Megyei jogú város (önkormányzati rendszer)

A megyei jogú város olyan város Magyarországon, amely – megfelelő eltérésekkel – saját hatásköreként ellátja a megyei feladat- és hatásköröket.

Tartalomjegyzék

93 kapcsolatok: Érd, Baja, Bács-Kiskun vármegye, Békéscsaba, Békéscsaba sportélete, Belváros (Békéscsaba), Budapest XVI. kerülete, Debrecen, Dunaújváros, Eger, Erkelenz, Esztergom, Esztergomi járás, Fejér vármegye, Gunarasfürdő, Győr, Győr–Sopron-vasútvonal, Hódmezővásárhely, Helyi önkormányzati választások, Irányítószámok Magyarországon, Kaposvár, Kecskemét, Kecskeméti Közlekedési Központ, Kijelölt város (Japán), Latorcai János, Magyarország, Magyarország legnagyobb települései közigazgatási terület szerint, Magyarország megyei jogú városainak listája, Magyarország régiói, Magyarország távolsági autóbusz-közlekedése, Magyarország területi beosztásai, Magyarország vármegyéi (2023–), Mátrai Márta, Megyei jogú város, Megyei jogú város (egyértelműsítő lap), Megyei jogú város (tanácsrendszer), Megyei város (tanácsrendszer), Mezőföld, Miskolc, Modern Városok Program, Nagykanizsa, Nagynyíri erdő, Negyedik Orbán-kormány, Nyíregyháza, Pécs, Pest vármegye, Salgótarján, Sopron, Székesfehérvár, Székesfehérvári járás, ... Bővíteni index (43 több) » « Shrink index

Érd

Érd (németül: Hanselbeck, horvátul: Andzabeg, törökül: Hamzabég, korábbi nevén: Hamzsabég) megyei jogú város a budapesti agglomerációban, Pest vármegyében, az Érdi járás székhelye.

Megnézni Megyei jogú város (önkormányzati rendszer) és Érd

Baja

Baja (latinul: Francovilla) megyei jogú város Magyarország déli részén, a Duna bal partján.

Megnézni Megyei jogú város (önkormányzati rendszer) és Baja

Bács-Kiskun vármegye

Bács-Kiskun vármegye, 1950 és 2022 között Bács-Kiskun megye közigazgatási egység Magyarország déli részén, a Dél-Alföld régióban.

Megnézni Megyei jogú város (önkormányzati rendszer) és Bács-Kiskun vármegye

Békéscsaba

Békéscsaba, régebbi nevén Csaba, vagy Nagy-Csaba, majd Békés-Csaba, megyeszékhely, megyei jogú város, Békés vármegye gazdasági-földrajzi központja és székhelye.

Megnézni Megyei jogú város (önkormányzati rendszer) és Békéscsaba

Békéscsaba sportélete alatt tárgyaljuk mindazon sportágakat, egyesületeket, klubokat és az infrastruktúrát, ami Békéscsaba megyei jogú városhoz tartozik, illetve közigazgatási területén belül található.

Megnézni Megyei jogú város (önkormányzati rendszer) és Békéscsaba sportélete

Belváros (Békéscsaba)

Békéscsaba belvárosa Békéscsaba megyei jogú város belső részeit foglalja magába, ami döntő részben beépített, aránylag magas népsűrűséggel rendelkező, városias terület.

Megnézni Megyei jogú város (önkormányzati rendszer) és Belváros (Békéscsaba)

Budapest XVI. kerülete

Budapest XVI.

Megnézni Megyei jogú város (önkormányzati rendszer) és Budapest XVI. kerülete

Debrecen

Debrecen Magyarország harmadik legnagyobb területű és második legnépesebb települése, Hajdú-Bihar vármegye és a Debreceni járás székhelye, megyei jogú város.

Megnézni Megyei jogú város (önkormányzati rendszer) és Debrecen

Dunaújváros

Dunaújváros (ókori római nevén: Intercisa, németül: Neustadt an der Donau, szerbül: Pantelija, 1951 előtt: Pentele, Dunapentele, 1951–1961 között: Sztálinváros) megyei jogú város a Közép-Dunántúl régióban, Fejér vármegye délkeleti részén, a Duna jobb partján.

Megnézni Megyei jogú város (önkormányzati rendszer) és Dunaújváros

Eger

Eger megyei jogú város az Észak-Magyarország-régióban, az Eger-patak völgyében, a Bükk-vidék délnyugati szélén; Heves vármegye és az Egri járás székhelye.

Megnézni Megyei jogú város (önkormányzati rendszer) és Eger

Erkelenz

Erkelenz (német kiejtés:, limburgi nyelven: Erkelens) város a Rajna-vidéken, Németország nyugati részén, Észak-Rajna-Vesztfália tartományban.

Megnézni Megyei jogú város (önkormányzati rendszer) és Erkelenz

Esztergom

Esztergom fejlett iparú, iskola- és kikötőváros Komárom-Esztergom vármegyében, a Duna jobb partján, megyei jogú város, az Esztergomi járás székhelye.

Megnézni Megyei jogú város (önkormányzati rendszer) és Esztergom

Esztergomi járás

Az Esztergomi járás Komárom-Esztergom vármegye legnagyobb területű és legnépesebb járása, székhelye Esztergom.

Megnézni Megyei jogú város (önkormányzati rendszer) és Esztergomi járás

Fejér vármegye

A Bory-vár Fejér vármegye (1950-től 2022-ig hivatalosan Fejér megye, németül: Komitat Stuhlweiß) Magyarország fő közigazgatási egységeinek egyike, a Közép-Dunántúl régió központi vármegyéje.

Megnézni Megyei jogú város (önkormányzati rendszer) és Fejér vármegye

Gunarasfürdő

Helynév tábla Termálvizes gyógyhely Gunarasfürdő (Dombóvár-Gunaras) vagy Gunarasi Strand- és Gyógyfürdő termálvizes gyógyhely, Dombóvár város része.

Megnézni Megyei jogú város (önkormányzati rendszer) és Gunarasfürdő

Győr

Győr (latinul Arrabona, Jaurinum, németül Raab, horvátul Jura, Đura) megyei jogú város Magyarországon.

Megnézni Megyei jogú város (önkormányzati rendszer) és Győr

Győr–Sopron-vasútvonal

| Fertőszentmiklós állomás A 8-as számú Győr–Sopron-vasútvonal a GYSEV magyarországi legfontosabb vasúti fővonala.

Megnézni Megyei jogú város (önkormányzati rendszer) és Győr–Sopron-vasútvonal

Hódmezővásárhely

Református templom barokk stílusú Református Újtemplom, épült 1799-ben 258x258px 258x258px 257x257pxHódmezővásárhely megyei jogú város az ország délkeleti részén.

Megnézni Megyei jogú város (önkormányzati rendszer) és Hódmezővásárhely

Helyi önkormányzati választások

Önkormányzati és polgármester-választásokat Magyarországon a 2012.

Megnézni Megyei jogú város (önkormányzati rendszer) és Helyi önkormányzati választások

Irányítószámok Magyarországon

Magyarország irányítószámai a második jegyig Magyarország irányítószámai négy számjegyből állnak.

Megnézni Megyei jogú város (önkormányzati rendszer) és Irányítószámok Magyarországon

Kaposvár

Kaposvár (németül: Ruppertsburg, horvátul: Kapošvar) megyei jogú város a Dél-Dunántúlon, Somogy vármegye és a Kaposvári járás székhelye, egyetemi város, valamint a Kaposvári Egyházmegye székvárosa.

Megnézni Megyei jogú város (önkormányzati rendszer) és Kaposvár

Kecskemét

Kecskemét (németül: Ketschkemet, szlovákul: Kečkemét, latinul: Aegopolis) megyei jogú város, Bács-Kiskun vármegye és a Kecskeméti járás székhelye.

Megnézni Megyei jogú város (önkormányzati rendszer) és Kecskemét

Kecskeméti Közlekedési Központ

A Kecskeméti Közlekedési Központ (röviden KeKo) közlekedésszervező cég Kecskeméten, melyet a megyei jogú város önkormányzata alapított 2019 márciusában a helyi személyszállítás szervezésére és megrendelésére.

Megnézni Megyei jogú város (önkormányzati rendszer) és Kecskeméti Közlekedési Központ

Kijelölt város (Japán)

Japán kijelölt városai A kormányzati rendelettel kijelölt város (japánul 政令指定都市, Hepburn-átírással seirei shitei toshi) vagy kijelölt város (指定都市, shitei toshi) japán közigazgatási kategória, amely megfeleltethető a megyei jogú városnak.

Megnézni Megyei jogú város (önkormányzati rendszer) és Kijelölt város (Japán)

Latorcai János

Latorcai János (Békés, 1944. május 9. –) magyar gépészmérnök, politikus.

Megnézni Megyei jogú város (önkormányzati rendszer) és Latorcai János

Magyarország

Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja.

Megnézni Megyei jogú város (önkormányzati rendszer) és Magyarország

Magyarország legnagyobb települései közigazgatási terület szerint

Az alábbi lista Magyarország 100 négyzetkilométernél nagyobb területű településeit sorolja fel a KSH 2019.

Megnézni Megyei jogú város (önkormányzati rendszer) és Magyarország legnagyobb települései közigazgatási terület szerint

Magyarország megyei jogú városainak listája

#ÁTIRÁNYÍTÁS Megyei jogú város (önkormányzati rendszer) Megyei Kategória:Magyarország közigazgatásával kapcsolatos listák.

Megnézni Megyei jogú város (önkormányzati rendszer) és Magyarország megyei jogú városainak listája

Magyarország régiói

Magyarország régiói (NUTS 2) Magyarország hét tervezési-statisztikai régióra osztását 1999-ben végezték el az 1999.

Megnézni Megyei jogú város (önkormányzati rendszer) és Magyarország régiói

Magyarország távolsági autóbusz-közlekedése

A Volánbusz távolsági autóbusza Makón Magyarország távolsági autóbusz közlekedésében számos hazai autóbusz-társaság vesz részt.

Megnézni Megyei jogú város (önkormányzati rendszer) és Magyarország távolsági autóbusz-közlekedése

Magyarország területi beosztásai

Magyarország területét 3 országrészre, 7 tervezési-statisztikai régióra, 1 fővárosra és 19 vármegyére (benne 25 megyei jogú városra), 3155 településre és 23 kerületre osztják.

Megnézni Megyei jogú város (önkormányzati rendszer) és Magyarország területi beosztásai

Magyarország vármegyéi (2023–)

Magyarország az 1950-es megyerendezés óta 19 megyére oszlik, melyek megnevezése, az Alaptörvény tizenegyedik módosítása alapján, 2023.

Megnézni Megyei jogú város (önkormányzati rendszer) és Magyarország vármegyéi (2023–)

Mátrai Márta

Mátrai Márta (Szombathely, 1948. február 22. –) magyar jogász, politikus.

Megnézni Megyei jogú város (önkormányzati rendszer) és Mátrai Márta

Megyei jogú város

#ÁTIRÁNYÍTÁS Megyei jogú város (önkormányzati rendszer).

Megnézni Megyei jogú város (önkormányzati rendszer) és Megyei jogú város

Megyei jogú város (egyértelműsítő lap)

* Megyei jogú város (tanácsrendszer), Magyarország négy legnagyobb vidéki városának jogállása 1954 és 1971 között.

Megnézni Megyei jogú város (önkormányzati rendszer) és Megyei jogú város (egyértelműsítő lap)

Megyei jogú város (tanácsrendszer)

Megyei jogú város volt Magyarországon a négy legnagyobb vidéki város jogállása 1954 és 1971 között, a második tanácstörvény időszakában.

Megnézni Megyei jogú város (önkormányzati rendszer) és Megyei jogú város (tanácsrendszer)

Megyei város (tanácsrendszer)

Megyei város volt a legnagyobb vidéki városok jogállása a tanácsrendszer alatt, pontosabban 1971 és 1990 között, a harmadik tanácstörvény időszakában Magyarországon.

Megnézni Megyei jogú város (önkormányzati rendszer) és Megyei város (tanácsrendszer)

Mezőföld

A Mezőföld Magyarország egyik földrajzi középtája a Dunától nyugatra, a Sió és a Duna között, a Duna menti síkság, a Dunántúli-középhegység, a Dunántúli-dombság és a Balaton között.

Megnézni Megyei jogú város (önkormányzati rendszer) és Mezőföld

Miskolc

Miskolc (szlovákul és csehül Miškovec, németül Mischkolz) megyei jogú város Magyarország északkeleti részén, a Bükk-vidék keleti lejtőinél.

Megnézni Megyei jogú város (önkormányzati rendszer) és Miskolc

Modern Városok Program

A Modern Városok Program Magyarország megyei jogú városainak nagyszabású fejlesztése.

Megnézni Megyei jogú város (önkormányzati rendszer) és Modern Városok Program

Nagykanizsa

Nagykanizsa országos összehasonlításban közepes méretű megyei jogú város Zala vármegyében; 14 840 hektáros kiterjedésével a megye legnagyobb közigazgatási területű települése, kiterjedése csaknem másfélszerese a megyeszékhely Zalaegerszeg területének.

Megnézni Megyei jogú város (önkormányzati rendszer) és Nagykanizsa

Nagynyíri erdő

A Nagynyíri erdő A Nagynyíri erdő (köznyelven Nyíri-parkerdő) Kecskemét megyei jogú város központjától 16 km-re, az arborétumtól 10 km-re északnyugata található.

Megnézni Megyei jogú város (önkormányzati rendszer) és Nagynyíri erdő

Negyedik Orbán-kormány

A negyedik Orbán-kormány az 1989.

Megnézni Megyei jogú város (önkormányzati rendszer) és Negyedik Orbán-kormány

Nyíregyháza

Nyíregyháza megyei jogú város, Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye és a Nyíregyházi járás székhelye, közel 120 000 fős lakosságával pedig az ország hetedik és az Észak-Alföld második legnagyobb települése.

Megnézni Megyei jogú város (önkormányzati rendszer) és Nyíregyháza

Pécs

Pécs (/Pečuj, a középkorban, az ókorban) megyei jogú város Magyarország délnyugati részén, az ország ötödik legnagyobb települése Budapest, Debrecen, Szeged és Miskolc után.

Megnézni Megyei jogú város (önkormányzati rendszer) és Pécs

Pest vármegye

Pest vármegye, 1950 és 2022 között Pest megye, Magyarország középső részének egyik közigazgatási egysége.

Megnézni Megyei jogú város (önkormányzati rendszer) és Pest vármegye

Salgótarján

Salgótarján (/Šalgotarján,, korábbi nevei alapján: Tarján és kicsit később Salgó, korábbi helyesírás szerint: Salgó–Tarján) megyei jogú város Észak-Magyarországon.

Megnézni Megyei jogú város (önkormányzati rendszer) és Salgótarján

Sopron

Sopron (az ókorban, régies németül: Oedenburg) több mint hatvanezer lakosú megyei jogú város Győr-Moson-Sopron vármegyében, a soproni borvidék központja, a Soproni járás székhelye.

Megnézni Megyei jogú város (önkormányzati rendszer) és Sopron

Székesfehérvár

Székesfehérvár (további nevek), megyei jogú város a Dunántúlon, a Közép-Dunántúl régió központja, Fejér vármegye és a Székesfehérvári járás székhelye.

Megnézni Megyei jogú város (önkormányzati rendszer) és Székesfehérvár

Székesfehérvári járás

A Székesfehérvári járás Fejér vármegyéhez tartozó járás Magyarországon, amely 2013-ban jött létre.

Megnézni Megyei jogú város (önkormányzati rendszer) és Székesfehérvári járás

Székesfehérvári Királyi Napok

A Székesfehérvári Királyi Napok (angolul: Székesfehérvár Royal Days) Székesfehérvár nemzetközi hírű összművészeti fesztiválja, melynek fő helyszíne a történelmi belváros.

Megnézni Megyei jogú város (önkormányzati rendszer) és Székesfehérvári Királyi Napok

Szeged

Szeged (németül: Segedin, horvátul: Segedin, szlovákul: Segedín, románul: Seghedin, szerbül: Сегедин, latinul: Partiscum, ókori görögül: Partiszkon) megyei jogú város, Magyarország harmadik legnépesebb települése, a Dél-Alföld legnagyobb települése és központja, Csongrád-Csanád vármegye és a Szegedi járás székhelye a Tisza és a Maros találkozásánál.

Megnézni Megyei jogú város (önkormányzati rendszer) és Szeged

Szekszárd

római szarkofág a Nemzeti Múzeum kőtárából Szekszárd (régebbi írásmód szerint: Szegzárd, majd Szegszárd, ritkán a Szexárd alak is előfordult, vagy Sechsard, horvátul: Seksar) megyei jogú város, Tolna vármegye és a Szekszárdi járás székhelye, a szekszárdi borvidék központja.

Megnézni Megyei jogú város (önkormányzati rendszer) és Szekszárd

Szerbia közigazgatása

Szerbia körzetei és községei Szerbia közigazgatását a 2007.

Megnézni Megyei jogú város (önkormányzati rendszer) és Szerbia közigazgatása

Szolnok

Szolnok megyei jogú város, Jász-Nagykun-Szolnok vármegye és a Szolnoki járás székhelye; itt van továbbá a Tisza egyik legfontosabb átkelőhelye.

Megnézni Megyei jogú város (önkormányzati rendszer) és Szolnok

Szombathely

Szombathely (németül Steinamanger, latinul Savaria vagy Sabaria, szlovénül Sombotel, vendül Somboteo, horvátul Sambotel vagy Subotište) megyei jogú város a Nyugat-Dunántúl régióban.

Megnézni Megyei jogú város (önkormányzati rendszer) és Szombathely

T. Mészáros András

Megnézni Megyei jogú város (önkormányzati rendszer) és T. Mészáros András

Tatabánya

Tatabánya látképe Tatabánya (németül: Totiserkolonie) Komárom-Esztergom vármegye és a Tatabányai járás székhelye, megyei jogú város, Magyarország legkisebb területű megyeszékhelye, a Közép-Dunántúl második legnépesebb települése.

Megnézni Megyei jogú város (önkormányzati rendszer) és Tatabánya

Urbanisztika

Modern nagyszabású városfejlesztés Kazanyban Az urbanisztika a latin eredetű urbs (város, nagyváros, a régi rómaiaknál Róma városa) szóból származik.

Megnézni Megyei jogú város (önkormányzati rendszer) és Urbanisztika

Város

VilágvárosBudapest madártávlatból nagytemplomból Turul-emlékműtől KisvárosDorog látképe Régió fővárosaSzczecin látképe: színház, nemzeti múzeum és regionális iroda (Nyugat-pomerániai vajdaság, Lengyelország) A város olyan település, amelynek valamilyen (kulturális, ipari, kereskedelmi stb.) jelentőségénél fogva különleges, törvény szerint meghatározott jogállása van.

Megnézni Megyei jogú város (önkormányzati rendszer) és Város

Városháza (Székesfehérvár)

A székesfehérvári városháza épületei a történelmi belvárosban, a Városház téren állnak.

Megnézni Megyei jogú város (önkormányzati rendszer) és Városháza (Székesfehérvár)

Veszprém

bajor Gizella királyné veszprémi szobra. Ispánki József szobrászművész alkotása, 1938 Veszprém (szlovénül: Belomost) megyei jogú város a Közép-Dunántúl régióban, Veszprém vármegye és a Veszprémi járás székhelye.

Megnézni Megyei jogú város (önkormányzati rendszer) és Veszprém

Viharsarok (tájegység)

Gyula melletti Steigervald-tanyán A Viharsarok a Békés, Csanád és Csongrád vármegyék egy részét felölelő tájegység neve, mely Féja Géza 1937-ben megjelent azonos című műve nyomán terjedt el, így talán ez a legfiatalabb magyarországi tájnév.

Megnézni Megyei jogú város (önkormányzati rendszer) és Viharsarok (tájegység)

Virágh Pál (építész)

Virágh Pál István (Budapest, 1905. december 23. — Budapest, 1990. december 12.) építészmérnök, a modern magyar építészet jeles alkotója, villák, családi házak tervezője, településfejlesztési szakértő, 1929-ben a Modern Építészet Nemzetközi Kongresszusa magyar résztvevője Frankfurtban.

Megnézni Megyei jogú város (önkormányzati rendszer) és Virágh Pál (építész)

Wolfsburg

Wolfsburg egy járási jogú város, Észak-Németországban, Alsó-Szászország (Niedersachsen) tartományban.

Megnézni Megyei jogú város (önkormányzati rendszer) és Wolfsburg

Zala vármegye

Zala vármegye, 1950 és 2022 között Zala megye, közigazgatási egység a Dunántúl délnyugati részén.

Megnézni Megyei jogú város (önkormányzati rendszer) és Zala vármegye

Zalaegerszeg

Zalaegerszeg (németül Egersee, horvátul Jegersek vagy Jagersek; elterjedt rövidítése: „Zeg”) Zala vármegye székhelye, megyei jogú város.

Megnézni Megyei jogú város (önkormányzati rendszer) és Zalaegerszeg

1950-es megyerendezés

Az 1950-es megyerendezés – a járásrendezéssel együtt – a tanácsrendszer magyarországi bevezetését megalapozó közigazgatási területi reform egyik eleme volt.

Megnézni Megyei jogú város (önkormányzati rendszer) és 1950-es megyerendezés