Megyei jogú város (önkormányzati rendszer)

A megyei jogú város olyan város Magyarországon, amely – megfelelő eltérésekkel – saját hatásköreként ellátja a megyei feladat- és hatásköröket.

Érd

Érd (németül: Hanselbeck, horvátul: Andzabeg, törökül: Hamzabég, korábbi nevén: Hamzsabég) megyei jogú város a budapesti agglomerációban, Pest vármegyében, az Érdi járás székhelye.

Új!!: Megyei jogú város (önkormányzati rendszer) és Érd · Többet látni »

Baja

Baja (latinul: Francovilla) megyei jogú város Magyarország déli részén, a Duna bal partján.

Új!!: Megyei jogú város (önkormányzati rendszer) és Baja · Többet látni »

Bács-Kiskun vármegye

Bács-Kiskun vármegye, 1950 és 2022 között Bács-Kiskun megye közigazgatási egység Magyarország déli részén, a Dél-Alföld régióban.

Új!!: Megyei jogú város (önkormányzati rendszer) és Bács-Kiskun vármegye · Többet látni »

Békéscsaba

Békéscsaba, régebbi nevén Csaba, vagy Nagy-Csaba, majd Békés-Csaba, megyeszékhely, megyei jogú város, Békés vármegye gazdasági-földrajzi központja és székhelye.

Új!!: Megyei jogú város (önkormányzati rendszer) és Békéscsaba · Többet látni »

Békéscsaba sportélete alatt tárgyaljuk mindazon sportágakat, egyesületeket, klubokat és az infrastruktúrát, ami Békéscsaba megyei jogú városhoz tartozik, illetve közigazgatási területén belül található.

Új!!: Megyei jogú város (önkormányzati rendszer) és Békéscsaba sportélete · Többet látni »

Belváros (Békéscsaba)

Békéscsaba belvárosa Békéscsaba megyei jogú város belső részeit foglalja magába, ami döntő részben beépített, aránylag magas népsűrűséggel rendelkező, városias terület.

Új!!: Megyei jogú város (önkormányzati rendszer) és Belváros (Békéscsaba) · Többet látni »

Budapest XVI. kerülete

Budapest XVI.

Új!!: Megyei jogú város (önkormányzati rendszer) és Budapest XVI. kerülete · Többet látni »

Debrecen

Debrecen Magyarország harmadik legnagyobb területű és második legnépesebb települése, Hajdú-Bihar vármegye és a Debreceni járás székhelye, megyei jogú város.

Új!!: Megyei jogú város (önkormányzati rendszer) és Debrecen · Többet látni »

Dunaújváros

Dunaújváros (ókori római nevén: Intercisa, németül: Neustadt an der Donau, szerbül: Pantelija, 1951 előtt: Pentele, Dunapentele, 1951–1961 között: Sztálinváros) megyei jogú város a Közép-Dunántúl régióban, Fejér vármegye délkeleti részén, a Duna jobb partján.

Új!!: Megyei jogú város (önkormányzati rendszer) és Dunaújváros · Többet látni »

Eger

Eger megyei jogú város az Észak-Magyarország-régióban, az Eger-patak völgyében, a Bükk-vidék délnyugati szélén; Heves vármegye és az Egri járás székhelye.

Új!!: Megyei jogú város (önkormányzati rendszer) és Eger · Többet látni »

Erkelenz

Erkelenz (német kiejtés:, limburgi nyelven: Erkelens) város a Rajna-vidéken, Németország nyugati részén, Észak-Rajna-Vesztfália tartományban.

Új!!: Megyei jogú város (önkormányzati rendszer) és Erkelenz · Többet látni »

Esztergom

Esztergom fejlett iparú, iskola- és kikötőváros Komárom-Esztergom vármegyében, a Duna jobb partján, megyei jogú város, az Esztergomi járás székhelye.

Új!!: Megyei jogú város (önkormányzati rendszer) és Esztergom · Többet látni »

Esztergomi járás

Az Esztergomi járás Komárom-Esztergom vármegye legnagyobb területű és legnépesebb járása, székhelye Esztergom.

Új!!: Megyei jogú város (önkormányzati rendszer) és Esztergomi járás · Többet látni »

Fejér vármegye

A Bory-vár Fejér vármegye (1950-től 2022-ig hivatalosan Fejér megye, németül: Komitat Stuhlweiß) Magyarország fő közigazgatási egységeinek egyike, a Közép-Dunántúl régió központi vármegyéje.

Új!!: Megyei jogú város (önkormányzati rendszer) és Fejér vármegye · Többet látni »

Gunarasfürdő

Helynév tábla Termálvizes gyógyhely Gunarasfürdő (Dombóvár-Gunaras) vagy Gunarasi Strand- és Gyógyfürdő termálvizes gyógyhely, Dombóvár város része.

Új!!: Megyei jogú város (önkormányzati rendszer) és Gunarasfürdő · Többet látni »

Győr

Győr (latinul Arrabona, Jaurinum, németül Raab, horvátul Jura, Đura) megyei jogú város Magyarországon.

Új!!: Megyei jogú város (önkormányzati rendszer) és Győr · Többet látni »

Győr–Sopron-vasútvonal

| Fertőszentmiklós állomás A 8-as számú Győr–Sopron-vasútvonal a GYSEV magyarországi legfontosabb vasúti fővonala.

Új!!: Megyei jogú város (önkormányzati rendszer) és Győr–Sopron-vasútvonal · Többet látni »

Hódmezővásárhely

Református templom barokk stílusú Református Újtemplom, épült 1799-ben 258x258px 258x258px 257x257pxHódmezővásárhely megyei jogú város az ország délkeleti részén.

Új!!: Megyei jogú város (önkormányzati rendszer) és Hódmezővásárhely · Többet látni »

Helyi önkormányzati választások

Önkormányzati és polgármester-választásokat Magyarországon a 2012.

Új!!: Megyei jogú város (önkormányzati rendszer) és Helyi önkormányzati választások · Többet látni »

Irányítószámok Magyarországon

Magyarország irányítószámai a második jegyig Magyarország irányítószámai négy számjegyből állnak.

Új!!: Megyei jogú város (önkormányzati rendszer) és Irányítószámok Magyarországon · Többet látni »

Kaposvár

Kaposvár (németül: Ruppertsburg, horvátul: Kapošvar) megyei jogú város a Dél-Dunántúlon, Somogy vármegye és a Kaposvári járás székhelye, egyetemi város, valamint a Kaposvári Egyházmegye székvárosa.

Új!!: Megyei jogú város (önkormányzati rendszer) és Kaposvár · Többet látni »

Kecskemét

Kecskemét (németül: Ketschkemet, szlovákul: Kečkemét, latinul: Aegopolis) megyei jogú város, Bács-Kiskun vármegye és a Kecskeméti járás székhelye.

Új!!: Megyei jogú város (önkormányzati rendszer) és Kecskemét · Többet látni »

Kecskeméti Közlekedési Központ

A Kecskeméti Közlekedési Központ (röviden KeKo) közlekedésszervező cég Kecskeméten, melyet a megyei jogú város önkormányzata alapított 2019 márciusában a helyi személyszállítás szervezésére és megrendelésére.

Új!!: Megyei jogú város (önkormányzati rendszer) és Kecskeméti Közlekedési Központ · Többet látni »

Kijelölt város (Japán)

Japán kijelölt városai A kormányzati rendelettel kijelölt város (japánul 政令指定都市, Hepburn-átírással seirei shitei toshi) vagy kijelölt város (指定都市, shitei toshi) japán közigazgatási kategória, amely megfeleltethető a megyei jogú városnak.

Új!!: Megyei jogú város (önkormányzati rendszer) és Kijelölt város (Japán) · Többet látni »

Latorcai János

Latorcai János (Békés, 1944. május 9. –) magyar gépészmérnök, politikus.

Új!!: Megyei jogú város (önkormányzati rendszer) és Latorcai János · Többet látni »

Magyarország

Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.

Új!!: Megyei jogú város (önkormányzati rendszer) és Magyarország · Többet látni »

Magyarország legnagyobb települései közigazgatási terület szerint

Az alábbi lista Magyarország 100 négyzetkilométernél nagyobb területű településeit sorolja fel a KSH 2019.

Új!!: Megyei jogú város (önkormányzati rendszer) és Magyarország legnagyobb települései közigazgatási terület szerint · Többet látni »

Magyarország megyei jogú városainak listája

#ÁTIRÁNYÍTÁS Megyei jogú város (önkormányzati rendszer) Megyei Kategória:Magyarország közigazgatásával kapcsolatos listák.

Új!!: Megyei jogú város (önkormányzati rendszer) és Magyarország megyei jogú városainak listája · Többet látni »

Magyarország régiói

Magyarország régiói (NUTS 2) Magyarország hét tervezési-statisztikai régióra osztását 1999-ben végezték el az 1999.

Új!!: Megyei jogú város (önkormányzati rendszer) és Magyarország régiói · Többet látni »

Magyarország távolsági autóbusz-közlekedése

A Volánbusz távolsági autóbusza Makón Magyarország távolsági autóbusz közlekedésében számos hazai autóbusz-társaság vesz részt.

Új!!: Megyei jogú város (önkormányzati rendszer) és Magyarország távolsági autóbusz-közlekedése · Többet látni »

Magyarország területi beosztásai

Magyarország területét 3 országrészre, 7 tervezési-statisztikai régióra, 1 fővárosra és 19 vármegyére (benne 25 megyei jogú városra), 3155 településre és 23 kerületre osztják.

Új!!: Megyei jogú város (önkormányzati rendszer) és Magyarország területi beosztásai · Többet látni »

Magyarország vármegyéi (2023–)

Magyarország az 1950-es megyerendezés óta 19 megyére oszlik, melyek megnevezése, az Alaptörvény tizenegyedik módosítása alapján, 2023.

Új!!: Megyei jogú város (önkormányzati rendszer) és Magyarország vármegyéi (2023–) · Többet látni »

Mátrai Márta

Mátrai Márta (Szombathely, 1948. február 22. –) magyar jogász, politikus.

Új!!: Megyei jogú város (önkormányzati rendszer) és Mátrai Márta · Többet látni »

Megyei jogú város

#ÁTIRÁNYÍTÁS Megyei jogú város (önkormányzati rendszer).

Új!!: Megyei jogú város (önkormányzati rendszer) és Megyei jogú város · Többet látni »

Megyei jogú város (egyértelműsítő lap)

* Megyei jogú város (tanácsrendszer), Magyarország négy legnagyobb vidéki városának jogállása 1954 és 1971 között.

Új!!: Megyei jogú város (önkormányzati rendszer) és Megyei jogú város (egyértelműsítő lap) · Többet látni »

Megyei jogú város (tanácsrendszer)

Megyei jogú város volt Magyarországon a négy legnagyobb vidéki város jogállása 1954 és 1971 között, a második tanácstörvény időszakában.

Új!!: Megyei jogú város (önkormányzati rendszer) és Megyei jogú város (tanácsrendszer) · Többet látni »

Megyei város (tanácsrendszer)

Megyei város volt a legnagyobb vidéki városok jogállása a tanácsrendszer alatt, pontosabban 1971 és 1990 között, a harmadik tanácstörvény időszakában Magyarországon.

Új!!: Megyei jogú város (önkormányzati rendszer) és Megyei város (tanácsrendszer) · Többet látni »

Mezőföld

A Mezőföld Magyarország egyik földrajzi középtája a Dunától nyugatra, a Sió és a Duna között, a Duna menti síkság, a Dunántúli-középhegység, a Dunántúli-dombság és a Balaton között.

Új!!: Megyei jogú város (önkormányzati rendszer) és Mezőföld · Többet látni »

Miskolc

Miskolc (szlovákul és csehül Miškovec, németül Mischkolz) megyei jogú város Magyarország északkeleti részén, a Bükk-vidék keleti lejtőinél.

Új!!: Megyei jogú város (önkormányzati rendszer) és Miskolc · Többet látni »

Modern Városok Program

A Modern Városok Program Magyarország megyei jogú városainak nagyszabású fejlesztése.

Új!!: Megyei jogú város (önkormányzati rendszer) és Modern Városok Program · Többet látni »

Nagykanizsa

Nagykanizsa országos összehasonlításban közepes méretű megyei jogú város Zala vármegyében; 14 840 hektáros kiterjedésével a megye legnagyobb közigazgatási területű települése, kiterjedése csaknem másfélszerese a megyeszékhely Zalaegerszeg területének.

Új!!: Megyei jogú város (önkormányzati rendszer) és Nagykanizsa · Többet látni »

Nagynyíri erdő

A Nagynyíri erdő A Nagynyíri erdő (köznyelven Nyíri-parkerdő) Kecskemét megyei jogú város központjától 16 km-re, az arborétumtól 10 km-re északnyugata található.

Új!!: Megyei jogú város (önkormányzati rendszer) és Nagynyíri erdő · Többet látni »

Negyedik Orbán-kormány

A negyedik Orbán-kormány az 1989.

Új!!: Megyei jogú város (önkormányzati rendszer) és Negyedik Orbán-kormány · Többet látni »

Nyíregyháza

Nyíregyháza megyei jogú város, Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye és a Nyíregyházi járás székhelye, közel 120 000 fős lakosságával pedig az ország hetedik és az Észak-Alföld második legnagyobb települése.

Új!!: Megyei jogú város (önkormányzati rendszer) és Nyíregyháza · Többet látni »

Pécs

Pécs (/Pečuj, a középkorban, az ókorban) megyei jogú város Magyarország délnyugati részén, az ország ötödik legnagyobb települése Budapest, Debrecen, Szeged és Miskolc után.

Új!!: Megyei jogú város (önkormányzati rendszer) és Pécs · Többet látni »

Pest vármegye

Pest vármegye, 1950 és 2022 között Pest megye, Magyarország középső részének egyik közigazgatási egysége.

Új!!: Megyei jogú város (önkormányzati rendszer) és Pest vármegye · Többet látni »

Salgótarján

Salgótarján (/Šalgotarján,, korábbi nevei alapján: Tarján és kicsit később Salgó, korábbi helyesírás szerint: Salgó–Tarján) megyei jogú város Észak-Magyarországon.

Új!!: Megyei jogú város (önkormányzati rendszer) és Salgótarján · Többet látni »

Sopron

Sopron (az ókorban, régies németül: Oedenburg) több mint hatvanezer lakosú megyei jogú város Győr-Moson-Sopron vármegyében, a soproni borvidék központja, a Soproni járás székhelye.

Új!!: Megyei jogú város (önkormányzati rendszer) és Sopron · Többet látni »

Székesfehérvár

Székesfehérvár (további nevek), megyei jogú város a Dunántúlon, a Közép-Dunántúl régió központja, Fejér vármegye és a Székesfehérvári járás székhelye.

Új!!: Megyei jogú város (önkormányzati rendszer) és Székesfehérvár · Többet látni »

Székesfehérvári járás

A Székesfehérvári járás Fejér vármegyéhez tartozó járás Magyarországon, amely 2013-ban jött létre.

Új!!: Megyei jogú város (önkormányzati rendszer) és Székesfehérvári járás · Többet látni »

Székesfehérvári Királyi Napok

A Székesfehérvári Királyi Napok (angolul: Székesfehérvár Royal Days) Székesfehérvár nemzetközi hírű összművészeti fesztiválja, melynek fő helyszíne a történelmi belváros.

Új!!: Megyei jogú város (önkormányzati rendszer) és Székesfehérvári Királyi Napok · Többet látni »

Szeged

Szeged (németül: Segedin, horvátul: Segedin, szlovákul: Segedín, románul: Seghedin, szerbül: Сегедин, latinul: Partiscum, ókori görögül: Partiszkon) megyei jogú város, Magyarország harmadik legnépesebb települése, a Dél-Alföld legnagyobb települése és központja, Csongrád-Csanád vármegye és a Szegedi járás székhelye a Tisza és a Maros találkozásánál.

Új!!: Megyei jogú város (önkormányzati rendszer) és Szeged · Többet látni »

Szekszárd

római szarkofág a Nemzeti Múzeum kőtárából Szekszárd (régebbi írásmód szerint: Szegzárd, majd Szegszárd, ritkán a Szexárd alak is előfordult, vagy Sechsard, horvátul: Seksar) megyei jogú város, Tolna vármegye és a Szekszárdi járás székhelye, a szekszárdi borvidék központja.

Új!!: Megyei jogú város (önkormányzati rendszer) és Szekszárd · Többet látni »

Szerbia közigazgatása

Szerbia körzetei és községei Szerbia közigazgatását a 2007.

Új!!: Megyei jogú város (önkormányzati rendszer) és Szerbia közigazgatása · Többet látni »

Szolnok

Szolnok megyei jogú város, Jász-Nagykun-Szolnok vármegye és a Szolnoki járás székhelye; itt van továbbá a Tisza egyik legfontosabb átkelőhelye.

Új!!: Megyei jogú város (önkormányzati rendszer) és Szolnok · Többet látni »

Szombathely

Szombathely (németül Steinamanger, latinul Savaria vagy Sabaria, szlovénül Sombotel, vendül Somboteo, horvátul Sambotel vagy Subotište) megyei jogú város a Nyugat-Dunántúl régióban.

Új!!: Megyei jogú város (önkormányzati rendszer) és Szombathely · Többet látni »

T. Mészáros András

Új!!: Megyei jogú város (önkormányzati rendszer) és T. Mészáros András · Többet látni »

Tatabánya

Tatabánya látképe Tatabánya (németül: Totiserkolonie) Komárom-Esztergom vármegye és a Tatabányai járás székhelye, megyei jogú város, Magyarország legkisebb területű megyeszékhelye, a Közép-Dunántúl második legnépesebb települése.

Új!!: Megyei jogú város (önkormányzati rendszer) és Tatabánya · Többet látni »

Urbanisztika

Modern nagyszabású városfejlesztés Kazanyban Az urbanisztika a latin eredetű urbs (város, nagyváros, a régi rómaiaknál Róma városa) szóból származik.

Új!!: Megyei jogú város (önkormányzati rendszer) és Urbanisztika · Többet látni »

Város

VilágvárosBudapest madártávlatból nagytemplomból Turul-emlékműtől KisvárosDorog látképe Régió fővárosaSzczecin látképe: színház, nemzeti múzeum és regionális iroda (Nyugat-pomerániai vajdaság, Lengyelország) A város olyan település, amelynek valamilyen (kulturális, ipari, kereskedelmi stb.) jelentőségénél fogva különleges, törvény szerint meghatározott jogállása van.

Új!!: Megyei jogú város (önkormányzati rendszer) és Város · Többet látni »

Városháza (Székesfehérvár)

A székesfehérvári városháza épületei a történelmi belvárosban, a Városház téren állnak.

Új!!: Megyei jogú város (önkormányzati rendszer) és Városháza (Székesfehérvár) · Többet látni »

Veszprém

bajor Gizella királyné veszprémi szobra. Ispánki József szobrászművész alkotása, 1938 Veszprém (szlovénül: Belomost) megyei jogú város a Közép-Dunántúl régióban, Veszprém vármegye és a Veszprémi járás székhelye.

Új!!: Megyei jogú város (önkormányzati rendszer) és Veszprém · Többet látni »

Viharsarok (tájegység)

Gyula melletti Steigervald-tanyán A Viharsarok a Békés, Csanád és Csongrád vármegyék egy részét felölelő tájegység neve, mely Féja Géza 1937-ben megjelent azonos című műve nyomán terjedt el, így talán ez a legfiatalabb magyarországi tájnév.

Új!!: Megyei jogú város (önkormányzati rendszer) és Viharsarok (tájegység) · Többet látni »

Virágh Pál (építész)

Virágh Pál István (Budapest, 1905. december 23. — Budapest, 1990. december 12.) építészmérnök, a modern magyar építészet jeles alkotója, villák, családi házak tervezője, településfejlesztési szakértő, 1929-ben a Modern Építészet Nemzetközi Kongresszusa magyar résztvevője Frankfurtban.

Új!!: Megyei jogú város (önkormányzati rendszer) és Virágh Pál (építész) · Többet látni »

Wolfsburg

Wolfsburg egy járási jogú város, Észak-Németországban, Alsó-Szászország (Niedersachsen) tartományban.

Új!!: Megyei jogú város (önkormányzati rendszer) és Wolfsburg · Többet látni »

Zala vármegye

Zala vármegye, 1950 és 2022 között Zala megye, közigazgatási egység a Dunántúl délnyugati részén.

Új!!: Megyei jogú város (önkormányzati rendszer) és Zala vármegye · Többet látni »

Zalaegerszeg

Zalaegerszeg (németül Egersee, horvátul Jegersek vagy Jagersek; elterjedt rövidítése: „Zeg”) Zala vármegye székhelye, megyei jogú város.

Új!!: Megyei jogú város (önkormányzati rendszer) és Zalaegerszeg · Többet látni »

1950-es megyerendezés

Az 1950-es megyerendezés – a járásrendezéssel együtt – a tanácsrendszer magyarországi bevezetését megalapozó közigazgatási területi reform egyik eleme volt.

Új!!: Megyei jogú város (önkormányzati rendszer) és 1950-es megyerendezés · Többet látni »