Tartalomjegyzék
53 kapcsolatok: A Debreceni Református Kollégium nevezetes diákjainak és tanárainak listája, A Margit-sziget története, Aranka György (író), Aszalai János, Baróti Szabó Dávid, Batthyány Tódor, Beliczay Jónás (lelkész), Benkő József (teológus), Benke Mihály, Csenkeszfai Poóts András, Csokonai Vitéz Mihály, Erdődy Lajos (költő), Eszter, Forray András (alispán), Gyarmathi Sámuel, Hajnóczy József (jogász), Híres győriek listája, Január 1., Kalmár György (nyelvész), Kerekes Sámuel, Lánc, lánc, eszterlánc, Magyar Hírmondó (egyértelműsítő lap), Magyar időszaki lapok a 18. században, Magyar időszaki lapok a 19. században, Magyar Kurír (1786–1834), Magyar Múzsa (egyértelműsítő lap), Magyar sajtótörténet, Márton József (nyelvész), Molnár János (jezsuita tanár, 1728–1804), Nagyszentmiklós, Nova Posoniensia, Nyúzóvölgyi vérengzés, Országgyűlési Könyvtár, Patzkó Ferenc Ágoston, Perlaki Dávid, Pikkó herceg és Jutka Perzsi, Pozsony, Pozsony történelme, Rát Mátyás, Révai Miklós, Szabó Dávid (nyelvújító), Szacsvay Sándor, Szemere Pál (költő), Takáts József (főjegyző), Tállyai Dániel, Teleki–Bolyai Könyvtár, Uránia (folyóirat), Valla Jácint, Zsidanics István, 1780 az irodalomban, ... Bővíteni index (3 több) »
A Debreceni Református Kollégium nevezetes diákjainak és tanárainak listája
Ady Endre Arany János Bay Zoltán Csokonai Vitéz Mihály Irinyi János Kölcsey Ferenc Latabár Endre Móricz Zsigmond Szabolcska Mihály Szőnyi Pál szegedi és borosjenői gróf Tisza István (dr., Dr.) borosjenői és szegedi Tisza Kálmán borosjenői és szegedi gróf Tisza Lajos Veres Győző.
Megnézni Magyar Hírmondó és A Debreceni Református Kollégium nevezetes diákjainak és tanárainak listája
A Margit-sziget története
A Margit-sziget részletes térképe 1928-ból, amely a sziget sétányainak szerkezetét és intézményeinek elhelyezkedését emeli ki Árpád-házi Szent Margit, a sziget névadója A Margit-sziget a Duna egyik szigete Budapest területén.
Megnézni Magyar Hírmondó és A Margit-sziget története
Aranka György (író)
Aranka György (Szék, 1737. szeptember 15. – Marosvásárhely, 1817. március 11.) magyar művelődésszervező, történész, író, költő, filozófus, esztéta.
Megnézni Magyar Hírmondó és Aranka György (író)
Aszalai János
Aszalai János (egyes forrásokban Aszalay, eredeti nevén Szabó János; Aszaló, 1769. január 25. – Graz, 1796. október 12.) magyar író, műfordító, tanító és nevelő.
Megnézni Magyar Hírmondó és Aszalai János
Baróti Szabó Dávid
Baróti Szabó Dávid (Barót, 1739. április 10. – Virt, 1819. november 22.) magyar költő és nyelvújító, jezsuita, később világi pap és tanár.
Megnézni Magyar Hírmondó és Baróti Szabó Dávid
Batthyány Tódor
Németújvári gróf Batthyány Tódor Ferenc Xavér Emmerik Félix János Nepomuk (Rohonc ?, 1729. október 15. – Bécs, 1812. június 18.) birodalmi gróf, császári és királyi titkos belső tanácsos, hajóépítő mérnök.
Megnézni Magyar Hírmondó és Batthyány Tódor
Beliczay Jónás (lelkész)
Beliczay Jónás (Bellicz Jónás) (Kocs, 1764. november 10. – Kemeneshőgyész, 1845. december 19.) evangélikus lelkész.
Megnézni Magyar Hírmondó és Beliczay Jónás (lelkész)
Benkő József (teológus)
Középajtai és árkosi Benkő József (Bardoc, 1740. december 20. – Középajta, 1814. december 28.) református lelkész, teológus, botanikus, történetíró és nyelvész.
Megnézni Magyar Hírmondó és Benkő József (teológus)
Benke Mihály
Benke Mihály (Kézdioroszfalu, 1757 körül – 1817) főiskolai tanár.
Megnézni Magyar Hírmondó és Benke Mihály
Csenkeszfai Poóts András
Csenkeszfai Poóts András (Edelény, 1740. vagy 1747. december 31. – Ungvár, 1812.) költő, református lelkész.
Megnézni Magyar Hírmondó és Csenkeszfai Poóts András
Csokonai Vitéz Mihály
Csokonai Vitéz Mihály (Debrecen, 1773. november 17. – Debrecen, 1805. január 28.) a magyar felvilágosodáskori irodalom egyik legjelentősebb költője.
Megnézni Magyar Hírmondó és Csokonai Vitéz Mihály
Erdődy Lajos (költő)
Erdődy Lajos (diószegi) (18. század – 19. század?) főbíró, költő.
Megnézni Magyar Hírmondó és Erdődy Lajos (költő)
Eszter
Az EszterA Nyelvtudományi Intézet által anyakönyvezhetőnek minősített név perzsa eredetű női név, a jelentése csillag.
Megnézni Magyar Hírmondó és Eszter
Forray András (alispán)
Soborsini Forray András, Forrai Endre (1718 körül – 1788. december 10.) valódi belső titkos tanácsos, alispán, a Szent István-rend kiskeresztese.
Megnézni Magyar Hírmondó és Forray András (alispán)
Gyarmathi Sámuel
Gyarmathi Sámuel (Kolozsvár, 1751. július 15. – Kolozsvár, 1830. március 4.) orvos, nyelvész.
Megnézni Magyar Hírmondó és Gyarmathi Sámuel
Hajnóczy József (jogász)
A magyar jakobinusok kivégzése a budai Generális-kaszálón (a mai Vérmezőn) 1795. május 20-án Hajnóczy József Krizosztomusz (Modor, 1750. május 3. – Buda, 1795. május 20.) alispán, ügyvéd, királyi tanácsos, kamarai főtitkár, író.
Megnézni Magyar Hírmondó és Hajnóczy József (jogász)
Híres győriek listája
* Adler Mihály (19. század) piarista tanár, amerikai szabadságharcos itt született.
Megnézni Magyar Hírmondó és Híres győriek listája
Január 1.
ausztráliai Sydney-ben Gyakran újév napjának is nevezik.
Megnézni Magyar Hírmondó és Január 1.
Kalmár György (nyelvész)
Kalmár György (Tapolcafő (Veszprém megye), 1726. – 1782. szeptember 4. után) nyelvész, költő, orientalista.
Megnézni Magyar Hírmondó és Kalmár György (nyelvész)
Kerekes Sámuel
Kerekes Sámuel, (Miskolczi Kerekes Sámuel) (Kiskunhalas, 1757 k. – Bécs, 1800. augusztus 27.) az első magyar hírlapírók egyike.
Megnézni Magyar Hírmondó és Kerekes Sámuel
Lánc, lánc, eszterlánc
Lánc, lánc, eszterlánc. Sárközi kislányok játéka. A Lánc, lánc, eszterlánc egy nagyon régi gyermekdal.
Megnézni Magyar Hírmondó és Lánc, lánc, eszterlánc
Magyar Hírmondó (egyértelműsítő lap)
*Magyar Hírmondó, az első magyar nyelvű hírlap (1780–1788).
Megnézni Magyar Hírmondó és Magyar Hírmondó (egyértelműsítő lap)
Magyar időszaki lapok a 18. században
A régi magyar időszaki lapok közé tartoznak a 18. század végéig Magyarországon (bármely nyelven) megjelenő, illetve a Magyarországon kívül magyar nyelven megjelenő vagy magyar témájú időszaki lapok.
Megnézni Magyar Hírmondó és Magyar időszaki lapok a 18. században
Magyar időszaki lapok a 19. században
A 19.
Megnézni Magyar Hírmondó és Magyar időszaki lapok a 19. században
Magyar Kurír (1786–1834)
Az első Magyar Kurír (valójában Magyar Kurir) a Magyar Hírmondó után (1780-1788; 1792-1803) a második magyar nyelvű újság volt, és egyben az első Bécsben megjelent magyar nyelvű lap, amely 1786-tól 1834-ig létezett.
Megnézni Magyar Hírmondó és Magyar Kurír (1786–1834)
Magyar Múzsa (egyértelműsítő lap)
* Magyar Múzsa (1920) irodalmi és művészeti folyóirat.
Megnézni Magyar Hírmondó és Magyar Múzsa (egyértelműsítő lap)
Magyar sajtótörténet
A ''Magyar Hírmondó'' egyik 1780. évi számából A Vasárnapi Ujság beszámolója Jókai Mór temetéséről A magyar sajtótörténet a 18.
Megnézni Magyar Hírmondó és Magyar sajtótörténet
Márton József (nyelvész)
Mándi Márton József (Iszkaszentgyörgy, Fejér vármegye, 1771. március 2. – Bécs, 1840. július 26.) nyelvész, lapszerkesztő; a Magyar Hírmondó és a Magyar Kurír szerkesztője, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja.
Megnézni Magyar Hírmondó és Márton József (nyelvész)
Molnár János (jezsuita tanár, 1728–1804)
Molnár János (Csécsény, Győr vármegye, 1728. június 13. (keresztelték) – Szepesváralja, 1804. február 15.) bölcseleti és teológiai doktor, Jézus-társasági áldozópap és tanár, később apát, költő, író, szerkesztő, a magyar nyelvű ismeretterjesztő irodalom jeles egyénisége.
Megnézni Magyar Hírmondó és Molnár János (jezsuita tanár, 1728–1804)
Nagyszentmiklós
Nagyszentmiklós (– régi helyesírással: Sînnicolau Mare,,, bánsági bolgárul: Smikluš) temes megyei város.
Megnézni Magyar Hírmondó és Nagyszentmiklós
Nova Posoniensia
A Nova Posoniensia magyarországi latin nyelvű hetilap volt 1721 és 1722 között.
Megnézni Magyar Hírmondó és Nova Posoniensia
Nyúzóvölgyi vérengzés
Az egykori kemencei vármegyeháza épülete, ahol fogva tartották a megvádolt romák egy részét A nyúzóvölgyi vérengzés néven ismert eset cigányok elleni tömeges kivégzés volt 1782-ben, amely egy lényegét tekintve kirakatper keretén belül zajlott Hont vármegye akkori székhelyén, Kemencén.
Megnézni Magyar Hírmondó és Nyúzóvölgyi vérengzés
Országgyűlési Könyvtár
Az Országgyűlési Könyvtár (OGYK) az Országgyűlés könyvtára, nyilvános országos jogi szakkönyvtár.
Megnézni Magyar Hírmondó és Országgyűlési Könyvtár
Patzkó Ferenc Ágoston
Patzkó Ferenc Ágoston (névváltozat: Paczkó) (Olmütz, 1732. augusztus 29. – Pozsony, 1799. január 22.) pozsonyi nyomdász, nyomdatulajdonos és lapkiadó.
Megnézni Magyar Hírmondó és Patzkó Ferenc Ágoston
Perlaki Dávid
Perlaki Dávid, Perlaky (Gergelyi, Veszprém megye, 1754. július 19. – Nemesdömölk, 1802. március 9.) evangélikus lelkész, egyházi író, evangélikus esperes, pedagógiai szakíró.
Megnézni Magyar Hírmondó és Perlaki Dávid
Pikkó herceg és Jutka Perzsi
A Pikkó herceg és Jutka Perzsi az első magyar opera.
Megnézni Magyar Hírmondó és Pikkó herceg és Jutka Perzsi
Pozsony
Pozsony ((1919-ig Prešporok), (régiesen Preßburg)) Szlovákia fővárosa és egyben legnagyobb városa.
Megnézni Magyar Hírmondó és Pozsony
Pozsony történelme
Pozsony területén már az újkőkorszakban (neolitikum) is éltek emberek.
Megnézni Magyar Hírmondó és Pozsony történelme
Rát Mátyás
Rát Mátyás, egyes forrásokban Ráth (Győr, 1749. április 13. – Győr, 1810. február 5.) evangélikus lelkész, nyelvészeti író, az első magyar nyelvű hírlap szerkesztője.
Megnézni Magyar Hírmondó és Rát Mátyás
Révai Miklós
Révai Mátyás Miklós János (Német-Nagy-Szent-Miklós, 1750. február 24. – Pest, 1807. április 1.) piarista szerzetes, nyelvész, egyetemi tanár, a magyar történeti nyelvészet megalapítója.
Megnézni Magyar Hírmondó és Révai Miklós
Szabó Dávid (nyelvújító)
Barczafalvi Szabó Dávid (Bodrogkeresztúr, 1752. – Sárospatak, 1828. március 20.) magyar tanár, író, nyelvújító, műfordító, lapszerkesztő.
Megnézni Magyar Hírmondó és Szabó Dávid (nyelvújító)
Szacsvay Sándor
esztelneki Szacsvay Sándor (Marosvécs, 1752 – Kolozsvár, 1815. május 15.) magyar újságíró.
Megnézni Magyar Hírmondó és Szacsvay Sándor
Szemere Pál (költő)
Szemerei Szemere Pál (Pécel, 1785. február 19. – Pécel, 1861. március 14.) magyar költő, író, a Magyar Tudományos Akadémia és a Kisfaludy Társaság tagja.
Megnézni Magyar Hírmondó és Szemere Pál (költő)
Takáts József (főjegyző)
Takáts József (1767-1821) költő és író emléktáblája. - Zala megye, Keszthely Péteri és téti Takáts József, gyakran: Péteri Takáts József (Keszthely, 1767. március 18. – Győr, 1821.
Megnézni Magyar Hírmondó és Takáts József (főjegyző)
Tállyai Dániel
Tállyai Dániel (Lőcse, 1760. január 4. – Pozsony, 1816. április 25.) lapszerkesztő, a Pressburger Zeitung és a pozsonyi Magyar Hírmondó szerkesztője.
Megnézni Magyar Hírmondó és Tállyai Dániel
Teleki–Bolyai Könyvtár
A Teleki Téka épülete A téka belseje A Teleki–Bolyai Könyvtár vagy közismert nevén Teleki Téka Marosvásárhely egyik legjelentősebb kulturális öröksége.
Megnézni Magyar Hírmondó és Teleki–Bolyai Könyvtár
Uránia (folyóirat)
Az Uránia a felvilágosodás kori magyar irodalom utolsó és legkevesebb időt megért folyóirata volt.
Megnézni Magyar Hírmondó és Uránia (folyóirat)
Valla Jácint
Valla Jácint (1774-ig Forgáts) (Korpona, 1752. május 10. – Rózsahegy, 1814. január 9.) bölcseleti doktor, piarista áldozópap és teológiai tanár.
Megnézni Magyar Hírmondó és Valla Jácint
Zsidanics István
Zsidanics István János (Zidanics, Zidanich, Magyaróvár, 1671. június 23.– Magyaróvár, 1736. november 6.) a magyaróvári harmincadhivatal vezetője, Moson vármegye főadószedője, a magyaróvári piarista gimnázium alapítója.
Megnézni Magyar Hírmondó és Zsidanics István
1780 az irodalomban
Az 1780.
Megnézni Magyar Hírmondó és 1780 az irodalomban
1786 az irodalomban
Az 1786.
Megnézni Magyar Hírmondó és 1786 az irodalomban
1787 az irodalomban
Az 1787.
Megnézni Magyar Hírmondó és 1787 az irodalomban
18. század
Évtizedek: 1700-as évek 1710-es évek 1720-as évek 1730-as évek 1740-es évek 1750-es évek 1760-as évek 1770-es évek 1780-as évek 1790-es évek A 18.
Megnézni Magyar Hírmondó és 18. század