Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
76 kapcsolatok: A mikrofizika története évszámokban, Addíció, Aktiválási energia, Aktivált komplex, Ammónia (adatlap), Anyag (fizika), Atomemissziós spektroszkópia, Atomfizika, Űrlift, Ózonréteg, Ångström, Christmas-faktor, Ciklodextrin, Delokalizált elektron, Delta-kötés, Dendrimer, Dipólus-dipólus kölcsönhatás, Elektrofil, Elektromágneses mező, Elektroszmog, Elméleti kémia, Elsődleges kötés, Elsőrendű kötés, Erő, Főcsoport, Ferrofluid, Fi-kötés, Gén, Glicerin-trinitrát, Glikoprotein, Hármas kötés, Hőmérő, Heterogén katalízis, Hibridizáció, Hidrogén, Hidrolízis, Intermolekuláris kölcsönhatás, Ionos kötés, Karbonsavészter, Kémia, Kémiai Nobel-díj, Kénorganikus vegyületek, Kötés (egyértelműsítő lap), Közeli infravörös spektroszkópia, Kőrös Endre (kémikus), Kettős kötés, Kovalens kötés, Kucsman Árpád, Kvantumszám, Lazítópálya, ..., Linus Pauling, Másodlagos kötés, Másodrendű kötés, Mdm2, Molekulamodellezés, Nátrium-klorid, Nemfémek, Nukleofil, Olvadáshő, Oxigén, Paklitaxel, Polién, Poliuretánok, Polonidok, PubChem, Szén-monoxid, Szénhidrogének, Szerves ásványok, Szidnon, Szilárd halmazállapot, Tellurid, Vegyértékkötés-elmélet, Vegyület, Vizsgálati anyagok előkészítése pásztázó elektronmikroszkópos vizsgálatokhoz, 1858 a tudományban, 1892 a tudományban. Bővíteni index (26 több) »
A mikrofizika története évszámokban
A kvantummechanika, molekulafizika, atomfizika, magfizika és részecskefizika története évszámokban.
Új!!: Kémiai kötés és A mikrofizika története évszámokban · Többet látni »
Addíció
Az addíció olyan kémiai reakció, amelyben két vagy több vegyület molekulája melléktermék képződése nélkül egyesül egymással.
Új!!: Kémiai kötés és Addíció · Többet látni »
Aktiválási energia
bélyegkép Aktiválási energiának (más néven aktivációs energia) (jelölése: Ea) nevezik azt a minimális energiát, ami (pl. melegítés, sugárzás, elektromos hatás, formájában) egy kémiai reakció lezajlásához szükséges.
Új!!: Kémiai kötés és Aktiválási energia · Többet látni »
Aktivált komplex
A kémiában az aktivált komplex (más néven aktivált komplexum) az IUPAC definíciója szerint „az atomok azon elrendeződése, amely megfelel egy tetszőleges, infinitézimálisan kicsi területnek egy potenciálisenergia-felület nyeregpontján vagy annak közelében”.
Új!!: Kémiai kötés és Aktivált komplex · Többet látni »
Ammónia (adatlap)
Ammónia.
Új!!: Kémiai kötés és Ammónia (adatlap) · Többet látni »
Anyag (fizika)
Az anyag a testeket alkotó valóság, aminek számtalan megjelenési formája lehet.
Új!!: Kémiai kötés és Anyag (fizika) · Többet látni »
Atomemissziós spektroszkópia
Az atomemissziós spektroszkópia (AES) a kémiai analízis egyik módszere, amely a mintában levő kémiai elemek mennyiségének meghatározására láng, plazma, elektromos ív vagy szikra által kibocsátott meghatározott hullámhosszú fény intenzitását használja fel.
Új!!: Kémiai kötés és Atomemissziós spektroszkópia · Többet látni »
Atomfizika
Bohr-modell szerinti energiaszintjeinek illusztrációja Az atomfizika a fizika egyik alapvető ága, amely az anyag atomos szerkezetével, annak törvényszerűségeivel, a makroszkopikus anyagjellemzők mikroszkopikus magyarázataival foglalkozik.
Új!!: Kémiai kötés és Atomfizika · Többet látni »
Űrlift
A Földi űrlift az űrt elérő, a Föld egyenlítőjéhez rögzített kábelből áll. A végéhez ellensúly rögzítésével (vagy ugyanazzal a céllal a kábel kiterjesztésével) a tömegközéppontja jóval a földállandó pálya fölé kerül. A Föld forgásából adódó felfelé ható centrifugális erő biztosítja a kábel feszített kinyúlását, teljes mértékben ellensúlyozva a lefelé ható gravitációs húzóerőt. A földállandó szint felett a mászóknak a ''felső'' irányban lesz súlyuk, mivel a centrifugális erő meghaladja a gravitációt. (A föld átmérőjéhez képesti magasság beállítandó. Az ellensúly magassága tervenként változik, és egy általános, működőképes magasság került bemutatásra.) NASA-fantáziarajz egy űrliftről Az űrlift az űrközlekedés tervezett rendszere.
Új!!: Kémiai kötés és Űrlift · Többet látni »
Ózonréteg
Az ózon körforgása a légkörben Az ózonréteg a sztratoszféra ózontartalmú része.
Új!!: Kémiai kötés és Ózonréteg · Többet látni »
Ångström
Az ångström (vagy angström, rövidítve Å) egy hosszúság-mértékegység.
Új!!: Kémiai kötés és Ångström · Többet látni »
Christmas-faktor
Faktor IXa, Sus scrofa A Christmas-faktor vagy IX-es faktor a véralvadási rendszerhez tartozó szerin proteázok egyike; amely az S1 peptidáz családhoz tartozik.
Új!!: Kémiai kötés és Christmas-faktor · Többet látni »
Ciklodextrin
A három fő ciklodextrin-típus kémiai szerkezete. A ciklodextrinek hat, hét vagy nyolc alfa-D-glükopiranóz-egységből álló, ciklikus, nem redukáló oligoszacharidok.
Új!!: Kémiai kötés és Ciklodextrin · Többet látni »
Delokalizált elektron
A delokalizált elektron molekulában, ionban, illetve fémben található elektron, amely nem egyetlen atomhoz vagy kovalens kötéshez tartozik.
Új!!: Kémiai kötés és Delokalizált elektron · Többet látni »
Delta-kötés
Delta-kötés képződése két d-pálya átfedése révén Delta-kötés határfelületének 3D modellje az Mo2-ben A delta-kötés (δ-kötés) olyan kovalens kémiai kötés, amelyben az egyik részt vevő atompálya négy lebenye a másik atompálya négy lebenyével kerül átfedésbe.
Új!!: Kémiai kötés és Delta-kötés · Többet látni »
Dendrimer
A dendrimerek elágazó szerkezetű molekulák, amelyek egy központi magból indulnak ki.
Új!!: Kémiai kötés és Dendrimer · Többet látni »
Dipólus-dipólus kölcsönhatás
A dipólus-dipólus kölcsönhatás (más néven orientációs kölcsönhatás, illetve Keesom-erő) egy olyan másodrendű kémiai kötés, mely poláris molekulák között fellépő töltéseltolódás által elektrosztatikus vonzóerőt hoz létre (pl.: vízmolekulák, SO2-molekulák között).
Új!!: Kémiai kötés és Dipólus-dipólus kölcsönhatás · Többet látni »
Elektrofil
Az elektrofilek általában pozitívan töltött részecskék, melyek az elektronban gazdag centrumokhoz vonzódnak.
Új!!: Kémiai kötés és Elektrofil · Többet látni »
Elektromágneses mező
Az elektromágneses mező elektromos és mágneses mező által létrehozott, a tér teljességét betöltő hatásmező.
Új!!: Kémiai kötés és Elektromágneses mező · Többet látni »
Elektroszmog
Az elektroszmog az elektromos jelenségek, berendezések által kibocsátott elektromágneses sugárzás, mágneses terek, rádiófrekvenciás sugárzások, melyek a szervezetet elérő terhelésként is jelentkeznek.
Új!!: Kémiai kötés és Elektroszmog · Többet látni »
Elméleti kémia
Az elméleti kémia egy olyan tudományág, amely a kémiai jelenségek matematikai és számítógépes módszerekkel történő modellezésével foglalkozik.
Új!!: Kémiai kötés és Elméleti kémia · Többet látni »
Elsődleges kötés
#ÁTIRÁNYÍTÁS Kémiai kötés.
Új!!: Kémiai kötés és Elsődleges kötés · Többet látni »
Elsőrendű kötés
#ÁTIRÁNYÍTÁS Kémiai kötés.
Új!!: Kémiai kötés és Elsőrendű kötés · Többet látni »
Erő
A fizikában az erő olyan hatás, ami egy tömeggel rendelkező testet gyorsulásra vagy állapotváltoztatásra késztet.
Új!!: Kémiai kötés és Erő · Többet látni »
Főcsoport
A periódusos rendszer minden oszlopa egy csoport A főcsoport a kémiai elemek periódusos rendszerének első, második csoportja, és a tizenharmadik csoporttól a tizennyolcadikig.
Új!!: Kémiai kötés és Főcsoport · Többet látni »
Ferrofluid
Mágnesre helyezett üveglapon található ferrofluid A ferrofluid (latin eredetű "ferrum" (vas) és "fluidum" (folyadék) szavakból tevődik össze) olyan folyadék, mely mágneses térben erősen polarizálható.
Új!!: Kémiai kötés és Ferrofluid · Többet látni »
Fi-kötés
Fi-kötés képződése két f-pálya átfedése révén Fi-kötés határfelületének 3D modellje az U2-ben A fi-kötés (φ-kötés) olyan kovalens kémiai kötés, amelyben az egyik részt vevő atompálya hat lebenye a másik atompálya hat lebenyével kerül átfedésbe.
Új!!: Kémiai kötés és Fi-kötés · Többet látni »
Gén
DNS kettős hélix struktúrája, illetve a kromoszóma közötti összefüggést hivatott bemutatni. Láthatók intronok és exonok, melyek jelentését lásd a szövegben. Ezen a képen a gén kb. 40 bázispárból áll. A valóságban ennél a gének nagyságrendekkel nagyobbak A genetikai kód A gének olyan nukleinsav-szakaszok a DNS-ben vagy az RNS-ben, amelyek a szervezet működését és növekedését befolyásoló fehérjék szabályozásához és előállításához szükséges információkat tartalmazzák.
Új!!: Kémiai kötés és Gén · Többet látni »
Glicerin-trinitrát
A glicerin-trinitrát (más néven nitroglicerin vagy robbanóolaj; INN: glyceryl trinitrate) a glicerin salétromsav-észtere.
Új!!: Kémiai kötés és Glicerin-trinitrát · Többet látni »
Glikoprotein
Egy fehérje oligoszacharid lánca A glikoproteinek (vagy fehérjecukrok) olyan fehérjék, melyekhez kovalens kötéssel szénhidrátokhoz kapcsolódnak.
Új!!: Kémiai kötés és Glikoprotein · Többet látni »
Hármas kötés
A hármas kötés olyan kémiai kötés, amelyet – az egyszeres kovalens kötésben szokásos kettő helyett – hat kötőelektron létesít.
Új!!: Kémiai kötés és Hármas kötés · Többet látni »
Hőmérő
°F vs °C A hőmérő a hőmérséklet mértékének jelzésére alkalmas eszköz, adott mérési tartományon belül, valamely hőmérsékleti skála beosztása alapján.
Új!!: Kémiai kötés és Hőmérő · Többet látni »
Heterogén katalízis
Heterogén katalízis egy szemléletes példája: olefinek hidrogénezése Zn katalizátoron (A belső ábra a reakció szabadenergia-változását mutatja /kcal/mol) Forrás: ''Tianjin University, Collaborative Innovation Center of Chemical Science, 2015'' A heterogén katalízis olyan katalitikus folyamat, amely az egymással érintkező, különböző fázisú katalizátor és reagáló anyag határán zajlik le.
Új!!: Kémiai kötés és Heterogén katalízis · Többet látni »
Hibridizáció
Négy ''sp''3 pálya Három ''sp''2 pálya A kémiában a hibridizáció a kémiai kötés leírására szolgáló egyik elmélet, a vegyértékkötés-elmélet módszere: az atompályák keverésével olyan új hibridpályákat hoz létre, melyek alkalmasak az atomok közötti kötés jellemzőinek leírására.
Új!!: Kémiai kötés és Hibridizáció · Többet látni »
Hidrogén
A hidrogén (régies, magyarosított elnevezése köneny vagy gyulany, latinul: hydrogenium) a periódusos rendszer első kémiai eleme.
Új!!: Kémiai kötés és Hidrogén · Többet látni »
Hidrolízis
A hidrolízis (a görög hydro- és lysis szavakból) általában a kémiai kötések vízmolekulák addíciója általi felhasadását jelenti.
Új!!: Kémiai kötés és Hidrolízis · Többet látni »
Intermolekuláris kölcsönhatás
#ÁTIRÁNYÍTÁS Kémiai kötés.
Új!!: Kémiai kötés és Intermolekuláris kölcsönhatás · Többet látni »
Ionos kötés
Az ionos kötés elsőrendű kémiai kötés, mely ellentétes töltésű ionokat tartalmazó anyagokban fordul elő.
Új!!: Kémiai kötés és Ionos kötés · Többet látni »
Karbonsavészter
A karbonsavészterek általános szerkezeti képlete A karbonsavészterek, más néven alkil-alkanoátok, alkoholok és karbonsavak reakciója során keletkeznek vízkilépéssel.
Új!!: Kémiai kötés és Karbonsavészter · Többet látni »
Kémia
A kémia, más néven vegyészet vagy vegytan az anyagok minőségi változásaival foglalkozó természettudomány.
Új!!: Kémiai kötés és Kémia · Többet látni »
Kémiai Nobel-díj
A kémiai Nobel-díj egyike az Alfred Bernhard Nobel által alapított Nobel-díjnak.
Új!!: Kémiai kötés és Kémiai Nobel-díj · Többet látni »
Kénorganikus vegyületek
A kénorganikus vegyületek a szerves vegyületek azon családja, amelyekben a szerves molekula egy vagy több szénatomjához kénatomok kapcsolódnak kovalens kötéssel.
Új!!: Kémiai kötés és Kénorganikus vegyületek · Többet látni »
Kötés (egyértelműsítő lap)
A kötés szó lehetséges jelentései.
Új!!: Kémiai kötés és Kötés (egyértelműsítő lap) · Többet látni »
Közeli infravörös spektroszkópia
A diklór-metán közeli infravörös elnyelési spektruma. A közeli infravörös spektroszkópia (NIR-spektroszkópia) egy spektroszkópiai eljárás, ami az elektromágneses spektrum közeli infravörös tartományát (800–2500 nm) használja.
Új!!: Kémiai kötés és Közeli infravörös spektroszkópia · Többet látni »
Kőrös Endre (kémikus)
Kőrös Endre (Győr, 1927. szeptember 18. – Budapest, 2002. február 18.) Széchenyi-díjas kémikus, a kémiai tudomány doktora, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja.
Új!!: Kémiai kötés és Kőrös Endre (kémikus) · Többet látni »
Kettős kötés
A kettős kötés olyan kémiai kötés, amelyet – az egyszeres kovalens kötésben szokásos kettő helyett – négy kötőelektron létesít.
Új!!: Kémiai kötés és Kettős kötés · Többet látni »
Kovalens kötés
Két hidrogénatom közös elektronpárja által formált kovalens kötés (jobbra) a hidrogénmolekulában (H2) A kovalens kötés olyan elsőrendű kémiai kötés, amelyben az atomok közös vegyértékkel rendelkeznek (ko: közös, valens: vegyértékű).
Új!!: Kémiai kötés és Kovalens kötés · Többet látni »
Kucsman Árpád
Kucsman Árpád (Budapest, 1927. október 27. – 2012. szeptember 23.) Széchenyi-díjas magyar szerveskémikus, egyetemi tanár, az Eötvös Loránd Tudományegyetem díszdoktora.
Új!!: Kémiai kötés és Kucsman Árpád · Többet látni »
Kvantumszám
Kvantumszámnak hívjuk bármely megmaradó mennyiség kvantummechanikai operátorának olyan sajátértékét, ami egy adott kvantummechanikai rendszer valamely állapotát jellemzi, azaz ott ennek határozott értéke van.
Új!!: Kémiai kötés és Kvantumszám · Többet látni »
Lazítópálya
A kémiai kötéselméletben a lazítópálya olyan molekulapálya (MO), amely gyengíti a két atom közötti kötést, és a különálló atomokhoz képest növeli a molekula energiáját.
Új!!: Kémiai kötés és Lazítópálya · Többet látni »
Linus Pauling
Linus Carl Pauling (Portland, Oregon, 1901. február 28. – Big Sur, Kalifornia, 1994. augusztus 19.) német származású amerikai kémikus, a modern szerkezeti kémia és a molekuláris biológia egyik megalapozója.
Új!!: Kémiai kötés és Linus Pauling · Többet látni »
Másodlagos kötés
#ÁTIRÁNYÍTÁS Kémiai kötés.
Új!!: Kémiai kötés és Másodlagos kötés · Többet látni »
Másodrendű kötés
#ÁTIRÁNYÍTÁS Kémiai kötés.
Új!!: Kémiai kötés és Másodrendű kötés · Többet látni »
Mdm2
Az Mdm2 az angol megnevezésből, a "Mouse double minute 2"-ből ered.
Új!!: Kémiai kötés és Mdm2 · Többet látni »
Molekulamodellezés
A molekulamodellezés kémiai, fizikai és biológiai problémák atomi szintű magyarázatára képes, gyorsan fejlődő tudományág, mely a klasszikus fizika vagy a kvantummechanika egyenleteit használja fel a molekulák viselkedésének leírására.
Új!!: Kémiai kötés és Molekulamodellezés · Többet látni »
Nátrium-klorid
A nátrium-klorid (NaCl) – más néven konyhasó, só, kősó, tengeri só – az egyik legfontosabb, az állatok és az ember számára nélkülözhetetlen vegyület.
Új!!: Kémiai kötés és Nátrium-klorid · Többet látni »
Nemfémek
A fémek és a félfémek mellett a nemfémek képezik a kémiai elemek három nagy csoportjának egyikét, amely csoportok meghatározó tulajdonságai az ionizáció és a kémiai kötés.
Új!!: Kémiai kötés és Nemfémek · Többet látni »
Nukleofil
A nukleofil olyan részecske, amely mindkét szükséges elektront biztosítja reakciópartnerének a kettejük közötti kötés kialakításához.
Új!!: Kémiai kötés és Nukleofil · Többet látni »
Olvadáshő
A moláris olvadáshő változása a harmadik periódusban (kJ/mol)A moláris olvadáshő változása a második periódusban (kJ/mol) Az olvadáshő – az olvadási entalpia (ΔmH) –, az egységnyi mennyiségű anyagnak állandó hőmérsékleten – az olvadásponton – és állandó nyomáson történő megolvadásához szükséges hőenergia.
Új!!: Kémiai kötés és Olvadáshő · Többet látni »
Oxigén
Az oxigén a periódusos rendszer kémiai elemeinek egyike.
Új!!: Kémiai kötés és Oxigén · Többet látni »
Paklitaxel
Nincs leírás.
Új!!: Kémiai kötés és Paklitaxel · Többet látni »
Polién
A poliének olyan többszörösen telítetlen kémiai vegyületek, amelyek legalább három darab konjugált szén–szén kettős kötést tartalmaznak.
Új!!: Kémiai kötés és Polién · Többet látni »
Poliuretánok
A poliuretánok (PUR vagy PU) di- és poliizocianát illetve di- és poliol egységek poliaddíciójával (kopolimerizációjával) létrejövő műanyagok gyűjtőneve.
Új!!: Kémiai kötés és Poliuretánok · Többet látni »
Polonidok
A magnézium-polonid kristályszerkezete, a Mg2+ ionok zöldek, a Po2− ionok barnák A polonidok olyan vegyületek, amelyekben a polónium a nála kisebb elektronegativitású elemekkel alkot vegyületet.
Új!!: Kémiai kötés és Polonidok · Többet látni »
PubChem
A PubChem logója A PubChem egy internetes adatbázis, mely kémiai molekulák sokaságának (a kevesebb mint 1000 atomból, illetve kevesebb mint 1000 kémiai kötésből felépülő molekulák) adatait tartalmazza.
Új!!: Kémiai kötés és PubChem · Többet látni »
Szén-monoxid
A szén-monoxid (CO, régi nevén szénéleg) színtelen, szagtalan, íztelen gáz.
Új!!: Kémiai kötés és Szén-monoxid · Többet látni »
Szénhidrogének
A szénhidrogének a legegyszerűbb összetételű szerves vegyületekDr.
Új!!: Kémiai kötés és Szénhidrogének · Többet látni »
Szerves ásványok
A szerves ásványok olyan ásványok, amelyek szerves vegyület(ek)et tartalmaznak.
Új!!: Kémiai kötés és Szerves ásványok · Többet látni »
Szidnon
A szidnon mezoionos heteroaromás vegyület.
Új!!: Kémiai kötés és Szidnon · Többet látni »
Szilárd halmazállapot
Szilárd víz (Lillafüredi-vízesés) A szilárd halmazállapoton az anyag azon állapotát értjük, ahol az a makroszkopikus méreteit tekintve állandó formájú és a benne lévő atomok egymáshoz viszonyított helyzete viszonylag állandó.
Új!!: Kémiai kötés és Szilárd halmazállapot · Többet látni »
Tellurid
A tellurid a Te2− anion, illetve ennek származékainak elnevezése a kémiában.
Új!!: Kémiai kötés és Tellurid · Többet látni »
Vegyértékkötés-elmélet
A vegyértékkötés-elmélet vagy röviden VB-elmélet a molekulapálya-elmélet mellett az egyik alapvető kémiai elmélet, amely a kvantummechanika módszereit alkalmazza a kémiai kötés leírására.
Új!!: Kémiai kötés és Vegyértékkötés-elmélet · Többet látni »
Vegyület
Kémiai vegyületeknek nevezzük az olyan kémiai anyagokat, melyeket két, vagy több kémiai elem atomjai vagy ionjai alkotnak, meghatározott arányban.
Új!!: Kémiai kötés és Vegyület · Többet látni »
Vizsgálati anyagok előkészítése pásztázó elektronmikroszkópos vizsgálatokhoz
Csillók pásztázó elektronmikroszkópos képe. A pásztázó elektronmikroszkópos (PEM) vizsgálatokat mind kiterjedtebben használják az orvosbiológiai kutatásokban, a diagnosztikában és a törvényszéki orvostanban.
Új!!: Kémiai kötés és Vizsgálati anyagok előkészítése pásztázó elektronmikroszkópos vizsgálatokhoz · Többet látni »
1858 a tudományban
Az 1858.
Új!!: Kémiai kötés és 1858 a tudományban · Többet látni »
1892 a tudományban
Az 1892.
Új!!: Kémiai kötés és 1892 a tudományban · Többet látni »
