Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
62 kapcsolatok: A román nyelv szókincse, Alany (nyelvészet), Alárendelés (nyelvészet), Alárendelő összetett mondat, Anafora (nyelvészet), Andrej Platonovics Platonov, Antecedens (nyelvészet), Aromán nyelv, Állítmány, Összetett mondat, Értelmező (nyelvészet), Egyeztetés (nyelvészet), Egyszerű mondatok a román nyelvben, Függő beszéd, Főmondat, Felszólító mód, Feltételes mód, Feltételes mellékmondat, Fokozás (nyelvészet), Folyamatos múlt, Forduló (társalgáselemzés), Francia determinánsok és névszók, Francia hangtan, Francia igerendszer, Francia mondattan, Francia nyelv, Francia változatlan alakú szófajok, Hanglejtés, Határozói mellékmondatok a román nyelvben, Határozószó, Horvát nyelv, Igeidő-egyeztetés, Igemód, Igeragozás és igehasználat a román nyelvben, Isztroromán nyelv, Jövő idő (nyelvészet), Jelen idő (nyelvészet), Jelzői mellékmondat, Kérdő mondat, Kérdő névmás, Kötőszó, Keleti újlatin nyelvek, Kijelentő mód, Múlt idő (nyelvészet), Mellérendelés (nyelvészet), Mellérendelt mondatok a román nyelvben, Modalitás (nyelvészet), Mondatrész, Mutató névmás, Névelők és névszók a román nyelvben, ..., Névmás, Nem határozói mellékmondatok a román nyelvben, Past Participle, Román nyelv, Szerb nyelv, Szinonímia, Szintaxis (nyelvészet), Tautológia (nyelvészet), Transzmutáció, Tranzitivitás (nyelvészet), Ukrán nyelvtan, Vonatkozó névmás. Bővíteni index (12 több) »
A román nyelv szókincse
A román nyelv szókincsét először a 20. század közepén mérték fel.
Új!!: Mellékmondat és A román nyelv szókincse · Többet látni »
Alany (nyelvészet)
A hagyományos mondattanban az alany a tagolt mondat egyik fő része, az, amelyről az állítmánnyal a beszélő megállapít valamit, azaz az állítmányban kifejezett cselekvésnek, történésnek, állapotnak vagy létezésnek, illetve minőségi vagy mennyiségi jegynek a hordozója.
Új!!: Mellékmondat és Alany (nyelvészet) · Többet látni »
Alárendelés (nyelvészet)
A grammatikában az alárendelés a mondattani viszonyok egyike.
Új!!: Mellékmondat és Alárendelés (nyelvészet) · Többet látni »
Alárendelő összetett mondat
Az alárendelő összetett mondat a mondattan egyik nagy kategóriája a mellérendelő összetett mondatok mellett.
Új!!: Mellékmondat és Alárendelő összetett mondat · Többet látni »
Anafora (nyelvészet)
Az anafora terminus az ógörög ἀνά (ana) ’felfelé’ + φέρω (fero) ’viszek’ szavakból összetett ἀναφορά (anafora) szóból származik.
Új!!: Mellékmondat és Anafora (nyelvészet) · Többet látni »
Andrej Platonovics Platonov
Andrej Platonov (1938) Andrej Platonovics Platonov (oroszul: Андре́й Плато́нович Платонов), Andrej Platonov (Андре́й Плато́нов) néven ismert orosz regényíró, novellaíró, filozófus, drámaíró és költő.
Új!!: Mellékmondat és Andrej Platonovics Platonov · Többet látni »
Antecedens (nyelvészet)
A nyelvészetben antecedensnek nevezik azt a nyelvi entitást, amelyre kontextusában egy utána álló anaforikus elemnek nevezett másik entitás utal.
Új!!: Mellékmondat és Antecedens (nyelvészet) · Többet látni »
Aromán nyelv
Keleti újlatin nyelvek: Egyes nyelvészek szerint az aromán nyelv (más néven arumén, makedoromán vagy vlach; beszélői elnevezéseként limba armãneascã, armãneashti vagy armãneashce) a Délkelet-Európában élő arománok önálló nyelve.
Új!!: Mellékmondat és Aromán nyelv · Többet látni »
Állítmány
A hagyományos nyelvtanban az állítmány egyike a két fő mondatrésznek, a másik az alany lévén, más fogalmazással a minimális tagolt mondat egyik összetevője, a másik az alany lévén.
Új!!: Mellékmondat és Állítmány · Többet látni »
Összetett mondat
Az összetett mondat két vagy több mondategységet tartalmaz, melyek ebben az esetben tagmondatok, ellentétben az egyszerű mondattal, mely csak egy mondategységből áll.
Új!!: Mellékmondat és Összetett mondat · Többet látni »
Értelmező (nyelvészet)
A grammatikában az értelmező fogalmáról nem egységesek a nézetek.
Új!!: Mellékmondat és Értelmező (nyelvészet) · Többet látni »
Egyeztetés (nyelvészet)
A grammatikában az egyeztetés, idegen szóval kongruencia a flektáló nyelvekre és az agglutináló nyelvekre jellemző jelenség, amely révén formai megfelelés jön létre mondatbeli és diskurzusbeli (szövegbeli) entitások között grammatikai kategóriák kifejezésének szempontjából.
Új!!: Mellékmondat és Egyeztetés (nyelvészet) · Többet látni »
Egyszerű mondatok a román nyelvben
Ez a szócikk a román nyelv mondattanának az egyszerű mondattal foglalkozó részére szorítkozik.
Új!!: Mellékmondat és Egyszerű mondatok a román nyelvben · Többet látni »
Függő beszéd
A függő beszéd a valaki által mondottak közvetítésének egyik eszköze, ellentétben ennek másik eszközével, a független beszéddel.
Új!!: Mellékmondat és Függő beszéd · Többet látni »
Főmondat
A hagyományos szintaxisban a főmondat fogalmának több értelmezése található különböző nyelvek grammatikáiban és különböző szerzőknél.
Új!!: Mellékmondat és Főmondat · Többet látni »
Felszólító mód
Különféle grammatikákban a felszólító módról nem egységesek a nézetek.
Új!!: Mellékmondat és Felszólító mód · Többet látni »
Feltételes mód
Egyes nyelvek alaktani rendszerében a feltételes mód olyan igemód, amely használata csaknem mindig modális jellegű.
Új!!: Mellékmondat és Feltételes mód · Többet látni »
Feltételes mellékmondat
A szintaxisban (mondattanban) a feltételes mellékmondat általános meghatározása szerint azt fejezi ki, hogy mely feltétel teljesülésével vagy nem teljesülésével valósul meg vagy nem valósul meg a főmondatban foglalt cselekvés, történés vagy állapot.
Új!!: Mellékmondat és Feltételes mellékmondat · Többet látni »
Fokozás (nyelvészet)
A grammatikában a fokozás a legszélesebb értelemben vett tárgyak melléknevekkel kifejezett tulajdonságai és az igék által kifejezett cselekvés, történés, állapot stb.
Új!!: Mellékmondat és Fokozás (nyelvészet) · Többet látni »
Folyamatos múlt
A grammatikában a folyamatos múlt egyes nyelvekben létező vagy létezett igeidő-alak.
Új!!: Mellékmondat és Folyamatos múlt · Többet látni »
Forduló (társalgáselemzés)
A forduló (angolul: turn, vagy másképp: beszédlépés) a pragmatika egyik hagyományos területén, a társalgáselemzésben használt fogalom.
Új!!: Mellékmondat és Forduló (társalgáselemzés) · Többet látni »
Francia determinánsok és névszók
Ez a szócikk a francia nyelv determinánsait és névszóit mutatja be vázlatosan.
Új!!: Mellékmondat és Francia determinánsok és névszók · Többet látni »
Francia hangtan
Ez a szócikk a francia nyelv sztenderd változatának fonémarendszerével, fonetikai jelenségeivel és prozódiájával foglalkozik.
Új!!: Mellékmondat és Francia hangtan · Többet látni »
Francia igerendszer
Ez a szócikk a francia nyelv igéinek rendszerével foglalkozik, azon igeidők esetében mutatva be az igeragozást és a főbb mondattani funkciókat, amelyek a mai beszélt nyelvben használatosak.
Új!!: Mellékmondat és Francia igerendszer · Többet látni »
Francia mondattan
Ez a szócikk a francia nyelv mondattanát mutatja be vázlatosan, a francia mondat szerkezeteinek jellegzetességeit hangsúlyozva ki összehasonlításban a magyar mondat szerkezeteivel.
Új!!: Mellékmondat és Francia mondattan · Többet látni »
Francia nyelv
A francia nyelv (franciául la langue française vagy le français) az indoeurópai nyelvcsalád újlatin nyelvcsaládjának tagja, mégpedig ennek nyugati ágához tartozó galloromán csoportbeli oïl nyelvek egyike.
Új!!: Mellékmondat és Francia nyelv · Többet látni »
Francia változatlan alakú szófajok
Ez a szócikk a francia grammatikai funkcióval bíró változatlan alakú szófajokat mutatja be vázlatosan.
Új!!: Mellékmondat és Francia változatlan alakú szófajok · Többet látni »
Hanglejtés
A hanglejtés (idegen szóval intonáció) a hangtanban a nyelv egyik szupraszegmentális tényezője, más néven prozódiai eleme.
Új!!: Mellékmondat és Hanglejtés · Többet látni »
Határozói mellékmondatok a román nyelvben
Ez a szócikk a román nyelv mondattanának az összetett mondattal foglalkozó azon részére szorítkozik, amely a határozói mellékmondatokat (románul propoziții subordonate circumstanțiale) tárgyalja, a hagyományos grammatika szemlélete szerint.
Új!!: Mellékmondat és Határozói mellékmondatok a román nyelvben · Többet látni »
Határozószó
A grammatikában a határozószó olyan szófaj, amelynek hagyományos meghatározása szerint mondattani funkciója az, hogy határozóként főleg ige, és ritkábban melléknév vagy más határozószó bővítményeként ezek jelentését megváltoztatja vagy pontosítja.
Új!!: Mellékmondat és Határozószó · Többet látni »
Horvát nyelv
A horvát nyelv (kékkel jelölve) elterjedése Horvátországban és a környező országokban (2006-os adatok szerint) A horvát nyelv az indoeurópai nyelvcsalád szláv ágának délszláv nyelvcsoportjához tartozik, annak is a nyugati alcsoportjához.
Új!!: Mellékmondat és Horvát nyelv · Többet látni »
Igeidő-egyeztetés
A szintaxisban (mondattanban) az igeidő-egyeztetés hagyományos terminus azokra a szabályokra vonatkozik, amelyek meghatározzák, mely igeidőben állhatnak egy összetett mondat tagmondatainak igéi adott viszonyukban.
Új!!: Mellékmondat és Igeidő-egyeztetés · Többet látni »
Igemód
Egyes nyelvekben, mint amilyenek a flektáló nyelvek és az agglutináló nyelvek, az igemód az ige egyik jellegzetes grammatikai kategóriája.
Új!!: Mellékmondat és Igemód · Többet látni »
Igeragozás és igehasználat a román nyelvben
Ez a szócikk a román igéről szól, a hagyományos nyelvtan szempontjából.
Új!!: Mellékmondat és Igeragozás és igehasználat a román nyelvben · Többet látni »
Isztroromán nyelv
Keleti újlatin nyelvek: Egyes nyelvészek szerint az isztroromán önálló, a keleti újlatin nyelvekhez tartozó nyelv, a román, az aromán és a meglenoromán nyelvvel együtt.
Új!!: Mellékmondat és Isztroromán nyelv · Többet látni »
Jövő idő (nyelvészet)
A grammatikában a „jövő idő” terminus általánosan az igeidő egyik alapvető jelentését nevezi meg, amellyel a beszélő a közlés ideje utánra helyezi az igével kifejezett cselekvést, történést, állapotot stb.
Új!!: Mellékmondat és Jövő idő (nyelvészet) · Többet látni »
Jelen idő (nyelvészet)
A grammatikában a „jelen idő” terminus általánosan egy alapvető igeidőre vonatkozó jelentést nevez meg, azt, amely a cselekvés, történés, állapot stb.
Új!!: Mellékmondat és Jelen idő (nyelvészet) · Többet látni »
Jelzői mellékmondat
Az összetett mondat szintaxisában a jelzői mellékmondat olyan mellékmondat, amely a legáltalánosabb meghatározás szerint a főmondatában levő egyik névszónak van alárendelve.
Új!!: Mellékmondat és Jelzői mellékmondat · Többet látni »
Kérdő mondat
A grammatikában a kérdő mondat olyan mondat, amely kommunikációs szándéka szerint információt kér, ellentétben ezen kritérium szerint megállapított más mondattípusokkal: a kijelentő mondattal, amely információt ad, és a felszólító mondattal, amely valamire felszólít vagy valamit tilt.
Új!!: Mellékmondat és Kérdő mondat · Többet látni »
Kérdő névmás
A grammatikában a kérdő névmás olyan névmás, amely kiegészítendő kérdésben (nem eldöntendőben, amelyre igen vagy nem a felelet) azt helyettesíti, amiről a beszélő információt kér, és amit vár a válaszban.
Új!!: Mellékmondat és Kérdő névmás · Többet látni »
Kötőszó
A grammatikában a kötőszó olyan viszonyszó, amely a mondategységben (egyszerű mondatban, összetett mondat tagmondatában) szavakat vagy mondatrészeket köt össze, összetett mondatban pedig tagmondatokat, ezzel mondattani és logikai viszonyokat jelölve közöttük.
Új!!: Mellékmondat és Kötőszó · Többet látni »
Keleti újlatin nyelvek
A keleti újlatin nyelvek az újlatin nyelvek egyik ága, amelybe a román nyelv, az aromán nyelv, a meglenoromán nyelv és az isztroromán nyelv, valamint – a hagyományos nyelvészeti felosztás szerint – a már kihalt dalmát nyelv is tartozik.
Új!!: Mellékmondat és Keleti újlatin nyelvek · Többet látni »
Kijelentő mód
A grammatikában a kijelentő mód (latinul indicativus) az az igemód, amellyel a beszélő jellegzetesen azt fejezi ki, hogy a cselekvés, történés, állapot stb.
Új!!: Mellékmondat és Kijelentő mód · Többet látni »
Múlt idő (nyelvészet)
A grammatikában a „múlt idő” terminus általánosan az igeidő egyik alapvető jelentését nevezi meg, amellyel a beszélő a közlés ideje elé helyezi az igével kifejezett cselekvést, történést, állapotot stb.
Új!!: Mellékmondat és Múlt idő (nyelvészet) · Többet látni »
Mellérendelés (nyelvészet)
A mondattanban a mellérendelés logikai viszony, egyike azoknak, amelyek a mondategységben (egyszerű mondatban vagy összetett mondat tagmondatában) létezhetnek.
Új!!: Mellékmondat és Mellérendelés (nyelvészet) · Többet látni »
Mellérendelt mondatok a román nyelvben
Ez a szócikk a román nyelv mondattanának az összetett mondattal foglalkozó azon részére szorítkozik, amely a tagmondatok közötti mellérendelés típusait tárgyalja, a hagyományos grammatika szemlélete szerint.
Új!!: Mellékmondat és Mellérendelt mondatok a román nyelvben · Többet látni »
Modalitás (nyelvészet)
A modalitás szemantikai kategória, amely a beszélő attitűdjét fejezi ki a saját mondatának tartalmával szemben.
Új!!: Mellékmondat és Modalitás (nyelvészet) · Többet látni »
Mondatrész
A hagyományos grammatikában mondatrészeknek nevezik azokat a szavakat vagy szócsoportokat, amelyek a mondategységen belül, legyen az egyszerű mondat vagy összetett mondat tagmondata, mondattani (idegen szóval szintaktikai) funkciókat töltenek be, és mondattani viszonyok fűzik őket össze.
Új!!: Mellékmondat és Mondatrész · Többet látni »
Mutató névmás
Az alaktanban a mutató névmás úgy utal egy bizonyos entitásra, hogy kifejezi annak térbeli vagy időbeli közelségét vagy távolságát a beszélőhöz (olykor a közlés címzettjéhez is).
Új!!: Mellékmondat és Mutató névmás · Többet látni »
Névelők és névszók a román nyelvben
Ez a szócikk a román nyelv alaktanának azzal a részével foglalkozik részletesen, amelyben a névelőkről és a névszókról van szó.
Új!!: Mellékmondat és Névelők és névszók a román nyelvben · Többet látni »
Névmás
A hagyományos grammatikában a névmás olyan szófaj, amely zárt, de heterogén osztályt alkot.
Új!!: Mellékmondat és Névmás · Többet látni »
Nem határozói mellékmondatok a román nyelvben
Ez a szócikk a román nyelv mondattanának az összetett mondattal foglalkozó azon részére szorítkozik, amely a nem határozói mellékmondatokat (románul propoziții subordonate necircumstanțiale) tárgyalja, a hagyományos grammatika szemlélete szerint.
Új!!: Mellékmondat és Nem határozói mellékmondatok a román nyelvben · Többet látni »
Past Participle
A Past Participle az angol nyelv befejezett melléknévi igeneve.
Új!!: Mellékmondat és Past Participle · Többet látni »
Román nyelv
A román nyelv (románul: limba română) az újlatin nyelvekhez tartozik az indoeurópai nyelvcsalád itáliai ágán belül.
Új!!: Mellékmondat és Román nyelv · Többet látni »
Szerb nyelv
A szerb nyelv (sárgával jelölve) elterjedése az egykori Jugoszlávia területén Horvátországi területek (sötétzölddel jelölve), ahol a szerb elismert kisebbségi nyelv A szerb nyelv (szerbül cirill ábécével српски jeзик, latin ábécével srpski jezik) az indoeurópai nyelvcsalád szláv ágának délszláv nyelvcsoportjához tartozik, annak is a nyugati alcsoportjához.
Új!!: Mellékmondat és Szerb nyelv · Többet látni »
Szinonímia
A szemantikában a szinonímia (magyar megfelelője rokonértelműség) a nyelvi entitások között lehetséges jelentési viszonyok egyike.
Új!!: Mellékmondat és Szinonímia · Többet látni »
Szintaxis (nyelvészet)
A grammatikában a szintaxis (a görög συν "közös" vagy ’együtt-’, és τάξις, ’sorrend, sorozat, elrendezés’ szavakból) fogalomnak két értelmezése van.
Új!!: Mellékmondat és Szintaxis (nyelvészet) · Többet látni »
Tautológia (nyelvészet)
A retorikában és a nyelvészetben a tautológia (Szathmári 2008, Tautológia szócikk. Ez a definíció fedi azokat a szószerkezeteket is, amelyeket figura etymologicának (pl. Az el nem múló múlt)Szathmári 2008, Figura etymologica szócikk. és polyptotonnak (pl. szebbnél szebb)Szathmári 2008, Poliptóton szócikk. neveznek. Olyan tautológia is létezik, amelyben szó ismétlődik meg alakváltozás nélkül, de különböző mondattani funkciójú előfordulásokkal, például az x az x szerkezetű mondat, mint az angol Boys will be boys ’A fiúk fiúk lesznek’.Bussmann 1998, 911. o. Ilyenszerű példa a magyar nyelvben A szabály az szabály. Rokon fogalom a tautológiával a pleonazmus. Közös bennük az, hogy mindkettő ugyanannak a tartalomnak két nyelvi entitással való kifejezése. Szathmári 2008 nézetében az a különbség közöttük, hogy a pleonazmus esetében olyan bővítménye van egy alaptagnak, amely jelentése beletartozik az utóbbi jelentésszerkezetébe, pl. jövőbeli terv. Egyes szerzők szinonimának tekintik a két fogalmat.Szathmári 2008 állítása, szerzők megnevezése nélkül (Pleonazmus szócikk). Olyan nézet is van, amely szerint tautológiát csak ismétlődő szó alkot, mint A szabály az szabály.Tyihonov 2014, 360. o. Eszerint két hasonló jelentésű különböző tövű szó (pl. pucér meztelenre) pleonazmust képezne.Dragomirescu 1995, szócikk. A tautológia tekinthető logikai, pragmatikai, stilisztikai és grammatikai szempontból.
Új!!: Mellékmondat és Tautológia (nyelvészet) · Többet látni »
Transzmutáció
A transzmutáció (jelentése felcserélés) a retorika egyik stílusalakzatokat létrehozó művelete.
Új!!: Mellékmondat és Transzmutáció · Többet látni »
Tranzitivitás (nyelvészet)
A grammatikában a tranzitivitás fogalmát kétféleképpen értelmezik.
Új!!: Mellékmondat és Tranzitivitás (nyelvészet) · Többet látni »
Ukrán nyelvtan
Az ukrán nyelvtan (ukr. Граматика української мови), mint a szláv nyelveké általában, flektáló nyelvre jellemző, és viszonylag nagy súlya van benne a szintetizmusnak az analogizmussal szemben.
Új!!: Mellékmondat és Ukrán nyelvtan · Többet látni »
Vonatkozó névmás
A hagyományos nyelvtanban a vonatkozó névmás „élőlényekre, élettelen tárgyakra, elvont fogalmakra, ezek tulajdonságára, mennyiségére előre- vagy visszautaló szó.
Új!!: Mellékmondat és Vonatkozó névmás · Többet látni »
