es mellékút (Magyarország)

A 2127-es számú mellékút egy négy számjegyű mellékút Nógrád vármegyében, a Cserhát déli peremvidékén.

Megnézni Mátra és 2127-es mellékút (Magyarország)

2131-es mellékút (Magyarország)

A 2131-es számú mellékút egy rövid, alig három és fél kilométeres hosszúságú, négy számjegyű mellékút Heves és Nógrád vármegyék, a Cserhát és a Mátra határvidékén.

Megnézni Mátra és 2131-es mellékút (Magyarország)

22-es számú Országos Kéktúra szakasz

A 22-es számú Országos Kéktúra szakasz az Országos Kéktúra egyik szakasza a Mátrában (földrajzilag valójában a Bükk-vidéken), Siroktól Szarvaskőig.

Megnézni Mátra és 22-es számú Országos Kéktúra szakasz

23-as főút (Magyarország)

A 23-as számú főút a Mátra északi felén halad keresztül kelet-nyugati irányban.

Megnézni Mátra és 23-as főút (Magyarország)

2301-es mellékút (Magyarország)

A 2301-es számú mellékút egy négy számjegyű mellékút Nógrád vármegyében, a Mátra nyugati részén.

Megnézni Mátra és 2301-es mellékút (Magyarország)

24 107-es mellékút (Magyarország)

A 24 107-es számú mellékút egy rövid, öt számjegyű mellékút Nógrád vármegyében, a Mátra nyugati lábainál, lényegében Bátonyterenye Nagybátony városrészének főutcája.

Megnézni Mátra és 24 107-es mellékút (Magyarország)

24 112-es mellékút (Magyarország)

A 24 112-es számú mellékút egy rövid, öt számjegyű mellékút Heves vármegyében, a Mátra legmagasabb hegyei között.

Megnézni Mátra és 24 112-es mellékút (Magyarország)

24 113-as mellékút (Magyarország)

A 24 113-as számú mellékút egy rövid, öt számjegyű mellékút Heves vármegyében, a Mátra legmagasabb hegyei között.

Megnézni Mátra és 24 113-as mellékút (Magyarország)

24 115-ös mellékút (Magyarország)

A 24 115-ös számú mellékút egy rövid, öt számjegyű mellékút Heves vármegyében, a Mátra legmagasabb hegyei között.

Megnézni Mátra és 24 115-ös mellékút (Magyarország)

24 136-os mellékút (Magyarország)

A 24 136-os számú mellékút a Heves vármegyei Gyöngyös és a tőle északra fekvő Gyöngyössolymos között húzódik, majd csatlakozik a Mátrát átszelő 24-es főúthoz.

Megnézni Mátra és 24 136-os mellékút (Magyarország)

24 137-es mellékút (Magyarország)

A 24 137-es számú mellékút egy csaknem 16 kilométeres hosszúságú, öt számjegyű mellékút Heves vármegyében, a Mátrában.

Megnézni Mátra és 24 137-es mellékút (Magyarország)

24 138-as mellékút (Magyarország)

A 24 138-as számú mellékút egy bő három és fél kilométeres hosszúságú, öt számjegyű mellékút Heves vármegyében, a Mátra déli lábainál.

Megnézni Mátra és 24 138-as mellékút (Magyarország)

24 139-es mellékút (Magyarország)

A 24 139-es számú mellékút egy nagyjából három és fél kilométeres hosszúságú, öt számjegyű mellékút (országos közút) Heves vármegyében, a Mátra déli lábainál.

Megnézni Mátra és 24 139-es mellékút (Magyarország)

24 140-es mellékút (Magyarország)

A 24 140-es számú mellékút egy rövid, kevesebb, mint fél kilométeres hosszúságú, öt számjegyű mellékút Heves vármegyében, a Mátra szívében; Magyarország legmagasabbra húzódó országos közútja.

Megnézni Mátra és 24 140-es mellékút (Magyarország)

24-es főút (Magyarország)

A 24-es számú főút Gyöngyöst és Egert köti össze a Mátra és a Bükk-vidék hegyein keresztül.

Megnézni Mátra és 24-es főút (Magyarország)

2405-ös mellékút (Magyarország)

A 2405-ös számú mellékút egy bő négy kilométeres hosszúságú, négy számjegyű mellékút Heves vármegye és Nógrád vármegye határvidékén, a Mátra nyugati szélén.

Megnézni Mátra és 2405-ös mellékút (Magyarország)

2407-es mellékút (Magyarország)

A 2407-es számú mellékút egy négy számjegyű mellékút Nógrád vármegyében, a Mátra nyugati lábainál.

Megnézni Mátra és 2407-es mellékút (Magyarország)

2408-as mellékút (Magyarország)

A 2408-as számú mellékút a 21-es és a 24-es főutak között húzódó mellékút, részben Nógrád, részben Heves vármegye területén.

Megnézni Mátra és 2408-as mellékút (Magyarország)

2409-es mellékút (Magyarország)

A 2409-es számú mellékút egy négy számjegyű mellékút Nógrád vármegyében, a Mátra nyugati lábainál.

Megnézni Mátra és 2409-es mellékút (Magyarország)

2416-os mellékút (Magyarország)

A 2416-os számú mellékút egy négy számjegyű mellékút Heves vármegyében.

Megnézni Mátra és 2416-os mellékút (Magyarország)

2417-es mellékút (Magyarország)

A 2417-es számú mellékút egy négy számjegyű országos közút Heves vármegyében, a Mátra délkeleti lábainál.

Megnézni Mátra és 2417-es mellékút (Magyarország)

2418-as mellékút (Magyarország)

A 2418-as számú mellékút egy négy számjegyű országos közút Heves vármegyében, a Mátra délkeleti lábainál.

Megnézni Mátra és 2418-as mellékút (Magyarország)

2420-as mellékút (Magyarország)

A 2420-as számú mellékút egy négy számjegyű mellékút Heves vármegyében, a Mátra déli részén.

Megnézni Mátra és 2420-as mellékút (Magyarország)

3-as főút (Magyarország)

A 3-as számú főút Budapesttől Tornyosnémetiig ér.

Megnézni Mátra és 3-as főút (Magyarország)

3604-es busz

A 3604-es jelzésű autóbuszvonal helyközi autóbuszjárat Eger és Apc között, melyet a Volánbusz Zrt. lát el.

Megnézni Mátra és 3604-es busz

37432 Piszkéstető

A 37432 Piszkéstető (ideiglenes jelöléssel 2002 AE11) a Naprendszer kisbolygóövében található aszteroida.

Megnézni Mátra és 37432 Piszkéstető

Ismert mint Muzsla (hegycsúcs).

Uniópédia egy koncepció térkép vagy szemantikai hálózat szervezésében, mint egy enciklopédia vagy szótár. Ez ad egy rövid meghatározása minden fogalom és kapcsolatokat.

Ez egy hatalmas internetes mentális térképet, amely alapul szolgál a koncepció rajzok. Ez szabadon használhatják, és minden cikket, vagy dokumentum letölthető. Ez egy eszköz, forrás, vagy hivatkozás tanulmányok, a kutatás, az oktatás, a tanulás vagy tanítás, amely felhasználható a tanárok, oktatók, tanulók vagy hallgatók; A tudományos világ: az iskola, általános iskolai, középiskolai, középiskolai, középső, főiskola, műszaki végzettség, főiskola, egyetem, egyetemi, mester- vagy doktori fokozatot; A papírok, jelentések, projektek, ötletek, dokumentáció, felmérések, összefoglalók, vagy dolgozat. Itt az a meghatározás, magyarázat, leírás, illetve értelmében minden jelentős amelyen információra van szüksége, és egy listát a hozzájuk kapcsolódó fogalmak, mint a szószedet. Elérhető a magyar, angol, spanyol, portugál, japán, kínai, francia, német, olasz, lengyel, holland, orosz, arab, hindi, svéd, ukrán, katalán, cseh, héber, dán, finn, indonéz, norvég, román, török, vietnami, koreai, thai, görög, bolgár, horvát, szlovák, litván, filippínó, lett, észt és szlovén. Több nyelven hamarosan.

Az információk a Wikipédia cikkekből és más Wikimedia-projektekből származnak, és elérhetők a Creative Commons Nevezd meg!-Így add tovább! licenc alatt.

Az Uniópédia a Wikimedia Foundation nem támogatja, és nem áll kapcsolatban vele.

A Google Play, Android és a Google Play-logó a Google Inc. védjegyei.

Adatvédelmi irányelvek

Nyelveken

Mátra

Tartalomjegyzék