Kommunikáció

708 kapcsolatok: A cigánybáró (daljáték), A Ciszterci Rend Nagy Lajos Gimnáziuma, A jövő század regénye, A közlekedés története, A kőszívű ember fiai (regény), A magyar irodalom története (Beöthy–Badics), A Magyar Királyság a kora újkorban, A Magyar Királyság az első világháborúban, A Margit-sziget története, A pécsi sport története, A régi osztrák Államvasutak vontatójárműveinek listája, A Szent Korona története, A Szent Korona tudományos kutatásának története, A Szlovák Nemzet Memoranduma, A zsidóság Magyarországon, Adam Müller-Guttenbrunn, Agarászat, Alispán, Alkotmányosalapismeretek-vizsga, Almássy tér, Andrássy család (csíkszentkirályi és krasznahorkai), Andrássy Gyula (politikus, 1823–1890), Andrássy Gyula (politikus, 1860–1929), Andrássy-kormány, Andreánszky Gábor (politikus), Antall József (politikus, 1932–1993), ANY Biztonsági Nyomda, Apponyi Albert, Apponyi György (főkancellár), Aradi és Csanádi Egyesült Vasutak, Aradi vértanúk, Aradványpuszta, Arany János (költő), Arany Trombita, Aranyosbánya, Új Párt (Magyarország), Új Zrínyiász, Újépület, Újházy László (politikus), Újpest (történelmi település), Ausztria, Ausztria császára, Ausztria történelme, Avram Iancu, Az 1892. évi román memorandum, Az aradi vértanúk emlékezete, Az aranyember (film, 1962), Az állatgyógyászati gyógyszerészet története, Az első világháború fontosabb személyiségei, Az ember tragédiája (dráma), ..., Az erdélyi magyar sajtó története, Az Erdélyi Nagyfejedelemség országos főrabbijainak listája, Az Osztrák Császárság himnusza, Az osztrák–magyar forint pénzérméi, Az Osztrák–Magyar Monarchia címere, Az Osztrák–Magyar Monarchia külügyminiszterei, Az Osztrák–Magyar Monarchia pénzügyminiszterei, Az Osztrák–Magyar Monarchia uralkodója, Állami Középipartanoda, Április 16., Áprilisi törvények, ÁVT WIEN, Írország történelme, Üllő (település), Ökröss Bálint, Öttevény, Ötvösd, Ónody Géza, Ózdi Kohászati Üzemek, Élesd, Éljen a Magyar!, Érettségi vizsga, Északi Járműjavító, Babeș–Bolyai Tudományegyetem, Balassi Bálint Gimnázium (Balassagyarmat), Balatonbozsok, Balatonfüred, Balkány, Balkány története, Balközép Párt, Ballószög, Bankjegy, Baróthy László, Baróthy Zoltán, Bartal György (politikus), Batthyány Elemér, Batthyány Lajos Általános Iskola (Budapest, I. kerület), Batthyány-mauzóleum, Battyánd, Baumhorn Lipót, Bausznern Guidó, Bánáti svábok, Bánffy-kormány, Bánság, Báró, Bécsi út, Békés vármegye története, Békéscsaba, Békey István, Bélyeggyűjtés, Bűdfalva, Bókay János (orvos, 1822–1884), Belezna, Beniczky Ödön (országgyűlési képviselő), Beniczky Lajos (ezredes), Beregszász, Berzenczey László, Betelepülések és betelepítések Magyarországra, Bittó-kormány, Bocskói Viktor, Bojthor Endre, Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye, Brankovics György (opera), Brassó-vidék, Budapest, Budapest közlekedéstörténete, Budapest kronológiája, Budapest története, Budapest vasútállomásai, Budapest VI. kerülete, Budapesti Autonóm Orthodox Hitközség, Budapesti Fazekas Mihály Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium, Budapesti Hírlap (napilap, 1853–1860), Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Budapesti Szemle, Buziásfürdő, Buzzi Bódog, Cassandra-levél, Citadella (Budapest), Corpus Juris Hungarici, Császári és Királyi 1. I. Ferenc József Huszárezred, Császári és Királyi 11. Székely Határőr Huszárezred, Császári és Királyi 12. Nádor Huszárezred, Császári és Királyi 13. Jász-Kun Huszárezred, Császári és Királyi 14. Kolossváry Dezső Huszárezred, Császári és Királyi 15. Ferenc Szalvátor Huszárezred, Császári és Királyi 16. gróf Alexander von Üxküll-Gyllenband Huszárezred, Császári és Királyi 2. Frigyes Lipót porosz herceg Huszárezred, Császári és Királyi 3. gróf Hadik András Huszárezred, Császári és Királyi 4. Arthur connaughti és strathearni herceg Huszárezred, Császári és Királyi 5. gróf Radetzky József Huszárezred, Császári és Királyi 6. II. Vilmos württembergi király Huszárezred, Császári és Királyi 7. II. Vilmos német császár és porosz király Huszárezred, Császári és Királyi 8. Tersztyánszky Károly Huszárezred, Császári és Királyi 9. gróf Nádasdy Ferenc Huszárezred, Császári és Királyi Fegyveres Erők, Császári és Királyi Hadügyminisztérium, Császári és Királyi Haditengerészet, Császári és Királyi Hadsereg, Császári és Királyi Huszárok, Császári hadsereg, Csehország parlamentje, Csemegi Ignác, Csemegi Károly, Csemegi-kódex, Csendőrség, Csengery Antal, Cserföld, Csik Ferenc Általános Iskola és Gimnázium, Csongrád (település), Cukoripar, Czapkay Imre, Cziráky János, Dalmát Királyság (1815–1918), Daniel Gábor (főispán), Déli Vasút, Deák család (kehidai), Deák Ferenc (igazságügy-miniszter), Deák Ferenc Gimnázium (Szeged), Deák-párt, Debreczenyi Ignác, December 2., Dobronak, Dobsa Lajos, Duchcov, Dunaújváros, Duna–Tisza-csatorna, Dunakanyar, Dunyov István, Dux Adolf, Eötvös József (író), Eötvös Loránd, Eötvös Loránd Tudományegyetem, Ecséd, Eduard Taaffe, Einrichtungswerk, Ellenzéki Párt, Első Khuen-Héderváry-kormány, ELTE Bölcsészettudományi Kar, Emberi jogok, Emich Gusztáv (nyomdász), Erdély, Erdély történelme, Erdélyi Fejedelemség (1711–1867), Erdélyi fejedelmek házastársainak listája, Erdélyi Múzeum-Egyesület, Erdélyi szász univerzitás, Erdélyi szászok, Erdő, Erdősi Imre, Erzherzog Karl osztály, Esterházy Kálmán, Esztergomi értekezlet, Falk Miksa, Földgömb, Földváry Károly, Függetlenségi és 48-as (Justh) Párt, Függetlenségi és Negyvennyolcas Párt, Füvészkert (Budapest), Füzesgyarmat, Február 17., Fejérváry Géza, Fejérváry-kormány, Feketeházy János, Felsőszemeréd, Fiume, Fiume kormányzóinak listája, Fiumei Úti Sírkert, Forint, Friedmann Ábrahám, Friedrich Ferdinand von Beust, Friedrich Ferenc (vívó), Galícia, Gazeta de Transilvania, Gödöllő, Görögkatolikus templom (Makó), Görgei Artúr, Gelich Richárd, Gellérthegy, Gervay Mihály, Ghyczy Kálmán, Giacomo Leopardi, Giczey Samu, Glasner Ábrahám, Goričko, Granicsárok, Grünwald Béla, Gyár, Gyopárosfürdő, Gyula (Magyarország), Gyurmán Adolf, Habsburg Birodalom, Habsburg–Lotaringiai Ferenc Ferdinánd osztrák–magyar trónörökös, Habsburg–Lotaringiai Lipót Lajos főherceg, Habsburg–Lotaringiai Rainer Ferdinánd főherceg, Habsburg–Lotaringiai-ház, Hadúr, Hajdúdorog, Hajdúdorog története, Hajdúdorogi főegyházmegye, Hajdu László (ügyvéd), Halász Imre (hírlapíró), Halbrohr József: Élettörténetem, Harmincad utca, Hatvan, Hírlapbélyeg, Hírszerzés, Heinrich Hentzi, Helfy Ignác, Helytartótanács, Henneberg Károly, Herman Ottó, Herrmann Emil, Heves és Külső-Szolnok vármegye, Historizáló építészet Magyarországon, Hofer Károly, Homoródújfalu, Homoródkarácsonyfalva, Honvédelmi Minisztérium, Horvát bán, Horvát Boldizsár, Horvát uralkodók házastársainak listája, Horvát-Szlavónország, Horváth Mihály Gimnázium, Horvátországi magyarok, I. Ferenc József magyar király, Idő, II. Rákóczi Ferenc újratemetése, Iklad, In effigie, Inczédy László, Infopark, Irányi Dániel, Ischli klauzula, Jakob Rannicher, Janik János, Jánoshalma, Jászok, Jásztelek, József főhercegi palota, Július 28., Június 8., Josef Fockner, Joseph Trausch, Josip Šokčević, Josip Jelačić, Jugoszlávizmus, Jurenák Eduárd, K. u. k., Kabos Károly, Kakucs, Kalocsa-Kecskeméti főegyházmegye, Kalotaszeg (folyóirat), Kaposvár, Karcag, Kardos János (evangélikus lelkész), Karl von Urban, Kaszap János, Katolikus Néppárt, Katonai attasé, Kautz Gyula, Kálazdy Mór, Kállay Béni, Károlyfa, Károlyi Gyula (politikus, 1871–1947), Károlyi István (politikus, 1797–1881), Kárpátalja története, Kászonyi Dániel, Kávéház, Kávéházi cigányzene, Képviselőház (Magyar Királyság), Königgrätzi csata, Közigazgatási bizottság, Közkönyvtár, Központi Papnevelő Intézet, Kúlai Népkör, Kúria (bíróság), Kőszeg, Kecskemét, Keleti Károly, Keleti pályaudvar, Kelety Gusztáv, Kemény Zsigmond, Keményffy József, Kincsem (versenyló), Kinizsi István, Király-hágó, Kisújbánya, Kiskőrös, Kiskunfélegyháza, Kiss Antal (honvédfőhadnagy), Klapka György (tábornok), Klasszicista építészet Magyarországon, Kokárda, Kolosy György, Kolozsvár, Komádi, Komárom-Esztergom vármegye, Komáromy György (jogász, 1817–1872), Konzul (nemzetközi jog), Korčula (sziget), Korányi Frigyes (orvos), Kossuth Ferenc, Kossuth Lajos, Kossuth Lajos emlékezete Erdélyben, Kovács Endre (történész), Kovács József (történész), Kovács Lajos (politikus), Kozma Andor, Krasznay Gábor, Kunszentmiklós, Lakatos Sándor (táncos), Lágymányosi-öböl, Lánchíd Palota, Láng Gépgyár, Lónyay-kormány, Leövey Klára, Lengyelország a felosztás korában (1795–1918), Lengyelország történelme, Lenz család (budapesti déligyümölcs-nagykereskedő), Leo Thun, Levél (település), Levélgyűjtőszekrény, Lichtenstein László, Litográfia, Losonczi Farkas Károly, Lovasberény, Lugos magyar irodalmi élete, Madarász József (politikus, 1814–1915), Magyar Állami Operaház, Magyar hadtörténet, Magyar Hírlap (napilap, 1877–1879), Magyar katonai attasé szolgálat, Magyar Köztársaság (1919–1920), Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, Magyar Királyi Állami Vas-, Acél- és Gépgyárak, Magyar Királyi Honvédség (1867–1918), Magyar királyné, Magyar Királyság, Magyar Királyság (egyértelműsítő lap), Magyar konyhaművészet, Magyar nóta, Magyar nemesség, Magyar Rendőrség, Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kar, Magyar történelem, Magyar tengermellék, Magyar Vöröskereszt, Magyar–horvát kiegyezés, Magyarok, Magyarok ábrázolása külföldi játékfilmekben, Magyarország, Magyarország és Ausztria kapcsolatai, Magyarország és Spanyolország kapcsolatai, Magyarország címere, Magyarország földművelés-, ipar- és kereskedelemügyi minisztereinek listája, Magyarország feltámadása, Magyarország himnusza, Magyarország közmunka- és közlekedésügyi minisztereinek listája, Magyarország mezőgazdasága, Magyarország trónörököseinek listája, Magyarország varsói nagykövetsége, Magyarország vasúttörténete, Magyarországi horvátok, Magyarországi országgyűlési választások, Magyarországi országgyűlési választások a dualizmus korában, Magyarországi szlovének, Magyarosítás, Majthényi Tivadar, Makó, Mangold Károly, Markusovszky Lajos, Marosvásárhely vasútállomás, Marosvásárhely-Északi pályaudvar, MÁV Magyar Államvasutak Zrt., Május 22., Május 29., Második ipari forradalom, Második Khuen-Héderváry-kormány, Második Wekerle-kormány, Mátészalka, Mátyás-templom, Művészetek Háza (Orosháza), ME Anyag- és Vegyészmérnöki Kar, ME Műszaki Föld- és Környezettudományi Kar, Megyeháza (Veszprém), Mente, Mikó Imre (politikus), Miskolc díszpolgára, Miskolc postatörténete, Miskolci 10. honvéd gyalogezred, Mocsáry Lajos, Molnár Erik (politikus), Molnár Gedeon, Molnár Márton, Monarchia, Monor, Monostorpályi, Moses Mendelssohn, Muravidék, Nagy Béla (helytörténész), Nagy Gábor (szállodatulajdonos), Nagy-ausztriai Egyesült Államok, Nagybánya, Nagybecskerek, Nagykanizsa, Nagykáta, Nagysurány, Nagyvárad magyar irodalmi élete, Nagyzerind, Naszód, Návay Tamás, Németh Albert, Németh János (ezredes), Népek tavasza, Néppárt (Horvátország), Népszínház (Budapest, 1875–1908), Névmagyarosítás, Nóniusz (lófajta), Negyvennyolcas Függetlenségi Párt, Nehrebeczky György, Nemes Marcell, Nemeskéri Kiss család, Nemeskéri Kiss Miklós, Nemzeti Párt (Magyarország), Neobarokk, Nyáry Albert (történész), Nyáry Pál (politikus), Oktogon, Orczy Béla, Ormosbánya, Orosháza, Országgyűlés, Országos 1848-as Párt, Országos Alkotmánypárt, Országos Fordító és Fordításhitelesítő Iroda, Országos Közoktatási Tanács, Osztrák értékű forint, Osztrák Császárság, Osztrák–Magyar Bank, Osztrák–magyar forint, Osztrák–Magyar Monarchia, Pacsa, Paczolay család, Paks, Parva Curia, Pálffy Albert, Pálffy család, Pápa (település), Pécs, Pécs története, Pécsi zsinagóga, Pénzügyminisztérium, Péterffy József, Pórfi Ferenc, Pejácsevich László, Perényi Péter (országgyűlési képviselő), Perczel Mór, Perczel Miklós (honvédezredes), Pester Lloyd, Pesti Hazai Első Takarékpénztár, Pesti Izraelita Hitközség, Pesti Magyar Kereskedelmi Bank, Pesti Napló, Petőfi Muzeális Gyűjtemény és Kiállítóhely, Petőfi Sándor, Petőfi Sándor-szobor (Budapest), Piaristák, Pilismarót, Polgárosodás, Pongráctelep, Porosz–osztrák–olasz háború, Poroszló (település), Postabélyeg, Postakürt Galéria, Postapalota (Miskolc), Pozsony, Pozsony történelme, Pozsony-Nagyszombati Első Magyar Vasúttársaság, Pragmatica sanctio, Prónay József, Prefektus, Prick József, Pulszky Ferenc, Pusztaszentlászló, Radnich Imre, Radnich János, Rajka, Rakovicai felkelés, Rábagyarmat, Ráckevei-Duna, Rákóczi-induló, Rákosi Jenő, Rédics, Réz Mihály, Rőzsényi Farkas, Reményfi János, Rendőrség, Rendszerváltás Magyarországon, Retronímia, Richard Belcredi, Riskó Ignác, Romantikus építészet Magyarországon, Románia oktatási rendszere, Romániai magyar szabadkőműves irodalom, Rudics József, Rulikowski Kázmér, Sashalom, Sándor Mátyás (regény), Sóhivatal, Sólyom C. Lajos, Söjtör, Schönborn család, Schwell Titusz, Selmeci Akadémia, Selmeci diákhagyományok, Selmeci Műemlékkönyvtár (Miskolc), Sepsiszentgyörgy művelődési élete, Simonyi Lajos, Simor János (püspök), Singer és Wolfner Irodalmi Intézet Rt., Sokorópátka, Somogyudvarhely, Somossy Károly, Somssich Pál, Szabadelvű Párt, Szabadka, Szabadkőművesség Magyarországon, Szabadság tér (Budapest), Szabó Imre (honvédtiszt, 1823–1904), Szabó Kálmán (politikus), Szametz András, Szapáry-kormány, Szarvas (település), Szász Béla (műfordító), Szász–Coburg–Koháry Klotild hercegnő, Szász–magyar irodalmi kapcsolatok, Széchenyi István emlékezete Erdélyben, Széchenyi lánchíd, Székelyföld, Székelyföld történelme, Székelyudvarhelyi Művelődési Ház, Széll Kálmán (politikus), Széll-kormány, Szűcs Sámuel, Szűr (ruházat), SZE Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Kar, Szebenszék, Szeged–Békéscsaba-vasútvonal, Szende Béla (politikus), Szent István Koronájának Országai, Szent István Társulat, Szentgotthárdi ciszterci apátság, Szepes vármegye, Szerb Vajdaság és Temesi Bánság, Szerdahely (Románia), Szigeti József (színművész), Szilsárkány, Szilvási Lajos (író), Szkalnitzky Antal, Szlavóniai uralkodók házastársainak listája, Szlávy József, Szlovákia történelme, Szlovákia vasúti közlekedésének története, Szlovenszka krajina, Szofrics Pál, Szolnok, Szolnok történelme, Szombathelyi egyházmegye, Szondi két apródja, Sztrájk, Szuhay Lajos, Tabajdi Károly, Tallinn történelme, Tamás Ágnes, Tarányi-Oszterhuber József, Tata, Táncsics Mihály, Társadalombiztosítás, Tégelyacélgyártás, Téglagyártás, Tóth Ágoston Rafael, Török Flóris, Török Lajos (százados), Türr István, Türr István Gimnázium és Kollégium, Teleki Blanka Gimnázium (Budapest), Teleki János (1868–1937), Temesvár, Temesvár magyar irodalmi és művelődési élete, Temesvári Dohánygyár, Tevel, Thaly Zsigmond (mérnök), Than Mór, Tibád Antal, Tisza István (miniszterelnök), Tisza Kálmán, Tisza Kálmán-kormány, Tisza Lajos (miniszter), Tokaj, Tolcsva, Toldi szerelme, Tolnai Lajos (író), Transzilvanizmus, Trefort Ágoston, Turanizmus, Tuzson János (katona), Tyll Attila, Udvari Haditanács, Urházy György, Utassy Károly, Vadnai Károly, Vajda János (költő), Varga Imre (katona), Vay Lajos, Vác, Választójog Magyarországon, Várady János (országgyűlési képviselő), Várady József (kancelláriai tanácsos), Városháza (Makó), Végegyháza, Végles, Vöneki Lajos, Vendkérdés, Vendvidéki Köztársaság, Veszprém, Victoria II, Vidats János, Világos, Virágh Pál (építész), Virilizmus, Vukovics Sebő, Wenckheim Béla, Wenckheim-kormány, Weninger Vince, Wesselényi Miklós (politikus, 1796–1850), Wilhelm von Tegetthoff, Wittelsbach Erzsébet magyar királyné, Wolf József (katona), Zagyvarékas, Zalakomár, Zeyk Ferenc, Zeyk László, Zichy Nándor, Zsebkendőszavazás, Zsedényi Béla, Zsedényi Ede, 1838-as pesti árvíz, 1848–49-es forradalom és szabadságharc, 1867, 1873. évi krach következményei, 1876-os megyerendezés, 19. század, 19. századi magyar történelem, 1905–1906-os magyarországi belpolitikai válság, 2017, 47-es, 48-as, 49-es és 67-es pártok, 48-as Alkotmánypárt. Bővíteni index (658 több) » « Shrink index

A cigánybáró (daljáték)

A cigánybáró ifj. Johann Strauss operettje három felvonásban, öt képben.

Új!!: Kiegyezés és A cigánybáró (daljáték) · Többet látni »

A Ciszterci Rend Nagy Lajos Gimnáziuma

A Ciszterci Rend Nagy Lajos Gimnáziuma és Kollégiuma Pécs főterén áll, és a ciszterci rend működteti.

Új!!: Kiegyezés és A Ciszterci Rend Nagy Lajos Gimnáziuma · Többet látni »

A jövő század regénye

A jövő század regénye Jókai Mór egyik regénye, amelyet 1872-től kezdett el közölni.

Új!!: Kiegyezés és A jövő század regénye · Többet látni »

A közlekedés története

A közlekedés különböző eszközei A közlekedés története az emberiség történetével kezdődött.

Új!!: Kiegyezés és A közlekedés története · Többet látni »

A kőszívű ember fiai (regény)

A kőszívű ember fiai Jókai Mór 1869-ben megjelent regénye, amelyben az író az 1848–49-es forradalom és szabadságharcnak állít emléket.

Új!!: Kiegyezés és A kőszívű ember fiai (regény) · Többet látni »

A magyar irodalom története (Beöthy–Badics)

A Beöthy Zsolt és Badics Ferenc szerkesztésében 1896-ban megjelent A magyar irodalom története, alcímével Képes magyar irodalomtörténet című mű egy két kötetes, nagy monarchiabeli magyar irodalomtörténeti mű, A mű egyike az Osztrák–Magyar Monarchia alatt megjelent nagy terjedelmű, összefoglaló tudományos–ismeretterjesztő alkotásoknak.

Új!!: Kiegyezés és A magyar irodalom története (Beöthy–Badics) · Többet látni »

A Magyar Királyság a kora újkorban

A Magyar Királyság a kora újkorban a magyar történelem azon időszaka, amikor a Magyar Királyság az 1526-os mohácsi csatavesztés után a Habsburg-ház uralma alatt a Habsburg Birodalom (majd 1804-től az Osztrák Császárság) része lett egészen az 1867-es osztrák–magyar kiegyezésig.

Új!!: Kiegyezés és A Magyar Királyság a kora újkorban · Többet látni »

A Magyar Királyság az első világháborúban

Semleges államok A Magyar Királyság az első világháborúban a központi hatalmak oldalán és az Osztrák–Magyar Monarchia részeként vett részt, nem külügyeiben független hatalomként.

Új!!: Kiegyezés és A Magyar Királyság az első világháborúban · Többet látni »

A Margit-sziget története

A Margit-sziget részletes térképe 1928-ból, amely a sziget sétányainak szerkezetét és intézményeinek elhelyezkedését emeli ki Árpád-házi Szent Margit, a sziget névadója A Margit-sziget a Duna egyik szigete Budapest területén.

Új!!: Kiegyezés és A Margit-sziget története · Többet látni »

A pécsi sport története

Pécs város sporttörténete mintegy 150 évre nyúlik vissza.

Új!!: Kiegyezés és A pécsi sport története · Többet látni »

A régi osztrák Államvasutak vontatójárműveinek listája

A régi osztrák-magyar Államvasutak létrejötte annak volt köszönhető, hogy az állam felismerte, a vasútépítésben és üzemeltetésben szükséges a központi irányítás.

Új!!: Kiegyezés és A régi osztrák Államvasutak vontatójárműveinek listája · Többet látni »

A Szent Korona története

koronázási paláston Képes krónikában) Képes krónikából) A Szent Korona a magyar koronázási jelvények között az Országház kupolatermében Pallas Nagy Lexikonából A Szent Korona mint tárgy története, különösen annak óriási politikai, hatalmi jelentősége miatt, nagyon hányatott volt a „zivataros századok” alatt.

Új!!: Kiegyezés és A Szent Korona története · Többet látni »

A Szent Korona tudományos kutatásának története

A Szent Korona elölnézete I. István és koronájának egykorú ábrázolása a koronázási paláston Révay rajza a koronáról (felül) és az 1790-es hivatalos vizsgálat alapján készített ábrázolás (alul) 1440-es ábrázolás a magyar koronáról a Fuggerek családi kódexébenhttp://www.tti.hu/lendulet/szent-korona/2259-eloadas-az-elte-n-a-szent-korona-legkorabbi-reszletes-abrazolasarol.html Előadás az ELTE-n a Szent Korona legkorábbi részletes ábrázolásáról, tti.hu A Szent Korona tudományos kutatásának története több évszázadra tekint vissza.

Új!!: Kiegyezés és A Szent Korona tudományos kutatásának története · Többet látni »

A Szlovák Nemzet Memoranduma

Emlékmű Turócszentmártonban 1861.

Új!!: Kiegyezés és A Szlovák Nemzet Memoranduma · Többet látni »

A zsidóság Magyarországon

A magyarországi zsidók, a Magyarországon élő zsidóság, mint közösség számát napjainkban 75–100 ezerre teszik.

Új!!: Kiegyezés és A zsidóság Magyarországon · Többet látni »

Adam Müller-Guttenbrunn

Adam Müller-Guttenbrunn (eredetileg Adam Müller) német (bánáti sváb)–osztrák író, újságíró, drámaíró, színházigazgató, színházkritikus és nemzeti tanácsnok.

Új!!: Kiegyezés és Adam Müller-Guttenbrunn · Többet látni »

Agarászat

Az agarászat ősi vadászati mód.

Új!!: Kiegyezés és Agarászat · Többet látni »

Alispán

Az alispán a középkori magyar vármegye ispánjának – az újkorban főispánjának – helyettese volt.

Új!!: Kiegyezés és Alispán · Többet látni »

Alkotmányosalapismeretek-vizsga

Az alkotmányosalapismeretek-vizsga sikeres letétele a magyar állampolgárságról szóló 1993.

Új!!: Kiegyezés és Alkotmányosalapismeretek-vizsga · Többet látni »

Almássy tér

Az Almássy tér Budapest VII.

Új!!: Kiegyezés és Almássy tér · Többet látni »

Andrássy család (csíkszentkirályi és krasznahorkai)

krasznahorkai vár római katolikus kápolnája, ahol a gróf Andrássy család patrónája, a Krasznahorkai Fekete Madonna képe függ. A gróf csíkszentkirályi és krasznahorkai Andrássy család egy régi erdélyi székely származású magyar főnemesi család.

Új!!: Kiegyezés és Andrássy család (csíkszentkirályi és krasznahorkai) · Többet látni »

Andrássy Gyula (politikus, 1823–1890)

Idősebb csíkszentkirályi és krasznahorkai gróf Andrássy Gyula (teljes nevén Andrássy Gyula Károly) (Oláhpatak, Magyar Királyság, 1823. március 3. – Volosca, (ma Abbázia része) Osztrák–Magyar Monarchia, 1890. február 18.) az Andrássy családból való magyar arisztokrata politikus, szabadkőműves, előbb a Magyar Királyság miniszterelnöke 1867 és 1871 között (ideiglenesen a Monarchia pénzügyminisztere és Magyarország honvédelmi minisztere is), majd az Osztrák–Magyar Monarchia közös külügyminisztere 1871 és 1879 között.

Új!!: Kiegyezés és Andrássy Gyula (politikus, 1823–1890) · Többet látni »

Andrássy Gyula (politikus, 1860–1929)

Ifjabb gróf csíkszentkirályi és krasznahorkai Andrássy Gyula Gábor Manó Ádám (Tőketerebes, 1860. június 30. – Budapest, Józsefváros, 1929. június 11.) magyar politikus, belügyminiszter, jogi szakíró, pártvezető, az utolsó osztrák-magyar külügyminiszter, az Országos Magyar Képzőművészeti Társulat elnöke, id. Andrássy Gyula miniszterelnök fia, az Andrássy család sarja.

Új!!: Kiegyezés és Andrássy Gyula (politikus, 1860–1929) · Többet látni »

Andrássy-kormány

gróf Festetics György, Gorove István Az Andrássy-kormány az osztrák–magyar kiegyezést követő első felelős magyar kormány, amely 1867.

Új!!: Kiegyezés és Andrássy-kormány · Többet látni »

Andreánszky Gábor (politikus)

Liptószentandrási báró Andreánszky Gábor (Bécs, Ausztria, 1848. június 23. – Alsópetény, 1908. május 19.) antiszemita politikus, a kiváló botanikus, ifjabb Andreánszky Gábor apja.

Új!!: Kiegyezés és Andreánszky Gábor (politikus) · Többet látni »

Antall József (politikus, 1932–1993)

Dörgicsei és kisjenei ifj.

Új!!: Kiegyezés és Antall József (politikus, 1932–1993) · Többet látni »

ANY Biztonsági Nyomda

Az ANY Biztonsági Nyomda Nyrt. (korábbi nevén Állami Nyomda) Magyarország és a közép-kelet európai régió egyik legnagyobb árbevételű biztonsági nyomdája.

Új!!: Kiegyezés és ANY Biztonsági Nyomda · Többet látni »

Apponyi Albert

Gróf nagyapponyi Apponyi Albert György Gyula Mária (Bécs, 1846. május 29. – Genf, 1933. február 7.) politikus, miniszter, belső titkos tanácsos, nagybirtokos, a Magyar Tudományos Akadémia igazgatósági tagja, 1921-től 1933-ig a Szent István Akadémia elnöke.

Új!!: Kiegyezés és Apponyi Albert · Többet látni »

Apponyi György (főkancellár)

Gróf nagyapponyi Apponyi György Antal József (Pozsony, 1808. december 29. – Éberhárd, 1899. február 28.) 1848-ban Magyarország főkancellárja, konzervatív politikus, udvari kancellár, nagybirtokos, a Magyar Tudományos Akadémia igazgatósági tagja (1858).

Új!!: Kiegyezés és Apponyi György (főkancellár) · Többet látni »

Aradi és Csanádi Egyesült Vasutak

Az Aradi és Csanádi Egyesült Vasutak (röviden ACsEV) egy magyar vasúttársaság volt.

Új!!: Kiegyezés és Aradi és Csanádi Egyesült Vasutak · Többet látni »

Aradi vértanúk

Lázár Vilmos Az aradi vértanúk az a tizenhárom magyar honvédtiszt (12 tábornok és 1 ezredes), akiket az 1848–49-es forradalom és szabadságharc leverése után, az abban játszott szerepük miatt Aradon kivégeztek.

Új!!: Kiegyezés és Aradi vértanúk · Többet látni »

Aradványpuszta

Aradványpuszta Nyíradony város része, Hajdú-Bihar vármegyében, a Nyíradonyi járásban.

Új!!: Kiegyezés és Aradványpuszta · Többet látni »

Arany János (költő)

Arany János csoportos emlékművea Magyar Nemzeti Múzeum előtt, Strobl Alajos műve Arany János (Nagyszalonta, 1817. március 2. – Budapest, 1882. október 22.) magyar költő, tanár, lapszerkesztő, a Kisfaludy Társaság igazgatója, a Magyar Tudományos Akadémia tagja és főtitkára.

Új!!: Kiegyezés és Arany János (költő) · Többet látni »

Arany Trombita

Az Arany Trombita „politikai, ipari és gazdászati hetilap”, amelynek 1869 során összesen 46 száma jelent meg.

Új!!: Kiegyezés és Arany Trombita · Többet látni »

Aranyosbánya

Veres Ferenc felvétele) Aranyosbánya, 1911-ig Offenbánya (régen Baia, Ofenbaia) város a romániai Fehér megyében.

Új!!: Kiegyezés és Aranyosbánya · Többet látni »

Új Párt (Magyarország)

Az Új Párt egy rövid életű kiegyezéspárti (azaz korabeli szóhasználattal „67-es”) nemzeti radikális politikai párt volt a dualista Magyarországon a 20.

Új!!: Kiegyezés és Új Párt (Magyarország) · Többet látni »

Új Zrínyiász

Az Új Zrínyiász Mikszáth Kálmán szatirikus regénye, először 1898 tavaszán jelent meg folytatásokban az Országos Hírlapban.

Új!!: Kiegyezés és Új Zrínyiász · Többet látni »

Újépület

Az Újépület (Aedificium Regium Novum, németül Großes ärarial Gebäude (kincstári nagyépület) vagy Neugebäude) egy hírhedt erőd- és laktanyaszerű katonai épület volt, mely egykor Pesten, a Lipótvárosban, a mai Szabadság tér területén állt.

Új!!: Kiegyezés és Újépület · Többet látni »

Újházy László (politikus)

Rozsnyóbányai és budaméri Újházy László (Budamér (Sáros vármegye), 1795. január 20. — Sírmező telep, San Antonio, (Texas) 1870. március 7.) magyar földbirtokos, politikus, szabadságharcos, főispán és kormánybiztos, az amerikai magyar emigráció jeles egyénisége.

Új!!: Kiegyezés és Újházy László (politikus) · Többet látni »

Újpest (történelmi település)

Újpest egyike az 1950-ben Budapesthez csatolt megyei városoknak.

Új!!: Kiegyezés és Újpest (történelmi település) · Többet látni »

Ausztria

Az Osztrák Köztársaság (vagy latin eredetű néven Ausztria, németül Österreich vagy Republik Österreich, ófelnémet nyelven: Ostarrîchi, jelentése: „keleti birodalom”) közép-európai szövetségi állam.

Új!!: Kiegyezés és Ausztria · Többet látni »

Ausztria császára

Ausztria császári koronája a Bécsi Hofburg kincstárában. Ausztria császára vagy az osztrák császár a Habsburg Birodalom, majd az Osztrák–Magyar Monarchia uralkodója volt.

Új!!: Kiegyezés és Ausztria császára · Többet látni »

Ausztria történelme

Ausztria története egészen az őskőkorszakig nyúlik vissza.

Új!!: Kiegyezés és Ausztria történelme · Többet látni »

Avram Iancu

Avram Iancu, magyarosan Janku Ábrahám (Felsővidra, 1824 – Körösbánya, 1872. szeptember 10.) erdélyi román jogász, az 1848–49-es forradalom és szabadságharc ellen Erdélyben szervezett császárhű román felkelés vezetője.

Új!!: Kiegyezés és Avram Iancu · Többet látni »

Az 1892. évi román memorandum

A memorandum-per vádlottjai Felső sor, balról jobbra: Dionisie Roman, Patriciu Barbu, Dr. D.O.Barcianu, Gherasim Domide, Dr. Teodor Mihali, Dr. Aurel Suciu, Mihaiu Veliciu, Rubin Patița Alsó sor, balról jobbra: Niculae Cristea, Iuliu Coroianu, Gheorghe Pop de Băsești, Dr. Ioan Rațiu, Dr. Vasile Lucaciu, Dimitrie Comșa, Septimiu Albini A memorandum aláíróinak emlékműve Kolozsvárott 1892-ben az erdélyi románság vezetői memorandumban fordultak I. Ferenc Józsefhez, az Osztrák–Magyar Monarchia uralkodójához, melyben a magyarokéval megegyező nemzetiségi jogokat, illetve a zaklatás és az elmagyarosítási kísérletek megszüntetését követelték.

Új!!: Kiegyezés és Az 1892. évi román memorandum · Többet látni »

Az aradi vértanúk emlékezete

Varga Ottó által szerkesztett Aradi vértanúk albuma 1893-as, negyedik kiadásának borítója Az 1849.

Új!!: Kiegyezés és Az aradi vértanúk emlékezete · Többet látni »

Az aranyember (film, 1962)

Az aranyember egy 1962-ben bemutatott színes, magyar romantikus film.

Új!!: Kiegyezés és Az aranyember (film, 1962) · Többet látni »

Az állatgyógyászati gyógyszerészet története

A ló anatómiája egy 15. századi egyiptomi iraton A ló anatómiája A gyógyszerészet mérföldköveinek történetét befolyásoló tényezők megmagyarázzák, hogy az állatgyógyászati gyógyszerészet az évek során hogyan fejlődött napjainkig.

Új!!: Kiegyezés és Az állatgyógyászati gyógyszerészet története · Többet látni »

Az első világháború fontosabb személyiségei

Nincs leírás.

Új!!: Kiegyezés és Az első világháború fontosabb személyiségei · Többet látni »

Az ember tragédiája (dráma)

Zichy Mihály illusztrációja a mű egyik jelenetéhez Az ember tragédiája a magyar irodalom dráma műfajának kiemelkedő műve, Madách Imre legismertebb alkotása.

Új!!: Kiegyezés és Az ember tragédiája (dráma) · Többet látni »

Az erdélyi magyar sajtó története

Az erdélyi magyar sajtó története az Erdélyi Magyar Hírvivő megjelenésével kezdődik 1790 áprilisában.

Új!!: Kiegyezés és Az erdélyi magyar sajtó története · Többet látni »

Az Erdélyi Nagyfejedelemség országos főrabbijainak listája

Az Erdélyi Nagyfejedelemség mint megnevezés 1745-től létezett; ettől kezdve a gyulafehérvári rabbik az Erdélyi Nagyfejedelemség országos főrabbija címet viselték.

Új!!: Kiegyezés és Az Erdélyi Nagyfejedelemség országos főrabbijainak listája · Többet látni »

Az Osztrák Császárság himnusza

GOTT ERHALTE! Gott erhalte, Gott beschütze / unsern Kaiser, unser Land! / Mächtig durch des Glauben Stütze / führ' Er uns mit weiser Hand! / Lasst uns Seiner Väter Krone / schirmen wider jeden Feind: / Innig bleibt mit Habsburg Throne / Österreichs Geschick vereint.

Új!!: Kiegyezés és Az Osztrák Császárság himnusza · Többet látni »

Az osztrák–magyar forint pénzérméi

A porosz-osztrák háborúnak az Osztrák Császárság pénzrendszere szempontjából két fontos következménye volt: a kiegyezés, illetve Ausztria kizárása az Egyletből (németül Deutsche Münzverein).

Új!!: Kiegyezés és Az osztrák–magyar forint pénzérméi · Többet látni »

Az Osztrák–Magyar Monarchia címere

website.

Új!!: Kiegyezés és Az Osztrák–Magyar Monarchia címere · Többet látni »

Az Osztrák–Magyar Monarchia külügyminiszterei

Az Osztrák–Magyar Monarchia közös külügyminisztériuma (Ministerium des kaiserlichen und königlichen Hauses und des Äußern) egyike volt a kiegyezés eredményeként 1867-ben létrejött három közös minisztériumnak.

Új!!: Kiegyezés és Az Osztrák–Magyar Monarchia külügyminiszterei · Többet látni »

Az Osztrák–Magyar Monarchia pénzügyminiszterei

Az Osztrák–Magyar Monarchia közös pénzügyminisztériuma, illetve a közös pénzügyminiszter tisztsége a kiegyezés eredményeként jött létre 1867-ben.

Új!!: Kiegyezés és Az Osztrák–Magyar Monarchia pénzügyminiszterei · Többet látni »

Az Osztrák–Magyar Monarchia uralkodója

Ő császári és királyi felsége, az Osztrák–Magyar Monarchia uralkodója volt Ausztria–Magyarország regnáló államfője a dualista állam fennállása alatt, 1867 és 1918 között.

Új!!: Kiegyezés és Az Osztrák–Magyar Monarchia uralkodója · Többet látni »

Állami Középipartanoda

A budapesti Állami Középipartanoda (később Magyar Királyi Állami Felső Ipariskola) Trefort Ágoston vallás- és közoktatásügyi miniszter rendelete alapján jött létre, 1879.

Új!!: Kiegyezés és Állami Középipartanoda · Többet látni »

Április 16.

Névnapok: Csongor + Áhim, Bánk, Bános, Bende, Bene, Benedek, Benediktusz, Bernadett, Bernadetta, Bernarda, Bernardina, Cecil, Cecilián, Detti, Joachim, Joáhim, Joakim, József, Lambert, Lamberta, Tercia, Zonga, Zongor.

Új!!: Kiegyezés és Április 16. · Többet látni »

Áprilisi törvények

Batthyány Lajos miniszterelnök képmásával Az áprilisi törvények az utolsó magyar rendi országgyűlésen (1847–1848) elfogadott és V. Ferdinánd király által április 11-én szentesített törvénycsomag, amely 31 cikkből állt.

Új!!: Kiegyezés és Áprilisi törvények · Többet látni »

ÁVT WIEN

Az V osztályú mozdonyok az Osztrák–Magyar Államvasút-Társaság (ÁVT/OMÁV) tehervonati gőzmozdonyai voltak.

Új!!: Kiegyezés és ÁVT WIEN · Többet látni »

Írország történelme

Az Ír-sziget domborzati térképe newgrange-i átjárós halomsír i. e. 3200 körül készült Megalitikus kultúra halomsírja, Dowthhttps://www.knowth.com/dowth.htm Dowth Megalithic Passage Tomb, knowth.com Írország történelme alatt az ír nép, illetve az évezredek során a szigeten élt népek közös történelmét értjük.

Új!!: Kiegyezés és Írország történelme · Többet látni »

Üllő (település)

Üllő város Pest vármegyében, a budapesti agglomerációban, azon belül a Vecsési járásban található.

Új!!: Kiegyezés és Üllő (település) · Többet látni »

Ökröss Bálint

Ökröss Bálint (Debrecen, 1829. február 13. – Vác, 1889. január 4.) jogász, jogtudós, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja.

Új!!: Kiegyezés és Ökröss Bálint · Többet látni »

Öttevény

Öttevény község Győr-Moson-Sopron vármegyében, a Győri járásban található.

Új!!: Kiegyezés és Öttevény · Többet látni »

Ötvösd

Ötvösd (Eötvösd) falu Romániában, a Bánságban, Temes megyében.

Új!!: Kiegyezés és Ötvösd · Többet látni »

Ónody Géza

Ónody Géza (Tiszaeszlár, 1848. február 28. – Budapest, Józsefváros, 1923. április 2.) országgyűlési képviselő, a magyarországi antiszemita mozgalom egyik korai vezéralakja Istóczy Győző mellett.

Új!!: Kiegyezés és Ónody Géza · Többet látni »

Ózdi Kohászati Üzemek

Az Ózdi Kohászati Üzemek (rövidítve: ÓKÜ) az észak-magyarországi iparvidék egyik legjelentősebb kohászati üzeme volt.

Új!!: Kiegyezés és Ózdi Kohászati Üzemek · Többet látni »

Élesd

Élesd (románul Aleșd) város Romániában, Bihar megyében.

Új!!: Kiegyezés és Élesd · Többet látni »

Éljen a Magyar!

Az Éljen a Magyar! egy gyorspolka csárdás ritmusban, amelyet ifj. Johann Strauss komponált, és 1869-ben adták elő legelőször a Pesti Vigadóban.

Új!!: Kiegyezés és Éljen a Magyar! · Többet látni »

Érettségi vizsga

Az érettségi vizsga (röviden érettségi, régiesen matura) a középiskolai tanulmányokat lezáró és a felsőoktatásba bebocsátó vizsga, amely számos ország jogrendszerében szerepel, és sok helyen – így a kétszintű érettségi bevezetése óta a legtöbb képzésben Magyarországon is – a felsőoktatási felvételi eljárásban is helyettesíti a vizsgát.

Új!!: Kiegyezés és Érettségi vizsga · Többet látni »

Északi Járműjavító

Az Északi Járműjavító nemcsak a MÁV, hanem egész Magyarország egyik legnagyobb legfontosabb vasúti műhelye, járműjavítója volt Budapesten, Kőbányán.

Új!!: Kiegyezés és Északi Járműjavító · Többet látni »

Babeș–Bolyai Tudományegyetem

Az egyetem központi épülete Az egyetem központi épülete A központi épület belső udvara A központi épület belülről A kémiai kar Marianum)'' A jogtudományi kar A Babeș–Bolyai Tudományegyetem (románul: Universitatea Babeș-Bolyai, angolul: Babeș-Bolyai University, németül: Babeș-Bolyai Universität), rövidítve BBTE, egyetem Kolozsváron, Romániában.

Új!!: Kiegyezés és Babeș–Bolyai Tudományegyetem · Többet látni »

Balassi Bálint Gimnázium (Balassagyarmat)

A Balassagyarmati Balassi Bálint Gimnázium Balassagyarmat hat középiskolájának egyike, a térség egyik legrégibb gimnáziuma.

Új!!: Kiegyezés és Balassi Bálint Gimnázium (Balassagyarmat) · Többet látni »

Balatonbozsok

Balatonbozsok (régen Bozsok) egykor önálló község, 1966 óta Enying része.

Új!!: Kiegyezés és Balatonbozsok · Többet látni »

Balatonfüred

Balatonfüred (németül: Bad Plattensee, szlovákul: Blatenské Teplice, mindennapi nyelven gyakran csak: Füred) város Veszprém vármegyében, a Balatonfüredi járás székhelye.

Új!!: Kiegyezés és Balatonfüred · Többet látni »

Balkány

Balkány Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye negyedik legnagyobb területű települése, a Nagykállói járás városa.

Új!!: Kiegyezés és Balkány · Többet látni »

Balkány története

Balkány Szabolcs-Szatmár-Bereg megye negyedik legnagyobb területű települése a Nagykállói járásban.

Új!!: Kiegyezés és Balkány története · Többet látni »

Balközép Párt

A Balközép Párt a korábbi Határozati Párt tagjaiból alakult Tisza Kálmán és köre vezérletével, s nézetrendszerében is azonos volt vele.

Új!!: Kiegyezés és Balközép Párt · Többet látni »

Ballószög

Ballószög község Bács-Kiskun vármegyében, a Kecskeméti járásban.

Új!!: Kiegyezés és Ballószög · Többet látni »

Bankjegy

A bankjegy (közismert rövid nevén: bankó) olyan pénzjegy, amelyet egy arra feljogosított (azaz bankjegykibocsátási szabadalommal rendelkező) bank, a jegybank bocsát ki.

Új!!: Kiegyezés és Bankjegy · Többet látni »

Baróthy László

Baróthy László (Nagyvárad, 1821. – Nagyvárad, 1885. november 24.) magyar honvédőrnagy, ügyvéd, köztisztviselő.

Új!!: Kiegyezés és Baróthy László · Többet látni »

Baróthy Zoltán

Baróthy Zoltán (Nagyvárad? ? − Nagyvárad, 1870 után) magyar katona, hivatalnok.

Új!!: Kiegyezés és Baróthy Zoltán · Többet látni »

Bartal György (politikus)

Vasárnapi Ujságban Beleházai ifjabb Bartal György (Damazérkarcsa, 1820. szeptember 20. – Fadd, 1875. október 25.) magyar politikus, földművelési- ipar- és kereskedelmi miniszter.

Új!!: Kiegyezés és Bartal György (politikus) · Többet látni »

Batthyány Elemér

Németújvári gróf Batthyány Elemér Boldizsár Kázmér (Pest, 1847. április 8. – Budapest, 1932. január 9.), a Magyar Lovaregylet elnöke (1891–1907), európai hírű sportember, lótenyésztő és versenyző, utazó, az 1867-es kiegyezés után huszárhadnagy.

Új!!: Kiegyezés és Batthyány Elemér · Többet látni »

Batthyány Lajos Általános Iskola (Budapest, I. kerület)

A Budapest I. kerületi Batthyány Lajos Általános Iskola egy általános iskola Budapest I. kerületében.

Új!!: Kiegyezés és Batthyány Lajos Általános Iskola (Budapest, I. kerület) · Többet látni »

Batthyány-mauzóleum

A Batthyány-mauzóleum a budapesti Fiumei Úti Sírkert egyik nevezetes síremléke, Batthyány Lajos magyar miniszterelnök nyugvóhelye.

Új!!: Kiegyezés és Batthyány-mauzóleum · Többet látni »

Battyánd

Battyánd (1880-ig Puczincz, szlovénul Puconci, vend nyelven Püconci, régen Pücinci, Pucinci) falu és hasonló nevű község központja Szlovéniában, Muravidéken, Pomurska régióban, a Ravensko szlovén tájegység része.

Új!!: Kiegyezés és Battyánd · Többet látni »

Baumhorn Lipót

Baumhorn Lipót (Kisbér, 1860. december 28. – Budapest, 1932. július 8.) magyarországi zsidó építész.

Új!!: Kiegyezés és Baumhorn Lipót · Többet látni »

Bausznern Guidó

Bausznern Guidó (Komárom, 1839. augusztus 25. – Nagyszeben, 1917. augusztus 23.) erdélyi szász politikus, országgyűlési képviselő, Fogaras vármegye főispánja.

Új!!: Kiegyezés és Bausznern Guidó · Többet látni »

Bánáti svábok

A bánáti svábok vagy bánsági svábok német népcsoport Közép- és Délkelet-Európában.

Új!!: Kiegyezés és Bánáti svábok · Többet látni »

Bánffy-kormány

Bánffy Dezső (fényképezte: Ellinger Ede) A Bánffy-kormány a kiegyezés utáni kilencedik magyar kormány volt Losonczi báró Bánffy Dezső vezérletével.

Új!!: Kiegyezés és Bánffy-kormány · Többet látni »

Bánság

A Bánság térképe Bánság vagy Bánát (németül, románul, szerbhorvátul Banat, szerbül Банат) földrajzi és történelmi régió a Kárpát-medence délkeleti részén.

Új!!: Kiegyezés és Bánság · Többet látni »

Báró

A báró a középkori Nyugat-, Közép- és Dél-Európában a királytól közvetlenül függő feudális nagybirtokosok, az uralkodó osztály legfelső rétegének megjelölése volt.

Új!!: Kiegyezés és Báró · Többet látni »

Bécsi út

Sarlós Boldogasszony-templom az út mentén A Bécsi út Budapest II. és III. kerületében található, a Zsigmond tértől halad a város közigazgatási határáig.

Új!!: Kiegyezés és Bécsi út · Többet látni »

Békés vármegye története

Békés vármegye közigazgatási térképe 1910-ből Békés vármegye (németül: Komitat Bekesch; latinul: Comitatus Bekesiensis, szlovákul: Békešská stolica) közigazgatási egység volt Magyarország alföldi részében.

Új!!: Kiegyezés és Békés vármegye története · Többet látni »

Békéscsaba

Békéscsaba, régebbi nevén Csaba, vagy Nagy-Csaba, majd Békés-Csaba, megyeszékhely, megyei jogú város, Békés vármegye gazdasági-földrajzi központja és székhelye.

Új!!: Kiegyezés és Békéscsaba · Többet látni »

Békey István

Békey István, Drescher (Pest, 1829. augusztus 20. (keresztelés) – Budapest, 1888. június 26.) ügyvéd, honvédelmi minisztériumi osztálytanácsos.

Új!!: Kiegyezés és Békey István · Többet látni »

Bélyeggyűjtés

Bélyeggyűjtemény egy oldala A bélyeggyűjtés a postabélyegek gyűjtésével foglalkozó tevékenységet jelenti.

Új!!: Kiegyezés és Bélyeggyűjtés · Többet látni »

Bűdfalva

Bűdfalva (korábban Büdincz,, vendül Büdinci) falu a Muravidéken, Szlovéniában.

Új!!: Kiegyezés és Bűdfalva · Többet látni »

Bókay János (orvos, 1822–1884)

Bókay János id. (Igló, 1822. május 18. – Budapest, 1884. október 20.) magyar orvos- és sebészdoktor, szemészorvos, gyermekgyógyász, egyetemi tanár, a korszerű magyar gyermekorvoslás megteremtője; a budapesti Stephania szegénygyermek-kórház főorvosa, királyi tanácsos, a 3.

Új!!: Kiegyezés és Bókay János (orvos, 1822–1884) · Többet látni »

Belezna

Belezna község Zala vármegyében, a Nagykanizsai járásban, a Zalai-dombságban, a Zalaapáti-hát területén.

Új!!: Kiegyezés és Belezna · Többet látni »

Beniczky Ödön (országgyűlési képviselő)

Beniczei és micsinyei Beniczky Ödön Jenő, Benitzky József Jenő Ferenc György Ádám (Josephus Eugenius Franciscus Georgius Adamus, kezdetben az Eugen/Eugenius névalakot használta, helyenként Benitzky; Pest, 1822. február 13. – Cinkota, 1874. szeptember 13.) Zsámbok és Cinkota földesura majd nagybirtokosa, országgyűlési képviselő.

Új!!: Kiegyezés és Beniczky Ödön (országgyűlési képviselő) · Többet látni »

Beniczky Lajos (ezredes)

Benici és micsinyei Beniczky Lajos (Alsómicsinye, 1813. március 28. (keresztelés) – Pest, 1868. július 16.) honvéd ezredes, kormánybiztos, az 1848–49-es szabadságharc utáni magyar függetlenségi szervezkedések egyik vezetője, Beniczky Irma írónő bátyja.

Új!!: Kiegyezés és Beniczky Lajos (ezredes) · Többet látni »

Beregszász

Piactér – 1939 A városalapító Lampert herceg emléktáblája a római katolikus templom falán Beregszász (ukránul Берегове (Berehove), oroszul Береговo (Beregovo), németül Bergsaß, Lampertshaus) város Ukrajnában, Kárpátalján, a Beregszászi járás és Beregszász község székhelye.

Új!!: Kiegyezés és Beregszász · Többet látni »

Berzenczey László

Görgényszentimrei primor Berzenczey László (Kolozsvár, 1820. június 26. – Budapest, 1884. november 14.) politikus, az 1848–49-es szabadságharcban kormánybiztos, utazó, őshazakutató.

Új!!: Kiegyezés és Berzenczey László · Többet látni »

Betelepülések és betelepítések Magyarországra

A Magyar Királyság etnográfiai térképe (1910) A betelepülések és betelepítések Magyarországra és az ennek következtében kialakuló demográfiai változások alakították ki az ország jelenlegi nemzetiségi térszerkezetét.

Új!!: Kiegyezés és Betelepülések és betelepítések Magyarországra · Többet látni »

Bittó-kormány

Bittó István (fényképezte: Ellinger Ede) Bittó-kormány a kiegyezés utáni negyedik magyar kormány volt.

Új!!: Kiegyezés és Bittó-kormány · Többet látni »

Bocskói Viktor

Bocskói Viktor, családi nevén Rösler, magyarositva Röszler (Máramarossziget, 1902. szeptember 4. – 1996. augusztus 26.), német származású magyar újságíró, szerkesztő, műfordító.

Új!!: Kiegyezés és Bocskói Viktor · Többet látni »

Bojthor Endre

Bojthor Endre (Bojtor Endre) (1812 körül – Nagybánya, 1877. december 26.) hivatalnok 1832/36-ban az országgyűlési ifjak egyike.

Új!!: Kiegyezés és Bojthor Endre · Többet látni »

Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye

Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye, 1950 és 2022 között Borsod-Abaúj-Zemplén megye közigazgatási egység Magyarország északkeleti részében, az Észak-Magyarország régióban, Magyarország második legnagyobb vármegyéje.

Új!!: Kiegyezés és Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye · Többet látni »

Brankovics György (opera)

A Brankovics György Erkel Ferenc négyfelvonásos operája.

Új!!: Kiegyezés és Brankovics György (opera) · Többet látni »

Brassó-vidék

Brassó-vidék egykori közigazgatási terület Erdélyben, 1795-ben a szászok földjének egy vidéke, Brassó székhellyel.

Új!!: Kiegyezés és Brassó-vidék · Többet látni »

Budapest

Budapest (németül: Ofen-Pesth vagy Budapest, latinul: Budapestinum, szlovákul és csehül: Budapešť, lengyelül: Budapeszt, horvátul és szlovénül: Budimpešta, jiddisül: בודאפעשט, románul: Budapesta) Magyarország fővárosa, egyben legnagyobb és legnépesebb települése, jelenleg az Európai Unió 9.

Új!!: Kiegyezés és Budapest · Többet látni »

Budapest közlekedéstörténete

első omnibuszjárat, a mai Roosevelt térről a Városligetbe.

Új!!: Kiegyezés és Budapest közlekedéstörténete · Többet látni »

Budapest kronológiája

Ez a lap a magyar főváros, Budapest történetét mutatja be, kronológiai sorrendben.

Új!!: Kiegyezés és Budapest kronológiája · Többet látni »

Budapest története

Budapest-montázs A mai Budapest 1873.

Új!!: Kiegyezés és Budapest története · Többet látni »

Budapest vasútállomásai

A főváros Magyarországon a vasúti belföldi, a nemzetközi és a hivatásforgalomban egyaránt központi szerepet tölt be.

Új!!: Kiegyezés és Budapest vasútállomásai · Többet látni »

Budapest VI. kerülete

Budapest VI.

Új!!: Kiegyezés és Budapest VI. kerülete · Többet látni »

Budapesti Autonóm Orthodox Hitközség

A Budapesti Autonóm Orthodox Hitközség az orthodox felekezetű magyarországi zsidók budapesti „egyházkerülete”, hitközsége.

Új!!: Kiegyezés és Budapesti Autonóm Orthodox Hitközség · Többet látni »

Budapesti Fazekas Mihály Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium

A Budapesti Fazekas Mihály Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium egyetemi gyakorló iskola Budapest VIII.

Új!!: Kiegyezés és Budapesti Fazekas Mihály Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium · Többet látni »

Budapesti Hírlap (napilap, 1853–1860)

A Budapesti Hírlap a kiegyezést megelőző időszak önkényuralmi rendszerében megjelent magyar nyelvű hivatalos napilap volt 1853 és 1860 között.

Új!!: Kiegyezés és Budapesti Hírlap (napilap, 1853–1860) · Többet látni »

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem

Az IB028 előadó a BME I épületében Az egyetemi campus látványa a Gellért-hegyről, a Gellért gyógyfürdő mögött A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (rövidítve: BME vagy Műegyetem) Közép-Európa és Magyarország egyik legnagyobb presztízzsel rendelkező műszaki egyeteme, 1782-es alapításával a világ első műszaki egyeteme (pontosabban az első olyan intézmény, amely egyetemi keretek között, egyetemi struktúrában folytatott mérnökképzést).

Új!!: Kiegyezés és Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem · Többet látni »

Budapesti Szemle

A Budapesti Szemle egy 1840 és 1944 között, kisebb megszakításokkal évente három alkalommal, kötet formában megjelent a kultúra széles területeit felölelő folyóirat volt.

Új!!: Kiegyezés és Budapesti Szemle · Többet látni »

Buziásfürdő

Buziásfürdő, egyes forrásokban Búziásfürdő, 1905-ig Buziás város Romániában, a Bánságban, Temes megyében.

Új!!: Kiegyezés és Buziásfürdő · Többet látni »

Buzzi Bódog

Buzzi Bódog Ferenc (Felix Buzzi, Bisenz, Morvaország, 1829. december 20. – Budapest, 1875. január 26.) olasz származású okleveles mérnök és építőmester.

Új!!: Kiegyezés és Buzzi Bódog · Többet látni »

Cassandra-levél

A Cassandra-levél Kossuth Lajosnak Deák Ferenchez írott nyílt levele, amellyel az 1848–49-es forradalom és szabadságharc leverése óta emigrációban élő Kossuth az 1867-ben megszületett kiegyezésről mond (elutasító) véleményt.

Új!!: Kiegyezés és Cassandra-levél · Többet látni »

Citadella (Budapest)

Az egykori csillagda, az Uraniae tervrajza 1813-ból Az egyetemi Csillagda épülete 1844-ben. A Citadella helyén az 1849-es pusztulásáig az egyetemi Csillagda épülete volt. A Citadella déli falának részlete háborús golyónyomokkal A Citadella Budapest XI. kerületében, a Gellért-hegy tetején fekvő erőd, melyet az 1848-49-es szabadságharc leverése után, 1854-ben emelt a Habsburg uralkodó.

Új!!: Kiegyezés és Citadella (Budapest) · Többet látni »

Corpus Juris Hungarici

Corpus Iuris Hungarici A Corpus Juris Hungarici (CJH) (néha Iuris írásmóddal) Magyarország legfontosabb – nem hivatalos – törvénytára volt évszázadokon keresztül.

Új!!: Kiegyezés és Corpus Juris Hungarici · Többet látni »

Császári és Királyi 1. I. Ferenc József Huszárezred

Huszár az 1. Ezredből Az 1.

Új!!: Kiegyezés és Császári és Királyi 1. I. Ferenc József Huszárezred · Többet látni »

Császári és Királyi 11. Székely Határőr Huszárezred

Az 11.

Új!!: Kiegyezés és Császári és Királyi 11. Székely Határőr Huszárezred · Többet látni »

Császári és Királyi 12. Nádor Huszárezred

A 12.

Új!!: Kiegyezés és Császári és Királyi 12. Nádor Huszárezred · Többet látni »

Császári és Királyi 13. Jász-Kun Huszárezred

A 13.

Új!!: Kiegyezés és Császári és Királyi 13. Jász-Kun Huszárezred · Többet látni »

Császári és Királyi 14. Kolossváry Dezső Huszárezred

Az 14.

Új!!: Kiegyezés és Császári és Királyi 14. Kolossváry Dezső Huszárezred · Többet látni »

Császári és Királyi 15. Ferenc Szalvátor Huszárezred

Az 15.

Új!!: Kiegyezés és Császári és Királyi 15. Ferenc Szalvátor Huszárezred · Többet látni »

Császári és Királyi 16. gróf Alexander von Üxküll-Gyllenband Huszárezred

Az 16.

Új!!: Kiegyezés és Császári és Királyi 16. gróf Alexander von Üxküll-Gyllenband Huszárezred · Többet látni »

Császári és Királyi 2. Frigyes Lipót porosz herceg Huszárezred

Az 2.

Új!!: Kiegyezés és Császári és Királyi 2. Frigyes Lipót porosz herceg Huszárezred · Többet látni »

Császári és Királyi 3. gróf Hadik András Huszárezred

Gróf Hadik András Az 3.

Új!!: Kiegyezés és Császári és Királyi 3. gróf Hadik András Huszárezred · Többet látni »

Császári és Királyi 4. Arthur connaughti és strathearni herceg Huszárezred

A 4.

Új!!: Kiegyezés és Császári és Királyi 4. Arthur connaughti és strathearni herceg Huszárezred · Többet látni »

Császári és Királyi 5. gróf Radetzky József Huszárezred

Az 5.

Új!!: Kiegyezés és Császári és Királyi 5. gróf Radetzky József Huszárezred · Többet látni »

Császári és Királyi 6. II. Vilmos württembergi király Huszárezred

A 6.

Új!!: Kiegyezés és Császári és Királyi 6. II. Vilmos württembergi király Huszárezred · Többet látni »

Császári és Királyi 7. II. Vilmos német császár és porosz király Huszárezred

A 7.

Új!!: Kiegyezés és Császári és Királyi 7. II. Vilmos német császár és porosz király Huszárezred · Többet látni »

Császári és Királyi 8. Tersztyánszky Károly Huszárezred

A 8.

Új!!: Kiegyezés és Császári és Királyi 8. Tersztyánszky Károly Huszárezred · Többet látni »

Császári és Királyi 9. gróf Nádasdy Ferenc Huszárezred

Az 9.

Új!!: Kiegyezés és Császári és Királyi 9. gróf Nádasdy Ferenc Huszárezred · Többet látni »

Császári és Királyi Fegyveres Erők

Az Osztrák–Magyar Fegyveres Erők más néven Császári és Királyi Fegyveres Erők (németül: Bewaffnete Macht) az Osztrák–Magyar Monarchia fegyveres ereje volt létrejöttétől (1867) megszűnéséig (1918).

Új!!: Kiegyezés és Császári és Királyi Fegyveres Erők · Többet látni »

Császári és Királyi Hadügyminisztérium

A Hadügyminisztérium épülete a Ringstraßén Bécsben A császári és királyi hadügyminiszter (német: Kriegsminister), az Osztrák–Magyar Birodalom kettős monarchiáját alkotó két állam három közös minisztériumának egyikének vezetője volt az 1867-es kiegyezésben való létrejöttétől egészen 1918-as felbomlásáig.

Új!!: Kiegyezés és Császári és Királyi Hadügyminisztérium · Többet látni »

Császári és Királyi Haditengerészet

A Császári és Királyi Haditengerészet (németül kaiserliche und königliche Kriegsmarine vagy k. u. k. Kriegsmarine, esetleg Österreichische Marine) az Osztrák–Magyar Monarchia Fegyveres Erőinek része volt a hadsereggel és a légierővel együtt.

Új!!: Kiegyezés és Császári és Királyi Haditengerészet · Többet látni »

Császári és Királyi Hadsereg

A Császári és Királyi Hadsereg, németül: kaiserlich und königliche Armee (k.u.k. Armee) volt az Osztrák–Magyar Monarchia szárazföldi hadereje 1867-től 1918-ig.

Új!!: Kiegyezés és Császári és Királyi Hadsereg · Többet látni »

Császári és Királyi Huszárok

A Császári és Királyi Huszárság a Császári és Királyi Hadsereg, más néven a közös hadsereg három lovassági alakulatának az egyike volt.

Új!!: Kiegyezés és Császári és Királyi Huszárok · Többet látni »

Császári hadsereg

A császári hadsereg, máskor császári csapatok, röviden császáriak, 1745-től római császári-királyi, vagy röviden császári-királyi, a mindenkori német-római császár katonáit tömörítő haderő a kora újkorban.

Új!!: Kiegyezés és Császári hadsereg · Többet látni »

Csehország parlamentje

Csehország parlamentje (csehül Parlament České republiky) a Cseh Köztársaság törvényhozó testülete.

Új!!: Kiegyezés és Csehország parlamentje · Többet látni »

Csemegi Ignác

Csemegi Ignác (született Nasch) (Csongrád, 1827. szeptember 29. – Csongrád, 1891. február 28.) magyar honvédszázados, Csemegi Károly öccse.

Új!!: Kiegyezés és Csemegi Ignác · Többet látni »

Csemegi Károly

Csemegi Károly (született Nasch) (Csongrád, 1826. május 3. – Budapest, 1899. március 18.) magyar jogász, kúriai tanácselnök, a magyar büntetőjog-tudomány kiemelkedő alakja, a Csemegi-kódex névadója.

Új!!: Kiegyezés és Csemegi Károly · Többet látni »

Csemegi-kódex

Csemegi Károly életének fő művén öt éven át dolgozott. Az 1878. évi V. törvénycikként fogadták el javaslatát a Büntető törvénykönyvről. A Csemegi-kódex az 1878.

Új!!: Kiegyezés és Csemegi-kódex · Többet látni »

Csendőrség

Egy 1896-os lovastáboricsendőr-tanfolyam emléklapja Vasárnapi Ujság, 1897) A csendőrség (korábban francia eredetű szóval zsandárság) Európa számos országában létező, helyenként szervezetileg részben a hadsereghez tartozó, katonai elvek szerint szervezett rendőri szerv, melynek fő feladata a rendfenntartás.

Új!!: Kiegyezés és Csendőrség · Többet látni »

Csengery Antal

Csengery Antal (Nagyvárad, 1822. június 2. – Budapest, 1880. július 13.) politikus, közgazdász, publicista, a Magyar Tudományos Akadémia másodelnöke, a Magyar Földhitelintézet igazgatója, országgyűlési képviselő.

Új!!: Kiegyezés és Csengery Antal · Többet látni »

Cserföld

Cserföld (korábban Cserencsócz) falu és a hasonló nevű község központja Szlovéniában, a Muravidéken, a Pomurska statisztikai régióban.

Új!!: Kiegyezés és Cserföld · Többet látni »

Csik Ferenc Általános Iskola és Gimnázium

A Csik Ferenc Általános Iskola és Gimnázium egy középiskola Budapest II. kerületében.

Új!!: Kiegyezés és Csik Ferenc Általános Iskola és Gimnázium · Többet látni »

Csongrád (település)

Csongrád város Csongrád-Csanád vármegyében, a Csongrádi járásban, melynek székhelye.

Új!!: Kiegyezés és Csongrád (település) · Többet látni »

Cukoripar

A cukoripar az élelmiszeripar egyik fontos ágazata.

Új!!: Kiegyezés és Cukoripar · Többet látni »

Czapkay Imre

Czapkay Imre (Kisszeben, 1824. augusztus 12. — Kisszeben, 1884. október 3.) magyar jogász, orvos, magyar szabadságharcos, katonaorvos.

Új!!: Kiegyezés és Czapkay Imre · Többet látni »

Cziráky János

Ciráki és dénesfalvai gróf Cziráky János József Lázár László Tamás (Buda, 1818. december 29. – Lovasberény, 1884. február 9.) császári és királyi kamarás, valódi belső titkos tanácsos, tárnokmester, az Aranygyapjas rend lovagja, a Szent István- és az Osztrák Császári Vaskorona-rend vitéze, a Szent Gergely-rend nagykeresztese, jogi doktor, a Magyar Tudományos Akadémia igazgató tagja.

Új!!: Kiegyezés és Cziráky János · Többet látni »

Dalmát Királyság (1815–1918)

A Dalmát Királyság az Adriai-tenger keleti partján fekvő osztrák koronatartomány (Kronland). 1797-től 1867-ig a Habsburg Birodalom tartománya, kivéve 1805–1815 között, ekkor a napóleoni Francia Császárság része.

Új!!: Kiegyezés és Dalmát Királyság (1815–1918) · Többet látni »

Daniel Gábor (főispán)

Báró vargyasi Daniel Gábor (Árkos, 1824. április 21. – Budapest, 1915. február 6.) magyar politikus, 1848-as kormánybiztos, Udvarhely vármegye főispánja.

Új!!: Kiegyezés és Daniel Gábor (főispán) · Többet látni »

Déli Vasút

A Déli Vasút egykori hálózata Magyarországon A vasútvonal megnyitásáról tudósító korabeli újságcikk A Déli Vasút, teljes – kétnyelvű – nevén k. k. priv.

Új!!: Kiegyezés és Déli Vasút · Többet látni »

Deák család (kehidai)

A '''kehidai Deák család''' címere (rajz) A kehidai Deák család egy Zala vármegyei nemesi származású család.

Új!!: Kiegyezés és Deák család (kehidai) · Többet látni »

Deák Ferenc (igazságügy-miniszter)

Kehidai Deák Ferenc (született: Deák Ferenc Antal, Söjtör, 1803. október 17. – Budapest, 1876. január 28.) magyar politikus, jogász, táblabíró, államférfi, országgyűlési képviselő és a Batthyány-kormány igazságügy-minisztere.

Új!!: Kiegyezés és Deák Ferenc (igazságügy-miniszter) · Többet látni »

Deák Ferenc Gimnázium (Szeged)

A Deák Ferenc Gimnázium (angol nevén Deák Ferenc Billingual High School) egy szegedi középiskola.

Új!!: Kiegyezés és Deák Ferenc Gimnázium (Szeged) · Többet látni »

Deák-párt

Gróf Andrássy Gyula portréja, Benczúr Gyula festménye Deák Ferenc 1861-ben Lovászi és szentmargitai '''Sümeghy Ferenc''' (1819–1869) jogász, zalai földbirtokos, politikus, főszolgabíró, a Deák-párt egyik országgyűlési képviselője. A Deák-párt név alatt az 1865-től (de facto 1867-től) 1875-ig hatalmon lévő politikai csoportosulást, a korábbi Felirati Pártot értjük, amelyet maga a kiegyezés megkötője, Deák Ferenc vezetett.

Új!!: Kiegyezés és Deák-párt · Többet látni »

Debreczenyi Ignác

Debreczenyi Ignác (névvariáns: Debreczeni) (Szeged, 1822 – Szeged, 1913. december 14.) magyar honvéd, az amerikai polgárháború katonája, vámpénztáros.

Új!!: Kiegyezés és Debreczenyi Ignác · Többet látni »

December 2.

Névnapok: Melinda, Vivien + Anelma, Aranka, Aura, Aurél, Aurélia, Bibiána, Dénes, Dienes, Gyenes, Szilvánusz, Viviána, Vivianna.

Új!!: Kiegyezés és December 2. · Többet látni »

Dobronak

Dobronak vagy Lendvavásárhely (szlovénül Dobrovnik) többségében magyarok által lakott falu a Muravidék középső részén, Szlovéniában.

Új!!: Kiegyezés és Dobronak · Többet látni »

Dobsa Lajos

Rotaresti Dobsa Lajos (Makó, 1824. október 6. – Kosgyán, 1902. július 8.) színész, drámaíró, politikus, publicista.

Új!!: Kiegyezés és Dobsa Lajos · Többet látni »

Duchcov

Duchcov (németül Dux) város Csehország Ústí nad Labem-i kerületében.

Új!!: Kiegyezés és Duchcov · Többet látni »

Dunaújváros

Dunaújváros (ókori római nevén: Intercisa, németül: Neustadt an der Donau, szerbül: Pantelija, 1951 előtt: Pentele, Dunapentele, 1951–1961 között: Sztálinváros) megyei jogú város a Közép-Dunántúl régióban, Fejér vármegye délkeleti részén, a Duna jobb partján.

Új!!: Kiegyezés és Dunaújváros · Többet látni »

Duna–Tisza-csatorna

A Duna–Tisza-csatorna több száz éve tervezett mesterséges csatorna, amely a Kiskunságon át vezetne, a Dunát kötné össze a Tiszával körülbelül a Dunaharaszti-Dabas-Cegléd-Szolnok vonal mentén.

Új!!: Kiegyezés és Duna–Tisza-csatorna · Többet látni »

Dunakanyar

A Dunakanyar a Duna Esztergom és Budapest közötti szakasza.

Új!!: Kiegyezés és Dunakanyar · Többet látni »

Dunyov István

Dunyov István (Vinga, 1816. július 28. – Pistoia, Olaszország, 1889. augusztus 29.) honvédtiszt, az olasz hadsereg ezredese.

Új!!: Kiegyezés és Dunyov István · Többet látni »

Dux Adolf

Dux Adolf (Pozsony, 1822. október 25. – Budapest, 1881. november 20.) bölcsészdoktor, újságíró, kritikus, műfordító, a Kisfaludy Társaság tagja.

Új!!: Kiegyezés és Dux Adolf · Többet látni »

Eötvös József (író)

Báró vásárosnaményi Eötvös József Károly Bertalan Adalbert (Buda, 1813. szeptember 3. – Pest, 1871. február 2.) magyar jogász, író, a Batthyány-kormány, majd az Andrássy-kormány vallás- és közoktatásügyi minisztere, a Magyar Tudományos Akadémia (1866-tól 1871-ig) és a Kisfaludy Társaság első elnöke (1860–1867), Eötvös Ignác politikus fia, Eötvös Loránd fizikus apja.

Új!!: Kiegyezés és Eötvös József (író) · Többet látni »

Eötvös Loránd

Báró vásárosnaményi Eötvös Loránd Ágoston (külföldön gyakran: Roland Eötvös) (Buda, 1848. július 27. Eötvös Loránd Ágoston Ignácz Albert József, keresztelője augusztus 5-én a krisztinavárosi plébánián – Budapest, 1919. április 8.) magyar fizikus, feltaláló, politikus, akadémikus, egyetemi tanár, hegymászó.

Új!!: Kiegyezés és Eötvös Loránd · Többet látni »

Eötvös Loránd Tudományegyetem

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem (rövidítve: ELTE, latin nevén: Universitas Budapestinensis de Rolando Eötvös nominata) Magyarország leghosszabb ideje folyamatosan működő egyeteme, egyike az ország legnagyobb és legtekintélyesebb felsőoktatási intézményeinek.

Új!!: Kiegyezés és Eötvös Loránd Tudományegyetem · Többet látni »

Ecséd

Ecséd község Heves vármegye Hatvani járásában.

Új!!: Kiegyezés és Ecséd · Többet látni »

Eduard Taaffe

Eduard Taaffe gróf (magyarosan: Taaffe Ede) (Prága, 1833. február 24. – Ellischau, Csehország, 1895. november 29.) osztrák politikus, 1863–1867 között Salzburg koronatartomány (Kronland Salzburg) császári-királyi tartományi elnöke (k.k. Landespräsident), 1868.

Új!!: Kiegyezés és Eduard Taaffe · Többet látni »

Einrichtungswerk

Az Einrichtungswerk, teljes német nyelvű alakjában Einrichtungswerk des Königreichs Hungarn, azaz A Magyar Királyság berendezésének műve vagy A Magyar Királyság berendezkedéséről egy, a törökök Magyar Királyságból való kiűzését követő államszervezési tervezet a visszahódított területek irányításáról.

Új!!: Kiegyezés és Einrichtungswerk · Többet látni »

Ellenzéki Párt

Az Ellenzéki Párt a magyarországi reformellenzék különböző irányzatait egyesítő politikai csoportosulás volt 1847-48-ban.

Új!!: Kiegyezés és Ellenzéki Párt · Többet látni »

Első Khuen-Héderváry-kormány

Khuen-Héderváry Károly 1903 körül Az Első Khuen-Héderváry-kormány alig több mint négy hónapig volt hivatalban, 1903.

Új!!: Kiegyezés és Első Khuen-Héderváry-kormány · Többet látni »

ELTE Bölcsészettudományi Kar

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar (rövidítve: ELTE BTK) az ELTE legrégebbi folyamatosan működő egyetemi kara.

Új!!: Kiegyezés és ELTE Bölcsészettudományi Kar · Többet látni »

Emberi jogok

Az emberi jogok azok a jogok és szabadságjogok, amelyek minden embert születésüktől fogva egyenlően megilletnek.

Új!!: Kiegyezés és Emberi jogok · Többet látni »

Emich Gusztáv (nyomdász)

Emich Gusztáv (Buda, 1814. november 3. – Pest, 1869. április 3.) könyvkereskedő, kiadó, nyomdász.

Új!!: Kiegyezés és Emich Gusztáv (nyomdász) · Többet látni »

Erdély

A tág értelemben vett, a Partiummal és a Kelet-Bánsággal kiegészült Erdély hegy- és vízrajzi térképe Erdély (románul Transilvania vagy Ardeal, németül Siebenbürgen vagy Transsilvanien, latinul Transsilvania vagy Transsylvania, erdélyi szász nyelven Siweberjen, törökül Erdelistan) földrajzi-történeti-politikai alakulat Közép-Európában, a Kárpát-medence keleti részén, a mai Románia területén.

Új!!: Kiegyezés és Erdély · Többet látni »

Erdély történelme

Erdély történelme sok évszázadon át összefonódott a magyar nép, az egész Magyarország történetével.

Új!!: Kiegyezés és Erdély történelme · Többet látni »

Erdélyi Fejedelemség (1711–1867)

  Az Erdélyi Fejedelemség (Habsburg birodalmi tartományként) 1765-től Erdélyi Nagyfejedelemség magyar koronatartomány, 1804-től pedig osztrák koronatartomány, 1860, Chambers's Encyclopaedia based on Brockhaus Enzyklopädie, 10th Edition volt, amelyet a Habsburg Birodalom (később Osztrák Birodalom) Habsburg-házi és Habsburg-Lotaringiai-házi uralkodói uraltak. Miután az oszmánokat kiűzték a középkori Magyar Királyság területeinek nagy részéből, a Rákóczi-szabadságharc (1703-1711) bukása után a Habsburg-dinasztia az Erdélyi Fejedelemség egykori területeit követelte a címükben, a " Magyar király " címben. Az 1848-as forradalom idején a magyar kormány az 1848. évi áprilisi törvényekkel kikiáltotta az uniót Erdéllyel. Az erdélyi országgyűlés május 30-i megerősítése és a király június 10-i jóváhagyása után Erdély ismét Magyarország, valamint a szabadságharc idején fennálló Magyar Állam szerves részévé vált. Meg kell itt jegyezni, hogy e döntés eredményeként az erdélyi románok 1848-as forradalmi mozgalma végül az unió miatt szembefordult a magyar forradalommal, és Erdélyben polgárháborús viszonyok alakultak ki a román és magyar foradalmi erők között, amelyek a polgári áldozatai is voltak. A forradalom bukása után az Olmützi alkotmány kimondta, hogy az Erdélyi Fejedelemség Magyarországtól teljesen független, külön koronaföld legyen.. (Section I, Art.

Új!!: Kiegyezés és Erdélyi Fejedelemség (1711–1867) · Többet látni »

Erdélyi fejedelmek házastársainak listája

Az Erdélyi Fejedelemség címere Az erdélyi fejedelmek házastársainak listáját tartalmazza az alábbi táblázat 1576-tól (1765-től nagyfejedelemasszony) 1867-ig.

Új!!: Kiegyezés és Erdélyi fejedelmek házastársainak listája · Többet látni »

Erdélyi Múzeum-Egyesület

Az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME) az erdélyi tudományos és irodalmi élet fellendítésére Kolozsvárt alakult egyesület.

Új!!: Kiegyezés és Erdélyi Múzeum-Egyesület · Többet látni »

Erdélyi szász univerzitás

Az erdélyi szász univerzitás vagy szász universitas vagy szász egyetem (latinul universitas saxonum, németül Nationsuniversität) az erdélyi szászok önkormányzati szerve volt 1486-tól 1876-ig; ezt követően alapítványként működött 1937-ig.

Új!!: Kiegyezés és Erdélyi szász univerzitás · Többet látni »

Erdélyi szászok

Erdélyi szász régiók1. Királyföld ''(Königsboden)''2. Barcaság ''(Burzenland)''3. Beszterce-vidék ''(Nösnerland)'' Németek lakta területek Romániában 1918-ban (a mai romániai megyékre kivetítve; a térkép a bánáti és szatmári németeket is feltünteti) Aldorfi szász jegyespár, 1874. Asszonyfalva, erődtemplom Brassó főtere Brassó, Fekete templom Fenyőfalva, erődtemplom Jakabfalva, erődtemplom Medgyes belvárosa Nagyszeben, Brukenthal-palota Nagyszeben, a Fazekasok tornya Nemes, erődtemplom Segesvár óvárosa Szászdálya, erődtemplom Szentágota, erődtemplom Az erdélyi szászok (saját nyelvükön Siebenbürger Sachsen) német anyanyelvű kisebbség Romániában, Erdélyben.

Új!!: Kiegyezés és Erdélyi szászok · Többet látni »

Erdő

Első hó az őszi erdőben Az erdő olyan természetes vagy telepített élőhely, amelynek jellegét a sűrűn álló fák határozzák meg.

Új!!: Kiegyezés és Erdő · Többet látni »

Erdősi Imre

Erdősi Imre (eredeti nevén Poleszni Imre, szerzetesi neve Emericus a S. Stephano Rege) (Nyitra, 1814. november 4. – Nyitra, 1890. február 9.) piarista szerzetes, tanár, honvéd tábori lelkész az 1848–49-es szabadságharcban, a „branyiszkói hős”.

Új!!: Kiegyezés és Erdősi Imre · Többet látni »

Erzherzog Karl osztály

Az Erzherzog Karl osztály csatahajóosztály volt, melyet az Osztrák–Magyar Monarchia épített.

Új!!: Kiegyezés és Erzherzog Karl osztály · Többet látni »

Esterházy Kálmán

A KAC becsületbírósága 1890-ben, Kolozsvár (balról jobbra, ülnek: Albach Géza, dr. Haller Károly, Girsik János, br. Josika Lajos, br. Josika Gábor, Szigethy Miklós, Haller Rezső; állnak, első sor: gr. Lázár István, dr. Groisz Gusztáv, gr. Béldi Ákos, Concha Győző, Inczédy Sámuel, Gyarmathy Miklós, Deáky Albert; második sor: Kővári Mihály, Matskási Pál, Héczei Lajos, Varró László, gr. Esterházy Kálmán, dr. Baintner Hugó, dr. Felméri Lajos. 1890 Esterházy Kálmán gróf (Nagyiklód, 1830. június 7. – Kolozsvár, 1916. február 9.) politikus, országgyűlési képviselő, huszár-hadnagy, Esterházy Dénes és Haller Cecilia fia.

Új!!: Kiegyezés és Esterházy Kálmán · Többet látni »

Esztergomi értekezlet

Az esztergomi értekezlet 1860.

Új!!: Kiegyezés és Esztergomi értekezlet · Többet látni »

Falk Miksa

Falk Miksa (Pest, 1828. október 7. – Budapest, 1908. szeptember 10.) magyar író, politikus, országgyűlési képviselő, az MTA tagja, a Szent István-rend középkeresztese, a bölcselet arany okleveles és az államtudományok tiszteletbeli tudora, a Magyarországi Hírlapírók Nyugdíjintézetének az elnöke.

Új!!: Kiegyezés és Falk Miksa · Többet látni »

Földgömb

Német földgömb 1725-ből A földgömb a Föld méretarányosan kicsinyített, háromdimenziós ábrázolása.

Új!!: Kiegyezés és Földgömb · Többet látni »

Földváry Károly

Korabeli fénykép Földvári Földváry Károly (Gyergyószentmiklós, 1809. november 26. – Cegléd, 1883. december 14.) honvédezredes, az olaszországi magyar légió parancsnoka, Földváry Sándor honvédezredes ikertestvére.

Új!!: Kiegyezés és Földváry Károly · Többet látni »

Függetlenségi és 48-as (Justh) Párt

A Függetlenségi és 48-as (Justh) Párt (röviden: Justh-párt) a Függetlenségi és Negyvennyolcas Párt egy részét jelölte, amit Justh Gyula vezetett és két különböző időpontban is „létezett”; Egyszer a kettészakadt Függetlenségi és Negyvennyolcas Párt „maradékának” megkülönböztetésére 1893–1895 között, majd egy újraegyesülést és az azt követő újabb szakadást követően 1909–1913 között.

Új!!: Kiegyezés és Függetlenségi és 48-as (Justh) Párt · Többet látni »

Függetlenségi és Negyvennyolcas Párt

A Függetlenségi és Negyvennyolcas Párt (vagy Függetlenségi és 48-as Párt, vagy egyik jogelődje ismertebb, rövidebb nevén Függetlenségi Párt) egy magyarországi politikai párt volt.

Új!!: Kiegyezés és Függetlenségi és Negyvennyolcas Párt · Többet látni »

Füvészkert (Budapest)

A budapesti Füvészkert (avagy ELTE Füvészkert) Magyarország első botanikus kertje, mely 2006-tól az Eötvös Loránd Tudományegyetem különleges (a kari szervezetbe nem tartozó) oktatási egységeként Budapest VIII. kerületében, Józsefvárosban az Illés utca 25.

Új!!: Kiegyezés és Füvészkert (Budapest) · Többet látni »

Füzesgyarmat

Füzesgyarmat város Békés vármegye északi részén, a Szeghalmi járásban.

Új!!: Kiegyezés és Füzesgyarmat · Többet látni »

Február 17.

Névnapok: Donát + Ajándok, Alex, Donátó, Egyed, Elek, Emőd, Lukács, Rex.

Új!!: Kiegyezés és Február 17. · Többet látni »

Fejérváry Géza

Báró komlóskeresztesi Fejérváry Géza (Josefstadt, Csehország, 1833. március 15. – Bécs, 1914. április 25.) magyar nemes, katonatiszt és politikus, 1884 és 1903 között hadügyminiszter, 1905–1906-ban Magyarország miniszterelnöke.

Új!!: Kiegyezés és Fejérváry Géza · Többet látni »

Fejérváry-kormány

Fejérváry Géza miniszterelnökként, 1906-ban A Fejérváry-kormány az 1905-ös választások eredményeit negligáló Ferenc József király kinevezésével alakult meg 1905.

Új!!: Kiegyezés és Fejérváry-kormány · Többet látni »

Feketeházy János

Feketeházy János (Vágsellye, 1842. május 16. – Vágsellye, 1927. október 31.) magyar hídépítő mérnök.

Új!!: Kiegyezés és Feketeházy János · Többet látni »

Felsőszemeréd

Felsőszemeréd (szlovákul Horné Semerovce) község Szlovákiában, a Nyitrai kerület Lévai járásában.

Új!!: Kiegyezés és Felsőszemeréd · Többet látni »

Fiume

--> Fiume (olaszból átvett magyar név), ((elavult), vagy Fiume) Horvátország fő kikötővárosa Tengermellék-Hegyvidék megyében.

Új!!: Kiegyezés és Fiume · Többet látni »

Fiume kormányzóinak listája

Kormányzói Palota Fiume kormányzói Fiume város és csatolt részei kormányzója voltak, hatáskörük ugyanakkor kiterjedt a teljes horvát-magyar tengerpart tengerészeti ügyeire is.

Új!!: Kiegyezés és Fiume kormányzóinak listája · Többet látni »

Fiumei Úti Sírkert

A Fiumei Úti Sírkert, a közbeszédben Kerepesi úti temető vagy Kerepesi temető, gyakran Fiumei úti temető, korábban Mező Imre úti temető Budapest és egyben Magyarország egyik legfontosabb temetője.

Új!!: Kiegyezés és Fiumei Úti Sírkert · Többet látni »

Forint

Körmöcbányán vert aranyforintja az 1467-es pénzreform előtt Szent László-ábrázoláshttp://www.eremshop.hu/aranyforint Aranyforint A forint (más néven fiorino, florin vagy gulden) a történelem során több országban is használt pénznem.

Új!!: Kiegyezés és Forint · Többet látni »

Friedmann Ábrahám

Friedmann Ábrahám (? – 1879. július 15.) az Erdélyi Nagyfejedelemség országos főrabbija 1846 májusától.

Új!!: Kiegyezés és Friedmann Ábrahám · Többet látni »

Friedrich Ferdinand von Beust

Friedrich Ferdinand Von Beust, 1860 körül Ferdinand Freiherr von Beust (eredeti nevén Friedrich Ferdinand von Beust gróf) (Drezda, 1809. január 13. – Sankt Andrä-Wördern, 1886. október 24.); német (szászországi), majd ausztriai politikus, 1858–1866 között a Szász Királyság miniszterelnöke, 1866–1871 között az Osztrák–Magyar Monarchia külügyminisztere, majd 1867.

Új!!: Kiegyezés és Friedrich Ferdinand von Beust · Többet látni »

Friedrich Ferenc (vívó)

Friedrich Ferenc (Buda, 1816. március 19. – Budapest, Ferencváros, 1896. február 7.) vívómester.

Új!!: Kiegyezés és Friedrich Ferenc (vívó) · Többet látni »

Galícia

Galícia közép-európai történelmi régió, területe jelenleg Lengyelország és Ukrajna között oszlik meg.

Új!!: Kiegyezés és Galícia · Többet látni »

Gazeta de Transilvania

cirill A Gazeta de Transilvania, 1849 január–decemberben Gazeta Transilvania, 1849 decemberétől 1945-ig Gazeta Transilvaniei egy 1838 és 1945, majd 1990 és 2009 között megjelenő brassói román nyelvű újság.

Új!!: Kiegyezés és Gazeta de Transilvania · Többet látni »

Gödöllő

Gödöllő város a budapesti agglomerációban, Pest vármegyében, a Gödöllői járás székhelye.

Új!!: Kiegyezés és Gödöllő · Többet látni »

Görögkatolikus templom (Makó)

A makói görögkatolikus templom a városi gyülekezet egyetlen temploma, amely 1778-ban épült barokk stílusban.

Új!!: Kiegyezés és Görögkatolikus templom (Makó) · Többet látni »

Görgei Artúr

Görgői és toporci Görgei Artúr (1848-ig Görgey formában, keresztlevelén szereplő neve: Johannes Arthur Woldemár Görgey) (Toporc, 1818. január 30. – Budapest, Lipótváros, 1916. május 21.) 1848–49-es honvédtábornok, hadügyminiszter, az 1848–49-es forradalom és szabadságharc idején több alkalommal a honvédsereg fővezére, 1849.

Új!!: Kiegyezés és Görgei Artúr · Többet látni »

Gelich Richárd

Gelich Richárd (Pozsony, 1821. június 2. – Budapest, 1899. február 4.) katonatiszt, katonai szakíró.

Új!!: Kiegyezés és Gelich Richárd · Többet látni »

Gellérthegy

A Gellérthegy (egybeírva) Budapest egyik városrésze az I. és XI. kerületben.

Új!!: Kiegyezés és Gellérthegy · Többet látni »

Gervay Mihály

Gervay Míhály (Pozsony, 1819. december 15. – Budapest, 1896. április 15.) 21 éven át a függetlenné vált magyar posta első országos postafőigazgatója, a postai levelezőlap elterjesztője.

Új!!: Kiegyezés és Gervay Mihály · Többet látni »

Ghyczy Kálmán

komáromi Nádor-utcában Ghiczi, assa- és ablanczkürthi Ghyczy Kálmán (Komárom, 1808. február 12. – Budapest, 1888. február 28.) magyar konzervatív politikus, ügyvéd, pénzügyminiszter volt.

Új!!: Kiegyezés és Ghyczy Kálmán · Többet látni »

Giacomo Leopardi

Giacomo Leopardi (Recanati, Olaszország, 1798. június 29. – Nápoly, 1837. június 14.) az egyik legnagyobb olasz költő és gondolkodó, vagy ahogy egyesek nevezik, filozófus-költők egyike.

Új!!: Kiegyezés és Giacomo Leopardi · Többet látni »

Giczey Samu

Gicei Giczey Samu (Hejőszalonta, 1819. augusztus 19. – Budapest, 1898. augusztus 5.) magyar országgyűlési képviselő.

Új!!: Kiegyezés és Giczey Samu · Többet látni »

Glasner Ábrahám

Glasner Ábrahám (Pozsony, 1825 – Kolozsvár, 1877. november 28.) főrabbi Kolozsváron, Glasner Mózes rabbi apja, Wald Ábrahám matematikus dédapja.

Új!!: Kiegyezés és Glasner Ábrahám · Többet látni »

Goričko

A Vendvidéki-dombság fekvése Szlovéniában Goričko dombos tájegység Szlovénia északkeleti sarkában, a magyar-osztrák-szlovén hármashatár közelében, a Mura és a Rába között, a Muravidék északi részén, Pomurska statisztikai régióban.

Új!!: Kiegyezés és Goričko · Többet látni »

Granicsárok

Szerb határőr 1742-ben a Szerémségből A granicsárok a Határőrvidék katonáskodással foglalkozó, többnyire rác (szerb) nemzetiségű lakosai voltak, akik jelentős privilégiumokat kaptak a bécsi udvartól.

Új!!: Kiegyezés és Granicsárok · Többet látni »

Grünwald Béla

Bártfai Grünwald Béla Ferenc József (Szentantal, 1839. december 2. – Courbevoie, Franciaország, 1891. május 4.) magyar politikus, publicista, történész, a Magyar Tudományos Akadémia tagja.

Új!!: Kiegyezés és Grünwald Béla · Többet látni »

Gyár

A „Weiss Berthold és Manfréd Első Magyar Conserv gyár” látképe (1880) A gyár olyan ipari termelő létesítmény, amely ipari üzem néven is számos különböző munkafolyamatot ötvöz, és lényegében gépek, gyári munkások és egy üzemvezető segítségével állít elő termékeket.

Új!!: Kiegyezés és Gyár · Többet látni »

Gyopárosfürdő

Gyopárosfürdő „az Alföld gyöngye”-ként ismert, Orosházához tartozó üdülőhely Békés vármegyében.

Új!!: Kiegyezés és Gyopárosfürdő · Többet látni »

Gyula (Magyarország)

Gyula város Békés vármegyében, a Gyulai járás központja.

Új!!: Kiegyezés és Gyula (Magyarország) · Többet látni »

Gyurmán Adolf

Gyurmán Adolf (Szászváros, 1813. április 26. – Pest, 1869. szeptember 15.) magyar újságíró, jogász, miniszteri tanácsos.

Új!!: Kiegyezés és Gyurmán Adolf · Többet látni »

Habsburg Birodalom

A Habsburg Birodalom vagy Habsburg Monarchia (vagy Habsburgerreich) megnevezés alatt a történelemtudomány azon európai államok összességét érti, amelyek a Habsburg-ház (később a Habsburg–Lotaringiai-ház) uralma alatt álltak a középkortól egészen 1918-ig.

Új!!: Kiegyezés és Habsburg Birodalom · Többet látni »

Habsburg–Lotaringiai Ferenc Ferdinánd osztrák–magyar trónörökös

Ferenc Ferdinánd (teljes nevén Ferenc Ferdinánd Károly Lajos József Mária,; Graz, Ausztria, 1863. december 18. – Szarajevó, Ausztria–Magyarország, 1914. június 28.), Habsburg–Lotaringiai-házból származó osztrák–magyar trónörökös, főherceg.

Új!!: Kiegyezés és Habsburg–Lotaringiai Ferenc Ferdinánd osztrák–magyar trónörökös · Többet látni »

Habsburg–Lotaringiai Lipót Lajos főherceg

Habsburg–Lotaringiai Lipót Lajos főherceg (németül Leopold Ludwig Maria Franz Julius Estorgius Gerhard Erzherzog von Österreich) (Milánó, 1823. június 6. – Hörnstein, ma: Hernstein, Alsó-Ausztria, 1898. május 24.), a Habsburg–Lotaringiai-házból származó osztrák főherceg, Rainer József főherceg, lombard–velencei alkirály legidősebb fia, császári és királyi tábornok és tengernagy, 1864–1868 között a Császári és Királyi Haditengerészet főparancsnoka (Oberkommandant der k.k. Marine).

Új!!: Kiegyezés és Habsburg–Lotaringiai Lipót Lajos főherceg · Többet látni »

Habsburg–Lotaringiai Rainer Ferdinánd főherceg

Habsburg–Lotaringiai Rainer Ferdinánd (ismert ragadványnevén az ifjabb Rainer,,; Milánó, 1827. január 11. – Bécs, 1913. január 27.), a Habsburg–Lotaringiai-házból származó osztrák főherceg, ''Idősebb'' Rainer József lombard–velencei alkirály és Savoya–Carignanói Mária Erzsébet gyermeke, aki a Császári és Királyi Hadsereg altábornagya, valamint az Osztrák Császárság Minisztertanácsának Elnöke 1861 és 1865 között.

Új!!: Kiegyezés és Habsburg–Lotaringiai Rainer Ferdinánd főherceg · Többet látni »

Habsburg–Lotaringiai-ház

A Habsburg–Lotaringiai-ház (ismert még mint Ausztria–Lotaringiai-ház) egy 1736-ban, a Habsburg-házból származó Mária Terézia főhercegnő (később királynő és császárné) és a Lotaringiai-házból származó Ferenc István herceg (később császár) házasságával alapított uralkodócsalád, amelynek tagjai többek között a Szent Római Birodalom (Német-római Birodalom) császárai, osztrák császárok, német királyok, magyar királyok és cseh királyok, valamint toscanai nagyhercegek voltak.

Új!!: Kiegyezés és Habsburg–Lotaringiai-ház · Többet látni »

Hadúr

hadakozó fejedelemségek korának egyik legerősebb hadura volt A hadúr olyan személy, aki egy nemzet vagy egy adott földrajzi terület felett gyakorolja a katonai és az igazgatási hatalmat, a hozzá hű helyi katonai erők támogatásával, névlegesen a központi kormányzat felé való elkötelezettséggel vagy esetleg annak nyíltan ellenszegülve.

Új!!: Kiegyezés és Hadúr · Többet látni »

Hajdúdorog

Hajdúdorog város Hajdú-Bihar vármegye Hajdúböszörményi járásában.

Új!!: Kiegyezés és Hajdúdorog · Többet látni »

Hajdúdorog története

Hajdúdorog címere Hajdúdorog az úgynevezett öreg hajdúvárosok egyike, amely az ország északkeleti részén, Hajdú-Bihar megye északi területén fekszik.

Új!!: Kiegyezés és Hajdúdorog története · Többet látni »

Hajdúdorogi főegyházmegye

A Hajdúdorogi főegyházmegye a Miskolci egyházmegyével és a Nyíregyházi egyházmegyével együtt alkotja Magyarország Görögkatolikus Sajátjogú Egyházát, a Magyarországi Sajátjogú Metropolitai Egyházat (rövidített nevén: Görögkatolikus Metropólia), melyet Ferenc pápa 2015.

Új!!: Kiegyezés és Hajdúdorogi főegyházmegye · Többet látni »

Hajdu László (ügyvéd)

Hajdu László (Kisújszállás, 1818. január 13. – Túrkeve, 1880. július 15.) magyar jogász, huszárfőhadnagy, népzenekutató.

Új!!: Kiegyezés és Hajdu László (ügyvéd) · Többet látni »

Halász Imre (hírlapíró)

Halász Imre (Kolta, 1841. október 12. – Budapest, 1918. március 7.) magyar hírlapíró, az egykori Pesti Napló és Pester Lloyd című lapok nagy tekintélyű munkatársa.

Új!!: Kiegyezés és Halász Imre (hírlapíró) · Többet látni »

Halbrohr József: Élettörténetem

Halbrohr József Élettörténetem című könyve a MILKO Egyesület gondozásában, 2015-ben Szabadkán jelent meg.

Új!!: Kiegyezés és Halbrohr József: Élettörténetem · Többet látni »

Harmincad utca

A Harmincad utca Budapest Belvárosában fekvő, 70 méter hosszú, hat házból álló sétálóutca.

Új!!: Kiegyezés és Harmincad utca · Többet látni »

Hatvan

Hatvan (németül: Hottwan) város Heves vármegye délnyugati részén, a Hatvani járás székhelye.

Új!!: Kiegyezés és Hatvan · Többet látni »

Hírlapbélyeg

A hírlapbélyeg vagy újságbélyeg olyan postabélyeg, amit újságok, folyóiratok kedvezményes bérmentesítésére használtak.

Új!!: Kiegyezés és Hírlapbélyeg · Többet látni »

Hírszerzés

A hírszerzés az ellenfél katonai, gazdasági vagy politikai titkainak megszerzésére irányuló szervezett titkosszolgálati tevékenység.

Új!!: Kiegyezés és Hírszerzés · Többet látni »

Heinrich Hentzi

Heinrich Hentzi von Arthurm (Debrecen, 1785. október 24. – Buda, 1849. május 21., nol.hu) császári és királyi vezérőrnagy, az 1848–49-es szabadságharcban az osztrák császári hadsereg egyik katonai vezetője, 1849 januárjától haláláig a budai vár parancsnoka.

Új!!: Kiegyezés és Heinrich Hentzi · Többet látni »

Helfy Ignác

Helfy Ignác (eredetileg Helfer) (Szamosújvár, 1830. március 15. – Budapest, 1897. október 11.) magyar politikus, országgyűlési képviselő, író.

Új!!: Kiegyezés és Helfy Ignác · Többet látni »

Helytartótanács

A Helytartótanács (teljes nevén: "A Magyar Királyi Helytartótanács") (latinul: consilium regium locumtenentiale Hungaricum) egy bécsi központi szervek irányítása alatt működő magyar kormányszerv.

Új!!: Kiegyezés és Helytartótanács · Többet látni »

Henneberg Károly

Lovag Henneberg Károly (Mödling (Bécs mellett), 1833 – Budapest, 1888. december 7.) magyar származású császári és királyi altábornagy, a honvéd lovasság főfelügyelője, parancsnoka.

Új!!: Kiegyezés és Henneberg Károly · Többet látni »

Herman Ottó

Herman Ottó (született Herrmann Károly Ottó; Breznóbánya, 1835. június 26. – Budapest, 1914. december 27.) magyar természetkutató, zoológus (ornitológus, ichthiológus, arachnológus), néprajzkutató, régész és politikus.

Új!!: Kiegyezés és Herman Ottó · Többet látni »

Herrmann Emil

Herrmann Emil (Dognácskabánya (Bánság), 1840. november 13. – Budapest, 1925. április 22.) bánya- és kohómérnök, a selmecbányai Bányászati és Erdészeti Akadémia professzora.

Új!!: Kiegyezés és Herrmann Emil · Többet látni »

Heves és Külső-Szolnok vármegye

Heves és Külső-Szolnok vármegye egyike az 1876-os megyerendezés során megszűnt történelmi vármegyéknek.

Új!!: Kiegyezés és Heves és Külső-Szolnok vármegye · Többet látni »

Historizáló építészet Magyarországon

A budapesti Országház A Központi Statisztikai Hivatal székháza A historizáló építészet Magyarországon az 1860-as évektől az 1900-as évek elejéig meghatározó építészeti irányzatok összefoglaló neve.

Új!!: Kiegyezés és Historizáló építészet Magyarországon · Többet látni »

Hofer Károly

Hofer Károly (németül: Carl Hofer, szlovákul: Karol Hofer, Pozsony, 1792 – Pozsony, 1867. április 5.) pozsonyi nagykereskedő, városi tanácsnok és a Pozsonyi Kereskedelmi és Iparkamara elnöke 1857-től.

Új!!: Kiegyezés és Hofer Károly · Többet látni »

Homoródújfalu

Homoródújfalu (románul Satu Nou) falu Romániában Hargita megyében.

Új!!: Kiegyezés és Homoródújfalu · Többet látni »

Homoródkarácsonyfalva

Homoródkarácsonyfalva (románul Crăciunel, németül Krötschendorf) falu Romániában, Hargita megyében.

Új!!: Kiegyezés és Homoródkarácsonyfalva · Többet látni »

Honvédelmi Minisztérium

Magyarországon a Honvédelmi Minisztérium (rövidítése: HM) az államvédelmi struktúra egyik minisztériuma.

Új!!: Kiegyezés és Honvédelmi Minisztérium · Többet látni »

Horvát bán

A horvát báni palota Zágrábban A horvát bán (horvátul Hrvatski ban) volt Horvátország széles jogkörrel rendelkező vezetője, aki a királyt helyettesítette.

Új!!: Kiegyezés és Horvát bán · Többet látni »

Horvát Boldizsár

Horvát Boldizsár szobra Szombathelyen (1907) Horvát Boldizsár (olykor Horváth) (Szombathely, 1822. január 1. – Budapest, 1898. október 28.) magyar író, költő, jogtudós, politikus, igazságügy-miniszter az Andrássy-kormányban.

Új!!: Kiegyezés és Horvát Boldizsár · Többet látni »

Horvát uralkodók házastársainak listája

A Horvát Királyság címere Horvát uralkodók házastársainak listáját tartalmazza az alábbi táblázat 925-től 1943-ig.

Új!!: Kiegyezés és Horvát uralkodók házastársainak listája · Többet látni »

Horvát-Szlavónország

Horvát-Szlavónország vagy a Horvát–Szlavón Királyság (horvátul Kraljevina Hrvatska i Slavonija, németül Königreich Kroatien und Slawonien) Magyarország társországa, a Magyar Királyság autonóm része, Szent István Korona Országainak egyike volt 1868–1918 között.

Új!!: Kiegyezés és Horvát-Szlavónország · Többet látni »

Horváth Mihály Gimnázium

A szentesi Horváth Mihály Gimnázium a dél-alföldi térség legrégibb középfokú oktatási intézménye.

Új!!: Kiegyezés és Horváth Mihály Gimnázium · Többet látni »

Horvátországi magyarok

Horvátországi Magyar Oktatási és Művelődési Központ – Eszék Horvátországi magyarok térképe Horvátországi magyarok alatt a Horvátországban élő magyar kisebbséget értjük.

Új!!: Kiegyezés és Horvátországi magyarok · Többet látni »

I. Ferenc József magyar király

I.

Új!!: Kiegyezés és I. Ferenc József magyar király · Többet látni »

Idő

Kronosz szobor, Genova, Olaszország Mindennapi életünkben az idő az események látszólag folyamatos sorrendjének érzékelésére utal.

Új!!: Kiegyezés és Idő · Többet látni »

II. Rákóczi Ferenc újratemetése

II. Rákóczi Ferenc újratemetésére 1906.

Új!!: Kiegyezés és II. Rákóczi Ferenc újratemetése · Többet látni »

Iklad

Iklad község Pest vármegyében, az Aszódi járásban.

Új!!: Kiegyezés és Iklad · Többet látni »

In effigie

1794, Varsó Az in effigie (latin képmásában, alakjában) kifejezés olyan cselekményt fejez ki (általában kivégzést), amelyet nem konkrétan a cselekmény tárgya szenved el, hanem annak képmása, jelképes ábrázolása.

Új!!: Kiegyezés és In effigie · Többet látni »

Inczédy László

Inczédy László (1809 – 1882) az 1848-49-es szabadságharc ezredese.

Új!!: Kiegyezés és Inczédy László · Többet látni »

Infopark

Az Infopark Közép-Kelet Európa első innovációs és technológiai parkja, amelyet 1 épület kivételével a német IVG fejlesztett Budapesten egy közel hat hektáros területen 1998 óta.

Új!!: Kiegyezés és Infopark · Többet látni »

Irányi Dániel

Irányi Dániel (született Halbschuh Dániel, Toporc, 1822. február 24. – Nyíregyháza, 1892. november 2.) a márciusi ifjak egyike, politikus, publicista.

Új!!: Kiegyezés és Irányi Dániel · Többet látni »

Ischli klauzula

Az ischli klauzula egy 1898-as törvényjavaslat közkeletű gúnyelnevezése volt, aminek tartalma, pontosabban 5.

Új!!: Kiegyezés és Ischli klauzula · Többet látni »

Jakob Rannicher

Jakob Rannicher magyarosan: Rannicher Jakab (Nagyszeben, 1823. november 7. – Budapest, 1875. november 8.) vallás- és közoktatásügyi minisztériumi osztálytanácsos.

Új!!: Kiegyezés és Jakob Rannicher · Többet látni »

Janik János

Janik János (Kispalugya, 1797. február 18. – Liptószentmiklós, 1881. január 9.) katona, az 1848-1849-es szabadságharc ezredese.

Új!!: Kiegyezés és Janik János · Többet látni »

Jánoshalma

Jánoshalma város Bács-Kiskun vármegyében, a Jánoshalmai járás központja.

Új!!: Kiegyezés és Jánoshalma · Többet látni »

Jászok

A jászok – indoiráni nyelvűnek tartott népcsoport – egykor a szkíta népek körébe, a szakák csoportjába tartoztak.

Új!!: Kiegyezés és Jászok · Többet látni »

Jásztelek

Jásztelek község Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében, a Jászberényi járásban.

Új!!: Kiegyezés és Jásztelek · Többet látni »

József főhercegi palota

A József főhercegi palota vagy József főherceg palotája, korábbi nevén Teleki-palota 1787–89 között épült és 1902-ben jelentősen átalakított palota volt a Budai Várnegyedben, a Szent György tér nyugati, Krisztinavárosra néző oldalán, szemközt a Sándor-palotával.

Új!!: Kiegyezés és József főhercegi palota · Többet látni »

Július 28.

Névnapok: Szabolcs + Alina, Ince, Ada, Adelina, Adelinda, Adna, Adina, Bars, Barsz, Botond, Győző, Nauzika, Szeréna, Szerénke, Viktor.

Új!!: Kiegyezés és Július 28. · Többet látni »

Június 8.

Névnapok: Medárd + Aglent, Ágnes, Agnéta, Elga, Ellák, Helga, Helma, Helza, Hulda, Izabel, Izabell, Kalipszó, Kalliopé, Kerubina, Méda, Medárda, Tas, Viliam, Vilmos, Zaránd, Záred.

Új!!: Kiegyezés és Június 8. · Többet látni »

Josef Fockner

Josef Fockner (Vogtner; magyarul: Fockner/vagy Fokner József) (Grác, Ausztria, 1800. – Temesvár, Magyar Királyság, 1883 április 29.) honvéd alezredes.

Új!!: Kiegyezés és Josef Fockner · Többet látni »

Joseph Trausch

Franz Joseph Trausch (Brassó, 1795. február 9. – Brassó, 1871. november 16.), egyes forrásokban Josef Franz Trausch, Szinnyeinél Trausch Ferenc József, erdélyi szász irodalom- és helytörténész, jogász, tisztviselő.

Új!!: Kiegyezés és Joseph Trausch · Többet látni »

Josip Šokčević

Báró Josip Šokčević, magyaros névformában Sokcsevits József, (Vinkovce, 1811. március 7. – Bécs, 1896. november 16.), horvát katonatiszt, az osztrák-magyar haderő tábornoka, altábornagy, horvát bán, a Szerb Vajdaság és Temesi Bánság katonai kormányzója.

Új!!: Kiegyezés és Josip Šokčević · Többet látni »

Josip Jelačić

Gróf Josip Jelačić Bužimski, (Pétervárad, 1801. október 16. – Zágráb, 1859. május 20.) horvát származású császári-királyi táborszernagy, a Katonai Mária Terézia-rend parancsnoki fokozatának birtokosa, horvát bán.

Új!!: Kiegyezés és Josip Jelačić · Többet látni »

Jugoszlávizmus

Az ismeretlen katona emlékműve a belgrádi Avala-dombon A jugoszlávizmus, délszlávizmus, vagy jugoszláv nacionalizmus egy olyan ideológia, amely azt a felfogást hirdeti, hogy a délszlávok, azaz a bosnyákok, horvátok, macedónok, montenegróiak, szerbek és szlovének, de a még bolgárok is egyetlen jugoszláv nemzethez tartoznak, amelyet az eltérő történelmi körülmények, nyelvi és vallási megosztottság választ el egymástól.

Új!!: Kiegyezés és Jugoszlávizmus · Többet látni »

Jurenák Eduárd

Jurenák Eduárd (Szentes, 1813. november 4. – Szentes, 1884. augusztus 3.) a francia eredetű Jurenák de Sultz nemesi család sarja, aki szentesi földbirtokos, rövid ideig városi tanácsnok, majd polgármester, községi választmányi tag, megyei és városi képviselő, Szentes legvagyonosabb és legtekintélyesebb polgára.

Új!!: Kiegyezés és Jurenák Eduárd · Többet látni »

K. u. k.

németül ''Gran'') császári és királyi katonai helyőrség-parancsnokság pecsétje 1900-ból Császári és királyi katonai parancsnokságok elhelyezése 1898-ban A német k. u. k. rövidítés (kaiserlich und königlich, magyarul cs. és kir., császári és királyi) az Osztrák–Magyar Monarchia közös intézményeinek megjelölésére szolgált, megkülönböztetésül Ausztria illetve Magyarország saját intézményeitől.

Új!!: Kiegyezés és K. u. k. · Többet látni »

Kabos Károly

Kabos Károly (Csíkkozmás, Csíkszék, Erdély, 1814. október 26. — Székelyudvarhely, 1876. május 18.) nemesi származású székely magyar honvédőrnagy, majd honvédalezredes, 1869-től újra honvédalezredes.

Új!!: Kiegyezés és Kabos Károly · Többet látni »

Kakucs

Kakucs község Pest vármegyében, a Dabasi járásban.

Új!!: Kiegyezés és Kakucs · Többet látni »

Kalocsa-Kecskeméti főegyházmegye

A Kalocsa-Kecskeméti főegyházmegye (Kalocsai érsekség) egyike az I. István által alapított magyarországi katolikus egyházmegyéknek.

Új!!: Kiegyezés és Kalocsa-Kecskeméti főegyházmegye · Többet látni »

Kalotaszeg (folyóirat)

A Kalotaszeg folyóirat kulturális, közéleti lap, amely a kiegyezés utáni gazdasági fejlődés idején jött létre a magyar nemzet szellemi és lelki fejlődésének jegyében.

Új!!: Kiegyezés és Kalotaszeg (folyóirat) · Többet látni »

Kaposvár

Kaposvár (németül: Ruppertsburg, horvátul: Kapošvar) megyei jogú város a Dél-Dunántúlon, Somogy vármegye és a Kaposvári járás székhelye, egyetemi város, valamint a Kaposvári Egyházmegye székvárosa.

Új!!: Kiegyezés és Kaposvár · Többet látni »

Karcag

Karcag (korábbi névalakjai Karczagújszállás, Kardszag(újszállás), Karczag) város Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében, a karcagi járás központja, a Nagykunság földrajzi, történeti és néprajzi kistáj legnépesebb települése.

Új!!: Kiegyezés és Karcag · Többet látni »

Kardos János (evangélikus lelkész)

'''Kardos János''' és unokája Sarolta közös sírja az őrihodosi régi temetőben Kardos János (névváltozat: Kardos Keresztelő János, szlovénul: Janoš Kardoš) (Norsincz, 1801. február 13. – Őrihodos, 1873. augusztus 12.) magyar szlovén evangélikus lelkész, műfordító, író.

Új!!: Kiegyezés és Kardos János (evangélikus lelkész) · Többet látni »

Karl von Urban

Báró Karl von Urban (Krakkó, 1802. augusztus 31. – Brünn, 1877. január 1.), osztrák katonatiszt, császári-királyi altábornagy (Feldmarschallleutnant). Ő volt az első katonatiszt, aki megtagadta az engedelmességet az első felelős magyar kormánynak.

Új!!: Kiegyezés és Karl von Urban · Többet látni »

Kaszap János

Jobbágyi Kaszap János (Pásztó, 1817. február 16. – Losonc, 1880. január) magyar királyi honvéd-őrnagy, katonai szakíró.

Új!!: Kiegyezés és Kaszap János · Többet látni »

Katolikus Néppárt

A Katolikus Néppárt (avagy Katholikus Néppárt) egy politikai párt volt a dualizmus-kori Magyarországon.

Új!!: Kiegyezés és Katolikus Néppárt · Többet látni »

Katonai attasé

A katonai attasé (angolul military attaché) a diplomáciai misszió tagja, a küldő állam védelmi minisztériumának és haderőnemeinek képviselője, aki fogadó ország haderejénél a saját országának fegyveres erőit képviseli.

Új!!: Kiegyezés és Katonai attasé · Többet látni »

Kautz Gyula

Kautz Gyula (Győr, 1829. november 5. – Budapest, 1909. március 27.) magyar közgazdász, jogi doktor, valóságos belső titkos tanácsos.

Új!!: Kiegyezés és Kautz Gyula · Többet látni »

Kálazdy Mór

Kálazdy Mór, eredetileg Kaufmann Mór (Tata, 1819. – Gyöngyös, 1875. március 22.) orvos.

Új!!: Kiegyezés és Kálazdy Mór · Többet látni »

Kállay Béni

Nagykállói Kállay Béni (Kállay Benjámin) (Pest, 1839. december 22. – Bécs, 1903. július 13.) politikus, diplomata, történész.

Új!!: Kiegyezés és Kállay Béni · Többet látni »

Károlyfa

Károlyfa (korábban Korosecz,, vendül régen Korošci) falu Szlovéniában, Muravidéken, Pomurska régióban.

Új!!: Kiegyezés és Károlyfa · Többet látni »

Károlyi Gyula (politikus, 1871–1947)

Gróf nagykárolyi Károlyi Gyula (Nyírbakta, 1871. május 7. – Budapest, 1947. április 23.) magyar politikus, 1931 augusztusától 1932 októberéig Magyarország miniszterelnöke.

Új!!: Kiegyezés és Károlyi Gyula (politikus, 1871–1947) · Többet látni »

Károlyi István (politikus, 1797–1881)

Gróf Károlyi István (Bécs, 1797. november 18. – Fót, 1881. június 12.) gróf, főispán, politikus, akadémikus, Újpest alapítója.

Új!!: Kiegyezés és Károlyi István (politikus, 1797–1881) · Többet látni »

Kárpátalja története

Kárpátalja a földrajzilag a Kárpát-medence szerves része, így történetét sem lehet elválasztani a Kárpát-medence történetétől.

Új!!: Kiegyezés és Kárpátalja története · Többet látni »

Kászonyi Dániel

Csík-szeredai Kászonyi Dániel (Bécs, 1813. október 2. – Budapest, 1886. május 11.) császári és királyi huszár-főhadnagy, 1848-49-es honvéd százados és hírlapíró.

Új!!: Kiegyezés és Kászonyi Dániel · Többet látni »

Kávéház

Váci utcában Palesztinában (1900) A kávéház eredetileg kávé fogyasztására szakosodott vendéglátóipari egység volt, amely később éttermi, cukrászdai, társasjátéki sőt szórakoztató funkciókat is ellátott, és a társasági élet fontos színterévé vált.

Új!!: Kiegyezés és Kávéház · Többet látni »

Kávéházi cigányzene

Kávéházi cigányzenekar az 1920-30-as évekből. A kép egy gazdabálon készült, ezért a műparaszti viselet. A kávéházi cigányzene vagy röviden csak cigányzene, illetve magyar nóta a magyarcigányok által játszott, elsősorban szórakoztató célzatú magyar népies műzene.

Új!!: Kiegyezés és Kávéházi cigányzene · Többet látni »

Képviselőház (Magyar Királyság)

A magyar Képviselőház az egykori Országgyűlés két kamarájából az egyik, az alsóház volt.

Új!!: Kiegyezés és Képviselőház (Magyar Királyság) · Többet látni »

Königgrätzi csata

A königgrätzi csata (más néven sadowai csata) az 1866-os porosz–osztrák háború legnagyobb csatája volt, melyben a komoly technikai és hadvezetési fölényben lévő Porosz Királyság döntő győzelmet aratott a többnemzetiségű, elavult felszereltségű és felállású Habsburg-csapatok felett.

Új!!: Kiegyezés és Königgrätzi csata · Többet látni »

Közigazgatási bizottság

A közigazgatási bizottság az önkormányzati és az állami közigazgatás összehangolására és a különböző közigazgatási ágak közötti együttműködés biztosítására törvényhatóságonként létrehozott testület volt Magyarországon 1876 és 1950 között.

Új!!: Kiegyezés és Közigazgatási bizottság · Többet látni »

Közkönyvtár

A közkönyvtár (közművelődési könyvtár) kifejezés alapvetően azokat a gyűjteményeket foglalja magába, amelyek a társadalom minden rétege számára – függetlenül az életkori, műveltségi, világnézeti, foglalkozási, anyanyelvi hovatartozástól – kínálnak olvasnivalót és információt művelődéshez, tanuláshoz, szabadidő eltöltéshez.

Új!!: Kiegyezés és Közkönyvtár · Többet látni »

Központi Papnevelő Intézet

A Központi Papnevelő Intézet, rövidítése KPI katolikus papok képzéséért felelős budapesti iskola.

Új!!: Kiegyezés és Központi Papnevelő Intézet · Többet látni »

Kúlai Népkör

Kokárda Kúla művelődéstörténetében jelentős esemény volt a Népkör 1868.

Új!!: Kiegyezés és Kúlai Népkör · Többet látni »

Kúria (bíróság)

A Kúria, 1945-ig Magyar Királyi Kúria, majd Magyar Kúria, Legfelsőbb Bíróság, 2011-től ismét Kúria a legfőbb bírósági fórum Magyarországon, amelynek alapvető feladata a legfelsőbb szintű ítélkezés és az egységes bírói jogalkalmazás biztosítása.

Új!!: Kiegyezés és Kúria (bíróság) · Többet látni »

Kőszeg

A kőszegi Jurisics Miklós-vár Az óváros látképe Fő tér – polgári házak A Hétforrás A Kálvária-templom és remetelak a város felett A Zwinger és a városfal Kőszeg (történelmi szlovák neve: Kysak) város Vas vármegye nyugati szélén, az osztrák határ közelében.

Új!!: Kiegyezés és Kőszeg · Többet látni »

Kecskemét

Kecskemét (németül: Ketschkemet, szlovákul: Kečkemét, latinul: Aegopolis) megyei jogú város, Bács-Kiskun vármegye és a Kecskeméti járás székhelye.

Új!!: Kiegyezés és Kecskemét · Többet látni »

Keleti Károly

Keleti Károly (születési nevén Klette Károly József) (Pozsony, 1833. július 18. – Budapest, 1892. május 30.) elméleti közgazdász, statisztikus, iparpolitikus, a magyar statisztikatudomány egyik alapítója.

Új!!: Kiegyezés és Keleti Károly · Többet látni »

Keleti pályaudvar

A Keleti pályaudvar Budapest legforgalmasabb vasúti személypályaudvara, egyike a főváros három működő fejállomásának.

Új!!: Kiegyezés és Keleti pályaudvar · Többet látni »

Kelety Gusztáv

Komjátszegi Kelety Gusztáv Frigyes (másként Keleti, született Klette) (Pozsony, 1834. december 13. – Budapest, 1902. szeptember 2.) festő, grafikus és műkritikus, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, a Magyar Iparművészeti Főiskola, majd a Magyar Képzőművészeti Főiskola egykori rektora.

Új!!: Kiegyezés és Kelety Gusztáv · Többet látni »

Kemény Zsigmond

Magyargyerőmonostori báró Kemény Zsigmond (Alvinc, 1814. június 12. – Pusztakamarás, 1875. december 22.) magyar író, publicista, politikus.

Új!!: Kiegyezés és Kemény Zsigmond · Többet látni »

Keményffy József

Keményffy József (eredeti neve: Hartmann József; névváltozat: Keményfi József) (Szentistvánbaksa, Abaúj vármegye, 1812 vagy 1814 – Zilah, Szilágy vármegye, 1895. november 24.) magyar és amerikai szabadságharcos, polgári foglalkozása tanító, képkeret-aranyozó, levéltáros.

Új!!: Kiegyezés és Keményffy József · Többet látni »

Kincsem (versenyló)

Kincsem (Kisbér, 1874. március 17. – Kisbér, 1887. március 17.) többszörös díjnyertes, Magyarországon tenyésztett, angol telivér szülőktől származó versenyló, a magyar lósport és lótenyésztés büszkesége.

Új!!: Kiegyezés és Kincsem (versenyló) · Többet látni »

Kinizsi István

Kinizsi István (Szászcsávás, Kis-Küküllő vármegye, 1826. október 29. – Segesvár, 1886. február 1.) 1848-49-es huszárszázados és nyugalmazott magyar királyi honvédőrnagy.

Új!!: Kiegyezés és Kinizsi István · Többet látni »

Király-hágó

A Király-hágó egy régi fényképen A Király-hágó 2007-ben A Király-hágó (más néven Erdély kapuja, románul Pasul Craiului, németül Königssteig) Romániában, a Réz-hegységben, Kolozs és Bihar megye határán, Királyhágó és Báródsomos települések között, 582 méter magasságban található hágó.

Új!!: Kiegyezés és Király-hágó · Többet látni »

Kisújbánya

Kisújbánya (németül Neuglashütte) üdülőfalu Baranya vármegyében, a Pécsi járásban.

Új!!: Kiegyezés és Kisújbánya · Többet látni »

Kiskőrös

Kiskőrös város Bács-Kiskun vármegyében, a Kiskőrösi járásban.

Új!!: Kiegyezés és Kiskőrös · Többet látni »

Kiskunfélegyháza

Kiskunfélegyháza (németül: Feulegaß, jiddisül: פֿיילעדאַז) város Bács-Kiskun vármegyében a Duna–Tisza közi homokhátság középső részén a Kiskunságban fekszik, a Kiskunfélegyházi járás központja.

Új!!: Kiegyezés és Kiskunfélegyháza · Többet látni »

Kiss Antal (honvédfőhadnagy)

Kiss Antal (Szentiván, 1814. — ? 1867 után) nemesi származású magyar honvédőrnagy, majd alszázados a magyar szabadságharcban.

Új!!: Kiegyezés és Kiss Antal (honvédfőhadnagy) · Többet látni »

Klapka György (tábornok)

Klapka György (Temesvár, 1820. április 7. – Budapest, 1892. május 17.) honvédtábornok, helyettes hadügyminiszter.

Új!!: Kiegyezés és Klapka György (tábornok) · Többet látni »

Klasszicista építészet Magyarországon

Pollack Mihály: Magyar Nemzeti Múzeum Az esztergomi bazilika Festetics-kastély, Dég A klasszicista építészet Magyarországon egy kicsit később kezdett kibontakozni, mint az Európa nyugati felén jelentkező klasszicizmus.

Új!!: Kiegyezés és Klasszicista építészet Magyarországon · Többet látni »

Kokárda

publisher.

Új!!: Kiegyezés és Kokárda · Többet látni »

Kolosy György

Kolosy György, vagy Kolossy György (Mezőkövesd, 1824. – Pest, 1850. január 23.) szabadságharcos, 1848-as honvéd százados.

Új!!: Kiegyezés és Kolosy György · Többet látni »

Kolozsvár

Kolozsvár (románul 1974-ig Cluj, ma Cluj-Napoca,, néha Clausenburg,, szászul Kleusenburch,, Klojznburg) Románia második legnépesebb városa, Kolozs megye székhelye.

Új!!: Kiegyezés és Kolozsvár · Többet látni »

Komádi

Komádi város Hajdú-Bihar vármegyében, a Berettyóújfalui járásban.

Új!!: Kiegyezés és Komádi · Többet látni »

Komárom-Esztergom vármegye

Komárom-Esztergom vármegye, 1950 és 1990 között Komárom megye, 1990 és 2022 között Komárom-Esztergom megye, közigazgatási egység Magyarország északnyugati részén, a Közép-Dunántúl régióban.

Új!!: Kiegyezés és Komárom-Esztergom vármegye · Többet látni »

Komáromy György (jogász, 1817–1872)

Komáromy György (Ottomány, 1817. február 11. – Salzburg, 1872. április 29.) magyar jogász, követ a magyar országgyűlésben 1843-ban, fegyveresen harcolt az 1848-49-es szabadságharcban, az emigrációban a poroszországi magyar légió egyik vezetője volt.

Új!!: Kiegyezés és Komáromy György (jogász, 1817–1872) · Többet látni »

Konzul (nemzetközi jog)

A konzul állami képviselő, akinek feladata a saját állampolgárok érdekvédelme, jogi képviselete külföldön.

Új!!: Kiegyezés és Konzul (nemzetközi jog) · Többet látni »

Korčula (sziget)

Korčula (ejtsd: Korcsula, görögül Μέλαινα Κόρκυρα, a.m. „Fekete Korfu”, latinul Corcyra Nigra, Korkyra Melaina, ószlávul Krkar, velencei nyelven és olaszul Curzola) egy sziget az Adriai-tengeren, Horvátország legdélibb részén, Dalmáciában, Dubrovnik-Neretva megyében.

Új!!: Kiegyezés és Korčula (sziget) · Többet látni »

Korányi Frigyes (orvos)

Idősebb báró tolcsvai Korányi Frigyes (született Kornfeld Frigyes néven) (Nagykálló, 1827. december 10. – Budapest, 1913. május 19.) a márciusi ifjak egyike, belgyógyász, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, a magyarországi orvostudomány egyik korai meghatározó alakja, ifj.

Új!!: Kiegyezés és Korányi Frigyes (orvos) · Többet látni »

Kossuth Ferenc

Kossuth Lajos és fiai, jobbra Ferenc Udvardi és kossuti Kossuth Ferenc (teljes nevén Kossuth Ferenc Lajos Ákos, Pest, 1841. november 16. – Budapest, Lipótváros, 1914. május 25.) Kossuth Lajos idősebbik fia, hídépítő mérnök, politikus, országgyűlési képviselő.

Új!!: Kiegyezés és Kossuth Ferenc · Többet látni »

Kossuth Lajos

Udvardi és kossuthfalvi Kossuth Lajos (Monok, 1802. szeptember 19. – Torino, Olaszország, 1894. március 20.) magyar államférfi, a Batthyány-kormány pénzügyminisztere, a Honvédelmi Bizottmány elnöke, Magyarország kormányzó-elnöke.

Új!!: Kiegyezés és Kossuth Lajos · Többet látni »

Kossuth Lajos emlékezete Erdélyben

Aradon, 1849. augusztus 10. Előtérben Kossuth Lajos alakja. Kossuth Lajos emlékezete a romániai magyarok körében (1849-1991).

Új!!: Kiegyezés és Kossuth Lajos emlékezete Erdélyben · Többet látni »

Kovács Endre (történész)

Kovács Endre (Paks, 1911. május 19. – Budapest, 1985. április 18.) Kossuth-díjas történész, irodalomtörténész, író.

Új!!: Kiegyezés és Kovács Endre (történész) · Többet látni »

Kovács József (történész)

Kovács József (Temeskeresztes, Bánság, 1919. április 28. – Bukarest, 1984. február 7.) romániai magyar történész, egyetemi tanár.

Új!!: Kiegyezés és Kovács József (történész) · Többet látni »

Kovács Lajos (politikus)

Kovács Lajos Kováts (Homok, 1812. február 25. – Szatmárnémeti, 1890. december 19.) politikus, publicista.

Új!!: Kiegyezés és Kovács Lajos (politikus) · Többet látni »

Kozma Andor

Leveldi Kozma Andor (Marcali, 1861. január 12. – Budapest, 1933. április 16.) költő, műfordító.

Új!!: Kiegyezés és Kozma Andor · Többet látni »

Krasznay Gábor

Krasznay Gábor olajfestménye Krasznay Gábor Imre (1821-1890), ügyvéd, megyei főjegyző, honvédszázados, Szabolcs megye honvédegyletének elnöke és Nyíregyháza polgármestere (1873-1890).

Új!!: Kiegyezés és Krasznay Gábor · Többet látni »

Kunszentmiklós

Kunszentmiklós város Bács-Kiskun vármegyében, a Kunszentmiklósi járás központja.

Új!!: Kiegyezés és Kunszentmiklós · Többet látni »

Lakatos Sándor (táncos)

Lakatos Sándor (Csíkszentsimon, 1819. – Hódmezővásárhely, 1892. augusztus) táncmester, színpadi táncos.

Új!!: Kiegyezés és Lakatos Sándor (táncos) · Többet látni »

Lágymányosi-öböl

A még feltöltetlen északi Lágymányosi-tó, a déli Téli kikötő (mai Lágymányosi-öböl) és a Kopaszi-gát egy 1930-as Nagy-Budapest térképen A Lágymányosi tó 1880 körül Légifotó a Lágymányos-öbölről (1943) A Lágymányosi-öböl egy háromszög alakú öböl Budapesten, a Duna jobb partján.

Új!!: Kiegyezés és Lágymányosi-öböl · Többet látni »

Lánchíd Palota

A Lánchíd Palota Budapest egyik ikonikus épülete.

Új!!: Kiegyezés és Lánchíd Palota · Többet látni »

Láng Gépgyár

A Láng Gépgyár egykori nagyvállalat, a magyar ipar történetének egyik kiemelkedő jelentőségű gyára volt Budapesten, az egykori „külső Váczi úton”, a mai a XIII. kerületben, Vizafogó városrészben, a Váci út 152–156.

Új!!: Kiegyezés és Láng Gépgyár · Többet látni »

Lónyay-kormány

A Lónyay-kormány a kiegyezés utáni második magyar kormány volt 1871.

Új!!: Kiegyezés és Lónyay-kormány · Többet látni »

Leövey Klára

Lövői és lövőpetri Leövey Klára (olykor Löwey vagy Lövei) (Máramarossziget, 1821. március 25. – Budapest, 1897. április 8.) a magyar nőnevelés egyik úttörője, író, újságíró.

Új!!: Kiegyezés és Leövey Klára · Többet látni »

Lengyelország a felosztás korában (1795–1918)

A 18.

Új!!: Kiegyezés és Lengyelország a felosztás korában (1795–1918) · Többet látni »

Lengyelország történelme

Lengyelország címere Lengyelország történelme alatt tárgyaljuk egyrészt a mai Lengyelország területén élő népesség történelmét, a kezdetektől máig, másrészt a lengyel állam történelmét, megalakulásától máig (beleértve a felosztásokat is 1772–1918 között).

Új!!: Kiegyezés és Lengyelország történelme · Többet látni »

Lenz család (budapesti déligyümölcs-nagykereskedő)

Lenz család címere '''Lenz János''' Nepomuk (1843–1913) nagykereskedő, a ''Lenz testvérek'' cég társtulajdonosa, a Ferenc József-rend lovagja '''Lenz Gyula''' (1848-1910), nagykereskedő, a ''Lenz testvérek'' déligyümölcs kereskedő cég társtulajdonosa, bérház tulajdonos Lenz Gyuláné '''Gömöry Anna''' Mária Etelka (1874-1946), Lenz József édesanyja. Férje halála után hosszú évekig a Lenz Testvérek cégvezetője volt Lenz József''' (1922–1942), tüzér zászlós A budapesti Régi posta utca 6. szám alatti „Lenz Testvérek” déligyümölcs kereskedő cég egykori székhelye és egyben a Lenz család bérháza Lenz József megrendelésére építették át. A „Lenz Testvérek”t déligyümölcs kereskedő cég bérháza és a vállalat központja is volt Lenz József szülőháza is. Lenz József nagykereskedő megrendelésére tervezte át. A budapesti Németvölgyi út 6-os számú „Lenz Testvérek” déligyümölcs kereskedő cég bérháza. Az Est hármaskönyvéből (1926) Lenz József építtetett és adományozott a városnak. Nyékládháza római katolikus temploma A Lenz család egy jómódú magyar nagypolgári származású család, melynek tagjai először a 18.

Új!!: Kiegyezés és Lenz család (budapesti déligyümölcs-nagykereskedő) · Többet látni »

Leo Thun

Leo von Thun-Hohenstein gróf (Magyarországon elterjedt névalakjában: Leo Thun; Tetschen (ma: Děčín), Csehország, 1811. április 7. – Bécs, 1888. december 17.) osztrák politikus, vallás- és közoktatásügyi miniszter, író.

Új!!: Kiegyezés és Leo Thun · Többet látni »

Levél (település)

A Fő utca sváb módú beépítése A Kerék fogadó Levél község Győr-Moson-Sopron vármegyében, a Mosonmagyaróvári járásban található.

Új!!: Kiegyezés és Levél (település) · Többet látni »

Levélgyűjtőszekrény

A levélgyűjtőszekrényA törvény alapján ez a hivatalos elnevezés.

Új!!: Kiegyezés és Levélgyűjtőszekrény · Többet látni »

Lichtenstein László

Homrogdi Lichtenstein László (Miskolc, 1875. június 1. – Miskolc, 1949. június 10.) földbirtokos, Borsod vármegye, egyben Miskolc főispánja.

Új!!: Kiegyezés és Lichtenstein László · Többet látni »

Litográfia

Színes kőnyomat szivarosdobozon 1917-es kőnyomatos plakát A litográfia, magyarul: kőnyomtatás, (görög λίθος – lithosz: 'kő' + γράφω – graphó: 'karcolni, írni, rajzolni) síknyomtatás elvén alapuló grafikai eljárás, egykor a nyomdatechnika egyik legfontosabb eljárása.

Új!!: Kiegyezés és Litográfia · Többet látni »

Losonczi Farkas Károly

Losonczi (Lossonczi, Lossonczy) Farkas Károly (1820 – 1901. január 30.) jogász, Miskolc első polgármestere, tizenkét évig állt a város élén.

Új!!: Kiegyezés és Losonczi Farkas Károly · Többet látni »

Lovasberény

Lovasberény község Fejér vármegyében, a Székesfehérvári járásban.

Új!!: Kiegyezés és Lovasberény · Többet látni »

Lugos magyar irodalmi élete

Lugos magyar irodalmi élete (kezdetektől 1989-ig) A város már az 1333.

Új!!: Kiegyezés és Lugos magyar irodalmi élete · Többet látni »

Madarász József (politikus, 1814–1915)

Kisfaludi Madarász József (Nemeskisfalud, 1814. augusztus 27. – Kispest, 1915. január 31.) magyar politikus, az 1832–1836-os rendi országgyűlésen országgyűlési követ, majd 1848-tól kezdve egészen 1915-ös haláláig (amikor működött) folyamatosan országgyűlési képviselő (mindvégig a sárkeresztúri kerületből), rövid ideig a magyar képviselőház elnöke (1892-től haláláig korelnöke), a Függetlenségi Párt (és a teljes „48-as”, azaz kiegyezés-ellenes politikai irányzat) emblematikus figurája, Madarász László öccse, Madarász Jenő és ifjabb Madarász József országgyűlési képviselők apja.

Új!!: Kiegyezés és Madarász József (politikus, 1814–1915) · Többet látni »

Magyar Állami Operaház

Az Operaház esti fényárban A Magyar Állami Operaház Magyarország egyetlen nagy létszámú társulattal rendelkező, és kimondottan operákra, balettekre szakosodott színháza.

Új!!: Kiegyezés és Magyar Állami Operaház · Többet látni »

Magyar hadtörténet

A magyar hadtörténet négy nagy korszakra osztható.

Új!!: Kiegyezés és Magyar hadtörténet · Többet látni »

Magyar Hírlap (napilap, 1877–1879)

A Magyar Hírlap (eredeti írásmód szerint rövid i-vel, Magyar Hirlap) 1877 és 1879 között magyar nyelvű napilapként jelent meg Budapesten, majd beolvadt az Ellenőr című napilapba.

Új!!: Kiegyezés és Magyar Hírlap (napilap, 1877–1879) · Többet látni »

Magyar katonai attasé szolgálat

A magyar katonai attasé szolgálat, a magyar katonadiplomácia egyaránt része a magyar diplomáciának és a magyar honvédelemnek.

Új!!: Kiegyezés és Magyar katonai attasé szolgálat · Többet látni »

Magyar Köztársaság (1919–1920)

A Magyar Köztársaság egy rövid életű köztársaság volt, amely 1919 augusztusa és 1920 februárja között állt fent az egykori Első Magyar Köztársaság középső és nyugati részén (a mai Magyarország nagy részét, valamint a mai Ausztria, Szlovákia és Szlovénia egy részét ellenőrzi).

Új!!: Kiegyezés és Magyar Köztársaság (1919–1920) · Többet látni »

Magyar Kereskedelmi és Iparkamara

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (rövidítve: MKIK) köztestületként működő gazdasági érdekképviselet, amelynek fő feladata a gazdaság általános érdekeinek érvényesítése, a gazdaságfejlesztésben és gazdaságszervezésben való szerepvállalás.

Új!!: Kiegyezés és Magyar Kereskedelmi és Iparkamara · Többet látni »

Magyar Királyi Állami Vas-, Acél- és Gépgyárak

A Magyar Királyi Állami Vas-, Acél- és Gépgyárak (röviden MÁVAG) a Magyar Királyi Államvasutak Gépgyára, a MÁV-ot mozdonyokkal és gördülőállománnyal ellátó gyár volt.

Új!!: Kiegyezés és Magyar Királyi Állami Vas-, Acél- és Gépgyárak · Többet látni »

Magyar Királyi Honvédség (1867–1918)

A Magyar Királyi Honvédség (németül k.u. Landwehr) a Császári és Királyi Fegyveres Erők, azon belül is a Császári és Királyi Hadsereg egyik ága volt.

Új!!: Kiegyezés és Magyar Királyi Honvédség (1867–1918) · Többet látni »

Magyar királyné

A magyar királyné a mindenkori magyar király, majd apostoli király hitvesének címe volt.

Új!!: Kiegyezés és Magyar királyné · Többet látni »

Magyar Királyság

vármegyéi királyi jogar A Magyar Királyság 1000-től 1918.

Új!!: Kiegyezés és Magyar Királyság · Többet látni »

Magyar Királyság (egyértelműsítő lap)

Nincs leírás.

Új!!: Kiegyezés és Magyar Királyság (egyértelműsítő lap) · Többet látni »

Magyar konyhaművészet

Pörkölt nokedlivel Bográcsgulyás Dobos a magyar cukrászat ékességei Rigó Jancsi szelet Gundel palacsinta Somlói galuska A magyar konyhaművészet a magyar kultúra egyik kiemelkedő eleme, amely változatos, kreatív ételféleségekkel, egyedi és karakteres ízvilággal büszkélkedhet.

Új!!: Kiegyezés és Magyar konyhaművészet · Többet látni »

Magyar nóta

Berner Ádám a 19. század elején, Pozsonyban működött mint ügyész. 12 Magyar nóta, illetve a 6 Magyar nóta címmel 1805-ben és 1808-ban adott ki az elsők közt verbunkos darabokat Kolozsvári cigányzenekar az 1890-es évekből A magyar nóta vagy másképp népies dal, népies műdal, a 19. század elején a nemzeti kultúra megteremtésére irányuló törekvések szülötte.

Új!!: Kiegyezés és Magyar nóta · Többet látni »

Magyar nemesség

Barabás Miklós festőművész ''Előkelő hölgy portréja'' című 1860-as munkája A magyar nemesség vagy magyar arisztokrácia, a magyar történelem során a feudális előjogokkal rendelkező uralkodó nemesi társadalmi osztály volt a Magyar Királyságban.

Új!!: Kiegyezés és Magyar nemesség · Többet látni »

Magyar Rendőrség

Lovasrendőrök Mercedes-Benz B-osztály rendőrautó a Deák téren, Budapest A Rendőrség – Magyarország állami szintű rendőrsége, amely részben a katonai hierarchia elvei szerint tagozódik, a legtöbb szolgálati ág azonban már „civil” alapon szerveződik.

Új!!: Kiegyezés és Magyar Rendőrség · Többet látni »

Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kar

A Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kar (röviden: MTTK)(szerb nyelven) 2006-ban nyitotta meg kapuit az Újvidéki Egyetem 14.

Új!!: Kiegyezés és Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kar · Többet látni »

Magyar történelem

Magyar történelem alatt a magyar nép és Magyarország történetét értjük.

Új!!: Kiegyezés és Magyar történelem · Többet látni »

Magyar tengermellék

Hreljin (középen a dombtetőn) és környéke A Magyar Tengermellék Fiume és Szádrév városokból, valamint csatolt területeikből (Hreljin, Vinodol és környékük) állt, s 1776-1809, majd 1822-1849, végül pedig 1868-1918 között létezett (vagyis tartozott Magyarországhoz).

Új!!: Kiegyezés és Magyar tengermellék · Többet látni »

Magyar Vöröskereszt

Önkéntes ápolónők részvétele az első világháborúban Az egykori Vöröskereszt Kórház Esztergomban Az Erzsébet Kórház emléktáblája A Magyar Vöröskereszt (Magyarországon a köznyelvben használatos neve: Vöröskereszt) a Nemzetközi Vöröskereszt és Vörösfélhold Mozgalomhoz csatlakozó, a Nemzetközi Vöröskereszt alapelvei és elismerési feltételei szerint működő nemzeti humanitárius társadalmi szervezet.

Új!!: Kiegyezés és Magyar Vöröskereszt · Többet látni »

Magyar–horvát kiegyezés

A kiegyezést megelőző állapot: Horvátország, Szlavónia és a Horvát határőrvidék még külön entitás (1868) A magyar–horvát kiegyezés (horvátul hrvatsko-ugarska nagodba) a magyar Országgyűlés által 1868.

Új!!: Kiegyezés és Magyar–horvát kiegyezés · Többet látni »

Magyarok

Nincs leírás.

Új!!: Kiegyezés és Magyarok · Többet látni »

Magyarok ábrázolása külföldi játékfilmekben

Magyar szereplők viszonylag ritkán jelennek meg a külföldi irodalomban, filmekben.

Új!!: Kiegyezés és Magyarok ábrázolása külföldi játékfilmekben · Többet látni »

Magyarország

Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.

Új!!: Kiegyezés és Magyarország · Többet látni »

Magyarország és Ausztria kapcsolatai

Magyarország és Ausztria kapcsolatai a honfoglalás időszakától kezdve fokozatosan alakultak ki.

Új!!: Kiegyezés és Magyarország és Ausztria kapcsolatai · Többet látni »

Magyarország és Spanyolország kapcsolatai

Magyarország és Spanyolország kapcsolatai a középkortól a földrajzi távolság ellenére intenzív korszakokat éltek meg – halványabb periódusok mellett.

Új!!: Kiegyezés és Magyarország és Spanyolország kapcsolatai · Többet látni »

Magyarország címere

Magyarország államcímere Magyarország címere (köznapi szóhasználatban: a magyar címer) Magyarország egyik állami jelképe.

Új!!: Kiegyezés és Magyarország címere · Többet látni »

Magyarország földművelés-, ipar- és kereskedelemügyi minisztereinek listája

A Földművelés-, Ipar- és Kereskedelemügyi Minisztérium az első magyar felelős kormány (Batthyány-kormány) által életre hívott minisztérium volt, mely a szabadságharc leverését követően megszűnt.

Új!!: Kiegyezés és Magyarország földművelés-, ipar- és kereskedelemügyi minisztereinek listája · Többet látni »

Magyarország feltámadása

Magyarország feltámadása (angol címe: The Resurrection of Hungary: a Parallel for Ireland) Arthur Griffith, az ír Sinn Féin alapítója által írt és 1904-ben kiadott könyv címe.

Új!!: Kiegyezés és Magyarország feltámadása · Többet látni »

Magyarország himnusza

A költemény kéziratának első oldala Hangszeres előadás A Hymnus, a’ Magyar nép zivataros századaiból (röviden, mai helyesírással Himnusz) Kölcsey Ferenc költeménye, amely Magyarország alaptörvénybe iktatott állami himnusza.

Új!!: Kiegyezés és Magyarország himnusza · Többet látni »

Magyarország közmunka- és közlekedésügyi minisztereinek listája

A Közmunka- és Közlekedésügyi Minisztérium az első magyar felelős kormány (Batthyány-kormány) által életre hívott minisztérium volt, mely a szabadságharc leverését követően megszűnt, feladatait a mindenkori bécsi kormány látta el.

Új!!: Kiegyezés és Magyarország közmunka- és közlekedésügyi minisztereinek listája · Többet látni »

Magyarország mezőgazdasága

A magyar mezőgazdaság mint a nemzetgazdaság egyik ága a bruttó hazai termék (GDP) 3,5 százalékát adta 2020-ban.

Új!!: Kiegyezés és Magyarország mezőgazdasága · Többet látni »

Magyarország trónörököseinek listája

Ez a lista a Magyar Királyság trónörököseinek a listáját tartalmazza 1000-től 1946-ig.

Új!!: Kiegyezés és Magyarország trónörököseinek listája · Többet látni »

Magyarország varsói nagykövetsége

Magyarország varsói nagykövetsége (lengyelül: Ambasada Węgier w Polsce) Magyarország és Lengyelország kapcsolatainak egyik kiemelt intézménye, 2019-ben a varsói ulica Fryderyka Chopina 2.

Új!!: Kiegyezés és Magyarország varsói nagykövetsége · Többet látni »

Magyarország vasúttörténete

A magyarországi vasúttörténet szócikk a mai országhatárokon belüli vasutak történetét mutatja be.

Új!!: Kiegyezés és Magyarország vasúttörténete · Többet látni »

Magyarországi horvátok

Szalántai bosnyák népviselet Bunyevác lány népviseletben 280px 2014-es magyarországi országgyűlési választások horvát nemzetiségi listáját népszerűsítő plakát A horvátok Magyarországon az egyik hivatalosan elismert nemzeti kisebbség.

Új!!: Kiegyezés és Magyarországi horvátok · Többet látni »

Magyarországi országgyűlési választások

Választási eredmények kivetítése 2006-ban Ez a szócikk a magyarországi országgyűlési képviselők választásáról szól.

Új!!: Kiegyezés és Magyarországi országgyűlési választások · Többet látni »

Magyarországi országgyűlési választások a dualizmus korában

A dualizmus korában (1867–1918) a választásokat először az 1848.

Új!!: Kiegyezés és Magyarországi országgyűlési választások a dualizmus korában · Többet látni »

Magyarországi szlovének

A magyarországi szlovének (közismertebb nevükön vendek, avagy rábavidéki szlovének) jelenleg hat községben (Felsőszölnök, Apátistvánfalva, Alsószölnök, Kétvölgy, Orfalu, Szakonyfalu, Rábatótfalu) és Szentgotthárdon élnek.

Új!!: Kiegyezés és Magyarországi szlovének · Többet látni »

Magyarosítás

A magyarosítás Magyarország azon politikája a 19. század utolsó harmadában és a 20. század első felében, amely a nem magyar nemzetiségű lakosság természetes asszimilációját igyekezett különféle állami intézkedésekkel – jogfosztással, jogszűkítéssel, néha erőszakkal, illetve egyes esetekben gazdasági, személyes előnyök biztosításával – mesterséges módon gyorsítani, vagyis a nemzetiségeket mielőbb kulturálisan beolvasztani a magyarságba.

Új!!: Kiegyezés és Magyarosítás · Többet látni »

Majthényi Tivadar

Báró kesselőkői Majthényi Tivadar (Magyarország, 1838. augusztus 22. – Goodhope, Douglas megye, Missouri, Amerikai Egyesült Államok, 1909. november 6.) az amerikai polgárháború egyik hős lovas katonája kapitányi rangban, mind az amerikai hadseregnek, mind az 1867 után újjászervezett honvédseregnek tisztje.

Új!!: Kiegyezés és Majthényi Tivadar · Többet látni »

Makó

Makó (románul Macău, jiddisül מאַקאָוו) város Csongrád-Csanád vármegyében a Maros jobb partján, a román határ közelében, a nevét viselő járás központja.

Új!!: Kiegyezés és Makó · Többet látni »

Mangold Károly

Mangold Károly (Pozsonyszentgyörgy, 1824. január 4. – Pozsony, 1869. május 18.) ügyvéd, polgármester, országgyűlési képviselő, Mangold Lajos édesapja.

Új!!: Kiegyezés és Mangold Károly · Többet látni »

Markusovszky Lajos

Markusovszky Lajos utolsó lakóhelye Abbázia, Hotel Bellevue Markusovszky Lajos emléktábla 2008-ból a szálloda oldalán Markusovszky Lajos ülőhely a Hotel Opatija mögötti Margaréta parkban Markusovszky Lajos (Csorba, 1815. április 25. – Abbázia, 1893. április 21.) orvos, honvédorvos, a modern magyar egészségügyi oktatás egyik megszervezője, a Magyar Tudományos Akadémia tagja.

Új!!: Kiegyezés és Markusovszky Lajos · Többet látni »

Marosvásárhely vasútállomás

Marosvásárhely vasútállomás, a helyi köznyelvben a Nagyállomás a város délnyugati részén (az úgynevezett Alsóvárosban) és a 405-ös vasúti mellékvonalon helyezkedik el.

Új!!: Kiegyezés és Marosvásárhely vasútállomás · Többet látni »

Marosvásárhely-Északi pályaudvar

Marosvásárhely-Észak, a helyi köznyelvben a Kisállomás a város északi részén (az úgynevezett Felsővárosban) és a 405-ös vasúti mellékvonalon helyezkedik el.

Új!!: Kiegyezés és Marosvásárhely-Északi pályaudvar · Többet látni »

MÁV Magyar Államvasutak Zrt.

A MÁV Magyar Államvasutak Zártkörűen Működő Részvénytársaság (MÁV Zrt.) a magyar állam tulajdonában lévő vasúttársaság, Magyarország nemzeti vasúttársasága.

Új!!: Kiegyezés és MÁV Magyar Államvasutak Zrt. · Többet látni »

Május 22.

Névnapok: Júlia, Rita + Annarita, Atos, Boáz, Bogárka, Bogdána, Emil, Fiametta, Julián, Juliána, Julianna, Juliánusz, Julilla, Julinka, Julitta, Júliusz, Renáta, Ritta, Román, Romána, Romina, Ugocsa, Ugron, Uljána, Zsüliett.

Új!!: Kiegyezés és Május 22. · Többet látni »

Május 29.

Névnapok: Magdolna + Adelmár, Aléna, Almira, Almiréna, Elmár, Jukundusz, Káin, Kán, Kund, Kunó, Léna, Magdaléna, Mária, Marita, Maxim, Melodi, Melódia, Teodózia.

Új!!: Kiegyezés és Május 29. · Többet látni »

Második ipari forradalom

A második ipari forradalom a megkésett és alulindukált iparosodás kora.

Új!!: Kiegyezés és Második ipari forradalom · Többet látni »

Második Khuen-Héderváry-kormány

Khuen-Héderváry 1903 körül A második Khuen-Héderváry-kormány 1910.

Új!!: Kiegyezés és Második Khuen-Héderváry-kormány · Többet látni »

Második Wekerle-kormány

A második Wekerle-kormány 1906.

Új!!: Kiegyezés és Második Wekerle-kormány · Többet látni »

Mátészalka

Mátészalka város Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, a Mátészalkai járás székvárosa.

Új!!: Kiegyezés és Mátészalka · Többet látni »

Mátyás-templom

A budavári Nagyboldogasszony-templom, ismertebb nevén Mátyás-templom, ritkábban budavári koronázótemplom Budapest I. kerületében, a Szentháromság téren álló, nagy történelmi múltra visszatekintő műemlék épület.

Új!!: Kiegyezés és Mátyás-templom · Többet látni »

Művészetek Háza (Orosháza)

Az orosházi Művészetek Háza a volt neológ zsinagóga épületében lelt otthonra az ezredforduló környékén.

Új!!: Kiegyezés és Művészetek Háza (Orosháza) · Többet látni »

ME Anyag- és Vegyészmérnöki Kar

A Kar hagyományos címere egy tanulmányi emlékérmen A Miskolci Egyetem Anyag- és Vegyészmérnöki Kara egyike a három legrégebbi képzésnek Miskolcon.

Új!!: Kiegyezés és ME Anyag- és Vegyészmérnöki Kar · Többet látni »

ME Műszaki Föld- és Környezettudományi Kar

A Miskolci Egyetem Műszaki Föld- és Környezettudományi Kara egyike a három legrégebbi képzésnek Miskolcon.

Új!!: Kiegyezés és ME Műszaki Föld- és Környezettudományi Kar · Többet látni »

Megyeháza (Veszprém)

Bár a városfejlődés századfordulóbeli kutatása még várat magára, a 19. század második fele/vége és a századelő időszakának épületállomány-változása jelzi, hogy ezen időszakban élénk építési tevékenység, vagyis dinamikus városfejlődés színhelye volt Veszprém.

Új!!: Kiegyezés és Megyeháza (Veszprém) · Többet látni »

Mente

Magyar huszár kék mentében A mente eredetileg egy rövid, szőrmével díszített kabát volt, amelyet a könnyűlovas huszár katonák általában a bal vállukon lógatva viseltek, eredetileg talán a kardvágás megakadályozása miatt.

Új!!: Kiegyezés és Mente · Többet látni »

Mikó Imre (politikus)

Gróf hídvégi Mikó Imre (Zabola, 1805. szeptember 4. – Kolozsvár, 1876. szeptember 16.) erdélyi magyar államférfi, művelődés- és gazdaságpolitikus, történész.

Új!!: Kiegyezés és Mikó Imre (politikus) · Többet látni »

Miskolc díszpolgára

A Miskolc díszpolgára, vagy Miskolc város díszpolgára címet Miskolc önkormányzatának képviselő testülete adományozza évente legfeljebb két személynek.

Új!!: Kiegyezés és Miskolc díszpolgára · Többet látni »

Miskolc postatörténete

A Postapalota épülete 2007-ben Miskolc postatörténete a 18.

Új!!: Kiegyezés és Miskolc postatörténete · Többet látni »

Miskolci 10. honvéd gyalogezred

A 10.

Új!!: Kiegyezés és Miskolci 10. honvéd gyalogezred · Többet látni »

Mocsáry Lajos

Bocsári Mocsáry Lajos (Fülekkovácsi-Kurtánypuszta, 1826. október 26. – Andornak, 1916. január 7.) magyar közíró, politikus, országgyűlési képviselő, a 19. századi függetlenségi politika kiemelkedő alakja.

Új!!: Kiegyezés és Mocsáry Lajos · Többet látni »

Molnár Erik (politikus)

Molnár Erik (Újvidék, 1894. december 16. – Budapest, 1966. augusztus 8.) Kossuth-díjas történész, filozófus, közgazdász, jogász és politikus, az Eötvös Loránd Tudományegyetem egyetemi tanára, a Magyar Tudományos Akadémia tagja.

Új!!: Kiegyezés és Molnár Erik (politikus) · Többet látni »

Molnár Gedeon

Molnár Gedeon (Nagykőrös, 1833. március 5. – Nagykőrös, 1904. szeptember 9.) földbirtokos, városi főjegyző.

Új!!: Kiegyezés és Molnár Gedeon · Többet látni »

Molnár Márton

Molnár Márton (Szeged, 1818 körül — Szeged, 1892. szeptember 8.) magyar honvédszázados.

Új!!: Kiegyezés és Molnár Márton · Többet látni »

Monarchia

A monarchia azon államforma, melyben az államfő uralkodó, idegen szóval monarcha, aki a hatalmat egyszemélyben gyakorolja.

Új!!: Kiegyezés és Monarchia · Többet látni »

Monor

Monor város Pest vármegyében, a Monori járásban.

Új!!: Kiegyezés és Monor · Többet látni »

Monostorpályi

Monostorpályi község Hajdú-Bihar vármegyében, a Derecskei járásban.

Új!!: Kiegyezés és Monostorpályi · Többet látni »

Moses Mendelssohn

Moses Mendelssohn (Dessau, 1729. szeptember 6. – Berlin, 1786. január 4.) német kereskedő, filozófus, író.

Új!!: Kiegyezés és Moses Mendelssohn · Többet látni »

Muravidék

A Muravidék (szlovénul Prekmurje, azaz „Murántúl”, németül Übermurgebiet, vendül Prekmürje, Prekmörje) Szlovénia legészakibb történelmi régiója, amely 1920 előtt a történelmi Magyar Királyság részét képezte.

Új!!: Kiegyezés és Muravidék · Többet látni »

Nagy Béla (helytörténész)

Nagy Béla (Kolozsvár, 1948. január 13. –) kolozsvári gépészmérnök, helytörténész, fametsző, linóleummetsző, közíró.

Új!!: Kiegyezés és Nagy Béla (helytörténész) · Többet látni »

Nagy Gábor (szállodatulajdonos)

A Központi Szálloda bejárata 1909-ben Nagy Gábor (Dömsöd, 1845. november 6. – Kolozsvár, 1922. április 27.) kolozsvári szálloda- és vendéglőtulajdonos, nagybirtokos, közéleti személy.

Új!!: Kiegyezés és Nagy Gábor (szállodatulajdonos) · Többet látni »

Nagy-ausztriai Egyesült Államok

Nemzetiségek eloszlása az Osztrák–Magyar Monarchia területén. Forrás: William R. Shepherd: ''Historical Atlas'' (1911)http://www.lib.utexas.edu/maps/historical/history_shepherd_1923.html William R. Shepherd: ''Historical Atlas'', www.lib.utexas.edu A Nagy-ausztriai Egyesült Államok (németül: Vereinigte Staaten von Groß-Österreich) egy Ferenc Ferdinánd főherceg környezetéhez tartozó tudóscsoport által készített terv volt az Osztrák–Magyar Monarchia konföderatív átalakítására, amely soha nem valósult meg.

Új!!: Kiegyezés és Nagy-ausztriai Egyesült Államok · Többet látni »

Nagybánya

Nagybánya (régi elnevezése Asszonypataka) municípium Romániában.

Új!!: Kiegyezés és Nagybánya · Többet látni »

Nagybecskerek

Nagybecskerek (szerbül Зрењанин / Zrenjanin, korábban Велики Бечкерек / Veliki Bečkerek, németül Großbetschkerek, románul Becicherecul Mare, szlovákul Zreňanin) Szerbia egyik legnagyobb városa, Vajdaság – Újvidék és Szabadka után – harmadik legnagyobb városa, szerbiai Bánság legnagyobb városa, a Közép-bánsági körzet székhelye s jelentős ipari s kulturális központ.

Új!!: Kiegyezés és Nagybecskerek · Többet látni »

Nagykanizsa

Nagykanizsa országos összehasonlításban közepes méretű megyei jogú város Zala vármegyében; 14 840 hektáros kiterjedésével a megye legnagyobb közigazgatási területű települése, kiterjedése csaknem másfélszerese a megyeszékhely Zalaegerszeg területének.

Új!!: Kiegyezés és Nagykanizsa · Többet látni »

Nagykáta

Nagykáta járásszékhely-város Pest vármegyében, a Nagykátai járásban.

Új!!: Kiegyezés és Nagykáta · Többet látni »

Nagysurány

Nagysurány (szlovákul Šurany) város Szlovákiában, a Nyitrai kerületben, az Érsekújvári járásban, Érsekújvár és Nyitra között.

Új!!: Kiegyezés és Nagysurány · Többet látni »

Nagyvárad magyar irodalmi élete

Nagyvárad magyar irodalmi élete – Az első írásos feljegyzésekben Varadinum néven említett város alapítási évének a kutatás 1083-at tekinti; Szent László hamvait 1096-ban a már felépült püspöki székesegyházba hozták.

Új!!: Kiegyezés és Nagyvárad magyar irodalmi élete · Többet látni »

Nagyzerind

Nagyzerind (vagy Nagyzerénd) falu Romániában, Arad megye északnyugati részén.

Új!!: Kiegyezés és Nagyzerind · Többet látni »

Naszód

Naszód (románul Năsăud, németül Nussdorf vagy Nassod, szászul Nassendref) város Romániában, Erdélyben, Beszterce-Naszód megyében.

Új!!: Kiegyezés és Naszód · Többet látni »

Návay Tamás

Návay Tamás bronzszobra Makón Földeáki Návay Tamás (Földeák, (akkor Csanád vármegye), 1815. december 30. – Földeák, 1879. március 29.) főispán, 1848–49-es kormánybiztos.

Új!!: Kiegyezés és Návay Tamás · Többet látni »

Németh Albert

Dömötöri Németh Albert (Pest, 1820. március 22. – Pusztacsász, Borsod megye, 1887. május 28.) magyar nemzetőr őrnagy.

Új!!: Kiegyezés és Németh Albert · Többet látni »

Németh János (ezredes)

Németh János (Szombathely, 1786. – Budapest, 1877. augusztus 27.) magyar honvédezredes, fia Németh Albert nemzetőr őrnagy.

Új!!: Kiegyezés és Németh János (ezredes) · Többet látni »

Népek tavasza

A párizsi forradalom A népek tavasza vagy 1848-as forradalmak 1848–1849-ben zajló forradalmi mozgalmak sorozata volt az európai országokban.

Új!!: Kiegyezés és Népek tavasza · Többet látni »

Néppárt (Horvátország)

Néppárt az illír mozgalom és a horvát nemzeti újjászületés eszméiből kinőtt horvát politikai párt volt a Habsburg Birodalomban.

Új!!: Kiegyezés és Néppárt (Horvátország) · Többet látni »

Népszínház (Budapest, 1875–1908)

A Népszínház 1875.

Új!!: Kiegyezés és Népszínház (Budapest, 1875–1908) · Többet látni »

Névmagyarosítás

A névmagyarosítás, azaz az idegen vagy idegen hangzású családnevek magyarosítása a 19.

Új!!: Kiegyezés és Névmagyarosítás · Többet látni »

Nóniusz (lófajta)

A nóniusz Magyarországon, a mezőhegyesi ménesben kitenyésztett, törvényileg védett lófajta.

Új!!: Kiegyezés és Nóniusz (lófajta) · Többet látni »

Negyvennyolcas Függetlenségi Párt

A Negyvennyolcas Függetlenségi Párt (vagy 48-as Függetlenségi Párt, néhol Függetlenségi 48-as Párt, a „kiegyezés ellenzéke”) egy magyarországi polgári radikális politikai párt volt 1874.

Új!!: Kiegyezés és Negyvennyolcas Függetlenségi Párt · Többet látni »

Nehrebeczky György

Nehrebeczky György (Tolcsva, 1830. március 30. – Budapest, 1899. február 7.) jegyző, költő, országgyűlési képviselő.

Új!!: Kiegyezés és Nehrebeczky György · Többet látni »

Nemes Marcell

Nemes Marcell, jánoshalmi (szül. Klein Mózes) (Jánoshalma, 1866. május 4. – Budapest, Józsefváros, 1930. október 28.) műgyűjtő, műkereskedő, mecénás.

Új!!: Kiegyezés és Nemes Marcell · Többet látni »

Nemeskéri Kiss család

A '''nemeskéri Kiss család''' címere (a Siebmacher féle könyvből) A nemeskéri Kiss család, egy ősi Sopron vármegyei származású igen kiterjedt nemesi család, amely több dunántúli vármegyében is virágzott.

Új!!: Kiegyezés és Nemeskéri Kiss család · Többet látni »

Nemeskéri Kiss Miklós

Nemeskéri Kiss Miklós Pál József János (Bikádpuszta, 1820. november 22. – Párizs, 1902. április 27.) az 1848–49-es forradalom és szabadságharc honvéd ezredese, franciaországi magyar emigráns politikus.

Új!!: Kiegyezés és Nemeskéri Kiss Miklós · Többet látni »

Nemzeti Párt (Magyarország)

A Nemzeti Párt (1878-tól 1891-ig előbb Egyesült Ellenzék, majd Mérsékelt Ellenzék) egy politikai párt volt Magyarországon a dualizmus idején.

Új!!: Kiegyezés és Nemzeti Párt (Magyarország) · Többet látni »

Neobarokk

A neobarokk a művészetben, különösen az építészetben a historizmus egyik stílusirányzata.

Új!!: Kiegyezés és Neobarokk · Többet látni »

Nyáry Albert (történész)

Nyáregyházi báró Nyáry Albert, születési nevén Nyáry Albert Eduárd Ferenc (Bagonya, 1828. június 30. – Budapest, 1886. január 1.) a márciusi ifjak egyike, történész, levéltáros, heraldikus, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja.

Új!!: Kiegyezés és Nyáry Albert (történész) · Többet látni »

Nyáry Pál (politikus)

Nyáregyházi Nyáry Pál (Nyáregyháza, 1805. február 27. – Pest, 1871. április 21.) politikus, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye alispánja, képviselő, az Országos Honvédelmi Bizottmány tagja, a régi nemes Nyáry család sarja.

Új!!: Kiegyezés és Nyáry Pál (politikus) · Többet látni »

Oktogon

Az Oktogon Budapest VI. kerületében, a Nagykörút és az Andrássy út kereszteződésében található nyolcszögletű tér, határai: Andrássy út 46.

Új!!: Kiegyezés és Oktogon · Többet látni »

Orczy Béla

Báró orczi Orczy Béla (Pest, 1822. január 16. – Bécs, 1917. február 7.) magyar országbíró, politikus, miniszter, bölcseleti és jogi doktor, császári és királyi valóságos belső titkos tanácsos és kamarás.

Új!!: Kiegyezés és Orczy Béla · Többet látni »

Ormosbánya

Ormosbánya község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Kazincbarcikai járásban.

Új!!: Kiegyezés és Ormosbánya · Többet látni »

Orosháza

Orosháza város Békés vármegyében, az Orosházi járás székhelye, a megye harmadik legnagyobb települése Békéscsaba és Gyula után.

Új!!: Kiegyezés és Orosháza · Többet látni »

Országgyűlés

Az Országgyűlés Magyarország parlamentje, legfőbb hatalmi és törvényhozó szerve, a népszuverenitás letéteményese.

Új!!: Kiegyezés és Országgyűlés · Többet látni »

Országos 1848-as Párt

Az Országos 1848-as Párt, vagy Országos 48-as párt, vagy 1848-as Párt (1870-ig Szélsőbal) Kossuth Lajos híveinek kiegyezés utáni választási pártja volt Magyarországon.

Új!!: Kiegyezés és Országos 1848-as Párt · Többet látni »

Országos Alkotmánypárt

Az Országos Alkotmánypárt vagy röviden Alkotmánypárt egy politikai párt volt a dualizmus-kori Magyarországon.

Új!!: Kiegyezés és Országos Alkotmánypárt · Többet látni »

Országos Fordító és Fordításhitelesítő Iroda

Az Országos Fordító és Fordításhitelesítő Iroda (OFFI) a fordítások, fordítás hitelesítések terén egy közel 150 éves múlttal rendelkező állami vállalat.

Új!!: Kiegyezés és Országos Fordító és Fordításhitelesítő Iroda · Többet látni »

Országos Közoktatási Tanács

Országos Közoktatási Tanács (Országos közoktatási tanács; OKT) – a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium (VKM) melletti testület.

Új!!: Kiegyezés és Országos Közoktatási Tanács · Többet látni »

Osztrák értékű forint

Az osztrák értékű forint vagy ausztriai értékű forint (rövidítve o. é. forint, illetve a. é. forint; németül Gulden österreichischer Währung, rövidítve Gulden ö. W.) egy történelmi ezüstalapú pénzegység, mely az 1857-ben kötött bécsi pénzverési egyezményben foglalt osztrák érték szerint, 1858.

Új!!: Kiegyezés és Osztrák értékű forint · Többet látni »

Osztrák Császárság

Az Osztrák Császárság (hivatalos neve 1804-1867 között: Osztrák Császárság (németül: Kaiserthum Oesterreich), 1867 és 1918 között: a birodalmi tanácsban képviselt királyságok és országok (Die im Reichsrat vertretenen Königreiche und Länder), köznapi nevén, illetve egyszerűen Ausztria egy 1804-től 1918-ig létező állam volt Közép-Európában, amely állam 1804-től 1867-ig a Habsburg Monarchián belül, 1867-től pedig az Osztrák–Magyar Monarchia néven létrejövő államszövetség részeként, a reálunió két tagállama közül a Lajtán inneni része volt, más néven Ciszlajtánia vagy Lajtáninnen (németül: Cisleithanien vagy Zisleithanien, csehül: Předlitavsko, lengyelül: Przedlitawia, szlovénül: Cislajtanija, ukránul: Цислейтанія), azaz az Ausztriai Császárság nem hivatalos megnevezése volt. A Monarchia ciszlajtániai területével szemben ott volt a szintén nem hivatalosan Transzlajtánia névvel illetett Magyar Királyság, hivatalos megnevezése szerint a magyar szent korona országai, amelyet többször próbáltak beolvasztani az Osztrák Császárságba, de a magyar felfogás szerint közjogilag tőle mindig független maradt, mint ahogy az 1806-ban megszűnt elődállam Német-római Birodalomtól is.

Új!!: Kiegyezés és Osztrák Császárság · Többet látni »

Osztrák–Magyar Bank

záloglevele, 1905. április 1. A Bank által 1916-ban kibocsátott 1 koronás bankjegy Az Osztrák–Magyar Bank az Osztrák–Magyar Monarchia közös jegybankja volt.

Új!!: Kiegyezés és Osztrák–Magyar Bank · Többet látni »

Osztrák–magyar forint

Az osztrák–magyar forint (németül Österreichisch–ungarische Gulden) a kiegyezés után létrejött Osztrák–Magyar Monarchia törvényes, ezüstalapú pénzneme volt, melyet 1892-ben váltott fel az aranyalapú korona.

Új!!: Kiegyezés és Osztrák–magyar forint · Többet látni »

Osztrák–Magyar Monarchia

Az Osztrák–Magyar Monarchia, más néven Osztrák–Magyar Birodalom vagy Ausztria–Magyarország (vagy Österreich-Ungarn, vagy Rakousko-Uhersko) 1867 és 1918 között fennállt különleges, kettős (dualista) állam, pontosabban államszövetség, reálunió volt Közép-Európában.

Új!!: Kiegyezés és Osztrák–Magyar Monarchia · Többet látni »

Pacsa

Pacsa város Zala vármegye Zalaegerszegi járásában, a Pacsai kistérség központja, Zalai-dombságban, a Zalaapáti-hát területén.

Új!!: Kiegyezés és Pacsa · Többet látni »

Paczolay család

Címer rekonstrukció - Paczolay család 16–17. század - Siebmacher: Wappenbuch / Der Adel von Ungarn / Paczolay. A Paczolay család Nyitra vármegyéből származó nemesi család, amely eredetileg Pacola (szlovákul Obsolovce) helységtől vette nevét.

Új!!: Kiegyezés és Paczolay család · Többet látni »

Paks

Paks város logója Paks (régi németül: Pax an der Donau) város Tolna vármegyében, a Paksi járás központja.

Új!!: Kiegyezés és Paks · Többet látni »

Parva Curia

A Parva Curia Déva egyik legrégibb műemléke.

Új!!: Kiegyezés és Parva Curia · Többet látni »

Pálffy Albert

Pálffy Albert (született: Pálfi Albert) (Gyula, 1820. április 20. – Budapest, 1897. december 22.) ügyvéd, lapszerkesztő, író, politikus, 1884-től az MTA tagja.

Új!!: Kiegyezés és Pálffy Albert · Többet látni »

Pálffy család

A Pálffy hercegi ág címere A Pálffy család Magyarország híres arisztokrata családja, a 16. század 80-as éveitől a kiegyezésig a Habsburg dinasztia legjelentősebb támogatói.

Új!!: Kiegyezés és Pálffy család · Többet látni »

Pápa (település)

Esterházy-kastély a Fő térről Pápa történelmi város Veszprém vármegyében, a Bakony északi széléhez közel, a Kisalföldön.

Új!!: Kiegyezés és Pápa (település) · Többet látni »

Pécs

Pécs (/Pečuj, a középkorban, az ókorban) megyei jogú város Magyarország délnyugati részén, az ország ötödik legnagyobb települése Budapest, Debrecen, Szeged és Miskolc után.

Új!!: Kiegyezés és Pécs · Többet látni »

Pécs története

Pécs története a jelenlegi baranyai megyeszékhely, illetve a korábban Sopianae névre hallgató ókori római, még korábban pedig kelta település történelmére vonatkozik.

Új!!: Kiegyezés és Pécs története · Többet látni »

Pécsi zsinagóga

A pécsi zsinagóga Pécs egyetlen izraelita vallású zsinagógája, ami 1868–69-ben épült Feszl Frigyes, Gerster Károly és Kauser Lipót tervei alapján romantikus stílusban.

Új!!: Kiegyezés és Pécsi zsinagóga · Többet látni »

Pénzügyminisztérium

A Pénzügyminisztérium (PM) az állam pénzügyeinek intézésével megbízott szerve.

Új!!: Kiegyezés és Pénzügyminisztérium · Többet látni »

Péterffy József

Jagócsi Péterffy József (Baja, Bács vármegye, 1827. december 28. – Budapest, 1888. január 20.) magyar mezőgazdász, szakíró, újságíró, királyi miniszteri biztos.

Új!!: Kiegyezés és Péterffy József · Többet látni »

Pórfi Ferenc

Pórfi Ferenc (szül. Franz Bauer) (Paks, 1826. április 14. – Budapest, 1911. február 13.) kalapos, kereskedő.

Új!!: Kiegyezés és Pórfi Ferenc · Többet látni »

Pejácsevich László

Gróf '''Pejácsevich László''', horvát bán, helyi prelátusokkal 1880 körül. Gróf verőczei Pejácsevich László Lajos Károly (horvát névformában Ladislav Pejačević) (Sopron, Sopron vármegye, 1824. április 5. – Nekcse, Verőce vármegye, 1901. április 7.), Horvát-Szlavon-Dalmátország bánja, császári és királyi kamarás, valódi belső titkos tanácsos, a főrendiház örökös tagja.

Új!!: Kiegyezés és Pejácsevich László · Többet látni »

Perényi Péter (országgyűlési képviselő)

Perényi Péter Elek (Nagydobos, 1839. november 20. – Nagydobos, 1896. április 16.), országgyűlési képviselő, a Perényi család leszármazottja.

Új!!: Kiegyezés és Perényi Péter (országgyűlési képviselő) · Többet látni »

Perczel Mór

Bonyhádi lovag Perczel Mór (Bonyhád, 1811. november 11. – Bonyhád, 1899. május 23.) Tolna vármegyei földbirtokos, honvédtábornok, az 1848–49 évi szabadságharc egyik katonai vezetője.

Új!!: Kiegyezés és Perczel Mór · Többet látni »

Perczel Miklós (honvédezredes)

Bonyhádi lovag Perczel Miklós (Bonyhád, 1812. december 15. – Baja, 1904. március 14.) Baranya vármegye és Pécs szabad királyi város főispánja, politikus, az 1848–49 évi szabadságharcban honvédezredes, az amerikai polgárháborúban az északi hadsereg ezredese, Perczel Mór honvédtábornok öccse.

Új!!: Kiegyezés és Perczel Miklós (honvédezredes) · Többet látni »

Pester Lloyd

A Pester Lloyd két, egymástól független magyarországi német nyelvű időszaki lap címe.

Új!!: Kiegyezés és Pester Lloyd · Többet látni »

Pesti Hazai Első Takarékpénztár

Budapest V. kerületében, Károlyi utca 12. A Pesti Hazai Első Takarékpénztár egyesületi formában Fáy András kezdeményezésére alakult meg.

Új!!: Kiegyezés és Pesti Hazai Első Takarékpénztár · Többet látni »

Pesti Izraelita Hitközség

A Pesti Izraelita Hitközség a történelmi Pest, majd Budapest 1873-as megalakulása után Budapest pesti részének izraelita közéletét összefogó vallási szervezet (hitközség) volt.

Új!!: Kiegyezés és Pesti Izraelita Hitközség · Többet látni »

Pesti Magyar Kereskedelmi Bank

A Pesti Magyar Kereskedelmi Bank (PMKB) Magyarország első mai, modern értelemben vett bankja volt.

Új!!: Kiegyezés és Pesti Magyar Kereskedelmi Bank · Többet látni »

Pesti Napló

A Pesti Napló magyarországi politikai napilap volt, mely 1850 márciusa és 1939 októbere között jelent meg, első ízben 1850.

Új!!: Kiegyezés és Pesti Napló · Többet látni »

Petőfi Muzeális Gyűjtemény és Kiállítóhely

A Petőfi Muzeális Gyűjtemény és Kiállítóhely, közkeletű nevén: Petőfi Múzeum Aszód legjelentősebb állandó kiállítóhelye (Szontágh lépcső 2.).

Új!!: Kiegyezés és Petőfi Muzeális Gyűjtemény és Kiállítóhely · Többet látni »

Petőfi Sándor

Petőfi Sándor (született Petrovics Sándor, Kiskőrös, 1823. január 1. – Fehéregyháza környékén, 1849. július 31.) magyar költő, forradalmár, nemzeti hős, a magyar költészet egyik legismertebb és egyik legkiemelkedőbb alakja.

Új!!: Kiegyezés és Petőfi Sándor · Többet látni »

Petőfi Sándor-szobor (Budapest)

A Petőfi-szobor Budapest Belvárosában, a Petőfi téren, a Március 15. tér felé néz.

Új!!: Kiegyezés és Petőfi Sándor-szobor (Budapest) · Többet látni »

Piaristák

A piarista rend katolikus tanító szerzetesrend.

Új!!: Kiegyezés és Piaristák · Többet látni »

Pilismarót

Pilismarót község Komárom-Esztergom vármegyében, az Esztergomi járásban.

Új!!: Kiegyezés és Pilismarót · Többet látni »

Polgárosodás

A polgárosodás a polgárság kialakulásának, a polgári és emberi jogok megszerzésének máig tartó folyamata.

Új!!: Kiegyezés és Polgárosodás · Többet látni »

Pongráctelep

Pongráctelep Budapest X. kerületében található, Kőbánya Laposdűlő városrészében.

Új!!: Kiegyezés és Pongráctelep · Többet látni »

Porosz–osztrák–olasz háború

Az 1866-ban lezajlott porosz–osztrák–olasz háború az a háborús konfliktus volt, amely során a poroszok az ún.

Új!!: Kiegyezés és Porosz–osztrák–olasz háború · Többet látni »

Poroszló (település)

Poroszló község Heves vármegye Füzesabonyi járásában.

Új!!: Kiegyezés és Poroszló (település) · Többet látni »

Postabélyeg

A „Penny Black”, az első postabélyeg, Viktória királynő arcképével (1840)http://www.pennyblackstamp.co.uk/history_of_penny_black_stamps.html Penny Black Stamps Rowland Hill A postabélyeg (a köznapi szóhasználatban egyszerűen bélyeg), általában kis méretű, színes rajzolatú értékjegy, amelyet postai küldeményekre ragasztva bérmentesítésre használnak.

Új!!: Kiegyezés és Postabélyeg · Többet látni »

Postakürt Galéria

A Postakürt Galéria egy állandó kiállítás a miskolci postaigazgatóság épületében (3545 Kazinczy utca 16).

Új!!: Kiegyezés és Postakürt Galéria · Többet látni »

Postapalota (Miskolc)

A Postapalota épülete 2007-ben A miskolci Postapalota épületét (Kazinczy utca 16.) 1937-ben adták át rendeltetésének.

Új!!: Kiegyezés és Postapalota (Miskolc) · Többet látni »

Pozsony

Pozsony ((1919-ig Prešporok), (régiesen Preßburg)) Szlovákia fővárosa és egyben legnagyobb városa.

Új!!: Kiegyezés és Pozsony · Többet látni »

Pozsony történelme

Pozsony területén már az újkőkorszakban (neolitikum) is éltek emberek.

Új!!: Kiegyezés és Pozsony történelme · Többet látni »

Pozsony-Nagyszombati Első Magyar Vasúttársaság

A Pozsony-Nagyszombati Első Magyar Vasúttársaság a történelmi Magyarország első állandó forgalmú vasútja volt, mely 1840-ben kezdte meg működését lóvontatással.

Új!!: Kiegyezés és Pozsony-Nagyszombati Első Magyar Vasúttársaság · Többet látni »

Pragmatica sanctio

Pragmatica sanctio (1713) A pragmatica sanctio (latin: „gyakorlati rendezés”) valamely nagy fontosságú államügynek végleges, a messze jövőre kiható elintézése, amely azután mintegy megváltoztathatatlan, tulajdonképpen „királyi rendelet”.

Új!!: Kiegyezés és Pragmatica sanctio · Többet látni »

Prónay József

Báró tótprónai és blatnicai Prónay József (Romhány, 1821 – Budapest, 1884. május 16.) magyar politikus, államtitkár.

Új!!: Kiegyezés és Prónay József · Többet látni »

Prefektus

A prefektus a római praefectus (a latin praeficere (elöljárni) szóból) tisztségből származó, a történelem során és ma is széles körben használt elöljárói megnevezés.

Új!!: Kiegyezés és Prefektus · Többet látni »

Prick József

Prick József (Szilágysomlyó, 1823. február – Beodra, 1872. május 10.) magyar jogász, politikus, alispán, országgyűlési képviselő.

Új!!: Kiegyezés és Prick József · Többet látni »

Pulszky Ferenc

Pulszky Ferenc 1837-ben (Kozina Sándor rajza) Donáth Gyula Cselfalvi és lubóczi Pulszky Ferenc Aurél Emánuel (Eperjes, 1814. szeptember 17. – Budapest, 1897. szeptember 9.) magyar politikus, régész és műgyűjtő, az MTA tagja.

Új!!: Kiegyezés és Pulszky Ferenc · Többet látni »

Pusztaszentlászló

Katolikus templom A termálfürdő légi felvételen Pusztaszentlászló község Zala vármegyében, a Zalaegerszegi járásban, a Zalai-dombságban, az Egerszeg–Letenyei-dombság területén.

Új!!: Kiegyezés és Pusztaszentlászló · Többet látni »

Radnich Imre

Radnich Imre (Emeric Radnich) (Magyarország, 1824. — Káloz, Fejér vármegye, 1903. január 25.) magyar mérnök, magyar szabadságharcos, a López-kaland résztvevője, tiszt az amerikai polgárháborúban az északiak oldalán.

Új!!: Kiegyezés és Radnich Imre · Többet látni »

Radnich János

Radnich János (Sáregres, 1825. — Dunaföldvár, 1895. április 5.) magyar jogász, magyar szabadságharcos tiszt, majd tüzérszázados az olaszországi magyar légióban.

Új!!: Kiegyezés és Radnich János · Többet látni »

Rajka

Rajka község Győr-Moson-Sopron vármegye Mosonmagyaróvári járásában.

Új!!: Kiegyezés és Rajka · Többet látni »

Rakovicai felkelés

A rakovicai felkelés egy fegyveres felkelés volt, melyet 1871-ben Eugen Kvaternik horvát politikus vezetett az Osztrák–Magyar Monarchia hatóságai ellen, azzal a céllal, hogy egy független horvát államot hozzanak létre.

Új!!: Kiegyezés és Rakovicai felkelés · Többet látni »

Rábagyarmat

Rábagyarmat község Vas vármegyében, a Szentgotthárdi járásban.

Új!!: Kiegyezés és Rábagyarmat · Többet látni »

Ráckevei-Duna

A Ráckevei-Duna Szigetszentmiklósnál A Ráckevei-Duna (másképpen Soroksári-Duna vagy Ráckevei (Soroksári)-Duna, rövidítve: RSD) a Duna folyam egyik jelentős mellékága, a főággal a Csepel-szigetet öleli körül.

Új!!: Kiegyezés és Ráckevei-Duna · Többet látni »

Rákóczi-induló

A Rákóczi-indulót Nikolaus Scholl, a Császári-Királyi Hadsereg 32. gyalogezredének karmestere írta 1820-ban.

Új!!: Kiegyezés és Rákóczi-induló · Többet látni »

Rákosi Jenő

Mindszenti Rákosi Jenő (született Kremsner Jenő) (Acsád, 1842. november 12. – Budapest, 1929. február 8.) magyar író, újságíró, színházigazgató, lapszerkesztő, főrendiházi tag, a Magyar Tudományos Akadémia levelező, a Kisfaludy Társaság rendes és a Petőfi Társaság tiszteletbeli tagja.

Új!!: Kiegyezés és Rákosi Jenő · Többet látni »

Rédics

Rédics (szlovénül Redič) község Zala vármegyében, a Lenti járásban.

Új!!: Kiegyezés és Rédics · Többet látni »

Réz Mihály

Réz Mihály (Maroscsapó, 1878. szeptember 16. – Genf, 1921. május 26.) közjogász, szolgabíró, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja (1909).

Új!!: Kiegyezés és Réz Mihály · Többet látni »

Rőzsényi Farkas

Rőzsényi Farkas (eredeti neve: Povázanecz; Szeged, 1818. – Hódmezővásárhely, 1882. augusztus 31.) magyar honvédszázados.

Új!!: Kiegyezés és Rőzsényi Farkas · Többet látni »

Reményfi János

Reményfi János, Reményfy (1848-ig Pischurchy; Vágújhely vagy Tiszakürt, 1819 — Csongrád, 1873. április 9.) magyar honvédszázados.

Új!!: Kiegyezés és Reményfi János · Többet látni »

Rendőrség

A Magyar Rendőrség által 2009-2013-ig használt Ford Focus rendőrautók egyike A rendőrség olyan rendvédelmi szerv, melynek fő feladata a közbiztonság és a belső rend védelme, a törvények és bizonyos szabályok betartatása, a szabályszegőkkel szembeni eljárás megindítása.

Új!!: Kiegyezés és Rendőrség · Többet látni »

Rendszerváltás Magyarországon

Hősök terén több ezer fő részvételével. A rendszerváltás Magyarországon (avagy rendszerváltozás, vagy rendszerváltoztatás) szűkebb értelemben Magyarország történelmének azon korszakát jelöli, mely során a magyar állam az egypártrendszerrel és annak kulturális, ideológiai relációival szakítva demokratikus állammá vált, s felszámolva az államszocialista rendszert, békés úton átalakult egy demokratikus, pluralista, köztársasági berendezkedésű állammá.

Új!!: Kiegyezés és Rendszerváltás Magyarországon · Többet látni »

Retronímia

Retronímiának hívjuk azt a szemantikai jelenséget, amikor egy dolognak korábban már volt önálló elnevezése, de mivel időközben új típusai jöttek létre az illető dolognak, a megkülönböztetés kedvéért a régi típusra új elnevezést kellett találni.

Új!!: Kiegyezés és Retronímia · Többet látni »

Richard Belcredi

Richard Belcredi gróf (Jimramov, Csehország; 1823. február 12. – Gmunden, Ausztria; 1902. december 2.) osztrák politikus, jogász.

Új!!: Kiegyezés és Richard Belcredi · Többet látni »

Riskó Ignác

Riskó Ignác (Csenger, 1813. július 31. – Budapest, 1890, október 22.) költő, Szatmár megye aljegyzője, később főjegyzője, 1848-49-ben országgyűlési képviselő.

Új!!: Kiegyezés és Riskó Ignác · Többet látni »

Romantikus építészet Magyarországon

A Pesti Vigadó archív képen A pesti Oswald-ház homlokzatának részlete A romantika a magyar építészetben körülbelül 1840 és 1870 között jelen lévő, meghatározó stílusirányzat; kronológiailag átmenetet képez a klasszicista építészet és a historizálás között.

Új!!: Kiegyezés és Romantikus építészet Magyarországon · Többet látni »

Románia oktatási rendszere

Románia oktatási rendszerének a története valójában a Magyar Királysághoz tartozó Erdélyben, a 13. században kezdődött.

Új!!: Kiegyezés és Románia oktatási rendszere · Többet látni »

Romániai magyar szabadkőműves irodalom

Szabadkőműves irodalom – A magyar szabadkőműves mozgalom kezdetei Bécsbe, Mária Terézia udvarába nyúlnak vissza.

Új!!: Kiegyezés és Romániai magyar szabadkőműves irodalom · Többet látni »

Rudics József

Rudics József báró (Szabadka, 1792. február 22. – Bácsalmás, 1879. augusztus 21.) bunyevác nemes, jogász, politikus, a magyar parlament felsőházának tagja, költő, a Magyar Tudományos Akadémia tiszteleti tagja.

Új!!: Kiegyezés és Rudics József · Többet látni »

Rulikowski Kázmér

Rulikowski Kázmér, egyes helyeken Rulikovszky Kázmér (eredeti nevén Konrad Kazimierz Rulikowski) (1827. – Nagyvárad, 1849. augusztus 28.) lengyel dzsidás kapitány, az 1848–49-es forradalom és szabadságharc vértanúja.

Új!!: Kiegyezés és Rulikowski Kázmér · Többet látni »

Sashalom

Sashalom 1950 óta Budapesthez tartozó, egykor önálló település, ma városrész a XVI. kerületben.

Új!!: Kiegyezés és Sashalom · Többet látni »

Sándor Mátyás (regény)

A Sándor Mátyás Jules Verne 1885-ben megjelent kalandregénye, a négy magyar vonatkozású Verne-könyv közül ez a regény kapcsolódik leginkább a magyar történelemhez, de cselekményének jelentős része nem érinti Magyarországot.

Új!!: Kiegyezés és Sándor Mátyás (regény) · Többet látni »

Sóhivatal

A sóhivatal a só kitermelésével és a sójövedékkel (a só állami monopóliumából származó adóbevétellel) kapcsolatos ügyeket intéző hivatal volt.

Új!!: Kiegyezés és Sóhivatal · Többet látni »

Sólyom C. Lajos

Sólyom C. Lajos (névváltozat: Sólyom Lajos) (Pieńkowce, Galícia, 1836 – Bethesda, Maryland, 1913. április 23.) a Habsburg Birodalom magyar katonája, amerikai emigrációban amerikai szabadságharcos, majd nyelvtudós, fordító, a washingtoni Kongresszusi Könyvtár hivatalnoka (1868–1913).

Új!!: Kiegyezés és Sólyom C. Lajos · Többet látni »

Söjtör

Söjtör község Zala vármegyében, a Zalaegerszegi járásban, a Zalai-dombságban, az Egerszeg–Letenyei-dombság területén.

Új!!: Kiegyezés és Söjtör · Többet látni »

Schönborn család

A gróf Schönborn család egy mai napig fennálló nemesi család, amely eredetileg a Rheingau és a Taunus vidékéről származik, és a korai újkorban a Német-római Birodalomban számos egyházi méltóságot adott.

Új!!: Kiegyezés és Schönborn család · Többet látni »

Schwell Titusz

Síremléke Bezdán Felső temetőjében (2022) Schwell Titusz (Titus Ernst Schwell, Csátalja, 1821. január 1. – Bezdán, 1909. április 23.) negyvennyolcas honvéd főhadnagy, délvidéki hazafias ellenzéki politikus.

Új!!: Kiegyezés és Schwell Titusz · Többet látni »

Selmeci Akadémia

A Selmeci Akadémia elődjének számító bányászati-kohászati tanintézet (Bergschule, Berg Schola) alapítását a bécsi udvari kamara 1735.

Új!!: Kiegyezés és Selmeci Akadémia · Többet látni »

Selmeci diákhagyományok

A selmecbányai akadémia magyarországi utódintézményei A selmeci diákhagyományok eredete a Selmecbányán egykor fennállott Bányászati és Erdészeti Akadémia hallgatóihoz kötődik.

Új!!: Kiegyezés és Selmeci diákhagyományok · Többet látni »

Selmeci Műemlékkönyvtár (Miskolc)

A Selmeci Műemlékkönyvtár a Miskolci Egyetem és a Soproni Egyetem ősének, a Selmeci Akadémiának gyakorlatilag épségben megmaradt, mintegy 45 ezres könyvtári állományát tartalmazza az 1735 és 1918 közötti időszakból.

Új!!: Kiegyezés és Selmeci Műemlékkönyvtár (Miskolc) · Többet látni »

Sepsiszentgyörgy művelődési élete

Sepsiszentgyörgy magyar irodalmi és művelődési élete A város művelődési életének igen korai hagyományai vannak.

Új!!: Kiegyezés és Sepsiszentgyörgy művelődési élete · Többet látni »

Simonyi Lajos

Báró barbácsi és vitézvári Simonyi Lajos (Tarnopol, 1824. április 13. – Budapest, 1894. december 12.) politikus, földmívelési, ipar- és kereskedelemügyi miniszter.

Új!!: Kiegyezés és Simonyi Lajos · Többet látni »

Simor János (püspök)

1862-ben készült metszet Simor János székesfehérvári kanonok, később győri püspök, majd bíboros, esztergomi érsek.

Új!!: Kiegyezés és Simor János (püspök) · Többet látni »

Singer és Wolfner Irodalmi Intézet Rt.

1885-ben Singer Sándor és Wolfner József megalapította a Singer és Wolfner Irodalmi Intézet Rt. könyvkiadó és könyvkereskedő céget.

Új!!: Kiegyezés és Singer és Wolfner Irodalmi Intézet Rt. · Többet látni »

Sokorópátka

Az orvosi rendelő A falu és az erdőség határa (légi felvétel) Sokorópátka község Győr-Moson-Sopron vármegyében, a Győri járásban található.

Új!!: Kiegyezés és Sokorópátka · Többet látni »

Somogyudvarhely

Somogyudvarhely község Somogy vármegyében, a Csurgói járásban, a Dunántúli-dombság területén, Belső-Somogyban.

Új!!: Kiegyezés és Somogyudvarhely · Többet látni »

Somossy Károly

Somossy Károly, születési nevén Carolus Singer, olykor Carl Singer formában is, magyarosan Singer Károly, magyar cirkusz-, orfeum- és varietéigazgató.

Új!!: Kiegyezés és Somossy Károly · Többet látni »

Somssich Pál

Pollák Zsigmond metszete Ellinger Ede fényképfelvétele alapján Saárdi Somssich Pál (Somogysárd, 1811. január 13. – Budapest, 1888. március 7.) politikus, a képviselőház alelnöke, majd elnöke.

Új!!: Kiegyezés és Somssich Pál · Többet látni »

Szabadelvű Párt

A Szabadelvű Párt egy magyarországi liberális párt volt a dualizmus korában.

Új!!: Kiegyezés és Szabadelvű Párt · Többet látni »

Szabadka

Szabadka (szerbül Суботица / Subotica) város Szerbiában, a Vajdaság északi részén, az Észak-bácskai körzetben, Magyarország déli határától 10 km távolságban.

Új!!: Kiegyezés és Szabadka · Többet látni »

Szabadkőművesség Magyarországon

László Szigfrid – Magyarország szabadkőműves páholyainak térképe 1892 végén Az Európában a felvilágosodást kísérő szabadkőművesség megjelent a Magyar Királyságban is.

Új!!: Kiegyezés és Szabadkőművesség Magyarországon · Többet látni »

Szabadság tér (Budapest)

A budapesti Szabadság tér a belvárosban, az V. kerületben, a Lipótvárosban található, a hivatali negyed közepén.

Új!!: Kiegyezés és Szabadság tér (Budapest) · Többet látni »

Szabó Imre (honvédtiszt, 1823–1904)

Nárai Szabó Imre (Nárai, 1823. március 31.–†Alsópusztakovec, 1904. július 19.), 1848-49-ben vezérkari őrnagy a hadügyminisztériumban, Csáktornya országgyűlési képviselője, a Zala megyei Honvédegylet tagja, földbirtokos.

Új!!: Kiegyezés és Szabó Imre (honvédtiszt, 1823–1904) · Többet látni »

Szabó Kálmán (politikus)

Sziklóssi Szabó Kálmán (Szentmárton, 1813. december 15. – Péterháza, 1883. december 24.) ügyvéd, honvédszázados, politikus, országgyűlési követ, majd képviselő, Győr vármegye alispánja, később főispánja.

Új!!: Kiegyezés és Szabó Kálmán (politikus) · Többet látni »

Szametz András

Szametz András (Hódmezővásárhely, 1810. november 1. – Hódmezővásárhely, 1899. július 19.) szűcsmester, törvényhatósági bizottsági tag, közéleti személyiség.

Új!!: Kiegyezés és Szametz András · Többet látni »

Szapáry-kormány

Szapáry Gyula 1890-ben (fényképezte: Koller Károly) A Szapáry-kormány a kiegyezés utáni hetedik magyar kormány volt, 1890.

Új!!: Kiegyezés és Szapáry-kormány · Többet látni »

Szarvas (település)

Magyarország földrajzi középpontja a Trianoni békeszerződés előtt Római katolikus templom Kossuth Lajos szobra A várost újratelepítő Harruckern János György szobra Szarvas (szlovákul Sarvaš) város Békés vármegyében, a Szarvasi járás központja.

Új!!: Kiegyezés és Szarvas (település) · Többet látni »

Szász Béla (műfordító)

Szemerjai Szász Béla (Nagyenyed, 1840. április 23. – Kolozsvár, 1898. július 7.) egyetemi tanár, költő, műfordító.

Új!!: Kiegyezés és Szász Béla (műfordító) · Többet látni »

Szász–Coburg–Koháry Klotild hercegnő

Szász–Coburg–Koháry Klotild (teljes nevén Klotild Mária Adél Amália, házasságát követően ismert még mint Klotild főhercegné,; Neuilly-sur-Seine, Francia Királyság, 1846. július 8. – Alcsút, Magyar Királyság, 1927. június 3.), a Szász–Coburg–Gothai-ház Koháry ágából származó német hercegnő, aki Habsburg–Lotaringiai József Károly főherceggel kötött házassága révén osztrák főhercegné.

Új!!: Kiegyezés és Szász–Coburg–Koháry Klotild hercegnő · Többet látni »

Szász–magyar irodalmi kapcsolatok

Szász–magyar irodalmi kapcsolatok – A szászokkal az erdélyi magyarság betelepítésük idején, a 13. században már kapcsolatba került.

Új!!: Kiegyezés és Szász–magyar irodalmi kapcsolatok · Többet látni »

Széchenyi István emlékezete Erdélyben

Magyarország kormánya (1848-49) Széchenyi István emlékezete – Széchenyi Istvánnak kiterjedt kapcsolatai voltak a reformkorban az erdélyi reformnemességgel is, felbecsülhetetlen azoknak a száma, akikhez már akkor eljutottak művei.

Új!!: Kiegyezés és Széchenyi István emlékezete Erdélyben · Többet látni »

Széchenyi lánchíd

A Széchenyi lánchíd (a köznyelvben gyakran csak Lánchíd) a Buda és Pest közötti állandó összeköttetést biztosító legrégibb, legismertebb híd a Dunán, a magyar főváros egyik jelképe, egyben az első állandó híd a teljes magyarországi Duna-szakaszon.

Új!!: Kiegyezés és Széchenyi lánchíd · Többet látni »

Székelyföld

Székelyföld (rovásírással 11px10px9px10px10px10px10px8px6 px, (ritkábban Secuimea)) alatt az Erdély, Románia, területén található, történelmi székely székek területét kell érteni.

Új!!: Kiegyezés és Székelyföld · Többet látni »

Székelyföld történelme

Székelyföld térképe (Aranyosszék nélkül) Ez a szócikk a történelmi Székelyföld, illetve a székelyek történelmét írja le a 13.

Új!!: Kiegyezés és Székelyföld történelme · Többet látni »

Székelyudvarhelyi Művelődési Ház

A Székelyudvarhelyi Művelődési Ház épületében párhuzamosan négy intézmény működik: a Művelődési Ház, a Székelyföldi Filharmónia, az Udvarhely Táncműhely és a Tomcsa Sándor Színház.

Új!!: Kiegyezés és Székelyudvarhelyi Művelődési Ház · Többet látni »

Széll Kálmán (politikus)

Dr. dukai és szentgyörgyvölgyi Széll Kálmán (teljes nevén Széll Kálmán Ignác Kristóf) (Gasztony, Osztrák Császárság, 1843. június 8. – Rátót, Ausztria–Magyarország, 1915. augusztus 16.) a dukai és szentgyörgyvölgyi Széll családból való magyar arisztokrata politikus, valóságos belső titkos tanácsos, előbb a Tisza Kálmán-kormány első pénzügyminisztere, majd a Magyar Királyság miniszterelnöke 1899-től 1903-as lemondásáig.

Új!!: Kiegyezés és Széll Kálmán (politikus) · Többet látni »

Széll-kormány

Széll Kálmán 1899 körül A Széll-kormány a kiegyezés utáni tizedik kabinet volt a dualista Magyarországon Széll Kálmán vezetésével.

Új!!: Kiegyezés és Széll-kormány · Többet látni »

Szűcs Sámuel

Szűcs Sámuel (Miskolc, 1819. április 2. – Miskolc, 1889. október 24.) jogász, helytörténész.

Új!!: Kiegyezés és Szűcs Sámuel · Többet látni »

Szűr (ruházat)

Marhapásztor cifraszűrben Sarkadi gulyások Bagossy Sándor szűrszabó műhelyében készült cifraszűrben. 1930-ban gróf Almásy Dénes birtokába kerültek a szűrök.Györffy István: Magyar népi hímzések I. 56. oldal A szűr jelentése kettős, mely egyrészt az anyagot, szűrposztót, másrészt pedig az ebből a szűranyagból készült, és ugyancsak szűrnek nevezett kabátféle felsőruhát jelenti.

Új!!: Kiegyezés és Szűr (ruházat) · Többet látni »

SZE Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Kar

A Széchenyi István Egyetem Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Kara (korábban Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Kara, röviden: SZE MÉK), illetve annak jogelődje, a Magyaróvári Gazdasági Felsőbb Magántanintézet 1818-ban Magyaróvárott alapított mezőgazdasági felsőoktatási intézmény.

Új!!: Kiegyezés és SZE Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Kar · Többet látni »

Szebenszék

Szebenszék térképe Szebenszék avagy Szeben-szék különleges közigazgatási egység volt a Magyar Királyságon belül, Erdélyben: az erdélyi szász székek egyike Nagyszeben (Nagy-Szeben) székhellyel.

Új!!: Kiegyezés és Szebenszék · Többet látni »

Szeged–Békéscsaba-vasútvonal

| A 135-ös számú Szeged–Békéscsaba vasútvonal egy 97 kilométer hosszú, – a Szeged-Rókus és Baktó, valamint a Sártó és Kopáncs közötti szakaszok kivételével – egyvágányú, nem villamosított vasúti fővonal a Dél-Alföldön.

Új!!: Kiegyezés és Szeged–Békéscsaba-vasútvonal · Többet látni »

Szende Béla (politikus)

Szende Béla (született Frummer) (Lugos, 1823. április 4. – Gavosdia, 1882. augusztus 18.) magyar politikus, honvédelmi miniszter.

Új!!: Kiegyezés és Szende Béla (politikus) · Többet látni »

Szent István Koronájának Országai

A Szent István Koronájának Országai (más néven Transzlajtánia, a dualizmus alatt megegyezik a Magyar Szent Korona Országaival) az Osztrák–Magyar Monarchia horvát és magyar területei voltak.

Új!!: Kiegyezés és Szent István Koronájának Országai · Többet látni »

Szent István Társulat

A Szent István Társulat katolikus szellemű nyomdatermékeket előállító és terjesztő, a püspöki kar erkölcsi támogatását élvező, tagdíjat fizető és emiatt illetménykötetben részesülő társulati tagsággal rendelkező üzleti vállalat.

Új!!: Kiegyezés és Szent István Társulat · Többet látni »

Szentgotthárdi ciszterci apátság

A szentgotthárdi ciszterci apátság 1183-ban, III. Béla király adományozása révén Szentgotthárdon alapított ciszterci apátság. Az alapítók Franciaországból, Trois Fontaines-ből érkeztek Magyarországra, a mai Vas vármegyébe, és birtokolták a mai Vendvidéket és néhány őrségi települést. E területek egészen addig a gyepűrendszer részét képezték. A ciszterciek a korban igen fejlett mezőgazdasági ismeretekkel rendelkeztek, így az apátság megalapítása a Szentgotthárd környéki vidék fejlődésének máig legfontosabb mérföldköve, egyfajta alapja, amely jelentős volt a középkori Magyarország gazdaságára nézve is. A szentgotthárdin kívül további négy monostor jött létre Béla király idejében. A Szentgotthárdról kirajzók alapítása Pornó (Pornóapáti) volt. A ciszterciek saját maguk művelték a földjüket jobbágyaikkal együtt, gazdag ismeretekkel rendelkeztek az állattenyésztés, a halászat, a szőlőtermesztés és az erdőgazdálkodás terén is. Ez utóbbi környezetvédelmi tekintetben is rendkívül fontos, mert a ciszterci típusú erdőgazdálkodás hozzájárult ahhoz, hogy a Vendvidéken rendkívül egyedi erdők alakultak ki. Különösen Orfalu községben, a híres Fekete-tó környékén találni meg ennek legszebb példáját, mivel ott nagy számú öreg, de jó állapotban levő magas fa található, amely ma az Őrségi Nemzeti Park kiemelten védett része. Szükséges megemlíteni, hogy az apátság lakói nem kizárólag munkástestvéreikre vagy jobbágyaikra hárították a nehéz fizikai munkát, hanem maguk is kivették részüket a tennivalókból. A szerzetesek éppúgy dolgoztak a földeken, a nagy munkák idején olykor több mint fél napot. A jobbágyaikkal is jól bántak, bár előfordultak komoly összetűzések az adóemelések kapcsán vagy az apát által elkövetett visszaélések miatt. A ciszterciek nem véletlenül igyekeztek megtelepedni gyér népességű vagy egészen lakatlan helyeken. Ez hozzátartozik a sajátos szerzetesi gondolathoz, a világtól való elzárkózáshoz. Továbbá a szerzeteseknek saját kétkezi munkájukból kellett megélniük, ami ugyancsak az elzárkózás elvéhez tartozik, megelőzendő a mással szembeni függő viszonyt. Az apátság a 14. század második felében hanyatlásnak indult. 1391-től Széchy Miklós fiai birtokolták időszakos megszakításokkal 1528-ig. Széchy Tamás önkényeskedései miatt csaknem teljesen elpusztult az apátság. 1528-ban visszanyerte javait s a talpra állás jelei mutatkoztak, de az utolsó apátot elkergették 1556-ban és a monostort erőddé alakították át. Ráadásul eljött a török hódoltság kora is. A 17. században a rabló akindzsik és szerbek már az apátság belső birtokain jártak. 1605-ben a megszálló császári erők elpusztították a régi apátságot, amelynek maradványai ma is láthatók. 1664-ben a szentgotthárdi csata pusztításai söpörtek végig a vidéken. A ciszterciektől csak a barokk stílusú templom és monostor épületegyüttese maradt fenn, az egykori Magtártemplom ma színházként működik. Előbbi építése az ún. heiligenkreuzi korszakhoz kapcsolható, amikor az apátságot 1734-ben III. Károlytól megkapta a heiligenkreuzi apátság, mely feltámasztotta haló poraiból a nagy múltú vendvidéki ciszterci apátságot. A kiegyezést követően, a mindenkori magyar kormányok követelései nyomán 1878-ban szétválasztották a két apátságot. A régi apátság birtokainak egy része a trianoni Magyarország határain kívülre, vagyis Jugoszláviához, illetve Ausztriához került. A kommunista hatalomátvételt követően 1950-ben végleg megszűnt a szerzetesi élet Szentgotthárdon. A vendvidéki területek határsávi közegbe kerültek, elszigetelődtek, ami nem kedvezett a szocialista Termelőszövetkezetek kialakulásának, ezért a vidék megmenekült a nagyüzemi mezőgazdaság minden káros következményétől. A birtok egykori majorjaiból kialakult községek többsége ma is létezik, és lakóik java része szintén az egykori apátság telepeseinek leszármazottja.

Új!!: Kiegyezés és Szentgotthárdi ciszterci apátság · Többet látni »

Szepes vármegye

Szepes vármegye közigazgatási térképe 1910-ből Szepes vármegye (szlovákul Spiš, németül Zips, lengyelül Spisz, latinul Scepusium) közigazgatási egység volt a Magyar Királyság északi részében.

Új!!: Kiegyezés és Szepes vármegye · Többet látni »

Szerb Vajdaság és Temesi Bánság

A Temesköz és Bánság történelmi régió 1790-ben magyar szabadságharc leverése után létrejött ’Szerb Vajdaság és Temesi Bánság’ nevű közigazgatási egység Az 1718-as pozsareváci békekötés utáni békés időszakban a pragmatica sanctio által - amely összekapcsolta Magyarország és Ausztria sorsát - a Habsburgok hatalma megszilárdult és a Habsburg Birodalomhoz került a Bánság történelmi régió területe is.

Új!!: Kiegyezés és Szerb Vajdaság és Temesi Bánság · Többet látni »

Szerdahely (Románia)

Az evangélikus erődtemplom A görög (korábban római) katolikus templom Az evangélikus templom belső tere Szerdahely (korábban Mercurea,, szászul Reismuert) város Romániában, Szeben megyében.

Új!!: Kiegyezés és Szerdahely (Románia) · Többet látni »

Szigeti József (színművész)

Portréja Szigeti József (családi nevén Tripammer József) (Veszprém, 1822. május 11. – Budapest, 1902. február 26.) színműíró, színész, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja és a Kisfaludy Társaság tagja.

Új!!: Kiegyezés és Szigeti József (színművész) · Többet látni »

Szilsárkány

Szilsárkány község Győr-Moson-Sopron vármegyében, a Csornai járásban.

Új!!: Kiegyezés és Szilsárkány · Többet látni »

Szilvási Lajos (író)

Szilvási Lajos (Szolnok, 1932. január 13. – Budapest, 1996. november 9.) József Attila-díjas magyar író, újságíró.

Új!!: Kiegyezés és Szilvási Lajos (író) · Többet látni »

Szkalnitzky Antal

Szkalnitzky Antal (Lak, 1836. május 6. – Lipótmező, 1878. június 9.) magyar építész.

Új!!: Kiegyezés és Szkalnitzky Antal · Többet látni »

Szlavóniai uralkodók házastársainak listája

A Szlavón Királyság címere Szlavónia királynéinak listáját tartalmazza az alábbi táblázat 925-től 1943-ig.

Új!!: Kiegyezés és Szlavóniai uralkodók házastársainak listája · Többet látni »

Szlávy József

Okányi és érkenézi Szlávy József (Győr, 1818. november 23. – Zsitvaújfalu, 1900. augusztus 8.), magyar arisztokrata politikus, bányamérnök, k. u. k. miniszter, koronaőr, előbb Bihar vármegye főispánja, majd az Andrássy- és Lónyay-kormányok földművelés-, ipar- és kereskedelemügyi minisztere (ideiglenesen vallás- és közoktatásügyi minisztere is), majd Lónyay Menyhért lemondását követően a Magyar Királyság miniszterelnöke 1872 és 1874 között (ezalatt ideiglenesen pénzügy és honvédelmi miniszter is).

Új!!: Kiegyezés és Szlávy József · Többet látni »

Szlovákia történelme

Szlovákia történelme a mai Szlovák Köztársaság területének történelmét tárgyalja, részben kiegészítve Kárpátalja az első Csehszlovák Köztársaság alatti történelmével.

Új!!: Kiegyezés és Szlovákia történelme · Többet látni »

Szlovákia vasúti közlekedésének története

Az egykori vasútállomás épülete Pozsonyban A mai Szlovákia területén a vasúti közlekedés története egészen 1836 novemberéig nyúlik vissza.

Új!!: Kiegyezés és Szlovákia vasúti közlekedésének története · Többet látni »

Szlovenszka krajina

Szlovenszka krajina (szlovénül Slovenska krajina, régiesebb formában Szlovenszka kraina) összetett fogalom, amely egyrészről földrajzi, másrészről történelmi és politikai jelleget takar.

Új!!: Kiegyezés és Szlovenszka krajina · Többet látni »

Szofrics Pál

Szofrics Pál, Pavle Sofrić (Szentendre, 1857. augusztus 23. – Belgrád, 1925) tanár.

Új!!: Kiegyezés és Szofrics Pál · Többet látni »

Szolnok

Szolnok megyei jogú város, Jász-Nagykun-Szolnok vármegye és a Szolnoki járás székhelye; itt van továbbá a Tisza egyik legfontosabb átkelőhelye.

Új!!: Kiegyezés és Szolnok · Többet látni »

Szolnok történelme

Csatajelenet a szolnoki vár alatt Szolnok város és közvetlen környezetének írott történelme mintegy 1000 évre tekint vissza.

Új!!: Kiegyezés és Szolnok történelme · Többet látni »

Szombathelyi egyházmegye

A Szombathelyi egyházmegye római katolikus egyházmegye Magyarországon.

Új!!: Kiegyezés és Szombathelyi egyházmegye · Többet látni »

Szondi két apródja

A Szondi két apródja Arany János egyik legismertebb balladája.

Új!!: Kiegyezés és Szondi két apródja · Többet látni »

Sztrájk

Munkácsy Mihály: ''Sztrájk'' (1895) A sztrájk több, munkaviszonyban álló munkavállaló által közösen végrehajtott munkabeszüntetés.

Új!!: Kiegyezés és Sztrájk · Többet látni »

Szuhay Lajos

Szuhay Lajos (Zólyom, 1815. – ?) magyar jogász, az 1848–49-es forradalom és szabadságharc katonája.

Új!!: Kiegyezés és Szuhay Lajos · Többet látni »

Tabajdi Károly

Tabajdi Károly (Nagy-Zerénd, 1833. november 10. – Arad, 1886. október 7.) jogi doktor, Arad megye és város főispánja.

Új!!: Kiegyezés és Tabajdi Károly · Többet látni »

Tallinn történelme

Tallinn óvárosa a Városháza, és a Szent Olav templom tornyával, valamint egy őrtoronnyal Tallinn történelme színes, valamint teli különböző korszakok fordulatával, hol az észtek, mint eredeti őslakosok a 13. század elejétől a 19. század második feléig gyakran csak mint (elnyomott) kisebbség lakhattak.

Új!!: Kiegyezés és Tallinn történelme · Többet látni »

Tamás Ágnes

Tamás Ágnes (Baja, 1983. október 6. –) magyar történész, egyetemi tanár, a 19-20.

Új!!: Kiegyezés és Tamás Ágnes · Többet látni »

Tarányi-Oszterhuber József

Nyirlaki Tarányi-Oszterhuber József Mihály (Sümeg, Zala vármegye, 1792. március 1. – Pusztaszentlászló, Zala vármegye, 1869. január 10.), Zala vármegye alispánja, táblabíró, jogász, földbirtokos, a Zalavármegyei Gazdasági Egyesület alapítóelnöke.

Új!!: Kiegyezés és Tarányi-Oszterhuber József · Többet látni »

Tata

Tata város Magyarországon, Komárom-Esztergom vármegyében a Kisalföld keleti peremvidékét alkotó Győr–Tatai-teraszvidék területén, a Gerecse hegység nyugati előterében.

Új!!: Kiegyezés és Tata · Többet látni »

Táncsics Mihály

Táncsics Mihály (született Mihajlo Stančić, Ácsteszér, 1799. április 21. – Budapest, 1884. június 28.), gyakran használt névalakja szerint Stancsics Mihál: magyar író, publicista, az első szocialista politikusok egyike.

Új!!: Kiegyezés és Táncsics Mihály · Többet látni »

Társadalombiztosítás

A társadalombiztosítás (röviden tb) az állam által működtetett szociális ellátórendszer része, amelyben a rendszer hatálya alá vont tagokat, mindaddig, míg képesek önmagukról, saját munkájukkal gondoskodni, tartalékképzésre kötelezik.

Új!!: Kiegyezés és Társadalombiztosítás · Többet látni »

Tégelyacélgyártás

Tégelyacél öntése (Robin Bell szobra, Sheffield) A tégelyacélgyártást 1740-ben találta fel Benjamin Huntsman, német származású angol órásmester.

Új!!: Kiegyezés és Tégelyacélgyártás · Többet látni »

Téglagyártás

Téglafal A hagyományos építőipar egyik alapanyagát, a téglát nagyüzemi módon téglagyárakban készítik.

Új!!: Kiegyezés és Téglagyártás · Többet látni »

Tóth Ágoston Rafael

Tóth Ágoston Rafael (Marcali, 1812. október 24. – Graz, 1889. június 9.) honvédezredes, hadmérnök, térképész, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja.

Új!!: Kiegyezés és Tóth Ágoston Rafael · Többet látni »

Török Flóris

Török Flóris (teljes nevén csáfordi és jobbaházi Török Antal Flórián (Tapolca, 1825. augusztus 5. – Erzsébetfalva, 1878. december 3.) magyar honvéd százados, az egykori Erzsébetfalva egyik alapítója. Török Flóris sírja.

Új!!: Kiegyezés és Török Flóris · Többet látni »

Török Lajos (százados)

Török Lajos (Váncsod, 1813 – Váncsod, 1870. október 21.) magyar honvédszázados.

Új!!: Kiegyezés és Török Lajos (százados) · Többet látni »

Türr István

Türr István (született Thier) (Baja, 1825. augusztus 11. – Budapest, 1908. május 3.) szabadságharcos, olasz királyi altábornagy.

Új!!: Kiegyezés és Türr István · Többet látni »

Türr István Gimnázium és Kollégium

Türr István Gimnázium és Kollégium Pápa belvárosában található középfokú oktatási intézmény.

Új!!: Kiegyezés és Türr István Gimnázium és Kollégium · Többet látni »

Teleki Blanka Gimnázium (Budapest)

A Teleki Blanka Gimnázium állami oktatási intézmény Zuglóban.

Új!!: Kiegyezés és Teleki Blanka Gimnázium (Budapest) · Többet látni »

Teleki János (1868–1937)

Gróf széki Teleki János (Bagni di Lucca, Olasz Királyság, 1868. december 27. – Budapest, 1937. október 2.) Szatmár vármegyei bizottsági tag, a Petőfi Társaság tagja, a Teleki-Társaság tagja, a Magyarországi Kárpát-egyesület tagja, járási mezőgazdasági bizottság tag, koltói nagybirtokos.

Új!!: Kiegyezés és Teleki János (1868–1937) · Többet látni »

Temesvár

Temesvár (a bánsági bolgárok nyelvén: Timišvár) város Romániában, a Bánságban.

Új!!: Kiegyezés és Temesvár · Többet látni »

Temesvár magyar irodalmi és művelődési élete

Temesvár magyar irodalmi és művelődési élete – Temesvár korábban elsősorban német szellemiségű város és kulturális központ, szellemi életében a magyar nyelvű műveltség csupán a 19. század második felében jelent meg és a kiegyezés után bontakozott ki.

Új!!: Kiegyezés és Temesvár magyar irodalmi és művelődési élete · Többet látni »

Temesvári Dohánygyár

A Temesvári Dohánygyár Magyarország legrégebbi, és a fiumei után második legnagyobb dohánygyára volt Temesváron.

Új!!: Kiegyezés és Temesvári Dohánygyár · Többet látni »

Tevel

Tevel község Tolna vármegyében, a Bonyhádi járásban.

Új!!: Kiegyezés és Tevel · Többet látni »

Thaly Zsigmond (mérnök)

Tali és széchi-szigeti Thaly Zsigmond (Csép, 1814 – Losonc, 1886. május 14.) magyar mérnök, politikus, megyei táblabíró, az 1848-49-es magyar szabadságharcban honvéd ezredes, majd erődítési igazgató.

Új!!: Kiegyezés és Thaly Zsigmond (mérnök) · Többet látni »

Than Mór

A Than fivérek szülőháza ma A Than fivérek szülőháza ma A Than fivérek emléktáblája a szülőházukon Apáti Than Mór (Óbecse, 1828. június 19. – Trieszt, 1899. március 11.) festőművész, a 19. századi magyar festészet jelentős alakja, Than Károly vegyész bátyja.

Új!!: Kiegyezés és Than Mór · Többet látni »

Tibád Antal

Tibád Antal (Kadicsfalva, Udvarhely megye, 1843. – Budapest, 1902. február 1.) alispán, belügyminisztériumi államtitkár, közigazgatási bíró, országgyűlési képviselő.

Új!!: Kiegyezés és Tibád Antal · Többet látni »

Tisza István (miniszterelnök)

Borosjenői és szegedi gróf Tisza István (teljes nevén Tisza István Imre Lajos Pál) (Pest, Osztrák Császárság, 1861. április 22. – Budapest, Osztrák–Magyar Monarchia, 1918. október 31.) a Tisza családból származó magyar arisztokrata politikus, országgyűlési képviselő, előbb a Magyar Királyság miniszterelnöke először 1903 és 1905 között, majd 1913 és 1917 között (egyben a király személye körüli miniszter), továbbá a Képviselőház elnöke 1912 és 1913 között, valamint több alkalommal a horvát–dalmát–szlavón tárca nélküli miniszteri tisztséget is betöltötte.

Új!!: Kiegyezés és Tisza István (miniszterelnök) · Többet látni »

Tisza Kálmán

Borosjenői Tisza Kálmán (Nagyvárad, 1830. december 16. – Budapest, 1902. március 23.), a Tisza családból való magyar nagybirtokos, politikus, a Képviselőház alelnöke, előbb magyar belügyminiszter a Wenckheim-kormányban, majd a Magyar Királyság miniszterelnöke (ideiglenesen felváltva belügyminiszter, pénzügyminiszter és a király személye körüli miniszter is) 1875-től 1890-ig.

Új!!: Kiegyezés és Tisza Kálmán · Többet látni »

Tisza Kálmán-kormány

Tisza Kálmán 1900 körül A Tisza Kálmán-kormány Magyarország kiegyezés utáni hatodik kormánya volt, ami azóta is a leghosszabb ideig volt hatalmon 1875 ősze és 1890 tavasza között, azaz közel tizennégy és fél évig.

Új!!: Kiegyezés és Tisza Kálmán-kormány · Többet látni »

Tisza Lajos (miniszter)

Gróf borosjenői és szegedi Tisza Lajos (Nagyvárad, 1832. szeptember 12. – Budapest, 1898. január 26.) politikus, miniszter, kormánybiztos.

Új!!: Kiegyezés és Tisza Lajos (miniszter) · Többet látni »

Tokaj

Tokaj észak-magyarországi város Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Tisza és a Bodrog találkozásánál, a Kopasz-hegy lábánál.

Új!!: Kiegyezés és Tokaj · Többet látni »

Tolcsva

Tolcsva község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Sárospataki járásban, a Tokaji borvidéken.

Új!!: Kiegyezés és Tolcsva · Többet látni »

Toldi szerelme

A Toldi szerelme Arany János által írt elbeszélő költemény.

Új!!: Kiegyezés és Toldi szerelme · Többet látni »

Tolnai Lajos (író)

Tolnai Lajos, születési nevén Hagymássy Lajos (Györköny, 1837. január 31. – Budapest, 1902. március 19.) író, publicista.

Új!!: Kiegyezés és Tolnai Lajos (író) · Többet látni »

Transzilvanizmus

A transzilvanizmus politológiai megközelítésben: az erdélyi régió érdekeinek érvényesítését céljául kitűző, „a magyar nemzeti és regionális öntudat feszültségteljes viszonyát hordozó” politikai ideológia, 1918 előtt a magyar államkereteken belül, illetve 1918 után Romániában; az irodalom síkján pedig az az irányzat, illetve kultúrpolitikai és cselekvésprogram, amely a trianoni békeszerződés utáni Erdélyben a kényszerűen önállósult magyar szellemi élet megteremtését és intézményeinek kifejlesztését tűzte ki céljául, s a programja nyomán született művekben is „Erdély lelkét” kívánta a szépirodalom eszközeivel kifejezésre juttatni.

Új!!: Kiegyezés és Transzilvanizmus · Többet látni »

Trefort Ágoston

Trefort Ágoston, teljes nevén: Trefort Ágoston Ádám Ignác (Homonna, 1817. február 6. – Budapest, 1888. augusztus 22.) magyar művelődéspolitikus, reformer, publicista, vallás- és közoktatásügyi miniszter, az MTA tagja, később igazgatója, majd elnöke 1885-től 1888-ig.

Új!!: Kiegyezés és Trefort Ágoston · Többet látni »

Turanizmus

Habsburg József Ferenc főherceg, a Magyar Turáni Társaság első fővédnöke A turanizmus, turánizmus vagy az úgynevezett turáni gondolat az úgynevezett turáni népek közös eredetének és mai összetartozásának eszméje.

Új!!: Kiegyezés és Turanizmus · Többet látni »

Tuzson János (katona)

Kézdipolyáni Tuzson János (Bélafalva, 1825. október 25. – Sepsiszentgyörgy, 1904. január 2.) honvédőrnagy az 1848–49-es forradalom és szabadságharc idején, a Nyerges-tetői csata alatt a székelyekből álló sereg főparancsnoka.

Új!!: Kiegyezés és Tuzson János (katona) · Többet látni »

Tyll Attila

Tyll Attila (névváltozata: Till Attila) (Szombathely, 1923. május 21. – Budapest, 2002. május 20.), Jászai Mari- és Aase-díjas magyar színművész, érdemes művész.

Új!!: Kiegyezés és Tyll Attila · Többet látni »

Udvari Haditanács

Az Udvari Haditanács egykori épülete Bécsben, az ''Am Hof'' téren, 1775. Az Udvari Haditanács (régies írásmóddal Hofkriegsrath) volt a Habsburg Birodalom legfelső hadügyi irányító hatósága, a birodalmi haderő legfelső döntéshozó hatósága.

Új!!: Kiegyezés és Udvari Haditanács · Többet látni »

Urházy György

Urházy György (1848–49-ben Urházi György) (Tokaj, 1823. december 15. – Pest, 1873. április 21.) magyar újságíró, író, országgyűlési képviselő, honvédtiszt, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja.

Új!!: Kiegyezés és Urházy György · Többet látni »

Utassy Károly

Utassy Károly (Kalocsa, 1814. — Mezőkaszony, Bereg vármegye, 1884.) magyar nemesi származású honvédőrnagy.

Új!!: Kiegyezés és Utassy Károly · Többet látni »

Vadnai Károly

Vadnai Károly, olykor Vadnay formában is (Miskolc, 1832. április 28. – Budapest, 1902. július 27.) író, újságíró, az egykori Fővárosi Lapok szerkesztője; a Magyar Tudományos Akadémia, a Kisfaludy Társaság és a Petőfi Társaság tagja.

Új!!: Kiegyezés és Vadnai Károly · Többet látni »

Vajda János (költő)

Vajda János (Pest, 1827. május 7. – Budapest, Erzsébetváros, 1897. január 17.) a márciusi ifjak egyike, magyar költő, hírlapíró, műfordító, a Kisfaludy Társaság rendes tagja.

Új!!: Kiegyezés és Vajda János (költő) · Többet látni »

Varga Imre (katona)

Balatonfüredi Varga Imre Ignác Zsigmond (Rábahídvég, 1826. augusztus 29.–Balatonfüred, 1894. november 27.), Zala vármegye főszámvevője, cs.

Új!!: Kiegyezés és Varga Imre (katona) · Többet látni »

Vay Lajos

Vajai báró Vay Lajos (1803. november 8. – Vatta, 1888. március 28.) az ősi Vay család Ábrahám vonalának leszármazottja, Borsod vármegye többszörös főispánja.

Új!!: Kiegyezés és Vay Lajos · Többet látni »

Vác

Vác (németül: Waitzen, latinul: Vacium) város a budapesti agglomerációban, Pest vármegyében, a Duna bal partján; a Váci járás székhelye.

Új!!: Kiegyezés és Vác · Többet látni »

Választójog Magyarországon

keretnélküli Választójognak nevezzük az állam polgárainak azon jogát, melynek során részt vesznek a közösség képviselőtestületének, vezetőjének a megválasztásában illetve a népszavazáson.

Új!!: Kiegyezés és Választójog Magyarországon · Többet látni »

Várady János (országgyűlési képviselő)

Nagyszelezsényi és dicskei Várady János (Cseke, 1818. április 28. – Léva, 1872. október 18.) 48-as honvéd, később alezredes, ügyvéd, országgyűlési képviselő.

Új!!: Kiegyezés és Várady János (országgyűlési képviselő) · Többet látni »

Várady József (kancelláriai tanácsos)

Várady József (Bécs, 1800. április 18. – Páty, 1883. április 24.) magyar királyi udvari kancelláriai előadó-tanácsos.

Új!!: Kiegyezés és Várady József (kancelláriai tanácsos) · Többet látni »

Városháza (Makó)

A városháza régen A makói városháza a város egyik legszebb klasszicista épülete, Makó közigazgatási központja 1990 óta, 1950 előtt Csanád vármegye székhelye.

Új!!: Kiegyezés és Városháza (Makó) · Többet látni »

Végegyháza

Végegyháza község Békés vármegye Mezőkovácsházai járásban.

Új!!: Kiegyezés és Végegyháza · Többet látni »

Végles

A vár a 17. sz. végén Végles (korábban Véghles, illetve Véglesváralja, szlovákul Vígľaš, korábban Podvígleš) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerület Gyetvai járásában.

Új!!: Kiegyezés és Végles · Többet látni »

Vöneki Lajos

Vöneki Lajos (névvariáns: Vöneky Lajos) (Ungvár, 1830. — Magyarország, 1890 után) magyar és/vagy osztrák származású hadnagy; hadnagyként, majd főhadnagyként teljesített szolgálatot a magyar szabadságharcban, harcolt az itáliai szabadságért; Amerikában százados, majd őrnagy az amerikai polgárháborúban az északiak oldalán.

Új!!: Kiegyezés és Vöneki Lajos · Többet látni »

Vendkérdés

A vendkérdés a magyarországi szlovénok (vendek) körül kialakult teória, mely a magyarországi nemzetiség valóban szlovén, vagy éppen ellenkező származását fejtegeti.

Új!!: Kiegyezés és Vendkérdés · Többet látni »

Vendvidéki Köztársaság

A Vendvidéki Köztársaság, más alakban Murai Köztársaság rövid életű államalakulat, amely 1919-ben a mai Vendvidék (Szentgotthárd térsége) és a Szlovéniához tartozó Muravidék (Muraszombat és Lendva körzetei) területén alakult meg, a szentgotthárdi, muraszombati és alsólendvai járások területén, bár több területre csak elvileg terjedt ki hatalma.

Új!!: Kiegyezés és Vendvidéki Köztársaság · Többet látni »

Veszprém

bajor Gizella királyné veszprémi szobra. Ispánki József szobrászművész alkotása, 1938 Veszprém (szlovénül: Belomost) megyei jogú város a Közép-Dunántúl régióban, Veszprém vármegye és a Veszprémi járás székhelye.

Új!!: Kiegyezés és Veszprém · Többet látni »

Victoria II

A Victoria II a napóleoni háborúk vége és a második világháború közötti időszak (1836-1936) történelmét feldolgozó stratégiai játék, amelyet a svéd Paradox Developmental Studio fejlesztett és a Paradox Interactive adott ki 2010.

Új!!: Kiegyezés és Victoria II · Többet látni »

Vidats János

Vidats János, Vidacs János (Bánátkomlós, 1826 – Budapest, 1873. november 10.) mezőgazdasági gépgyáros, a márciusi ifjak egyike, honvédtiszt, országgyűlési képviselő, Vidats István mezőgazdasági gépgyáros fia.

Új!!: Kiegyezés és Vidats János · Többet látni »

Világos

Világos (románul Șiria, németül Wilagosch, Hellburg 'Magyarvilágos' és Schiria 'Románvilágos') falu Romániában, Arad megyében, amely különösen a világosi fegyverletételről közismert.

Új!!: Kiegyezés és Világos · Többet látni »

Virágh Pál (építész)

Virágh Pál István (Budapest, 1905. december 23. — Budapest, 1990. december 12.) építészmérnök, a modern magyar építészet jeles alkotója, villák, családi házak tervezője, településfejlesztési szakértő, 1929-ben a Modern Építészet Nemzetközi Kongresszusa magyar résztvevője Frankfurtban.

Új!!: Kiegyezés és Virágh Pál (építész) · Többet látni »

Virilizmus

A virilizmus a vagyonosok, illetve a legtöbb adót fizetők számára kitüntetett jogokat, elsősorban aránytalan választójogot (nagyobb képviseletet) biztosító politikai és jogi elv.

Új!!: Kiegyezés és Virilizmus · Többet látni »

Vukovics Sebő

Berekszói Vukovics Sebő (Fiume, 1811. július 20. – London, 1872. november 19.) politikus, a Szemere-kormány igazságügyminisztere.

Új!!: Kiegyezés és Vukovics Sebő · Többet látni »

Wenckheim Béla

Báró Wenckheim Béla (teljes nevén Wenckheim Béla Ferenc Xavér; Pest, Osztrák Császárság, 1811. február 16. – Budapest, Ausztria–Magyarország, 1879. július 7.), a Wenckheim családból való magyar arisztokrata földbirtokos, politikus, Békés vármegye főispánja, előbb magyar belügyminiszter az Andrássy-kormányban, majd a Magyar Királyság miniszterelnöke 1875 márciusa és októbere között.

Új!!: Kiegyezés és Wenckheim Béla · Többet látni »

Wenckheim-kormány

Wenckheim Béla A Wenckheim-kormány a kiegyezés utáni ötödik kormány volt Wenckheim Béla vezetésével 1875.

Új!!: Kiegyezés és Wenckheim-kormány · Többet látni »

Weninger Vince

Weninger Vince (Pest, 1834. április 30. – Budapest, 1879. május 29.) magyar közgazdász, akadémikus.

Új!!: Kiegyezés és Weninger Vince · Többet látni »

Wesselényi Miklós (politikus, 1796–1850)

Ifjabb báró hadadi Wesselényi Miklós (Zsibó, 1796. december 30. – Pest, 1850. április 21.) az országgyűlési főrendiház vezére, a Magyar Tudományos Akadémia igazgatósági és tiszteleti tagja, az 1838-as pesti árvíz „árvízi hajósa”.

Új!!: Kiegyezés és Wesselényi Miklós (politikus, 1796–1850) · Többet látni »

Wilhelm von Tegetthoff

Báró Wilhelm von Tegetthoff (Marburg an der Drau, Alsó-Stájerország, Osztrák Császárság (ma: Maribor, Szlovénia), 1827. december 23. – Bécs, 1871. április 7.) osztrák császári és királyi tengernagy, az Osztrák Császárság, majd az Osztrák–Magyar Monarchia haditengerészeténél.

Új!!: Kiegyezés és Wilhelm von Tegetthoff · Többet látni »

Wittelsbach Erzsébet magyar királyné

Erzsébet magyar királyné (teljes nevén: Erzsébet Amália Eugénia,,; München, Bajor Királyság, 1837. december 24. – Genf, Svájc, 1898. szeptember 10.) a Wittelsbach-házból származó bajor hercegnő, I. Ferenc József császár és királlyal kötött házassága révén osztrák császárné és cseh királyné 1854-től, magyar királyné 1867-től 1898-as haláláig.

Új!!: Kiegyezés és Wittelsbach Erzsébet magyar királyné · Többet látni »

Wolf József (katona)

Wolf József (Névvariáns: Volf) (Újfalu, Pozsony vármegye, 1829. − Pozsony?) magyar honvédfőhadnagy.

Új!!: Kiegyezés és Wolf József (katona) · Többet látni »

Zagyvarékas

Zagyvarékas község az Észak-Alföldi régióban, Jász-Nagykun-Szolnok vármegye Szolnoki járásában.

Új!!: Kiegyezés és Zagyvarékas · Többet látni »

Zalakomár

Zalakomár nagyközség Zala vármegyében, a Nagykanizsai járásban.

Új!!: Kiegyezés és Zalakomár · Többet látni »

Zeyk Ferenc

Zeykfalvi Zeyk Ferenc (Sinfalva, 1824. — Szentbenedek, 1885. január 6.) magyar honvédszázados, gazdálkodó, szolgabíró, alhadbiztos a magyar kir.

Új!!: Kiegyezés és Zeyk Ferenc · Többet látni »

Zeyk László

Zeykfalvi Zeyk László (Zeykfalva, 1809. — Dicsőszentmárton, 1892. január 23.) magyar honvédszázados.

Új!!: Kiegyezés és Zeyk László · Többet látni »

Zichy Nándor

Zichy Nándor szobra Budapesten, a Lőrinc pap téren Gróf zicsi és vázsonykői Zichy Nándor Lipót János György Gergely (Pozsony, 1829. november 26. – Adony, 1911. december 24.) politikus, a Katolikus Néppárt alapító elnöke és egyik országgyűlési képviselője.

Új!!: Kiegyezés és Zichy Nándor · Többet látni »

Zsebkendőszavazás

Tisza István miniszterelnök A zsebkendőszavazás egy a Magyar Országgyűlésben 1904.

Új!!: Kiegyezés és Zsebkendőszavazás · Többet látni »

Zsedényi Béla

Emléktáblája a Miskolci Egyetem A/6 épületének falán Q27229229 alkotása Emléktáblája egykori lakhelyén (V. ker., Veres Pálné u. 14) Lőcsei Zsedényi Béla (Aknasugatag, 1894. április 5. – Budapest, 1955. február 8.) miskolci jogászprofesszor, az Ideiglenes Nemzetgyűlés elnöke.

Új!!: Kiegyezés és Zsedényi Béla · Többet látni »

Zsedényi Ede

Zsedényi Ede portré Lőcsei Zsedényi Ede (szül. Pfannschmidt Ede, Lőcse, 1804. március 21. – Budapest, 1879. február 20.) politikus, országgyűlési követ, majd képviselő,A Pallas nagy lexikona: (megtekintve 2010. április 26.) evangélikus egyházkerületi felügyelő.

Új!!: Kiegyezés és Zsedényi Ede · Többet látni »

1838-as pesti árvíz

Az 1838-as pesti árvíz március 13. és március 18. között okozott súlyos pusztítást, főleg a mai Budapest pesti oldalán.

Új!!: Kiegyezés és 1838-as pesti árvíz · Többet látni »

1848–49-es forradalom és szabadságharc

Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc Magyarország újkori történetének egyik meghatározó eseménye, a modern nemzeti identitás egyik alapkövévé vált, mivel egyszerre törekedett az egyéni szabadságjogok kivívására és a nemzeti önrendelkezés megteremtésére.

Új!!: Kiegyezés és 1848–49-es forradalom és szabadságharc · Többet látni »

1867

Nincs leírás.

Új!!: Kiegyezés és 1867 · Többet látni »

1873. évi krach következményei

Az 1873-as évet a tőzsdekrach, az utolsó nagy kolera, az ínséges termés és az államcsőd szélére jutás jellemezte. Legfontosabb válsággócok a következő helyen voltak: bank, állam, parasztgazdaság.

Új!!: Kiegyezés és 1873. évi krach következményei · Többet látni »

1876-os megyerendezés

Magyarország vármegyéi 1881 és 1918 között Az 1876-os megyerendezés Magyarország közigazgatási területi beosztásának átfogó átalakítása volt 1876-77-ben, az ország politikai és közjogi berendezkedésének a kiegyezést követő átszervezése során.

Új!!: Kiegyezés és 1876-os megyerendezés · Többet látni »

19. század

Évtizedek: 1800-as évek 1810-es évek 1820-as évek 1830-as évek 1840-es évek 1850-es évek 1860-as évek 1870-es évek 1880-as évek 1890-es évek A 19.

Új!!: Kiegyezés és 19. század · Többet látni »

19. századi magyar történelem

A 19. század a magyar történelemben nagy fordulatokat hozott.

Új!!: Kiegyezés és 19. századi magyar történelem · Többet látni »

1905–1906-os magyarországi belpolitikai válság

Az 1905–1906-os magyarországi belpolitikai válság az 1905-ös választások után bontakozott ki, ahol, az akkor éppen 30 éve, 1875 óta folyamatosan kormányzó és addig minden választást megnyerő Szabadelvű Párt története során először kisebbségbe került a parlamentben.

Új!!: Kiegyezés és 1905–1906-os magyarországi belpolitikai válság · Többet látni »

2017

----.

Új!!: Kiegyezés és 2017 · Többet látni »

47-es, 48-as, 49-es és 67-es pártok

A 48-as és a 67-es jelzők a két fő politikai irányzatot takarták a teljes dualizmus-kori Magyarországon, míg a 47-es és a 49-es két rövidebb ideig létezett politikai irányzat volt, amik a kiegyezés (1867) után vagy elhaltak, vagy beolvadtak az előbbi kettő egyikébe.

Új!!: Kiegyezés és 47-es, 48-as, 49-es és 67-es pártok · Többet látni »

48-as Alkotmánypárt

A 48-as Alkotmánypárt egy rövid életű választási párt volt Magyarországon 1918-ban.

Új!!: Kiegyezés és 48-as Alkotmánypárt · Többet látni »

Uniópédia egy koncepció térkép vagy szemantikai hálózat szervezésében, mint egy enciklopédia vagy szótár. Ez ad egy rövid meghatározása minden fogalom és kapcsolatokat.

Ez egy hatalmas internetes mentális térképet, amely alapul szolgál a koncepció rajzok. Ez szabadon használhatják, és minden cikket, vagy dokumentum letölthető. Ez egy eszköz, forrás, vagy hivatkozás tanulmányok, a kutatás, az oktatás, a tanulás vagy tanítás, amely felhasználható a tanárok, oktatók, tanulók vagy hallgatók; A tudományos világ: az iskola, általános iskolai, középiskolai, középiskolai, középső, főiskola, műszaki végzettség, főiskola, egyetem, egyetemi, mester- vagy doktori fokozatot; A papírok, jelentések, projektek, ötletek, dokumentáció, felmérések, összefoglalók, vagy dolgozat. Itt az a meghatározás, magyarázat, leírás, illetve értelmében minden jelentős amelyen információra van szüksége, és egy listát a hozzájuk kapcsolódó fogalmak, mint a szószedet. Elérhető a magyar, angol, spanyol, portugál, japán, kínai, francia, német, olasz, lengyel, holland, orosz, arab, hindi, svéd, ukrán, katalán, cseh, héber, dán, finn, indonéz, norvég, román, török, vietnami, koreai, thai, görög, bolgár, horvát, szlovák, litván, filippínó, lett, észt és szlovén. Több nyelven hamarosan.

Minden információ kivontuk a Wikipédia, és ez elérhető a Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc.

Az Uniópédia a Wikimedia Foundation nem támogatja, és nem áll kapcsolatban vele.

A Google Play, Android és a Google Play-logó a Google Inc. védjegyei.

Adatvédelmi irányelvek

KimenőBeérkező