Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
184 kapcsolatok: A Kisfaludy Társaság könyvsorozata, A Magyar Televízió műsorainak listája, A Magyar Tudományos Akadémia tagjainak listája (G–K), A rajongók, Agárdi László (tanár), Alvinc, Alvinc község, Arany János (költő), Arany László (költő), Aranyosgadány, Athenaeum Irodalmi és Nyomdai Rt., Augustich Imre, Az 1848–1849-es országgyűlés képviselőinek listája, Az 1887–1892-es országgyűlés képviselőinek listája, Az elveszett alkotmány, Árvay József (nyelvész), Barta János (irodalomtörténész), Bálint, Bálintffy Etelka, Békepárt, Beksics Gusztáv, Benkő Dániel (mezőgazdász), Benkő Samu, Bereczky Júlia, Borberek, Csapodiné Gárdonyi Klára, Csapody Pál, Csapody-kastély, Császár Károly (irodalomesztéta), Csengery Antal, Csulai György, Czapáry Veronika, Czikéli László, Danielik János, Dávid Gyula (irodalomtörténész), Deák Ferenc (igazságügy-miniszter), Deák-párt, Debrecen díszpolgárainak listája, December 22., Emich Gusztáv (nyomdász), Erdély, Erdélyi Híradó, Erdélyi Magyar Néppárt, Férj és nő, Fésűs Tamás, Fő tér (Kolozsvár), Fenyő István (irodalomtörténész), Filep Tamás Gusztáv, Filléres Klasszikus Regények, Gáspár János (pedagógus), ..., Gyulai Pál (irodalomtörténész), Gyulai Pál (történetíró), Haladás Lap- és Könyvkiadó Betéti Társaság, Halász Imre (hírlapíró), Handzsár, Haraszthy Gyula, Hartleben Konrád Adolf, Hirling Judit, Horváth József (eszperantista), I. Máté havasalföldi fejedelem, Irányi Dániel, Irinyi József, Irodalmi levelezés (Erdély), Jancsó Béla (orvosi szakíró), Június 12., Kalandregény, Karczag Ferenc, Katona Ádám, Kazinczy Gábor (politikus), Két boldog, Kézdiszentlélek, König Róza, Köteles Sámuel, Különös házasság (regény), Kemény család, Kemény Dénes (politikus), Kemény János (író), Kemény János (országgyűlési képviselő), Kemény Zsigmond emlékezete Erdélyben, Kemény Zsigmond Társaság, Kemény–Zeyk-udvarház, Királyi Pál, Kisfaludy Társaság, Kismonográfiák (könyvsorozat), Kléh István, Kolozsvár magyar irodalmi élete, Kovács András (újságíró), Kovács Ferenc (irodalomtörténész), Kovács Lajos (politikus), Kozma Dezső, Krizbay Dezső Miklós, Kultúrpalota (Marosvásárhely), Lászlóffy Csaba, Lázár Miklós (író, 1819–1899), Ligatura, Lukács Móric, Magyar irodalomtörténet, Magyar költők, írók listája, Magyar Klasszikusok (Állami Irodalmi és Művészeti Kiadó), Magyar Regényírók Képes Kiadása, Magyar retorikatörténet, Magyar sajtótörténet, Magyarkapud, Magyarországon tevékenykedő rézmetszők listája 1850-ig, Marosvásárhely, Martinkó András, Maszák Hugó, Mészáros Károly (író), Móricz Zsigmond, Mezőség, Mikes család, Mikes János (könyvszereplő), Mikes Kelemen (könyvszereplő), Mikes Móric, Mikes Mihály (kancellár), Mocsáry Lajos, Molnár Ferenc tér, Nagy István (újságíró), Nagy Miklós (irodalomtörténész), Nagyenyed, Nagyenyed magyar irodalmi élete, Novella, Orosz Lujza, Pais Dezső, Pap Endre, Papp Ferenc (irodalomtörténész), Pálffy János (politikus), Péchi Simon, Péterfy Jenő, Pesszimizmus, Pesti Hírlap (napilap, 1841–1849), Pesti Napló, Ponyvairodalom, Pregitzer Fruzsina, Pusztakamarás, Pusztaszentlászló, Rákosi Jenő, Ráth Károly (várospolitikus), Realizmus (művészet), Romániai magyar irodalomtörténet, Rubold Ödön, Sebestény Ferenc, Sepsiszentgyörgy művelődési élete, Soóky Margit Könyvkiadó Vállalat, Szajbély Mihály, Szalárdi János, Széchenyi István emlékezete Erdélyben, Szegedy-Maszák Mihály, Szentiváni Mihály, Szentiványi Károly (politikus), Szilágyi Dezső (politikus, 1840–1901), Szombatosok, Tatai Adolf, Történelmi regény, Transzilvanizmus, Trózner Lajos, Urváry Lajos, Vörösmarty Mihály, Vörösmarty Mihály emlékezete Erdélyben, Vida Gábor (író), Wass Ottília, Wass-ház, Wesselényi Miklós (politikus, 1750–1809), Wesselényi Miklós (politikus, 1796–1850), Wesselényi-kastély (Zsibó), Wohlmuth István, Zabola, Zichy Antal, Zord Idő (folyóirat), Zsibó, 1814, 1814 az irodalomban, 1847 az irodalomban, 1850 az irodalomban, 1852 az irodalomban, 1853 az irodalomban, 1854 az irodalomban, 1855 az irodalomban, 1857 az irodalomban, 1858 az irodalomban, 1862 az irodalomban, 1875, 1875 az irodalomban, 19. századi magyar irodalom. Bővíteni index (134 több) »
A Kisfaludy Társaság könyvsorozata
A Kisfaludy Társaság könyvsorozata nyomásukban és kötésükben azonos kiállítású, bár külön sorozatnévvel nem jelezett 19.
Új!!: Kemény Zsigmond és A Kisfaludy Társaság könyvsorozata · Többet látni »
A Magyar Televízió műsorainak listája
A listában a Magyar Televízió (1958–2015) saját készítésű műsorai szerepelnek tematikus bontásban.
Új!!: Kemény Zsigmond és A Magyar Televízió műsorainak listája · Többet látni »
A Magyar Tudományos Akadémia tagjainak listája (G–K)
G • Gy • H • I, Í • J • K.
Új!!: Kemény Zsigmond és A Magyar Tudományos Akadémia tagjainak listája (G–K) · Többet látni »
A rajongók
A rajongók Kemény Zsigmond 1858–1859-ben megjelent történelmi regénye, amely I. Rákóczi György erdélyi fejedelem korát, benne a szombatosok üldöztetését idézi fel.
Új!!: Kemény Zsigmond és A rajongók · Többet látni »
Agárdi László (tanár)
Agárdi László (1901-ig Klimcsok; Léva, 1883. július 19. – Budapest, 1965. április 8.) irodalomtörténész, író, piarista szerzetes, római katolikus pap.
Új!!: Kemény Zsigmond és Agárdi László (tanár) · Többet látni »
Alvinc
A Martinuzzi-kastély Dörre Tivadar rajza a kastélyról A kastély egyik reneszánsz ablakkerete A ferences templom A romos református templom Alvinc környéke 1769–1773 között Alvinc (röviden, vagy, szászul Wints vagy Wänts) falu Romániában, Fehér megyében, az azonos nevű község központja.
Új!!: Kemény Zsigmond és Alvinc · Többet látni »
Alvinc község
Alvinc község község Fehér megyében, Romániában.
Új!!: Kemény Zsigmond és Alvinc község · Többet látni »
Arany János (költő)
Arany János csoportos emlékművea Magyar Nemzeti Múzeum előtt, Strobl Alajos műve Arany János (Nagyszalonta, 1817. március 2. – Budapest, 1882. október 22.) magyar költő, tanár, lapszerkesztő, a Kisfaludy Társaság igazgatója, a Magyar Tudományos Akadémia tagja és főtitkára.
Új!!: Kemény Zsigmond és Arany János (költő) · Többet látni »
Arany László (költő)
Arany Lászlóné, sz. Szalay Gizella Arany László (Nagyszalonta, 1844. március 24. – Budapest, 1898. augusztus 1.) magyar költő és népmesegyűjtő, Arany János fia.
Új!!: Kemény Zsigmond és Arany László (költő) · Többet látni »
Aranyosgadány
Aranyosgadány község Baranya vármegyében, a Pécsi járásban.
Új!!: Kemény Zsigmond és Aranyosgadány · Többet látni »
Athenaeum Irodalmi és Nyomdai Rt.
Az Athenaeum Kiadó Magyarország egyik legnagyobb könyvkiadója.
Új!!: Kemény Zsigmond és Athenaeum Irodalmi és Nyomdai Rt. · Többet látni »
Augustich Imre
Razdertai Augustich Imre (Agostich Imre) (Murapetróc, 1837. szeptember 29. v. szeptember 30. – Budapest, 1879. július 17.) országgyűlési gyorsíró és hírlapíró.
Új!!: Kemény Zsigmond és Augustich Imre · Többet látni »
Az 1848–1849-es országgyűlés képviselőinek listája
1848.
Új!!: Kemény Zsigmond és Az 1848–1849-es országgyűlés képviselőinek listája · Többet látni »
Az 1887–1892-es országgyűlés képviselőinek listája
A lista az 1887-ben összehívott magyar országgyűlés képviselőit tartalmazza.
Új!!: Kemény Zsigmond és Az 1887–1892-es országgyűlés képviselőinek listája · Többet látni »
Az elveszett alkotmány
Az elveszett alkotmány a pályakezdő Arany János első nagyobb elbeszélő költeménye, szatirikus eposza.
Új!!: Kemény Zsigmond és Az elveszett alkotmány · Többet látni »
Árvay József (nyelvész)
Árvay József (Brassó, 1916. június 28. – Sepsiszentgyörgy, 1975. január 16.) magyar nyelvész, helytörténész.
Új!!: Kemény Zsigmond és Árvay József (nyelvész) · Többet látni »
Barta János (irodalomtörténész)
Barta János (Szentes, 1901. augusztus 9. – Debrecen, 1988. április 18.) magyar irodalomtörténész, egyetemi tanár.
Új!!: Kemény Zsigmond és Barta János (irodalomtörténész) · Többet látni »
Bálint
A BálintA Nyelvtudományi Intézet által anyakönyvezhetőnek minősített név a latin Valentinus családnévből származó férfinév.
Új!!: Kemény Zsigmond és Bálint · Többet látni »
Bálintffy Etelka
Rózsaági Antalné (Rózsa Antalné), Bálintffy Etelka (Borosjenő, Arad megye; 1844. március 24. – Zilah, Szilágy megye; 1906. január 28.) pesti költőnő, művésznevén Hajnalka.
Új!!: Kemény Zsigmond és Bálintffy Etelka · Többet látni »
Békepárt
Békepártnak nevezték az 1848-1849-es magyar országgyűlés azon tagjainak csoportosulását, akik az 1848-as forradalom kitörése, majd különösen Ferenc József trónra lépését követően hajlottak vagy igyekeztek a megegyezésre a Habsburg-dinasztiával.
Új!!: Kemény Zsigmond és Békepárt · Többet látni »
Beksics Gusztáv
Beksics Gusztáv (Gamás, 1847. február 9. – Budapest, 1906. május 7.) ügyvéd, hírlapíró, műfordító, országgyűlési képviselő.
Új!!: Kemény Zsigmond és Beksics Gusztáv · Többet látni »
Benkő Dániel (mezőgazdász)
Árkosi Benkő Dániel (Kézdivásárhely, 1799. január 9. – Budapest, 1883. november 19.) mezőgazdasági szakíró, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja.
Új!!: Kemény Zsigmond és Benkő Dániel (mezőgazdász) · Többet látni »
Benkő Samu
Benkő Samu (Lőrincfalva, 1928. február 25. – Budapest, 2021. december 21.) Széchenyi-díjas erdélyi magyar művelődéstörténész, a Bolyai-kutatás kiemelkedő alakja, az MTA külső tagja.
Új!!: Kemény Zsigmond és Benkő Samu · Többet látni »
Bereczky Júlia
Bereczky Júlia (Nagyszalonta, 1928. március 9. – Pécs, 2007. március 3.) színésznő, rendező.
Új!!: Kemény Zsigmond és Bereczky Júlia · Többet látni »
Borberek
Az ortodox templom A református templom tornya Borberek környéke 1769-1773 között Borberek (szászul Burpriχ) falu Romániában, Erdélyben, Fehér megyében.
Új!!: Kemény Zsigmond és Borberek · Többet látni »
Csapodiné Gárdonyi Klára
Csapodiné Gárdonyi Klára (Budapest, 1911. január 1. – Budapest, 1993. december 4.) magyar irodalomtörténész, kodikológus.
Új!!: Kemény Zsigmond és Csapodiné Gárdonyi Klára · Többet látni »
Csapody Pál
Zalalövői Csapody Pál János Nepomuk Antal Vince (Ádánd, Somogy vármegye, 1808. augusztus 10. - Terezovác, Verőce-Drávamente megye, 1859. április 10.), ádándi nagybirtokos, híres lótenyésztő, táblabíró, 1848-as honvédkapitány.
Új!!: Kemény Zsigmond és Csapody Pál · Többet látni »
Csapody-kastély
A Csapody-kastély a Somogy vármegyei Ádánd község egyik műemléke.
Új!!: Kemény Zsigmond és Csapody-kastély · Többet látni »
Császár Károly (irodalomesztéta)
Császár Károly (Kolozsvár, 1887. január 28. – Budapest, 1968. augusztus 4.) irodalomtörténész, esztéta, szerkesztő.
Új!!: Kemény Zsigmond és Császár Károly (irodalomesztéta) · Többet látni »
Csengery Antal
Csengery Antal (Nagyvárad, 1822. június 2. – Budapest, 1880. július 13.) politikus, közgazdász, publicista, a Magyar Tudományos Akadémia másodelnöke, a Magyar Földhitelintézet igazgatója, országgyűlési képviselő.
Új!!: Kemény Zsigmond és Csengery Antal · Többet látni »
Csulai György
Csulaj vagy Csulai György (? – 1660 vége) református lelkész, az Erdélyi református egyházkerület püspöke 1650-től haláláig.
Új!!: Kemény Zsigmond és Csulai György · Többet látni »
Czapáry Veronika
Czapáry Veronika (Győr, 1975. december 9. –) magyar író, költő, irodalmár, irodalomszervező, üvegművész.
Új!!: Kemény Zsigmond és Czapáry Veronika · Többet látni »
Czikéli László
Czikéli László (Bukarest, 1934. július 31. – Budapest, 2007. június 1.) romániai magyar színész, a kolozsvári Állami Magyar Színház örökös tagja.
Új!!: Kemény Zsigmond és Czikéli László · Többet látni »
Danielik János
Danielik János (Murány, 1817. május 20. – Eger, 1888. január 23.) római katolikus pap, bölcsészdoktor, pristinai püspök és egri kanonok, sajószentpéteri címzetes prépost, a pápa titkos kamarása, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja.
Új!!: Kemény Zsigmond és Danielik János · Többet látni »
Dávid Gyula (irodalomtörténész)
Dávid Gyula (Árapatak, 1928. augusztus 13. –) erdélyi magyar irodalomtörténész, szerkesztő, műfordító.
Új!!: Kemény Zsigmond és Dávid Gyula (irodalomtörténész) · Többet látni »
Deák Ferenc (igazságügy-miniszter)
Kehidai Deák Ferenc (született: Deák Ferenc Antal, Söjtör, 1803. október 17. – Budapest, 1876. január 28.) magyar politikus, jogász, táblabíró, államférfi, országgyűlési képviselő és a Batthyány-kormány igazságügy-minisztere.
Új!!: Kemény Zsigmond és Deák Ferenc (igazságügy-miniszter) · Többet látni »
Deák-párt
Gróf Andrássy Gyula portréja, Benczúr Gyula festménye Deák Ferenc 1861-ben Lovászi és szentmargitai '''Sümeghy Ferenc''' (1819–1869) jogász, zalai földbirtokos, politikus, főszolgabíró, a Deák-párt egyik országgyűlési képviselője. A Deák-párt név alatt az 1865-től (de facto 1867-től) 1875-ig hatalmon lévő politikai csoportosulást, a korábbi Felirati Pártot értjük, amelyet maga a kiegyezés megkötője, Deák Ferenc vezetett.
Új!!: Kemény Zsigmond és Deák-párt · Többet látni »
Debrecen díszpolgárainak listája
A Debrecen Város Díszpolgára cím adományozásával a közgyűlés kifejezésre juttatja nagyrabecsülését azok iránt, akik egész életükben a város és lakossága érdekében munkálkodtak, illetőleg elismeri azok életművét, akik maradandót alkottak, hozzájárulva ezzel a város szellemi és anyagi gyarapodásához, a város nemzetközi hírnevének erősítéséhez.
Új!!: Kemény Zsigmond és Debrecen díszpolgárainak listája · Többet látni »
December 22.
Névnapok: Zénó + Anikó, Flavián, Flávió, Fláviusz, Judit, Jutta, Némó, Nina, Ninell, Teofánia, Tifani, Xavéria.
Új!!: Kemény Zsigmond és December 22. · Többet látni »
Emich Gusztáv (nyomdász)
Emich Gusztáv (Buda, 1814. november 3. – Pest, 1869. április 3.) könyvkereskedő, kiadó, nyomdász.
Új!!: Kemény Zsigmond és Emich Gusztáv (nyomdász) · Többet látni »
Erdély
A tág értelemben vett, a Partiummal és a Kelet-Bánsággal kiegészült Erdély hegy- és vízrajzi térképe Erdély (románul Transilvania vagy Ardeal, németül Siebenbürgen vagy Transsilvanien, latinul Transsilvania vagy Transsylvania, erdélyi szász nyelven Siweberjen, törökül Erdelistan) földrajzi-történeti-politikai alakulat Közép-Európában, a Kárpát-medence keleti részén, a mai Románia területén.
Új!!: Kemény Zsigmond és Erdély · Többet látni »
Erdélyi Híradó
Erdélyi Híradó kolozsvári politikai újság 1827–1848 közt.
Új!!: Kemény Zsigmond és Erdélyi Híradó · Többet látni »
Erdélyi Magyar Néppárt
Az Erdélyi Magyar Néppárt (röviden EMNP) egy jobboldali, autonomista és keresztény-konzervatív elveket valló romániai magyar párt.
Új!!: Kemény Zsigmond és Erdélyi Magyar Néppárt · Többet látni »
Férj és nő
A hányattatott sorsú Kemény Zsigmond Pesten él az 1850-es években, pénzhiánnyal küzd és sokszor beteg, ekkoriban, 1852-ben írja meg a Férj és nő című regényt.A forradalom utáni korszaka írói szempontból rendkívül termékeny, hiszen a Férj és nő mellett megírja a Szív örvényei című kisregényét 1851-ben, majd a Ködképek a kedély láthatárán című regényét 1853-ban.
Új!!: Kemény Zsigmond és Férj és nő · Többet látni »
Fésűs Tamás
Fésűs Tamás névvariáns: Fésüs Tamás (Debrecen, 1953. május 27. – Budapest, 2018. május 21.) magyar színész.
Új!!: Kemény Zsigmond és Fésűs Tamás · Többet látni »
Fő tér (Kolozsvár)
Kolozsvár főtere a 19. század elején A Fő tér (azaz Egyesülés tér) századok óta Kolozsvár jelképe és központja, a város főtere.
Új!!: Kemény Zsigmond és Fő tér (Kolozsvár) · Többet látni »
Fenyő István (irodalomtörténész)
Fenyő István (Budapest, 1929. július 28. – 2017. február 25.) József Attila-díjas (1985) magyar irodalomtörténész, kritikus, pedagógus, egyetemi tanár.
Új!!: Kemény Zsigmond és Fenyő István (irodalomtörténész) · Többet látni »
Filep Tamás Gusztáv
Filep Tamás Gusztáv (Budapest, 1961. augusztus 3.) magyarországi kisebbségkutató és művelődéstörténész, a (cseh)szlovákiai magyar irodalom-, sajtó-, valamint eszmetörténet kutatója.
Új!!: Kemény Zsigmond és Filep Tamás Gusztáv · Többet látni »
Filléres Klasszikus Regények
A Filléres Klasszikus Regények a két világháború közötti időben megjelent magyar szépirodalmi könyvsorozatok egyike.
Új!!: Kemény Zsigmond és Filléres Klasszikus Regények · Többet látni »
Gáspár János (pedagógus)
Gáspár János (Torockószentgyörgy, 1816. október 27. – Nagyenyed, 1892. március 6.) királyi tanácsos és tanfelügyelő, kollégiumi tanár.
Új!!: Kemény Zsigmond és Gáspár János (pedagógus) · Többet látni »
Gyulai Pál (irodalomtörténész)
Gyulai Pál (Kolozsvár, 1826. január 25. – Budapest, 1909. november 9.) magyar irodalomtörténész, költő, író, egyetemi tanár, műkritikus, 1879-től 1899-ig Kisfaludy Társaság 4.
Új!!: Kemény Zsigmond és Gyulai Pál (irodalomtörténész) · Többet látni »
Gyulai Pál (történetíró)
Abafáji Gyulai Pál (1550 k. – Abafája, 1592. december 10.) erdélyi magyar orvos, humanista történetíró, fejedelmi titkár, alkancellár a krakkói erdélyi kancellárián.
Új!!: Kemény Zsigmond és Gyulai Pál (történetíró) · Többet látni »
Haladás Lap- és Könyvkiadó Betéti Társaság
A Haladás Lap- és Könyvkiadó Betéti Társaság 1923.
Új!!: Kemény Zsigmond és Haladás Lap- és Könyvkiadó Betéti Társaság · Többet látni »
Halász Imre (hírlapíró)
Halász Imre (Kolta, 1841. október 12. – Budapest, 1918. március 7.) magyar hírlapíró, az egykori Pesti Napló és Pester Lloyd című lapok nagy tekintélyű munkatársa.
Új!!: Kemény Zsigmond és Halász Imre (hírlapíró) · Többet látni »
Handzsár
Ománi handzsár, 1924 körül A handzsár közel-keleti tőr.
Új!!: Kemény Zsigmond és Handzsár · Többet látni »
Haraszthy Gyula
Haraszthy Gyula (Sárbogárd, 1910. február 10. – Budapest, 1990. február 6.) irodalomtörténész, könyvtáros, a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárának igazgatója 1953 és 1960 között.
Új!!: Kemény Zsigmond és Haraszthy Gyula · Többet látni »
Hartleben Konrád Adolf
Hartleben Konrád Adolf (Mainz, 1778. augusztus 26. – Bécs, 1863. május 4.) az egyik legtekintélyesebb pesti könyvkereskedő és kiadó volt.
Új!!: Kemény Zsigmond és Hartleben Konrád Adolf · Többet látni »
Hirling Judit
Hirling Judit (Budapest, 1958. július 17. –) magyar színésznő.
Új!!: Kemény Zsigmond és Hirling Judit · Többet látni »
Horváth József (eszperantista)
Gárdonyi Géza: ''Egri csillagok'' II. eszperantó nyelvű fordításának könyvbemutatója Egerben – 2012 Horváth József (eszperantó: Jozefo Horvath, olasz: Giuseppe Croatini) (Győr, 1949. július 20.) eszperantista, szótárszerkesztő, műfordító, ny.
Új!!: Kemény Zsigmond és Horváth József (eszperantista) · Többet látni »
I. Máté havasalföldi fejedelem
I.
Új!!: Kemény Zsigmond és I. Máté havasalföldi fejedelem · Többet látni »
Irányi Dániel
Irányi Dániel (született Halbschuh Dániel, Toporc, 1822. február 24. – Nyíregyháza, 1892. november 2.) a márciusi ifjak egyike, politikus, publicista.
Új!!: Kemény Zsigmond és Irányi Dániel · Többet látni »
Irinyi József
Az Irinyi József szülőháza helyén álló emlékmű Albison Irinyi József mellszobra az albisi református templomkertben Irinyi Irinyi József (Albis, 1822. március 13. – Pest, 1859. február 20.) magyar hírlapíró, műfordító, országgyűlési képviselő, Irinyi János öccse.
Új!!: Kemény Zsigmond és Irinyi József · Többet látni »
Irodalmi levelezés (Erdély)
Irodalmi levelezés a romániai magyarok körében (1918-1980) – írói pályákat és kapcsolatokat, az irodalmi élet mozzanatait közvetlen, kötetlen formában megvilágító írói dokumentáció, az irodalomtörténet nélkülözhetetlen forrása.
Új!!: Kemény Zsigmond és Irodalmi levelezés (Erdély) · Többet látni »
Jancsó Béla (orvosi szakíró)
Kezdivásárhelyi Jancsó Béla (Marosújvár, 1903. július 25. – Kolozsvár, 1967. július 28.) közíró, kritikus, orvosi szakíró, Jancsó Elemér bátyja.
Új!!: Kemény Zsigmond és Jancsó Béla (orvosi szakíró) · Többet látni »
Június 12.
Névnapok: Villő + Cinella, Cinna, Cinnia, Eta, Etelka, János, Leó, Leon, Letta, Lionel, Orfeusz.
Új!!: Kemény Zsigmond és Június 12. · Többet látni »
Kalandregény
A kalandregény egy olyan regénytípus, amelyben a történet középpontjában a főszereplő kalandos helyzetei, megpróbáltatásai vagy hőstettei állnak.
Új!!: Kemény Zsigmond és Kalandregény · Többet látni »
Karczag Ferenc
Karczag Ferenc (Győr, 1956. május 22. –) Jászai Mari-díjas magyar színész, rendező.
Új!!: Kemény Zsigmond és Karczag Ferenc · Többet látni »
Katona Ádám
Katona Ádám (Dicsőszentmárton, 1935. október 12. –) magyar irodalom- és művelődéstörténész, közíró.
Új!!: Kemény Zsigmond és Katona Ádám · Többet látni »
Kazinczy Gábor (politikus)
Kazinczi és alsóregmeczi Kazinczy Gábor (Berettő, 1818. július 18. – Bánfalva, 1864. április 18.) magyar országgyűlési képviselő, publicista, műfordító, az MTA levelező tagja, a Kisfaludy Társaság rendes tagja.
Új!!: Kemény Zsigmond és Kazinczy Gábor (politikus) · Többet látni »
Két boldog
Kemény Zsigmond novellája, a Két boldog 1852-ben jelent meg a Budapesti Visszhangban.
Új!!: Kemény Zsigmond és Két boldog · Többet látni »
Kézdiszentlélek
A római katolikus erődtemplom A Szent István tiszteletére emelt kápolna a Perkő csúcsán Kézdiszentlélek (románul Sânzieni) falu Romániában, Kovászna megyében.
Új!!: Kemény Zsigmond és Kézdiszentlélek · Többet látni »
König Róza
König Róza (Komárom, 1825. március 9. – Budapest, 1904. május 10.) színházi kórus-énekesnő, fordító, előbb Egressy Béni, majd Csengery Antal felesége.
Új!!: Kemény Zsigmond és König Róza · Többet látni »
Köteles Sámuel
Köteles Sámuel (Újtorda, 1770. január 30. – Nagyenyed, 1831. május 17.) filozófus, államtudós, a Magyar Tudós Társaság rendes tagja.
Új!!: Kemény Zsigmond és Köteles Sámuel · Többet látni »
Különös házasság (regény)
A Különös házasság Mikszáth Kálmán egyik leghíresebb regénye, mely először 1900-ban jelent meg.
Új!!: Kemény Zsigmond és Különös házasság (regény) · Többet látni »
Kemény család
A magyargyerőmonostori báró és gróf Kemény család Erdély egyik legrégebbi nemesi családjainak egyike.
Új!!: Kemény Zsigmond és Kemény család · Többet látni »
Kemény Dénes (politikus)
Magyargyerőmonostori báró Kemény Dénes, (Csekelaka, 1803. – Buda, 1849. február 17.) politikus, belügyminisztériumi államtitkár az 1848–49-es forradalom és szabadságharc alatt.
Új!!: Kemény Zsigmond és Kemény Dénes (politikus) · Többet látni »
Kemény János (író)
Báró magyargyerőmonostori Kemény János István (Pittsburgh, USA, 1903. szeptember 5. – Marosvásárhely, 1971. október 13.) író, költő, színházigazgató, mecénás, a marosvécsi Helikon írói munkaközösség megalapítója (1926).
Új!!: Kemény Zsigmond és Kemény János (író) · Többet látni »
Kemény János (országgyűlési képviselő)
Magyargyerőmonostori Kemény János, báró (Pusztakamarás, 1823 – Budapest, 1896. március 26.) országgyűlési képviselő, valóságos belső titkos tanácsos.
Új!!: Kemény Zsigmond és Kemény János (országgyűlési képviselő) · Többet látni »
Kemény Zsigmond emlékezete Erdélyben
#ÁTIRÁNYÍTÁS Kemény Zsigmond.
Új!!: Kemény Zsigmond és Kemény Zsigmond emlékezete Erdélyben · Többet látni »
Kemény Zsigmond Társaság
A Kemény Zsigmond Társaság (rövidítve KZST) 1876-tól 1948-ig Marosvásárhelyen működő irodalmi társaság.
Új!!: Kemény Zsigmond és Kemény Zsigmond Társaság · Többet látni »
Kemény–Zeyk-udvarház
A Kemény–Zeyk-udvarház, helyi szóhasználatban a Burg Nagyenyed jelentős társasági központja volt, a Kemények és a Zeykek családi fészke a Varcagás (ma Avram Iancu) utcában.
Új!!: Kemény Zsigmond és Kemény–Zeyk-udvarház · Többet látni »
Királyi Pál
Királyi József Pál (Szepetnek, 1818. augusztus 10. – Budapest, 1892. május 25.) magyar publicista és országgyűlési képviselő.
Új!!: Kemény Zsigmond és Királyi Pál · Többet látni »
Kisfaludy Társaság
Ferenczy István alkotása, 1836) A Kisfaludy Társaság (korabeli helyesírással Kisfaludy-Társaság) Kisfaludy Károly barátai és írótársai által 1836-ban Pesten alapított társaság, amelynek célja kezdetben a költő összes művének kiadása és emlékművének felállítása volt.
Új!!: Kemény Zsigmond és Kisfaludy Társaság · Többet látni »
Kismonográfiák (könyvsorozat)
Kismonográfiák – az Ifjúsági Könyvkiadó által 1968-ban indított s 1970-től a kolozsvári Dacia Könyvkiadó által folytatott sorozat.
Új!!: Kemény Zsigmond és Kismonográfiák (könyvsorozat) · Többet látni »
Kléh István
Kléh István (Pest, 1825. július 25. – Budapest, 1913. január 14.) ügyvéd, újságíró, bankár.
Új!!: Kemény Zsigmond és Kléh István · Többet látni »
Kolozsvár magyar irodalmi élete
Az unitárius kollégium A református kollégium A katolikus líceum Az első magyar kőszínház Az egyetem főépülete A református teológia épülete A Hunyadi téri Nemzeti Színház Kolozsvár magyar irodalmi életének múltja a 16.
Új!!: Kemény Zsigmond és Kolozsvár magyar irodalmi élete · Többet látni »
Kovács András (újságíró)
Kovács András (Bözödújfalu, 1926. január 9. – Sepsiszentgyörgy, 2004. szeptember 29.) magyar újságíró, szerkesztő, író.
Új!!: Kemény Zsigmond és Kovács András (újságíró) · Többet látni »
Kovács Ferenc (irodalomtörténész)
Kovács Ferenc (Kolozsvár, 1927. november 17. – Kolozsvár, 2006. október 10.) – irodalomtörténész, műfordító, hangjátékíró, a kolozsvári magyar rádió műsorszerkesztője 1955 és 1985 között, majd 1989 után.
Új!!: Kemény Zsigmond és Kovács Ferenc (irodalomtörténész) · Többet látni »
Kovács Lajos (politikus)
Kovács Lajos Kováts (Homok, 1812. február 25. – Szatmárnémeti, 1890. december 19.) politikus, publicista.
Új!!: Kemény Zsigmond és Kovács Lajos (politikus) · Többet látni »
Kozma Dezső
Kozma Dezső (Középlak, 1935. november 6. – Kolozsvár, 2023. február 3.) magyar irodalomtörténész, egyetemi tanár, a romániai magyar nyelvű irodalom, kultúra és tudomány egyik kiváló ismerője és művelője.
Új!!: Kemény Zsigmond és Kozma Dezső · Többet látni »
Krizbay Dezső Miklós
Krizbay Dezső Miklós, Krizbai Miklós, Dezső Miklós (krizbai) (? – Nagyszeben, 1864. május 4.) újságíró.
Új!!: Kemény Zsigmond és Krizbay Dezső Miklós · Többet látni »
Kultúrpalota (Marosvásárhely)
A Kultúrpalota Marosvásárhely főterén álló meghatározó épület, amely 1911 és 1913 között épült.
Új!!: Kemény Zsigmond és Kultúrpalota (Marosvásárhely) · Többet látni »
Lászlóffy Csaba
Lászlóffy Csaba (Torda, 1939. május 21. – Kolozsvár, 2015. április 14.) József Attila-díjas magyar költő, író, műfordító, esszéista.
Új!!: Kemény Zsigmond és Lászlóffy Csaba · Többet látni »
Lázár Miklós (író, 1819–1899)
Lázár Miklós szárhegyi gróf (Nagyszeben, 1819. május 26. – Kolozsvár, 1899. január 7.) író, újságíró.
Új!!: Kemény Zsigmond és Lázár Miklós (író, 1819–1899) · Többet látni »
Ligatura
A Ligatura 2007-ben indult irodalomtörténeti könyvsorozat.
Új!!: Kemény Zsigmond és Ligatura · Többet látni »
Lukács Móric
Vizmai Lukács Móric Gergely (Pest, 1812. szeptember 5. – Budapest, 1881. november 5.) publicista, műfordító, politikus, a Magyar Tudományos Akadémia igazgatósági tagja, 1876-től 1879-ig Kisfaludy Társaság 3.
Új!!: Kemény Zsigmond és Lukács Móric · Többet látni »
Magyar irodalomtörténet
A magyar irodalom története mintegy 1000 évet ölel fel.
Új!!: Kemény Zsigmond és Magyar irodalomtörténet · Többet látni »
Magyar költők, írók listája
Ezen a lapon az 1800 utáni magyar írók és költők listája olvasható.
Új!!: Kemény Zsigmond és Magyar költők, írók listája · Többet látni »
Magyar Klasszikusok (Állami Irodalmi és Művészeti Kiadó)
Magyar Klasszikusok – 1955-ben az Állami Irodalmi és Művészeti Kiadó indította, majd 1960-tól az Irodalmi Könyvkiadó, 1970-től pedig a Kriterion Könyvkiadó által folytatódott a könyvsorozat, amelyben a körülmények szerint változó, de az egyes időszakok romániai magyar könyvtermésében viszonylag nagy példányszámban, olcsón és tetszetős kiállításban kerülhettek a hazai magyar olvasó kezébe a magyar irodalom klasszikusainak művei.
Új!!: Kemény Zsigmond és Magyar Klasszikusok (Állami Irodalmi és Művészeti Kiadó) · Többet látni »
Magyar Regényírók Képes Kiadása
Másfajta borítódísz A Magyar Regényírók képes kiadása egy 20.
Új!!: Kemény Zsigmond és Magyar Regényírók Képes Kiadása · Többet látni »
Magyar retorikatörténet
A magyar retorika története a retorika művelésének és tanításának története.
Új!!: Kemény Zsigmond és Magyar retorikatörténet · Többet látni »
Magyar sajtótörténet
A ''Magyar Hírmondó'' egyik 1780. évi számából A Vasárnapi Ujság beszámolója Jókai Mór temetéséről A magyar sajtótörténet a 18.
Új!!: Kemény Zsigmond és Magyar sajtótörténet · Többet látni »
Magyarkapud
Magyarkapud (románul Căpud, németül Thorenburg) település Romániában, Fehér megyében.
Új!!: Kemény Zsigmond és Magyarkapud · Többet látni »
Magyarországon tevékenykedő rézmetszők listája 1850-ig
Az alábbi lista a Magyarországon 1850 előtt rézmetszéssel foglalkozó művészek nevét, illetve – ahol ez lehetséges – rövid életrajzi adataikat és ismert munkáikat tartalmazza.
Új!!: Kemény Zsigmond és Magyarországon tevékenykedő rézmetszők listája 1850-ig · Többet látni »
Marosvásárhely
Marosvásárhely – piac a főtéren Marosvásárhely (– a második világháború utáni, rendszerváltás előtti román helyesírás szerint Tîrgu-Mureș,, erdélyi szász nyelven Nai Muark) municípium Romániában, Maros megyében.
Új!!: Kemény Zsigmond és Marosvásárhely · Többet látni »
Martinkó András
Martinkó András (írói álnév: Márton András; műfordítói álnév: Kismárton András) (Szuhogy, 1912. szeptember 22. – Budapest, 1989. február 1.) magyar irodalomtörténész, nyelvész, szótárszerkesztő, címzetes egyetemi tanár, az irodalomtudományok kandidátusa (1989), az irodalomtudományok doktora (posztumus).
Új!!: Kemény Zsigmond és Martinkó András · Többet látni »
Maszák Hugó
Maszák Hugó, 1887-től Szegedy-Maszák Hugó (Nagyenyed, 1831. augusztus 10. – Budapest, 1916. augusztus 28.) író, újságíró, festőművész, grafikus, litográfus.
Új!!: Kemény Zsigmond és Maszák Hugó · Többet látni »
Mészáros Károly (író)
Mészáros Károly (Hajdúdorog, 1821. július 20. – Zavadka, 1890. február 2.) magyar író, ügyvéd és helytörténész.
Új!!: Kemény Zsigmond és Mészáros Károly (író) · Többet látni »
Móricz Zsigmond
Móricz Zsigmond (Tiszacsécse, 1879. július 2. – Budapest, Józsefváros, 1942. szeptember 5.) magyar író, újságíró, szerkesztő, a 20. századi realista prózairodalom egyik legjelentősebb alakja.
Új!!: Kemény Zsigmond és Móricz Zsigmond · Többet látni »
Mezőség
A Mezőség (románul Câmpia Transilvaniei) folyókkal határolt erdő nélküli dombvidék Romániában, Erdélyben, az Erdélyi-medencében, Kolozs, Maros és Beszterce-Naszód megyék egymással érintkező vidékein.
Új!!: Kemény Zsigmond és Mezőség · Többet látni »
Mikes család
A gróf '''zabolai Mikes család''' címere (a Siebmacher féle könyvből) A zabolai Mikes család székely eredetű család, mely 1693-tól bárói, 1696-tól grófi rangra emelkedett.
Új!!: Kemény Zsigmond és Mikes család · Többet látni »
Mikes János (könyvszereplő)
Mikes János Kemény Zsigmond: Özvegy és leánya című regényének egyik főszereplője.
Új!!: Kemény Zsigmond és Mikes János (könyvszereplő) · Többet látni »
Mikes Kelemen (könyvszereplő)
Mikes Kelemen Kemény Zsigmond: Özvegy és leánya című regényének egyik szereplője.
Új!!: Kemény Zsigmond és Mikes Kelemen (könyvszereplő) · Többet látni »
Mikes Móric
Mikes Móric Kemény Zsigmond Özvegy és leánya című regényének egyik szereplője.
Új!!: Kemény Zsigmond és Mikes Móric · Többet látni »
Mikes Mihály (kancellár)
Mikes Mihály (1613 k. – 1662. november 15.) erdélyi nemesúr, 1656–1660 között erdélyi kancellár, 1658–1660 között a fejedelmi tanács tagja.
Új!!: Kemény Zsigmond és Mikes Mihály (kancellár) · Többet látni »
Mocsáry Lajos
Bocsári Mocsáry Lajos (Fülekkovácsi-Kurtánypuszta, 1826. október 26. – Andornak, 1916. január 7.) magyar közíró, politikus, országgyűlési képviselő, a 19. századi függetlenségi politika kiemelkedő alakja.
Új!!: Kemény Zsigmond és Mocsáry Lajos · Többet látni »
Molnár Ferenc tér
Molnár Ferenc emléktáblája A Molnár Ferenc tér Budapest VIII. kerületének egyik köztere.
Új!!: Kemény Zsigmond és Molnár Ferenc tér · Többet látni »
Nagy István (újságíró)
Nagy István (Kiskunlacháza, 1829. március 18. – Budapest, Ferencváros, 1896. január 13.) hírlapíró, műfordító.
Új!!: Kemény Zsigmond és Nagy István (újságíró) · Többet látni »
Nagy Miklós (irodalomtörténész)
Nagy Miklós (Szombathely, 1924. június 27. – Budapest, 2002. április 13.) magyar irodalomtörténész, egyetemi tanár.
Új!!: Kemény Zsigmond és Nagy Miklós (irodalomtörténész) · Többet látni »
Nagyenyed
Nagyenyed környéke 1770 körül A nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium, amelyet 1622-ben a fejedelem alapított, az egyetemes magyarság egyik leghíresebb és legrégebbi oktatási intézménye (1905) A nagyenyedi kollégium ma alapítójának szobra az intézmény udvarán Bethlen Gábor szobra a Kollégium parkjában Nagyenyed (románul Aiud, németül Straßburg am Mieresch, más néven Enyeden, latinul Egidiopolis, vagy Brucla, szászul Stroßbrich) város Romániában, Fehér megyében.
Új!!: Kemény Zsigmond és Nagyenyed · Többet látni »
Nagyenyed magyar irodalmi élete
Nagyenyed magyar irodalmi élete – A kezdetben szászok lakta Nagyenyed 1462-ben vált oppidummá, vagyis mezővárossá, egy 1544-ben kötött egyezmény a szász evangélikus pappal azonban már a magyar református egyház megerősödését bizonyítja.
Új!!: Kemény Zsigmond és Nagyenyed magyar irodalmi élete · Többet látni »
Novella
A novella a szépirodalomhoz tartozó kisepikai műfaj.
Új!!: Kemény Zsigmond és Novella · Többet látni »
Orosz Lujza
Orosz Lujza (Petenye, 1926. december 4. – Kolozsvár, 2020. szeptember 6.) Poór Lili-díjas erdélyi magyar színművésznő.
Új!!: Kemény Zsigmond és Orosz Lujza · Többet látni »
Pais Dezső
Pais Dezső (Zalaegerszeg, 1886. március 20. – Budapest, 1973. április 6.) magyar nyelvész, az MTA tagja.
Új!!: Kemény Zsigmond és Pais Dezső · Többet látni »
Pap Endre
Inántsi Pap Endre (Zsarolyán, Szatmár megye; 1817. február 6. – Pest, 1851. december 16.) költő, műfordító, ügyvéd, földbirtokos, országgyűlési követ.
Új!!: Kemény Zsigmond és Pap Endre · Többet látni »
Papp Ferenc (irodalomtörténész)
Papp Ferenc (Nemesmagasi, 1871. december 12. – Budapest, 1943. október 12.) irodalomtörténész, kritikus, pedagógus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja.
Új!!: Kemény Zsigmond és Papp Ferenc (irodalomtörténész) · Többet látni »
Pálffy János (politikus)
Tarcsafalvi Pálffy János (Tarcsafalva, 1804. január 10. – Tarcsafalva, 1857. április 13.) író, képviselőházi alelnök, országgyűlési képviselő, pénzügyminisztériumi államtitkár.
Új!!: Kemény Zsigmond és Pálffy János (politikus) · Többet látni »
Péchi Simon
Péchi Simon (1565–70 körül – 1640–1642 körül) erdélyi kancellár, a szombatos vallás vezéralakja.
Új!!: Kemény Zsigmond és Péchi Simon · Többet látni »
Péterfy Jenő
Péterfy Jenő (Buda, 1850. július 8. – Károlyváros, 1899. november 5.) tanár, irodalomtörténész, esztéta.
Új!!: Kemény Zsigmond és Péterfy Jenő · Többet látni »
Pesszimizmus
Gyakran említett példa: amikor egy fél pohár vizet lát, az optimista azt mondja rá, hogy ''félig teli''; a pesszimista viszont, hogy ''félig üres''. A pesszimizmus az a fajta vélekedés, hogy általánosságban a dolgok rosszak, és csak egyre csak romlanak; ellentétben optimizmussal, ami a dolgok általános javulásában és a jó oldal szemléletében hisz.
Új!!: Kemény Zsigmond és Pesszimizmus · Többet látni »
Pesti Hírlap (napilap, 1841–1849)
A Pesti Hírlap (eredeti helyesírással Pesti Hirlap) a reformkortól, 1841-től jelent meg a szabadságharc bukásáig, 1849-ig.
Új!!: Kemény Zsigmond és Pesti Hírlap (napilap, 1841–1849) · Többet látni »
Pesti Napló
A Pesti Napló magyarországi politikai napilap volt, mely 1850 márciusa és 1939 októbere között jelent meg, első ízben 1850.
Új!!: Kemény Zsigmond és Pesti Napló · Többet látni »
Ponyvairodalom
Karikatúra a Magyar Elektronikus Könyvtárból A ponyvairodalom olcsó írói eszközökkel, hatásra törekvő, selejtes értékű, általában durva papírra nyomott prózai vagy verses mű, szemben az igényesebb, úgynevezett szépirodalommal.
Új!!: Kemény Zsigmond és Ponyvairodalom · Többet látni »
Pregitzer Fruzsina
Pregitzer Fruzsina (Budapest, 1959. június 18. –) Jászai Mari-díjas magyar színésznő, érdemes művész.
Új!!: Kemény Zsigmond és Pregitzer Fruzsina · Többet látni »
Pusztakamarás
Sütő András emlékháza, 138-as házszám Pusztakamarás (románul Cămărașu) falu Romániában, Kolozs megyében, az azonos nevű község központja.
Új!!: Kemény Zsigmond és Pusztakamarás · Többet látni »
Pusztaszentlászló
Katolikus templom A termálfürdő légi felvételen Pusztaszentlászló község Zala vármegyében, a Zalaegerszegi járásban, a Zalai-dombságban, az Egerszeg–Letenyei-dombság területén.
Új!!: Kemény Zsigmond és Pusztaszentlászló · Többet látni »
Rákosi Jenő
Mindszenti Rákosi Jenő (született Kremsner Jenő) (Acsád, 1842. november 12. – Budapest, 1929. február 8.) magyar író, újságíró, színházigazgató, lapszerkesztő, főrendiházi tag, a Magyar Tudományos Akadémia levelező, a Kisfaludy Társaság rendes és a Petőfi Társaság tiszteletbeli tagja.
Új!!: Kemény Zsigmond és Rákosi Jenő · Többet látni »
Ráth Károly (várospolitikus)
Ráth Károly (Buda, 1821. február 20. – Budapest, 1897. július 30.) ügyvéd, jogász, az 1873-ban egyesített Budapest első főpolgármestere.
Új!!: Kemény Zsigmond és Ráth Károly (várospolitikus) · Többet látni »
Realizmus (művészet)
Gustave Courbet: ''Kőtörők''. Az 1849-ben készült mű megalkotását a festő valóságtisztelete inspiráltahttp://centroszet.hu/tananyag/muvtori2/55_a_francia_realizmus_courbet_s_daumier.html A francia realizmus: Courbet és Daumier, centroszet.hu A realizmus a 19. század közepén kialakult, a valóságnak átfogó, hű, és a jellemző vonásokat kiemelő ábrázolására törekvő művészeti-irodalmi irányzat.
Új!!: Kemény Zsigmond és Realizmus (művészet) · Többet látni »
Romániai magyar irodalomtörténet
AZ irodalomtörténet – az irodalomtudomány egyik ága, amely az irodalmat történetiségében, a filológia eredményeire támaszkodva vizsgálja, szoros és elengedhetetlen kapcsolatban az irodalomelmélettel, az irodalomkritikával és az összehasonlító irodalomtudománnyal.
Új!!: Kemény Zsigmond és Romániai magyar irodalomtörténet · Többet látni »
Rubold Ödön
Rubold Ödön (Szekszárd, 1954. április 1. –) Jászai Mari-díjas magyar színész, érdemes művész.
Új!!: Kemény Zsigmond és Rubold Ödön · Többet látni »
Sebestény Ferenc
Sebesta-Loydolt Ferenc (1939-től Sebestény Ferenc) (Sopron, 1907. február 14. – Nagybánya, 1972. szeptember 30.) magyar képzőművész, rajztanár, író.
Új!!: Kemény Zsigmond és Sebestény Ferenc · Többet látni »
Sepsiszentgyörgy művelődési élete
Sepsiszentgyörgy magyar irodalmi és művelődési élete A város művelődési életének igen korai hagyományai vannak.
Új!!: Kemény Zsigmond és Sepsiszentgyörgy művelődési élete · Többet látni »
Soóky Margit Könyvkiadó Vállalat
A Soóky Margit Könyvkiadó Vállalat Cselyovszkyné Soóky Margit 1942-től 1944-ig működő kiadó vállalata volt.
Új!!: Kemény Zsigmond és Soóky Margit Könyvkiadó Vállalat · Többet látni »
Szajbély Mihály
Szajbély Mihály (Budapest, 1952. november 27.) irodalomtörténész, a Szegedi Tudományegyetem egyetemi tanára, a Magyar Tudományos Akadémia doktora; az MTA köztestületi tagja.
Új!!: Kemény Zsigmond és Szajbély Mihály · Többet látni »
Szalárdi János
Szalárdi János (Szatmár vármegye, 1601. július 23. – Fogaras, 1666. szeptember 27. előtt, feltehetőleg augusztus 3-án) 17. századbeli erdélyi hivatalnok, történetíró.
Új!!: Kemény Zsigmond és Szalárdi János · Többet látni »
Széchenyi István emlékezete Erdélyben
Magyarország kormánya (1848-49) Széchenyi István emlékezete – Széchenyi Istvánnak kiterjedt kapcsolatai voltak a reformkorban az erdélyi reformnemességgel is, felbecsülhetetlen azoknak a száma, akikhez már akkor eljutottak művei.
Új!!: Kemény Zsigmond és Széchenyi István emlékezete Erdélyben · Többet látni »
Szegedy-Maszák Mihály
Szegedy-Maszák Mihály (Budapest, 1943. június 23. – Budapest, 2016. július 24.) Széchenyi-díjas magyar irodalomtörténész, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja.
Új!!: Kemény Zsigmond és Szegedy-Maszák Mihály · Többet látni »
Szentiváni Mihály
Szentiváni Szentiváni Mihály (Nyárádgálfalva, 1813. május 30. – Kolozsvár, 1842. december 10.) erdélyi magyar költő, író, szerkesztő, publicista, politikus.
Új!!: Kemény Zsigmond és Szentiváni Mihály · Többet látni »
Szentiványi Károly (politikus)
Szent-Iványi Szentiványi Károly (Besztercebánya, 1802. január 16. – Budapest, 1877. január 26.) főispán, politikus, országgyűlési képviselő, a képviselőház elnöke (1865. december 20. – 1869. április 22.).
Új!!: Kemény Zsigmond és Szentiványi Károly (politikus) · Többet látni »
Szilágyi Dezső (politikus, 1840–1901)
Szilágyi Dezső (Nagyvárad, 1840. április 1. – Budapest, 1901. július 30.) magyar jogász, politikus, Magyarország igazságügy-minisztere, országgyűlési képviselő, a Magyar Tudományos Akadémia tagja.
Új!!: Kemény Zsigmond és Szilágyi Dezső (politikus, 1840–1901) · Többet látni »
Szombatosok
A szombatosok, sabbatariusok, vagy más, korabeli népi megnevezéseiken zsidózók, keresztény-zsidók olyan keresztény felekezetek, amelyeknek története a reformáció idejére nyúlik vissza.
Új!!: Kemény Zsigmond és Szombatosok · Többet látni »
Tatai Adolf
Tatai Adolf, névváltozat: Tatay, született: Frankl (Tata, 1840 – Budapest, 1901. május 22.) orvos, tiszti orvos, királyi tanácsos.
Új!!: Kemény Zsigmond és Tatai Adolf · Többet látni »
Történelmi regény
A történelmi regény olyan regény, mely valamely történelmi korban játszódik.
Új!!: Kemény Zsigmond és Történelmi regény · Többet látni »
Transzilvanizmus
A transzilvanizmus politológiai megközelítésben: az erdélyi régió érdekeinek érvényesítését céljául kitűző, „a magyar nemzeti és regionális öntudat feszültségteljes viszonyát hordozó” politikai ideológia, 1918 előtt a magyar államkereteken belül, illetve 1918 után Romániában; az irodalom síkján pedig az az irányzat, illetve kultúrpolitikai és cselekvésprogram, amely a trianoni békeszerződés utáni Erdélyben a kényszerűen önállósult magyar szellemi élet megteremtését és intézményeinek kifejlesztését tűzte ki céljául, s a programja nyomán született művekben is „Erdély lelkét” kívánta a szépirodalom eszközeivel kifejezésre juttatni.
Új!!: Kemény Zsigmond és Transzilvanizmus · Többet látni »
Trózner Lajos
Trózner Lajos (Marosvásárhely, 1867. szeptember 11. – Marosvásárhely, 1944. október 20.) erdélyi magyar népköltészet-kutató irodalomtörténész, Trózner József (1904–1984) apja.
Új!!: Kemény Zsigmond és Trózner Lajos · Többet látni »
Urváry Lajos
Urváry Lajos (Lupinjak, 1841. december 31. – Budapest, 1890. május 8.) újságíró, a Pesti Napló szerkesztője, országgyűlési képviselő.
Új!!: Kemény Zsigmond és Urváry Lajos · Többet látni »
Vörösmarty Mihály
Vörösmarty Mihály (Pusztanyék, 1800. december 1. – Pest, 1855. november 19.) magyar költő, író, ügyvéd, táblabíró, a Magyar Tudományos Akadémia és a Kisfaludy Társaság rendes tagja, a magyar romantika egyik legnagyobb alakja.
Új!!: Kemény Zsigmond és Vörösmarty Mihály · Többet látni »
Vörösmarty Mihály emlékezete Erdélyben
Emlékszobra ércből, készítette báró Vay, öntötte Fernkorn, Bécsben; 1866.
Új!!: Kemény Zsigmond és Vörösmarty Mihály emlékezete Erdélyben · Többet látni »
Vida Gábor (író)
Vida Gábor (Kisjenő, 1968. március 4. –) magyar író, szerkesztő, a Látó című szépirodalmi folyóirat főszerkesztője.
Új!!: Kemény Zsigmond és Vida Gábor (író) · Többet látni »
Wass Ottília
Czegei és szentegyedi gróf Wass Ottília (Kolozsvár, 1829. január 14. – Kolozsvár, 1917. március 5.) költő, művészetpártoló.
Új!!: Kemény Zsigmond és Wass Ottília · Többet látni »
Wass-ház
A Wass-ház a kolozsvári Fő tér (11. szám) nyugati oldalának egyik műemlék épülete.
Új!!: Kemény Zsigmond és Wass-ház · Többet látni »
Wesselényi Miklós (politikus, 1750–1809)
Wesselényi Miklós és Cserey Heléna portréja. Korabeli festmények alapján készült metszet Idősebb Wesselényi Miklós (Zsibó, 1750. december 11. – Zsibó, 1809. október 25.) erdélyi magyar katona, politikus, főúr, a „zsibói bölény”.
Új!!: Kemény Zsigmond és Wesselényi Miklós (politikus, 1750–1809) · Többet látni »
Wesselényi Miklós (politikus, 1796–1850)
Ifjabb báró hadadi Wesselényi Miklós (Zsibó, 1796. december 30. – Pest, 1850. április 21.) az országgyűlési főrendiház vezére, a Magyar Tudományos Akadémia igazgatósági és tiszteleti tagja, az 1838-as pesti árvíz „árvízi hajósa”.
Új!!: Kemény Zsigmond és Wesselényi Miklós (politikus, 1796–1850) · Többet látni »
Wesselényi-kastély (Zsibó)
A Wesselényi-kastély Romániában, Erdélyben, Szilágy megyében, Zsibón található.
Új!!: Kemény Zsigmond és Wesselényi-kastély (Zsibó) · Többet látni »
Wohlmuth István
Wohlmuth István (Budapest, 1953. június 15. –) magyar színész.
Új!!: Kemény Zsigmond és Wohlmuth István · Többet látni »
Zabola
Zabola (románul Zăbala, németül Gebissdorf) falu Romániában, Erdélyben, Kovászna megyében.
Új!!: Kemény Zsigmond és Zabola · Többet látni »
Zichy Antal
Zicsi és zajki Zichy Antal (Zala, 1823. november 7. – Budapest, 1898. május 19.) a magyar főrendiház, a Kisfaludy Társaság tagja, a Magyar Tudományos Akadémia tiszteleti tagja, az Országos Képzőművészeti Társaság választmányi tagja, Zichy Mihály festőművész bátyja.
Új!!: Kemény Zsigmond és Zichy Antal · Többet látni »
Zord Idő (folyóirat)
A Zord Idő romániai magyar irodalmi folyóirat, a romániai magyar írók első fóruma.
Új!!: Kemény Zsigmond és Zord Idő (folyóirat) · Többet látni »
Zsibó
270px A kastély délnyugati sarokpavilonja A lovarda Zsibó város Romániában, Szilágy megyében.
Új!!: Kemény Zsigmond és Zsibó · Többet látni »
1814
Nincs leírás.
Új!!: Kemény Zsigmond és 1814 · Többet látni »
1814 az irodalomban
Az 1814.
Új!!: Kemény Zsigmond és 1814 az irodalomban · Többet látni »
1847 az irodalomban
Az 1847.
Új!!: Kemény Zsigmond és 1847 az irodalomban · Többet látni »
1850 az irodalomban
Az 1850.
Új!!: Kemény Zsigmond és 1850 az irodalomban · Többet látni »
1852 az irodalomban
Az 1852.
Új!!: Kemény Zsigmond és 1852 az irodalomban · Többet látni »
1853 az irodalomban
Az 1853.
Új!!: Kemény Zsigmond és 1853 az irodalomban · Többet látni »
1854 az irodalomban
Az 1854.
Új!!: Kemény Zsigmond és 1854 az irodalomban · Többet látni »
1855 az irodalomban
Az 1855.
Új!!: Kemény Zsigmond és 1855 az irodalomban · Többet látni »
1857 az irodalomban
Az 1857.
Új!!: Kemény Zsigmond és 1857 az irodalomban · Többet látni »
1858 az irodalomban
Az 1858.
Új!!: Kemény Zsigmond és 1858 az irodalomban · Többet látni »
1862 az irodalomban
Az 1862.
Új!!: Kemény Zsigmond és 1862 az irodalomban · Többet látni »
1875
Nincs leírás.
Új!!: Kemény Zsigmond és 1875 · Többet látni »
1875 az irodalomban
Az 1875.
Új!!: Kemény Zsigmond és 1875 az irodalomban · Többet látni »
19. századi magyar irodalom
Kazinczy Ferenc, a nyelvújítás vezére.
Új!!: Kemény Zsigmond és 19. századi magyar irodalom · Többet látni »
