Kommunikáció

362 kapcsolatok: A fagyáspontcsökkenés törvénye, A fizika ágazatai, A forráspont-emelkedés törvénye, A gőznyomáscsökkenés törvénye, A Hangya és a Darázs, A Mindentudás Egyeteme előadóinak listája, A szaglórendszer működészavara Parkinson-kór esetén, A vírusok osztályozása, Abszolút nulla fok, Acidózis, Addíció, Agaragar, Aktiválási energia, Akut mieloid leukémia, Akvaporin, Alapvető kölcsönhatások, Alexandru T. Balaban, Allicin, Almássy-féle ikozaéder, Alternatív gyógymód, Amfetamin, André-Marie Ampère, Antoni Ferenc, Anyag (fizika), Anyagfejlődés-történet, Anyagmennyiség, Anyagszerkezet, Anyagszerkezeti hierarchia, Archeák, Arisztotelész természetfilozófiája, Asztrobiológia, Atom, Atomabszorpciós spektroszkópia, Atomelmélet, Atomi tömegegység, Atomsúly, Autoprotolízis, Avogadro-szám, Az önző gén, Az exobolygók keresésének módszerei, Áramlásos kémia, Üstökös, Ütközési ionizáció, Öndiffúzió, Ózon, Ózonréteg, Éter (kémia), B-limfocita, Baktériumok, Ballisztikus vezetés, ..., Barna törpe, Bázis (kémia), Bázispár, Béta-sugárzás, Búzafű, Belső energia, Benzaldehid, Bifenil, Biodízel, Biológia, Biológiai hierarchia, Biometrikus membránok, Bionicle, Bionika, Biotechnológia, Biuret-próba, Boltzmann-eloszlás, Bomlástermék, Borkősav, Born–Oppenheimer-közelítés, Bozon, Burkitt-limfóma, Cetirizin, ChEBI, Cianoacetilén, Ciklodextrin, Citokróm P450, Csavarvonal, Csillag, Csillagászati színképelemzés, Csillagflotta, Debye, Dehidrogenáz, Delokalizált elektron, Dimetil-szulfoxid, Dioxin, Dipólusmolekula, Diszén-monoxid, Diszperziós kölcsönhatás, Dmitrij Ivanovics Mengyelejev, Eötvös Loránd, Egyszerű aromás gyűrű, Eikozán, Elektrolitikus disszociáció, Elektromágneses mező, Elektromos szél, Elektron, Elektronaffinitás, Elektronegativitás, Elektronszerkezet, Elemi reakció, Elimináció (kémia), Ellenanyag, Elméleti kémia, Emergencia, Emissziós köd, Energia, Enzimkinetika, Erős kölcsönhatás, Excimerlézer, Farkas Tibor (biokémikus), Farmakológia, Féligáteresztő membrán, Fémes kötés, Fémorganikus kémia, Fényforrás, Földön kívüli élet, Felületi feszültség, Fenobarbitál, Fizikai gőzfázisú leválasztás, Fluoreszkálás, Forgási spektroszkópia, Foszfor-szeszkviszulfid, Friedrich Hund, Funkciós csoport, Funkcionális közeli infravörös spektroszkópia, Galaktozémia, Gáz, Gélelektroforézis, Gén, Génterápia, Gerhard Herzberg, Gróh Gyula, Gyémánt Iván Károly, Gyógyszerészet és gyógyszerkészítés az ókori Egyiptomban, Gyógyszerek lejárati ideje, Gyök (kémia), Halmazállapot, Halogénezett szénhidrogének, Harmonikus oszcillátor, Hatáskeresztmetszet, Hatóanyag, Háromatomos hidrogén, Hópehely, Hegesztés (fémek), Henna (növényfaj), Heteroatom, Hibridizáció, Hidratáció, Hidrogén-jodid, Higgs-bozon, Hisztamin, Hisztidin, Hodgkin-kór, Hold, Homológ sor, Horvai György, Hypoxia, I-VMS, Időjárás, Időtükrözés, Ikerion, Immunterápia, Induktív csatolású plazma atomemissziós spektrometria, Infravörös spektroszkópia, Interhalogének, Ion, Ionizáció, Ionizációs energia, Ionizáló sugárzás, IUPAC jelölésrendszer, Izoméria, Izotrópia, Jablonski-diagram, Jahn–Teller-effektus, Johann Josef Loschmidt, Joseph B. Keller, Kalcium-klorid, Karbén, Karbonsavészter, Karl Herzfeld, Karotinok, Karragén, Katabolizmus, Kaucsuk, Kémia, Kémiai egyenlet, Kémiai kötés, Képalkotó spektrometria, Képlet, Kétlábúság, Kötéshossz, Kőrös Endre (kémikus), Keller András (biofizikus), Kemotaktikus szelekció, Kemoterápia, Kinetikus gázelmélet, Klasszikus fizika, Klór-dioxid, Koenzim-A, Kolloid, Komponens (kémia), Konjak (E425), Konstitúciós izoméria, Konvergens evolúció, Kovalens kötés, Kovács István (atomfizikus), Krónikus limfocitás leukémia, Kristály, Kristályoszcillátor, Kristályszerkezet, Kristályvíz, Kromofor, Kromoszóma, Kubán (vegyület), Kvantumkémia, Kvantummechanika, Laktózérzékenység, Lambert–Beer-törvény, Légköri fény, Lézerradar, Leonard Mlodinow, Levodopa, Ligandum (szervetlen kémia), Lipidek, Liszt, Lisztérzékenység, Louis Pasteur, Maradékgáz-analizátor, Maraviroc, Martin Amis, Max Delbrück, Maxwell-démon, Mágneses momentum, Mágnesesrezonancia-képalkotás, Március 31., Méreg, Mössbauer-effektus, Mdm2, Mechanika, Metallotionein, Metán, Metilén, Mielóma multiplex, Mikrohullám, Miller-index, Mitokondrium, Moláris tömeg, Molekulafeszültség, Molekulamodellezés, Molekulapálya, Molekularács, Molekulatömeg, Molekuláris biológia, Nagyságrendek listája (tömeg), Nanoszerkezet, Nap, Naprendszer, Növények, Nitrilkation, Nitrogén, Noctiluca scintillans, Norbornén, Nukleofil, Nyirokkeringés, Nyomelem, Oligomer, Olvadás, Optikai csalódás, Otto Stern, Oxidációs szám, Ozmózis, Permanens gáz, Phoenix űrszonda, Pierre Teilhard de Chardin, Pogány Béla (fizikus), Polién, Polifoszfátok, Poliglicerin-poliricinoleát, Poole–Frenkel-hatás, Pozitronemissziós tomográfia, Propionsav, Psalmopoeus, PubChem, Q10, Rakéta-hajtóanyag, Rayleigh-féle olajcseppkísérlet, Rayleigh-szórás, Rák (betegség), Régi magyar kifejezések listája, Részecskefizika, Részecskegyorsító, Részecskesugárzás, Receptor (biokémia), Redoxireakció, Reumatoid artritisz, Reumás láz, Reuptake, Ribonukleinsav, Rituximab, RNS-polimeráz, Romániai magyar kémiai szakirodalom, Rugalmasság (fizika), Ruhaallergia, Sav, Sötét anyag, Súrlódás, Sejt, Sejtbiológia, Sejtkommunikáció, SMILES, Spin, Statisztikus fizika, Szaglás, Számítógépes kémia, Szász Tamás István, Szén-monoszulfid, Szén-monoxid-mérgezés, Szén-pentaoxid, Szénhidrát, Színképelemzés, Szürkevíz, Szelén, Szerves kémia, Szerves reakció, Szilárd halmazállapot, Szilícium-dioxid, Szolvatáció, Sztereopszis, Tapasztalati képlet (kémia), Távozó csoport, Téli gumiabroncs, Tömecs, Tömeg, Teixobaktin, Tejsav, Telítetlen szénhidrogének, Természet, Tetranitrogén, Textilanyagok hegesztése, Textilanyagok színezése, Thomas Young, Tisztelendő Anya (Dűne), Tokotrienol, Transz-zsírsavak, Van der Waals-erők, Véletlen bolyongás, Vízmodell, Vízsugaras vágás, Vegyértékelektronpár-taszítási elmélet, Vegyület, Világűr, Virágzási hormon, Walden-inverzió, Zöld színtestű növények, Zonulin, Zsírsavak, Zselatin, 1 E-26 kg, 1962, 2-Butanol, 3D modellezés. Bővíteni index (312 több) » « Shrink index

A fagyáspontcsökkenés törvénye

A fagyáspontcsökkenés, (vagy olvadáspont-csökkenés, dermedéspont-csökkenés) törvénye azt fejezi ki, hogy a tiszta anyag (elem, vagy vegyület) fagyás-, vagy olvadáspontja mindig magasabb, mint az oldatnak, amelynek ez az anyag az oldószere.

Új!!: Molekula és A fagyáspontcsökkenés törvénye · Többet látni »

A fizika ágazatai

A fizika fő területei A fizika az anyag és az energia valamilyen kölcsönhatásával foglalkozó tudományág.

Új!!: Molekula és A fizika ágazatai · Többet látni »

A forráspont-emelkedés törvénye

A forráspont-emelkedés törvénye megfogalmazza, hogy az oldatnak a forráspontja mindig nagyobb, mint a tiszta oldószer forráspontja.

Új!!: Molekula és A forráspont-emelkedés törvénye · Többet látni »

A gőznyomáscsökkenés törvénye

Gyakorlati szempontból fontosak azok a folyékony elegyek, amelyekben az egyik komponens viszonylag nagy mennyiségben van jelen a másikhoz képest.

Új!!: Molekula és A gőznyomáscsökkenés törvénye · Többet látni »

A Hangya és a Darázs

A Hangya és a Darázs (eredeti cím: Ant-Man and the Wasp) 2018-as amerikai szuperhős-filmvígjáték.

Új!!: Molekula és A Hangya és a Darázs · Többet látni »

A Mindentudás Egyeteme előadóinak listája

Ebben a listában a Mindentudás Egyeteme első tíz szemeszterén 2002.

Új!!: Molekula és A Mindentudás Egyeteme előadóinak listája · Többet látni »

A szaglórendszer működészavara Parkinson-kór esetén

Humán szagló rendszer:1 szaglógumó2 mitralis sejtek3 csont4 orr hám5 glomerulusból6 szagló receptor sejtek A szaglórendszer működészavara Parkinson-kór esetén A Parkinson-kórban szenvedők szaglórendszeri működés zavaráról először 1975-ben esett szó.

Új!!: Molekula és A szaglórendszer működészavara Parkinson-kór esetén · Többet látni »

A vírusok osztályozása

A SARS-CoV-2 humán koronavírus taxonómiája A vírusok osztályozása a vírusokat próbálja elhelyezni a biológiai rendszertan keretein belül.

Új!!: Molekula és A vírusok osztályozása · Többet látni »

Abszolút nulla fok

Az abszolút nulla fok 0 K (−273,15 °C) Az abszolút nulla fok a termodinamikai hőmérsékleti skála legalsó határa, egy olyan állapot, ahol az ideális hűtött gáz entalpiája és entrópiája megközelíti a minimum értékét, ezt a minimum értéket 0-nak tekintjük.

Új!!: Molekula és Abszolút nulla fok · Többet látni »

Acidózis

Acidózis az az állapot, amikor túl sok a sav vagy túl kevés a lúg a vérben, s így a vér pH értékének csökkenését, a H+ion koncentráció növekedését jelenti.

Új!!: Molekula és Acidózis · Többet látni »

Addíció

Az addíció olyan kémiai reakció, amelyben két vagy több vegyület molekulája melléktermék képződése nélkül egyesül egymással.

Új!!: Molekula és Addíció · Többet látni »

Agaragar

Baktériumok számára agaragar-táptalajt tartalmazó petricsészék Az agaragar tengeri vörösmoszatokból nyert poliszacharid-keverék, sűrítő- és gélképző anyagnak használják.

Új!!: Molekula és Agaragar · Többet látni »

Aktiválási energia

bélyegkép Aktiválási energiának (más néven aktivációs energia) (jelölése: Ea) nevezik azt a minimális energiát, ami (pl. melegítés, sugárzás, elektromos hatás, formájában) egy kémiai reakció lezajlásához szükséges.

Új!!: Molekula és Aktiválási energia · Többet látni »

Akut mieloid leukémia

Az akut mieloid leukémia (AML: acut myeloid leukaemia) vagy más néven akut mielogén leukémia a vérképzőrendszerből kiinduló daganatos betegség, melyre az abnormális mieloid előalakok akut felszaporodása jellemző a vérben és a csontvelőben.

Új!!: Molekula és Akut mieloid leukémia · Többet látni »

Akvaporin

A sejtélettan akvaporinnak (szakirodalomban: aquaporin) nevezi a sejtmembránba épült, molekuláris pórusokat formáló, fehérje szerkezetű vízcsatornákat, amelyek lehetővé teszik az erősen poláris jellegű vízmolekula kétirányú szelektív transzportját a sejtmembrán apoláros lipid kettős rétegén keresztül.

Új!!: Molekula és Akvaporin · Többet látni »

Alapvető kölcsönhatások

A fizikában alapvető erő, vagy alapvető kölcsönhatás a neve annak a mechanizmusnak, melynek segítségével részecskék kölcsönhatást gyakorolnak egymásra, és amely más kölcsönhatással nem magyarázható.

Új!!: Molekula és Alapvető kölcsönhatások · Többet látni »

Alexandru T. Balaban

Alexandru T. Balaban (Temesvár, 1931. április 2. –) román kémikus, matematikus, a kémiai tudomány doktora, a Magyar Tudományos Akadémia tiszteleti tagja.

Új!!: Molekula és Alexandru T. Balaban · Többet látni »

Allicin

Nincs leírás.

Új!!: Molekula és Allicin · Többet látni »

Almássy-féle ikozaéder

Az Almássy-féle ikozaéder valójában egy szerkezet, egy 3D gráf.

Új!!: Molekula és Almássy-féle ikozaéder · Többet látni »

Alternatív gyógymód

Az alternatív gyógymód, vagy komplementer és alternatív medicina (angolul: complementary and alternative medicine, CAM) a WHO definíciója alapján olyan betegségmegelőző, diagnosztikai és gyógyító eljárások összessége, melyek nem képezik részét az adott ország saját tradíciójának és nem integrálták az ország egészségügyi ellátórendszerébe.

Új!!: Molekula és Alternatív gyógymód · Többet látni »

Amfetamin

Az amfetamin az alkaloidok közé tartozó, mesterségesen előállított szerves vegyület, melyet korábban elterjedten használtak gyógyszerek alapanyagaként (lásd a magyar, a régi Chinoin gyár terméke, magyar amfetaminszármazék: Centedrin-metilfenidát, Richter Gedeon), újabban viszont inkább mint stimuláló (élénkítő) hatású illegálisan előállított szer (mint tiltott kábítószer) ismert..

Új!!: Molekula és Amfetamin · Többet látni »

André-Marie Ampère

André-Marie Ampère (Lyon, 1775. január 20. – Marseille, 1836. június 10.) francia fizikus, kémikus, matematikus.

Új!!: Molekula és André-Marie Ampère · Többet látni »

Antoni Ferenc

Antoni Ferenc Vilmos (Budapest, 1928. február 23. – Budapest, 1991. október 8.) magyar orvos, biokémikus, sugárbiológus, immunológus, egyetemi tanár, a biológiai tudományok doktora, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja.

Új!!: Molekula és Antoni Ferenc · Többet látni »

Anyag (fizika)

Az anyag a testeket alkotó valóság, aminek számtalan megjelenési formája lehet.

Új!!: Molekula és Anyag (fizika) · Többet látni »

Anyagfejlődés-történet

Az anyagfejlődés-történet olyan átfogó tudományos elmélet, amely összképbe rendezi az anyag fejlődéstörténetéről megismert diszciplináris folyamatokat.

Új!!: Molekula és Anyagfejlődés-történet · Többet látni »

Anyagmennyiség

Az anyagmennyiség a Mértékegységek Nemzetközi Rendszere, röviden SI (Système International d’Unités) egyik alapmennyisége.

Új!!: Molekula és Anyagmennyiség · Többet látni »

Anyagszerkezet

Az anyagszerkezet fogalom kissé filozofikus jelentésű.

Új!!: Molekula és Anyagszerkezet · Többet látni »

Anyagszerkezeti hierarchia

Az anyagszerkezeti hierarchia fontos összetett fogalom a modern anyagtudományban, az anyagtechnológiákban.

Új!!: Molekula és Anyagszerkezeti hierarchia · Többet látni »

Archeák

Az archeák (a görög αρχαία, „ősi eredetűek” kifejezésből), korábbi, elavult nevükön ősbaktériumok (Archaebacteria) az élő szervezetek egyik nagy csoportja.

Új!!: Molekula és Archeák · Többet látni »

Arisztotelész természetfilozófiája

Habár az antik természetfilozófiát a modern természettudományok által túlhaladottnak tartjuk, azért súlyos tévedései ellenére éles meglátásai és szigorú következetessége iránti méltó csodálatunkat nem nyomhatjuk el.

Új!!: Molekula és Arisztotelész természetfilozófiája · Többet látni »

Asztrobiológia

baktériumokra emlékeztető, nanométeres képződmények Az asztrobiológia vagy exobiológia interdiszciplináris tudományág, mely a csillagászat, a biológia és a geológia azon területeit foglalja magába, melyek a földön kívüli élet eredetét, lehetőségeit, evolúcióját, valamint a földi élet esetleges földön kívüli eredetét vizsgálják.

Új!!: Molekula és Asztrobiológia · Többet látni »

Atom

A kémiában az atom a kémiai elemek azon legkisebb részecskéje, ami megőrzi az elem kémiai tulajdonságait.

Új!!: Molekula és Atom · Többet látni »

Atomabszorpciós spektroszkópia

Atomabszorpciós spektrométer Az atomabszorpciós spektroszkópia műszeres analitikai kémiai módszer, amellyel a mintából egy adott kémiai elem (fém vagy félfém) mennyiségét meg lehet mérni (elemanalitikai módszer).

Új!!: Molekula és Atomabszorpciós spektroszkópia · Többet látni »

Atomelmélet

Az atom jelenlegi modellje. Középen egy sűrű atommag, elektronfelhővel körbevéve A kémiában és a fizikában az atomelmélet azt tárgyalja, hogy az idők során hogy változtak az atom megértésével kapcsolatos teóriák.

Új!!: Molekula és Atomelmélet · Többet látni »

Atomi tömegegység

Az atomi tömegegység vagy „dalton” tömegmértékegység az atomok és molekulák világára.

Új!!: Molekula és Atomi tömegegység · Többet látni »

Atomsúly

John Dalton kémikus javasolta először, hogy a hidrogénatom tömege legyen az atomi tömegegység.

Új!!: Molekula és Atomsúly · Többet látni »

Autoprotolízis

Az autoprotolízis azon kémiai folyamatok összessége, amelyekben azonos molekulák között hidrogénion (H+) átadás történik.

Új!!: Molekula és Autoprotolízis · Többet látni »

Avogadro-szám

Az Avogadro-szám vagy Avogadro-állandó az egyik fizikai állandó, melynek értéke a Committee on Data for Science and Technology 2017-es ajánlása szerint: Amedeo Avogadro (1776–1856) A leggyakrabban a kémiában és a fizikában alkalmazott állandó definíció szerint megegyezik a 12 gramm (0,012 kg) 12-es tömegszámú szénizotópban lévő szénatomok számával.

Új!!: Molekula és Avogadro-szám · Többet látni »

Az önző gén

Az önző gén (eredeti címén The Selfish Gene) Richard Dawkins 1976-ban írt tudományos-ismeretterjesztő könyve.

Új!!: Molekula és Az önző gén · Többet látni »

Az exobolygók keresésének módszerei

logaritmikus. β Pictoris körüli protoplanetáris korong, éléről látva, a Hubble űrtávcső infravörös tartományban készült felvételén. Az exobolygók közvetlen megfigyelése nagyon nehéz (mivel a csillag fényereje elnyomja a megfigyelt exobolygóét), ezért számos olyan módszert dolgoztak ki, amellyel a csillagok jelenleg láthatatlan kísérőit ki lehet mutatni.

Új!!: Molekula és Az exobolygók keresésének módszerei · Többet látni »

Áramlásos kémia

Napjainkban a folyamatos áramú, áramlásos kémiai (flow) szintézismódszerek egyre növekvő népszerűségre tesznek szert.

Új!!: Molekula és Áramlásos kémia · Többet látni »

Üstökös

A Hale–Bopp-üstökös Az üstökös olyan naprendszerbeli égitest, amely a Nap körül, általában elnyújtott pályán kering, és a Nap közelébe érve jellegzetesen fényes kómája és csóvája fejlődik – mindkét jelenség legfőbb oka az üstökösmagot érő napsugárzás.

Új!!: Molekula és Üstökös · Többet látni »

Ütközési ionizáció

Az ütközési ionizáció az a kölcsönhatás, melynek során szigetelő gázokban elektromos áram indul meg.

Új!!: Molekula és Ütközési ionizáció · Többet látni »

Öndiffúzió

Az öndiffúzió az azonos koncentrációjú és hőmérsékletű, egykomponensű, homogén rendszerek saját molekuláinak hőmozgás előidézte helyváltoztatása.

Új!!: Molekula és Öndiffúzió · Többet látni »

Ózon

Az ózon (O3) három oxigénatomból álló instabil molekula, amelyet Christian Friedrich Schönbein fedezett fel 1840-ben.

Új!!: Molekula és Ózon · Többet látni »

Ózonréteg

Az ózon körforgása a légkörben Az ózonréteg a sztratoszféra ózontartalmú része.

Új!!: Molekula és Ózonréteg · Többet látni »

Éter (kémia)

Az '''éterekben''' az oxigénatom két szénatomot köt össze Az éterek olyan szerves vegyületek, melyek molekuláiban található olyan oxigénatom, mely két szénatomot (szénhidrogéncsoportot) köt össze.

Új!!: Molekula és Éter (kémia) · Többet látni »

B-limfocita

Emberi B-sejt A B-sejtek vagy B-limfociták az adaptív immunrendszer nyiroksejtjei, melyek alapvető szerepet játszanak a humorális immunválaszban.

Új!!: Molekula és B-limfocita · Többet látni »

Baktériumok

A baktériumok (Bacteria) egysejtű, többnyire néhány mikrométeres sejtes mikroorganizmusok.

Új!!: Molekula és Baktériumok · Többet látni »

Ballisztikus vezetés

A szilárdtestfizikában ballisztikus vezetésnek illetve ballisztikus transzportnak nevezik azt, amikor egy vezető anyagban valamely jelenség hatására a töltéshordozók szóródásmentesen képesek haladni.

Új!!: Molekula és Ballisztikus vezetés · Többet látni »

Barna törpe

A kisebb objektum a ''Gliese 229B'' jelű barna törpe, ami a ''Gliese 229'' körül kering. A páros a Nyúl csillagképben található, 19 fényévre a Földtől ''Az 54 Piscium B ''barna törpe A barna törpék olyan égitestek, melyek tömege túl kicsi ahhoz, hogy a belsejükben stabil hidrogén-hélium magfúzió jöjjön létre, és így valódi csillagokká váljanak.

Új!!: Molekula és Barna törpe · Többet látni »

Bázis (kémia)

Bázisnak, lúgnak vagy aljnak nevezzük a hétköznapi életben azokat a vegyületeket, amelyek vízben oldódva hidroxidiont szabadítanak fel, ezáltal a vizes oldat kémhatását növelik (7,0 pH-nál nagyobb lesz).

Új!!: Molekula és Bázis (kémia) · Többet látni »

Bázispár

Egy DNS replikáció során szétvált szálak láthatók a képen, melyben a bázisok a megfelelő betűvel vannak jelölve A molekuláris biológiában bázispárnak nevezzük a komplementer DNS vagy RNS szálak egymással szemben elhelyezkedő, hidrogénkötésekkel összekapcsolt nukleotidpárját (gyakran bp-ként rövidítve).

Új!!: Molekula és Bázispár · Többet látni »

Béta-sugárzás

A béta-sugárzás radioaktív atommagok béta-bomlásakor keletkezik, amikor nagy energiájú és nagy sebességű elektronok vagy pozitronok lépnek ki a sugárzó anyagból.

Új!!: Molekula és Béta-sugárzás · Többet látni »

Búzafű

thumb A búzafű a frissen kihajtott búza, amikor annak még csak sziklevele jelent meg.

Új!!: Molekula és Búzafű · Többet látni »

Belső energia

A belső energia (jele: U, mértékegysége: Joule) fizikai fogalom, a termodinamika egyik alapfogalma.

Új!!: Molekula és Belső energia · Többet látni »

Benzaldehid

A benzaldehid a legegyszerűbb és egyben a legfontosabb aromás aldehid.

Új!!: Molekula és Benzaldehid · Többet látni »

Bifenil

A bifenil egy konformációja A bifenil (E230) (más néven difenil, fenil-benzol, 1,1′-bifenil vagy lemonin) színtelen vagy halványsárga kristályokat alkotó izolált gyűrűs aromás szénhidrogén.

Új!!: Molekula és Bifenil · Többet látni »

Biodízel

Biodízel A biodízel növényi olajokból vagy (állati) zsírokból rövid lánchosszúságú mono alkohollal (u.m. metanollal vagy etanollal) átészterezéssel (transzeszterifikációval) előállított észteralapú bioüzemanyag dízelmotorok számára, ami önmagában, fosszilis hajtóanyag helyettesítéseként, vagy azzal keverve annak pótanyagaként használható.

Új!!: Molekula és Biodízel · Többet látni »

Biológia

Nektárt gyűjtő méh A biológia (a görög biosz – ’élő’ és logosz – ’tudomány’ szavakból) a természettudomány egyik ága, mely az élőlények eredetének, leszármazási kapcsolatainak, testfelépítésének, működésének és a környezettel való kapcsolatának megismerésével foglalkozik.

Új!!: Molekula és Biológia · Többet látni »

Biológiai hierarchia

A biológiai hierarchia vagy másképpen az élet hierarchiája (angolul biological organisation) fogalom a komplex biológiai struktúrák és rendszerek hierarchiáját jelenti, amely az életet a redukció módszerével határozza meg.

Új!!: Molekula és Biológiai hierarchia · Többet látni »

Biometrikus membránok

A biometrikus membránok (más néven biológiai membránok) a sejtekben előforduló, különböző tereket elválasztó felületek.

Új!!: Molekula és Biometrikus membránok · Többet látni »

Bionicle

Egy akciófigura A Bionicle (stilizálva BIONICLE) a LEGO-csoport játék és multimédia franchise-a, ami az 5-16 éveseket célozza meg, de rajongói akadnak a felnőtt korosztályban is.

Új!!: Molekula és Bionicle · Többet látni »

Bionika

A bionika (ami a szakirodalomban biomimikri, biomimetika vagy biomimézis néven is ismert) olyan új, több szaktudományt átfogó tudományág, amelynek célja az élő természetben kifejlődött megoldások átültetése a műszaki gyakorlatba, abból a megfontolásból is kiindulva, hogy a természetben fennálló természetes kiválasztódás az optimális megoldásokat jelenti egy-egy problémára.

Új!!: Molekula és Bionika · Többet látni »

Biotechnológia

Az élesztőből származó tRNSPhe röntgensugár-struktúrája. A lila: akceptor szár, borpiros: D-loop, kék: antikodon loop, narancs: változó hurok, zöld: TPsiC-loop, sárga: akceptor szár CCA-3 része, szürke: antikodon Bioreaktor Műszaki elve egy biológiai, forró-zsírtalanítónak Az élet fájának félautomatikus rekonstrukciója.http://bioinformatics.oxfordjournals.org/content/23/1/127.full Interaktív ''életfa'', egy web-alapú eszköz, filogenetikai rekonstrukciója az élőlényeknek.http://itol.embl.de/http://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/16513982?dopt.

Új!!: Molekula és Biotechnológia · Többet látni »

Biuret-próba

Pozitív biuret-próba A biuret-próba peptidkötések jelenlétének kimutatására szolgáló kémiai reakció.

Új!!: Molekula és Biuret-próba · Többet látni »

Boltzmann-eloszlás

A matematikában, kémiában, és a fizikában a Boltzmann-eloszlás (Gibbs-eloszlásnak is szokták hívni) Translated by J.B. Sykes and M.J. Kearsley.

Új!!: Molekula és Boltzmann-eloszlás · Többet látni »

Bomlástermék

Bomlásterméknek nevezzük azokat az anyagokat, amelyek egy vegyület több másik, általában egyszerűbb felépítésű molekulává alakulásakor kapunk.

Új!!: Molekula és Bomlástermék · Többet látni »

Borkősav

A borkősav (régebben szőlősavnak is hívták) szerves sav, szobahőmérsékleten és atmoszferikus nyomáson fehér kristályokat alkot.

Új!!: Molekula és Borkősav · Többet látni »

Born–Oppenheimer-közelítés

Az atomfizikában a Born–Oppenheimer-közelítés (röviden BO-közelítés, szűkebb értelemben adiabatikus közelítés) többatomos molekulák mozgásának és energiaviszonyainak leírására alkalmazható, amelyet Born (1882–1970) és Oppenheimer (1904–1967) tett közzé.

Új!!: Molekula és Born–Oppenheimer-közelítés · Többet látni »

Bozon

Az elemi részecskék standard modellje A részecskefizikában a bozonok azon elemi részecskék, amelyek Bose–Einstein-statisztikának engedelmeskednek, ebből kifolyólag azonos részecskék esetén teljesen szimmetrikus, összetett kvantumállapotot alkotnak.

Új!!: Molekula és Bozon · Többet látni »

Burkitt-limfóma

A Burkitt-limfóma egy B-limfocitákból kiinduló rosszindulatú daganatos betegség.

Új!!: Molekula és Burkitt-limfóma · Többet látni »

Cetirizin

A cetirizin a piperazin-származékok csoportjába tartozó második generációs antihisztamin, szelektív perifériás H1-receptor antagonista.

Új!!: Molekula és Cetirizin · Többet látni »

ChEBI

A Chemical Entities of Biological Interest, más néven ChEBI, egy molekuláris egységekre, azon belül is „kis” kémiai egységekre fókuszáló adatbázis és ontológia, mely az Open Biomedical Ontologies keretében jött létre.

Új!!: Molekula és ChEBI · Többet látni »

Cianoacetilén

A cianoacetilén szerves vegyület, a legegyszerűbb cianopoliin.

Új!!: Molekula és Cianoacetilén · Többet látni »

Ciklodextrin

A három fő ciklodextrin-típus kémiai szerkezete. A ciklodextrinek hat, hét vagy nyolc alfa-D-glükopiranóz-egységből álló, ciklikus, nem redukáló oligoszacharidok.

Új!!: Molekula és Ciklodextrin · Többet látni »

Citokróm P450

A citokróm P450 (CYP) szupercsaládot alkotó fehérjék, melyek kofaktorként hemet tartalmaznak, azaz hemoproteinek.

Új!!: Molekula és Citokróm P450 · Többet látni »

Csavarvonal

Jobbsodrású hengeres csavarvonal Szőlő balsodrású csavarvonal alakú kacsa. Kúpos csavarvonal Loxodroma A csavarvonal, más néven hélix térgörbe, mely úgy származtatható, hogy egy henger, kúp vagy gömb felületén egy pont egyenletes sebességgel mozog a felület tengelye irányában, és közben egyenletes szögsebességgel forog a felületen a tengely körül.

Új!!: Molekula és Csavarvonal · Többet látni »

Csillag

date.

Új!!: Molekula és Csillag · Többet látni »

Csillagászati színképelemzés

A színképelemzés vagy spektrumanalízis az összetevőire bontott elektromágneses sugárzás, a színkép vizsgálatát jelenti.

Új!!: Molekula és Csillagászati színképelemzés · Többet látni »

Csillagflotta

delta formájú jele A Csillagflotta a kitalált Bolygók Egyesült Föderációjának felfedező, tudományos, diplomáciai és védelmi szervezete a Star Trek című amerikai filmsorozatban, mozifilmekben, és minden más Star Trek vonatkozású történetben.

Új!!: Molekula és Csillagflotta · Többet látni »

Debye

A debye (kiejtése IPA:, kb. /döbej/) az elektromos dipólusmomentum mértékegysége, jele: D. A kémiai Nobel-díjas holland fizikusról, Peter Joseph William Debye-ról elnevezett CGS egység nem tartozik az SI szabványos egységei közé, mégis elterjedten használják.

Új!!: Molekula és Debye · Többet látni »

Dehidrogenáz

A dehidrogenáz olyan enzim, amely a szubsztrátról oxidációval hidridiont (H−) hasít le.

Új!!: Molekula és Dehidrogenáz · Többet látni »

Delokalizált elektron

A delokalizált elektron molekulában, ionban, illetve fémben található elektron, amely nem egyetlen atomhoz vagy kovalens kötéshez tartozik.

Új!!: Molekula és Delokalizált elektron · Többet látni »

Dimetil-szulfoxid

A dimetil-szulfoxid (DMSO, INN: dimethyl sulfoxide) szerves kénvegyület.

Új!!: Molekula és Dimetil-szulfoxid · Többet látni »

Dioxin

Dioxinnak nevezik azt a két szerves heterociklusos vegyületet, amelyek egymás izomerjei, nevük: 1,2-dioxin (vagy o-dioxin) és 1,4-dioxin (vagy p-dioxin).

Új!!: Molekula és Dioxin · Többet látni »

Dipólusmolekula

A dipólusmolekula olyan molekula, amelyben legalább egy aszimmetrikus elrendeződésű poláris kovalens kötés található, ezzel egyenetlen töltéseloszlást létrehozva.

Új!!: Molekula és Dipólusmolekula · Többet látni »

Diszén-monoxid

A diszén-monoxid (C2O) rendkívül reakcióképes, két szén- és egy oxigénatomot tartalmazó molekula.

Új!!: Molekula és Diszén-monoxid · Többet látni »

Diszperziós kölcsönhatás

A diszperziós kölcsönhatás (más néven diszperziós kötés) apoláris molekulák vagy atomok között kialakuló, elektrosztatikus kölcsönhatás.

Új!!: Molekula és Diszperziós kölcsönhatás · Többet látni »

Dmitrij Ivanovics Mengyelejev

Dmitrij Ivanovics Mengyelejev (Tobolszk, 1834. január 27.Julián-naptár szerint (korabeli orosz időszámítás)/február 8.Gergely-naptár szerint (mai időszámítás) – Szentpétervár, 1907. január 20./február 2.) orosz kémikus, a periódusos rendszer megalkotója.

Új!!: Molekula és Dmitrij Ivanovics Mengyelejev · Többet látni »

Eötvös Loránd

Báró vásárosnaményi Eötvös Loránd Ágoston (külföldön gyakran: Roland Eötvös) (Buda, 1848. július 27. Eötvös Loránd Ágoston Ignácz Albert József, keresztelője augusztus 5-én a krisztinavárosi plébánián – Budapest, 1919. április 8.) magyar fizikus, feltaláló, politikus, akadémikus, egyetemi tanár, hegymászó.

Új!!: Molekula és Eötvös Loránd · Többet látni »

Egyszerű aromás gyűrű

Az egyszerű aromás gyűrűk, más néven egyszerű arének vagy egyszerű aromások olyan aromás szerves vegyületek, amelyek csak konjugált sík gyűrűt tartalmaznak, melyben delokalizált pi-elektronfelhő található.

Új!!: Molekula és Egyszerű aromás gyűrű · Többet látni »

Eikozán

Az eikozán egy alkán, amelynek kémiai képlete C20H42.

Új!!: Molekula és Eikozán · Többet látni »

Elektrolitikus disszociáció

Az elektrokémiában a semleges molekulák elektromosan töltött ionokra való szétesését elektrolitikus disszociációnak nevezik.

Új!!: Molekula és Elektrolitikus disszociáció · Többet látni »

Elektromágneses mező

Az elektromágneses mező elektromos és mágneses mező által létrehozott, a tér teljességét betöltő hatásmező.

Új!!: Molekula és Elektromágneses mező · Többet látni »

Elektromos szél

jobbra jobbra jobbra jobbra Az elektromos szél az elektromosan töltött vezetők csúcsairól, éleiről kiinduló áramlat, amely a csúcsokon feltöltődő, majd onnan nagy sebességgel eltaszított részecskékből és az általuk elsodort semleges molekulákból áll.

Új!!: Molekula és Elektromos szél · Többet látni »

Elektron

Az elektron (az ógörög ήλεκτρον, borostyán szóból) negatív elektromos töltésű elemi részecske, amely az atommaggal együtt kémiai részecskéket alkot, és felelős a kémiai kötésekért.

Új!!: Molekula és Elektron · Többet látni »

Elektronaffinitás

Az elektronaffinitás, Eea fogalmát különbözőképpen értelmezik.

Új!!: Molekula és Elektronaffinitás · Többet látni »

Elektronegativitás

Az elektronegativitás (EN) a kovalens kötésben részt vevő atomoknak az a képessége, hogy a molekulán belül vonzzák a kovalens kötést létrehozó elektronpárt (elektronvonzó képesség).

Új!!: Molekula és Elektronegativitás · Többet látni »

Elektronszerkezet

Atom- és molekulapályák Az atomfizika és a kvantumkémia területén az elektronszerkezet az elektronok elhelyezkedését jelenti az atomokban, a molekulákban vagy más testekben.

Új!!: Molekula és Elektronszerkezet · Többet látni »

Elemi reakció

Az elemi reakció olyan kémiai reakció, amelyben egy vagy több kémiai részecske közvetlenül reagálva, egyetlen reakciólépésben, egy átmeneti állapoton keresztül alakul termékké.

Új!!: Molekula és Elemi reakció · Többet látni »

Elimináció (kémia)

Eliminációnak (kilépéses reakció) nevezzük azt az átalakulást, melynek során egy vegyület kisebb molekula kilépése közben alakul új vegyületté.

Új!!: Molekula és Elimináció (kémia) · Többet látni »

Ellenanyag

Az ellenanyag antigén megkötésének sémája rák gyógyításában. ADEPT (antitest irányított enzim prodrog terápia); ADCC (antitest-dependens sejt-közvetített citotoxicitás); CDC (komplement-dependens citotoxicitási); MAb (monoklonális antitest); scFv (egyláncú Fv fragmens). year.

Új!!: Molekula és Ellenanyag · Többet látni »

Elméleti kémia

Az elméleti kémia egy olyan tudományág, amely a kémiai jelenségek matematikai és számítógépes módszerekkel történő modellezésével foglalkozik.

Új!!: Molekula és Elméleti kémia · Többet látni »

Emergencia

Általános szóhasználatban a megjelenés szó valakinek a fellépésére utal, összegzi ahogy ő tartja magát, az öltözetét, mozgását, mozdulatait, beszédmódját stb.

Új!!: Molekula és Emergencia · Többet látni »

Emissziós köd

Az emissziós köd ionizált gázból (plazmából) álló, változatos színekben világító csillagközi felhő.

Új!!: Molekula és Emissziós köd · Többet látni »

Energia

Villámlás, az energiaátadás látványos formája Az energia a fizikában a testek egy fizikai tulajdonsága, amely átalakítható különböző megjelenési formákba és átadható a testek között a négy alapvető kölcsönhatás által, de amely soha nem jöhet újonnan létre és nem semmisülhet meg.

Új!!: Molekula és Energia · Többet látni »

Enzimkinetika

A szervezetben végbemenő sejtszintű reakciók katalízise enzimek révén valósul meg, melynek folyamatát enzimkinetikának nevezik.

Új!!: Molekula és Enzimkinetika · Többet látni »

Erős kölcsönhatás

Az erős kölcsönhatás egyike a természet négy alapvető kölcsönhatásának, a legerősebb közülük.

Új!!: Molekula és Erős kölcsönhatás · Többet látni »

Excimerlézer

Lézeres szemműtétre alkalmazott, excimerlézeren alapuló berendezés Az excimerlézer a kémiai lézerek egyik típusa, mely koherens UV-nyalábot állít elő.

Új!!: Molekula és Excimerlézer · Többet látni »

Farkas Tibor (biokémikus)

Farkas Tibor (Budapest, 1929. június 8. – Budapest, 2003. november 15.) Széchenyi-díjas magyar biokémikus, sejtbiológus, hidrozoológus, a biológiai tudományok doktora, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja.

Új!!: Molekula és Farkas Tibor (biokémikus) · Többet látni »

Farmakológia

A farmakológia, azaz gyógyszertan vagy gyógyszerhatástan az orvoslás (medicina) és gyógyszerészet (farmácia) alaptudománya, amely az élő rendszerek és a működésüket befolyásoló anyagok (farmakonok) kölcsönhatásaival foglalkozik.

Új!!: Molekula és Farmakológia · Többet látni »

Féligáteresztő membrán

A féligáteresztő membrán vázlata hemodialízis során, a vér vörös, a dializáló folyadék kék, a membrán pedig sárga. A féligáteresztő membrán biometrikus vagy szintetikuspolimer-membrán, amely lehetővé teszi bizonyos molekulák vagy ionok átjutását ozmózis útján.

Új!!: Molekula és Féligáteresztő membrán · Többet látni »

Fémes kötés

Fémes kötés bemutatása a fém cink szerkezetében. A fémes kötés az egész kristályra kiterjedő közös elektronfelhő által létrehozott kémiai kapcsolat, mely fémek szerkezetében jelentkezik.

Új!!: Molekula és Fémes kötés · Többet látni »

Fémorganikus kémia

A fémorganikus kémia a szerves fémvegyületek kémiája.

Új!!: Molekula és Fémorganikus kémia · Többet látni »

Fényforrás

Szűkebb értelemben fényforrásnak nevezünk minden eszközt, amely fény előállítására szolgál.

Új!!: Molekula és Fényforrás · Többet látni »

Földön kívüli élet

A Földön kívüli élet az élet olyan formája, mely nem a Földön keletkezett.

Új!!: Molekula és Földön kívüli élet · Többet látni »

Felületi feszültség

Szappanbuborék Molnárpoloskák a víz felületi hártyáján A víz felületi feszültsége tartja fenn az alumínium 1 pengőst A szabadon eső vízcsepp is a felületi feszültség miatt gömb alakú A felületi feszültség a folyadékok alapvető tulajdonsága, ami miatt a folyadékok a lehető legkisebb fajlagos felületű alakzatot (gömb) igyekeznek felvenni, ha külső erőtér nem hat rájuk.

Új!!: Molekula és Felületi feszültség · Többet látni »

Fenobarbitál

A fenobarbitál egy barbiturát-származék altató és görcsoldó gyógyszer.

Új!!: Molekula és Fenobarbitál · Többet látni »

Fizikai gőzfázisú leválasztás

A fizikai gőzfázisú leválasztás (angol rövidítéssel PVD, physical vapor deposition) a vékonyréteg-leválasztásA magyar rétegleválasztás szakkifejezés gyakran félreértésre ad okot: a leválasztás itt a mintadarab felületére történik, azaz a réteg épülésével jár, nem pedig onnan egy réteg eltávolításával.

Új!!: Molekula és Fizikai gőzfázisú leválasztás · Többet látni »

Fluoreszkálás

Fluoreszkáló ásványok ultraibolya sugárzásban A fluoreszkálás egy fizikai jelenség, melynek során egy anyag elnyel (abszorbeál) különböző hullámhosszúságú elektromágneses sugárzásokat, és ennek hatására fényt bocsát ki a bejövő sugárzástól eltérő hullámhosszon.

Új!!: Molekula és Fluoreszkálás · Többet látni »

Forgási spektroszkópia

A trifluor-jódmetán – CF3I – forgási spektrumának részlete.A spektrumot chirped-pulse Fourier-transzformációs mikrohullámú spektrométer segítségével vették fel néhány óra alatt a Bristoli Egyetemen. Minden forgási átmenetet a végső és a kezdeti állapot ''J'' kvantumszámával jelölnek, ezek jelentős felhasadást mutatnak a 127I mag kvadrupólmomentumával történő csatolás miatt A forgási spektroszkópia a gázfázisú molekulák kvantált forgási állapotai közötti átmenetekhez tartozó energiának a mérésével foglalkozik.

Új!!: Molekula és Forgási spektroszkópia · Többet látni »

Foszfor-szeszkviszulfid

A foszfor-szeszkviszulfid egy szervetlen vegyület, képlete P4S3.

Új!!: Molekula és Foszfor-szeszkviszulfid · Többet látni »

Friedrich Hund

Friedrich Hund (Karlsruhe, 1896. február 4. – Göttingen, 1997. március 31.) német fizikus, akit az atomok és molekulák tanulmányozása terén elért eredményei tettek ismertté.

Új!!: Molekula és Friedrich Hund · Többet látni »

Funkciós csoport

A szerves kémiában a funkciós csoport az atomok egy molekulán belüli olyan csoportja, amely az adott molekula jellemző kémiai reakcióiért felelős.

Új!!: Molekula és Funkciós csoport · Többet látni »

Funkcionális közeli infravörös spektroszkópia

A funkcionális közeli infravörös spektroszkópia (NIRS, fNIR) egy olyan funkcionális képalkotó eljárás, amely a közeli tartományba eső infravörös fényt használva (800-2500 nm) az egyes agyi régiók aktivitásmintázatához köthető helyi vérátáramlás-változás vizsgálatát teszi lehetővé.

Új!!: Molekula és Funkcionális közeli infravörös spektroszkópia · Többet látni »

Galaktozémia

A galaktozémia egy ritka, örökletes autoszómális recesszív anyagcserebetegség, amely a galaktóz metabolizmust érinti.

Új!!: Molekula és Galaktozémia · Többet látni »

Gáz

A részecskék véletlenszerű hőmozgása, vagyis diffúziója. A mozgás teljesen rendezetlen, vagyis nincs benne semmi rendszer vagy periodicitás. A gázrészecskék elektromos mező hiányában szabadon mozognak A gáz forma az anyag egyik halmazállapota.

Új!!: Molekula és Gáz · Többet látni »

Gélelektroforézis

A gélelektroforézis alapelve, hogy a töltéssel rendelkező molekulák elektromos térben töltésüknek megfelelően az ellentétes töltésű elektróda felé mozognak.

Új!!: Molekula és Gélelektroforézis · Többet látni »

Gén

DNS kettős hélix struktúrája, illetve a kromoszóma közötti összefüggést hivatott bemutatni. Láthatók intronok és exonok, melyek jelentését lásd a szövegben. Ezen a képen a gén kb. 40 bázispárból áll. A valóságban ennél a gének nagyságrendekkel nagyobbak A genetikai kód A gének olyan nukleinsav-szakaszok a DNS-ben vagy az RNS-ben, amelyek a szervezet működését és növekedését befolyásoló fehérjék szabályozásához és előállításához szükséges információkat tartalmazzák.

Új!!: Molekula és Gén · Többet látni »

Génterápia

A génterápia (angol: gene therapy) egy teljesen újszerű megközelítése a gyógyításnak, végső soron a betegségek megelőzése egy emberi gén expressziójának megváltoztatásával.

Új!!: Molekula és Génterápia · Többet látni »

Gerhard Herzberg

Gerhard Heinrich Friedrich Otto Julius Herzberg (Hamburg, Németország, 1904. december 25. – Ottawa, Kanada, 1999. március 3.) német-kanadai Nobel-díjas kémikus és fizikus.

Új!!: Molekula és Gerhard Herzberg · Többet látni »

Gróh Gyula

Gróh Gyula (Esztergom, 1886. január 16. – Budapest, 1952. február 23.) magyar kémikus, fizikokémikus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja.

Új!!: Molekula és Gróh Gyula · Többet látni »

Gyémánt Iván Károly

Gyémánt Iván Károly (Szeged, 1944. október 10. – Szeged, 2022. augusztus 15.) magyar matematikus, fizikus, a Szegedi Tudományegyetem Elméleti Fizikai Tanszékének címzetes egyetemi tanára.

Új!!: Molekula és Gyémánt Iván Károly · Többet látni »

Gyógyszerészet és gyógyszerkészítés az ókori Egyiptomban

Vadpálmafa virágait szívesen alkalmazták az óegyiptomi receptekben szamárpatával és agárkörömmel. A korunkban alkalmazott gyógyító szemlélet gyökerei orvostörténeti kutatások szerint a 3500 évvel ezelőtti időkre nyúlnak vissza.

Új!!: Molekula és Gyógyszerészet és gyógyszerkészítés az ókori Egyiptomban · Többet látni »

Gyógyszerek lejárati ideje

Lejárt, nem használható gyógyszerek A kétféle fájdalomcsillapító lejárati ideje eltér: a Tylenolnak 04. 2007; a Tylenol PM-nek 04. 2005. US Navy Karlojo D. Atienza, vezető tiszt ellenőrzi a lejárati időket A gyógyszerek lejárati ideje az a felhasználhatósági idő, amelynek végéig a gyógyszer csak a minőségi követelményekben rögzített határértékeken belül változik, azaz megőrzi a fizikai, kémiai, mikrobiológiai és biofarmáciai tulajdonságait, vagyis minőségét, hatékonyságát és relatíve ártalmatlanságát.

Új!!: Molekula és Gyógyszerek lejárati ideje · Többet látni »

Gyök (kémia)

Polisztirol szabad gyökből képződött egyfalú szén nanocső A (kétértékű) trimetilénmetán szabad gyök sematikus képlete Metabolikus peroxinitrit utak Moses Gomberg (1866–1947), a gyökkémia alapítója delokalizált a párosítatlan elektron, valamint sztérikusan zsúfolt, ami megnehezíti más molekulákkal történő reagálását. Ily módon jó példa a stabil szabad gyökökre A gyökök olyan atomok, molekulák vagy ionok, amelyek egy vagy több párosítatlan vegyértékelektronnal rendelkeznek.

Új!!: Molekula és Gyök (kémia) · Többet látni »

Halmazállapot

Nem minden anyag létezik plazma, légnemű, cseppfolyós és szilárd halmazállapotban is A legtöbb kémiai anyag – a hőmérséklettől és a nyomástól függően – négy halmazállapotban lehet stabil állapotú: szilárd, folyékony, gáz (másképpen légnemű) és plazmaállapot.

Új!!: Molekula és Halmazállapot · Többet látni »

Halogénezett szénhidrogének

Tetrafluoretán.

Új!!: Molekula és Halogénezett szénhidrogének · Többet látni »

Harmonikus oszcillátor

A lineáris harmonikus oszcillátor potenciális energiája és sajátfüggvényei A harmonikus rezgőmozgást végző tömegpontot nevezzük harmonikus oszcillátornak.

Új!!: Molekula és Harmonikus oszcillátor · Többet látni »

Hatáskeresztmetszet

A hatáskeresztmetszet elsősorban a részecskefizikában és a magfizikában használatos fizikai mennyiség.

Új!!: Molekula és Hatáskeresztmetszet · Többet látni »

Hatóanyag

A hatóanyag általánosságban egy adott rendszer azon komponense, amely a kiváltott hatásért felelős.

Új!!: Molekula és Hatóanyag · Többet látni »

Háromatomos hidrogén

A háromatomos hidrogén egy instabil molekula, képlete.

Új!!: Molekula és Háromatomos hidrogén · Többet látni »

Hópehely

Hópehely elektronmikroszkóp alatt René Descartes egyik vázlatrajza a hópehelyről A hópehely (a köznyelvben gyakran hópihe) jégkristályok összeállásából keletkezik, amely a Föld légkörében keletkezve hullhat, mint fagyott csapadék.

Új!!: Molekula és Hópehely · Többet látni »

Hegesztés (fémek)

Ívhegesztés A hegesztés különálló szerkezeti elemként készült fém alkatrészek oldhatatlan kötéssel készülő összeerősítésére szolgáló művelet.

Új!!: Molekula és Hegesztés (fémek) · Többet látni »

Henna (növényfaj)

A henna (Lawsonia inermis) a mirtuszvirágúak (Myrtales) rendjébe és a füzényfélék (Lythraceae) családjába tartozó faj, nemzetségének egyetlen elismert faja.

Új!!: Molekula és Henna (növényfaj) · Többet látni »

Heteroatom

Heteroatomoknak nevezzük a szerves vegyületekben a szénen és hidrogénen kívüli más atomokat.

Új!!: Molekula és Heteroatom · Többet látni »

Hibridizáció

Négy ''sp''3 pálya Három ''sp''2 pálya A kémiában a hibridizáció a kémiai kötés leírására szolgáló egyik elmélet, a vegyértékkötés-elmélet módszere: az atompályák keverésével olyan új hibridpályákat hoz létre, melyek alkalmasak az atomok közötti kötés jellemzőinek leírására.

Új!!: Molekula és Hibridizáció · Többet látni »

Hidratáció

A hidratáció a szolvatáció egy speciális esete, az a folyamat, amelyben a szabad ionokból vagy molekulákból hidrátburokkal körülvett ionok, illetve molekulák jönnek létre.

Új!!: Molekula és Hidratáció · Többet látni »

Hidrogén-jodid

A hidrogén-jodid a jód hidrogénnel alkotott vegyülete, összegképlete HI.

Új!!: Molekula és Hidrogén-jodid · Többet látni »

Higgs-bozon

A ''nagy hadronütköztető gyűrű'' (LHC) fizikusai szimulálták, hogy milyen képet kell kapnunk a gyorsítóban, ha a fizikai elképzelésünk helyes a Higgs-bozonról. Ez egy lehetséges kép a CMS-kísérletben egy olyan eseményről, amelyben Higgs-bozon keletkezett Peter Higgs, a részecske névadója, 80. születésnapján A Higgs-bozon vagy Higgs-részecske egy olyan részecske, amelyet a részecskefizika standard modellje jósolt meg.

Új!!: Molekula és Higgs-bozon · Többet látni »

Hisztamin

A hisztamin (INN: histamine) egy nitrogén heterociklust tartalmazó amin.

Új!!: Molekula és Hisztamin · Többet látni »

Hisztidin

A hisztidin (His vagy H) egyike a 22 fehérjealkotó aminosavnak.

Új!!: Molekula és Hisztidin · Többet látni »

Hodgkin-kór

A Hodgkin-kór vagy Hodgkin-limfóma főleg a nyirokcsomókat érintő limfocita eredetű daganatos betegség (ún. limfóma), amelyet Thomas Hodgkin brit patológusról neveztek el, aki 1832-ben elsőként írta le a betegség jellemzőit.

Új!!: Molekula és Hodgkin-kór · Többet látni »

Hold

A Hold a Föld egyetlen holdja, a Naprendszer egyik óriásholdja.

Új!!: Molekula és Hold · Többet látni »

Homológ sor

A kémiában az olyan hasonló szerkezeti képletű vegyületek sorozatát nevezzük homológ sornak, melyek – ugyanazon funkciós csoport jelenléte következtében – hasonló kémiai tulajdonságokkal rendelkeznek, s melyek fizikai tulajdonságait a fokozatos változás jellemzi a molekula méretének és tömegének növekedése miatt (lásd relatív molekulatömeg).

Új!!: Molekula és Homológ sor · Többet látni »

Horvai György

Horvai György (Budapest, 1949. január 14. –) Széchenyi-díjas magyar vegyészmérnök, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja.

Új!!: Molekula és Horvai György · Többet látni »

Hypoxia

A hypoxia vagy oxigénhiányos állapot a szervezet kóros állapota, amikor a test (általános hypoxia) vagy annak egy része (szöveti hypoxia) meg van fosztva a megfelelő oxigénellátástól.

Új!!: Molekula és Hypoxia · Többet látni »

I-VMS

Komplex térbeli I-VMS Modell síkban ábrázolva Az I-VMS modell (Integrated Value-added Management System / Integrált Értéknövelő Menedzsment Rendszer) a radikálisan új közgazdaság-tudományi szemlélet megvalósítása mellett a gyakorlatban alkalmazható, a menedzsment emberi erőforrásaiban rejlő potenciálra támaszkodva azok kiaknázására és az értéktöbblet teremtésére helyezi a hangsúlyt.

Új!!: Molekula és I-VMS · Többet látni »

Időjárás

Az időjárás legjellemzőbb tulajdonsága a változékonyság Tornádó víztölcsére Hurrikán függőleges metszete a légáramlatokkal Időjárásnak nevezzük egy bolygót a világűrtől elválasztó atmoszféra valamely helyen és rövidebb időszakban jellemző fizikai paramétereit, azok kialakulását és egymásba átalakulását.

Új!!: Molekula és Időjárás · Többet látni »

Időtükrözés

Egy játék, ami illusztrálja az időtükrözési invarianciát. Amikor egy emelvényen mozgásba hozzuk, az eszköz nagyon sokáig forog. A játék úgy van megkonstruálva, hogy minimális legyen a súrlódás és bemutassa a Newton-törvények megfordíthatóságát. A mechanikailag stabil állapota az eszköznek az, amikor leesik az emelvényről a tetszőlegesen sok állapot valamelyikébe. Ez illusztrálja az entrópia növekedésének törvényét, ahogy azt Boltzmann az állapotok számának logaritmusaként meghatározta. Az időtükrözés az idő irányának (előjelének) megfordítását jelenti a fizika törvényeiben.

Új!!: Molekula és Időtükrözés · Többet látni »

Ikerion

Az ikerion olyan nagyobb, összetett ion, melyen egyszerre találhatók elektronhiányos (pozitív töltésű, kation jellegű) és elektrontöbblettel rendelkező (negatív töltésű, anion jellegű) részek is.

Új!!: Molekula és Ikerion · Többet látni »

Immunterápia

A rák immunterápia az immunrendszer használatát jelenti a rák gyógyítására.

Új!!: Molekula és Immunterápia · Többet látni »

Induktív csatolású plazma atomemissziós spektrometria

ICP-AES készülék Az induktív csatolású plazma atomemissziós spektrometria (ICP-AES), vagy más néven induktív csatolású plazma optikai emissziós spektrometria (ICP-OES) nyomelemek meghatározására szolgáló műszeres analitikai módszer.

Új!!: Molekula és Induktív csatolású plazma atomemissziós spektrometria · Többet látni »

Infravörös spektroszkópia

Az infravörös spektroszkópia, mely a rezgési spektroszkópia egyik formája, az analitikai kémia egy elemzési módszere, a színképelemzés (spektroszkópia) tárgykörébe tartozik.

Új!!: Molekula és Infravörös spektroszkópia · Többet látni »

Interhalogének

Az interhalogének olyan vegyületek, melyek molekulája legalább két különböző halogénatomból (fluor, klór, bróm, jód vagy asztácium) épül fel, és ezeken kívül más elemet nem tartalmaz.

Új!!: Molekula és Interhalogének · Többet látni »

Ion

Az ion (vagy régies nevén meneny) olyan atom vagy molekula (atomcsoport), mely elektromos töltéssel rendelkezik.

Új!!: Molekula és Ion · Többet látni »

Ionizáció

Az atomok első ionizációs energiája a rendszám függvényében Ionizációnak nevezzük azt a folyamatot, amikor egy atomból vagy molekulából elektromos töltéssel rendelkező ion keletkezik elektromosan töltött részecskék (elektronok vagy ionok) hozzáadásával vagy elvételével.

Új!!: Molekula és Ionizáció · Többet látni »

Ionizációs energia

rendszám függvényében. Látható, hogy az egyes periódusokon ''belül'' az elemek ''E''i értéke (színes kör) a periódusos rendszer első oszlopában (az alkálifémeknél) a legkisebb, és az utolsó oszlophoz (a nemesgázokhoz) eljutva éri el maximumát. Az egyes periódusok határát függőleges vonal, valamint a periódust lezáró nemesgáz vegyjele jelöli. Az ionizációs energia ''maximuma'' a periódus számának növelésével csökken, mivel az újabb és újabb elektronhéjak hozzáadásával a legkülső elektronok egyre távolabb kerülnek az atommagtól Az ionizációs energia – jele Ei – a fizikában és kémiában az a legkisebb energiamennyiség, amely a leggyengébben kötött elektron – a vegyértékelektron – egyedülálló, semleges atomból vagy molekulából történő eltávolításához szükséges.

Új!!: Molekula és Ionizációs energia · Többet látni »

Ionizáló sugárzás

Ionizáló sugárzás az olyan sugárzás, amelyben terjedő részecskéknek elegendő energiája van a velük kölcsönhatásba lépő atomok és molekulák ionizációjához.

Új!!: Molekula és Ionizáló sugárzás · Többet látni »

IUPAC jelölésrendszer

A kémiában, a fizikai kémiában és a termodinamikában az IUPAC által meghatározott jelöléseket használják elsődlegesen.

Új!!: Molekula és IUPAC jelölésrendszer · Többet látni »

Izoméria

Az izoméria típusai Izomériának (gör. 'ίσος' – egyenlő, 'μέρος' – rész) nevezik az azonos összegképletű, de eltérő szerkezetű molekulák között fennálló viszonyt.

Új!!: Molekula és Izoméria · Többet látni »

Izotrópia

Az izotrópia térbeli iránytól való függetlenséget jelent.

Új!!: Molekula és Izotrópia · Többet látni »

Jablonski-diagram

A Jablonski-diagram egy molekuláris rendszer állapotaihoz tartozó energiaszinteket és a köztük megvalósuló átmeneteket illusztrálja.

Új!!: Molekula és Jablonski-diagram · Többet látni »

Jahn–Teller-effektus

Teller Ede A Jahn–Teller-effektus (vagy Jahn–Teller-torzítás) a molekulák és ionok geometriai torzulása.

Új!!: Molekula és Jahn–Teller-effektus · Többet látni »

Johann Josef Loschmidt

Johann Josef Loschmidt (Putschirn bei Karlsbad,, Csehország, 1821. március 15. – Bécs, 1895. július 8.) osztrák fizikai kémikus, egyetemi tanár.

Új!!: Molekula és Johann Josef Loschmidt · Többet látni »

Joseph B. Keller

Joseph Bishop Keller (Paterson, New Jersey, 1923. július 31. – Stanford, Kalifornia, 2016. szeptember 7.) amerikai matematikus, mérnök.

Új!!: Molekula és Joseph B. Keller · Többet látni »

Kalcium-klorid

A kalcium-klorid (CaCl2) a kalciumnak a klórral alkotott ionos vegyülete.

Új!!: Molekula és Kalcium-klorid · Többet látni »

Karbén

A metilén a legegyszerűbb karbén. A kémiában a karbén egy két vegyértékű semleges szénatomot tartalmazó molekula.

Új!!: Molekula és Karbén · Többet látni »

Karbonsavészter

A karbonsavészterek általános szerkezeti képlete A karbonsavészterek, más néven alkil-alkanoátok, alkoholok és karbonsavak reakciója során keletkeznek vízkilépéssel.

Új!!: Molekula és Karbonsavészter · Többet látni »

Karl Herzfeld

Karl Ferdinánd Herzfeld (Bécs, 1892. február 24. – Washington, 1978. június 3.) osztrák–amerikai elméleti fizikus.

Új!!: Molekula és Karl Herzfeld · Többet látni »

Karotinok

A β-karotin 3D-s ábrája A sárgarépa színét (csakúgy mint sok egyéb zöldség és gyümölcs esetében) a '''karotin''' adja A karotin azon molekulák gyűjtőneve, melyeknek a képlete C40H56.

Új!!: Molekula és Karotinok · Többet látni »

Karragén

A karragén egy a tengeri hínárból (a vörösmoszatok törzsébe tartozó tengeri növény), előállított, lineáris kéntartalmú poliszacharid-család.

Új!!: Molekula és Karragén · Többet látni »

Katabolizmus

Az élő szervezetek biokémiai reakciók során történő tápanyaglebontását katabolizmusnak, vagy más szóval disszimilációnak, lebontásnak nevezik.

Új!!: Molekula és Katabolizmus · Többet látni »

Kaucsuk

A kaucsukfa levelei A kaucsuk elasztomer, a gumi legfontosabb alapanyaga.

Új!!: Molekula és Kaucsuk · Többet látni »

Kémia

A kémia, más néven vegyészet vagy vegytan az anyagok minőségi változásaival foglalkozó természettudomány.

Új!!: Molekula és Kémia · Többet látni »

Kémiai egyenlet

A kémiai egyenletek vagy reakcióegyenletek a kémiai reakciók kvalitatív (minőségi) és kvantitatív (mennyiségi) megfogalmazása.

Új!!: Molekula és Kémiai egyenlet · Többet látni »

Kémiai kötés

Kémiai kötésnek nevezzük a kémia területén azt az állapotot, amikor különböző anyagok atomjai reakcióba lépnek egymással, hogy stabilis külső elektronhéj alakuljon ki.

Új!!: Molekula és Kémiai kötés · Többet látni »

Képalkotó spektrometria

A hiperspektrális távérzékelés során számos (10-100-as nagyságrendű) sávban készül spektrum az adott terület egyes pontjairól; az egyes spektrumokat magában foglaló képpontokból pedig kép állítható össze (képalkotó spektrometria).

Új!!: Molekula és Képalkotó spektrometria · Többet látni »

Képlet

A képlet több tudományágban használt fogalom.

Új!!: Molekula és Képlet · Többet látni »

Kétlábúság

A két lábon futó ember mozgásfázisai - Eadweard Muybridge több kamerából álló rendszerrel készített felvételei a mozgó emberről A kétlábúság (vagy bipedalizmus) a szárazföldi mozgás egy formája, amelynél a szervezet a két hátsó végtagja vagy lába segítségével mozog.

Új!!: Molekula és Kétlábúság · Többet látni »

Kötéshossz

A molekuláris geometriában a kötéshossz vagy kötéstávolság egy molekula két, egymással kötésben levő atomjának magjai közötti átlagos távolság.

Új!!: Molekula és Kötéshossz · Többet látni »

Kőrös Endre (kémikus)

Kőrös Endre (Győr, 1927. szeptember 18. – Budapest, 2002. február 18.) Széchenyi-díjas kémikus, a kémiai tudomány doktora, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja.

Új!!: Molekula és Kőrös Endre (kémikus) · Többet látni »

Keller András (biofizikus)

Keller András vagy Andrew Keller (Budapest, 1925. augusztus 22. – Svájc, 1999. február 7.) nagy-britanniai magyar fizikokémikus, biofizikus, a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja.

Új!!: Molekula és Keller András (biofizikus) · Többet látni »

Kemotaktikus szelekció

Kemotaktikus szelekció A kemotaxis-receptorok a sejtmembránjában eltérő dinamikával jelennek meg, egyesek genetikailag meghatározott voltukból adódóan tartósan („long-term” jelleggel) kimutathatók, míg mások csak átmeneti („short-term”) jellegűek, mivel ezek alkotó elemeikből történő összeépülését a kemotaktikus ligandok „ad hoc” jelenléte indukálja.

Új!!: Molekula és Kemotaktikus szelekció · Többet látni »

Kemoterápia

Kemoterápiás szerek (1993) A kemoterápia általános értelemben az a gyógyító eljárás, amelynek során vegyszerek testbe juttatásával a betegséget okozó mikroorganizmusok vagy sejtek egy csoportja elpusztítható.

Új!!: Molekula és Kemoterápia · Többet látni »

Kinetikus gázelmélet

A kinetikus gázelmélet a gázok makroszkopikus, termodinamikai tulajdonságait az azt alkotó atomok és molekulák mozgása alapján magyarázza, elemi statisztikus meggondolások segítségével.

Új!!: Molekula és Kinetikus gázelmélet · Többet látni »

Klasszikus fizika

A klasszikus fizika elnevezés egy retronima, ami alatt a kvantumelmélet és a relativitáselmélet nélküli fizikát értjük szűkebb értelemben, tágabb értelemben a relativitáselméletet is beleértjük.

Új!!: Molekula és Klasszikus fizika · Többet látni »

Klór-dioxid

A klór-dioxid szervetlen vegyület, képlete ClO2.

Új!!: Molekula és Klór-dioxid · Többet látni »

Koenzim-A

A koenzim-A (CoA, CoASH, vagy HSCoA) egy koenzim, amely a zsírsavszintézis, a zsírsavoxidáció és a piruvát oxidáció (citromsavciklus) folyamataiban vesz részt.

Új!!: Molekula és Koenzim-A · Többet látni »

Kolloid

A kolloidok olyan többkomponensű rendszerek, amelyekben igen apró, a IUPAC definíciója szerint kb.

Új!!: Molekula és Kolloid · Többet látni »

Komponens (kémia)

A komponens a rendszert alkotó, kémiailag egységes részecskék – atomok vagy molekulák – halmaza.

Új!!: Molekula és Komponens (kémia) · Többet látni »

Konjak (E425)

A konjak (E425) egy élelmiszeripari adalékanyag, mely konjak-gumi (E425i) és konjak-glükomannán (E425ii) keveréke.

Új!!: Molekula és Konjak (E425) · Többet látni »

Konstitúciós izoméria

A konstitúciós izoméria az a jelenség, amikor egy adott vegyület összegképletének többféle molekula is megfelel, mely molekulák egymástól csak az atomjaik kapcsolódási sorrendjében, és/vagy a kötések minőségében különböznek.

Új!!: Molekula és Konstitúciós izoméria · Többet látni »

Konvergens evolúció

A konvergens evolúció olyan folyamat, amely során egymáshoz nem kapcsolódó fejlődési vonalakon hasonló biológiai jellegzetességek alakulnak ki.

Új!!: Molekula és Konvergens evolúció · Többet látni »

Kovalens kötés

Két hidrogénatom közös elektronpárja által formált kovalens kötés (jobbra) a hidrogénmolekulában (H2) A kovalens kötés olyan elsőrendű kémiai kötés, amelyben az atomok közös vegyértékkel rendelkeznek (ko: közös, valens: vegyértékű).

Új!!: Molekula és Kovalens kötés · Többet látni »

Kovács István (atomfizikus)

Kovács István (Budapest, 1913. december 16. – Budapest, 1996. június 1.) Kossuth-díjas atomfizikus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja.

Új!!: Molekula és Kovács István (atomfizikus) · Többet látni »

Krónikus limfocitás leukémia

A krónikus limfoid leukémia (CLL: chronic lymphocytic leukemia) vagy más néven B-sejtes krónikus limfocitás leukémia (B-CLL) egy limfoproliferatív betegség, a leggyakrabban előforduló felnőttkori leukémia típus, mely a B-limfociták daganatos felszaporodásával jár.

Új!!: Molekula és Krónikus limfocitás leukémia · Többet látni »

Kristály

Kvarckristály A kémiában, az ásványtanban és az anyagtudományban kristályoknak olyan szilárd halmazállapotú anyagokat neveznek, amelyekben az atomok, molekulák vagy ionok szabályos rendben, a tér mindhárom irányában ismétlődő minta szerint helyezkednek el, a térrácsot háromdimenziós elemi cellák hozzák létre.

Új!!: Molekula és Kristály · Többet látni »

Kristályoszcillátor

A kristályoszcillátor egy elektronikus oszcillátor, melynek működési alapja a piezoelektromos jelenség (piezoelektromosság).

Új!!: Molekula és Kristályoszcillátor · Többet látni »

Kristályszerkezet

Elektrolízissel előállított, igen tiszta (>99,95%) ezüstkristály, jól látható dendrites szerkezettel. Tömege kb. 11 gramm. A kristályszerkezet a kristályos anyagban lévő atomok, ionok vagy molekulák szerkezete, amely szabályos, térbeli rendezettséggel bír.

Új!!: Molekula és Kristályszerkezet · Többet látni »

Kristályvíz

A kristályvíz (más néven hidrátvíz) a kristályos anyagokban jelen lévő víz, amely meghatározott arányban épül be a kristályszerkezetbe.

Új!!: Molekula és Kristályvíz · Többet látni »

Kromofor

A kromofor a molekula azon része, mely felelős a színéért.

Új!!: Molekula és Kromofor · Többet látni »

Kromoszóma

Kromoszóma. (1) Kromatida. A kromoszóma két azonos részének egyike az S fázis után. (2) Centromer. Az a pont, ahol a két kromatida kapcsolódik. (3) Rövid kar (4) Hosszú kar. A sejt genetikai információit hordozó DNS általában kromoszómának nevezett struktúrákba van csomagolva.

Új!!: Molekula és Kromoszóma · Többet látni »

Kubán (vegyület)

A kubán (C8H8) olyan szénhidrogén, melynek molekulájában nyolc szénatom egy kocka csúcsán helyezkedik el, és minden szénatomhoz egy hidrogénatom kapcsolódik.

Új!!: Molekula és Kubán (vegyület) · Többet látni »

Kvantumkémia

A kvantumkémia olyan ága a kémiának, amely a kvantummechanika törvényeit alkalmazza a kémiai problémák megoldásához.

Új!!: Molekula és Kvantumkémia · Többet látni »

Kvantummechanika

A kvantummechanika a fizika azon ága, amelyik a nanoszkopikus méreteknél történő jelenségeket vizsgálja; így az elemi részecskék viselkedését vagy például az olyan alacsony hőmérsékletű makrojelenségeket, mint a szuperfolyékonyság és a szupravezetés.

Új!!: Molekula és Kvantummechanika · Többet látni »

Laktózérzékenység

A laktózérzékenység vagy laktózintolerancia a laktóz, egy a tejben és a tejtermékekben megtalálható cukorféle lebontásának a képtelensége.

Új!!: Molekula és Laktózérzékenység · Többet látni »

Lambert–Beer-törvény

A Lambert–Beer-törvény (nevezik Bouguer–Lambert–Beer-törvénynek is, de az irodalomban megtalálható a három név szinte minden variációja) egy optikai tapasztalati összefüggés, amely a fény abszorpciója és azon közeg tulajdonságai között teremt kapcsolatot, melyben a fény terjed.

Új!!: Molekula és Lambert–Beer-törvény · Többet látni »

Légköri fény

A légköri fény (földfény, éjszakai fény) egy mindig jelenlévő, diffúz háttérfény, amit elsősorban a napsugárzás UV-fotonjai és nagy energiájú részecskéi keltenek a légkör atomjaiban és molekuláiban, amik éjszaka is sugároznak.

Új!!: Molekula és Légköri fény · Többet látni »

Lézerradar

LIDAR-technológiát alkalmazó robot, ami a környezetében lévő tárgyak feltérképezésére alkalmas, és ki tudja kerülni az akadályokat A kibocsátott és a visszaérkező impulzusok, ha a tárgy mozgásban van A lézerradar (vagy LIDAR – az angol light fény és radar szavak összevonása; közkeletű tévedés, hogy a szintén angol Light Detection And Ranging kifejezésből alkotott mozaikszó lenne) optikai távérzékelő technológia, amivel elsődlegesen a céltárgy távolságát lehet meghatározni, jellemzően lézerfény-impulzusok kibocsátásával.

Új!!: Molekula és Lézerradar · Többet látni »

Leonard Mlodinow

Leonard Mlodinow amerikai elméleti fizikus és matematikus, forgatókönyvíró és író.

Új!!: Molekula és Leonard Mlodinow · Többet látni »

Levodopa

A levodopa (L-DOPA) a dopamin-bioszintézis intermediere.

Új!!: Molekula és Levodopa · Többet látni »

Ligandum (szervetlen kémia)

A kettőnél több atomból álló molekulákban rendszerint egy központi atom (centrális, akceptor) körül több azonos vagy többé-kevésbé hasonló elektronhéj-szerkezetű atom, atomcsoport vagy kisebb molekula, úgynevezett ligandum (perifériális, donor) helyezkedik el.

Új!!: Molekula és Ligandum (szervetlen kémia) · Többet látni »

Lipidek

A lipidek az élőlények létfontosságú szerves vegyületei, többnyire glicerint és zsírsavat tartalmazó apoláris makromolekulák.

Új!!: Molekula és Lipidek · Többet látni »

Liszt

Lisztszita A liszt finom őrlemény, általában gabonából.

Új!!: Molekula és Liszt · Többet látni »

Lisztérzékenység

A lisztérzékenység (más néven cöliákia, gluténszenzitív enteropátia vagy nem trópusi sprue) egy, elsősorban a vékonybelet érintő autoimmun betegség, amely nem gyógyítható, de diétával jól kezelhető.

Új!!: Molekula és Lisztérzékenység · Többet látni »

Louis Pasteur

Louis Pasteur (Dole, 1822. december 27. – Marnes-la-Coquette, Hauts-de-Seine, 1895. szeptember 28.) francia mikrobiológus és kémikus, aki a rettegett, halálos veszettség elleni védőoltást kifejlesztette, aki az orvostudomány történetének talán legfontosabb egyéni alakjaként ismert mint a mikrobiológia, az immunológia és a járványtan megalapítója.

Új!!: Molekula és Louis Pasteur · Többet látni »

Maradékgáz-analizátor

Maradékgáz-analizátor elvi vázlata A maradékgáz-analizátor (nemzetközi rövidítésben RGA – residual gas analyzer) egy speciális spektrométer, amely olyan gázok kémiai összetételét vizsgálja, melyek alacsony nyomásnak vannak kitéve.

Új!!: Molekula és Maradékgáz-analizátor · Többet látni »

Maraviroc

A Maraviroc (Selzentry, Celsentri) egy chemokin receptor antagonista gyógyszer, melyet a Pfizer cég fejlesztett ki HIV vírus ellen.

Új!!: Molekula és Maraviroc · Többet látni »

Martin Amis

Sir Martin Louis Amis angol regényíró, esszéíró, memoáríró és forgatókönyvíró volt.

Új!!: Molekula és Martin Amis · Többet látni »

Max Delbrück

Max Ludwig Henning Delbrück (Berlin, 1906. szeptember 4. – Pasadena, Kalifornia, 1981. március 9.) német származású amerikai biológus, a molekuláris biológia egyik úttörője.

Új!!: Molekula és Max Delbrück · Többet látni »

Maxwell-démon

A Maxwell-démon elvi működésének vázlatos ábrázolása A Maxwell-démon egy gondolatkísérlet, amelyet James Clerk Maxwell skót fizikusról (1831–1879) neveztek el, aki 1871-ben adta közre először.

Új!!: Molekula és Maxwell-démon · Többet látni »

Mágneses momentum

Egy mágnes mágneses momentuma az a jellemző, mely arányos az erővel, amellyel hatást gyakorol az áramra, és arányos a nyomatékkal, amivel a mágneses mező hat rá.

Új!!: Molekula és Mágneses momentum · Többet látni »

Mágnesesrezonancia-képalkotás

I. ábra: MRI-készülék II. ábra: Térd rétegfelvétele III. ábra: T1 súlyozással készült mozgókép az agyról NMR spektrométer szupravezető mágnese '''Orvosi tudomány''': Egy fej képe medián metszetben mágneses rezonancia képalkotással '''Kémia''': Egy 200 MHz-es, automatikus mintaváltóval rendelkező NMR-spektrométer a szerves kémiában vegyületek szerkezeti összetételének meghatározására Az MRI (MRI-készülék lásd I. ábra) az angol „(Nuclear) Magnetic Resonance Imaging” rövidítése, melynek jelentése: mágneses magrezonancia képalkotás.

Új!!: Molekula és Mágnesesrezonancia-képalkotás · Többet látni »

Március 31.

Névnapok: Árpád + Akács, Ákos, Balbina, Benő, Benjámin, Benjamina, Béni, Gujdó, Jelek, Johanna, Kornélia, Üllő, Zsanka, Zsanna.

Új!!: Molekula és Március 31. · Többet látni »

Méreg

Paracelsus, „a toxikológia atyja” Biológiai szempontból méregnek tekinthetünk minden olyan anyagot, amely élő szervezettel érintkezve abban károsodást, betegséget vagy halált okoz – általában kémiai reakció útján vagy más molekuláris szintű tevékenységgel – ha belőle kellő mennyiség jut be az élőlénybe.

Új!!: Molekula és Méreg · Többet látni »

Mössbauer-effektus

Mössbauer-elmélet sematikus ábra Bizonyos atommagok gamma-sugarak (gamma-foton) elnyelésekor az elnyelt sugárzást visszasugározzák, mégpedig megnövekedett hullámhossz tartományban.

Új!!: Molekula és Mössbauer-effektus · Többet látni »

Mdm2

Az Mdm2 az angol megnevezésből, a "Mouse double minute 2"-ből ered.

Új!!: Molekula és Mdm2 · Többet látni »

Mechanika

A mechanika (görögül Μηχανική) a fizikának az egyik fő része.

Új!!: Molekula és Mechanika · Többet látni »

Metallotionein

A metallotioneinek elsősorban a májban és a vesében található kis molekulájú fehérjék, melyeknek nagy az affinitása a cink, kadmium és réz iránt.

Új!!: Molekula és Metallotionein · Többet látni »

Metán

A metán egy telített szénhidrogén, az alkánok (paraffinok) homológ sorának első tagja.

Új!!: Molekula és Metán · Többet látni »

Metilén

Diklórmetán Metilénciklopropén Karbén A metilén olyan kémiai részecske, amelyben egy szénatomhoz két hidrogénatom kapcsolódik.

Új!!: Molekula és Metilén · Többet látni »

Mielóma multiplex

A mielóma multiplex vagy más néven plazmasejtes mielóma vagy Kahler-betegség az antitesteket termelő plazmasejtekből kiinduló rosszindulatú daganatos betegség.

Új!!: Molekula és Mielóma multiplex · Többet látni »

Mikrohullám

A mikrohullámok olyan elektromágneses hullámok, amelyeknek a frekvenciája nagyjából 0,3-300 GHz közötti, ennek megfelelően a hullámhosszuk 1 m–1 mm között van.

Új!!: Molekula és Mikrohullám · Többet látni »

Miller-index

Különféle Miller-indexű rácssíkok kockarácsban. Miller-indexszel megadott rácsirányok. A Miller-indexek a kristálytanban alkalmazott jelölésrendszer elemei, mellyel rácssíkokat, rácsirányokat adhatunk meg.

Új!!: Molekula és Miller-index · Többet látni »

Mitokondrium

Két mitokondrium elektronmikroszkópos képe A mitokondrium eukarióta sejtekben található, az energia előállításában és annak elraktározásában szerepet játszó sejtszervecske.

Új!!: Molekula és Mitokondrium · Többet látni »

Moláris tömeg

A moláris tömeg vagy móltömeg az intenzív mennyiségek közé tartozik.

Új!!: Molekula és Moláris tömeg · Többet látni »

Molekulafeszültség

A molekulafeszültség egy adott molekulán belül az alkotó atomok közötti kötésekben fellépő feszülés, amely a részecskék közötti elektrosztatikus kölcsönhatásokból adódik.

Új!!: Molekula és Molekulafeszültség · Többet látni »

Molekulamodellezés

A molekulamodellezés kémiai, fizikai és biológiai problémák atomi szintű magyarázatára képes, gyorsan fejlődő tudományág, mely a klasszikus fizika vagy a kvantummechanika egyenleteit használja fel a molekulák viselkedésének leírására.

Új!!: Molekula és Molekulamodellezés · Többet látni »

Molekulapálya

A molekulapálya a klasszikus definíció szerint az a térrész a molekulában, ahol a kötőelektronpár(ok) legalább 90%-os valószínűséggel megtalálhatók.

Új!!: Molekula és Molekulapálya · Többet látni »

Molekularács

A molekularács olyan rácstípus, amelyben másodrendű kötéssel egymáshoz kapcsolódó molekulák foglalják el a rácspontokat.

Új!!: Molekula és Molekularács · Többet látni »

Molekulatömeg

A molekulatömeg egy adott molekula tömege, mely az azt alkotó atomok atomtömegének összegével egyenlő.

Új!!: Molekula és Molekulatömeg · Többet látni »

Molekuláris biológia

DNS szerkezeti képe, a kettős spirál, mint egy megcsavart létra Sematikus kapcsolat a biokémia, a genetika és a molekuláris biológia között A molekuláris biológia az élőlények és sejtek működésének molekuláris szintű tanulmányozása.

Új!!: Molekula és Molekuláris biológia · Többet látni »

Nagyságrendek listája (tömeg)

To~meg Kategória:Fizikai listák.

Új!!: Molekula és Nagyságrendek listája (tömeg) · Többet látni »

Nanoszerkezet

A nanoszerkezetek illetve nanoszerkezetű anyagok a nanotechnológia vizsgálódásainak tárgyai, olyan parányi anyagi részecskék, melyeknek legalább egy kiterjedése a nanométeres, vagy ehhez közeli mérettartományba esik.

Új!!: Molekula és Nanoszerkezet · Többet látni »

Nap

A Nap a Naprendszer központi csillaga.

Új!!: Molekula és Nap · Többet látni »

Naprendszer

A Naprendszer fontosabb égitestjei(nem távolságarányosan) A Naprendszer a Nap gravitációja által egyben tartott bolygórendszer, része a Tejútrendszer milliárd csillagrendszerének, amely galaxisunk Orion spirálkarjának nagyjából a felénél, a galaxis közepe és pereme között is hozzávetőleg félúton helyezkedik el.

Új!!: Molekula és Naprendszer · Többet látni »

Növények

A növények (Plantae) az élőlények egyik nagy, több százezer fajt felölelő országa.

Új!!: Molekula és Növények · Többet látni »

Nitrilkation

A nitrilkation (nitrilion, vagy régebbi nevén nitróniumion) reakcióképes szervetlen kation, mely a paramágneses nitrogén-dioxidból egy elektron eltávolításával vagy a salétromsav protonálódását követően vízkilépéssel keletkezik.

Új!!: Molekula és Nitrilkation · Többet látni »

Nitrogén

A nitrogén a periódusos rendszer V.A csoportjába tartozó nemfémes elemek egyike.

Új!!: Molekula és Nitrogén · Többet látni »

Noctiluca scintillans

A Noctiluca scintillans egy tengeri páncélos ostoros (dinoflagellata) faj, amely a sejtnedvüregeiben lévő pigmentációtól függően zöld vagy vörös formában is létezhet.

Új!!: Molekula és Noctiluca scintillans · Többet látni »

Norbornén

A norbornén, más néven norbornilén vagy norkamfén áthidalt gyűrűs szénhidrogén.

Új!!: Molekula és Norbornén · Többet látni »

Nukleofil

A nukleofil olyan részecske, amely mindkét szükséges elektront biztosítja reakciópartnerének a kettejük közötti kötés kialakításához.

Új!!: Molekula és Nukleofil · Többet látni »

Nyirokkeringés

Angol nyelvű sémája A nyirokkeringés egyrészt kiegészíti a vénás keringést a szövetközötti folyadék elvezetésében, másrészt a nyirokerek útjába iktatott szűrők – a nyirokcsomók – és az egész nyirokrendszer részeként fontos alkotórészei a szervezet védekezőrendszerének.

Új!!: Molekula és Nyirokkeringés · Többet látni »

Nyomelem

A nyomelem olyan kémiai elem, amelynek koncentrációja (vagy más mennyiségi mértéke) nagyon alacsony („nyomnyi mennyiség”).

Új!!: Molekula és Nyomelem · Többet látni »

Oligomer

A kémiában oligomerek alatt olyan molekulákat értünk, melyek korlátozott számú monomer egységből épülnek fel, szemben a polimerekkel, melyek elvileg végtelen sok ismétlődő egységből állhatnak.

Új!!: Molekula és Oligomer · Többet látni »

Olvadás

A jég olvadása Az olvadás olyan halmazállapot-változás, melynek során a szilárd anyag cseppfolyóssá válik, a fagyás fordítottja, endoterm folyamat.

Új!!: Molekula és Olvadás · Többet látni »

Optikai csalódás

Az optikai csalódások egyik ismert példája, az Ames-szoba. A két ember valójában közel egyforma magas. Egy optikai csalódást (más néven vizuális illúziót) vizuálisan észlelt képek jellemeznek, melyek eltérnek az objektív valóságtól.

Új!!: Molekula és Optikai csalódás · Többet látni »

Otto Stern

Otto Stern (Żory, Felső-Szilézia 1888. február 17. – Berkely, Kalifornia, 1969. augusztus 17.) német származású, 1933-ban az Egyesült Államokba emigrált fizikus.

Új!!: Molekula és Otto Stern · Többet látni »

Oxidációs szám

Az oxidációs szám a kémiában az egyes atomok oxidációs állapotának leírására szolgáló előjeles szám.

Új!!: Molekula és Oxidációs szám · Többet látni »

Ozmózis

Hidratált ionok képződése Az ozmózis egy olyan folyamat, melyben az oldószer két, féligáteresztő membránnal elválasztott, különböző koncentrációjú oldat között áramlik.

Új!!: Molekula és Ozmózis · Többet látni »

Permanens gáz

A permanens gáz olyan kis molekulatömegű, apoláros molekulákból álló gáz, amely közel áll az elméleti ideális gáz állapothoz.

Új!!: Molekula és Permanens gáz · Többet látni »

Phoenix űrszonda

''A Mars Reconnaissance Orbiter felvétele a Mars légkörében ejtőernyővel ereszkedő'' Phoenix űrszondáról ''A ''Phoenix'' egyik lába a Mars talaján (Sol 0)'' A Phoenix űrszonda a Mars Scout bolygókutató űrszondaprogram első küldetése, melyet a Mars Surveyor 2001 törölt Mars-szonda félkész leszállóegységéből alakítottak ki.

Új!!: Molekula és Phoenix űrszonda · Többet látni »

Pierre Teilhard de Chardin

Pierre Teilhard de Chardin SJ (kiejtése kb. „Pjer Tejár dö Sárden”) (Orcines, Puy-de-Dôme, 1881. május 1. – New York, 1955. április 10.) a tudományos gondolkodás és a vallásos lelkiség egymásrautaltságát hirdető francia jezsuita teológus, filozófus és paleontológus.

Új!!: Molekula és Pierre Teilhard de Chardin · Többet látni »

Pogány Béla (fizikus)

Pogány Béla (Budapest, 1887. április 1. – Budapest, 1943. december 23.) fizikus, geofizikus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja.

Új!!: Molekula és Pogány Béla (fizikus) · Többet látni »

Polién

A poliének olyan többszörösen telítetlen kémiai vegyületek, amelyek legalább három darab konjugált szén–szén kettős kötést tartalmaznak.

Új!!: Molekula és Polién · Többet látni »

Polifoszfátok

A polifoszfátok a foszfor polimerjei.

Új!!: Molekula és Polifoszfátok · Többet látni »

Poliglicerin-poliricinoleát

A poliglicerin-poliricinoleát (más néven PGPR vagy E476) egy a ricinusból előállított emulgeálószer, mely csökkenti a csokoládé, és hasonló bevonatok viszkozitását.

Új!!: Molekula és Poliglicerin-poliricinoleát · Többet látni »

Poole–Frenkel-hatás

A szilárdtestfizikában Poole–Frenkel-hatásnak nevezik azt a jelenséget, amely során egy elektromos szigetelő anyagban elektromos vezetés alakulhat ki egy külső elektromos tér hatására.

Új!!: Molekula és Poole–Frenkel-hatás · Többet látni »

Pozitronemissziós tomográfia

Egy tipikus PET-gép Egy tipikus PET/CT-gép A pozitronemissziós tomográfia (PET) az egyik legmodernebb funkcionális képalkotó eljárás.

Új!!: Molekula és Pozitronemissziós tomográfia · Többet látni »

Propionsav

A propionsav (vagy propánsav) (E280) a természetben is előforduló karbonsavak egyike.

Új!!: Molekula és Propionsav · Többet látni »

Psalmopoeus

A Psalmopoeus egy nem a madárpókfélék (Theraphosidae) családjában.

Új!!: Molekula és Psalmopoeus · Többet látni »

PubChem

A PubChem logója A PubChem egy internetes adatbázis, mely kémiai molekulák sokaságának (a kevesebb mint 1000 atomból, illetve kevesebb mint 1000 kémiai kötésből felépülő molekulák) adatait tartalmazza.

Új!!: Molekula és PubChem · Többet látni »

Q10

A Q10-koenzim (más néven ubikinon, ubidekarenon, koenzim-Q, amelyet időnként CoQ10 /ˌkoʊ ˌkjuː ˈtɛn/, CoQ, Q10, vagy Q formában rövidítenek) 1,4-benzokinon, ahol Q a kinoncsoportra, 10 pedig a láncrészben található izoprenil-alegységek számára utal.

Új!!: Molekula és Q10 · Többet látni »

Rakéta-hajtóanyag

A rakétaüzemanyagok meghatározás szerint olyan anyagok, melyek égése során nagy mennyiségű és szabályozható hozamú forró gáz keletkezik.

Új!!: Molekula és Rakéta-hajtóanyag · Többet látni »

Rayleigh-féle olajcseppkísérlet

A Rayleigh-féle olajcseppkísérlet az olajmolekulák méretének meghatározására alkalmas kísérlet.

Új!!: Molekula és Rayleigh-féle olajcseppkísérlet · Többet látni »

Rayleigh-szórás

Az égbolt színének változását naplemente idején a Rayleigh-szórás okozza. A Nap közelében vöröses, tőle távolabb kékes színű. A felhők szürke, illetve fehér színét a fény hullámhosszához képest nagyobb méretű vízcseppeken történő Mie-szórás okozza.A Rayleigh-szórás szögtől függő intenzitásváltozásaA légkörön áthaladó napfényből a kék színű fény nagyobb mértékben szóródik, mint a vörös. A Rayleigh-szórás egy olyan fizikai jelenség, ami akkor lép fel, ha a fény a hullámhosszánál sokkal kisebb méretű részecskéken szóródik.

Új!!: Molekula és Rayleigh-szórás · Többet látni »

Rák (betegség)

CT felvétele A rákbetegségek közös jellemzője a szabályozatlan sejtszaporulat, a biológiai szövetekbe való betörési képesség.

Új!!: Molekula és Rák (betegség) · Többet látni »

Régi magyar kifejezések listája

A magyar nyelv számos szót, kifejezést, idiómát, szófordulatot tartalmaz, melyek ma kevéssé, vagy nem használatosak.

Új!!: Molekula és Régi magyar kifejezések listája · Többet látni »

Részecskefizika

A részecskefizika a fizika egyik ága, amely az anyag elemi összetevőit, sugárzást és azok kölcsönhatásait vizsgálja.

Új!!: Molekula és Részecskefizika · Többet látni »

Részecskegyorsító

ELTE-n kiállítva A részecskegyorsítók töltött részecskéket: leptonokat (elektron, pozitron), hadronokat (proton, antiproton), atommagokat, ionokat, molekulákat gyorsítanak fel elektromos feszültséggel nagy energiára.

Új!!: Molekula és Részecskegyorsító · Többet látni »

Részecskesugárzás

Részecskesugárzás alatt általában szubatomi részecskék áramlását értjük a téren vagy anyagon keresztül.

Új!!: Molekula és Részecskesugárzás · Többet látni »

Receptor (biokémia)

Receptoroknak nevezik a sejtek plazmamembránján (sejtmembrán) vagy a sejtek belsejében elhelyezkedő kémiai jelfogó fehérjéket, amelyek más sejtekből az extracelluláris téren keresztül érkező kémiai jelek szelektív megkötését követően olyan szerkezeti változáson mennek keresztül, amellyel kiváltják a sejtanyagcsere megváltozását, ezzel lehetővé téve a sejt számára a környezeti változásokhoz való alkalmazkodást és a szervezet homeosztázisába való beilleszkedést.

Új!!: Molekula és Receptor (biokémia) · Többet látni »

Redoxireakció

Redoxifolyamatoknak vagy redoxireakcióknak nevezzük azokat a kémiai reakciókat, melyek az oxidációfok (lásd: oxidációs szám) megváltozásával járnak.

Új!!: Molekula és Redoxireakció · Többet látni »

Reumatoid artritisz

A reumatoid artritisz (RA) egy szisztémás autoimmun kórkép, amelyre elsősorban az ízületek gyulladásos elváltozásai jellemzőek, azonban más szerveket is érinthet.

Új!!: Molekula és Reumatoid artritisz · Többet látni »

Reumás láz

A reumás láz a szívet, az ízületeket, a bőrt és a központi idegrendszert érintő gyulladásos autoimmun betegség, mely az A csoportú streptococcus-fertőzést követően léphet fel, leggyakrabban kezeletlen streptococcusos garatgyulladás után alakul ki.

Új!!: Molekula és Reumás láz · Többet látni »

Reuptake

A reuptake vagy re-uptake (neurotranszmitter-visszavétel) a neurotranszmitter visszavételét jelenti a posztszinaptikus neuronról egy (preszinaptikus neuron által a szinaptikus résbe bocsátott) neurotranszmitter-transzporter molekula segítségével, miután az betöltötte az idegi impulzus átadásában való szerepét.

Új!!: Molekula és Reuptake · Többet látni »

Ribonukleinsav

RNS és DNS a bázisaikkal A ribonukleinsav (RNS) a DNS-hez hasonló polimer óriásmolekula, amely sok ismétlődő egységből épül fel.

Új!!: Molekula és Ribonukleinsav · Többet látni »

Rituximab

A Rituximab egy Rituxan® és MabThera® néven forgalomba került mesterséges monoklonális antitest, mely a B-sejtek sejtfelszínén található CD20 molekulát ismeri fel.

Új!!: Molekula és Rituximab · Többet látni »

RNS-polimeráz

Az RNS-polimeráz olyan enzimcsalád, amely alapvető fontosságú az élethez, minden élőlényben, valamint sok vírusban is megtalálható.

Új!!: Molekula és RNS-polimeráz · Többet látni »

Romániai magyar kémiai szakirodalom

Az anyagi világ molekuláris szinten végbemenő változásaival foglalkozó kémia célja a különböző vegyületek laboratóriumi és ipari előállítása; vizsgálja a molekulák szerkezetét és a kapcsolatot azok fizikai és kémiai tulajdonságai között.

Új!!: Molekula és Romániai magyar kémiai szakirodalom · Többet látni »

Rugalmasság (fizika)

A fizikában a rugalmasság szó, amit a görög ἐλαστός (olv. elasztosz) vagyis vezethető szóból, számos modern nyelvhez hasonlóan elasztikus tulajdonságnak is nevezhetünk, a szilárd testeknek azt a képességét jelenti, hogy egy rájuk gyakorolt erő hatására, átmenetileg alakjukat megváltoztatva, dimenzióváltozásra (megnyúlásra) képesek, de az erőhatás megszüntével eredeti alakjukat (többé-kevésbé) ismét felveszik.

Új!!: Molekula és Rugalmasság (fizika) · Többet látni »

Ruhaallergia

Az allergia a szervezet téves immunválasza.

Új!!: Molekula és Ruhaallergia · Többet látni »

Sav

Sósav Hangyasav Hétköznapi értelemben azokat a vegyületeket nevezzük savnak, melyek a vízmolekuláknak protont adnak át, ezáltal a vizes oldat kémhatását savasabbá teszik, a pH-t csökkentik.

Új!!: Molekula és Sav · Többet látni »

Sötét anyag

Tipikus galaxis forgási görbéje: az '''A''' görbe jelöli az előrejelzett sebességet, eszerint a galaxisok külső csillagai nagyon lassan keringenek a középpont körül. A '''B''' görbe jelöli a megfigyelt értéket. A kettő közti különbség a sötét anyag létét valószínűsíti. A Világegyetem tömegének nagy részét nem a sötét anyag alkotja A sötét anyag olyan anyagfajta, amely csillagászati műszerekkel közvetlenül nem figyelhető meg, mert semmilyen elektromágneses sugárzást nem bocsát ki és nem nyel el, jelenlétére csak a látható anyagra és a háttérsugárzásra kifejtett gravitációs hatásból következtethetünk.

Új!!: Molekula és Sötét anyag · Többet látni »

Súrlódás

A súrlódás két érintkező felület között fellépő erő, vagy az az erő, mellyel egy közeg fékezi a benne mozgó tárgyat (például egy láda eltolásához szükséges erő.) Szükséges megjegyezni, hogy a súrlódás mindig az elmozdulás ellen dolgozik.

Új!!: Molekula és Súrlódás · Többet látni »

Sejt

Állati sejt felépítése Növényi sejt felépítése A sejt az élőlények legkisebb önálló életet mutató egysége.

Új!!: Molekula és Sejt · Többet látni »

Sejtbiológia

A sejtbiológia, más néven celluláris biológia vagy citológia, sejttan a biológiának a sejtekkel, azok fiziológiai tulajdonságaival, szerkezetével, a bennük található sejtszervecskékkel (organellumokkal), életciklusukkal, a sejtosztódással és a sejthalállal foglalkozó részterülete.

Új!!: Molekula és Sejtbiológia · Többet látni »

Sejtkommunikáció

A sejtkommunikáció határozza meg a sejtek alapvető tevékenységeit és szabályozza a sejtek összehangolt működését.

Új!!: Molekula és Sejtkommunikáció · Többet látni »

SMILES

A SMILES széles körben használt leíró nyelv a molekulák ASCII-karakterekkel történő tömör kódolására.

Új!!: Molekula és SMILES · Többet látni »

Spin

mágneses dipólusként viselkednek, vagyis egy kis áramhurokhoz hasonló mágneses teret hoznak létre.A spin vagy sajátperdület (más szóval saját-impulzusmomentum) a kvantummechanikai részecskék perdületének egyik összetevője.

Új!!: Molekula és Spin · Többet látni »

Statisztikus fizika

A statisztikus fizika vagy statisztikai fizika a sok részecskéből álló rendszereket tanulmányozó ága a fizikának.

Új!!: Molekula és Statisztikus fizika · Többet látni »

Szaglás

A szaglás a levegőben oldott anyagok észlelését jelenti.

Új!!: Molekula és Szaglás · Többet látni »

Számítógépes kémia

A számítógépes kémia olyan ága a kémiának, amely számítógépes szimulációval segíti elő a kémiai problémák megoldását.

Új!!: Molekula és Számítógépes kémia · Többet látni »

Szász Tamás István

Szász Tamás István, Thomas Stephen Szasz (Budapest, 1920. április 15. – Manlius, New York, 2012. szeptember 8.) zsidó-magyar származású amerikai pszichiáter, egyetemi tanár.

Új!!: Molekula és Szász Tamás István · Többet látni »

Szén-monoszulfid

A szén-monoszulfid CS képletű kémiai vegyület, a szén egyik szulfidja.

Új!!: Molekula és Szén-monoszulfid · Többet látni »

Szén-monoxid-mérgezés

A szén-monoxid-mérgezés a szén-monoxid gáz belélegzése következtében fellépő mérgezés, amely akár halálos kimenetelű is lehet.

Új!!: Molekula és Szén-monoxid-mérgezés · Többet látni »

Szén-pentaoxid

A szén-pentaoxid vagy szén-pentoxid a szén egyik instabil oxidja.

Új!!: Molekula és Szén-pentaoxid · Többet látni »

Szénhidrát

A szacharóz egyik legismertebb köznapi formája: kockacukor A szénhidrátok vagy tudományos néven szacharidok a növények által, fotoszintézis során termelt, szén-, oxigén- és hidrogéntartalmú szerves vegyületek, melyekben a H:O arány legtöbbször 2:1 (mint a vízben), ezért régen a szén hidrátjainak gondolták őket.

Új!!: Molekula és Szénhidrát · Többet látni »

Színképelemzés

Spiritusz láng, előtérben a spektruma A színképelemzés (spektrálanalízis) a megfigyelt objektumokból érkező láthatófény színképének vizsgálata.

Új!!: Molekula és Színképelemzés · Többet látni »

Szürkevíz

A szürkevíz a háztartásokban (esetleg iparban) már felhasznált, így ivásra már nem alkalmas víz, ami más célokra, így például takarításra, WC-öblítésre, esetleg öntözésre még felhasználható.

Új!!: Molekula és Szürkevíz · Többet látni »

Szelén

A szelén egy nemfémes elem, amelynek a rendszáma 34 és a vegyjele Se, nyelvújításkori neve reteny.

Új!!: Molekula és Szelén · Többet látni »

Szerves kémia

A szerves kémia a kémia azon ága, mely a szerves vegyületeket tanulmányozza.

Új!!: Molekula és Szerves kémia · Többet látni »

Szerves reakció

A szerves reakciók olyan kémiai reakciók, amelyekben a reaktánsok vagy végtermékek valamelyike (esetleg mindegyike) szerves vegyület.

Új!!: Molekula és Szerves reakció · Többet látni »

Szilárd halmazállapot

Szilárd víz (Lillafüredi-vízesés) A szilárd halmazállapoton az anyag azon állapotát értjük, ahol az a makroszkopikus méreteit tekintve állandó formájú és a benne lévő atomok egymáshoz viszonyított helyzete viszonylag állandó.

Új!!: Molekula és Szilárd halmazállapot · Többet látni »

Szilícium-dioxid

A szilícium-dioxid (köznyelven kova, gyakorta meglehetősen pongyola elnevezéssel kovasav) a szilícium oxigénnel alkotott vegyülete, melynek képlete SiO2.

Új!!: Molekula és Szilícium-dioxid · Többet látni »

Szolvatáció

Nátriumion szolvatációja vízben A szolvatáció az anyagok oldódásakor az oldószerek molekulái és az oldott anyag molekulái vagy ionjai közötti gyenge kapcsolat kialakulása.

Új!!: Molekula és Szolvatáció · Többet látni »

Sztereopszis

Sztereopszis (térbeli látás, térlátás; a sztereo ’valódiság’ és az opszisz ’látvány vagy látomás’ szavak összefűzéséből, helyesen betűzve a két o összeolvasása miatt sztereópszisz lenne, köznyelvben a sztereopszis honosodott meg) a vizuális észlelés folyamata, amely a mélység észleletét a két szem retináján, a világról alkotott két különböző vetületből hozza létre.

Új!!: Molekula és Sztereopszis · Többet látni »

Tapasztalati képlet (kémia)

A kémiában egy vegyület tapasztalati képlete a vegyületet alkotó elemek atomjainak legkisebb egész számokkal kifejezett aránya.

Új!!: Molekula és Tapasztalati képlet (kémia) · Többet látni »

Távozó csoport

A kémiában távozó csoportnak nevezzük a molekula azon részét, mely heterolitikus kötéshasadás révén egy elektronpárral kiválik a molekulából.

Új!!: Molekula és Távozó csoport · Többet látni »

Téli gumiabroncs

A téli gumiabroncsok jobb tapadással rendelkeznek havon (továbbá nedves vagy sáros útfelületen), mint a nyári abroncsok.

Új!!: Molekula és Téli gumiabroncs · Többet látni »

Tömecs

#ÁTIRÁNYÍTÁS Molekula.

Új!!: Molekula és Tömecs · Többet látni »

Tömeg

A tömeg a fizikai testek tulajdonsága, amely a tehetetlenségüket méri.

Új!!: Molekula és Tömeg · Többet látni »

Teixobaktin

A teixobaktin bizonyos baktériumok peptidszerű másodlagos anyagcsereterméke, ami egyes Gram-pozitív baktériumok elpusztítására is képes.

Új!!: Molekula és Teixobaktin · Többet látni »

Tejsav

A tejsav (más néven 2-hidroxipropánsav, laktát vagy E270, INN: Lactic acid) egy szerves sav, mely számos biokémiai folyamatban játszik szerepet.

Új!!: Molekula és Tejsav · Többet látni »

Telítetlen szénhidrogének

A telítetlen szénhidrogének olyan szénhidrogének, amelyek rendelkeznek legalább egy szénatommal, amely kétszeres vagy háromszoros kovalens kötéssel kapcsolódik egy másik szénatomhoz.

Új!!: Molekula és Telítetlen szénhidrogének · Többet látni »

Természet

A természet legtágabb értelmezésében egyenlő a természetes, fizikai vagy anyagi világgal vagy világegyetemmel.

Új!!: Molekula és Természet · Többet látni »

Tetranitrogén

A tetranitrogén egy négy nitrogénatomból álló molekula, képlete N4.

Új!!: Molekula és Tetranitrogén · Többet látni »

Textilanyagok hegesztése

Védőruha hegesztett varratokkal A textilanyagok hegesztése, mint általában a hegesztés, különálló – ez esetben valamilyen textíliából (kelméből) készült – alkatrészek oldhatatlan kötéssel történő összeerősítésére szolgál.

Új!!: Molekula és Textilanyagok hegesztése · Többet látni »

Textilanyagok színezése

Színezett kelmék A textilanyagok színezése vegyi folyamat, amelynek célja az eredetileg nyers színű textilanyag egyfajta díszítése.

Új!!: Molekula és Textilanyagok színezése · Többet látni »

Thomas Young

Thomas Young (Milverton, 1773. június 13. – London, 1829. május 10.) angol orvos és fizikus, polihisztor.

Új!!: Molekula és Thomas Young · Többet látni »

Tisztelendő Anya (Dűne)

A Tisztelendő Anyák Frank Herbert A Dűne című regényének kitalált alakjai.

Új!!: Molekula és Tisztelendő Anya (Dűne) · Többet látni »

Tokotrienol

A tokotrienolok általános kémiai szerkezete. A kromanolgyűrű az antioxidáns képességet hordozó helye (-OH csoport) a molekulának A nyolcféle E-vitamin izomer kémiai szerkezete Alfa-tokotrienol térbeli szerkezete Kromán-gyűrű Izoprén egységekből álló oldallánc A leggyakoribb kettős kötés szénatomok közötti. A tokotrienolok triének, 3 db kettős kötéssel Afrikai olajpálma fa gyümölcsének magja ''(Elaeis guineensis)'', 940 mg/kg tokotrienolt tartalmaz Árpa ''(Hordeum vulgare)'', 910 mg/kg tokotrienolt tartalmaz A tokotrienolok (eng: tocotrienol; görög: tokosz: gyerekszülés, trién: három kettős kötést, -ol: -OH) E-vitamin izomerek, tokoferolok, a zsíroldékony vitaminok (lipovitamin) csoportjába tartozó, kis molekulájú, biológiailag aktív, szerves, növényi vegyületek, amelyeknek négy fajtáját különböztetjük meg (α-, β-, γ-, δ-tokotrienol).

Új!!: Molekula és Tokotrienol · Többet látni »

Transz-zsírsavak

A részlegesen hidrogénezett növényi olajok különösen sok ilyen molekulát tartalmaznak. A részlegesen hidrogénezett növényi olajokat korábban a margaringyártás során használták, ugyanakkor ma már az étkezési margarinok gyártásánál a részlegesen hidrogénezett növényi olajok használata helyett visszatértek a szobahőmérsékleten is szilárd, természetes trópusi zsírok használatához A transz-zsírsavak olyan telítetlen zsírsavak, melyek molekulái tartalmaznak szénatomok között átellenes ''(transz)'' kettős kötéseket.

Új!!: Molekula és Transz-zsírsavak · Többet látni »

Van der Waals-erők

Az egymástól a kémiai kötés távolságánál távolabb lévő molekulák kölcsönhatásait összefoglalóan van der Waals-erőknek, más megfogalmazásban van der Waals-kölcsönhatásoknak nevezik.

Új!!: Molekula és Van der Waals-erők · Többet látni »

Véletlen bolyongás

Öt nyolclépéses véletlenszerű séta egy központi pontból. Egyes útvonalak nyolc lépésnél rövidebbnek tűnnek, ahol az útvonal átfed önmagával (videóváltozat) A matematikában a véletlen bolyongás egy sztochasztikus folyamat, amely egy olyan utat ír le valamilyen matematikai halmazon, például az egész számokon, ami véletlenszerű lépésekből áll.

Új!!: Molekula és Véletlen bolyongás · Többet látni »

Vízmodell

Egy vízmodell a geometriai, elektromos töltéseivel és a Lennard-Jones paramétereivel definiálható A számítógépes kémiában a vízmodellek a molekulákra ható vízkörnyezet figyelembevételére, a hidratáció leírására szolgálnak.

Új!!: Molekula és Vízmodell · Többet látni »

Vízsugaras vágás

Vízsugaras vágógéppel lemezből kivágott villáskulcs. (A kép bal felső sarkában látható a munkadarabot tartó rács, az alsó részen a vágás során felhalmozódott abrazív homok. A jobb felső részen látható a nagynyomású vizet szállító acélcső. A fejen lévő szivacs a vágás során kifröccsenő víz ellen véd.) Vízsugaras (injektoros) vágógép működési vázlata. (1: nagynyomású víz; 2: fókuszáló; 3: keverőkamra; 4: védősapka; 5: fröccsenő víz; 6: munkadarab; 7: a munkadarabot tartó rács; 8: a kádban lévő víz; 9: a munkadarab már vágott része; 10: fúvóka; 11: abrazív homok) A vízsugaras vágás (vagy röviden vízvágás) egy olyan sokélű forgácsolási technológia, amelynél a forgácsolást nagy sebességgel (500–1500 m/s) áramló vízzel, vagy vízzel kevert abrazív homokkal végzik.

Új!!: Molekula és Vízsugaras vágás · Többet látni »

Vegyértékelektronpár-taszítási elmélet

A vízmolekula példája a V alakú elrendeződésre. Az ábra jelöli a párosítatlan elektronokat, a kötéseket és a kötésszögeket. A vegyértékelektronpár-taszítási elmélet (angol betűszóval VSEPR-elmélet) egy modell a kémia területén, amely segít előre jelezni az egyes molekulák geometriáját a központi atomjaikat körülvevő elektronpárok alapján.

Új!!: Molekula és Vegyértékelektronpár-taszítási elmélet · Többet látni »

Vegyület

Kémiai vegyületeknek nevezzük az olyan kémiai anyagokat, melyeket két, vagy több kémiai elem atomjai vagy ionjai alkotnak, meghatározott arányban.

Új!!: Molekula és Vegyület · Többet látni »

Világűr

A világűr a világegyetem égitestek közötti légüres térsége.

Új!!: Molekula és Világűr · Többet látni »

Virágzási hormon

A virágzási hormon vagy florigén kifejezést olyan hipotetikus hormon-szerű molekulákra használják, amik szabályozzák és/vagy kiváltják a növények virágzását.

Új!!: Molekula és Virágzási hormon · Többet látni »

Walden-inverzió

A Walden-inverzió (vagy Walden-féle inverzió) egy molekula kiralitáscentrumának kémiai reakció közben történő inverziója.

Új!!: Molekula és Walden-inverzió · Többet látni »

Zöld színtestű növények

„Grant tábornok” óriás mamutfenyő a Kings Canyon Nemzeti Parkban A zöld színtestű növények (Viridiplantae) alországa a szűkebb értelemben vett, hagyományosan fotoszintetizáló növényeket foglalja össze.

Új!!: Molekula és Zöld színtestű növények · Többet látni »

Zonulin

A zonulin (haptoglobin 2 prekurzor) egy olyan fehérje, amely növeli az emésztőrendszer falának sejtjei közötti szoros kapcsolatok permeabilitását.

Új!!: Molekula és Zonulin · Többet látni »

Zsírsavak

A kémiában zsírsavaknak hívják azokat a telített vagy telítetlen, alifás szénláncot tartalmazó monokarbonsavakat, melyek a növényi és állati eredetű zsírok vagy olajok fő alkotórészét képezik.

Új!!: Molekula és Zsírsavak · Többet látni »

Zselatin

A zselatin (a francia gélatine-ból) egy áttetsző, színtelen, majdnem íztelen szilárd anyag, melyet az állatok kötőszövetéből kivont kollagén irreverzibilis hidrolízisével állítanak elő.

Új!!: Molekula és Zselatin · Többet látni »

1 E-26 kg

A különböző nagyságrendek összehasonlításának segítésére az alábbiakban fel vannak sorolva az atomtömegek a 10−26 kg és 10−25 kg (vagy 10 yoctogram és 0,1 zeptogram) között.

Új!!: Molekula és 1 E-26 kg · Többet látni »

1962

Nincs leírás.

Új!!: Molekula és 1962 · Többet látni »

2-Butanol

A 2-butanol más néven szek-butanol az alkoholok közé tartozó szerves vegyület.

Új!!: Molekula és 2-Butanol · Többet látni »

3D modellezés

Blenderben A háromdimenziós számítógépes grafikában a 3D modellezés az a folyamat, amely matematikailag ábrázol tetszőleges háromdimenziós objektumot.

Új!!: Molekula és 3D modellezés · Többet látni »

Átirányítja itt:

Apoláris molekula, Poláris.

Uniópédia egy koncepció térkép vagy szemantikai hálózat szervezésében, mint egy enciklopédia vagy szótár. Ez ad egy rövid meghatározása minden fogalom és kapcsolatokat.

Ez egy hatalmas internetes mentális térképet, amely alapul szolgál a koncepció rajzok. Ez szabadon használhatják, és minden cikket, vagy dokumentum letölthető. Ez egy eszköz, forrás, vagy hivatkozás tanulmányok, a kutatás, az oktatás, a tanulás vagy tanítás, amely felhasználható a tanárok, oktatók, tanulók vagy hallgatók; A tudományos világ: az iskola, általános iskolai, középiskolai, középiskolai, középső, főiskola, műszaki végzettség, főiskola, egyetem, egyetemi, mester- vagy doktori fokozatot; A papírok, jelentések, projektek, ötletek, dokumentáció, felmérések, összefoglalók, vagy dolgozat. Itt az a meghatározás, magyarázat, leírás, illetve értelmében minden jelentős amelyen információra van szüksége, és egy listát a hozzájuk kapcsolódó fogalmak, mint a szószedet. Elérhető a magyar, angol, spanyol, portugál, japán, kínai, francia, német, olasz, lengyel, holland, orosz, arab, hindi, svéd, ukrán, katalán, cseh, héber, dán, finn, indonéz, norvég, román, török, vietnami, koreai, thai, görög, bolgár, horvát, szlovák, litván, filippínó, lett, észt és szlovén. Több nyelven hamarosan.

Minden információ kivontuk a Wikipédia, és ez elérhető a Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc.

Az Uniópédia a Wikimedia Foundation nem támogatja, és nem áll kapcsolatban vele.

A Google Play, Android és a Google Play-logó a Google Inc. védjegyei.

Adatvédelmi irányelvek

KimenőBeérkező