Tartalomjegyzék
220 kapcsolatok: A nagyenyedi két fűzfa (elbeszélés), Agmánd nemzetség, Ajton, Alőr, Almásmálom, Alsódetrehem község, Andrássytelep, Apahida község, Apanagyfalu, Aranykút, Ürmös Néptáncegyüttes, Üzenet (folyóirat, 1990–), Ördögtérgye Néptáncegyüttes, Ördöngösfüzes, Ördöngösfüzesi népzene, Öreghavas, Édeságtelep, Ballada, Balogéja, Barlabás, Bartók Béla (zeneszerző), Bazéd, Bábod, Bánffy-kastély (Bonchida), Bósi alagút, Bödön, Böhm Ferenc (bányamérnök), Betfalva, Bonchida község, Borsika gyermek néptáncegyüttes, Borza, Botadűlő, Carpaticum flóratartomány, Cege, Cetate község, Creangă Könyvkiadó, Csángók, Csépán (település), Csíkfalva, Csűr, Csűrös István, Csukás-tó (Kolozs megye), Detrehemtelep, Dobbantó Néptáncegyüttes, Drekulyatelep, Electrecord, Erdély, Erdély folyói, Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig, Erdély története a magyar honfoglalásig, ... Bővíteni index (170 több) »
A nagyenyedi két fűzfa (elbeszélés)
A nagyenyedi két fűzfa Jókai Mór 1853-ban írt elbeszélése.
Megnézni Mezőség és A nagyenyedi két fűzfa (elbeszélés)
Agmánd nemzetség
Az Agmánd nemzetség (Ogmand) a Zsombor nemzetséggel együtt családi hagyomány alapján ősfoglalóknak tartotta magát Erdélyben, a Kis-Szamos völgyében.
Megnézni Mezőség és Agmánd nemzetség
Ajton
220px Görögkatolikus templom Ajton (másképp Ajtony, románul Aiton, németül Eiten) az azonos nevű község központja Romániában, Erdélyben, Kolozs megyében,.
Megnézni Mezőség és Ajton
Alőr
Alőr (románul Urișor, németül Felsendorf) falu Romániában Kolozs megyében, a Mezőségben.
Megnézni Mezőség és Alőr
Almásmálom
Almásmálom, 1910-ig Málom falu Romániában, Erdélyben, Beszterce-Naszód megyében.
Megnézni Mezőség és Almásmálom
Alsódetrehem község
Alsódetrehem község község Kolozs megyében, Romániában.
Megnézni Mezőség és Alsódetrehem község
Andrássytelep
270px Andrássytelep (1945-ig Colonia Andrássy) falu Romániában, Erdélyben, Maros megyében.
Megnézni Mezőség és Andrássytelep
Apahida község
Apahida község község Kolozs megyében, Romániában.
Megnézni Mezőség és Apahida község
Apanagyfalu
A református harangláb A római katolikus templom Apanagyfalu (korábban Nușfalău,, szászul Grussndref) település Romániában, Beszterce-Naszód megyében.
Megnézni Mezőség és Apanagyfalu
Aranykút
Aranykút (románul Aruncuta) falu Romániában, Kolozs megyében.
Megnézni Mezőség és Aranykút
Ürmös Néptáncegyüttes
Táncpróba Magyarpalatkai koreográfia A Soproni Ürmös Tánckör Kulturális Egyesület Sopron város egyetemi diákságának néptáncegyüttese.
Megnézni Mezőség és Ürmös Néptáncegyüttes
Üzenet (folyóirat, 1990–)
Üzenet – az Erdélyi református egyházkerület gyülekezeti lapja.
Megnézni Mezőség és Üzenet (folyóirat, 1990–)
Ördögtérgye Néptáncegyüttes
A Ördögtérgye Néptáncegyüttes 1999-ben alakult, Kolozsváron tanuló magyar diákokból.
Megnézni Mezőség és Ördögtérgye Néptáncegyüttes
Ördöngösfüzes
Ördöngösfüzes (románul Fizeșu Gherlii) falu Romániában, Kolozs megyében, az azonos nevű község központja.
Megnézni Mezőség és Ördöngösfüzes
Ördöngösfüzesi népzene
Ördöngösfüzes a Mezőség északi peremének egyik legrégibb magyar települése, észeki részének kapuja.
Megnézni Mezőség és Ördöngösfüzesi népzene
Öreghavas
Az Öreghavas (románul Muntele Mare) az Erdélyi-szigethegység keleti részén található hegység.
Megnézni Mezőség és Öreghavas
Édeságtelep
Édeságtelek falu Maros megyében, Erdélyben.
Megnézni Mezőség és Édeságtelep
Ballada
A romantika stílusjegyét viselő műfaj, a ballada több jelentésben használatos: egyrészt a dal egy sajátos formája, illetve az ebből kialakult zenei műfaj, másrészt a népköltészetben és a szépirodalomban az epikának egy lírai jegyeket is mutató költői műfaja.
Megnézni Mezőség és Ballada
Balogéja
Balogéja (románul: Bologaia) falu Maros megyében, Erdélyben.
Megnézni Mezőség és Balogéja
Barlabás
Barlabás (románul: Bârlibaș) falu Romániában, Maros megyében.
Megnézni Mezőség és Barlabás
Bartók Béla (zeneszerző)
Bartók Béla (Nagyszentmiklós, 1881. március 25. – New York, New York, 1945. szeptember 26.) posztumusz Kossuth-díjas magyar zeneszerző, zongoraművész, népzenekutató, a közép-európai népzene nagy gyűjtője, a Zeneakadémia tanára; a 20.
Megnézni Mezőség és Bartók Béla (zeneszerző)
Bazéd
Bazéd (románul Bozed) falu Romániában Maros megyében.
Megnézni Mezőség és Bazéd
Bábod
Bábod (románul: Ciretea) falu Maros megyében, Erdélyben.
Megnézni Mezőség és Bábod
Bánffy-kastély (Bonchida)
A Bánffy-kastély Romániában, Erdélyben, Kolozs megyében, a Mezőség nyugati felében, Bonchidán, Erdély egyik legnagyobb, évszázadokon keresztül legépebben megőrzött főúri kastélya volt.
Megnézni Mezőség és Bánffy-kastély (Bonchida)
Bósi alagút
Bósi alagút (románul Boj-Cătun) falu Romániában, Kolozs megyében.
Megnézni Mezőség és Bósi alagút
Bödön
Bödön (románul Bidiu, németül Bedendorf) település Romániában, Beszterce-Naszód megyében.
Megnézni Mezőség és Bödön
Böhm Ferenc (bányamérnök)
Böhm Ferenc (Pécs, 1881. január 23. – Budapest, 1940. július 1.) bányamérnök, a hazai kőolaj- és földgázkutatás egyik legkiválóbb képviselője.
Megnézni Mezőség és Böhm Ferenc (bányamérnök)
Betfalva
Betfalva (románul Betești): falu Romániában Hargita megyében.
Megnézni Mezőség és Betfalva
Bonchida község
Bonchida község község Kolozs megyében, Romániában.
Megnézni Mezőség és Bonchida község
Borsika gyermek néptáncegyüttes
Borsika gyermek néptáncegyüttes A csíkszeredai Gyermekek Háza Borsika tánccsoportja 2001-ben alakult.
Megnézni Mezőség és Borsika gyermek néptáncegyüttes
Borza
Borza (románul: Bârza) falu Maros megyében, Erdélyben.
Megnézni Mezőség és Borza
Botadűlő
Botadűlő (románul: Botei) falu Maros megyében, Erdélyben.
Megnézni Mezőség és Botadűlő
Carpaticum flóratartomány
A kárpáti flóratartomány (Carpaticum) az északi flórabirodalom (Holarktisz) közép-európai flóraterületének egyik tartománya.
Megnézni Mezőség és Carpaticum flóratartomány
Cege
A Cegei-tó Ortodox templom Cege falu Romániában, Erdélyben, Kolozs megyében, az azonos nevű község központja.
Megnézni Mezőség és Cege
Cetate község
Cetate (a szó jelentése: vár) község (nem egy település, hanem közigazgatási egység) Romániában, Erdélyben, Beszterce-Naszód megyében.
Megnézni Mezőség és Cetate község
Creangă Könyvkiadó
Creangă Könyvkiadó (teljes nevén Ion Creangă Könyvkiadó) a romániai könyvkiadás 1970-ben történt újjászervezése során az Ifjúsági Könyvkiadó utódjaként létesült kiadóvállalat.
Megnézni Mezőség és Creangă Könyvkiadó
Csángók
Csángó zászló Csángó címer Csángó migráció A csángók több Romániában élő magyar nyelvű kisebbségi népcsoport összefoglaló neve.
Megnézni Mezőség és Csángók
Csépán (település)
260px Csépán (1925-ig Cepan,, helyi nyelvjárásban Tsepan vagy Tschipndrof) falu Romániában, Erdélyben, Beszterce-Naszód megyében.
Megnézni Mezőség és Csépán (település)
Csíkfalva
Csíkfalva (románul Vărgata, németül Tschickdorf) falu Romániában Maros megyében, Csíkfalva község központja.
Megnézni Mezőség és Csíkfalva
Csűr
A csűr vagy pajta a magyar népi építészetben a gazdasági épületek egy sajátos, építészeti jegyei alapján nem tipologizálható, csak funkcionálisan körülhatárolható típusa: az az épület, amelyben hagyományosan a szálas gabona cséplése folyt.
Megnézni Mezőség és Csűr
Csűrös István
Csűrös István (Székástóhát, 1914. május 3. – Kolozsvár, 1998. augusztus 2.) romániai magyar botanikus, a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja.
Megnézni Mezőség és Csűrös István
Csukás-tó (Kolozs megye)
A Csukás-tó, más nevén Kisszéki-tó vagy Széki-tó (románul Lacul Știucilor) Erdélyben található, Romániában.
Megnézni Mezőség és Csukás-tó (Kolozs megye)
Detrehemtelep
Detrehemtelep (1934-től) (korábban Kincstáritelep vagy Felsődetrehemtelep, vagy Colonia, korábban Tritenii de Sus Colonie) falu Romániában, Erdélyben, Kolozs megyében.
Megnézni Mezőség és Detrehemtelep
Dobbantó Néptáncegyüttes
A Dobbantó Néptáncegyüttes 1964-ben alakult meg Szegváron és azóta is folyamatosan működnek a tánccsoportok.
Megnézni Mezőség és Dobbantó Néptáncegyüttes
Drekulyatelep
Drekulyatelep (románul: Drăculea Bandului) falu Romániában, Maros megyében.
Megnézni Mezőség és Drekulyatelep
Electrecord
Az Electrecord bukaresti hanglemezház (szerkesztőség, kiadó és lemezgyár).
Megnézni Mezőség és Electrecord
Erdély
A tág értelemben vett, a Partiummal és a Kelet-Bánsággal kiegészült Erdély hegy- és vízrajzi térképe Erdély (románul Transilvania vagy Ardeal, németül Siebenbürgen vagy Transsilvanien, latinul Transsilvania vagy Transsylvania, erdélyi szász nyelven Siweberjen, törökül Erdelistan) földrajzi-történeti-politikai alakulat Közép-Európában, a Kárpát-medence keleti részén, a mai Románia területén.
Megnézni Mezőség és Erdély
Erdély folyói
Erdély folyói javarészt a Tisza bal oldali vízgyűjtőjéhez tartoznak, ezek a Szamoson, Körösön és Maroson keresztül a Tiszába ömlenek.
Megnézni Mezőség és Erdély folyói
Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig
Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig szervesen összefonódott egész Magyarország korabeli történelmével.
Megnézni Mezőség és Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig
Erdély története a magyar honfoglalásig
A magyarság számára oly fontos Erdély történelme a honfoglalás előtt is rendkívül mozgalmas volt.
Megnézni Mezőség és Erdély története a magyar honfoglalásig
Erdélyi Prímások Találkozója
Az Erdélyi Prímások Találkozója 1997-ben a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes által Csíkszeredában szervezett és útjára indított rendezvény.
Megnézni Mezőség és Erdélyi Prímások Találkozója
Erdélyi-medence
Az Erdélyi-medence (románul Podișul Transilvaniei) a Kárpát-medence keleti részén elterülő földrajzi tájegység.
Megnézni Mezőség és Erdélyi-medence
Esztény
Esztény erdélyi falu Kolozs megyében, a Mezőségben.
Megnézni Mezőség és Esztény
Esztena
Az esztena jelentése ideiglenes lakhely (szállás) és munkahely, a fejősjuhászattal kapcsolatos szállásgazdaság, elsősorban az a legelőterület, ahol az esztenaház áll.
Megnézni Mezőség és Esztena
Füzesmikola
A kolostor Noszolyról származó fatemploma A kegytemplom belseje a könnyező Mária-képpel Füzesmikola, 1910-ig Mikola falu Romániában, Kolozs megyében.
Megnézni Mezőség és Füzesmikola
Fehér Anna (rockballada)
A Fehér Anna (alcíme: Drámai rockballada két részletben) egy 1988-ban bemutatott magyar rockballada, melynek zeneszerzője Szörényi Levente, szövegét Bródy János írta.
Megnézni Mezőség és Fehér Anna (rockballada)
Fekete (Románia)
Fekete (románul: Fânațe) falu Romániában, Maros megyében.
Megnézni Mezőség és Fekete (Románia)
Fekete Károly (tanító)
Fekete Károly (Kolozspata, 1928. június 4. – Nagyvárad, 2015. január 15. előtt) Ezüstgyopár-díjas éltanító, tanfelügyelő, közművelődési osztályvezető, pedagógus-szakszervezeti elnök, a Békeharci Bizottság elnöke (1957-1958), a bánffyhunyadi Magyar Általános Iskola utolsó magyar iskolaigazgatója, az 1948 és 1989 között megjelenő Igazság című kolozsvári napilap igazgatósági tagja, a Kolozsvári Rádió magyar adásának tudósítója, a bukaresti Előre című napilap, a kolozsvári Utunk és Művelődés, a bukaresti A Hét című folyóiratok és a nagyváradi Szemfüles című gyermeklap külső munkatársa, a kalotaszegi magyarság politikai mentora.
Megnézni Mezőség és Fekete Károly (tanító)
Feketelak (Maros megye)
Feketelak (románul: Negrenii de Câmpie) falu Romániában, Maros megyében.
Megnézni Mezőség és Feketelak (Maros megye)
Feketepuszta (Románia)
Feketepuszta (románul: Pusta) falu Romániában, Maros megyében.
Megnézni Mezőség és Feketepuszta (Románia)
Felső-Maros völgye
A Felső-Maros völgye natúrpark egy nemzeti érdekű védett terület Erdély keleti részén, Maros megye területén.
Megnézni Mezőség és Felső-Maros völgye
Fiktív helynevek Magyarországon
A köznapi nyelvben született fantázia településnevek vagy létező helységek, falvak, városok közkeletű tréfás, szatirikus elnevezései, melyek egy része sértő az ott lakók számára.
Megnézni Mezőség és Fiktív helynevek Magyarországon
Fodorkút
Fodorkút (románul: Dalu) falu Romániában, Maros megyében.
Megnézni Mezőség és Fodorkút
Galacfalva
Galacfalva, 1912-ig Galac falu Romániában, Erdélyben, Beszterce-Naszód megyében.
Megnézni Mezőség és Galacfalva
Gólyaláb
Gólyalábas francia pásztorok Landes vidékéről Postás A gólyaláb eredetileg sáros, vizenyős terepen gyalogjáráshoz, párosával használatos rúd.
Megnézni Mezőség és Gólyaláb
Görgényszentimre
Görgényszentimre (vagy Sankt-Emrich) falu Romániában, Maros megyében.
Megnézni Mezőség és Görgényszentimre
Gy. Szabó Béla
Gy.
Megnézni Mezőség és Gy. Szabó Béla
Gyalui-havasok
A Gyalui-havasok (névváltozata: Andrássy-havasok) az Erdélyi-szigethegység északi részéhez sorolható hegység.
Megnézni Mezőség és Gyalui-havasok
Györgyfalva
A római katolikus templom részlete A református templom tornya Györgyfalva (1930-ig és a köznyelvben máig Ghiurfalău) magyar többségű falu Romániában, Kolozs megyében.
Megnézni Mezőség és Györgyfalva
Gyeke község
Gyeke község község Kolozs megyében, Romániában.
Megnézni Mezőség és Gyeke község
Gyulatelke
Gyulatelke település Romániában, Erdélyben, Kolozs megyében.
Megnézni Mezőség és Gyulatelke
Háromhúros brácsa
A háromhúros brácsa egy vonós hangszer, a brácsa speciális változata.
Megnézni Mezőség és Háromhúros brácsa
Hóstát (Kolozsvár)
Kolozsvár a 17. század közepén a városfalakon kívüli hóstátokkal Kolozsvárnak a keleti és az északi várfalakon kívüli peremnegyedeit a 19. századig hóstátokként ismerték.
Megnézni Mezőség és Hóstát (Kolozsvár)
Herman Ottó
Herman Ottó (született Herrmann Károly Ottó; Breznóbánya, 1835. június 26. – Budapest, 1914. december 27.) magyar természetkutató, zoológus (ornitológus, ichthiológus, arachnológus), néprajzkutató, régész és politikus.
Megnézni Mezőség és Herman Ottó
Hermán János
Id.
Megnézni Mezőség és Hermán János
Hidegvölgy (Mezőbánd község)
Hidegvölgy (románul: Valea Rece) falu Romániában, Maros megyében.
Megnézni Mezőség és Hidegvölgy (Mezőbánd község)
Hortobágyi Nemzeti Park
A pásztorfiú Somogyi Árpád szobrászművész alkotása A Hortobágyi Nemzeti Park hazánk első nemzeti parkja, melyet 1973.
Megnézni Mezőség és Hortobágyi Nemzeti Park
Hurok- és láncöltés
A hurok- és láncöltés mint hímzőöltés az anyagszélek eldolgozási, összeerősítési technikájából fejlődött ki.
Megnézni Mezőség és Hurok- és láncöltés
Ifjú Muzsikás Népzenei Együttes
Az autentikus magyar népzenét játszó együttest Csoóri Sándor (született: 1956-ban) alapította tanítványaival közösen 1997 augusztusában.
Megnézni Mezőség és Ifjú Muzsikás Népzenei Együttes
Iosif Hodoș
Iosif Hodoș (Hodoșiu) (Mezőbánd, 1829. október 20. – Nagyszeben, 1880. december 9.) román politikus.
Megnézni Mezőség és Iosif Hodoș
Istentava
Istentava (románul: Iștan-Tău) falu Maros megyében, Erdélyben.
Megnézni Mezőség és Istentava
Jagamas János
Jagamas János (Dés, 1913. június 8. – Kolozsvár, 1997. szeptember 15.) Széchenyi-díjas erdélyi magyar népzenekutató, zenetudós.
Megnézni Mezőség és Jagamas János
Kallós Zoltán
Kallós Zoltán (Válaszút, Románia, 1926. március 26. – Válaszút, 2018. február 14.) a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, kétszeres Kossuth-díjas erdélyi magyar néprajzkutató, népzenegyűjtő; a Magyar Corvin-lánc tulajdonosa.
Megnézni Mezőség és Kallós Zoltán
Kalotaszeg
Kalotaszeg tájegység Romániában, részben Erdélyben, a valamikori Magyar Királyság területén, Kolozsvártól nyugatra.
Megnézni Mezőség és Kalotaszeg
Kalotaszegi festőasztalosok
100px 100px Idősebb Umling Lőrinc festett kazettája a kalotadámosi templomából.jpg Ifjabb Umling Lőrinc festett kazettái Magyarvalkó templomában Umling János festett táblája a magyarbikali református templomban Eperjesi Nagy András festett táblái a Gyerővásárhelyi templomban A festőasztalos elnevezés Voith Pál művészettörténésztől származik.
Megnézni Mezőség és Kalotaszegi festőasztalosok
Kard és kasza
A Kard és kasza Wass Albert 1976-ban írt regénye, mely A Nagy Könyv szavazásán a 68.
Megnézni Mezőség és Kard és kasza
Kékes (település)
Kékes falu Romániában, Beszterce-Naszód megyében.
Megnézni Mezőség és Kékes (település)
Kós Károly (néprajzkutató)
Ifjabb Kós Károly (Sztána, 1919. augusztus 31. – Kolozsvár, 1996. február 29.) romániai magyar néprajzkutató, muzeológus, a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja.
Megnézni Mezőség és Kós Károly (néprajzkutató)
Kőristanya
Kőristanya (románul Chiriş) falu Romániában, Kolozs megyében.
Megnézni Mezőség és Kőristanya
Kerelőszentpáli csata
Báthory István Bekes Gáspár A kerelőszentpáli csata (szentpáli ütközet) 1575.
Megnézni Mezőség és Kerelőszentpáli csata
Keszeg Vilmos
Keszeg Vilmos (Detrehemtelep, 1957. április 24. –) romániai magyar néprajzkutató, egyetemi tanár, tudományszervező, intézményvezető.
Megnézni Mezőség és Keszeg Vilmos
Kisfülpös
Kisfülpös (románul Filpișu Mic) falu Romániában, Maros megyében.
Megnézni Mezőség és Kisfülpös
Kiskaján
Kiskaján (Kiskájon) falu Romániában, Erdélyben, Beszterce-Naszód megyében.
Megnézni Mezőség és Kiskaján
Kislekence
Kislekence (románul: Lechincioara) falu Maros megyében, Erdélyben.
Megnézni Mezőség és Kislekence
Kolozs (település)
Kolozs (románul Cojocna, németül Salzgrub) település Romániában, Erdélyben, Kolozs megyében, az azonos nevű község központja.
Megnézni Mezőség és Kolozs (település)
Kolozs megye
Kolozs megye: közigazgatási egység Romániában.
Megnézni Mezőség és Kolozs megye
Kolozs vármegye
Kolozs vármegye (románul: Comitatul Cluj, németül: Komitat Klausenburg) közigazgatási egység volt a Magyar Királyság keleti részében.
Megnézni Mezőség és Kolozs vármegye
Kolozsvári Szénafüvek
A Szénafüvek (románul Fânaţele Clujului) Kolozsvár északkeleti határában, a Kis-Szamos völgyében elterülő, jellegzetes mezőségi növényzettel rendelkező terület.
Megnézni Mezőség és Kolozsvári Szénafüvek
Kolozsvári Szemle
Kolozsvári Szemle negyedévenként megjelenő várostörténeti és városigazgatási folyóirat Kolozsváron.
Megnézni Mezőség és Kolozsvári Szemle
Komlód
református templom Komlód falu Romániában, Erdélyben, Beszterce-Naszód megyében.
Megnézni Mezőség és Komlód
Kontinentális sziknövényzet
A kontinentális sziknövényzet szélsőséges termőhelyek fajszegény, többnyire laza szerkezetű, nyílt lágyszárú növényzete.
Megnézni Mezőség és Kontinentális sziknövényzet
Kornis-kastély (Szentbenedek)
A Kornis-kastély Romániában, Erdélyben, a Mezőség északnyugati felében, Szentbenedeken, Kolozs megyében található.
Megnézni Mezőség és Kornis-kastély (Szentbenedek)
Kovács Nóri
Kovács Nóri (Budapest, 1980) magyar énektanár, énekművész, hazafias, vallásos dalok avatott előadója, szoprán.
Megnézni Mezőség és Kovács Nóri
Kukoricamoly
Kukoricamoly hernyója a kukorica levelén A kukoricamoly (Ostrinia nubilalis) a valódi lepkék közül a fényiloncafélék (Pyralidae) családjában a tűzmolyok (Pyraustinae) alcsaládjába tartozó lepkefaj.
Megnézni Mezőség és Kukoricamoly
Leánylopás
A próbaházasság és a leánylopás házasságon kívül elismert nemi kapcsolat.
Megnézni Mezőség és Leánylopás
Legényes
A legényes az erdélyi magyarság nem székely népcsoportjai által táncolt fejlett férfitánctípus.
Megnézni Mezőség és Legényes
Lunca Bonțului
Lunca Bonţului elnéptelenedett falu Romániában, Kolozs megyében.
Megnézni Mezőség és Lunca Bonțului
Magyar helységnevek (Maros megye)
Ez a magyar városok, magyar, román és az eredetileg szász községek és falvak listája Maros megyében, Erdélyben, Romániában, a jelenlegi megnevezések szerint.
Megnézni Mezőség és Magyar helységnevek (Maros megye)
Magyar népművészet
A magyar népművészet a művészet minden formája, amely a magyar népi kultúra keretében készült.
Megnézni Mezőség és Magyar népművészet
Magyar népzenegyűjtők listája
Az alábbi listában a Magyarországon tevékenykedő ill.
Megnézni Mezőség és Magyar népzenegyűjtők listája
Magyar Polgári Párt (Románia)
A Magyar Polgári Párt (MPP, románul Partidul Civic Maghiar) jobboldali magyar politikai párt Romániában.
Megnézni Mezőség és Magyar Polgári Párt (Románia)
Magyar sóballa
A magyar sóballa (Suaeda pannonica) a szegfűvirágúak rendjének és disznóparéjfélék családjának endemikus magyar növényfaja.
Megnézni Mezőség és Magyar sóballa
Magyar Zoltán (néprajzkutató)
Magyar Zoltán (Kiskőrös, 1967. május 16. –) magyar néprajzkutató.
Megnézni Mezőség és Magyar Zoltán (néprajzkutató)
Magyarfráta
Magyarfráta falu Romániában, Kolozs megyében, az azonos nevű község központja.
Megnézni Mezőség és Magyarfráta
Magyarfráta község
Magyarfráta község község Kolozs megyében, Romániában.
Megnézni Mezőség és Magyarfráta község
Magyarosítás
A magyarosítás Magyarország azon politikája a 19. század utolsó harmadában és a 20. század első felében, amely a nem magyar nemzetiségű lakosság természetes asszimilációját igyekezett különféle állami intézkedésekkel – jogfosztással, jogszűkítéssel, néha erőszakkal, illetve egyes esetekben gazdasági, személyes előnyök biztosításával – mesterséges módon gyorsítani, vagyis a nemzetiségeket mielőbb kulturálisan beolvasztani a magyarságba.
Megnézni Mezőség és Magyarosítás
Magyarpalatka
Magyarpalatka (románul Pălatca, németül Pallotken) falu Romániában, Kolozs megyében, az azonos nevű község központja.
Megnézni Mezőség és Magyarpalatka
Magyarpalatka község
Magyarpalatka község község Kolozs megyében, Romániában.
Megnézni Mezőség és Magyarpalatka község
Magyarpalatkai Banda
A Magyarpalatkai banda egy kolozsvári táncházban A Magyarpalatkai Banda a táncházmozgalom egyik legismertebb és legkedveltebb adatközlő vonószenekara.
Megnézni Mezőség és Magyarpalatkai Banda
Magyarpalatkai népzene
A magyarpalatkai népzene a mezőségi zenekincs része.
Megnézni Mezőség és Magyarpalatkai népzene
Magyarszovát
Magyarszovát (románul Suatu) falu Romániában, Kolozs megyében, az azonos nevű község központja.
Megnézni Mezőség és Magyarszovát
Magyarszovát község
Magyarszovát község község Kolozs megyében, Romániában.
Megnézni Mezőség és Magyarszovát község
Majszin
A Fekete-forrás kolostor fatemploma A kolostor búcsúja Majszin, 1901-ig Mojszén falu Romániában, Máramaros megyében, a történeti Máramarosban.
Megnézni Mezőség és Majszin
Maros megye
Maros megye Erdély központi részén helyezkedik el, a Maros folyó északkeletről délnyugat fele szeli át 180 km hosszan.
Megnézni Mezőség és Maros megye
Maros-Magyar Autonóm Tartomány
A Magyar Autonóm Tartomány 1952 és 1960, illetve a Maros–Magyar Autonóm Tartomány 1960 és 1968 között A Maros–Magyar Autonóm Tartomány (MMAT, románul: Regiunea Mureş–Autonomă Maghiară) 1960.
Megnézni Mezőség és Maros-Magyar Autonóm Tartomány
Marosesd
Marosesd (románul: Mărășești) falu Maros megyében, Erdélyben.
Megnézni Mezőség és Marosesd
Marosszék
Marosszék egyike volt a székely székeknek, vagyis a történelmi Székelyföld közigazgatási egységeinek.
Megnézni Mezőség és Marosszék
Marosvásárhely
Marosvásárhely – piac a főtéren Marosvásárhely (– a második világháború utáni, rendszerváltás előtti román helyesírás szerint Tîrgu-Mureș,, erdélyi szász nyelven Nai Muark) municípium Romániában, Maros megyében.
Megnézni Mezőség és Marosvásárhely
Mányik
Mányik falu Romániában, Erdélyben, Beszterce-Naszód megyében, a Mezőség keleti részén.
Megnézni Mezőség és Mányik
Mócs
A korábbi községháza Szeptember eleji faluünnep Mócs (jiddisül מאטש) falu Romániában, Kolozs megyében, az azonos nevű község központja.
Megnézni Mezőség és Mócs
Mócs község
Mócs község község Kolozs megyében, Romániában.
Megnézni Mezőség és Mócs község
Mócsi meteorit
A mócsi meteorit 1883.
Megnézni Mezőség és Mócsi meteorit
Mezőalbisitelep
Mezőalbisitelep vagy Belsőtelep (románul: Fundătura) falu Romániában, Maros megyében, Erdélyben.
Megnézni Mezőség és Mezőalbisitelep
Mezőceked
Mezőceked, 1910-ig Mezőcikud (korábban Țicud) falu Maros megyében, Erdélyben, Romániában.
Megnézni Mezőség és Mezőceked
Mezőerked
Faragás a tornác egyik oszlopán Mezőerked (1890-ig Szászerked) falu Romániában, Erdélyben, Beszterce-Naszód megyében.
Megnézni Mezőség és Mezőerked
Mezőkölpény
Mezőkölpény (románul Culpiu) falu Romániában, Erdélyben, Maros megyében, az egykori Marosszék északnyugati szélén.
Megnézni Mezőség és Mezőkölpény
Mezőkeszü
Mezőkeszü település Romániában, Kolozs megyében.
Megnézni Mezőség és Mezőkeszü
Mezőmajos
Mezőmajos (románul: Moișa) falu Maros megyében, Erdélyben.
Megnézni Mezőség és Mezőmajos
Mezőpanit
Mezőpanit (románul Pănet) községközpont Romániában, Maros megyében, a Székely-Mezőség második legnépesebb települése.
Megnézni Mezőség és Mezőpanit
Mezőpete
Mezőpete (románul: Petea) falu Maros megyében, Erdélyben.
Megnézni Mezőség és Mezőpete
Mezőrücs
Mezőrücs falu Maros megyében, Erdélyben, Romániában, Mezőrücs község központja.
Megnézni Mezőség és Mezőrücs
Mezőség (egyértelműsítő lap)
*Mezőség, magyarok lakta tájegység Romániában, az egykori Magyar Királyság területén.
Megnézni Mezőség és Mezőség (egyértelműsítő lap)
Mezőszopor
Mezőszopor falu Romániában, Erdélyben, Kolozs megyében.
Megnézni Mezőség és Mezőszopor
Mezőtóhát
Mezőtóhát (régebben Újfalu) falu Romániában, Erdélyben, Maros megyében, Mezőtóhát község központja.
Megnézni Mezőség és Mezőtóhát
Mezőuraly
Mezőuraly (Oroiu de Câmpie) Székelyuraly településrésze, egykor önálló település, Erdélyben, a Székelyföldön.
Megnézni Mezőség és Mezőuraly
Mikeháza község
Mikeháza község község Kolozs megyében, Romániában.
Megnézni Mezőség és Mikeháza község
Moldvai csángók
A moldvai csángók a magyar szóhasználat szerint a Romániában, Moldva régióban élő magyar nyelvű népcsoport tagjai, akik vallási szempontból a moldvai katolikus lakosság részét alkotják.
Megnézni Mezőség és Moldvai csángók
Nagybőgő
A nagybőgő egy hangszer, négy, a hegedűcsalád többi tagjától eltérően kvart távolságra hangolt húrral.
Megnézni Mezőség és Nagybőgő
Nagynyulas
Nagynyulas (románul Milaș, németül Hasendorf) település Romániában, Beszterce-Naszód megyében.
Megnézni Mezőség és Nagynyulas
Nagysármás
Református templom Nagysármás (románul Sărmașu, németül Sarmen) város Romániában, Erdélyben, Maros megyében, a Mezőségen.
Megnézni Mezőség és Nagysármás
Nagyvölgy (Románia)
Nagyvölgy (románul: Valea Mare) falu Maros megyében, Erdélyben.
Megnézni Mezőség és Nagyvölgy (Románia)
Népi hiedelem Erdélyben
Népi hiedelem Erdélyben – a világról szerzett tudás ellenőrizhetetlen, igazolatlan része, s mint ilyen, a folklór egyik területe.
Megnézni Mezőség és Népi hiedelem Erdélyben
Népzenekultúra Erdélyben
Népzenekultúra Erdélyben – a természeténél fogva ösztönös, szájhagyományozás útján terjedő és alakuló népzene (Bartók Béla gyakori szóhasználatában „parasztzene”) tudatos terjesztésre alapozott művelése.
Megnézni Mezőség és Népzenekultúra Erdélyben
Noszoly
A fatemplom Noszoly falu Romániában, Erdélyben, Kolozs megyében.
Megnézni Mezőség és Noszoly
Nyelvatlasz
Nyelvatlasz célja egyidejű felmérés alapján bemutatni egy nagyobb nyelvterületen a nyelvjárási szempontból eltérő lényegesebb jelenségek megoszlását elsősorban a szókincs, de a hangtan, a szóragozás és szóképzés, sőt a mondatszerkesztés terén is, hogy a megoszlásból nyelvjárástani, nyelvtörténeti és általános nyelvészeti következtetéseket lehessen levonni.
Megnézni Mezőség és Nyelvatlasz
Nyelvemlékek Erdélyben
Nyelvemlékek – a magyar nyelvtörténet legfontosabb forrásai.
Megnézni Mezőség és Nyelvemlékek Erdélyben
Nyelvjáráskutatás Erdélyben
Nyelvjáráskutatás Erdélyben (1918-1989) A nyelvjáráskutatás a nyelvtudomány ama ága, mely a nyelv vízszintes, területi tagoltságát, egy-egy vidéken kialakult, a köznyelvtől többé-kevésbé eltérő változatát, a nyelvjárásokat tanulmányozza.
Megnézni Mezőség és Nyelvjáráskutatás Erdélyben
Nyelvtudományi szakirodalom Erdélyben
Nyelvtudományi szakirodalom Erdélyben (1918-1994) A nyelvtudományi szakirodalom a nyelvről szóló, tehát a nyelvelmélet, nyelvtörténet, leíró nyelvtan, nyelvművelés, nyelvjárástan és nyelvi kölcsönhatás, névtan és stilisztika, szótár, nyelvatlasz tárgykörébe tartozó tudományos írások összessége.
Megnézni Mezőség és Nyelvtudományi szakirodalom Erdélyben
Nyirő József
Szobra Székelyudvarhelyen Nyirő József (Székelyzsombor, 1889. július 28. – Madrid, 1953. október 16.) erdélyi magyar író, kiugrott katolikus pap, politikus, újságíró, országgyűlési képviselő.
Megnézni Mezőség és Nyirő József
Oraș închis
Az oraș închis, vagy néhol oraș-închis (jelentése: „zárt város”) a Ceaușescu-időszak alatt és a 90-es évek elején gyakran használt fogalom volt Romániában.
Megnézni Mezőség és Oraș închis
Palackos község
Palackos község község Kolozs megyében, Romániában.
Megnézni Mezőség és Palackos község
Paszmos
Paszmos (helyi szász nyelvjárásban Poospesch) falu Romániában, Erdélyben, Beszterce-Naszód megyében.
Megnézni Mezőség és Paszmos
Péterfi-csüdfű
A Péterfi-csüdfű, más néven Péterfi-bóka vagy mezőségi csüdfű (Astragalus peterfii) a hüvelyesek (Fabales) rendjébe, ezen belül a pillangósvirágúak (Fabaceae) családjába, a csüdfű (Astragalus) nemzetségbe tartozó növényfaj.
Megnézni Mezőség és Péterfi-csüdfű
Pusztaalmás
Pusztaalmás (románul: Merișor, németül: Apfeldorf) falu Maros megyében, Erdélyben.
Megnézni Mezőség és Pusztaalmás
Pusztakamarás község
Pusztakamarás község község Kolozs megyében, Romániában.
Megnézni Mezőség és Pusztakamarás község
Rákosd
Rákosd falu Romániában, Erdélyben, Hunyad megyében.
Megnézni Mezőség és Rákosd
Resinár
A Szent Piroska ortodox (egykor görögkatolikus) templom Resinári leány 1911-es képeslapon Az egykori püspöki rezidencia Kapurészlet Resinár (románul Rășinari, németül Reschinar, korábban Städterdorf) falu Romániában, Erdélyben, Szeben megyében, Szebeni-Hegyalja tájegységben, az azonos nevű község központja.
Megnézni Mezőség és Resinár
Rojtos együttes
A Rojtos együttes autentikus magyar népzenei zenekar.
Megnézni Mezőség és Rojtos együttes
Románia magyar emlékei, látnivalói
kolozsvári szobra Szejkefürdő: székelykapuk Ez a szócikk Románia legfontosabb magyar történelmi emlékeit, valamint a romániai magyarság kulturális életéhez, művészetéhez, néphagyományaihoz kötődő látnivalókat mutatja be régió és téma szerinti csoportosításban.
Megnézni Mezőség és Románia magyar emlékei, látnivalói
Románia vízrajza
Románia vízrajza Románia vízrajza egységes képet mutat: az ország területének 95%-a a Duna vízgyűjtő rendszerének a része, a maradék 5% vizei közvetlenül a tengerbe ömlenek, így minden folyóvize végső soron a Fekete-tengerbe jut el.
Megnézni Mezőség és Románia vízrajza
Romániai magyar biológiai szakirodalom
Mikó Imre szobrávalKolozsvár Botanikus kertben Romániai magyar biológiai szakirodalom az I. világháború után.
Megnézni Mezőség és Romániai magyar biológiai szakirodalom
Romániai magyar népköltészet
A romániai magyar népköltészet kutatását lehetővé tevő és sarkalló romániai intézményi keret az évtizedek során hol harmonikusan, hol hiányosan működött.
Megnézni Mezőség és Romániai magyar népköltészet
Romániai magyarok
Románia 2011-es etnikai térképe (a magyar többségű területeket zöld szín jelöli) Romániai magyarok (2002) A magyar kisebbség százalékos aránya a teljes népesség körében Románia megyéiben A magyar lakosság számbeli eloszlása Románia megyéiben 20% feletti magyarsággal rendelkező városok és községek Romániában, a 2011-es népszámlálás adatai szerint.
Megnézni Mezőség és Romániai magyarok
Romániai nemzeti és etnikai kisebbségek kultúrája
Mindegyik romániai nemzeti és etnikai kisebbségnek megvan a maga kultúrája.
Megnézni Mezőség és Romániai nemzeti és etnikai kisebbségek kultúrája
Sütő András (író)
Emlékháza Pusztakamaráson Sütő András (Pusztakamarás, 1927. június 17. – Budapest, 2006. szeptember 30.) Herder- és Kossuth-díjas erdélyi magyar író.
Megnézni Mezőség és Sütő András (író)
Suba (ruhadarab)
Subás férfi 1900 körül A suba a cifraszűr mellett a magyar népviselet „szakrális” öltözéke.
Megnézni Mezőség és Suba (ruhadarab)
Szabó Miklós (történész, 1932–2016)
Szabó Miklós (Sáromberke, 1932. november 13. – Marosvásárhely, 2016. július 10.) erdélyi magyar történész, főiskolai oktató, levéltáros.
Megnézni Mezőség és Szabó Miklós (történész, 1932–2016)
Szabófalva
Szabófalva Románia keleti részén, Moldvában, Neamț megye keleti felén található nagyközség.
Megnézni Mezőség és Szabófalva
Szamosfalva
A római-katolikus templom. jozefiniánus térképen Szamosfalva (románul Someșeni, németül Mikelsdorf) Kolozsvár városrésze, hajdan önálló település.
Megnézni Mezőség és Szamosfalva
Szártalan csüdfű
A szártalan csüdfű (Astragalus exscapus) a hüvelyesek (Fabales) rendjébe, ezen belül a pillangósvirágúak (Fabaceae) családjába tartozó, száraz réteken, legelőkön megtalálható, védett vadvirág.
Megnézni Mezőség és Szártalan csüdfű
Szászcsávási Zenekar
A Szászcsávási Zenekar egy hagyományos cigányzenekar az erdélyi Szászcsávásról, akik 1967 óta játszanak rendszeresen együtt.
Megnézni Mezőség és Szászcsávási Zenekar
Szászlekence
220px A községháza 230px Szászlekence, 1910-ig Lekence (szászul Lachenz) falu Romániában, Erdélyben, Beszterce-Naszód megyében.
Megnézni Mezőség és Szászlekence
Szászludvég
Szászludvég, 1910 és 1918 között Ludvég (Lúdvég,, erdélyi szász nyelven Ludesdref) falu Romániában, Maros megyében.
Megnézni Mezőség és Szászludvég
Szásznyíres
280px 280px Szásznyíres, 1911–18-ban és 1940–44-ben Nyíres (népiesen Mniriș) falu Romániában, Erdélyben, Kolozs megyében.
Megnézni Mezőség és Szásznyíres
Szászszentgyörgy
Szászszentgyörgy (korábban Sângeorgiu Săsesc) falu Romániában, Erdélyben, Beszterce-Naszód megyében.
Megnézni Mezőség és Szászszentgyörgy
Székelyföld
Székelyföld (rovásírással 11px10px9px10px10px10px10px8px6 px, (ritkábban Secuimea)) alatt az Erdély, Románia, területén található, történelmi székely székek területét kell érteni.
Megnézni Mezőség és Székelyföld
Székelyuraly
Székelyuraly (románul: Oroiu) falu Maros megyében, Erdélyben.
Megnézni Mezőség és Székelyuraly
Szénáságy
Szénáságy (románul: Fânațele Mădărașului) falu Maros megyében, Erdélyben.
Megnézni Mezőség és Szénáságy
Szépkenyerűszentmárton
Szépkenyerűszentmárton (románul Sânmărtin) falu Romániában, Kolozs megyében, az azonos nevű község központja.
Megnézni Mezőség és Szépkenyerűszentmárton
Szépkenyerűszentmárton község
Szépkenyerűszentmárton község község Kolozs megyében, Romániában.
Megnézni Mezőség és Szépkenyerűszentmárton község
Szűr (ruházat)
Marhapásztor cifraszűrben Sarkadi gulyások Bagossy Sándor szűrszabó műhelyében készült cifraszűrben. 1930-ban gróf Almásy Dénes birtokába kerültek a szűrök.Györffy István: Magyar népi hímzések I.
Megnézni Mezőség és Szűr (ruházat)
Szőttes
A szőttes népi kifejezés.
Megnézni Mezőség és Szőttes
Szelindek
270px 270px Szelindek (románul Slimnic, németül Stolzenburg, szászul Stulzenbrich) falu Romániában, Erdélyben, a történeti Királyföldön, Szeben megyében, Nagyszebentől 16 km-re északra, a nagyszeben–medgyesi főút mentén, az azonos nevű község központja.
Megnézni Mezőség és Szelindek
Szentmáté
jobbra jobbra jobbra Szentmáté, 1913-ig Szászmáté (Mathiasdorf, szászul Matesdref, Matesdraf) település Romániában, Beszterce-Naszód megyében.
Megnézni Mezőség és Szentmáté
Szentmihály község
Szentmihály község község Kolozs megyében, Romániában.
Megnézni Mezőség és Szentmihály község
Szeretfalva
Szeretfalva (románul Sărățel, németül Reussen) falu Romániában, Erdélyben, Beszterce-Naszód megyében.
Megnézni Mezőség és Szeretfalva
Szolnok-Doboka vármegye
Szolnok-Doboka vármegye közigazgatási térképe 1910-ből Szolnok-Doboka vármegye (németül: Sollnok-Dobeschdorf) közigazgatási egység volt a Magyar Királyság keleti részében.
Megnézni Mezőség és Szolnok-Doboka vármegye
Táncházmozgalom Erdélyben
Táncházmozgalom.
Megnézni Mezőség és Táncházmozgalom Erdélyben
Táncrend
Táncrend alatt a táncok egymás utáni szigorú, szabályos ciklusait értjük, melyeket szabályosan egymás után, esetleg kisebb megszakításokkal, tehát különböző tempójú és ritmusú zenékre jártak.
Megnézni Mezőség és Táncrend
Téka Alapítvány
Téka Ház A Téka Alapítvány egy 1993-ban alakult, szamosújvári székhelyű civil szervezet.
Megnézni Mezőség és Téka Alapítvány
Tóköz (Kolozsvár)
A Tóköz térképe ro A Tóköz (románul Cartierul Între Lacuri) Kolozsvár egyik városnegyede a város keleti részében.
Megnézni Mezőség és Tóköz (Kolozsvár)
Teke (település)
A római katolikus templom Látkép délkeletről, 1921-ben jobbra Teke (románul Teaca, németül Tekendorf) falu Romániában, Erdélyben, Beszterce-Naszód megyében.
Megnézni Mezőség és Teke (település)
Tervezett székely székek
A tervezett székely székek A történelmi székely székek száma 7 fő- és 5 fiúszék volt.
Megnézni Mezőség és Tervezett székely székek
Tihó
Tihó (Tihău) település Romániában, Szilágy megyében.
Megnézni Mezőség és Tihó
Tomaj nemzetség
A Tomaj nemzetség Anonymus Tonuzoba besenyő vezér leszármazottjának tartotta.
Megnézni Mezőség és Tomaj nemzetség
Toponímia
A toponímia (magyarul helynévtan) az onomasztika azon ága, amely a helynevek több aspektusát tanulmányozza: eredetüket, típusaikat, jelentésüket, alkotásukat stb.
Megnézni Mezőség és Toponímia
Torockói-hegység
A Torockói-hegység avagy Torockói-havasok (románul Munții Trascăului) az Erdélyi-szigethegység délkeleti része, az Erdélyi-érchegység északkeleti nyúlványa.
Megnézni Mezőség és Torockói-hegység
Transzhumáló pásztorkodás
Telelni tartó nyáj a francia Pireneusokban A Cañada Real Soriana Occidental részlete Segovia tartományban (a juhhajtó út 75 m széles és 800 km hosszú) A transzhumáló, magyarosan váltólegeltető, legelőváltó pásztorkodás vagy (francia eredetű szóval) transhumance (Constantin Iordachi, Citizenship, Nation-and State-Building (The Carl Beck Papers, 1607) (Pittsburgh, 2002), 35.
Megnézni Mezőség és Transzhumáló pásztorkodás
Trunk
Trunk (románul Galbeni) település Romániában, Bákó megyében.
Megnézni Mezőség és Trunk
Vajdakamarás
Vajdakamarás falu Romániában, Kolozs megyében.
Megnézni Mezőség és Vajdakamarás
Vajola
Evangélikus templom Az evangélikus templom harangtornya Vajola (románul Uila, németül Weilau, szászul Wela) falu Romániában, Erdélyben, Maros megyében, Szászrégentől 22 km-re északnyugatra, a Mezőség keleti peremén.
Megnézni Mezőség és Vajola
Vasasszentegyed
Vasasszentegyed, 1909-ig Szentegyed falu Romániában, Erdélyben, Kolozs megyében.
Megnézni Mezőség és Vasasszentegyed
Várhegy (Maros megye)
Várhegy (románul Chinari, németül Schlossberg) falu Romániában, Maros megyében.
Megnézni Mezőség és Várhegy (Maros megye)
Vetési László (szociográfus)
Vetési László (Székelyudvarhely, 1953. december 26.) – református egyházi író, szórványkutató, szociográfus.
Megnézni Mezőség és Vetési László (szociográfus)
Vice (település)
Vice (románul Vița, németül Witzen, Witzau) falu Romániában, Erdélyben, Beszterce-Naszód megyében.
Megnézni Mezőség és Vice (település)
Visa (település)
Visa falu Kolozs megyében, Romániában.
Megnézni Mezőség és Visa (település)
Xántus János (földrajztudós, 1917–1982)
Sírja a Házsongárdi temető II.a. parcellájában Ifj.
Megnézni Mezőség és Xántus János (földrajztudós, 1917–1982)
Zorenii de Vale
Zorenii de Vale falu Romániában, Kolozs megyében.
Megnézni Mezőség és Zorenii de Vale
Zsuk (település)
Zsuk falu Romániában, Kolozs megyében, az azonos nevű község központja.
Megnézni Mezőség és Zsuk (település)
Zsuk község
Zsuk község község Kolozs megyében, Romániában.
Megnézni Mezőség és Zsuk község
, Erdélyi Prímások Találkozója, Erdélyi-medence, Esztény, Esztena, Füzesmikola, Fehér Anna (rockballada), Fekete (Románia), Fekete Károly (tanító), Feketelak (Maros megye), Feketepuszta (Románia), Felső-Maros völgye, Fiktív helynevek Magyarországon, Fodorkút, Galacfalva, Gólyaláb, Görgényszentimre, Gy. Szabó Béla, Gyalui-havasok, Györgyfalva, Gyeke község, Gyulatelke, Háromhúros brácsa, Hóstát (Kolozsvár), Herman Ottó, Hermán János, Hidegvölgy (Mezőbánd község), Hortobágyi Nemzeti Park, Hurok- és láncöltés, Ifjú Muzsikás Népzenei Együttes, Iosif Hodoș, Istentava, Jagamas János, Kallós Zoltán, Kalotaszeg, Kalotaszegi festőasztalosok, Kard és kasza, Kékes (település), Kós Károly (néprajzkutató), Kőristanya, Kerelőszentpáli csata, Keszeg Vilmos, Kisfülpös, Kiskaján, Kislekence, Kolozs (település), Kolozs megye, Kolozs vármegye, Kolozsvári Szénafüvek, Kolozsvári Szemle, Komlód, Kontinentális sziknövényzet, Kornis-kastély (Szentbenedek), Kovács Nóri, Kukoricamoly, Leánylopás, Legényes, Lunca Bonțului, Magyar helységnevek (Maros megye), Magyar népművészet, Magyar népzenegyűjtők listája, Magyar Polgári Párt (Románia), Magyar sóballa, Magyar Zoltán (néprajzkutató), Magyarfráta, Magyarfráta község, Magyarosítás, Magyarpalatka, Magyarpalatka község, Magyarpalatkai Banda, Magyarpalatkai népzene, Magyarszovát, Magyarszovát község, Majszin, Maros megye, Maros-Magyar Autonóm Tartomány, Marosesd, Marosszék, Marosvásárhely, Mányik, Mócs, Mócs község, Mócsi meteorit, Mezőalbisitelep, Mezőceked, Mezőerked, Mezőkölpény, Mezőkeszü, Mezőmajos, Mezőpanit, Mezőpete, Mezőrücs, Mezőség (egyértelműsítő lap), Mezőszopor, Mezőtóhát, Mezőuraly, Mikeháza község, Moldvai csángók, Nagybőgő, Nagynyulas, Nagysármás, Nagyvölgy (Románia), Népi hiedelem Erdélyben, Népzenekultúra Erdélyben, Noszoly, Nyelvatlasz, Nyelvemlékek Erdélyben, Nyelvjáráskutatás Erdélyben, Nyelvtudományi szakirodalom Erdélyben, Nyirő József, Oraș închis, Palackos község, Paszmos, Péterfi-csüdfű, Pusztaalmás, Pusztakamarás község, Rákosd, Resinár, Rojtos együttes, Románia magyar emlékei, látnivalói, Románia vízrajza, Romániai magyar biológiai szakirodalom, Romániai magyar népköltészet, Romániai magyarok, Romániai nemzeti és etnikai kisebbségek kultúrája, Sütő András (író), Suba (ruhadarab), Szabó Miklós (történész, 1932–2016), Szabófalva, Szamosfalva, Szártalan csüdfű, Szászcsávási Zenekar, Szászlekence, Szászludvég, Szásznyíres, Szászszentgyörgy, Székelyföld, Székelyuraly, Szénáságy, Szépkenyerűszentmárton, Szépkenyerűszentmárton község, Szűr (ruházat), Szőttes, Szelindek, Szentmáté, Szentmihály község, Szeretfalva, Szolnok-Doboka vármegye, Táncházmozgalom Erdélyben, Táncrend, Téka Alapítvány, Tóköz (Kolozsvár), Teke (település), Tervezett székely székek, Tihó, Tomaj nemzetség, Toponímia, Torockói-hegység, Transzhumáló pásztorkodás, Trunk, Vajdakamarás, Vajola, Vasasszentegyed, Várhegy (Maros megye), Vetési László (szociográfus), Vice (település), Visa (település), Xántus János (földrajztudós, 1917–1982), Zorenii de Vale, Zsuk (település), Zsuk község.