Tartalomjegyzék
86 kapcsolatok: A Jeruzsálemi Királyság uralkodóinak és a Ciprusi Királyság uralkodóinak családfája, A Jeruzsálemi Királyság vazallusai, A kereszténység kronológiája, Abu l-Mahászin ibn Tagríbirdi, Adıyaman (település), Al-Asraf Ínál egyiptomi szultán, Al-Asraf Barszbáj egyiptomi szultán, Al-Asraf Dzsanbulát egyiptomi szultán, Al-Asraf Halíl egyiptomi szultán, Al-Asraf Káitbej egyiptomi szultán, Al-Asraf Kánszauh egyiptomi szultán, Al-Asraf Kúdzsuk egyiptomi szultán, Al-Asraf Músza egyiptomi szultán, Al-Asraf Saabán egyiptomi szultán, Al-Asraf Túmán Báj egyiptomi szultán, Al-Azíz Júszuf egyiptomi szultán, Al-Ádil Kitbuga egyiptomi szultán, Al-Ádil Szalámis egyiptomi szultán, Al-Ádil Túmán Báj egyiptomi szultán, Al-Kámil Saabán egyiptomi szultán, Al-Manszúr Abd al-Azíz egyiptomi szultán, Al-Manszúr Abu Bakr egyiptomi szultán, Al-Manszúr egyiptomi szultán, Al-Manszúr Kaláún egyiptomi szultán, Al-Manszúr Ládzsín egyiptomi szultán, Al-Manszúr Muhammad egyiptomi szultán, Al-Manszúr Uszmán egyiptomi szultán, Al-Muajjad Ahmad egyiptomi szultán, Al-Muajjad Sajh egyiptomi szultán, Al-Muazzam Túránsáh egyiptomi szultán, Al-Muizz Ajbak egyiptomi szultán, Al-Muzaffar Ahmad egyiptomi szultán, Al-Muzaffar Bajbarsz egyiptomi szultán, Al-Muzaffar Háddzsi egyiptomi szultán, Al-Muzaffar Kutuz egyiptomi szultán, An-Nászir Ahmad egyiptomi szultán, An-Nászir Faradzs egyiptomi szultán, An-Nászir Haszan egyiptomi szultán, Arszúfi csata, Asz-Szaíd Muhammad egyiptomi szultán, Asz-Szálih Háddzsi egyiptomi szultán, Asz-Szálih Iszmáíl egyiptomi szultán, Asz-Szálih Muhammad egyiptomi szultán, Asz-Szálih Szálih egyiptomi szultán, Az Osztrák–Magyar Monarchia uralkodója, Az-Záhir Barkúk egyiptomi szultán, Az-Záhir Csakmak egyiptomi szultán, Az-Záhir Huskadam egyiptomi szultán, Az-Záhir Jalbáj egyiptomi szultán, Az-Záhir Kánszauh egyiptomi szultán, ... Bővíteni index (36 több) »
A Jeruzsálemi Királyság uralkodóinak és a Ciprusi Királyság uralkodóinak családfája
Az alábbi családfa a Jeruzsálemi Királyság és a Ciprusi Királyság uralkodóinak a leszármazását együttesen mutatja be, a közöttük fennállt dinasztikus összefüggésekre tekintettel (gyakran ugyanaz az uralkodó viselte mindkét királyi címet); kitérve az elengedhetetlen családi kapcsolódásokra.
Megnézni Mamlúk és A Jeruzsálemi Királyság uralkodóinak és a Ciprusi Királyság uralkodóinak családfája
A Jeruzsálemi Királyság vazallusai
A Jeruzsálemi Királyság uradalmai 1187-ben A Jeruzsálemi Királyság címere Az 1099-ben alapított Jeruzsálemi Királyság nevű keresztes állam több, kisebb-nagyobb hűbérbirtokra tagolódott.
Megnézni Mamlúk és A Jeruzsálemi Királyság vazallusai
A kereszténység kronológiája
A kereszténység kronológiája összefoglalást nyújt a fontosabb eseményekről Jézus keresztre feszítésétől napjainkig.
Megnézni Mamlúk és A kereszténység kronológiája
Abu l-Mahászin ibn Tagríbirdi
Dzsamál ad-Dín Abu l-Mahászin Júszuf ibn Tagríbirdi (arab betűkkel جمال الدين أبو المحاسن يوسف بن تغري بردي – Ǧamāl ad-Dīn Abū l-Maḥāsin Yūsuf ibn Taġrībirdī; Kairó, 1409/1410? – 1470. június 5.) középkori arab történetíró volt.
Megnézni Mamlúk és Abu l-Mahászin ibn Tagríbirdi
Adıyaman (település)
Adıyaman (az ókori Pordonnium) Törökország délkeleti részén található, Adıyaman tartomány székhelye, az azonos nevű körzet központja.
Megnézni Mamlúk és Adıyaman (település)
Al-Asraf Ínál egyiptomi szultán
Al-Asraf Ínál, azaz Szajf ad-Dín Abu n-Naszr Ínál al-Alái az-Záhiri (1380 k. – Egyiptom, Kairó, 1461. február 26.) az egyiptomi cserkesz (elterjedt, de pontatlan elnevezéssel burdzsi) mamlúkok tizenharmadik szultánja volt (uralkodott 1453 áprilisától haláláig).
Megnézni Mamlúk és Al-Asraf Ínál egyiptomi szultán
Al-Asraf Barszbáj egyiptomi szultán
Al-Asraf Barszbáj, azaz Szajf ad-Dín Abu n-Naszr Barszbáj ad-Dakmáki az-Záhiri (1369 – 1438. június 7.) az egyiptomi cserkesz (pontatlan, de gyakori megnevezéssel burdzsi) mamlúkok kilencedik szultánja volt (uralkodott 1422. március 31-étől haláláig).
Megnézni Mamlúk és Al-Asraf Barszbáj egyiptomi szultán
Al-Asraf Dzsanbulát egyiptomi szultán
Al-Asraf Dzsanbulát (1455 k. – 1501 januárja után) az egyiptomi burdzsí (cserkesz) mamlúkok huszonegyedik szultánja volt (uralkodott 1500 júniusától 1501 januárjáig).
Megnézni Mamlúk és Al-Asraf Dzsanbulát egyiptomi szultán
Al-Asraf Halíl egyiptomi szultán
Al-Asraf Halíl, trónra lépése előtt Szaláh ad-Dín Halíl (1262 – Egyiptom, Gíza, 1293. december 13.) al-Manszúr Kaláún szultán fia, az egyiptomi türk (elterjedt, de pontatlan elnevezéssel bahri) mamlúkok nyolcadik szultánja, egyben az 1382-ig uralkodó kaláúnida dinasztia második tagja volt (uralkodott 1290.
Megnézni Mamlúk és Al-Asraf Halíl egyiptomi szultán
Al-Asraf Káitbej egyiptomi szultán
Al-Asraf Káitbej, azaz Abu n-Naszr Káitbej al-Mahmúdi az-Záhiri (1416 előtt – Egyiptom, Kairó, 1496. augusztus 7.) az egyiptomi cserkesz (elterjedt, de pontatlan elnevezéssel burdzsi) mamlúkok tizennyolcadik szultánja volt (uralkodott 1468 februárjától 1496.
Megnézni Mamlúk és Al-Asraf Káitbej egyiptomi szultán
Al-Asraf Kánszauh egyiptomi szultán
Al-Asraf Kánszauh, azaz Kánszauh al-Gauri (1446 – Szíria, Mardzs Dábik, 1516. augusztus 24.) az egyiptomi cserkesz (elterjedt, te pontatlan elnevezéssel burdzsi) mamlúkok huszonkettedik, utolsó előtti szultánja volt (uralkodott 1501. április 20-tól haláláig).
Megnézni Mamlúk és Al-Asraf Kánszauh egyiptomi szultán
Al-Asraf Kúdzsuk egyiptomi szultán
Al-Asraf Kúdzsuk, trónra lépése előtt Alá ad-Dín Kúdzsuk ibn an-Nászir Muhammad (1334 k. – Egyiptom, Kairó, 1345) an-Nászir Muhammad fia, az egyiptomi bahrí mamlúkok tizennegyedik szultánja, egyben az 1382-ig uralkodó kalávúnida dinasztia ötödik tagja volt (uralkodott 1341 augusztusától 1342 januárjáig).
Megnézni Mamlúk és Al-Asraf Kúdzsuk egyiptomi szultán
Al-Asraf Músza egyiptomi szultán
Al-Asraf Músza (1229 – 1263, Homsz) Egyiptom utolsó ajjúbida szultánja volt 1250-től feltehetően 1254-ig.
Megnézni Mamlúk és Al-Asraf Músza egyiptomi szultán
Al-Asraf Saabán egyiptomi szultán
Al-Asraf Saabán, trónra lépése előtt Zajn ad-Dín Saabán ibn al-Huszajn (1353/1354 – Egyiptom, Kairó, 1377. március 15.) az egyiptomi türk (elterjedt, de pontatlan megnevezéssel bahri) mamlúkok huszonharmadik szultánja, egyben az 1382-ig uralkodó kalávúnida dinasztia tizennegyedik tagja volt (uralkodott 1363.
Megnézni Mamlúk és Al-Asraf Saabán egyiptomi szultán
Al-Asraf Túmán Báj egyiptomi szultán
Al-Asraf Túmán Báj, másképp Túmánbáj (1474/1475 k. – Egyiptom, Kairó, 1517. április 14.) az egyiptomi cserkesz (elterjedt, de pontatlan elnevezéssel burdzsi) mamlúkok huszonharmadik, egyben a Mamlúk Birodalom utolsó szultánja volt (uralkodott 1516.
Megnézni Mamlúk és Al-Asraf Túmán Báj egyiptomi szultán
Al-Azíz Júszuf egyiptomi szultán
Al-Azíz Júszuf, azaz Dzsamál ad-Dín Abú l-Muhászin ibn al-Asraf Barszbáj (1424 k. – ?) al-Asraf Barszbáj fia, az egyiptomi burdzsí (cserkesz) mamlúkok tizedik szultánja volt (uralkodott 1438. június 7-étől szeptember 9-éig).
Megnézni Mamlúk és Al-Azíz Júszuf egyiptomi szultán
Al-Ádil Kitbuga egyiptomi szultán
Al-Ádil Kitbuga, trónra lépése előtt Zajn ad-Dín Kitbuga al-Manszúri, eredeti, mongol nevén Kitboga (1245 k. – Szíria, Hamá, 1303) az egyiptomi türk (elterjedt, de pontatlan elnevezéssel bahri) mamlúkok tizedik szultánja volt (uralkodott 1294.
Megnézni Mamlúk és Al-Ádil Kitbuga egyiptomi szultán
Al-Ádil Szalámis egyiptomi szultán
Al-Ádil Szalámis, eredetileg Badr ad-Dín Szalámis (Mamlúk Birodalom, 1272 k. – Bizánci Birodalom, Konstantinápoly, 1291) Bajbarsz fia, az egyiptomi bahrí mamlúkok hatodik szultánja volt (uralkodott 1279 augusztusától ugyanaz év november 27-éig).
Megnézni Mamlúk és Al-Ádil Szalámis egyiptomi szultán
Al-Ádil Túmán Báj egyiptomi szultán
Al-Ádil Túmán Báj, azaz Szajf ad-Dín Túmán Báj, másképp Túmánbáj (? – 1501 áprilisa után) az egyiptomi burdzsí (cserkesz) mamlúkok huszonkettedik szultánja volt (uralkodott 1501 januárjától április 19-ig).
Megnézni Mamlúk és Al-Ádil Túmán Báj egyiptomi szultán
Al-Kámil Saabán egyiptomi szultán
Al-Kámil Saabán, trónra lépése előtt Szajf ad-Dín Saabán ibn an-Nászir Muhammad (? – Egyiptom, Kairó, 1346. szeptember 21.) an-Nászir Muhammad fia, az egyiptomi türk (elterjedt, de pontatlan elnevezéssel bahri) mamlúkok tizenhetedik szultánja, egyben az 1382-ig uralkodó kalávúnida dinasztia nyolcadik tagja volt (uralkodott 1345.
Megnézni Mamlúk és Al-Kámil Saabán egyiptomi szultán
Al-Manszúr Abd al-Azíz egyiptomi szultán
Al-Manszúr Abd al-Azíz, trónra lépése előtt Izz ad-Dín Abd al-Azíz ibn az-Záhir Barkúk (1389 után – Egyiptom, Alexandria, röviddel 1405. november 28. után) az-Záhir Barkúk fia, az egyiptomi burdzsí (cserkesz) mamlúkok harmadik szultánja volt (uralkodott 1405.
Megnézni Mamlúk és Al-Manszúr Abd al-Azíz egyiptomi szultán
Al-Manszúr Abu Bakr egyiptomi szultán
Al-Manszúr Abú Bakr, trónra lépése előtt Szajf ad-Dín Abú Bakr ibn an-Nászir Muhammad (Kairó, 1321 – Felső-Egyiptom, 1341) an-Nászir Muhammad fia, az egyiptomi bahrí mamlúkok tizenharmadik szultánja, egyben az 1382-ig uralkodó kalávúnida dinasztia negyedik tagja volt (uralkodott 1341.
Megnézni Mamlúk és Al-Manszúr Abu Bakr egyiptomi szultán
Al-Manszúr egyiptomi szultán
Al-Manszúr (1189 – 1216 után) egyiptomi szultán 1198-tól 1200-ig.
Megnézni Mamlúk és Al-Manszúr egyiptomi szultán
Al-Manszúr Kaláún egyiptomi szultán
Al-Manszúr Kaláún vagy Kalávún, trónra lépése előtt Szajf ad-Dín Kaláún al-Alfi (1222 k. – Egyiptom, Kairó, 1290. november 11.) az egyiptomi türk (elterjedt, de pontatlan elnevezéssel bahri) mamlúkok hetedik szultánja, egyben az 1382-ig uralkodó kalávúnida dinasztia alapítója volt (uralkodott 1279.
Megnézni Mamlúk és Al-Manszúr Kaláún egyiptomi szultán
Al-Manszúr Ládzsín egyiptomi szultán
Al-Manszúr Ládzsín vagy Lácsín, trónra lépése előtt Huszám ad-Dín Ládzsín al-Manszúri (? – Egyiptom, Kairó, 1299. január 15./16.) az egyiptomi türk (elterjedt, de pontatlan elnevezéssel bahri) mamlúkok tizenegyedik szultánja volt (uralkodott 1296 novemberétől haláláig).
Megnézni Mamlúk és Al-Manszúr Ládzsín egyiptomi szultán
Al-Manszúr Muhammad egyiptomi szultán
Al-Manszúr Muhammad, trónra lépése előtt Szaláh ad-Dín Muhammad ibn al-Muzaffar Háddzsí (1345 k. – Egyiptom, Kairó, 1398) al-Muzaffar Háddzsí fia, az egyiptomi bahrí mamlúkok huszonkettedik szultánja, egyben az 1382-ig uralkodó kalávúnida dinasztia tizenharmadik tagja volt (uralkodott 1361 márciusától 1363 májusáig).
Megnézni Mamlúk és Al-Manszúr Muhammad egyiptomi szultán
Al-Manszúr Uszmán egyiptomi szultán
Al-Manszúr Uszmán, azaz Fahr ad-Dín Abú sz-Szaádát Uszmán ibn az-Záhir Dzsakmak (1435 k. – ?) az-Záhir Csakmak fia, az egyiptomi burdzsí (cserkesz) mamlúkok tizenkettedol szultánja volt (uralkodott 1453 februárjától áprilisig).
Megnézni Mamlúk és Al-Manszúr Uszmán egyiptomi szultán
Al-Muajjad Ahmad egyiptomi szultán
Al-Muajjad Ahmad, azaz Siháb ad-Dín Abú l-Fath Ahmad ibn al-Asraf Ínál (1430 körül – ?) al-Asraf Ínál fia, az egyiptomi burdzsí (cserkesz) mamlúkok tizennegyedik szultánja volt (uralkodott 1461. február 26-ától június 28-áig).
Megnézni Mamlúk és Al-Muajjad Ahmad egyiptomi szultán
Al-Muajjad Sajh egyiptomi szultán
Al-Muajjad Sajh, azaz Abu n-Naszr Sajh ibn Abdalláh al-Mahmúdi an-Násziri (1360/1370 k. – Egyiptom, Kairó, 1421. január 14.) az egyiptomi cserkesz (elterjedt, de pontatlan elnevezéssel burdzsi) mamlúkok ötödik szultánja volt (uralkodott 1412.
Megnézni Mamlúk és Al-Muajjad Sajh egyiptomi szultán
Al-Muazzam Túránsáh egyiptomi szultán
Al-Muazzam Túránsáh vagy Túrán Sáh, trónra lépése előtt Gijász ad-Dín Túránsáh (غياث الدين توران شاه – Ġiyāṯ ad-Dīn Tūrān Šāh; ? – Egyiptom, Kairó, 1250.
Megnézni Mamlúk és Al-Muazzam Túránsáh egyiptomi szultán
Al-Muizz Ajbak egyiptomi szultán
Al-Muizz Ajbak, eredetileg Izz ad-Dín Ajbak at-Turkumání, másképp Ajbeg, törökösen Aybeg (? – Egyiptom, Kairó, 1257. április 10.) Egyiptom első, bahrí mamlúkok közé tartozó szultánja volt 1250-ben öt napig, majd 1254-től haláláig.
Megnézni Mamlúk és Al-Muizz Ajbak egyiptomi szultán
Al-Muzaffar Ahmad egyiptomi szultán
Al-Muzaffar Ahmad, azaz Abú sz-Szaádát Ahmad ibn al-Muajjad Sajh (1419. május 27. – ?) al-Muajjad Sajh fia, az egyiptomi burdzsí (cserkesz) mamlúkok hatodik szultánja volt (uralkodott 1421. január 14-étől augusztus 29-éig).
Megnézni Mamlúk és Al-Muzaffar Ahmad egyiptomi szultán
Al-Muzaffar Bajbarsz egyiptomi szultán
Al-Muzaffar Bajbarsz, azaz II.
Megnézni Mamlúk és Al-Muzaffar Bajbarsz egyiptomi szultán
Al-Muzaffar Háddzsi egyiptomi szultán
Al-Muzaffar Háddzsi, trónra lépése előtt Zajn ad-Dín Háddzsi ibn an-Nászir Muhammad (? – Egyiptom, Kairó, 1347 decembere) an-Nászir Muhammad fia, az egyiptomi türk (elterjedt, de pontatlan névvel bahri) mamlúkok tizennyolcadik szultánja, egyben az 1382-ig uralkodó kalávúnida dinasztia kilencedik tagja volt (uralkodott 1346 szeptemberétől haláláig).
Megnézni Mamlúk és Al-Muzaffar Háddzsi egyiptomi szultán
Al-Muzaffar Kutuz egyiptomi szultán
Al-Muzaffar Kutuz, uralkodása előtti nevén Szajf ad-Dín Kutuz, illetve Mahmúd ibn Mahmúd (Hvárezmi Birodalom, ? – Egyiptom, al-Kuszajr, 1260. október 24.) volt a harmadik az egyiptomi türk (elterjedt, de pontatlan megnevezéssel bahri) mamlúk szultánok sorában (uralkodott 1259 novemberétől haláláig).
Megnézni Mamlúk és Al-Muzaffar Kutuz egyiptomi szultán
An-Nászir Ahmad egyiptomi szultán
An-Nászir Ahmad, trónra lépése előtt Siháb ad-Dín Ahmad ibn an-Nászir Muhammad (Kairó, 1318 k. – al-Karak, 1344. július 18.) an-Nászir Muhammad harmadik trónra lépő fia, az egyiptomi türk (elterjedt, de pontatlan elnevezéssel bahri) mamlúkok tizenötödik szultánja, egyben az 1382-ig uralkodó kalávúnida dinasztia hatodik tagja volt (uralkodott 1342.
Megnézni Mamlúk és An-Nászir Ahmad egyiptomi szultán
An-Nászir Faradzs egyiptomi szultán
An-Nászir Faradzs mauzóleuma Kairóban An-Nászir Faradzs, trónra lépése előtt Zajn ad-Dín Abu sz-Szaádát Faradzs ibn az-Záhir Barkúk (1389 k. – 1412. május 23. k.) az-Záhir Barkúk fia, az egyiptomi cserkesz (pontatlan, de elterjedt elnevezéssel burdzsi) mamlúkok második szultánja volt (uralkodott először 1399 júniusától 1405.
Megnézni Mamlúk és An-Nászir Faradzs egyiptomi szultán
An-Nászir Haszan egyiptomi szultán
A kairói Haszan szultán-mecset An-Nászir Haszan, trónra lépése előtt Badr ad-Dín Abu l-Maáli Haszan ibn an-Nászir Muhammad (1336 k. – Egyiptom, Kairó, 1361 márciusa) an-Nászir Muhammad fia, az egyiptomi türk (elterjedt, de pontatlan elnevezéssel bahri) mamlúkok tizenkilencedik szultánja, egyben az 1382-ig uralkodó kalávúnida dinasztia tizedik tagja volt (uralkodott először 1347 decemberétől 1351 augusztusáig, majd 1354 októberétől haláláig).
Megnézni Mamlúk és An-Nászir Haszan egyiptomi szultán
Arszúfi csata
Az arszúfi csata a harmadik keresztes hadjárat egyik legfontosabb ütközete volt, amelyre 1191.
Megnézni Mamlúk és Arszúfi csata
Asz-Szaíd Muhammad egyiptomi szultán
Asz-Szaíd Muhammad, trónra lépése előtt Nászir ad-Dín Muhammad Baraka Hán (1260 – Szíria, al-Karak, 1280 márciusa) Bajbarsz fia, az egyiptomi bahrí mamlúkok ötödik szultánja volt (uralkodott 1277. június 30-ától 1279 augusztusáig).
Megnézni Mamlúk és Asz-Szaíd Muhammad egyiptomi szultán
Asz-Szálih Háddzsi egyiptomi szultán
Asz-Szálih Háddzsi, később al-Manszúr Háddzsi, trónra lépése előtt Szaláh ad-Dín Háddzsi ibn al-Asraf Saabán (1372 k. – Egyiptom, Kairó, 1412. február 4.) al-Asraf Saabán fia, az egyiptomi bahri mamlúkok huszonötödik, utolsó szultánja, egyben az 1382-ig uralkodó kalávúnida dinasztia tizenhatodik tagja volt (uralkodott először 1381.
Megnézni Mamlúk és Asz-Szálih Háddzsi egyiptomi szultán
Asz-Szálih Iszmáíl egyiptomi szultán
Asz-Szálih Iszmáíl, trónra lépése előtt Imád ad-Dín Iszmáíl ibn an-Nászir Muhammad (1325 k. – Egyiptom, Kairó, 1345 júliusa) an-Nászir Muhammad fia, az egyiptomi türk (elterjedt, de pontatlan elnevezéssel bahri) mamlúkok tizenhatodik szultánja, egyben az 1382-ig uralkodó kalávúnida dinasztia hetedik tagja volt (uralkodott 1342.
Megnézni Mamlúk és Asz-Szálih Iszmáíl egyiptomi szultán
Asz-Szálih Muhammad egyiptomi szultán
Asz-Szálih Muhammad, azaz Muhammad ibn az-Záhir Tatar (1411 k. – ?) az-Záhir Tatar fia, az egyiptomi burdzsí (cserkesz) mamlúkok nyolcadik szultánja volt (uralkodott 1421. november 30-ától 1422. március 31-éig).
Megnézni Mamlúk és Asz-Szálih Muhammad egyiptomi szultán
Asz-Szálih Szálih egyiptomi szultán
Asz-Szálih Szálih, trónra lépése előtt Szaláh ad-Dín Szálih ibn an-Nászir Muhammad (1337–1360) an-Nászir Muhammad fia, az egyiptomi türk (elterjedt, de pontatlan elnevezéssel bahri) mamlúkok huszadik szultánja, egyben az 1382-ig uralkodó kalávúnida dinasztia tizenegyedik tagja volt (uralkodott 1351.
Megnézni Mamlúk és Asz-Szálih Szálih egyiptomi szultán
Az Osztrák–Magyar Monarchia uralkodója
Ő császári és királyi felsége, az Osztrák–Magyar Monarchia uralkodója volt Ausztria–Magyarország regnáló államfője a dualista állam fennállása alatt, 1867 és 1918 között.
Megnézni Mamlúk és Az Osztrák–Magyar Monarchia uralkodója
Az-Záhir Barkúk egyiptomi szultán
Az-Záhir Barkúk, trónra lépése előtt Szajf ad-Dín Barkúk ibn Anasz (1336 k. – Egyiptom, Kairó, 1399. június 20.) az egyiptomi cserkesz (elterjedt, de pontatlan megnevezéssel burdzsi) mamlúkok első szultánja, a türk (bahri) mamlúkok megbuktatója volt (uralkodott először 1382 novemberétől 1389 júniusáig, majd 1390 februárjától haláláig).
Megnézni Mamlúk és Az-Záhir Barkúk egyiptomi szultán
Az-Záhir Csakmak egyiptomi szultán
Az-Záhir Csakmak, azaz Szajf ad-Dín Abu sz-Szaíd Csakmak al-Alái az-Záhiri, eredeti írásmód alapján Dzsakmak (1372 – Egyiptom, Kairó, 1453. február 13.) az egyiptomi cserkesz (elterjedt, de pontatlan elnevezéssel burdzsi) mamlúkok tizenegyedik szultánja volt (uralkodott 1438.
Megnézni Mamlúk és Az-Záhir Csakmak egyiptomi szultán
Az-Záhir Huskadam egyiptomi szultán
Az-Záhir Huskadam, azaz Szajf ad-Dín Abu Szaíd Huskadam an-Násziri al-Muajjadi (1413 körül – Egyiptom, Kairó, 1467. október 9.) az egyiptomi cserkesz (elterjedt, de pontatlan elnevezéssel burdzsi) mamlúkok tizenötödik szultánja volt (uralkodott 1461.
Megnézni Mamlúk és Az-Záhir Huskadam egyiptomi szultán
Az-Záhir Jalbáj egyiptomi szultán
Az-Záhir Jalbáj, azaz Abú n-Naszr Jalbáj al-Muajjadí (15. század) az egyiptomi burdzsí (cserkesz) mamlúkok tizenhatodik szultánja volt (uralkodott 1467 októberétől decemberéig).
Megnézni Mamlúk és Az-Záhir Jalbáj egyiptomi szultán
Az-Záhir Kánszauh egyiptomi szultán
Az-Záhir Kánszauh (1468 k. – ?), an-Nászir Muhammad ibn Kájitbáj anyai nagybátyja, az egyiptomi burdzsí (cserkesz) mamlúkok huszadik szultánja volt (uralkodott 1498. október 31-étől 1500 júniusáig).
Megnézni Mamlúk és Az-Záhir Kánszauh egyiptomi szultán
Az-Záhir Tatar egyiptomi szultán
Az-Záhir Tatar, azaz Szajf ad-Dín Tatar az-Záhirí (? – Egyiptom, Kairó, 1421. november 30.) az egyiptomi burdzsí (cserkesz) mamlúkok hetedik szultánja volt (uralkodott 1421. augusztus 29-étől haláláig).
Megnézni Mamlúk és Az-Záhir Tatar egyiptomi szultán
Az-Záhir Timurbuga egyiptomi szultán
Az-Záhir Timurbuga, azaz Abu Szaíd Timurbuga az-Záhiri (15. század) az egyiptomi cserkesz (elterjedt, de pontatlan megnevezéssel burdzsi) mamlúkok tizenhetedik szultánja volt (uralkodott 1467 decemberétől 1468 februárjáig).
Megnézni Mamlúk és Az-Záhir Timurbuga egyiptomi szultán
Bahri mamlúkok
A bahri mamlúkok, arabosan al-bahrijja (arab írással البحریة; tudományos átiratban al-baḥriyya) elterjedt, ám némileg pontatlan megnevezése az Egyiptomot, a Levantét és a Hidzsázt uraló Mamlúk Birodalom 1250–1382/1390 között regnáló szultánjainak.
Megnézni Mamlúk és Bahri mamlúkok
Bölcs Náthán
Bölcs Náthán (németül: Nathan der Weise) a címe és címszereplője Gotthold Ephraim Lessing ötfelvonásos drámai költeményének, amely 1779-ben jelent meg és első ízben 1783.
Megnézni Mamlúk és Bölcs Náthán
Egyiptom
Egyiptom (arabul: مصر,, Miszr; egyiptomi arab ejtéssel:, Maszr), hivatalosan Egyiptomi Arab Köztársaság (arabul: جمهورية مصر العربية) transzkontinentális ország, területének nagyobbik része Észak-Afrikában, kisebb része Délnyugat-Ázsiában található.
Megnézni Mamlúk és Egyiptom
Egyiptomi hadjárat
A „piramisok csatája”, Louis-François, Baron Lejeune festményén (1808) Az egyiptomi hadjárat (1798–1801) Napoléon Bonaparte tábornok hadjárata Egyiptom és Szíria ellen, amely során megpróbálta megtörni az angolok indiai uralmát.
Megnézni Mamlúk és Egyiptomi hadjárat
Fárisz
A fárisz jelentése "lovas katona".
Megnézni Mamlúk és Fárisz
Fulkó jeruzsálemi király
Fulkó jeruzsálemi király, előtte V. Fulkó anjoui gróf (1090 körül – Akkon, 1143. november 10.) frank nemes, 1109–1129 között Anjou és Touraine grófja, 1110–1129 között Maine társuralkodó grófja, 1131–1143 között Jeruzsálem társuralkodó királya.
Megnézni Mamlúk és Fulkó jeruzsálemi király
Gaznavidák
A Gaznavidák egy török eredetű emírdinasztia tagjai voltak a 10–12. században.
Megnézni Mamlúk és Gaznavidák
I. Al-Manszúr Ali egyiptomi szultán
I.
Megnézni Mamlúk és I. Al-Manszúr Ali egyiptomi szultán
I. An-Nászir Muhammad egyiptomi szultán
I.
Megnézni Mamlúk és I. An-Nászir Muhammad egyiptomi szultán
I. Balduin jeruzsálemi király
I.
Megnézni Mamlúk és I. Balduin jeruzsálemi király
I. Napóleon francia császár
Napoléon Bonaparte (Ajaccio, Korzika, Franciaország, 1769. augusztus 15. – Longwood, Szent Ilona-sziget, Nagy-Britannia, 1821. május 5.) francia tábornok, hadvezér, politikus, a Francia Köztársaság első konzulja 1799 és 1804 között, majd I.
Megnézni Mamlúk és I. Napóleon francia császár
Ibelin János jaffai és aszkaloni gróf
Ibelin János jaffai és aszkaloni gróf (1215–1266) az Ibelin nemzetség tagja, neves jogtudós, ő írta a Jeruzsálemi Királyság történetének leghosszabb és legkimerítőbb jogi traktátusát.
Megnézni Mamlúk és Ibelin János jaffai és aszkaloni gróf
Ibn Ijász
Ibn Ijász (arab betűkkel ابن إياس, tudományos átiratban Ibn Iyās), eredeti nevén Zajn (vagy Siháb) ad-Dín Abu l-Barakát Muhammad ibn Ahmad (arab betűkkel زين/شهاب الدين أبو البركات محمد بن أحمد, tudományos átiratban Zayn/Šihāb ad-Dīn Abū l-Barakāt Muḥammad ibn Aḥmad; Kairó, 1448.
Megnézni Mamlúk és Ibn Ijász
II. Al-Manszúr Ali egyiptomi szultán
II.
Megnézni Mamlúk és II. Al-Manszúr Ali egyiptomi szultán
II. An-Nászir Muhammad egyiptomi szultán
II.
Megnézni Mamlúk és II. An-Nászir Muhammad egyiptomi szultán
India történelme
India történelme alatt, szűkebb értelemben a mai India, tágabb viszonylatban az indiai szubkontinens (a mai India, Pakisztán, Banglades, Nepál) történelmét értjük.
Megnézni Mamlúk és India történelme
Irak
Irak (arabul, kurd nyelven Êraq) teljes nevén Iraki Köztársaság (Arabul: جمهورية العراق Jumhūriyyat al-‘Irāq; Kurd nyelven: كۆماری عێراق Komar-i ‘Êraq) állam Ázsia délnyugati részén, a Közel-Keleten.
Megnézni Mamlúk és Irak
Izrael
Izrael (Jiszráél Iszráíl), hivatalos nevén Izrael Állam (Medinat Jiszráél Daulat Iszráíl) a Közel-Keleten, a Földközi-tenger keleti partján fekvő ország, a Közel-Kelet egyik legfejlettebb országa, atomhatalom.
Megnézni Mamlúk és Izrael
Jeruzsálemi Királyság
A Jeruzsálemi Királyság (ismert még mint Jeruzsálemi Latin Királyság) történelmi keresztes állam volt Levante déli részén.
Megnézni Mamlúk és Jeruzsálemi Királyság
Kaláúnidák
A Kaláúnidák vagy Kalávúnidák az Egyiptomra és Szíriára kiterjedő Mamlúk Birodalom egyetlen valóságos uralkodóházának tagjai voltak, akik 1279–1382/1390 között viselték (több megszakítással) a szultáni titulust.
Megnézni Mamlúk és Kaláúnidák
Keresztes háborúk
A keresztes háborúk a római katolikus egyház és a pápa által szentesített, középkori, nagyarányú hadjáratok voltak a 11. századtól kezdődően.
Megnézni Mamlúk és Keresztes háborúk
Mahdi-felkelés
Az omdurmáni csata 1898. szeptember 2. Robert Kelley: Mahdisták az omdurmáni csatában A Mahdi-felkelés a Mahdi által Szudánban kirobbantott dzsihád (szent háború) volt 1882–1898 között az egyiptomi-brit uralom ellen.
Megnézni Mamlúk és Mahdi-felkelés
Mameluk
#ÁTIRÁNYÍTÁS Mamlúk.
Megnézni Mamlúk és Mameluk
Mamelukok
#ÁTIRÁNYÍTÁS Mamlúk.
Megnézni Mamlúk és Mamelukok
Mamlúk Birodalom
A Mamlúk Birodalom (elavult átírásban: Mameluk Birodalom) egy középkori szunnita iszlám államalakulat volt, mely Egyiptomban jött létre a 13. század közepén az Ajjúbidák megbuktatásával, és 1517-ben szűnt meg, amikor az Oszmán Birodalom bekebelezte.
Megnézni Mamlúk és Mamlúk Birodalom
Második keresztes hadjárat
A második keresztes hadjárat (1147–1149) a második nagy keresztes hadjárat volt, melyet a római katolikus („latin”) Európa vívott az iszlám ellen.
Megnézni Mamlúk és Második keresztes hadjárat
Mogul Birodalom
A Mogul Birodalom (perzsa önelnevezés: گورکانی Gurakâni; urdu: مغلیہ سلطنت Muġalīah Sulṭanat) észak-indiai muszlim birodalom volt Agra központtal, amit a mongol-török Bábur – Timur Lenk leszármazottja – alapított.
Megnézni Mamlúk és Mogul Birodalom
Mongol Birodalom
A Mongol Birodalom (1206–1368) – korabeli mongol nevén mongol jeke ulusz („nagy mongol birodalom”) – a világtörténelem valaha volt legnagyobb kiterjedésű egybefüggő területet uraló államalakulata volt: 24–26 millió km²-en terült el, és fénykorában több mint 110 millió alattvalója volt és ekkor Koreától Magyarországig terjedt.
Megnézni Mamlúk és Mongol Birodalom
Montréal (erőd)
Montréal avagy arab nevén Sobak egykori keresztes erőd Edom területén, a mai jordániai Maán kormányzóságban, Sobak település szomszédságában.
Megnézni Mamlúk és Montréal (erőd)
Nagy szfinx
A gízai nagy szfinx a Föld egyik legnagyobb és egyben az egyik legrégebbi szobra.
Megnézni Mamlúk és Nagy szfinx
Oszmán Birodalom
Az Oszmán Birodalom (oszmán-török nyelven: دولتْ علیّه عثمانیّه Devlet-i Âliye-yi Osmâniyye, mai török nyelven: Osmanlı İmparatorluğu vagy Osmanlı Devleti), az egyik legnagyobb és a legtovább fennálló iszlám világbirodalom, amely évszázadokon át megkerülhetetlen hatalmi tényező volt a világ politikai, gazdasági és kulturális erőviszonyainak alakulásában.
Megnézni Mamlúk és Oszmán Birodalom
Páfoszi erőd
A páfoszi erőd a városi kikötő nyugati végén található.
Megnézni Mamlúk és Páfoszi erőd
Tisza Kálmán
Borosjenői Tisza Kálmán (Nagyvárad, 1830. december 16. – Budapest, 1902. március 23.), a Tisza családból való magyar nagybirtokos, politikus, a Képviselőház alelnöke, előbb magyar belügyminiszter a Wenckheim-kormányban, majd a Magyar Királyság miniszterelnöke (ideiglenesen felváltva belügyminiszter, pénzügyminiszter és a király személye körüli miniszter is) 1875-től 1890-ig.
Megnézni Mamlúk és Tisza Kálmán
18. század
Évtizedek: 1700-as évek 1710-es évek 1720-as évek 1730-as évek 1740-es évek 1750-es évek 1760-as évek 1770-es évek 1780-as évek 1790-es évek A 18.
Megnézni Mamlúk és 18. század