Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
40 kapcsolatok: A fajok tudományos neve, A földrajzi nevek helyesírása, A magyar hangrendszer bővüléseinek listája, A magyar helyesírás szabályai, A magyar nyelv történeti korszakai, Aposztróf, Az értelemtükrözés elve, Ø, Betű, Egyszerűsítő írásmód, Elválasztás (nyelvészet), Földrajzi köznév, Fonematikus helyesírás, Gondolatjel és nagykötőjel, Hagyományos írásmód, Halálozások 2008-ban, Három pont, Helyesírás, Helyesírás (Osiris), Imre Samu, Ingadozó kiejtésű és a kiejtéstől eltérő írásmódú magyar köznevek listája, Jövevényszó, Kötőjel, Kötőjel (magyar helyesírás), Keleti nevek magyar helyesírása, Kettőspont, Kniezsa István, Krajcár, Magyar ábécé, Magyar írás (egyértelműsítő lap), Magyar írások, Magyar magánhangzók, Mozgószabály, Nagy J. Béla országos helyesírási verseny, Pont (írásjel), Rohonci kódex, Simonyi Zsigmond helyesírási verseny, Sylvester János, Szamogit nyelv, Szóelemző írásmód.
A fajok tudományos neve
A biológiában a fajok mindegyike tudományos nevet visel, amelyet latin névnek, illetve rendszertani névnek is szoktak nevezni.
Új!!: Magyar helyesírás és A fajok tudományos neve · Többet látni »
A földrajzi nevek helyesírása
A földrajzi nevek helyesírása a tulajdonnevek helyesírásán belül különálló, nagyobb csoportot képez a típusaik változatossága miatt.
Új!!: Magyar helyesírás és A földrajzi nevek helyesírása · Többet látni »
A magyar hangrendszer bővüléseinek listája
E táblázat a magyar nyelv azon hangjait sorolja fel, melyek az ősmagyar nyelvben még nem léteztek, és az idők folyamán jelentek meg a nyelvben.
Új!!: Magyar helyesírás és A magyar hangrendszer bővüléseinek listája · Többet látni »
A magyar helyesírás szabályai
A magyar helyesírás szabályai a Magyar Tudományos Akadémia által kiadott kötet (AkH., szabályzat és szójegyzék), amely a magyar helyesírást szabályozza.
Új!!: Magyar helyesírás és A magyar helyesírás szabályai · Többet látni »
A magyar nyelv történeti korszakai
Más nyelvi hatások a magyar nyelvre a magyarok vándorlása során A magyar nyelv történeti korszakai az ősmagyar kor (i. e. 1000–i. sz. 896), az ómagyar kor (896–1526), a középmagyar kor (1526–1772), az újmagyar kor (1772–1920) és az újabb magyar kor (1920 óta).
Új!!: Magyar helyesírás és A magyar nyelv történeti korszakai · Többet látni »
Aposztróf
Az aposztróf vagy hiányjel (’) legtöbbször a szórészek, betűk elhagyását jelölő írásjel.
Új!!: Magyar helyesírás és Aposztróf · Többet látni »
Az értelemtükrözés elve
Az értelemtükrözés elve a magyar helyesírás egy fontos elve (l.), bár nem számítják a négy alapelv közé.
Új!!: Magyar helyesírás és Az értelemtükrözés elve · Többet látni »
Ø
Az Ø (kisbetűs alakjában: ø) a dán, a norvég, a feröeri és a déli számi egyik betűje.
Új!!: Magyar helyesírás és Ø · Többet látni »
Betű
Betűk A betű a beszéd közben használt egyes hangok írott vagy nyomtatott jele.
Új!!: Magyar helyesírás és Betű · Többet látni »
Egyszerűsítő írásmód
Az egyszerűsítő írásmód a magyar helyesírás négy alapelvének egyike.
Új!!: Magyar helyesírás és Egyszerűsítő írásmód · Többet látni »
Elválasztás (nyelvészet)
Az elválasztás nyelvi értelemben azt jelenti, ha egy szót nyomtatott szövegben – rendszerint sor végén – megszakítunk.
Új!!: Magyar helyesírás és Elválasztás (nyelvészet) · Többet látni »
Földrajzi köznév
A földrajzi köznév a magyar nyelv földrajzi neveinek helyesírásában használt nyelvészeti fogalom.
Új!!: Magyar helyesírás és Földrajzi köznév · Többet látni »
Fonematikus helyesírás
A fonematikus helyesírás, más néven fonémikus vagy hangjelölő írásmód azt jelenti, hogy a szöveget úgy írjuk le, ahogy kimondjuk, más szóval olyan írásrendszer, amely minden fonémára egy betűt vagy betűkapcsolatot alkalmaz, és mindegyik betű vagy betűkapcsolat egy adott fonémát jelöl.
Új!!: Magyar helyesírás és Fonematikus helyesírás · Többet látni »
Gondolatjel és nagykötőjel
A nagykötőjel és a gondolatjel (jelük: –, a magyarban szokásos hosszal a szaknyelvben félkvirtmínusz) a kötőjelnél nagyjából kétszer hosszabb, vízszintes vonal.
Új!!: Magyar helyesírás és Gondolatjel és nagykötőjel · Többet látni »
Hagyományos írásmód
A hagyományos írásmód a magyar helyesírás négy alapelvének egyike.
Új!!: Magyar helyesírás és Hagyományos írásmód · Többet látni »
Halálozások 2008-ban
Ez a szócikk a 2008-as évben elhunyt nevezetes személyeket sorolja fel.
Új!!: Magyar helyesírás és Halálozások 2008-ban · Többet látni »
Három pont
A három pont vagy hármaspont (…) egy írásjel.
Új!!: Magyar helyesírás és Három pont · Többet látni »
Helyesírás
A nyelvészetben a helyesírás (idegen szóval ortográfia Bussmann 1998, 845–846. o.Dubois 2002, 337–338. o.Kálmán – Trón 2007, 13. o.Bidu-Vrănceanu 1997, 343. o.Constantinescu-Dobridor 1998, ’helyesírás’ szócikk. A helyesírás, mint a sztenderd nyelvváltozat általában, tudatos emberi alkotás.Nádasdy 2006, 668–673. o. Előbb többféle írástudók, majd nyelvészek dolgozták ki nemcsak nyelvészeti, hanem társadalmi és kulturális alkotásként,Barić 1997, p.65–66. o. és szabályzatokban, szótárakban, tankönyvekben és egyéb munkákban rögzítették. A nyelvközösség azon természetes igényének felel meg, hogy közös viszonyítási alapja legyen nyelve írásának. A nyelv valóságára alapszik, de ugyanakkor többféle nyelven kívüli, kulturális, vallási, politikai, történelmi tényezőkre is. Arra törekszik, hogy a lehető legegységesebb szabályokat alkosson, de nem teheti egyetlen elv alapján, hanem arra kényszerül, hogy több elvet alkalmazzon, amelyek ellentmondanak egymásnak. Ezért a szabályai nem felelnek meg teljesen a valóságosan beszélt nyelvnek, hanem konvencionálisak. Ugyanakkor, mivel a nyelv folyton változik, a helyesírás elmarad tőle. Ez különösen nyilvánvaló a hosszú kulturális hagyománnyal rendelkező nyelvek esetében, mint amilyenek az angol, a francia, a német, a görög, az ír vagy a tibeti. Egyes nyelvészek szerint jellegzetességei miatt a helyesírás nem tekinthető tudományosnak, mivel nem azzal foglalkozik, ami van, mint a tudomány, hanem azzal, aminek alkotói szerint lennie kéne.
Új!!: Magyar helyesírás és Helyesírás · Többet látni »
Helyesírás (Osiris)
A Helyesírás az Osiris Kiadó 2004-ben (majd kisebb javításokkal 2005-ben és 2006-ban) megjelent kézikönyve a magyar helyesírásról, A Magyar Nyelv Kézikönyvtára című tízrészes sorozat első kötete. jobb.
Új!!: Magyar helyesírás és Helyesírás (Osiris) · Többet látni »
Imre Samu
Imre Samu (Felsőőr, 1917. október 31. – Budapest, 1990. november 6.) állami díjas nyelvész, nyelvjáráskutató, a nyelvtudományok kandidátusa (1956), majd doktora (1969).
Új!!: Magyar helyesírás és Imre Samu · Többet látni »
Ingadozó kiejtésű és a kiejtéstől eltérő írásmódú magyar köznevek listája
Ez a cikk a (köznyelvi) kiejtéstől eltérő írásmódú, ill.
Új!!: Magyar helyesírás és Ingadozó kiejtésű és a kiejtéstől eltérő írásmódú magyar köznevek listája · Többet látni »
Jövevényszó
A jövevényszó a nyelvi kölcsönzés egyik tárgya, olyan szó, amely más nyelvből került egy nyelvbe, s abban elterjedt és meghonosodott.
Új!!: Magyar helyesírás és Jövevényszó · Többet látni »
Kötőjel
A kötőjel (-) olyan írásjel, mely a magyar nyelvben általában az egybeírásnál lazább, de a különírásnál szorosabb kapcsolatot jelöl.
Új!!: Magyar helyesírás és Kötőjel · Többet látni »
Kötőjel (magyar helyesírás)
Ez a szócikk a kötőjelnek a magyar helyesírásban való szerepét ismerteti.
Új!!: Magyar helyesírás és Kötőjel (magyar helyesírás) · Többet látni »
Keleti nevek magyar helyesírása
A Keleti nevek magyar helyesírása a magyar helyesírásnak az élő és kihalt keleti nyelvek átírását részletesen tárgyaló kötete.
Új!!: Magyar helyesírás és Keleti nevek magyar helyesírása · Többet látni »
Kettőspont
A kettőspont egy írásjel.
Új!!: Magyar helyesírás és Kettőspont · Többet látni »
Kniezsa István
Kniezsa István (Trsztena, 1898. december 1. – Budapest, 1965. március 15.) Kossuth-díjas nyelvész, nyelvtörténész, szlavista, a Magyar Tudományos Akadémia levelező (1939), majd rendes (1947) tagja.
Új!!: Magyar helyesírás és Kniezsa István · Többet látni »
Krajcár
Tiroli garas 1280-ból, a krajcár névadója 1868-as egykrajcáros érme 18–19. századi osztrák krajcárérmék A krajcár (korabeli magyar helyesírással krajczár, németül Kreuzer, latinul cruciferus) kis értékű ezüst- és rézpénz, amit az Osztrák Császárságban, Svájc német nyelvű kantonjaiban és a délnémet államokban használtak a 16–19.
Új!!: Magyar helyesírás és Krajcár · Többet látni »
Magyar ábécé
A nyomtatott magyar ábécé. A magyar ábécé a magyar nyelv írására használatos ábécé, amely 40 latin betűből áll: A, Á, B, C, Cs, D, Dz, Dzs, E, É, F, G, Gy, H, I, Í, J, K, L, Ly, M, N, Ny, O, Ó, Ö, Ő, P, R, S, Sz, T, Ty, U, Ú, Ü, Ű, V, Z, Zs Ismeretes továbbá az úgynevezett kiterjesztett magyar ábécé is, amely 44 betűs, mivel tartalmazza a Q, W, X, Y betűket is – melyek a magyar nyelvben családnevektől és idegen szavaktól eltekintve nem szerepelnek: A, Á, B, C, Cs, D, Dz, Dzs, E, É, F, G, Gy, H, I, Í, J, K, L, Ly, M, N, Ny, O, Ó, Ö, Ő, P, Q, R, S, Sz, T, Ty, U, Ú, Ü, Ű, V, W, X, Y, Z, Zs Mondat elején és tulajdonnevekben a két- és háromjegyű betűknek mindig csak az első eleme lesz nagybetűs (mozaikszókban viszont mindegyik elemük nagybetűs, ahogy természetesen végig nagybetűs szövegben is az).
Új!!: Magyar helyesírás és Magyar ábécé · Többet látni »
Magyar írás (egyértelműsítő lap)
A magyar írás a következőket jelentheti.
Új!!: Magyar helyesírás és Magyar írás (egyértelműsítő lap) · Többet látni »
Magyar írások
A magyar írások egyrészt a magyar helyesírás szabályai szerint a magyar nyelvű szövegek lejegyzésére szolgáló magyar ábécével írt magyar írás, másrészt különböző, elsősoran a középkorban használt, részben ma is élő rovásírások.
Új!!: Magyar helyesírás és Magyar írások · Többet látni »
Magyar magánhangzók
A magyar nyelvben használt magánhangzók száma 14 – ezek azok a hangok, amelyeket a magyar helyesírás lejegyez.
Új!!: Magyar helyesírás és Magyar magánhangzók · Többet látni »
Mozgószabály
A mozgószabály a magyar helyesírás egyik szabálycsoportja.
Új!!: Magyar helyesírás és Mozgószabály · Többet látni »
Nagy J. Béla országos helyesírási verseny
A Nagy J. Béla országos helyesírási verseny (olykor pedagógusjelöltek Nagy J. Béla országos helyesírási versenye) felsőoktatási intézmények hallgatóinak helyesírási versenye, amelyre Magyarország, valamint a Kárpát-medence más egyetemei, főiskolái neveznek be egy-egy hallgatót (az egyes intézmények saját versenyének győztesét, összesen mintegy két tucat diákot).
Új!!: Magyar helyesírás és Nagy J. Béla országos helyesírási verseny · Többet látni »
Pont (írásjel)
A pont (.) mondatvégi írásjel, a kijelentő mondat végét jelzi a magyar (és számos más) nyelvben.
Új!!: Magyar helyesírás és Pont (írásjel) · Többet látni »
Rohonci kódex
A Rohonci kódex egy ismeretlen betűkkel és ismeretlen nyelven írt kéziratos kódex.
Új!!: Magyar helyesírás és Rohonci kódex · Többet látni »
Simonyi Zsigmond helyesírási verseny
A Magyar Nyelvtudományi Társaság – az Eötvös Loránd Tudományegyetem Magyar Nyelvtudományi és Finnugor Intézetének támogatásával – Kárpát-medencei helyesírási versenyt hirdet 1997 óta a Magyarországon, valamint a határon túli magyarlakta területeken tanuló általános iskolai 5–8.
Új!!: Magyar helyesírás és Simonyi Zsigmond helyesírási verseny · Többet látni »
Sylvester János
''Ulj Testamentũ Mag'ar ńelveñ mell'et az Goͤroͤg és Diak ńelvboͤl vijonnan fordijtank az Mag'ar nipnek Kereßt'en huͤtben valo ippuͤliſire'' címmel (Újsziget, 1541)A Magyarországon nyomtatott első magyar nyelvű könyv, amit Sylvester János fordított görög és latin nyelvről magyarra, Sárvár-Újsziget, 1541, Nádasdy-Sylvester nyomda, Joannes Strutius és Abádi Benedek. A piros-fekete nyomású szöveggel (Sylv06). Nemcsak a címlap nagybetűi, hanem a címsorok, fejezetcímek is mind fából, egyedileg vannak metszve. (RMNy 49) Sylvester János (kevésbé ismert nevén Erdősi János) (Szinérváralja, 1504 körül – ?, 1551 után) humanista tudós, bibliafordító, a magyar esszéirodalom megteremtője.
Új!!: Magyar helyesírás és Sylvester János · Többet látni »
Szamogit nyelv
A szamogit nyelv (szamogitül: žemaitiu kalba, litvánul: žemaičių kalba) avagy szamogit nyelvjárás (szamogitül: žemaitiu tarmie, litvánul: žemaičių tarmė) a litván nyelv egy, az ország északnyugati területein használt nyelvjárása, amelyet körülbelül 500 000-en beszélnek.
Új!!: Magyar helyesírás és Szamogit nyelv · Többet látni »
Szóelemző írásmód
A szóelemző írásmód (más néven etimologikus írásmód) a magyar helyesírás négy alapelvének egyike.
Új!!: Magyar helyesírás és Szóelemző írásmód · Többet látni »
Átirányítja itt:
Mai magyar helyesírás, Régi magyar helyesírás.
