Tartalomjegyzék
14 kapcsolatok: A magyar forint pénzérméi, A magyar forint pénzjegyei, Alappajzs, Avasi templom, Államcímer, Erdészeti palota (Miskolc), Kapcsolt részek, Kádár-címer, Középcímer, Kossuth-címer, Magyarország címere, Nagycímer, Osztrák–Magyar Monarchia, Palóczy László.
A magyar forint pénzérméi
A forint a történelem során több országban is használt pénznem volt.
Megnézni Kiscímer és A magyar forint pénzérméi
A magyar forint pénzjegyei
A 2014-es, jelenleg érvényes sorozat A magyar forint pénzjegyei a jelenleg hivatalos készpénzállomány részét képezik Magyarországon a magyar forint pénzérméivel együtt.
Megnézni Kiscímer és A magyar forint pénzjegyei
Alappajzs
280px Az alappajzs a címertanban négy egymásra helyezett pajzs esetén a legalsó (alappajzs-nagy pajzs-boglárpajzs-szívpajzs), Bertényi Iván négy egymásra helyezett pajzs esetén az alappajzs-nagy pajzs-középpajzs-szívpajzs elnevezéseket javasolta.
Megnézni Kiscímer és Alappajzs
Avasi templom
Az avasi gótikus református templom Miskolc belvárosának legrégebbi épülete.
Megnézni Kiscímer és Avasi templom
Államcímer
Magyarország mai államcímere Az államcímer (vagy országos címer) egy ország hivatalos címere.
Megnézni Kiscímer és Államcímer
Erdészeti palota (Miskolc)
Az Erdészeti palota Deák téri homlokzatának részlete Az Erdészeti palota vagy más néven az Erdőigazgatóság székháza Miskolcon a Deák tér 1.
Megnézni Kiscímer és Erdészeti palota (Miskolc)
Kapcsolt részek
IV. Krešimir horvát király horvát és dalmát királysága 1070. körül A Magyar Királyság és a társországok1867. évi I. törvénycikk: Fölséges I. Ferencz József úr Magyarország és Társországai királyává avattatik és koronáztatik Horvát–Szlavónország térképe 1876-ban Kapcsolt részeknek (partes adnexae) nevezték a Magyar Királyság (regni Hungariae) történelme során a Horvát-Szlavón-Dalmát társországokat.
Megnézni Kiscímer és Kapcsolt részek
Kádár-címer
A Kádár-címer Kádár-címernek nevezik Magyarország 1957.
Megnézni Kiscímer és Kádár-címer
Középcímer
A Magyar Szent Korona Országainak „angyalos” középcímere Ferenc király középcímere (1804) A középcímer elsősorban egy ország azon címere, mely külön pajzson a fő tartományokon vagy családi címereken kívül egyéb címereket is tartalmaz, melyek az ország vagy a család fennhatósága alá tartoznak.
Megnézni Kiscímer és Középcímer
Kossuth-címer
A Kossuth-címer A Kádár-címert a Kossuth-címert idéző, teljesen nemzeti színű pajzs uralja A Kossuth-címer a történelmi magyar nemzeti címer rendhagyó változata, amelyen nem szerepel a Szent Korona, alakja pedig a szokásos egyenes oldalú pajzs helyett tetején és oldalán befelé ívelt, sajátosan magyarnak tekintett pajzsforma.
Megnézni Kiscímer és Kossuth-címer
Magyarország címere
Magyarország államcímere Magyarország címere (köznapi szóhasználatban: a magyar címer) Magyarország egyik állami jelképe.
Megnézni Kiscímer és Magyarország címere
Nagycímer
A Magyar Királyság „angyalos” nagycímere II. Ferenc nagycímere, 1804 Az Osztrák–Magyar Monarchia címere A nagycímer elsősorban egy ország azon címere, mely a fő tartományokon vagy családi címereken kívül külön egyéb címereket is tartalmaz, melyek az ország vagy a család fennhatósága alá tartoznak.
Megnézni Kiscímer és Nagycímer
Osztrák–Magyar Monarchia
Az Osztrák–Magyar Monarchia, más néven Osztrák–Magyar Birodalom vagy Ausztria–Magyarország (vagy Österreich-Ungarn, vagy Rakousko-Uhersko) 1867 és 1918 között fennállt különleges, kettős (dualista) állam, pontosabban államszövetség, reálunió volt Közép-Európában.
Megnézni Kiscímer és Osztrák–Magyar Monarchia
Palóczy László
Palóczi Palóczy László (Miskolc, 1783. október 14. – Pest, 1861. április 27.) liberális reformpolitikus, Borsod vármegye országgyűlési követe.
Megnézni Kiscímer és Palóczy László