Dolgozunk az Unionpedia alkalmazás helyreállításán a Google Play Áruházban
KimenőBeérkező
🌟Egyszerűsítettük a dizájnunkat a jobb navigáció érdekében!
Instagram Facebook X LinkedIn

Mezőség

Index Mezőség

A Mezőség (románul Câmpia Transilvaniei) folyókkal határolt erdő nélküli dombvidék Romániában, Erdélyben, az Erdélyi-medencében, Kolozs, Maros és Beszterce-Naszód megyék egymással érintkező vidékein.

Megnyitás a Google Térképen

Tartalomjegyzék

  1. 220 kapcsolatok: A nagyenyedi két fűzfa (elbeszélés), Agmánd nemzetség, Ajton, Alőr, Almásmálom, Alsódetrehem község, Andrássytelep, Apahida község, Apanagyfalu, Aranykút, Ürmös Néptáncegyüttes, Üzenet (folyóirat, 1990–), Ördögtérgye Néptáncegyüttes, Ördöngösfüzes, Ördöngösfüzesi népzene, Öreghavas, Édeságtelep, Ballada, Balogéja, Barlabás, Bartók Béla (zeneszerző), Bazéd, Bábod, Bánffy-kastély (Bonchida), Bósi alagút, Bödön, Böhm Ferenc (bányamérnök), Betfalva, Bonchida község, Borsika gyermek néptáncegyüttes, Borza, Botadűlő, Carpaticum flóratartomány, Cege, Cetate község, Creangă Könyvkiadó, Csángók, Csépán (település), Csíkfalva, Csűr, Csűrös István, Csukás-tó (Kolozs megye), Detrehemtelep, Dobbantó Néptáncegyüttes, Drekulyatelep, Electrecord, Erdély, Erdély folyói, Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig, Erdély története a magyar honfoglalásig, ... Bővíteni index (170 több) »

A nagyenyedi két fűzfa (elbeszélés)

A nagyenyedi két fűzfa Jókai Mór 1853-ban írt elbeszélése.

Megnézni Mezőség és A nagyenyedi két fűzfa (elbeszélés)

Agmánd nemzetség

Az Agmánd nemzetség (Ogmand) a Zsombor nemzetséggel együtt családi hagyomány alapján ősfoglalóknak tartotta magát Erdélyben, a Kis-Szamos völgyében.

Megnézni Mezőség és Agmánd nemzetség

Ajton

220px Görögkatolikus templom Ajton (másképp Ajtony, románul Aiton, németül Eiten) az azonos nevű község központja Romániában, Erdélyben, Kolozs megyében,.

Megnézni Mezőség és Ajton

Alőr

Alőr (románul Urișor, németül Felsendorf) falu Romániában Kolozs megyében, a Mezőségben.

Megnézni Mezőség és Alőr

Almásmálom

Almásmálom, 1910-ig Málom falu Romániában, Erdélyben, Beszterce-Naszód megyében.

Megnézni Mezőség és Almásmálom

Alsódetrehem község

Alsódetrehem község község Kolozs megyében, Romániában.

Megnézni Mezőség és Alsódetrehem község

Andrássytelep

270px Andrássytelep (1945-ig Colonia Andrássy) falu Romániában, Erdélyben, Maros megyében.

Megnézni Mezőség és Andrássytelep

Apahida község

Apahida község község Kolozs megyében, Romániában.

Megnézni Mezőség és Apahida község

Apanagyfalu

A református harangláb A római katolikus templom Apanagyfalu (korábban Nușfalău,, szászul Grussndref) település Romániában, Beszterce-Naszód megyében.

Megnézni Mezőség és Apanagyfalu

Aranykút

Aranykút (románul Aruncuta) falu Romániában, Kolozs megyében.

Megnézni Mezőség és Aranykút

Ürmös Néptáncegyüttes

Táncpróba Magyarpalatkai koreográfia A Soproni Ürmös Tánckör Kulturális Egyesület Sopron város egyetemi diákságának néptáncegyüttese.

Megnézni Mezőség és Ürmös Néptáncegyüttes

Üzenet (folyóirat, 1990–)

Üzenet – az Erdélyi református egyházkerület gyülekezeti lapja.

Megnézni Mezőség és Üzenet (folyóirat, 1990–)

Ördögtérgye Néptáncegyüttes

A Ördögtérgye Néptáncegyüttes 1999-ben alakult, Kolozsváron tanuló magyar diákokból.

Megnézni Mezőség és Ördögtérgye Néptáncegyüttes

Ördöngösfüzes

Ördöngösfüzes (románul Fizeșu Gherlii) falu Romániában, Kolozs megyében, az azonos nevű község központja.

Megnézni Mezőség és Ördöngösfüzes

Ördöngösfüzesi népzene

Ördöngösfüzes a Mezőség északi peremének egyik legrégibb magyar települése, észeki részének kapuja.

Megnézni Mezőség és Ördöngösfüzesi népzene

Öreghavas

Az Öreghavas (románul Muntele Mare) az Erdélyi-szigethegység keleti részén található hegység.

Megnézni Mezőség és Öreghavas

Édeságtelep

Édeságtelek falu Maros megyében, Erdélyben.

Megnézni Mezőség és Édeságtelep

Ballada

A romantika stílusjegyét viselő műfaj, a ballada több jelentésben használatos: egyrészt a dal egy sajátos formája, illetve az ebből kialakult zenei műfaj, másrészt a népköltészetben és a szépirodalomban az epikának egy lírai jegyeket is mutató költői műfaja.

Megnézni Mezőség és Ballada

Balogéja

Balogéja (románul: Bologaia) falu Maros megyében, Erdélyben.

Megnézni Mezőség és Balogéja

Barlabás

Barlabás (románul: Bârlibaș) falu Romániában, Maros megyében.

Megnézni Mezőség és Barlabás

Bartók Béla (zeneszerző)

Bartók Béla (Nagyszentmiklós, 1881. március 25. – New York, New York, 1945. szeptember 26.) posztumusz Kossuth-díjas magyar zeneszerző, zongoraművész, népzenekutató, a közép-európai népzene nagy gyűjtője, a Zeneakadémia tanára; a 20.

Megnézni Mezőség és Bartók Béla (zeneszerző)

Bazéd

Bazéd (románul Bozed) falu Romániában Maros megyében.

Megnézni Mezőség és Bazéd

Bábod

Bábod (románul: Ciretea) falu Maros megyében, Erdélyben.

Megnézni Mezőség és Bábod

Bánffy-kastély (Bonchida)

A Bánffy-kastély Romániában, Erdélyben, Kolozs megyében, a Mezőség nyugati felében, Bonchidán, Erdély egyik legnagyobb, évszázadokon keresztül legépebben megőrzött főúri kastélya volt.

Megnézni Mezőség és Bánffy-kastély (Bonchida)

Bósi alagút

Bósi alagút (románul Boj-Cătun) falu Romániában, Kolozs megyében.

Megnézni Mezőség és Bósi alagút

Bödön

Bödön (románul Bidiu, németül Bedendorf) település Romániában, Beszterce-Naszód megyében.

Megnézni Mezőség és Bödön

Böhm Ferenc (bányamérnök)

Böhm Ferenc (Pécs, 1881. január 23. – Budapest, 1940. július 1.) bányamérnök, a hazai kőolaj- és földgázkutatás egyik legkiválóbb képviselője.

Megnézni Mezőség és Böhm Ferenc (bányamérnök)

Betfalva

Betfalva (románul Betești): falu Romániában Hargita megyében.

Megnézni Mezőség és Betfalva

Bonchida község

Bonchida község község Kolozs megyében, Romániában.

Megnézni Mezőség és Bonchida község

Borsika gyermek néptáncegyüttes

Borsika gyermek néptáncegyüttes A csíkszeredai Gyermekek Háza Borsika tánccsoportja 2001-ben alakult.

Megnézni Mezőség és Borsika gyermek néptáncegyüttes

Borza

Borza (románul: Bârza) falu Maros megyében, Erdélyben.

Megnézni Mezőség és Borza

Botadűlő

Botadűlő (románul: Botei) falu Maros megyében, Erdélyben.

Megnézni Mezőség és Botadűlő

Carpaticum flóratartomány

A kárpáti flóratartomány (Carpaticum) az északi flórabirodalom (Holarktisz) közép-európai flóraterületének egyik tartománya.

Megnézni Mezőség és Carpaticum flóratartomány

Cege

A Cegei-tó Ortodox templom Cege falu Romániában, Erdélyben, Kolozs megyében, az azonos nevű község központja.

Megnézni Mezőség és Cege

Cetate község

Cetate (a szó jelentése: vár) község (nem egy település, hanem közigazgatási egység) Romániában, Erdélyben, Beszterce-Naszód megyében.

Megnézni Mezőség és Cetate község

Creangă Könyvkiadó

Creangă Könyvkiadó (teljes nevén Ion Creangă Könyvkiadó) a romániai könyvkiadás 1970-ben történt újjászervezése során az Ifjúsági Könyvkiadó utódjaként létesült kiadóvállalat.

Megnézni Mezőség és Creangă Könyvkiadó

Csángók

Csángó zászló Csángó címer Csángó migráció A csángók több Romániában élő magyar nyelvű kisebbségi népcsoport összefoglaló neve.

Megnézni Mezőség és Csángók

Csépán (település)

260px Csépán (1925-ig Cepan,, helyi nyelvjárásban Tsepan vagy Tschipndrof) falu Romániában, Erdélyben, Beszterce-Naszód megyében.

Megnézni Mezőség és Csépán (település)

Csíkfalva

Csíkfalva (románul Vărgata, németül Tschickdorf) falu Romániában Maros megyében, Csíkfalva község központja.

Megnézni Mezőség és Csíkfalva

Csűr

A csűr vagy pajta a magyar népi építészetben a gazdasági épületek egy sajátos, építészeti jegyei alapján nem tipologizálható, csak funkcionálisan körülhatárolható típusa: az az épület, amelyben hagyományosan a szálas gabona cséplése folyt.

Megnézni Mezőség és Csűr

Csűrös István

Csűrös István (Székástóhát, 1914. május 3. – Kolozsvár, 1998. augusztus 2.) romániai magyar botanikus, a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja.

Megnézni Mezőség és Csűrös István

Csukás-tó (Kolozs megye)

A Csukás-tó, más nevén Kisszéki-tó vagy Széki-tó (románul Lacul Știucilor) Erdélyben található, Romániában.

Megnézni Mezőség és Csukás-tó (Kolozs megye)

Detrehemtelep

Detrehemtelep (1934-től) (korábban Kincstáritelep vagy Felsődetrehemtelep, vagy Colonia, korábban Tritenii de Sus Colonie) falu Romániában, Erdélyben, Kolozs megyében.

Megnézni Mezőség és Detrehemtelep

Dobbantó Néptáncegyüttes

A Dobbantó Néptáncegyüttes 1964-ben alakult meg Szegváron és azóta is folyamatosan működnek a tánccsoportok.

Megnézni Mezőség és Dobbantó Néptáncegyüttes

Drekulyatelep

Drekulyatelep (románul: Drăculea Bandului) falu Romániában, Maros megyében.

Megnézni Mezőség és Drekulyatelep

Electrecord

Az Electrecord bukaresti hanglemezház (szerkesztőség, kiadó és lemezgyár).

Megnézni Mezőség és Electrecord

Erdély

A tág értelemben vett, a Partiummal és a Kelet-Bánsággal kiegészült Erdély hegy- és vízrajzi térképe Erdély (románul Transilvania vagy Ardeal, németül Siebenbürgen vagy Transsilvanien, latinul Transsilvania vagy Transsylvania, erdélyi szász nyelven Siweberjen, törökül Erdelistan) földrajzi-történeti-politikai alakulat Közép-Európában, a Kárpát-medence keleti részén, a mai Románia területén.

Megnézni Mezőség és Erdély

Erdély folyói

Erdély folyói javarészt a Tisza bal oldali vízgyűjtőjéhez tartoznak, ezek a Szamoson, Körösön és Maroson keresztül a Tiszába ömlenek.

Megnézni Mezőség és Erdély folyói

Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig

Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig szervesen összefonódott egész Magyarország korabeli történelmével.

Megnézni Mezőség és Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig

Erdély története a magyar honfoglalásig

A magyarság számára oly fontos Erdély történelme a honfoglalás előtt is rendkívül mozgalmas volt.

Megnézni Mezőség és Erdély története a magyar honfoglalásig

Erdélyi Prímások Találkozója

Az Erdélyi Prímások Találkozója 1997-ben a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes által Csíkszeredában szervezett és útjára indított rendezvény.

Megnézni Mezőség és Erdélyi Prímások Találkozója

Erdélyi-medence

Az Erdélyi-medence (románul Podișul Transilvaniei) a Kárpát-medence keleti részén elterülő földrajzi tájegység.

Megnézni Mezőség és Erdélyi-medence

Esztény

Esztény erdélyi falu Kolozs megyében, a Mezőségben.

Megnézni Mezőség és Esztény

Esztena

Az esztena jelentése ideiglenes lakhely (szállás) és munkahely, a fejősjuhászattal kapcsolatos szállásgazdaság, elsősorban az a legelőterület, ahol az esztenaház áll.

Megnézni Mezőség és Esztena

Füzesmikola

A kolostor Noszolyról származó fatemploma A kegytemplom belseje a könnyező Mária-képpel Füzesmikola, 1910-ig Mikola falu Romániában, Kolozs megyében.

Megnézni Mezőség és Füzesmikola

Fehér Anna (rockballada)

A Fehér Anna (alcíme: Drámai rockballada két részletben) egy 1988-ban bemutatott magyar rockballada, melynek zeneszerzője Szörényi Levente, szövegét Bródy János írta.

Megnézni Mezőség és Fehér Anna (rockballada)

Fekete (Románia)

Fekete (románul: Fânațe) falu Romániában, Maros megyében.

Megnézni Mezőség és Fekete (Románia)

Fekete Károly (tanító)

Fekete Károly (Kolozspata, 1928. június 4. – Nagyvárad, 2015. január 15. előtt) Ezüstgyopár-díjas éltanító, tanfelügyelő, közművelődési osztályvezető, pedagógus-szakszervezeti elnök, a Békeharci Bizottság elnöke (1957-1958), a bánffyhunyadi Magyar Általános Iskola utolsó magyar iskolaigazgatója, az 1948 és 1989 között megjelenő Igazság című kolozsvári napilap igazgatósági tagja, a Kolozsvári Rádió magyar adásának tudósítója, a bukaresti Előre című napilap, a kolozsvári Utunk és Művelődés, a bukaresti A Hét című folyóiratok és a nagyváradi Szemfüles című gyermeklap külső munkatársa, a kalotaszegi magyarság politikai mentora.

Megnézni Mezőség és Fekete Károly (tanító)

Feketelak (Maros megye)

Feketelak (románul: Negrenii de Câmpie) falu Romániában, Maros megyében.

Megnézni Mezőség és Feketelak (Maros megye)

Feketepuszta (Románia)

Feketepuszta (románul: Pusta) falu Romániában, Maros megyében.

Megnézni Mezőség és Feketepuszta (Románia)

Felső-Maros völgye

A Felső-Maros völgye natúrpark egy nemzeti érdekű védett terület Erdély keleti részén, Maros megye területén.

Megnézni Mezőség és Felső-Maros völgye

Fiktív helynevek Magyarországon

A köznapi nyelvben született fantázia településnevek vagy létező helységek, falvak, városok közkeletű tréfás, szatirikus elnevezései, melyek egy része sértő az ott lakók számára.

Megnézni Mezőség és Fiktív helynevek Magyarországon

Fodorkút

Fodorkút (románul: Dalu) falu Romániában, Maros megyében.

Megnézni Mezőség és Fodorkút

Galacfalva

Galacfalva, 1912-ig Galac falu Romániában, Erdélyben, Beszterce-Naszód megyében.

Megnézni Mezőség és Galacfalva

Gólyaláb

Gólyalábas francia pásztorok Landes vidékéről Postás A gólyaláb eredetileg sáros, vizenyős terepen gyalogjáráshoz, párosával használatos rúd.

Megnézni Mezőség és Gólyaláb

Görgényszentimre

Görgényszentimre (vagy Sankt-Emrich) falu Romániában, Maros megyében.

Megnézni Mezőség és Görgényszentimre

Gy. Szabó Béla

Gy.

Megnézni Mezőség és Gy. Szabó Béla

Gyalui-havasok

A Gyalui-havasok (névváltozata: Andrássy-havasok) az Erdélyi-szigethegység északi részéhez sorolható hegység.

Megnézni Mezőség és Gyalui-havasok

Györgyfalva

A római katolikus templom részlete A református templom tornya Györgyfalva (1930-ig és a köznyelvben máig Ghiurfalău) magyar többségű falu Romániában, Kolozs megyében.

Megnézni Mezőség és Györgyfalva

Gyeke község

Gyeke község község Kolozs megyében, Romániában.

Megnézni Mezőség és Gyeke község

Gyulatelke

Gyulatelke település Romániában, Erdélyben, Kolozs megyében.

Megnézni Mezőség és Gyulatelke

Háromhúros brácsa

A háromhúros brácsa egy vonós hangszer, a brácsa speciális változata.

Megnézni Mezőség és Háromhúros brácsa

Hóstát (Kolozsvár)

Kolozsvár a 17. század közepén a városfalakon kívüli hóstátokkal Kolozsvárnak a keleti és az északi várfalakon kívüli peremnegyedeit a 19. századig hóstátokként ismerték.

Megnézni Mezőség és Hóstát (Kolozsvár)

Herman Ottó

Herman Ottó (született Herrmann Károly Ottó; Breznóbánya, 1835. június 26. – Budapest, 1914. december 27.) magyar természetkutató, zoológus (ornitológus, ichthiológus, arachnológus), néprajzkutató, régész és politikus.

Megnézni Mezőség és Herman Ottó

Hermán János

Id.

Megnézni Mezőség és Hermán János

Hidegvölgy (Mezőbánd község)

Hidegvölgy (románul: Valea Rece) falu Romániában, Maros megyében.

Megnézni Mezőség és Hidegvölgy (Mezőbánd község)

Hortobágyi Nemzeti Park

A pásztorfiú Somogyi Árpád szobrászművész alkotása A Hortobágyi Nemzeti Park hazánk első nemzeti parkja, melyet 1973.

Megnézni Mezőség és Hortobágyi Nemzeti Park

Hurok- és láncöltés

A hurok- és láncöltés mint hímzőöltés az anyagszélek eldolgozási, összeerősítési technikájából fejlődött ki.

Megnézni Mezőség és Hurok- és láncöltés

Ifjú Muzsikás Népzenei Együttes

Az autentikus magyar népzenét játszó együttest Csoóri Sándor (született: 1956-ban) alapította tanítványaival közösen 1997 augusztusában.

Megnézni Mezőség és Ifjú Muzsikás Népzenei Együttes

Iosif Hodoș

Iosif Hodoș (Hodoșiu) (Mezőbánd, 1829. október 20. – Nagyszeben, 1880. december 9.) román politikus.

Megnézni Mezőség és Iosif Hodoș

Istentava

Istentava (románul: Iștan-Tău) falu Maros megyében, Erdélyben.

Megnézni Mezőség és Istentava

Jagamas János

Jagamas János (Dés, 1913. június 8. – Kolozsvár, 1997. szeptember 15.) Széchenyi-díjas erdélyi magyar népzenekutató, zenetudós.

Megnézni Mezőség és Jagamas János

Kallós Zoltán

Kallós Zoltán (Válaszút, Románia, 1926. március 26. – Válaszút, 2018. február 14.) a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, kétszeres Kossuth-díjas erdélyi magyar néprajzkutató, népzenegyűjtő; a Magyar Corvin-lánc tulajdonosa.

Megnézni Mezőség és Kallós Zoltán

Kalotaszeg

Kalotaszeg tájegység Romániában, részben Erdélyben, a valamikori Magyar Királyság területén, Kolozsvártól nyugatra.

Megnézni Mezőség és Kalotaszeg

Kalotaszegi festőasztalosok

100px 100px Idősebb Umling Lőrinc festett kazettája a kalotadámosi templomából.jpg Ifjabb Umling Lőrinc festett kazettái Magyarvalkó templomában Umling János festett táblája a magyarbikali református templomban Eperjesi Nagy András festett táblái a Gyerővásárhelyi templomban A festőasztalos elnevezés Voith Pál művészettörténésztől származik.

Megnézni Mezőség és Kalotaszegi festőasztalosok

Kard és kasza

A Kard és kasza Wass Albert 1976-ban írt regénye, mely A Nagy Könyv szavazásán a 68.

Megnézni Mezőség és Kard és kasza

Kékes (település)

Kékes falu Romániában, Beszterce-Naszód megyében.

Megnézni Mezőség és Kékes (település)

Kós Károly (néprajzkutató)

Ifjabb Kós Károly (Sztána, 1919. augusztus 31. – Kolozsvár, 1996. február 29.) romániai magyar néprajzkutató, muzeológus, a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja.

Megnézni Mezőség és Kós Károly (néprajzkutató)

Kőristanya

Kőristanya (románul Chiriş) falu Romániában, Kolozs megyében.

Megnézni Mezőség és Kőristanya

Kerelőszentpáli csata

Báthory István Bekes Gáspár A kerelőszentpáli csata (szentpáli ütközet) 1575.

Megnézni Mezőség és Kerelőszentpáli csata

Keszeg Vilmos

Keszeg Vilmos (Detrehemtelep, 1957. április 24. –) romániai magyar néprajzkutató, egyetemi tanár, tudományszervező, intézményvezető.

Megnézni Mezőség és Keszeg Vilmos

Kisfülpös

Kisfülpös (románul Filpișu Mic) falu Romániában, Maros megyében.

Megnézni Mezőség és Kisfülpös

Kiskaján

Kiskaján (Kiskájon) falu Romániában, Erdélyben, Beszterce-Naszód megyében.

Megnézni Mezőség és Kiskaján

Kislekence

Kislekence (románul: Lechincioara) falu Maros megyében, Erdélyben.

Megnézni Mezőség és Kislekence

Kolozs (település)

Kolozs (románul Cojocna, németül Salzgrub) település Romániában, Erdélyben, Kolozs megyében, az azonos nevű község központja.

Megnézni Mezőség és Kolozs (település)

Kolozs megye

Kolozs megye: közigazgatási egység Romániában.

Megnézni Mezőség és Kolozs megye

Kolozs vármegye

Kolozs vármegye (románul: Comitatul Cluj, németül: Komitat Klausenburg) közigazgatási egység volt a Magyar Királyság keleti részében.

Megnézni Mezőség és Kolozs vármegye

Kolozsvári Szénafüvek

A Szénafüvek (románul Fânaţele Clujului) Kolozsvár északkeleti határában, a Kis-Szamos völgyében elterülő, jellegzetes mezőségi növényzettel rendelkező terület.

Megnézni Mezőség és Kolozsvári Szénafüvek

Kolozsvári Szemle

Kolozsvári Szemle negyedévenként megjelenő várostörténeti és városigazgatási folyóirat Kolozsváron.

Megnézni Mezőség és Kolozsvári Szemle

Komlód

református templom Komlód falu Romániában, Erdélyben, Beszterce-Naszód megyében.

Megnézni Mezőség és Komlód

Kontinentális sziknövényzet

A kontinentális sziknövényzet szélsőséges termőhelyek fajszegény, többnyire laza szerkezetű, nyílt lágyszárú növényzete.

Megnézni Mezőség és Kontinentális sziknövényzet

Kornis-kastély (Szentbenedek)

A Kornis-kastély Romániában, Erdélyben, a Mezőség északnyugati felében, Szentbenedeken, Kolozs megyében található.

Megnézni Mezőség és Kornis-kastély (Szentbenedek)

Kovács Nóri

Kovács Nóri (Budapest, 1980) magyar énektanár, énekművész, hazafias, vallásos dalok avatott előadója, szoprán.

Megnézni Mezőség és Kovács Nóri

Kukoricamoly

Kukoricamoly hernyója a kukorica levelén A kukoricamoly (Ostrinia nubilalis) a valódi lepkék közül a fényiloncafélék (Pyralidae) családjában a tűzmolyok (Pyraustinae) alcsaládjába tartozó lepkefaj.

Megnézni Mezőség és Kukoricamoly

Leánylopás

A próbaházasság és a leánylopás házasságon kívül elismert nemi kapcsolat.

Megnézni Mezőség és Leánylopás

Legényes

A legényes az erdélyi magyarság nem székely népcsoportjai által táncolt fejlett férfitánctípus.

Megnézni Mezőség és Legényes

Lunca Bonțului

Lunca Bonţului elnéptelenedett falu Romániában, Kolozs megyében.

Megnézni Mezőség és Lunca Bonțului

Magyar helységnevek (Maros megye)

Ez a magyar városok, magyar, román és az eredetileg szász községek és falvak listája Maros megyében, Erdélyben, Romániában, a jelenlegi megnevezések szerint.

Megnézni Mezőség és Magyar helységnevek (Maros megye)

Magyar népművészet

A magyar népművészet a művészet minden formája, amely a magyar népi kultúra keretében készült.

Megnézni Mezőség és Magyar népművészet

Magyar népzenegyűjtők listája

Az alábbi listában a Magyarországon tevékenykedő ill.

Megnézni Mezőség és Magyar népzenegyűjtők listája

Magyar Polgári Párt (Románia)

A Magyar Polgári Párt (MPP, románul Partidul Civic Maghiar) jobboldali magyar politikai párt Romániában.

Megnézni Mezőség és Magyar Polgári Párt (Románia)

Magyar sóballa

A magyar sóballa (Suaeda pannonica) a szegfűvirágúak rendjének és disznóparéjfélék családjának endemikus magyar növényfaja.

Megnézni Mezőség és Magyar sóballa

Magyar Zoltán (néprajzkutató)

Magyar Zoltán (Kiskőrös, 1967. május 16. –) magyar néprajzkutató.

Megnézni Mezőség és Magyar Zoltán (néprajzkutató)

Magyarfráta

Magyarfráta falu Romániában, Kolozs megyében, az azonos nevű község központja.

Megnézni Mezőség és Magyarfráta

Magyarfráta község

Magyarfráta község község Kolozs megyében, Romániában.

Megnézni Mezőség és Magyarfráta község

Magyarosítás

A magyarosítás Magyarország azon politikája a 19. század utolsó harmadában és a 20. század első felében, amely a nem magyar nemzetiségű lakosság természetes asszimilációját igyekezett különféle állami intézkedésekkel – jogfosztással, jogszűkítéssel, néha erőszakkal, illetve egyes esetekben gazdasági, személyes előnyök biztosításával – mesterséges módon gyorsítani, vagyis a nemzetiségeket mielőbb kulturálisan beolvasztani a magyarságba.

Megnézni Mezőség és Magyarosítás

Magyarpalatka

Magyarpalatka (románul Pălatca, németül Pallotken) falu Romániában, Kolozs megyében, az azonos nevű község központja.

Megnézni Mezőség és Magyarpalatka

Magyarpalatka község

Magyarpalatka község község Kolozs megyében, Romániában.

Megnézni Mezőség és Magyarpalatka község

Magyarpalatkai Banda

A Magyarpalatkai banda egy kolozsvári táncházban A Magyarpalatkai Banda a táncházmozgalom egyik legismertebb és legkedveltebb adatközlő vonószenekara.

Megnézni Mezőség és Magyarpalatkai Banda

Magyarpalatkai népzene

A magyarpalatkai népzene a mezőségi zenekincs része.

Megnézni Mezőség és Magyarpalatkai népzene

Magyarszovát

Magyarszovát (románul Suatu) falu Romániában, Kolozs megyében, az azonos nevű község központja.

Megnézni Mezőség és Magyarszovát

Magyarszovát község

Magyarszovát község község Kolozs megyében, Romániában.

Megnézni Mezőség és Magyarszovát község

Majszin

A Fekete-forrás kolostor fatemploma A kolostor búcsúja Majszin, 1901-ig Mojszén falu Romániában, Máramaros megyében, a történeti Máramarosban.

Megnézni Mezőség és Majszin

Maros megye

Maros megye Erdély központi részén helyezkedik el, a Maros folyó északkeletről délnyugat fele szeli át 180 km hosszan.

Megnézni Mezőség és Maros megye

Maros-Magyar Autonóm Tartomány

A Magyar Autonóm Tartomány 1952 és 1960, illetve a Maros–Magyar Autonóm Tartomány 1960 és 1968 között A Maros–Magyar Autonóm Tartomány (MMAT, románul: Regiunea Mureş–Autonomă Maghiară) 1960.

Megnézni Mezőség és Maros-Magyar Autonóm Tartomány

Marosesd

Marosesd (románul: Mărășești) falu Maros megyében, Erdélyben.

Megnézni Mezőség és Marosesd

Marosszék

Marosszék egyike volt a székely székeknek, vagyis a történelmi Székelyföld közigazgatási egységeinek.

Megnézni Mezőség és Marosszék

Marosvásárhely

Marosvásárhely – piac a főtéren Marosvásárhely (– a második világháború utáni, rendszerváltás előtti román helyesírás szerint Tîrgu-Mureș,, erdélyi szász nyelven Nai Muark) municípium Romániában, Maros megyében.

Megnézni Mezőség és Marosvásárhely

Mányik

Mányik falu Romániában, Erdélyben, Beszterce-Naszód megyében, a Mezőség keleti részén.

Megnézni Mezőség és Mányik

Mócs

A korábbi községháza Szeptember eleji faluünnep Mócs (jiddisül מאטש) falu Romániában, Kolozs megyében, az azonos nevű község központja.

Megnézni Mezőség és Mócs

Mócs község

Mócs község község Kolozs megyében, Romániában.

Megnézni Mezőség és Mócs község

Mócsi meteorit

A mócsi meteorit 1883.

Megnézni Mezőség és Mócsi meteorit

Mezőalbisitelep

Mezőalbisitelep vagy Belsőtelep (románul: Fundătura) falu Romániában, Maros megyében, Erdélyben.

Megnézni Mezőség és Mezőalbisitelep

Mezőceked

Mezőceked, 1910-ig Mezőcikud (korábban Țicud) falu Maros megyében, Erdélyben, Romániában.

Megnézni Mezőség és Mezőceked

Mezőerked

Faragás a tornác egyik oszlopán Mezőerked (1890-ig Szászerked) falu Romániában, Erdélyben, Beszterce-Naszód megyében.

Megnézni Mezőség és Mezőerked

Mezőkölpény

Mezőkölpény (románul Culpiu) falu Romániában, Erdélyben, Maros megyében, az egykori Marosszék északnyugati szélén.

Megnézni Mezőség és Mezőkölpény

Mezőkeszü

Mezőkeszü település Romániában, Kolozs megyében.

Megnézni Mezőség és Mezőkeszü

Mezőmajos

Mezőmajos (románul: Moișa) falu Maros megyében, Erdélyben.

Megnézni Mezőség és Mezőmajos

Mezőpanit

Mezőpanit (románul Pănet) községközpont Romániában, Maros megyében, a Székely-Mezőség második legnépesebb települése.

Megnézni Mezőség és Mezőpanit

Mezőpete

Mezőpete (románul: Petea) falu Maros megyében, Erdélyben.

Megnézni Mezőség és Mezőpete

Mezőrücs

Mezőrücs falu Maros megyében, Erdélyben, Romániában, Mezőrücs község központja.

Megnézni Mezőség és Mezőrücs

Mezőség (egyértelműsítő lap)

*Mezőség, magyarok lakta tájegység Romániában, az egykori Magyar Királyság területén.

Megnézni Mezőség és Mezőség (egyértelműsítő lap)

Mezőszopor

Mezőszopor falu Romániában, Erdélyben, Kolozs megyében.

Megnézni Mezőség és Mezőszopor

Mezőtóhát

Mezőtóhát (régebben Újfalu) falu Romániában, Erdélyben, Maros megyében, Mezőtóhát község központja.

Megnézni Mezőség és Mezőtóhát

Mezőuraly

Mezőuraly (Oroiu de Câmpie) Székelyuraly településrésze, egykor önálló település, Erdélyben, a Székelyföldön.

Megnézni Mezőség és Mezőuraly

Mikeháza község

Mikeháza község község Kolozs megyében, Romániában.

Megnézni Mezőség és Mikeháza község

Moldvai csángók

A moldvai csángók a magyar szóhasználat szerint a Romániában, Moldva régióban élő magyar nyelvű népcsoport tagjai, akik vallási szempontból a moldvai katolikus lakosság részét alkotják.

Megnézni Mezőség és Moldvai csángók

Nagybőgő

A nagybőgő egy hangszer, négy, a hegedűcsalád többi tagjától eltérően kvart távolságra hangolt húrral.

Megnézni Mezőség és Nagybőgő

Nagynyulas

Nagynyulas (románul Milaș, németül Hasendorf) település Romániában, Beszterce-Naszód megyében.

Megnézni Mezőség és Nagynyulas

Nagysármás

Református templom Nagysármás (románul Sărmașu, németül Sarmen) város Romániában, Erdélyben, Maros megyében, a Mezőségen.

Megnézni Mezőség és Nagysármás

Nagyvölgy (Románia)

Nagyvölgy (románul: Valea Mare) falu Maros megyében, Erdélyben.

Megnézni Mezőség és Nagyvölgy (Románia)

Népi hiedelem Erdélyben

Népi hiedelem Erdélyben – a világról szerzett tudás ellenőrizhetetlen, igazolatlan része, s mint ilyen, a folklór egyik területe.

Megnézni Mezőség és Népi hiedelem Erdélyben

Népzenekultúra Erdélyben

Népzenekultúra Erdélyben – a természeténél fogva ösztönös, szájhagyományozás útján terjedő és alakuló népzene (Bartók Béla gyakori szóhasználatában „parasztzene”) tudatos terjesztésre alapozott művelése.

Megnézni Mezőség és Népzenekultúra Erdélyben

Noszoly

A fatemplom Noszoly falu Romániában, Erdélyben, Kolozs megyében.

Megnézni Mezőség és Noszoly

Nyelvatlasz

Nyelvatlasz célja egyidejű felmérés alapján bemutatni egy nagyobb nyelvterületen a nyelvjárási szempontból eltérő lényegesebb jelenségek megoszlását elsősorban a szókincs, de a hangtan, a szóragozás és szóképzés, sőt a mondatszerkesztés terén is, hogy a megoszlásból nyelvjárástani, nyelvtörténeti és általános nyelvészeti következtetéseket lehessen levonni.

Megnézni Mezőség és Nyelvatlasz

Nyelvemlékek Erdélyben

Nyelvemlékek – a magyar nyelvtörténet legfontosabb forrásai.

Megnézni Mezőség és Nyelvemlékek Erdélyben

Nyelvjáráskutatás Erdélyben

Nyelvjáráskutatás Erdélyben (1918-1989) A nyelvjáráskutatás a nyelvtudomány ama ága, mely a nyelv vízszintes, területi tagoltságát, egy-egy vidéken kialakult, a köznyelvtől többé-kevésbé eltérő változatát, a nyelvjárásokat tanulmányozza.

Megnézni Mezőség és Nyelvjáráskutatás Erdélyben

Nyelvtudományi szakirodalom Erdélyben

Nyelvtudományi szakirodalom Erdélyben (1918-1994) A nyelvtudományi szakirodalom a nyelvről szóló, tehát a nyelvelmélet, nyelvtörténet, leíró nyelvtan, nyelvművelés, nyelvjárástan és nyelvi kölcsönhatás, névtan és stilisztika, szótár, nyelvatlasz tárgykörébe tartozó tudományos írások összessége.

Megnézni Mezőség és Nyelvtudományi szakirodalom Erdélyben

Nyirő József

Szobra Székelyudvarhelyen Nyirő József (Székelyzsombor, 1889. július 28. – Madrid, 1953. október 16.) erdélyi magyar író, kiugrott katolikus pap, politikus, újságíró, országgyűlési képviselő.

Megnézni Mezőség és Nyirő József

Oraș închis

Az oraș închis, vagy néhol oraș-închis (jelentése: „zárt város”) a Ceaușescu-időszak alatt és a 90-es évek elején gyakran használt fogalom volt Romániában.

Megnézni Mezőség és Oraș închis

Palackos község

Palackos község község Kolozs megyében, Romániában.

Megnézni Mezőség és Palackos község

Paszmos

Paszmos (helyi szász nyelvjárásban Poospesch) falu Romániában, Erdélyben, Beszterce-Naszód megyében.

Megnézni Mezőség és Paszmos

Péterfi-csüdfű

A Péterfi-csüdfű, más néven Péterfi-bóka vagy mezőségi csüdfű (Astragalus peterfii) a hüvelyesek (Fabales) rendjébe, ezen belül a pillangósvirágúak (Fabaceae) családjába, a csüdfű (Astragalus) nemzetségbe tartozó növényfaj.

Megnézni Mezőség és Péterfi-csüdfű

Pusztaalmás

Pusztaalmás (románul: Merișor, németül: Apfeldorf) falu Maros megyében, Erdélyben.

Megnézni Mezőség és Pusztaalmás

Pusztakamarás község

Pusztakamarás község község Kolozs megyében, Romániában.

Megnézni Mezőség és Pusztakamarás község

Rákosd

Rákosd falu Romániában, Erdélyben, Hunyad megyében.

Megnézni Mezőség és Rákosd

Resinár

A Szent Piroska ortodox (egykor görögkatolikus) templom Resinári leány 1911-es képeslapon Az egykori püspöki rezidencia Kapurészlet Resinár (románul Rășinari, németül Reschinar, korábban Städterdorf) falu Romániában, Erdélyben, Szeben megyében, Szebeni-Hegyalja tájegységben, az azonos nevű község központja.

Megnézni Mezőség és Resinár

Rojtos együttes

A Rojtos együttes autentikus magyar népzenei zenekar.

Megnézni Mezőség és Rojtos együttes

Románia magyar emlékei, látnivalói

kolozsvári szobra Szejkefürdő: székelykapuk Ez a szócikk Románia legfontosabb magyar történelmi emlékeit, valamint a romániai magyarság kulturális életéhez, művészetéhez, néphagyományaihoz kötődő látnivalókat mutatja be régió és téma szerinti csoportosításban.

Megnézni Mezőség és Románia magyar emlékei, látnivalói

Románia vízrajza

Románia vízrajza Románia vízrajza egységes képet mutat: az ország területének 95%-a a Duna vízgyűjtő rendszerének a része, a maradék 5% vizei közvetlenül a tengerbe ömlenek, így minden folyóvize végső soron a Fekete-tengerbe jut el.

Megnézni Mezőség és Románia vízrajza

Romániai magyar biológiai szakirodalom

Mikó Imre szobrávalKolozsvár Botanikus kertben Romániai magyar biológiai szakirodalom az I. világháború után.

Megnézni Mezőség és Romániai magyar biológiai szakirodalom

Romániai magyar népköltészet

A romániai magyar népköltészet kutatását lehetővé tevő és sarkalló romániai intézményi keret az évtizedek során hol harmonikusan, hol hiányosan működött.

Megnézni Mezőség és Romániai magyar népköltészet

Romániai magyarok

Románia 2011-es etnikai térképe (a magyar többségű területeket zöld szín jelöli) Romániai magyarok (2002) A magyar kisebbség százalékos aránya a teljes népesség körében Románia megyéiben A magyar lakosság számbeli eloszlása Románia megyéiben 20% feletti magyarsággal rendelkező városok és községek Romániában, a 2011-es népszámlálás adatai szerint.

Megnézni Mezőség és Romániai magyarok

Romániai nemzeti és etnikai kisebbségek kultúrája

Mindegyik romániai nemzeti és etnikai kisebbségnek megvan a maga kultúrája.

Megnézni Mezőség és Romániai nemzeti és etnikai kisebbségek kultúrája

Sütő András (író)

Emlékháza Pusztakamaráson Sütő András (Pusztakamarás, 1927. június 17. – Budapest, 2006. szeptember 30.) Herder- és Kossuth-díjas erdélyi magyar író.

Megnézni Mezőség és Sütő András (író)

Suba (ruhadarab)

Subás férfi 1900 körül A suba a cifraszűr mellett a magyar népviselet „szakrális” öltözéke.

Megnézni Mezőség és Suba (ruhadarab)

Szabó Miklós (történész, 1932–2016)

Szabó Miklós (Sáromberke, 1932. november 13. – Marosvásárhely, 2016. július 10.) erdélyi magyar történész, főiskolai oktató, levéltáros.

Megnézni Mezőség és Szabó Miklós (történész, 1932–2016)

Szabófalva

Szabófalva Románia keleti részén, Moldvában, Neamț megye keleti felén található nagyközség.

Megnézni Mezőség és Szabófalva

Szamosfalva

A római-katolikus templom. jozefiniánus térképen Szamosfalva (románul Someșeni, németül Mikelsdorf) Kolozsvár városrésze, hajdan önálló település.

Megnézni Mezőség és Szamosfalva

Szártalan csüdfű

A szártalan csüdfű (Astragalus exscapus) a hüvelyesek (Fabales) rendjébe, ezen belül a pillangósvirágúak (Fabaceae) családjába tartozó, száraz réteken, legelőkön megtalálható, védett vadvirág.

Megnézni Mezőség és Szártalan csüdfű

Szászcsávási Zenekar

A Szászcsávási Zenekar egy hagyományos cigányzenekar az erdélyi Szászcsávásról, akik 1967 óta játszanak rendszeresen együtt.

Megnézni Mezőség és Szászcsávási Zenekar

Szászlekence

220px A községháza 230px Szászlekence, 1910-ig Lekence (szászul Lachenz) falu Romániában, Erdélyben, Beszterce-Naszód megyében.

Megnézni Mezőség és Szászlekence

Szászludvég

Szászludvég, 1910 és 1918 között Ludvég (Lúdvég,, erdélyi szász nyelven Ludesdref) falu Romániában, Maros megyében.

Megnézni Mezőség és Szászludvég

Szásznyíres

280px 280px Szásznyíres, 1911–18-ban és 1940–44-ben Nyíres (népiesen Mniriș) falu Romániában, Erdélyben, Kolozs megyében.

Megnézni Mezőség és Szásznyíres

Szászszentgyörgy

Szászszentgyörgy (korábban Sângeorgiu Săsesc) falu Romániában, Erdélyben, Beszterce-Naszód megyében.

Megnézni Mezőség és Szászszentgyörgy

Székelyföld

Székelyföld (rovásírással 11px10px9px10px10px10px10px8px6 px, (ritkábban Secuimea)) alatt az Erdély, Románia, területén található, történelmi székely székek területét kell érteni.

Megnézni Mezőség és Székelyföld

Székelyuraly

Székelyuraly (románul: Oroiu) falu Maros megyében, Erdélyben.

Megnézni Mezőség és Székelyuraly

Szénáságy

Szénáságy (románul: Fânațele Mădărașului) falu Maros megyében, Erdélyben.

Megnézni Mezőség és Szénáságy

Szépkenyerűszentmárton

Szépkenyerűszentmárton (románul Sânmărtin) falu Romániában, Kolozs megyében, az azonos nevű község központja.

Megnézni Mezőség és Szépkenyerűszentmárton

Szépkenyerűszentmárton község

Szépkenyerűszentmárton község község Kolozs megyében, Romániában.

Megnézni Mezőség és Szépkenyerűszentmárton község

Szűr (ruházat)

Marhapásztor cifraszűrben Sarkadi gulyások Bagossy Sándor szűrszabó műhelyében készült cifraszűrben. 1930-ban gróf Almásy Dénes birtokába kerültek a szűrök.Györffy István: Magyar népi hímzések I.

Megnézni Mezőség és Szűr (ruházat)

Szőttes

A szőttes népi kifejezés.

Megnézni Mezőség és Szőttes

Szelindek

270px 270px Szelindek (románul Slimnic, németül Stolzenburg, szászul Stulzenbrich) falu Romániában, Erdélyben, a történeti Királyföldön, Szeben megyében, Nagyszebentől 16 km-re északra, a nagyszeben–medgyesi főút mentén, az azonos nevű község központja.

Megnézni Mezőség és Szelindek

Szentmáté

jobbra jobbra jobbra Szentmáté, 1913-ig Szászmáté (Mathiasdorf, szászul Matesdref, Matesdraf) település Romániában, Beszterce-Naszód megyében.

Megnézni Mezőség és Szentmáté

Szentmihály község

Szentmihály község község Kolozs megyében, Romániában.

Megnézni Mezőség és Szentmihály község

Szeretfalva

Szeretfalva (románul Sărățel, németül Reussen) falu Romániában, Erdélyben, Beszterce-Naszód megyében.

Megnézni Mezőség és Szeretfalva

Szolnok-Doboka vármegye

Szolnok-Doboka vármegye közigazgatási térképe 1910-ből Szolnok-Doboka vármegye (németül: Sollnok-Dobeschdorf) közigazgatási egység volt a Magyar Királyság keleti részében.

Megnézni Mezőség és Szolnok-Doboka vármegye

Táncházmozgalom Erdélyben

Táncházmozgalom.

Megnézni Mezőség és Táncházmozgalom Erdélyben

Táncrend

Táncrend alatt a táncok egymás utáni szigorú, szabályos ciklusait értjük, melyeket szabályosan egymás után, esetleg kisebb megszakításokkal, tehát különböző tempójú és ritmusú zenékre jártak.

Megnézni Mezőség és Táncrend

Téka Alapítvány

Téka Ház A Téka Alapítvány egy 1993-ban alakult, szamosújvári székhelyű civil szervezet.

Megnézni Mezőség és Téka Alapítvány

Tóköz (Kolozsvár)

A Tóköz térképe ro A Tóköz (románul Cartierul Între Lacuri) Kolozsvár egyik városnegyede a város keleti részében.

Megnézni Mezőség és Tóköz (Kolozsvár)

Teke (település)

A római katolikus templom Látkép délkeletről, 1921-ben jobbra Teke (románul Teaca, németül Tekendorf) falu Romániában, Erdélyben, Beszterce-Naszód megyében.

Megnézni Mezőség és Teke (település)

Tervezett székely székek

A tervezett székely székek A történelmi székely székek száma 7 fő- és 5 fiúszék volt.

Megnézni Mezőség és Tervezett székely székek

Tihó

Tihó (Tihău) település Romániában, Szilágy megyében.

Megnézni Mezőség és Tihó

Tomaj nemzetség

A Tomaj nemzetség Anonymus Tonuzoba besenyő vezér leszármazottjának tartotta.

Megnézni Mezőség és Tomaj nemzetség

Toponímia

A toponímia (magyarul helynévtan) az onomasztika azon ága, amely a helynevek több aspektusát tanulmányozza: eredetüket, típusaikat, jelentésüket, alkotásukat stb.

Megnézni Mezőség és Toponímia

Torockói-hegység

A Torockói-hegység avagy Torockói-havasok (románul Munții Trascăului) az Erdélyi-szigethegység délkeleti része, az Erdélyi-érchegység északkeleti nyúlványa.

Megnézni Mezőség és Torockói-hegység

Transzhumáló pásztorkodás

Telelni tartó nyáj a francia Pireneusokban A Cañada Real Soriana Occidental részlete Segovia tartományban (a juhhajtó út 75 m széles és 800 km hosszú) A transzhumáló, magyarosan váltólegeltető, legelőváltó pásztorkodás vagy (francia eredetű szóval) transhumance (Constantin Iordachi, Citizenship, Nation-and State-Building (The Carl Beck Papers, 1607) (Pittsburgh, 2002), 35.

Megnézni Mezőség és Transzhumáló pásztorkodás

Trunk

Trunk (románul Galbeni) település Romániában, Bákó megyében.

Megnézni Mezőség és Trunk

Vajdakamarás

Vajdakamarás falu Romániában, Kolozs megyében.

Megnézni Mezőség és Vajdakamarás

Vajola

Evangélikus templom Az evangélikus templom harangtornya Vajola (románul Uila, németül Weilau, szászul Wela) falu Romániában, Erdélyben, Maros megyében, Szászrégentől 22 km-re északnyugatra, a Mezőség keleti peremén.

Megnézni Mezőség és Vajola

Vasasszentegyed

Vasasszentegyed, 1909-ig Szentegyed falu Romániában, Erdélyben, Kolozs megyében.

Megnézni Mezőség és Vasasszentegyed

Várhegy (Maros megye)

Várhegy (románul Chinari, németül Schlossberg) falu Romániában, Maros megyében.

Megnézni Mezőség és Várhegy (Maros megye)

Vetési László (szociográfus)

Vetési László (Székelyudvarhely, 1953. december 26.) – református egyházi író, szórványkutató, szociográfus.

Megnézni Mezőség és Vetési László (szociográfus)

Vice (település)

Vice (románul Vița, németül Witzen, Witzau) falu Romániában, Erdélyben, Beszterce-Naszód megyében.

Megnézni Mezőség és Vice (település)

Visa (település)

Visa falu Kolozs megyében, Romániában.

Megnézni Mezőség és Visa (település)

Xántus János (földrajztudós, 1917–1982)

Sírja a Házsongárdi temető II.a. parcellájában Ifj.

Megnézni Mezőség és Xántus János (földrajztudós, 1917–1982)

Zorenii de Vale

Zorenii de Vale falu Romániában, Kolozs megyében.

Megnézni Mezőség és Zorenii de Vale

Zsuk (település)

Zsuk falu Romániában, Kolozs megyében, az azonos nevű község központja.

Megnézni Mezőség és Zsuk (település)

Zsuk község

Zsuk község község Kolozs megyében, Romániában.

Megnézni Mezőség és Zsuk község

, Erdélyi Prímások Találkozója, Erdélyi-medence, Esztény, Esztena, Füzesmikola, Fehér Anna (rockballada), Fekete (Románia), Fekete Károly (tanító), Feketelak (Maros megye), Feketepuszta (Románia), Felső-Maros völgye, Fiktív helynevek Magyarországon, Fodorkút, Galacfalva, Gólyaláb, Görgényszentimre, Gy. Szabó Béla, Gyalui-havasok, Györgyfalva, Gyeke község, Gyulatelke, Háromhúros brácsa, Hóstát (Kolozsvár), Herman Ottó, Hermán János, Hidegvölgy (Mezőbánd község), Hortobágyi Nemzeti Park, Hurok- és láncöltés, Ifjú Muzsikás Népzenei Együttes, Iosif Hodoș, Istentava, Jagamas János, Kallós Zoltán, Kalotaszeg, Kalotaszegi festőasztalosok, Kard és kasza, Kékes (település), Kós Károly (néprajzkutató), Kőristanya, Kerelőszentpáli csata, Keszeg Vilmos, Kisfülpös, Kiskaján, Kislekence, Kolozs (település), Kolozs megye, Kolozs vármegye, Kolozsvári Szénafüvek, Kolozsvári Szemle, Komlód, Kontinentális sziknövényzet, Kornis-kastély (Szentbenedek), Kovács Nóri, Kukoricamoly, Leánylopás, Legényes, Lunca Bonțului, Magyar helységnevek (Maros megye), Magyar népművészet, Magyar népzenegyűjtők listája, Magyar Polgári Párt (Románia), Magyar sóballa, Magyar Zoltán (néprajzkutató), Magyarfráta, Magyarfráta község, Magyarosítás, Magyarpalatka, Magyarpalatka község, Magyarpalatkai Banda, Magyarpalatkai népzene, Magyarszovát, Magyarszovát község, Majszin, Maros megye, Maros-Magyar Autonóm Tartomány, Marosesd, Marosszék, Marosvásárhely, Mányik, Mócs, Mócs község, Mócsi meteorit, Mezőalbisitelep, Mezőceked, Mezőerked, Mezőkölpény, Mezőkeszü, Mezőmajos, Mezőpanit, Mezőpete, Mezőrücs, Mezőség (egyértelműsítő lap), Mezőszopor, Mezőtóhát, Mezőuraly, Mikeháza község, Moldvai csángók, Nagybőgő, Nagynyulas, Nagysármás, Nagyvölgy (Románia), Népi hiedelem Erdélyben, Népzenekultúra Erdélyben, Noszoly, Nyelvatlasz, Nyelvemlékek Erdélyben, Nyelvjáráskutatás Erdélyben, Nyelvtudományi szakirodalom Erdélyben, Nyirő József, Oraș închis, Palackos község, Paszmos, Péterfi-csüdfű, Pusztaalmás, Pusztakamarás község, Rákosd, Resinár, Rojtos együttes, Románia magyar emlékei, látnivalói, Románia vízrajza, Romániai magyar biológiai szakirodalom, Romániai magyar népköltészet, Romániai magyarok, Romániai nemzeti és etnikai kisebbségek kultúrája, Sütő András (író), Suba (ruhadarab), Szabó Miklós (történész, 1932–2016), Szabófalva, Szamosfalva, Szártalan csüdfű, Szászcsávási Zenekar, Szászlekence, Szászludvég, Szásznyíres, Szászszentgyörgy, Székelyföld, Székelyuraly, Szénáságy, Szépkenyerűszentmárton, Szépkenyerűszentmárton község, Szűr (ruházat), Szőttes, Szelindek, Szentmáté, Szentmihály község, Szeretfalva, Szolnok-Doboka vármegye, Táncházmozgalom Erdélyben, Táncrend, Téka Alapítvány, Tóköz (Kolozsvár), Teke (település), Tervezett székely székek, Tihó, Tomaj nemzetség, Toponímia, Torockói-hegység, Transzhumáló pásztorkodás, Trunk, Vajdakamarás, Vajola, Vasasszentegyed, Várhegy (Maros megye), Vetési László (szociográfus), Vice (település), Visa (település), Xántus János (földrajztudós, 1917–1982), Zorenii de Vale, Zsuk (település), Zsuk község.