Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
102 kapcsolatok: A Beaumont-család és a Navarra-család, A földrajzi felfedezések kora, A Kanári-szigetek történelme, Aguerei csata, Alcalá de Henares, Alcantarilla, Alicante, Almorávidák, Alphonse de Poitiers, Antiszemita pogromok Spanyolországban (1391), Aragóniai János asztúriai herceg, Aragóniai Katalin angol királyné, Asztúria, Asztúria uralkodóinak listája, Asztúria, León és Kasztília királyainak és királynőinek családfája, Ausztriai Margit savoyai hercegné, Államok vezetőinek listája 1038-ban, Államok vezetőinek listája 1039-ben, Államok vezetőinek listája 1040-ben, Államok vezetőinek listája 1041-ben, Államok vezetőinek listája 1042-ben, Államok vezetőinek listája 1043-ban, Államok vezetőinek listája 1044-ben, Államok vezetőinek listája 1045-ben, Államok vezetőinek listája 1046-ban, Államok vezetőinek listája 1047-ben, Államok vezetőinek listája 1048-ban, Államok vezetőinek listája 1049-ben, Államok vezetőinek listája 1050-ben, Államok vezetőinek listája 1051-ben, Államok vezetőinek listája 1052-ben, Államok vezetőinek listája 1053-ban, Államok vezetőinek listája 1054-ben, Államok vezetőinek listája 1055-ben, Bourbon Katalin lotaringiai trónörökösné, Calais ostroma (1346–1347), Coimbra grófjainak listája, Coimbra grófság, Első acentejói csata, Első portugál grófság, Galicia uralkodóinak listája, García-torony, Gisbertus Gulielmus ab Isendoorn, Granada, Guillaume Gouffier de Bonnivet, Habsburg Katalin portugál királyné, Habsburg-ház, Hafszidák, Hélion de Villeneuve, I. Eduárd angol király, ..., I. Ferdinánd magyar király, I. Katalin navarrai királynő, I. Miksa német-római császár, II. Fülöp spanyol király, II. Ferdinánd aragóniai király, II. Richárd angol király, II. Ulászló lengyel fejedelem, III. Alfonz asztúriai király, III. Johanna navarrai királynő, Ildefonso Falcones, James Audley, John Chandos, Kasztília és León, Középkori ostromok listája, La Rochelle-i csata (1372), Las Palmas de Gran Canaria, León uralkodóinak listája, Magyar–török háborúk, Marignanói csata, Második acentejói csata, Második keresztes hadjárat, Molina (családnév), Murciai nacionalizmus, Navarra (autonóm közösség), Navarrai Királyság (Felső-Navarra), Nikápolyi csata, Noyoni békeszerződés, Odet de Foix-Lautrec, Olaszország történelme, Portugália, Reconquista, San Cristóbal de La Laguna, Sevillai katedrális, Sluysi csata, Spanyol inkvizíció, Spanyolország, Spanyolország kultúrája, Spanyolország történelme, Szardínia (sziget), Százéves háború, Szentföldi Ferences Kusztódia, Teles–Meneses Eleonóra portugál királyné, Tudelai Benjámin, V. Károly francia király, V. Károly német-római császár, V. Leó örmény király, VI. Alfonz kasztíliai király, VI. Theobald, Blois grófja, Viseu, Winchelsea-i csata, 1037, 1474. Bővíteni index (52 több) »
A Beaumont-család és a Navarra-család
Az egykori Navarrai Királyság történetének viharos korszaka volt az I. Blanka (1387-1441) királynő halálával kezdődő, az 1441-től, és Felső-Navarrának a Spanyol Királyság részére történő végleges biztosításáig, az 1524-ig, terjedő időszak.
Új!!: Kasztíliai Királyság és A Beaumont-család és a Navarra-család · Többet látni »
A földrajzi felfedezések kora
Az Újvilág térképe 1596-ból (Theodor de Bry: ''America sive Novus Orbis respectu Europaeorum inferior globi terrestris pars'') A földrajzi felfedezések kora a 15. századtól, a portugál Tengerész Henrik fellépésétől a 18. század végéig tartott.
Új!!: Kasztíliai Királyság és A földrajzi felfedezések kora · Többet látni »
A Kanári-szigetek történelme
A Kanári-szigetek történelme igen változatosan alakult.
Új!!: Kasztíliai Királyság és A Kanári-szigetek történelme · Többet látni »
Aguerei csata
Az aguerei csatát (vagy San Cristóbal de La Laguna-i csatát) 1494.
Új!!: Kasztíliai Királyság és Aguerei csata · Többet látni »
Alcalá de Henares
Alcalá de Henares város Spanyolországban, Madridtól 35 km-re északkeletre.
Új!!: Kasztíliai Királyság és Alcalá de Henares · Többet látni »
Alcantarilla
Alcantarilla település Spanyolországban, Murciában.
Új!!: Kasztíliai Királyság és Alcantarilla · Többet látni »
Alicante
Alicante (valenciai katalánul Alacant) város Spanyolországban, Alicante tartomány székhelye, a Costa Blanca legfontosabb városa.
Új!!: Kasztíliai Királyság és Alicante · Többet látni »
Almorávidák
Az Almorávida Birodalom kiterjedése fénykorában Az Almorávidák (arabul al-murábitún, azaz ribát-lakók) egy berber eredetű, középkori muszlim uralkodódinasztia volt, amely fénykorában a Magreb térségét és az Ibériai-félszigetet ellenőrizte.
Új!!: Kasztíliai Királyság és Almorávidák · Többet látni »
Alphonse de Poitiers
Francia és a Kasztíliai Királyság címeréből kialakított címere Alphonse de Poitiers, tehát Alfonz, Poitier-i gróf VIII. Lajos francia király és Kasztíliai Blanka ötödik gyermeke, IX. (Szent) Lajos francia király és I. Róbert, Artois grófjának öccse, I. Károly szicíliai király bátyja volt.
Új!!: Kasztíliai Királyság és Alphonse de Poitiers · Többet látni »
Antiszemita pogromok Spanyolországban (1391)
Az 1391-es spanyolországi antiszemita pogromokban több ezer zsidót gyilkoltak meg a keresztény papok által feltüzelt emberek.
Új!!: Kasztíliai Királyság és Antiszemita pogromok Spanyolországban (1391) · Többet látni »
Aragóniai János asztúriai herceg
Aragóniai János (spanyolul Juan de Aragón y Castilla vagy Juan de Trastámara y Trastámara) (Sevilla, 1478. június 28. - Salamanca, 1497. október 4.) Aragónia és Kasztília trónjának örököse, Asztúria és Girona és Montblanc hercege, Cervera grófja és Balaguer ura.
Új!!: Kasztíliai Királyság és Aragóniai János asztúriai herceg · Többet látni »
Aragóniai Katalin angol királyné
Aragóniai Katalin (Alcalá de Henares, (Madrid mellett), 1485. december 16. - Kimbolton, 1536. január 7.) Anglia királynéja a Trastámara-házból.
Új!!: Kasztíliai Királyság és Aragóniai Katalin angol királyné · Többet látni »
Asztúria
Az Asztúria hercegség (spanyolul Principado de Asturias, aszturleóni nyelven Principáu d'Asturies) Spanyolország északi részének egyik nagy múltú és sokat ígérő tartománya.
Új!!: Kasztíliai Királyság és Asztúria · Többet látni »
Asztúria uralkodóinak listája
Asztúria királyai a hajdani független Asztúria uralkodóiként vonultak be a történelembe.
Új!!: Kasztíliai Királyság és Asztúria uralkodóinak listája · Többet látni »
Asztúria, León és Kasztília királyainak és királynőinek családfája
Ez a családfa a történelmi Asztúriai Királyság, a Leóni Királyság és a Kasztíliai Királyság uralkodóinak a leszármazását mutatja be.
Új!!: Kasztíliai Királyság és Asztúria, León és Kasztília királyainak és királynőinek családfája · Többet látni »
Ausztriai Margit savoyai hercegné
Ausztriai Margit (Brüsszel, Tizenhét Tartomány, 1480. január 10. – Mechelen, Brabanti Hercegség, 1530. november 30.), Habsburg-házból származó osztrák főhercegnő, I. Miksa német-római császár és Burgundi Mária egyetlen leánya, aki 1507-től Németalföld kormányzója 1530-as haláláig.
Új!!: Kasztíliai Királyság és Ausztriai Margit savoyai hercegné · Többet látni »
Államok vezetőinek listája 1038-ban
Ezen az oldalon az 1038-ban fennálló államok vezetőinek névsora olvasható földrészek, majd országok szerinti bontásban.
Új!!: Kasztíliai Királyság és Államok vezetőinek listája 1038-ban · Többet látni »
Államok vezetőinek listája 1039-ben
Ezen az oldalon az 1039-ben fennálló államok vezetőinek névsora olvasható földrészek, majd országok szerinti bontásban.
Új!!: Kasztíliai Királyság és Államok vezetőinek listája 1039-ben · Többet látni »
Államok vezetőinek listája 1040-ben
Ezen az oldalon az 1040-ben fennálló államok vezetőinek névsora olvasható földrészek, majd országok szerinti bontásban.
Új!!: Kasztíliai Királyság és Államok vezetőinek listája 1040-ben · Többet látni »
Államok vezetőinek listája 1041-ben
Ezen az oldalon az 1041-ben fennálló államok vezetőinek névsora olvasható földrészek, majd országok szerinti bontásban.
Új!!: Kasztíliai Királyság és Államok vezetőinek listája 1041-ben · Többet látni »
Államok vezetőinek listája 1042-ben
Ezen az oldalon az 1042-ben fennálló államok vezetőinek névsora olvasható földrészek, majd országok szerinti bontásban.
Új!!: Kasztíliai Királyság és Államok vezetőinek listája 1042-ben · Többet látni »
Államok vezetőinek listája 1043-ban
Ezen az oldalon az 1043-ban fennálló államok vezetőinek névsora olvasható földrészek, majd országok szerinti bontásban.
Új!!: Kasztíliai Királyság és Államok vezetőinek listája 1043-ban · Többet látni »
Államok vezetőinek listája 1044-ben
Ezen az oldalon az 1044-ben fennálló államok vezetőinek névsora olvasható földrészek, majd országok szerinti bontásban.
Új!!: Kasztíliai Királyság és Államok vezetőinek listája 1044-ben · Többet látni »
Államok vezetőinek listája 1045-ben
Ezen az oldalon az 1045-ben fennálló államok vezetőinek névsora olvasható földrészek, majd országok szerinti bontásban.
Új!!: Kasztíliai Királyság és Államok vezetőinek listája 1045-ben · Többet látni »
Államok vezetőinek listája 1046-ban
Ezen az oldalon az 1046-ban fennálló államok vezetőinek névsora olvasható földrészek, majd országok szerinti bontásban.
Új!!: Kasztíliai Királyság és Államok vezetőinek listája 1046-ban · Többet látni »
Államok vezetőinek listája 1047-ben
Ezen az oldalon az 1047-ben fennálló államok vezetőinek névsora olvasható földrészek, majd országok szerinti bontásban.
Új!!: Kasztíliai Királyság és Államok vezetőinek listája 1047-ben · Többet látni »
Államok vezetőinek listája 1048-ban
Ezen az oldalon az 1048-ban fennálló államok vezetőinek névsora olvasható földrészek, majd országok szerinti bontásban.
Új!!: Kasztíliai Királyság és Államok vezetőinek listája 1048-ban · Többet látni »
Államok vezetőinek listája 1049-ben
Ezen az oldalon az 1049-ben fennálló államok vezetőinek névsora olvasható földrészek, majd országok szerinti bontásban.
Új!!: Kasztíliai Királyság és Államok vezetőinek listája 1049-ben · Többet látni »
Államok vezetőinek listája 1050-ben
Ezen az oldalon az 1050-ben fennálló államok vezetőinek névsora olvasható földrészek, majd országok szerinti bontásban.
Új!!: Kasztíliai Királyság és Államok vezetőinek listája 1050-ben · Többet látni »
Államok vezetőinek listája 1051-ben
Ezen az oldalon az 1051-ben fennálló államok vezetőinek névsora olvasható földrészek, majd országok szerinti bontásban.
Új!!: Kasztíliai Királyság és Államok vezetőinek listája 1051-ben · Többet látni »
Államok vezetőinek listája 1052-ben
Ezen az oldalon az 1052-ben fennálló államok vezetőinek névsora olvasható földrészek, majd országok szerinti bontásban.
Új!!: Kasztíliai Királyság és Államok vezetőinek listája 1052-ben · Többet látni »
Államok vezetőinek listája 1053-ban
Ezen az oldalon az 1053-ban fennálló államok vezetőinek névsora olvasható földrészek, majd országok szerinti bontásban.
Új!!: Kasztíliai Királyság és Államok vezetőinek listája 1053-ban · Többet látni »
Államok vezetőinek listája 1054-ben
Ezen az oldalon az 1054-ben fennálló államok vezetőinek névsora olvasható földrészek, majd országok szerinti bontásban.
Új!!: Kasztíliai Királyság és Államok vezetőinek listája 1054-ben · Többet látni »
Államok vezetőinek listája 1055-ben
Ezen az oldalon az 1055-ben fennálló államok vezetőinek névsora olvasható földrészek, majd országok szerinti bontásban.
Új!!: Kasztíliai Királyság és Államok vezetőinek listája 1055-ben · Többet látni »
Bourbon Katalin lotaringiai trónörökösné
Bourbon Katalin (Párizs, 1559. február 7. – Nancy, 1604. február 13.),,,,,,,,, születése jogán francia és navarrai királyi hercegnő és a Navarrai Királyság trónörököse, a házassága révén a Lotaringiai Hercegség trónörökösnéje.
Új!!: Kasztíliai Királyság és Bourbon Katalin lotaringiai trónörökösné · Többet látni »
Calais ostroma (1346–1347)
Calais 1346–1347-es ostroma a százéves háború egyik fontos összecsapása volt.
Új!!: Kasztíliai Királyság és Calais ostroma (1346–1347) · Többet látni »
Coimbra grófjainak listája
Coimbra első grófja egy bizonyos Hermenegildo, II. Alfonz asztúriai király gárdájának parancsnoka volt.
Új!!: Kasztíliai Királyság és Coimbra grófjainak listája · Többet látni »
Coimbra grófság
Sisnando Davidest, Coimbra 8. grófját. Penacovánál Coimbra grófság a 9–11.
Új!!: Kasztíliai Királyság és Coimbra grófság · Többet látni »
Első acentejói csata
Az első acentejói csatát 1494.
Új!!: Kasztíliai Királyság és Első acentejói csata · Többet látni »
Első portugál grófság
Minho folyó mentén A Duero folyó az Ibériai-félszigeten Guimarães vára Portugáliában Montemor vára a Mondego mellett Portóban Az első portugál grófság 868-ban alakult, amikor III. (Nagy) Alfonz, Galicia királya (838–910) a vidéket a móroktól visszahódító hadvezérének, Vímara Peresnek adta a Minho és a Douro folyók közötti területet.
Új!!: Kasztíliai Királyság és Első portugál grófság · Többet látni »
Galicia uralkodóinak listája
Galicia királyai a mai Spanyolország északnyugati részén uralkodtak.
Új!!: Kasztíliai Királyság és Galicia uralkodóinak listája · Többet látni »
García-torony
A García-torony (spanyolul: Torre García) egy 16.
Új!!: Kasztíliai Királyság és García-torony · Többet látni »
Gisbertus Gulielmus ab Isendoorn
Gisbertus Gulielmus ab Isendoorn vagy holland nevén Gijsbrecht Wilhelm van Isendoorn (Ede, 1601. december 3. – Harderwijk, 1657. április 30.) holland filozófus.
Új!!: Kasztíliai Királyság és Gisbertus Gulielmus ab Isendoorn · Többet látni »
Granada
Granada (görögül Ἐλιβύργη, latinul Illiberis) város Spanyolországban, a Sierra Nevada lábánál, illetve az azonos nevű tartomány székhelye Andalúzia autonóm közösségében.
Új!!: Kasztíliai Királyság és Granada · Többet látni »
Guillaume Gouffier de Bonnivet
Guillaume Gouffier, Bonnivet ura (1482/1488 k. – Pavia, 1525. február 24.) francia hadvezér, Franciaország admirálisa.
Új!!: Kasztíliai Királyság és Guillaume Gouffier de Bonnivet · Többet látni »
Habsburg Katalin portugál királyné
Habsburg Katalin (ismert még mint Ausztriai vagy Spanyolországi Katalin,,; Torquemada, 1507. január 14. – Lisszabon, 1578. február 12.), a Habsburg-házból származó osztrák főhercegnő, spanyol infánsnő, aki III. János portugál király hitveseként Portugália és Algarve királynéja 1525-től hitvese 1557-es haláláig, majd annak kormányzója 1557-től 1562-ig.
Új!!: Kasztíliai Királyság és Habsburg Katalin portugál királyné · Többet látni »
Habsburg-ház
A Habsburg-ház vagy Habsburg-dinasztia, amely ismert még Ausztriai-ház néven is, Európa történelmének az egyik legnagyobb és legbefolyásosabb uralkodóháza volt; a Habsburg-családból származott, amely család a nevét a mai Svájc területén fekvő birtokáról (váráról) kapta.
Új!!: Kasztíliai Királyság és Habsburg-ház · Többet látni »
Hafszidák
A Hafszidák (arab الحفصيون al-Ḥafṣiyyūn) berber származásúC.
Új!!: Kasztíliai Királyság és Hafszidák · Többet látni »
Hélion de Villeneuve
Hélion de Villeneuve (Provence-Alpes-Côte d’Azur, 1270 – Rodosz, 1346) a Jeruzsálemi Szent János Ispotályos Lovagrend provence-i születésű nagymestere, Szent Rozalin fivére volt.
Új!!: Kasztíliai Királyság és Hélion de Villeneuve · Többet látni »
I. Eduárd angol király
I. Eduárd (melléknevein Nyakigláb Eduárd vagy a Skótok pörölye; 1239. június 17./18. – 1307. július 7.) Anglia királya 1272-től haláláig. Eduárd III. Henrik angol király egyetlen (bizonyítottan létezett) fiaként született. Trónörökösként már fiatal korában bevonták a politikai küzdelmekbe, melyek idővel a bárók lázadásává és polgárháborúvá fajultak. A herceg 1259-ben ideiglenesen a főurak reformmozgalma mellé állt, de miután kibékült bizonytalan politikájú apjával, a királyi párt egyik fő támaszává lépett elő. Egy elvesztett csata után túszként tartották fogva, ám szökése után az 1265-ös eveshami csatában legyőzte, és megölte a lázadók vezérét, Simon de Montfort-t. A polgárháború végeztével Eduárd csatlakozott a Szentföldre induló nyolcadik keresztes hadjárathoz. A keresztes háború sikertelennek bizonyult, és Eduárd a hazaúton értesült arról, hogy apja meghalt, ő pedig Anglia királya lett. Lassan, másfél évig utazgatva ért haza, és 1274. augusztus 19-én koronázták meg a westminsteri apátságban. 1276–77-ben elfojtott egy kisebb walesi lázadást (a walesi hercegségeket angol vazallusoknak tekintette), majd amikor 1282-ben ismét fellázadtak, teljesen meghódította, és angol igazgatás alá helyezte a térséget. Erről az eseményről szól Arany János A walesi bárdok című költeménye. Hódítása megszilárdítására várakat építtetett, és angol lakosságú városokat alapított. Uralkodása idején örökösödési válság tört ki Skóciában, amikor a kiskorú Margit királynő meghalt. Eduárd a helyzetet kihasználva kiterjesztette hatalmát a szomszédos országra. Döntőbíróként lépett fel a számos trónkövetelő igényének elbírálására, de miután a skótok megválasztották John Balliolt, továbbra is Skócia hűbéruraként viselkedett. Ugyanekkor háborúba keveredett IV. Fülöp francia királlyal, aki el kívánta kobozni Aquitania hercegségét (amely addig perszonáluniót alkotott Angliával). A háborúk költségeinek fedezésére Eduárd több alkalommal különadót vetett ki, valamint kiűzte a zsidókat országából, hogy elkobzott vagyonukkal, illetve a száműzésük jelentette politikai tőkét felhasználva újabb adókat szedve feltöltse kincstárát. A főurak egy része tiltakozott a magas adóterhek miatt, és a belpolitikai helyzet közel állt az újabb polgárháborúhoz, amikor a skótok William Wallace által vezetett újabb lázadása egy táborban egyesítette a királyt és báróit. A kezdeti angol sikerek után a skótok győzelmeket arattak; a rossz egészségű Eduárd erre maga indult északnak, de útközben megbetegedett és meghalt. I. Eduárd 188 cm-es testalkatával jóval kortársai fölé magasodott, emiatt kapta a Nyakigláb Eduárd gúnynevet. Heves vérmérsékletű, dühkitörésekre hajlamos férfi volt, aki könnyedén meg tudta félemlíteni ellenfeleit. Alattvalói tisztelték katonai képességei, adminisztrációs tehetsége és vallásos buzgalma miatt. Bár a walesi és skóciai hadjárataiban néha kimondottan kegyetlenül viselkedett, rátermett uralkodóként helyreállította országa apja uralma alatt szétzilálódott rendjét, végleg meghódította Walest, és ideiglenesen uralma alá hajtotta Skóciát is.
Új!!: Kasztíliai Királyság és I. Eduárd angol király · Többet látni »
I. Ferdinánd magyar király
I.
Új!!: Kasztíliai Királyság és I. Ferdinánd magyar király · Többet látni »
I. Katalin navarrai királynő
I.
Új!!: Kasztíliai Királyság és I. Katalin navarrai királynő · Többet látni »
I. Miksa német-római császár
I.
Új!!: Kasztíliai Királyság és I. Miksa német-római császár · Többet látni »
II. Fülöp spanyol király
II.
Új!!: Kasztíliai Királyság és II. Fülöp spanyol király · Többet látni »
II. Ferdinánd aragóniai király
II.
Új!!: Kasztíliai Királyság és II. Ferdinánd aragóniai király · Többet látni »
II. Richárd angol király
II. Richárd (angolul Richard II; 1367. január 6. – kb. 1400. február 14.) Anglia királya 1377-től 1399-es lemondatásáig. Richárd apja, a százéves háborúban hírnevet szerzett Eduárd trónörökös, a Fekete Herceg 1376-ban meghalt; nagyapja, III. Eduárd a következő évben bekövetkezett halálakor így a tíz éves Richárd lépett az angol trónra. Uralkodásának első éveiben nagybátyjai, Genti János és Woodstocki Tamás asszisztálásával kormányzótanácsok vezették helyette az országot. Anglia válságos időket élt, a franciákkal folytatott százéves háború mellett 1381-ben Wat Tyler vezetésével parasztfelkelés tört ki. A fiatal király fontos szerepet játszott a lázadás elfojtásában. Apjától és nagyapjától eltérően Richárd nem volt harcos alkat és békére törekedett Franciaországgal. Politikájának központi eleme volt a királyi tekintély megerősítése és hogy kevésbé függjön a főurak haderejétől, megerősítette a királyi magánhadsereget. Udvarában támogatta a művészeteket és a kultúrát és olyan atmoszférát alakított ki, amelyben az eszményített uralkodó alakja állt a középpontban. Mivel a király csak tanácsadóinak kis csoportjára támaszkodott, a befolyásos főurak "folyamodó lordoknak" nevezett csoportja 1387-ben a parlamentet a maga oldalára állítva átvette a hatalmat a kormányzat fölött. 1389-re Richárd visszanyerte az irányítást és a következő nyolc évben viszonylagos békében élt korábbi ellenfeleivel. 1397-ben viszont, mikor már elég erősnek érezte magát, lesújtott rájuk, többeket kivégeztetett vagy száműzött. A következő két évben ún. "zsarnokságot" vezetett be, amelyben az uralkodói akaratot a törvény felett állónak tekintette. 1399-ben meghalt nagybátyja, Genti János lancasteri herceg, Richárd pedig élethossszigra hosszabbította, fia Henry Bolingbroke száműzetését, akit korábban egy párbaj ürügyén tiltott ki országából. 1399 nyarán, kihasználva Richárd írországi távollétét, Bolingbroke visszatért Angliába és maga mellé állítva a közhangulatot, lemondatta Richárdot és IV. Henrik néven királlyá koronáztatta magát. A yorkshire-i Pontefract várában fogságban tartott Richárdot 1400. február 14-re halálra éheztették. Richárd megítélését jelentős mértékben befolyásolta William Shakespeare II. Richárd című drámája, melyben negatívan ábrázolta az uralkodót és őt tette felelőssé az angol történelem következő századának kaotikus viszonyaiért és a rózsák háborújáért. A 19. század végének és 20. század elejének történészei egyenesen elmebetegnek tartották. Mai megítélése sokat javult, bár túlzott centralizációs törekvéseivel hozzájárult saját bukásához és nárcisztikus személyiségzavara is befolyásolhatta döntéseit, különösen uralkodásának utolsó éveiben.
Új!!: Kasztíliai Királyság és II. Richárd angol király · Többet látni »
II. Ulászló lengyel fejedelem
Száműzött Ulászló (Krakkó, Lengyelország, 1105 körül – Altenburg, Német-római Birodalom, 1159. május 30.), a Piast-dinasztiából való lengyel fejedelem 1138 és 1146 között, valamint sziléziai, sandomierzi, nagy-lengyelországi, kujáviai, wrocławi és pomerániai herceg II.
Új!!: Kasztíliai Királyság és II. Ulászló lengyel fejedelem · Többet látni »
III. Alfonz asztúriai király
III.
Új!!: Kasztíliai Királyság és III. Alfonz asztúriai király · Többet látni »
III. Johanna navarrai királynő
Navarrai Johanna (születési nevén magyarosan Albret Johanna,; Saint-Germain-en-Laye, Francia Királyság, 1528. január 7. – Párizs, Francia Királyság, 1572. június 9.), az Albret-házból származó navarrai királyi hercegnő, apját követvén Navarra királynője, valamint Albret hercegnője, Foix és Bigorre grófnője, Béarn algrófnője és Andorra társúrnője 1555-től 1572-es haláláig.
Új!!: Kasztíliai Királyság és III. Johanna navarrai királynő · Többet látni »
Ildefonso Falcones
Ildefonso Falcones de Sierra (született 1959-ben) barcelonai spanyol ügyvéd és író, leginkább A tenger katedrálisa című bestselleréről ismert.
Új!!: Kasztíliai Királyság és Ildefonso Falcones · Többet látni »
James Audley
James Adley (cc. 1318 – Fontenay-le-Comte, 1369. augusztus 23.) a Térdszalagrend alapító lovagja volt, aki tevékeny részt vállalt az angolok oldalán a százéves háborúban.
Új!!: Kasztíliai Királyság és James Audley · Többet látni »
John Chandos
John Chandos (Radbourne, 1314 – Mortemer, 1370. január 1.) angol katona, a százéves háború egyik kiemelkedő hadvezére volt.
Új!!: Kasztíliai Királyság és John Chandos · Többet látni »
Kasztília és León
Kasztília és León (spanyolul Castilla y León) autonóm közösség Spanyolország északnyugati részén, a történelmi León és Kasztília királyságok egyesítésével jött létre.
Új!!: Kasztíliai Királyság és Kasztília és León · Többet látni »
Középkori ostromok listája
A táblázat a középkor (476-1500) során lezajlott jelentősebb európai és közel-keleti vár- és városostromokat tartalmazza.
Új!!: Kasztíliai Királyság és Középkori ostromok listája · Többet látni »
La Rochelle-i csata (1372)
A La Rochelle-i tengeri csatát a százéves háború során, 1372.
Új!!: Kasztíliai Királyság és La Rochelle-i csata (1372) · Többet látni »
Las Palmas de Gran Canaria
Las Palmas de Gran Canaria városa Gran Canaria szigetén kb.
Új!!: Kasztíliai Királyság és Las Palmas de Gran Canaria · Többet látni »
León uralkodóinak listája
León királyai eredetileg Asztúria uralkodói voltak, de I. Ordono asztúriai király uralkodása során a királyság székhelyét León városba tette át, és megváltoztatta a királyság nevét is.
Új!!: Kasztíliai Királyság és León uralkodóinak listája · Többet látni »
Magyar–török háborúk
A magyar–török háborúk I. Lajos uralkodása idején indultak a Magyar Királyság és az Oszmán Birodalom között.
Új!!: Kasztíliai Királyság és Magyar–török háborúk · Többet látni »
Marignanói csata
A marignanói csata (franciául bataille de Marignan; olaszul battaglia di Marignano, németül Schlacht bei Marignano; 1515. szeptember 13.–szeptember 14.) az itáliai háborúk egyik csatája a mai Melegnano település közelében.
Új!!: Kasztíliai Királyság és Marignanói csata · Többet látni »
Második acentejói csata
A második acentejói csata a Tenerife szigetének spanyol meghódítását végképp megpecsételő ütközet volt az 1494.
Új!!: Kasztíliai Királyság és Második acentejói csata · Többet látni »
Második keresztes hadjárat
A második keresztes hadjárat (1147–1149) a második nagy keresztes hadjárat volt, melyet a római katolikus („latin”) Európa vívott az iszlám ellen.
Új!!: Kasztíliai Királyság és Második keresztes hadjárat · Többet látni »
Molina (családnév)
A Molina spanyol, portugál, olasz, valamint Afrika területén is előforduló családnév.
Új!!: Kasztíliai Királyság és Molina (családnév) · Többet látni »
Murciai nacionalizmus
A murci nacionalizmus leggyakrabban használt szimbolikája. A murciai nacionalizmus vagy murci nacionalizmus, murcianizmus egy olyan politikai ideológia, amely a délkelet-spanyolországi Murcia történelmi régió önálló nemzettudatát hivatott képviselni illetőleg kiformálni, továbbá célja Murcia függetlensége Spanyolországtól.
Új!!: Kasztíliai Királyság és Murciai nacionalizmus · Többet látni »
Navarra (autonóm közösség)
Navarra (baszk nyelven Nafarroa) Spanyolország egyik autonóm közössége és egyben tartománya, amely a középkori Navarrai Királyságnak a Felső-Navarrát magában foglaló déli, a Pireneusokon inneni területe volt.
Új!!: Kasztíliai Királyság és Navarra (autonóm közösség) · Többet látni »
Navarrai Királyság (Felső-Navarra)
A Navarrai Királyság a Pireneusokon innen Felső-Navarrában,,,,, illetve egyszerűen Navarrai Királyság, amely állam 1513-tól 1515-ig létezett Navarrai Királyság néven a Pireneusokon inneni, csak Felső-Navarrát magában foglaló területen Pamplona székhellyel Dél-Európában, miután 1513-tól az ország kettévált Alsó- és Felső-Navarrára.
Új!!: Kasztíliai Királyság és Navarrai Királyság (Felső-Navarra) · Többet látni »
Nikápolyi csata
A nikápolyi csata 1396.
Új!!: Kasztíliai Királyság és Nikápolyi csata · Többet látni »
Noyoni békeszerződés
A noyoni békeszerződést 1516.
Új!!: Kasztíliai Királyság és Noyoni békeszerződés · Többet látni »
Odet de Foix-Lautrec
Odet de Foix (1485 – Nápoly alatt, 1528. augusztus 16.), Lautrec vikomtja (algrófja), francia főnemes, Beaufort grófja (1512-től), Rethel grófja (1525-től), Orval, Chaource, Marais, Isles és Villemur ura.
Új!!: Kasztíliai Királyság és Odet de Foix-Lautrec · Többet látni »
Olaszország történelme
keretnélküli Olaszország történelme legalább 700 ezer évre nyúlik vissza, amióta az Appennini-félsziget folyamatosan lakott.
Új!!: Kasztíliai Királyság és Olaszország történelme · Többet látni »
Portugália
Portugália (portugálul Portugal) Magyarországgal csaknem azonos területű európai ország, amely az Ibériai-félsziget délnyugati részén található.
Új!!: Kasztíliai Királyság és Portugália · Többet látni »
Reconquista
Valencia városát A reconquista (spanyol, ejtsd:; a. m. „visszahódítás”) vagy magyarul meghonosodott nevén rekonkviszta az a folyamat, amely során az Ibériai-félsziget felszabadult a VIII. század óta fennálló muszlim megszállás alól.
Új!!: Kasztíliai Királyság és Reconquista · Többet látni »
San Cristóbal de La Laguna
San Cristóbal de La Laguna település Spanyolországban, Santa Cruz de Tenerife tartományban, Tenerife sziget északi részében.
Új!!: Kasztíliai Királyság és San Cristóbal de La Laguna · Többet látni »
Sevillai katedrális
A sevillai katedrális (teljes nevén a Székes Szűz Mária katedrálisa, spanyolul Catedral de Santa María de la Sede) egy római katolikus székesegyház a spanyolországi Sevilla városában.
Új!!: Kasztíliai Királyság és Sevillai katedrális · Többet látni »
Sluysi csata
A sluysi csatát 1340.
Új!!: Kasztíliai Királyság és Sluysi csata · Többet látni »
Spanyol inkvizíció
A spanyol inkvizíció (spanyolul: Tribunal del Santo Oficio de la Inquisición) 1478-ban alakult meg Spanyolországban, Aragóniai Ferdinánd és Kasztíliai Izabella uralkodása alatt, IV. Szixtusz pápa jóváhagyásával.
Új!!: Kasztíliai Királyság és Spanyol inkvizíció · Többet látni »
Spanyolország
Spanyolország, hivatalos nevén Spanyol Királyság (spanyolul és galiciai nyelven Reino de España, katalánul Regne d’Espanya, baszk nyelven Espainiako Erresuma) független állam Dél-Európában, illetve Észak- és Nyugat-Afrikában (a hozzá tartozó Ceuta és Melilla autonóm városokkal, valamint a Kanári-szigetekkel).
Új!!: Kasztíliai Királyság és Spanyolország · Többet látni »
Spanyolország kultúrája
Spanyolország kultúráját a történelem folyamán különféle népek alakították, főleg az ibérek, kelták, baszkok, föníciaiak, karthágóiak, görögök, rómaiak, vizigótok, mórok, zsidók és romák.
Új!!: Kasztíliai Királyság és Spanyolország kultúrája · Többet látni »
Spanyolország történelme
jobb Spanyolország történelmének előzményei 1,4 millió évre nyúlnak vissza: ekkora datálják az ember első nyomait az Ibériai-félszigeten.
Új!!: Kasztíliai Királyság és Spanyolország történelme · Többet látni »
Szardínia (sziget)
Szardínia (szárdul Sardinna) a Földközi-tenger második, Európa nyolcadik, és a világ negyvenhatodik legnagyobb szigete, amely Olaszország, Spanyolország, Tunézia és Franciaország (Korzika) között helyezkedik el.
Új!!: Kasztíliai Királyság és Szardínia (sziget) · Többet látni »
Százéves háború
A százéves háború 116 évig (1337–1453) tartó konfliktussorozat volt az Angol és a Francia Királyság között.
Új!!: Kasztíliai Királyság és Százéves háború · Többet látni »
Szentföldi Ferences Kusztódia
A Szentföldi Ferences Kusztódia a ferences rend szentföldi körzete.
Új!!: Kasztíliai Királyság és Szentföldi Ferences Kusztódia · Többet látni »
Teles–Meneses Eleonóra portugál királyné
Teles–Meneses Eleonóra (a szócikkben, a továbbiakban: Eleonóra), (Trás-os-Montes e Alto Douro, 1350 körül - Valladolid, 1390-1405/1406); a portugál nyelvben: Leonor Teles de Menezes/Meneses; a Burgundiai-házból származó I. Ferdinánd portugál király feleségeként, Portugália királynéja.
Új!!: Kasztíliai Királyság és Teles–Meneses Eleonóra portugál királyné · Többet látni »
Tudelai Benjámin
Tudelai Benjámin, teljes nevén Benjámin ben Jóna (Tudela, 1130 körül – Kasztíliai Királyság, 1173) középkori zsidó utazó és útleíró.
Új!!: Kasztíliai Királyság és Tudelai Benjámin · Többet látni »
V. Károly francia király
V.
Új!!: Kasztíliai Királyság és V. Károly francia király · Többet látni »
V. Károly német-római császár
V.
Új!!: Kasztíliai Királyság és V. Károly német-római császár · Többet látni »
V. Leó örmény király
V.
Új!!: Kasztíliai Királyság és V. Leó örmény király · Többet látni »
VI. Alfonz kasztíliai király
VI. (Bátor, Vitéz) Alfonz leóni (1065 – 1109), majd kasztíliai (1072 – 1109) király a Navarrai-házból származott.
Új!!: Kasztíliai Királyság és VI. Alfonz kasztíliai király · Többet látni »
VI. Theobald, Blois grófja
VI.
Új!!: Kasztíliai Királyság és VI. Theobald, Blois grófja · Többet látni »
Viseu
Viriathus luzitán vezér emlékműve Viseu egy körülbelül 47–48 ezer lakosú város Portugália középső részén, az egykori Coimbra grófságban; a róla elnevezett Viseu kerület székhelye, püspöki székhely, fontos közúti csomópont, a Dão borvidék központja.
Új!!: Kasztíliai Királyság és Viseu · Többet látni »
Winchelsea-i csata
A winchelsea-i tengeri csatát, francia nevén Les Espagnols sur Mer (Spanyolok a tengeren) az angolok és a kasztíliaiak vívták a százéves háborúban, 1350.
Új!!: Kasztíliai Királyság és Winchelsea-i csata · Többet látni »
1037
Nincs leírás.
Új!!: Kasztíliai Királyság és 1037 · Többet látni »
1474
Nincs leírás.
Új!!: Kasztíliai Királyság és 1474 · Többet látni »
