Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
66 kapcsolatok: Aczél Gábor (építész), Angol Királynő Szálló, Örvényeshegy, Ódor Imre, Batthyány Pál (1860–1934), Bertha család, Bertha János (táblabíró), Bertha János (törvényszéki bíró), Botka Andor, Csány Balázs, Deák család (kehidai), Deák Ferenc (igazságügy-miniszter), Deák Ferenc (táblabíró), Deák Gábor (táblabíró), Deák József (főhadnagy), Deák-kúria, Felsőnyék, Gyógyfürdő, Gyümölcsoltó Boldogasszony temploma (Kehida), Háshágyi Dénes, Hertelendy Anna, Hertelendy család, Horváth György (művészettörténész), Ikarus, Istvánfi Gyula, Kallósdi-patak, Kanizsai Orsolya, Kempingek listája Magyarországon, Lesencefalu, Magyarország, Magyarország települései: K, Magyarország templomromjai, kolostorromjai, Magyarország védett természeti területeinek listája, Magyarországi kastélyok listája, Nemesbük, Nyugat-Dunántúl turisztikai régió, Osl nemzetség, Palotás József (szobrász), Pannónia Ház, Pálos kolostor (Örményes), Pusztaszentlászló, Sibrik család, Szent Miklós-temetőkápolna (Kehida), Szentgyörgyvár (Magyarország), Szlávics Alexa, Zala György (szobrász), Zala megyei 2. sz. országgyűlési egyéni választókerület, Zala vármegye, Zala vármegye története, Zala vármegye turisztikai látnivalóinak listája, ..., Zalai vízimalmok, Zalai-dombság, Zalakoppány, Zalaszentgrót–Balatonszentgyörgy-vasútvonal, Zalaszentgróti járás, Zalaszentgróti kistérség, Zalaszentlászló, Zielinski Szilárd, 1854, 2015-ös Tour de Hongrie, 7335-ös mellékút (Magyarország), 7336-os mellékút (Magyarország), 7352-es mellékút (Magyarország), 7356-os mellékút (Magyarország), 7357-es mellékút (Magyarország), 75-ös főút (Magyarország). Bővíteni index (16 több) »
Aczél Gábor (építész)
Aczél Gábor (Budapest, 1947. január 9. –) Ybl-díjas, okleveles építészmérnök, településrendező- és településfejlesztő építész, tevékenysége a magyarországi urbanisztika több területére terjed ki (1997–től 2012–ig a Magyar Urbanisztikai Társaság (MUT) elnöke).
Új!!: Kehidakustány és Aczél Gábor (építész) · Többet látni »
Angol Királynő Szálló
A Szálloda az Angol Királynéhez Pest, illetve Budapest egyik híres szállodája és étterme volt a 19. században, amely arról is nevezetes, hogy 15 évig itt lakott Deák Ferenc, „a haza bölcse”.
Új!!: Kehidakustány és Angol Királynő Szálló · Többet látni »
Örvényeshegy
Örvényeshegy Zalacsány község településrésze, korábban Ligetfalva községhez tartozott.
Új!!: Kehidakustány és Örvényeshegy · Többet látni »
Ódor Imre
Ódor Imre (Zalaszentgrót, 1959. április 27. – Kehidakustány, 2015. április 5.) magyar történész, levéltáros.
Új!!: Kehidakustány és Ódor Imre · Többet látni »
Batthyány Pál (1860–1934)
Gróf németújvári Batthyány Pál Lajos Norbert Farkas (Kustány, 1860. január 20. – Zalacsány, 1934. augusztus 8.) politikus, császári és királyi kamarás, Zala vármegye főispánja, országgyűlési képviselő a Függetlenségi és Negyvennyolcas Párt programjával, a zalai törvényhatóság örökös tagja, földbirtokos.
Új!!: Kehidakustány és Batthyány Pál (1860–1934) · Többet látni »
Bertha család
A felsőőri (a középkorban és újkorban: felső-eőri) Bertha család egy magyar köznemesi család, amely a Vas vármegyei Felsőőrből származik, majd később Sopron, Győr, Komárom és Zala vármegyébe került többek között.
Új!!: Kehidakustány és Bertha család · Többet látni »
Bertha János (táblabíró)
Felsőőri Bertha János (Szombathely, 1757. október 27. – Ják, 1837. április 5.) Vas vármegyei táblabíró, vasi esküdt, földbirtokos.
Új!!: Kehidakustány és Bertha János (táblabíró) · Többet látni »
Bertha János (törvényszéki bíró)
Felsőőri Bertha János (1719 – Apáti, 1782. november 24.) Vas vármegyei törvényszéki bíró, uradalmi tiszttartó, táblabíró, földbirtokos.
Új!!: Kehidakustány és Bertha János (törvényszéki bíró) · Többet látni »
Botka Andor
Névedi Botka Andor Ferenc Tódor (Kéttornyúlak, 1884. június 23.–Budapest, 1929. november 10.), a nagykanizsai járás főszolgabírája, Zala vármegye nemesi pénztárának tagja.
Új!!: Kehidakustány és Botka Andor · Többet látni »
Csány Balázs
Csányi Csány Balázs (fl. 1475–1532), királyi tanácsos, Zala vármegye alispánja, országgyűlési követe, erdélyi sókamara ispánja, földbirtokos.
Új!!: Kehidakustány és Csány Balázs · Többet látni »
Deák család (kehidai)
A '''kehidai Deák család''' címere (rajz) A kehidai Deák család egy Zala vármegyei nemesi származású család.
Új!!: Kehidakustány és Deák család (kehidai) · Többet látni »
Deák Ferenc (igazságügy-miniszter)
Kehidai Deák Ferenc (született: Deák Ferenc Antal, Söjtör, 1803. október 17. – Budapest, 1876. január 28.) magyar politikus, jogász, táblabíró, államférfi, országgyűlési képviselő és a Batthyány-kormány igazságügy-minisztere.
Új!!: Kehidakustány és Deák Ferenc (igazságügy-miniszter) · Többet látni »
Deák Ferenc (táblabíró)
Idősebb kehidai Deák Ferenc (Kehida, Zala vármegye, 1761. június 15. – Kehida, Zala vármegye, 1808. január 25.) Zala vármegye táblabírája, zalai főszolgabíró, földbirtokos.
Új!!: Kehidakustány és Deák Ferenc (táblabíró) · Többet látni »
Deák Gábor (táblabíró)
A '''kehidai Deák család''' címere (rajz) Kehidai Deák Gábor (Zsitkóc, Zala vármegye, 1730 körül – Tárnok, Zala vármegye, 1788. július 1.) Zala vármegye táblabírája.
Új!!: Kehidakustány és Deák Gábor (táblabíró) · Többet látni »
Deák József (főhadnagy)
Kehidai Deák József (Kehida, Zala vármegye, 1764. október 15. - Tárnok, Zala vármegye, 1831. március 11.) Zala vármegye táblabírája, magyar földbirtokos, katona (főhadnagy) és királyi testőr.
Új!!: Kehidakustány és Deák József (főhadnagy) · Többet látni »
Deák-kúria
A kehidakustányi Deák-kúria a levegőből A barokk stílusú Deák-kúria Kehidakustány községben a Kúria utca és a Dózsa György utca sarkán (Kúria utca 6–8. – Dózsa György utca 6–8.) áll.
Új!!: Kehidakustány és Deák-kúria · Többet látni »
Felsőnyék
Felsőnyék község Tolna vármegyében, a Tamási járásban található.
Új!!: Kehidakustány és Felsőnyék · Többet látni »
Gyógyfürdő
Hévíz, gyógytó Hajdúszoboszló Zalakaros Kehida Termál A Széchenyi Gyógyfürdő főbejárata A gyógyfürdő olyan gyógyintézmény, amely gyógyvíz, gyógyiszap vagy egyéb természetes gyógytényező (például gázelőfordulás) felhasználásával balneoterápiás fürdőkezelést nyújt.
Új!!: Kehidakustány és Gyógyfürdő · Többet látni »
Gyümölcsoltó Boldogasszony temploma (Kehida)
A Gyümölcsoltó Boldogasszony temploma Kehidán, a Deák Ferenc utca 7-ben áll.
Új!!: Kehidakustány és Gyümölcsoltó Boldogasszony temploma (Kehida) · Többet látni »
Háshágyi Dénes
A '''Háshágyi család''' címere Háshágyi Háshágyi Dénes (fl. 1483–1536), nagykanizsai várnagy, Zala vármegye országgyűlési követe, földbirtokos.
Új!!: Kehidakustány és Háshágyi Dénes · Többet látni »
Hertelendy Anna
Hertelendi és vindornyalaki Hertelendy Anna (Bucsu, Vas vármegye, 1743. szeptember 9. – Kehida, Zala vármegye, 1803. október 3.) földbirtokosasszony, nemes Deák Gábor (1730-1788) táblabíró felesége.
Új!!: Kehidakustány és Hertelendy Anna · Többet látni »
Hertelendy család
A hertelendi és vindornyalaki '''Hertelendy család''' címere Hertelendi és vindornyalaki '''Hertelendy Gábor''' (1742–1820) császári és királyi huszár altábornagy 1808-ban Hertelendy Andor (1857–1907) tulajdona volt. A hertelendi és vindornyalaki Hertelendy család, egy Tolna és Zala vármegyei ősi nemes család.
Új!!: Kehidakustány és Hertelendy család · Többet látni »
Horváth György (művészettörténész)
Horváth György (Debrecen, 1941. július 7. –) magyar művészettörténész.
Új!!: Kehidakustány és Horváth György (művészettörténész) · Többet látni »
Ikarus
Az Ikarus egyike a magyar ipar egy időben legsikeresebb, valóban világhírű márkaneveinek.
Új!!: Kehidakustány és Ikarus · Többet látni »
Istvánfi Gyula
Istvánfi Gyula (Budapest, 1938. április 12. –) Ybl- és Széchenyi-díjas magyar építész, egyetemi oktató, a magyar népi építészet kutatója, számos műemléki felmérés és helyreállítás vezetője.
Új!!: Kehidakustány és Istvánfi Gyula · Többet látni »
Kallósdi-patak
A Kallósdi-patak a névadó falu nyugati határában ered, és útját keleti irányban folytatva végigfolyik a községen, így a Szt. Anna körtemplom mellett is elhalad.
Új!!: Kehidakustány és Kallósdi-patak · Többet látni »
Kanizsai Orsolya
Kanizsai (Kanizsay) Orsolya (1521 körül – Sárvár, 1571. március 2. és május 2. között) magyar főúrnő, báró nádasdi és fogarasföldi Nádasdy Tamás magyar nádor felesége; Kanizsai Dorottya unokahúga.
Új!!: Kehidakustány és Kanizsai Orsolya · Többet látni »
Kempingek listája Magyarországon
Zárójelben a kempingek száma van feltüntetve.
Új!!: Kehidakustány és Kempingek listája Magyarországon · Többet látni »
Lesencefalu
Lesencefalu község Veszprém vármegyében, a Tapolcai járásban.
Új!!: Kehidakustány és Lesencefalu · Többet látni »
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Új!!: Kehidakustány és Magyarország · Többet látni »
Magyarország települései: K
K Kategória:Magyarország közigazgatásával kapcsolatos listák.
Új!!: Kehidakustány és Magyarország települései: K · Többet látni »
Magyarország templomromjai, kolostorromjai
Magyarország templomromjai, kolostorromjai fontos régészeti és kultúrtörténeti emlékek, amelyek turisztikai célpontokként is fontosak.
Új!!: Kehidakustány és Magyarország templomromjai, kolostorromjai · Többet látni »
Magyarország védett természeti területeinek listája
Hatályos önkormányzati rendelettel, illetve a jogelődök által védetté nyilvánított természetvédelmi területek és természeti emlékek tartoznak ide.
Új!!: Kehidakustány és Magyarország védett természeti területeinek listája · Többet látni »
Magyarországi kastélyok listája
Ez a szócikk a magyarországi kastélyokat gyűjti össze.
Új!!: Kehidakustány és Magyarországi kastélyok listája · Többet látni »
Nemesbük
Nemesbük Zala vármegye Keszthelyi járásában, Hévíz szomszédságában elterülő község.
Új!!: Kehidakustány és Nemesbük · Többet látni »
Nyugat-Dunántúl turisztikai régió
Nyugat-Dunántúl turisztikai régió a Dunántúlon belül Nyugat-Dunántúl turisztikai régió a magyarországi idegenforgalmi régiók egyike, az ország északnyugati részében helyezkedik el.
Új!!: Kehidakustány és Nyugat-Dunántúl turisztikai régió · Többet látni »
Osl nemzetség
Az Osl nemzetség (a középkori forrásokban Osl, Osul, Oschli, Osli, Oslu, Wsl -ként hivatkozott nemzetség) első név szerint ismert személye Oslu comes a csornai monostor – „Osl conventje” – feltételezett alapítója 1200-ban tűnt fel a Fertő vidékén.
Új!!: Kehidakustány és Osl nemzetség · Többet látni »
Palotás József (szobrász)
Belvárosában Palotás József (Pécs, 1947. január 6. –) magyar szobrász.
Új!!: Kehidakustány és Palotás József (szobrász) · Többet látni »
Pannónia Ház
A váci főtér keleti házsorában áll a Pannónia Ház néven ismert emeletes klasszicizáló barokk épület.
Új!!: Kehidakustány és Pannónia Ház · Többet látni »
Pálos kolostor (Örményes)
Az örményesi vagy örvényesi pálos kolostor egy mára elpusztult kolostor, mely a jelenleg Zalacsány külterületét képező, Zalacsány és Kehidakustány között félúton elhelyezkedő Örvényeshegy településrész (hegyközség) területén állt.
Új!!: Kehidakustány és Pálos kolostor (Örményes) · Többet látni »
Pusztaszentlászló
Katolikus templom A termálfürdő légi felvételen Pusztaszentlászló község Zala vármegyében, a Zalaegerszegi járásban, a Zalai-dombságban, az Egerszeg–Letenyei-dombság területén.
Új!!: Kehidakustány és Pusztaszentlászló · Többet látni »
Sibrik család
Deák Ferencnek, ''a haza Bölcsének'' édesanyja A család szarvaskendi kúriája A szarvaskendi és óvári Sibrik család egy ősi Vas vármegyei nemes család, amely a Csém nemzetségből származik.
Új!!: Kehidakustány és Sibrik család · Többet látni »
Szent Miklós-temetőkápolna (Kehida)
Szent Miklós kápolnája Kehida temetőjében áll.
Új!!: Kehidakustány és Szent Miklós-temetőkápolna (Kehida) · Többet látni »
Szentgyörgyvár (Magyarország)
Szentgyörgyvár község Zala vármegye keleti részén, a Keszthelyi járásban, a Zala folyó bal partján fekvő település.
Új!!: Kehidakustány és Szentgyörgyvár (Magyarország) · Többet látni »
Szlávics Alexa
Szlávics Alexa (Budapest, 1962. március 27. –) magyar képzőművész.
Új!!: Kehidakustány és Szlávics Alexa · Többet látni »
Zala György (szobrász)
Zala György, születési nevén Mayer György (Alsólendva, Zala vármegye, 1858. április 16. – Budapest, Józsefváros, 1937. július 31.) magyar szobrászművész, az előző századforduló hivatalos művészetének jelentős képviselője, a neobarokk emlékműszobrászat legjelentősebb mestere.
Új!!: Kehidakustány és Zala György (szobrász) · Többet látni »
Zala megyei 2. sz. országgyűlési egyéni választókerület
A Zala megyei 2.
Új!!: Kehidakustány és Zala megyei 2. sz. országgyűlési egyéni választókerület · Többet látni »
Zala vármegye
Zala vármegye, 1950 és 2022 között Zala megye, közigazgatási egység a Dunántúl délnyugati részén.
Új!!: Kehidakustány és Zala vármegye · Többet látni »
Zala vármegye története
Zala vármegye (németül: Komitat Zala, latinul: Comitatus Zaladiensis) közigazgatási egység volt a Magyar Királyság dunántúli részében.
Új!!: Kehidakustány és Zala vármegye története · Többet látni »
Zala vármegye turisztikai látnivalóinak listája
Zala vármegye Ez a lista Zala vármegye ismert turisztikai látnivalóit tartalmazza.
Új!!: Kehidakustány és Zala vármegye turisztikai látnivalóinak listája · Többet látni »
Zalai vízimalmok
Zala mentén Évszázadokra visszamenőleg egységben léteztek a Zalára telepített vízimalmok, maga a Zala folyó sajátos vízrajzi adottságaival és a híresen szép Zalavölgy és Zalarét.
Új!!: Kehidakustány és Zalai vízimalmok · Többet látni »
Zalai-dombság
A Zalai-dombság Magyarország nyugati határszélén, a Nyugat-magyarországi peremvidéken elterülő földrajzi középtáj.
Új!!: Kehidakustány és Zalai-dombság · Többet látni »
Zalakoppány
Zalakoppány Zalaszentgrót városrésze, 1984-ig önálló falu.
Új!!: Kehidakustány és Zalakoppány · Többet látni »
Zalaszentgrót–Balatonszentgyörgy-vasútvonal
| A Zalaszentgrót–Balatonszentgyörgy-vasútvonal a MÁV egy egyvágányú, nem villamosított mellékvonala volt a Zalai-dombságban.
Új!!: Kehidakustány és Zalaszentgrót–Balatonszentgyörgy-vasútvonal · Többet látni »
Zalaszentgróti járás
A Zalaszentgróti járás Zala vármegyéhez tartozó járás Magyarországon, amely 2013-ban jött létre.
Új!!: Kehidakustány és Zalaszentgróti járás · Többet látni »
Zalaszentgróti kistérség
Zalaszentgróti kistérség: kistérség Zala megyében, központja: Zalaszentgrót.
Új!!: Kehidakustány és Zalaszentgróti kistérség · Többet látni »
Zalaszentlászló
Zalaszentlászló község Zala vármegye Zalaszentgróti járásában.
Új!!: Kehidakustány és Zalaszentlászló · Többet látni »
Zielinski Szilárd
Zielinski Szilárd mellszobra Szegeden Zielinski Szilárd (Mátészalka, 1860. május 1. – Budapest, 1924. április 24.) építőmérnök, műegyetemi tanár, a magyarországi vasbetonépítés úttörője.
Új!!: Kehidakustány és Zielinski Szilárd · Többet látni »
1854
Nincs leírás.
Új!!: Kehidakustány és 1854 · Többet látni »
2015-ös Tour de Hongrie
A 2015-ös Tour de Hongrie a sorozat történetének 36.
Új!!: Kehidakustány és 2015-ös Tour de Hongrie · Többet látni »
7335-ös mellékút (Magyarország)
A 7335-ös számú mellékút egy mindössze 6 kilométer hosszú, négy számjegyű mellékút Zala vármegyében.
Új!!: Kehidakustány és 7335-ös mellékút (Magyarország) · Többet látni »
7336-os mellékút (Magyarország)
A 7336-os számú mellékút egy több mint 15 kilométer hosszú, négy számjegyű országos közút-szakasz Zala vármegyében; Keszthely térségét kapcsolja össze Zalaszentgróttal, feltárva az útba eső néhány kisebb települést is.
Új!!: Kehidakustány és 7336-os mellékút (Magyarország) · Többet látni »
7352-es mellékút (Magyarország)
A 7352-es számú mellékút egy több mint 30 kilométer hosszú, négy számjegyű mellékút Zala vármegyében.
Új!!: Kehidakustány és 7352-es mellékút (Magyarország) · Többet látni »
7356-os mellékút (Magyarország)
A 7356-os számú mellékút egy kevesebb, mint 2,5 kilométer hosszú, négy számjegyű mellékút Zala vármegyében.
Új!!: Kehidakustány és 7356-os mellékút (Magyarország) · Többet látni »
7357-es mellékút (Magyarország)
A 7357-es számú mellékút egy alig több, mint másfél kilométer hosszú, ennek ellenére négy számjegyű országos közútként számozódó útszakasz Zala vármegyében.
Új!!: Kehidakustány és 7357-es mellékút (Magyarország) · Többet látni »
75-ös főút (Magyarország)
A 75-ös főútvonal egy másodrendű főút Zala vármegyében, amely Keszthelytől Bakon át Rédicsig tart.
Új!!: Kehidakustány és 75-ös főút (Magyarország) · Többet látni »
