Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
123 kapcsolatok: A hét vezér, A Kárpát-medence története a honfoglalásig, A kettős honfoglalás elmélete, A kiátkozott, A magyar őstörténet írott forrásai, A magyar történetírás, A székelyek eredete (Kristó Gyula), Aba nemzetség, Alcsútdoboz, Attila hun király, Avar Kaganátus, Aynard vára, Az Árpád-ház eredetmondái, Ákos mester, Álmos vezér, Árpád magyar fejedelem, Örs vezér, Örsújfalu, Bajót, Balog nemzetség, Bársonyos (település), Becsegergely nemzetség, Blakok, Bogátradvány nembeli Ipoch, Bogátradvány nemzetség, Boldog Buzád, Budai krónika, Bulcsú harka, Címerleírás, Csaba királyfi, Csákvár, Császár Mihály, Csodaszarvas, Dentumoger, Domanovszky Sándor, Előd vezér, Erdélyi László Gyula, Forrástan, Gesta Hungarorum, Gesta Hunnorum et Hungarorum, Gutkeled nembeli Apaj, Gutkeled nemzetség, Gyalu vezér, Gyula (méltóság), Hahót, Héder nemzetség, Hédervár, Hermann nemzetség, Heves vármegye, Hontpázmány nemzetség, ..., Hun–magyar rokonság, Hunor és Magor, Hvárezm, I. Béla magyar király, I. Károly magyar király, I. Szvatopluk morva fejedelem, II. Géza magyar király, Ján Slota, Jelentős középkori történetírók listája, Justa Grata Honoria, Kalotaszeg, Kaplon nemzetség, Kálizok, Képes krónika, Kórógyi II. János, Középkori magyar irodalom, Kerlés, Keszi (keresztnév), Királyok és Keresztek, Kisfalud (Székesfehérvár), Kocs, Kond vezér, Kopácsy József, Koppány vezér, Krónika (műfaj), Krónikáink és a magyar őstörténet, Lehel kürtje, Magyar írói nevek, álnevek, művésznevek, szignók, Magyar őstörténet, Magyar irodalomtörténet, Magyarok, Magyarország, Magyarország és Szlovákia kapcsolatai, Magyarország uralkodóinak listája, Ménfőcsanak, Ménfői csata, Ménrót, Mezőörs, Mikolt, Nádasd nemzetség, Nemzet, Nimród (király), Nyergesújfalu, Osl nemzetség, Pásztor József (laptulajdonos), Pécsi székesegyház, Rákóczi-család, Rákos-mező, Rátót nemzetség, Régi magyar költők és írók listája, Rosd nemzetség, Sajóörös, Sámuel magyar király, Sándorfalva, Sárközy Zoltán, Simon (keresztnév), Szabó Károly (történész), Szarvasfélék, Székely–magyar rovásírás, Székelyek, Székelyföld színházművészete, Szent Korona-tan, Szikambria, Szkíta nyelv, Szob, Turul (madár), Turul nemzetség, Vazul, Vértes (hegység), Vértesalja, Zoárd nemzetség, 108 (szám), 13. század. Bővíteni index (73 több) »
A hét vezér
Képes krónikában A hét vezér a honfoglalás idején, 895-ben a magyarok hét törzsének vezére, azaz törzsfőnöke – korabeli szóval úr – volt.
Új!!: Kézai Simon és A hét vezér · Többet látni »
A Kárpát-medence története a honfoglalásig
Kárpát-medencéről A Kárpát-medence első lakói az ősi emberszerűek (Hominoidea) voltak, maradványaik Rudabánya környékéről kerültek elő.
Új!!: Kézai Simon és A Kárpát-medence története a honfoglalásig · Többet látni »
A kettős honfoglalás elmélete
A kettős honfoglalás elmélete egy bizonyítatlan elmélet, amely szerint a magyarok két lépcsőben foglalták el a Kárpát-medencét.
Új!!: Kézai Simon és A kettős honfoglalás elmélete · Többet látni »
A kiátkozott
A kiátkozott (alcíme: zenés történelmi játék IV. (Kun) László királyról) egy 1997-ben bemutatott magyar magyar zenés történelmi játék, melynek zeneszerzője Szörényi Levente, dalszövegírója Bródy János.
Új!!: Kézai Simon és A kiátkozott · Többet látni »
A magyar őstörténet írott forrásai
Német Lajos birodalmát megtámadta'' A magyar őstörténet kutatói számos írott forrást használhatnak fel munkájuk során, a kínai évkönyvektől kezdve a görög feljegyzéseken keresztül a szláv mondákig.
Új!!: Kézai Simon és A magyar őstörténet írott forrásai · Többet látni »
A magyar történetírás
A ''Képes krónika'' egy díszes lapja Mátyás király ábrázolása a Thuróczi-krónikában A magyar történetírás története nagyjából az Árpád-ház koráig nyúlik vissza – jóllehet, az első magyar nyelvű történeti munkák csak évszázadokkal később keletkeztek.
Új!!: Kézai Simon és A magyar történetírás · Többet látni »
A székelyek eredete (Kristó Gyula)
A székelyek eredete Kristó Gyula történész 1996-ban megjelent műve, melynek második, átdolgozott és javított kiadása (posztumusz) a tárgyban folytatott kutatásai összefoglalójaként 2005-ben jelent meg.
Új!!: Kézai Simon és A székelyek eredete (Kristó Gyula) · Többet látni »
Aba nemzetség
Az Aba-nemzetség vagy Oba-nemzetség az egyik legkiterjedtebb Árpád-kori eredetű nemzetség volt.
Új!!: Kézai Simon és Aba nemzetség · Többet látni »
Alcsútdoboz
Alcsútdoboz község Fejér vármegyében, a Bicskei járásban.
Új!!: Kézai Simon és Alcsútdoboz · Többet látni »
Attila hun király
Attila, kiejtés szerint Atilla, ritkábban Atli, Etzel, Etel, Etele (Kaukázus?, 410 körül – Tiszántúl?, 453 márciusa) az európai hunok leghíresebb királya.
Új!!: Kézai Simon és Attila hun király · Többet látni »
Avar Kaganátus
Az Avar Kaganátus a közép-ázsiai eredetű szkíta avarok európai birodalma volt a 6. század utolsó harmadától a 9. század elejéig.
Új!!: Kézai Simon és Avar Kaganátus · Többet látni »
Aynard vára
Aynard vára – elpusztult középkori vár a mai Pest vármegye területén.
Új!!: Kézai Simon és Aynard vára · Többet látni »
Az Árpád-ház eredetmondái
Budai krónikából Az Álmos vezér által újraalapított, de fiáról Árpádról elnevezett magyar uralkodó családhoz, az Árpád-házhoz (vagy más néven Turul-nemzetséghez) számos eredetmagyarázó monda kapcsolódik.
Új!!: Kézai Simon és Az Árpád-ház eredetmondái · Többet látni »
Ákos mester
Ákos mester pecsétje 1266-ból Ákos mester (13. század) udvari pap, történetíró.
Új!!: Kézai Simon és Ákos mester · Többet látni »
Álmos vezér
Álmos és a másik hat vezér, a Képes krónika illusztrációja Álmos nagyfejedelem egy későkori ábrázoláson Álmos vezér (819 – 895) a honfoglalás előtti magyarok egyik vezetője volt, Árpád nagyfejedelem apja.
Új!!: Kézai Simon és Álmos vezér · Többet látni »
Árpád magyar fejedelem
Bíborbanszületett Konstantin szerint Árpád (845 – 907. július eleje) a magyar törzsszövetség nagyfejedelme volt a honfoglalás idején – melynek során a magyarok Etelközből a Kárpát-medencébe települtek.
Új!!: Kézai Simon és Árpád magyar fejedelem · Többet látni »
Örs vezér
Örs vezér Ocsád, a „hét kun vezér” egyikének fia, akit Anonymus, Kézai Simon és a Képes krónika is megemlít, mint a hét kapitány egyikét.
Új!!: Kézai Simon és Örs vezér · Többet látni »
Örsújfalu
A római katolikus templom Örsújfalu (1899-ig Duna-Újfalu) Komárom városrésze Szlovákiában, a Nyitrai kerületben, a Komáromi járásban.
Új!!: Kézai Simon és Örsújfalu · Többet látni »
Bajót
Bajót község Komárom-Esztergom vármegyében, az Esztergomi járásban található.
Új!!: Kézai Simon és Bajót · Többet látni »
Balog nemzetség
A Balogh nemzetség cimere A Balogh nemzetség pajzsa (D'or à l'aigle bicéphale éployée de sable, armée, membrée, becquée et lampassée de gueules) A Balog(h) nemzetség őse, Altmann von Freidberg lovag Orseolo Péter magyar király uralkodása alatt (1038-1041) és 1044-1046) érkezett Magyarországra az egykor Türingiához ma Hessen tartományhoz tartozó Freidberg városából. A Balogh nevet a Gömör vármegyei Balog-patakról kapta, amely környékén letelepedett.
Új!!: Kézai Simon és Balog nemzetség · Többet látni »
Bársonyos (település)
Műemlék plébániaház Bársonyos község Komárom-Esztergom vármegyében, a Kisbéri járásban.
Új!!: Kézai Simon és Bársonyos (település) · Többet látni »
Becsegergely nemzetség
(Bechagergorium, Bechegregor, Beche et Gregorii, Bechegerger) Becsegergely nemzetség hazánk legnevezetesebb nemzetségeinek egyike.
Új!!: Kézai Simon és Becsegergely nemzetség · Többet látni »
Blakok
A német Buch-Gemeinschaft Nagy Világtérképének részlete. Blakok a Lop-Nor sivatagban A blakok, gyakran bulákok török nép voltak.
Új!!: Kézai Simon és Blakok · Többet látni »
Bogátradvány nembeli Ipoch
Bogátradvány nembeli Ipoch Kézai Simon szerint cseh származású magyar főnemes volt, aki 13. században II. András uralkodásának idejében 1216-1217-ben volt erdélyi vajda, valamint 1204-ben és 1222-ben Horvátország bánja.
Új!!: Kézai Simon és Bogátradvány nembeli Ipoch · Többet látni »
Bogátradvány nemzetség
A Bogát-Radvány nemzetség (Bogát-Radván) az Ondava-völgy és Hegyalja környékén megtelepedett nemzetség volt.
Új!!: Kézai Simon és Bogátradvány nemzetség · Többet látni »
Boldog Buzád
Boldog Buzád, más néven Hahót nembeli Buzád (1180 körül – Pest, 1243. december 8.) boldoggá avatott államférfi, szörényi bán, majd domonkos szerzetes, a tatárjárás vértanúja.
Új!!: Kézai Simon és Boldog Buzád · Többet látni »
Budai krónika
Két latin nyelvű nyomtatott fólió a Budai krónikából A Chronica Hungarorum kolofonja: ''„Finita Bude anno Domini MCCCCLXXIII in vigilia penthecostes: per Andrea Hess”'' A Budai krónika egy latin nyelvű krónika, melynek eredeti címe: Chronica Hungarorum (A magyarok krónikája).
Új!!: Kézai Simon és Budai krónika · Többet látni »
Bulcsú harka
Bulcsú (? – Regensburg, 955) harka (a krónikák Vérbulcsúja) a magyar törzsszövetség harmadik legmagasabb tisztségviselője volt a 10. század közepén.
Új!!: Kézai Simon és Bulcsú harka · Többet látni »
Címerleírás
Doncs mester címere (1327). A legkorábbi magyar címeradomány és egyben címerjavítás. A címerleírás alapján rekonstruált címerrajz.Nagy Iván (IX. 345. l.) a csebi Pogány családdal kapcsolatban említi, hogy címerüket Károly Róberttől kapták 1326-ban. (>>...egy arany sólyom, kiterjesztett szárnyakkal, szárnya alatt arany lóhere, csőrében zöld gally, arany lombokkal (...) "Falco aureus, habens distentas alas, sub quibus folia deaurata in modum herbae l u h e r e dictae pendent, cujus falconis in naso viridis ramusculus erectus existit, folia habens aurea." Az okmány eredetije a vasvári káptalanban. Ez a címer pontosan megegyezik Demeter mester, pozsonyi, zólyomi és sárosi ispán pecsétjével, mely viszont nagyon hasonlít az Amadé család címerére A címerleírás (más néven leírás, blazon) a címerek képi ábrázolásainak szavakba öntése.
Új!!: Kézai Simon és Címerleírás · Többet látni »
Csaba királyfi
Rákoscsabán, Budapest XVII. kerületében Csaba királyfi a székelyek legendás vezére.
Új!!: Kézai Simon és Csaba királyfi · Többet látni »
Csákvár
Csákvár város Fejér vármegyében, a Bicskei járásban.
Új!!: Kézai Simon és Csákvár · Többet látni »
Császár Mihály
Császár Mihály (Pápa, 1879. január 18. – Budapest, 1926. szeptember 5.) műfordító, zeneszerző, művelődéstörténész, tanár.
Új!!: Kézai Simon és Császár Mihály · Többet látni »
Csodaszarvas
Szkíta aranyszarvas Képes krónikában Csodaszarvas-ábrázolások: Törtel és Zbelovska Gora A csodaszarvas a hun-magyar mondakörben és a magyar népi hagyományokban ismert, Isten által küldött mitikus vezérállat.
Új!!: Kézai Simon és Csodaszarvas · Többet látni »
Dentumoger
Anonymus (névtelen jegyző) ''Gesta Hungarorumának első oldala'' Dentumoger vagy Dentü-Mogyer, a magyarok legendás őshazája a Kárpát-medence 895 körüli meghódítása előtt.
Új!!: Kézai Simon és Dentumoger · Többet látni »
Domanovszky Sándor
Domanovszky Sándor (Nagyszeben, 1877. május 27. – Budapest, 1955. április 30.) magyar történész, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja (levelező: 1915, rendes: 1926, tiszteleti: 1940–1949).
Új!!: Kézai Simon és Domanovszky Sándor · Többet látni »
Előd vezér
Előd vezér szobra a Millenniumi emlékmű emlékoszlopánál Előd vezér a honfoglaló magyarok hét vezérének egyike.
Új!!: Kézai Simon és Előd vezér · Többet látni »
Erdélyi László Gyula
Erdélyi László Gyula (Zsigárd, 1868. március 2. – Zalaapáti, 1947. augusztus 17.) magyar bencés szerzetes, művelődéstörténész, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja (1905).
Új!!: Kézai Simon és Erdélyi László Gyula · Többet látni »
Forrástan
A forrástan a történettudomány segédtudománya, amely a különféle források felkutatását, besorolását, megismerését, elemzését és hasznosítását segíti elő.
Új!!: Kézai Simon és Forrástan · Többet látni »
Gesta Hungarorum
A Gesta Hungarorum két középkori magyar történeti mű címe.
Új!!: Kézai Simon és Gesta Hungarorum · Többet látni »
Gesta Hunnorum et Hungarorum
Kézai Simon Gesta Hungaroruma középkori történelmi mű, mely a honfoglalástól IV. László király uralkodásáig (1272–1282) írja le a magyarok Kárpát-medencei történelmének első évszázadait.
Új!!: Kézai Simon és Gesta Hunnorum et Hungarorum · Többet látni »
Gutkeled nembeli Apaj
Gutkeled nembeli Apaj a 13. században élt magyar főúr, aki IV. Béla király uralkodásának idejében, 1235 és 1239 között szlavón bán volt.
Új!!: Kézai Simon és Gutkeled nembeli Apaj · Többet látni »
Gutkeled nemzetség
A Gutkeled nemzetség címere Képes krónika Gutkeled biblia egy lapja A Gutkeled (Guthkeled, Gút-Keled, Gut-Keled, Cletgud, Gledguth, Gwthkeleth) nemzetség leszármazottai közül az elmúlt 900 évben egy lengyel király mellett számtalan erdélyi fejedelem, herceg, nádor, erdélyi vajda, országbíró, bán, esztergomi érsek, tárnokmester, ajtónállómester, lovászmester, ispán került ki.
Új!!: Kézai Simon és Gutkeled nemzetség · Többet látni »
Gyalu vezér
Gyalu (Gyalú, Gyeló, Gelu, Galeou, Gelou) - Anonymus 13.
Új!!: Kézai Simon és Gyalu vezér · Többet látni »
Gyula (méltóság)
Képes krónikában (1358) A gyula régi magyar méltóságnév volt az államalapítás előtti évszázadokban.
Új!!: Kézai Simon és Gyula (méltóság) · Többet látni »
Hahót
Hahót község Zala vármegyében, a Nagykanizsai járásban, a Zalai-dombságban, az Egerszeg–Letenyei-dombság területén.
Új!!: Kézai Simon és Hahót · Többet látni »
Héder nemzetség
A Héder nemzetség címere "''Azután Németországból Wolfger jött öccsével, Henrikkel, háromszáz páncélosnak való csataménnel és negyven páncélos vitézzel; a hainburgi grófok közül valók. Géza fejedelem Küszén hegyét adta neki, és a Győr melletti szigetet örök szállásul, ahol is favárat épített, ama hegyen pedig klastromot is rakatott, ott van eltemetve. Tőlük származik a Héderiek nemzetsége.''" Képes krónika A Héder nemzetség ősei, Héder nádor és testvére Wolfer akik II. Géza idején települtek be Magyarországra valószínűleg Karinthiából, ahol Héder Hédervárt, Wolfer pedig Németújvárt kapta birtokul.
Új!!: Kézai Simon és Héder nemzetség · Többet látni »
Hédervár
Hédervár község Győr-Moson-Sopron vármegyében, a Mosonmagyaróvári járásban található.
Új!!: Kézai Simon és Hédervár · Többet látni »
Hermann nemzetség
A Hermann nemzetség címere A Hermann (Hermán, Hermány, Hermani) nemzetség évszázadokon át vezérlő férfiakat, harcosokat, egyházi személyeket adott Magyarországnak.
Új!!: Kézai Simon és Hermann nemzetség · Többet látni »
Heves vármegye
Heves vármegye, 1950 és 2022 között Heves megye (németül: Komitat Hewesch, szlovákul: Hevešská župa) közigazgatási egység Magyarország északkeleti részében, az észak-magyarországi régióban.
Új!!: Kézai Simon és Heves vármegye · Többet látni »
Hontpázmány nemzetség
Képes krónikábanEmese álma: A magyar őstörténet és az államszervezés kora, Encyclopaedia Humana Hungarica 01. http://mek.oszk.hu/01900/01992/html/index705.html A Hont-Pázmány nemzetség címere A Hont-Pázmány nemzetség ősei, Kézai Simon szerint, Hont (Hunt) és Pázmány (Patzmann) testvérek, akik Svábföldről mint páncélos vitézek Szicíliába indultak, Géza fejedelem azonban feltartóztatta őket.
Új!!: Kézai Simon és Hontpázmány nemzetség · Többet látni »
Hun–magyar rokonság
A hun–magyar rokonság kérdése számos szempontból értelmezhető.
Új!!: Kézai Simon és Hun–magyar rokonság · Többet látni »
Hunor és Magor
Hajsza a Csodaszarvas után. Képes krónika, 1360 Hunor és Magor a magyar nép eredetét magyarázó monda szerint a hunok és a magyarok őse volt.
Új!!: Kézai Simon és Hunor és Magor · Többet látni »
Hvárezm
Hvárezm (arab-perzsa írással خوارزم, klasszikus ejtéssel Xvārizm, modern perzsa ejtéssel Xârezm), oroszosan Horezm terület Közép-Ázsiában, az Aral-tótól délkeletre, az Amu-darja alsó folyása mentén.
Új!!: Kézai Simon és Hvárezm · Többet látni »
I. Béla magyar király
A várkonyi jelenet ábrázolása (Képes Krónika) I. (Bajnok) Béla (1016 körül – Dömös, 1063. szeptember 11.) Árpád-házi magyar király 1060 és 1063 között.
Új!!: Kézai Simon és I. Béla magyar király · Többet látni »
I. Károly magyar király
Thuróczi-krónikában I. Károly (köznapi nevén: Károly Róbert, születési nevén: Caroberto, magyarosan régebben: Róbert Károly; Nápoly, 1288 – Visegrád, 1342. július 16.) Anjou-házi magyar király 1308-tól haláláig.
Új!!: Kézai Simon és I. Károly magyar király · Többet látni »
I. Szvatopluk morva fejedelem
I.
Új!!: Kézai Simon és I. Szvatopluk morva fejedelem · Többet látni »
II. Géza magyar király
II.
Új!!: Kézai Simon és II. Géza magyar király · Többet látni »
Ján Slota
Ján Slota (Litvailló, 1953. szeptember 14. –) szlovák politikus, a soviniszta, nacionalista, szélsőségesen magyarellenes és cigányellenes Szlovák Nemzeti Párt (SNS) korábbi elnöke.
Új!!: Kézai Simon és Ján Slota · Többet látni »
Jelentős középkori történetírók listája
Az alábbi lista a jelentősebb középkori (nagyrészt európai) történetírókat tartalmazza a VI. század elejétől a 15. század végéig.
Új!!: Kézai Simon és Jelentős középkori történetírók listája · Többet látni »
Justa Grata Honoria
Justa Grata Honoria korabeli pénzérmén Justa Grata Honoria (*418 körül – †Róma, 455 körül) III. Valentinianus római császár nővére, III. Constantius nyugat-római császár és Galla Placidia császárné egyetlen leánya, társcsászárnő (augusta).
Új!!: Kézai Simon és Justa Grata Honoria · Többet látni »
Kalotaszeg
Kalotaszeg tájegység Romániában, részben Erdélyben, a valamikori Magyar Királyság területén, Kolozsvártól nyugatra.
Új!!: Kézai Simon és Kalotaszeg · Többet látni »
Kaplon nemzetség
Kaplon nemzetség (Caplon, Coplyon, Caplan, Coplyan, Kaplony, Kaplyon, Kaplyn, Koplon, Koplen, Kopplyan) Árpád-kori nemzetség, amelyet a honfoglaló ősök egyenes leszármazójának tartanak.
Új!!: Kézai Simon és Kaplon nemzetség · Többet látni »
Kálizok
A kálizok iráni eredetű, muzulmán vallású népcsoport volt a 9–13. században.
Új!!: Kézai Simon és Kálizok · Többet látni »
Képes krónika
A Képes krónika latin nyelven írt krónika, illetve az azt tartalmazó kódex, amely 1360 körül készült Nagy Lajos király utasítására.
Új!!: Kézai Simon és Képes krónika · Többet látni »
Kórógyi II. János
Kórógyi II.
Új!!: Kézai Simon és Kórógyi II. János · Többet látni »
Középkori magyar irodalom
Rovásírásos középkori lelet Az ősi magyar rovásírás fennmaradt emlékei alapján feltételezhető, hogy a magyaroknak már a honfoglalás előtt is volt írásbelisége, így talán irodalma is.
Új!!: Kézai Simon és Középkori magyar irodalom · Többet látni »
Kerlés
Evangélikus templom Kerlés falu Romániában, Beszterce-Naszód megyében.
Új!!: Kézai Simon és Kerlés · Többet látni »
Keszi (keresztnév)
A KesziA Nyelvtudományi Intézet által anyakönyvezhetőnek minősített név török eredetű régi magyar személynév, ami egy törzsnévből származik, a jelentése: rész, darab, töredék.
Új!!: Kézai Simon és Keszi (keresztnév) · Többet látni »
Királyok és Keresztek
A Királyok és Keresztek egy történelmi témájú, Szent István király idejében játszódó képregénysorozat.
Új!!: Kézai Simon és Királyok és Keresztek · Többet látni »
Kisfalud (Székesfehérvár)
Kisfalud Székesfehérvár egy városrésze.
Új!!: Kézai Simon és Kisfalud (Székesfehérvár) · Többet látni »
Kocs
Kocs község Komárom-Esztergom vármegye Tatai járásában.
Új!!: Kézai Simon és Kocs · Többet látni »
Kond vezér
Kond (Könd, Kund, Kend, Kende, Kurszán) vezér a honfoglaló magyarok hét vezérének egyike.
Új!!: Kézai Simon és Kond vezér · Többet látni »
Kopácsy József
Kopácsy József címere Kopácsy József (Veszprém, 1775. május 30. – Esztergom, 1847. szeptember 18.) székesfehérvári és veszprémi püspök, majd esztergomi érsek, hercegprímás.
Új!!: Kézai Simon és Kopácsy József · Többet látni »
Koppány vezér
Képes krónikából Koppány vezér, egyes forrásokban Cupan dux (962/964 – 997) Géza magyar fejedelem rokonának, Tar Zerindnek a fia volt.
Új!!: Kézai Simon és Koppány vezér · Többet látni »
Krónika (műfaj)
A Képes krónika ''(Chronicon Pictum)'' egy díszes lapja A krónika görög eredetű szó (kronosz-idő -> khronikosz-idő szerinti), a latin chronica megfelelője.
Új!!: Kézai Simon és Krónika (műfaj) · Többet látni »
Krónikáink és a magyar őstörténet
A Képes krónika miniatúrája Györffy György Krónikáink és a magyar őstörténet című műve főleg a hun–magyar rokonság elméletének kialakulásával foglalkozik.
Új!!: Kézai Simon és Krónikáink és a magyar őstörténet · Többet látni »
Lehel kürtje
Lehel kürtje Lélnek (más írásmód szerint Lehelnek), Árpád nagyfejedelem leszármazottjának, a kalandozó magyar hadak egyik vezérének kürtje.
Új!!: Kézai Simon és Lehel kürtje · Többet látni »
Magyar írói nevek, álnevek, művésznevek, szignók
Az alábbi lista magyar művészek, tudósok, politikusok, újságírók írói nevei, álnevei, művésznevei, szignói szerinti sorrendben tartalmazza a mögöttük álló személyek közismert neveit.
Új!!: Kézai Simon és Magyar írói nevek, álnevek, művésznevek, szignók · Többet látni »
Magyar őstörténet
A magyarok őstörténete,„Szokták a magyarság korai történetét »őstörténetnek« is nevezni, és sok esetben magunk is ezt tesszük.
Új!!: Kézai Simon és Magyar őstörténet · Többet látni »
Magyar irodalomtörténet
A magyar irodalom története mintegy 1000 évet ölel fel.
Új!!: Kézai Simon és Magyar irodalomtörténet · Többet látni »
Magyarok
Nincs leírás.
Új!!: Kézai Simon és Magyarok · Többet látni »
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Új!!: Kézai Simon és Magyarország · Többet látni »
Magyarország és Szlovákia kapcsolatai
Magyar–szlovák kapcsolatoknak nevezzük a Magyarország és a Szlovák Köztársaság, két szomszédos ország diplomáciai kapcsolatait.
Új!!: Kézai Simon és Magyarország és Szlovákia kapcsolatai · Többet látni »
Magyarország uralkodóinak listája
Ezen a lapon Magyarország uralkodóinak listája látható, mely a törzsfőket, a Magyar Fejedelemség fejedelmeit és a Magyar Királyság királyait tartalmazza uralkodóházanként beosztva.
Új!!: Kézai Simon és Magyarország uralkodóinak listája · Többet látni »
Ménfőcsanak
Ménfőcsanak Győr egyik városrésze.
Új!!: Kézai Simon és Ménfőcsanak · Többet látni »
Ménfői csata
III. Henrik német-római császár Sámuel magyar király magyar király Orseolo Péter hűbérül adja Magyarországot III. Henrik német-római császárnak A ménfői csata 1044-ben a ménfői csatatéren zajlott magyar és német seregek között, és a magyarok vereségével végződött.
Új!!: Kézai Simon és Ménfői csata · Többet látni »
Ménrót
A MénrótA Nyelvtudományi Intézet által anyakönyvezhetőnek minősített név férfinév eredete homályos.
Új!!: Kézai Simon és Ménrót · Többet látni »
Mezőörs
81-es főútról A szeretetotthon és a katolikus iskola Ujvári János Református Szeretetotthon Mezőörs község Győr-Moson-Sopron vármegyében, a Győri járásban.
Új!!: Kézai Simon és Mezőörs · Többet látni »
Mikolt
A MikoltA Nyelvtudományi Intézet által anyakönyvezhetőnek minősített név bizonytalan eredetű régi magyar női név.
Új!!: Kézai Simon és Mikolt · Többet látni »
Nádasd nemzetség
A '''Nádasd nemzetség''' címere (Siebmacher féle könyvből) Nádasdy Tamás tábornagy (1792-1860) koronázási öltözetben Az Árpád-kor homályából a 13. század elején előtűnt Nádasd nemzetség birtokai nagyrészt a Vasi-Hegyháton azonosíthatók be, a birtokok másik kisebb csoportja is határvidékre, a Mura mellékére esik.
Új!!: Kézai Simon és Nádasd nemzetség · Többet látni »
Nemzet
A nemzet a legelterjedtebb meghatározások közös elemei alapján: történelmileg kialakult, tartós emberi közösség, amelyet a közös nyelv, közös terület, közös gazdaság és a kultúrában megnyilvánuló közös lelki alkat tart össze.
Új!!: Kézai Simon és Nemzet · Többet látni »
Nimród (király)
Id. Pieter Bruegel festménye (1563), Bábel tornya építése. Nimród (sztenderd héber: נִמְרוֹד Nimrod, tiberi héber: נִמְרֹד Nimrōḏ mezopotámiai király a Bibliában, illetve népmesékben és legendákban. A Bibliában Noé dédunokája; hatalmas vadászként, és az erő szimbólumaként is ábrázolják. Gyakran őt tekintik Bábel tornya építőjének. Szülei: Kus és Szemirámisz. Előképe a sumer tűzisten Gisdhubar lehetett, aki a sémi mitológiában a Naphoz kötődő hérosszá vált. Magyar szerzők Nimród nevét gyakorta összekapcsolják, illetve helyettesítik a Kézai Simon művében – Gesta Hunnorum et Hungarorum (Hunok és magyarok cselekedetei) – szereplő Menróth óriással (Menrot gygans), Thana fiával, Jáfet ivadékával, a magyarok mondabeli vagy valóságos ősével, fejedelmével.Ladó János, Bíró Ágnes. Magyar utónévkönyv. Budapest: Vince Kiadó. (2005) p 91.
Új!!: Kézai Simon és Nimród (király) · Többet látni »
Nyergesújfalu
Nyergesújfalu város Komárom-Esztergom vármegyében, az Esztergomi járásban.
Új!!: Kézai Simon és Nyergesújfalu · Többet látni »
Osl nemzetség
Az Osl nemzetség (a középkori forrásokban Osl, Osul, Oschli, Osli, Oslu, Wsl -ként hivatkozott nemzetség) első név szerint ismert személye Oslu comes a csornai monostor – „Osl conventje” – feltételezett alapítója 1200-ban tűnt fel a Fertő vidékén.
Új!!: Kézai Simon és Osl nemzetség · Többet látni »
Pásztor József (laptulajdonos)
Pásztor József (eredeti neve: Pollák; Szeged, 1884. június 4. – Budapest, 1962.január 31.) magyar újságíró, lapszerkesztő, laptulajdonos.
Új!!: Kézai Simon és Pásztor József (laptulajdonos) · Többet látni »
Pécsi székesegyház
A pécsi Szent Péter- és Szent Pál-székesegyház (pécsi dóm, bazilika vagy vártemplom, a 20. század végéig Szent Péter Székesegyház) a Pécsi egyházmegye katedrálisa, a város egyik jellegzetes épülete.
Új!!: Kézai Simon és Pécsi székesegyház · Többet látni »
Rákóczi-család
A Rákóczi-család az 1300-as években a Bogát-Radvány nemzetségből eredő középnemes, később uralkodó család, neve Rákóc településre utal.
Új!!: Kézai Simon és Rákóczi-család · Többet látni »
Rákos-mező
Mikoviny Sámuel 1737-ben kiadott térképe Rákos-mező (Rákos mezeje, Rákosmező vagy Rákos) a középkori Magyarország számos országgyűlésének és hadrakelésének helyszíne, amely tágabb értelemben a Pest keleti oldalán terülő egész homokos síkságot (azaz a mai Pesti-hordalékkúpsíkságot) jelentette.
Új!!: Kézai Simon és Rákos-mező · Többet látni »
Rátót nemzetség
A Rátót nemzetség címere A Rátót nemzetség (Rátold) ősei Kézai Simon és más krónikák szerint itáliai normann eredetűek voltak.
Új!!: Kézai Simon és Rátót nemzetség · Többet látni »
Régi magyar költők és írók listája
Ez a lista a régi magyar irodalom legnagyobb klasszikusait tartalmazza (a 18. század végéig) családi név szerinti betűrendben, születési és halálozási évvel.
Új!!: Kézai Simon és Régi magyar költők és írók listája · Többet látni »
Rosd nemzetség
A Ruusd, Rusd, Rysd, Rosdo, Rosd nemzetség ősi magyar nemzetségek egyike.
Új!!: Kézai Simon és Rosd nemzetség · Többet látni »
Sajóörös
Sajóörös község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Tiszaújvárosi járásban.
Új!!: Kézai Simon és Sajóörös · Többet látni »
Sámuel magyar király
(Aba) Sámuel (990 (?) – 1044. július 5.) Magyarország harmadik királya, 1041 és 1044 között uralkodott.
Új!!: Kézai Simon és Sámuel magyar király · Többet látni »
Sándorfalva
Sándorfalva város Csongrád-Csanád vármegye Szegedi járásában.
Új!!: Kézai Simon és Sándorfalva · Többet látni »
Sárközy Zoltán
Sárközy Zoltán (Nyíregyháza, 1934. november 23. – 2019. október 22.) Jászai Mari-díjas magyar színművész, a debreceni Csokonai Színház örökös tagja.
Új!!: Kézai Simon és Sárközy Zoltán · Többet látni »
Simon (keresztnév)
A SimonA Nyelvtudományi Intézet által anyakönyvezhetőnek minősített név a Simeon név görög Szimón alakváltozatából ered.
Új!!: Kézai Simon és Simon (keresztnév) · Többet látni »
Szabó Károly (történész)
Szabó Károly (Köröstarcsa, 1824. december 17. – Kolozsvár, 1890. augusztus 31.) magyar történész, műfordító, az MTA rendes tagja.
Új!!: Kézai Simon és Szabó Károly (történész) · Többet látni »
Szarvasfélék
Indiai muntyákszarvas hímje ''(Muntiacus muntjak)'' Bóbitás szarvas ''(Elaphodus cephalophus)'' Jávorszarvas bika ''(Alces alces)'' Rénszarvas ''(Rangifer tarandus)'' A szarvasfélék vagy szarvasok (Cervidae) az emlősök (Mammalia) osztályába és a párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe tartozó család.
Új!!: Kézai Simon és Szarvasfélék · Többet látni »
Székely–magyar rovásírás
267x267px A székely–magyar rovásírás (más néven székely írás, magyar rovás vagy magyar rovásírás) alapvetően alfabetikus írás, amelynek egyes elméletek szerint szótagjelei, szó- és mondatjelei is vannak.
Új!!: Kézai Simon és Székely–magyar rovásírás · Többet látni »
Székelyek
A székelyek magyar tudatú és magyar nyelvű népcsoport.
Új!!: Kézai Simon és Székelyek · Többet látni »
Székelyföld színházművészete
A színházművészet történetének kezdetei úgy Székelyföldön, mint általában Magyarország más területein is a kora Árpád-korig, sőt időben még korábbi évszázadokra nyúlnak vissza, mivel már a dallamok eléneklése, eljátszása is előadó művészetnek tekinthető.
Új!!: Kézai Simon és Székelyföld színházművészete · Többet látni »
Szent Korona-tan
koronázási jelvények az Országházban A Szent Korona-tan (változó formákban is használva: Szentkorona-tan, szentkorona-eszme, szentkoronatan) az a középkorban kialakult magyar hagyomány, amely az addig még nem létező államelméletet pótolva, a Szent Korona „testének” elképzelésében hozta létre a király személyétől független magyar államiság fogalmát, amelynek része, „tagja” volt – maga az uralkodó mellett – egyrészt a Magyar Királyság területe, másrészt pedig az uralkodó osztály.
Új!!: Kézai Simon és Szent Korona-tan · Többet látni »
Szikambria
A nibelungok és a hunok csatája Szikambria (Sicambria) egy krónikákból és legendákból ismert város volt Pannónia területén, a Duna partján.
Új!!: Kézai Simon és Szikambria · Többet látni »
Szkíta nyelv
A szkíta nyelvet, pontosabban a szkíta népek nyelvét – közmegegyezés szerint – az indoeurópai nyelvcsalád indoiráni ágán belül az iráni nyelvek keleti csoportjába osztják be.
Új!!: Kézai Simon és Szkíta nyelv · Többet látni »
Szob
Szob város Pest vármegyében, a Szobi járás központja.
Új!!: Kézai Simon és Szob · Többet látni »
Turul (madár)
Díszkivilágításban tündökölnek a Szabadság híd pilléreinek turulszobrai budai Várban Turul-emlékmű, Európa egyik legnagyobb madárábrázolása A tatabányai Turul egy egyedi perspektívából szemlélve (2017 szeptember) ''Falco rusticolus'' Az altaj sólyom példányai valójában a kerecsensólyom ''Falco cherrug'' és a északi sólyom ''(Falco rusticolus)'' közti hibrid példányok Kerecsensólyom A Képes krónika illusztrációja, Árpád pajzsán a turul motívum A turul a magyar eredetmondák legendás madara.
Új!!: Kézai Simon és Turul (madár) · Többet látni »
Turul nemzetség
Képes krónikában A Turul nemzetség, vagy Turoly nemzetség (Túroly) ősi Árpád-kori nemzetségeink egyike.
Új!!: Kézai Simon és Turul nemzetség · Többet látni »
Vazul
Vazul, más néven Vászoly (990 körül – 1037) magyar herceg, Mihály fia, Taksony fejedelem unokája, I. István magyar király unokatestvére.
Új!!: Kézai Simon és Vazul · Többet látni »
Vértes (hegység)
A Vértes, vagy ritkábban Vértes hegység, gyakran és helytelenül Vértes-hegység szűken vett területe, amely a Dunántúli-középhegység 314 négyzetkilométer nagyságú része a Bakony és a Gerecse között terül el a Velencei-hegység és a Velencei-tó szomszédságában, két megyeszékhely, Székesfehérvár és Tatabánya közötti területen.
Új!!: Kézai Simon és Vértes (hegység) · Többet látni »
Vértesalja
A Vértesalja – vagy másképpen a Bársonyos – dombság a Kisalföld keleti részén, a Vértes és a Duna között.
Új!!: Kézai Simon és Vértesalja · Többet látni »
Zoárd nemzetség
A Zoárd nemzetség a 108 Árpád-kori nemzetség egyike volt, akit Anonymus elbeszélése szerint a nemzetség névadója Szoárd (Zuárd) Hüleknek, Álmos vezér sógorának, míg más feldolgozás szerint Álmos Emese nevű felesége bátyjának fia és Kadocsának testvére volt.
Új!!: Kézai Simon és Zoárd nemzetség · Többet látni »
108 (szám)
A 108 (száznyolc) a 107 és 109 között található természetes szám.
Új!!: Kézai Simon és 108 (szám) · Többet látni »
13. század
A 13.
Új!!: Kézai Simon és 13. század · Többet látni »
