Logo
Uniópédia
Kommunikáció
Szerezd meg: Google Play
Új! Töltse Uniópédia az Android™ készülék!
Ingyenes
Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
 

Lützeni csata (1632)

Index Lützeni csata (1632)

A lützeni csata a harmincéves háború egyik döntő csatája volt, melyben a jobban felszerelt és lelkesebb svéd csapatok uralkodójuk elvesztésének ellenére legyőzték a Wallenstein vezette császári hadsereget.

24 kapcsolatok: A harmincéves háború nagyobb csatái, Albrecht von Wallenstein, Axel Gustafsson Oxenstierna, Az első Lengyel Köztársaság, a felvirágzás kora (1572–1697), Breitenfeldi csata (1631), Gottfried Heinrich zu Pappenheim, Hadtörténeti Múzeum (Bécs), Harmincéves háború, Heinrich Matthias von Thurn, II. Ferdinánd magyar király, II. Gusztáv Adolf svéd király, III. Zsigmond lengyel király, Krisztina svéd királynő, Lützeni csata (1813), Lützeni csata (egyértelműsítő lap), Livrustkammaren, Németország történelme, Nördlingeni csata, Ottavio Piccolomini, Raimondo Montecuccoli, Svéd–lengyel háború (1617–29), Svédország uralkodóinak listája, VIII. Orbán pápa, 17. század.

A harmincéves háború nagyobb csatái

1618 és 1648 között vívták Európában a hadjáratoknak azt a bonyolult sorozatát, amelyet együttesen harmincéves háborúként ismerünk.

Új!!: Lützeni csata (1632) és A harmincéves háború nagyobb csatái · Többet látni »

Albrecht von Wallenstein

Wallenstein halála Albrecht Wenzel Eusebius von Wallenstein (Hermanitz an der Elbe, 1583. szeptember 24. – Eger, 1634. február 25.) cseh katona, majd német-római császári hadvezér a harmincéves háború idején.

Új!!: Lützeni csata (1632) és Albrecht von Wallenstein · Többet látni »

Axel Gustafsson Oxenstierna

Axel Gustafsson Oxenstierna 1626-ban Jacob Heinrich Elbfas korabeli festményén Axel Gustafsson Oxenstierna, 1645-től Södermöre grófja (Fånö, 1583. június 16. – Stockholm, 1654. augusztus 28.) svéd politikus, diplomata.

Új!!: Lützeni csata (1632) és Axel Gustafsson Oxenstierna · Többet látni »

Az első Lengyel Köztársaság, a felvirágzás kora (1572–1697)

Lengyelország történelmében 1572 és 1697 között zajlott az a több mint százhúsz éves időszak, ami az első Lengyel Köztársaság felvirágzásának korát jelentette.

Új!!: Lützeni csata (1632) és Az első Lengyel Köztársaság, a felvirágzás kora (1572–1697) · Többet látni »

Breitenfeldi csata (1631)

A breitenfeldi csata a harmincéves háború egyik nagy csatája volt, melyben a Gusztáv Adolf vezette svédek döntő győzelmet arattak a Tilly gróf vezette császári, illetve liga csapatok felett.

Új!!: Lützeni csata (1632) és Breitenfeldi csata (1631) · Többet látni »

Gottfried Heinrich zu Pappenheim

Gottfried Heinrich zu Pappenheim, gróf, (Treuchtlingen, 1594. május 29. – Lipcse, 1632. november 17.) német katonatiszt, császári tábornok, a harmincéves háború jelentős hadvezére.

Új!!: Lützeni csata (1632) és Gottfried Heinrich zu Pappenheim · Többet látni »

Hadtörténeti Múzeum (Bécs)

A bécsi Hadtörténeti Múzeum (Heeresgeschichtliches Museum – Militärhistorisches Institut, gyakori rövidítéssel HGM) az Osztrák Szövetségi Hadsereg vezető hadtudományi intézete, és a szövetségi honvédelmi és sportminisztérium alárendeltségébe tartozik.

Új!!: Lützeni csata (1632) és Hadtörténeti Múzeum (Bécs) · Többet látni »

Harmincéves háború

A harmincéves háború vagy első harmincéves háború II. Mátyás, II. Ferdinánd és III. Ferdinánd uralkodása alatt (1618–1648) a Habsburgok összes koronatartományára és Közép-Európa jelentős részére kiterjedő háborúk sorozata volt. A 17. század világháborújának is emlegetik, egyike volt a legpusztítóbb konfliktusoknak, Európa minden hatalmát érintette. Becslések szerint a háború folyamán 8–11 millió ember vesztette életét. Ennél nagyobb pusztítást később csak a napóleoni háborúk, még később az első és második világháború és a két világháború közötti időszak (tehát a második harmincéves háború) okozott a kontinensen. Bár az összecsapásokat sokan vallásháborúként, a katolikusok és protestánsok ellentéteként határoztak meg, a háború fő törésvonalai a Német-római Birodalmon belül a megerősödésre törekvő császári hatalom és az abszolutizmussal szembeszálló választófejedelmek között húzódtak, míg az európai hegemóniáért a Habsburgok és a Bourbon-dinasztia vetélkedtek. A harmincéves háború évszázadokra állandósította a Német-római Birodalom politikai és területi megosztottságát. Míg a spanyol örökösödési háborúig a Francia Királyság vált Európa legerősebb katonai hatalmává, a 17. század második felére Svédország vált a Baltikum meghatározó tényezőjévé. A háborút záró vesztfáliai békekötés tekinthető a modern, az európai hatalmi egyensúlyra törekvő diplomácia születésének. A háború jelentős anyagi pusztulással és demográfiai veszteségekkel járt, egyes német területek (Brandenburg, Pomeránia, Württemberg) 60–70%-a elnéptelenedett. Mindez a kor hadseregeinek finanszírozási és ellátási módszerével, a civil lakosságra óriási terheket hárító „a háború önmagát táplálja” (bellum se ipsum alet) (idősebb Catónak tulajdonított mondás) szellemével magyarázható. A harmincéves háború hosszú távú eredményei közé sorolható, hogy a növekvő számú zsoldosseregek költségei kikényszerítették azokat az adminisztratív és pénzügyi változtatásokat, melyek Európa-szerte az abszolutisztikus rendszerek és a békeidőben is fenntartott, reguláris hadseregek létrejöttéhez vezettek. A háborúval járó taktikai változások és a korábbinál nagyobb létszámú seregek létrejötte hozzájárult a hadügyi forradalomból kimaradó Oszmán Birodalom 17. század végi legyőzéséhez. Az 1914–1945 közötti időszakot egyesek a „második harmincéves háború” időszakának nevezik. Már 1946-ban Charles de Gaulle úgy nyilatkozott: „A mi győzelmünkkel végződött harmincéves háború drámája számos váratlan eseményt foglalt magában”. Erről a teóriáról írt Sigmund Neumann könyvében, szerinte az első harmincéves háborúhoz hasonlóan a 20. század eleji nagy háború is több kisebb konfliktus eredménye.

Új!!: Lützeni csata (1632) és Harmincéves háború · Többet látni »

Heinrich Matthias von Thurn

Heinrich Matthias von Thurn arcképe Heinrich Matthias von Thurn, magyarosan Thurn Mátyás Henrik vagy egyszerűen Thurn Mátyás, csehül Jindřich Matyáš Thurn (1567. február 24. – 1640. január 28.) a harmincéves háborúban fontos szerepet játszó cseh gróf.

Új!!: Lützeni csata (1632) és Heinrich Matthias von Thurn · Többet látni »

II. Ferdinánd magyar király

II.

Új!!: Lützeni csata (1632) és II. Ferdinánd magyar király · Többet látni »

II. Gusztáv Adolf svéd király

II.

Új!!: Lützeni csata (1632) és II. Gusztáv Adolf svéd király · Többet látni »

III. Zsigmond lengyel király

Vasa Zsigmond (Mariefred, 1566. június 20. – Varsó, 1632. április 30.), a Vasa-házból származó svéd királyi herceg, aki III.

Új!!: Lützeni csata (1632) és III. Zsigmond lengyel király · Többet látni »

Krisztina svéd királynő

Krisztina (1626. december 8., Stockholm – 1689. április 19., Róma) Svédország királynője 1632-től 1654-ig.

Új!!: Lützeni csata (1632) és Krisztina svéd királynő · Többet látni »

Lützeni csata (1813)

A lützeni csatában 1813.

Új!!: Lützeni csata (1632) és Lützeni csata (1813) · Többet látni »

Lützeni csata (egyértelműsítő lap)

* Lützeni csata (1632) – harmincéves háború.

Új!!: Lützeni csata (1632) és Lützeni csata (egyértelműsítő lap) · Többet látni »

Livrustkammaren

A Livrustkammaren azaz a svéd Királyi Fegyvertár múzeuma a stockholmi királyi palota alagsorában található.

Új!!: Lützeni csata (1632) és Livrustkammaren · Többet látni »

Németország történelme

Németország történelme az őskőkori időkre nyúlik vissza; területén találták meg a neandervölgyi ember ősének tekintett heidelbergi ember első leleteit.

Új!!: Lützeni csata (1632) és Németország történelme · Többet látni »

Nördlingeni csata

Az 1634-ben lezajlott nördlingeni csata a harmincéves háború egyik nagy ütközete volt, melyben a létszámfölényben lévő Habsburg csapatok döntő győzelmet arattak a svéd–protestáns erők felett.

Új!!: Lützeni csata (1632) és Nördlingeni csata · Többet látni »

Ottavio Piccolomini

Ottavio Piccolomini teljes nevén Ottavio Piccolomini Pieri d’Aragona, németes formában Octavio Piccolomini (Firenze, 1599. november 11. – Bécs, 1656. augusztus 10.), itáliai főnemes, a Máltai lovagrend tagja, a német-római császári haderő tábornoka, a harmincéves háború jelentős hadvezére a Habsburg-ház szolgálatában.

Új!!: Lützeni csata (1632) és Ottavio Piccolomini · Többet látni »

Raimondo Montecuccoli

Gróf Raimondo Montecuccoli (Modena, 1609. február 21. – Linz, 1680. október 16.) olasz származású német-római császári hadvezér, hadtudós.

Új!!: Lützeni csata (1632) és Raimondo Montecuccoli · Többet látni »

Svéd–lengyel háború (1617–29)

Svéd-lengyel háború, 1617-29: Ebben a háborúban Svédország már sikerrel felülkerekedett lengyel vetélytársain, s győzelme biztosította, hogy beavatkozzék a harmincéves háborúba.

Új!!: Lützeni csata (1632) és Svéd–lengyel háború (1617–29) · Többet látni »

Svédország uralkodóinak listája

Az alábbi táblázat Svédország uralkodóinak sorát tartalmazza.

Új!!: Lützeni csata (1632) és Svédország uralkodóinak listája · Többet látni »

VIII. Orbán pápa

VIII.

Új!!: Lützeni csata (1632) és VIII. Orbán pápa · Többet látni »

17. század

A 17.

Új!!: Lützeni csata (1632) és 17. század · Többet látni »

KimenőBeérkező
Hé! Mi vagyunk a Facebook-on most! »