Megnyitás a Google TérképenTartalomjegyzék
43 kapcsolatok: A Föld legnagyobb tavainak listája, Almásy György, Aorszok, Úzok, Az ókori kínaiak földrajzi felfedezései, Ászik, Ázsia földrajza, Ázsia vízrajza, Balasagun, Balikcsi, Batu kán, Hszüan-cang, Ichthiológia, Indoszkíták, Isszik-Kul, Iszik-köl, Iszik-Kul tó, Kangarok, Karakol, Kazahsztán történelme, Kirgiz szom, Kirgiz Szovjet Szocialista Köztársaság, Kirgizisztán, Kunok, Manasz (eposz), Narin tartomány, Nyikolaj Alekszejevics Szevercov, Nyikolaj Mihajlovics Przsevalszkij, Pjotr Petrovics Szemjonov-Tyan-Sanszkij, Sven Hedin, Szakaurak, Szakák, Szemfoltos sivatagigyík, Szkíta nyelv, Szkíták, Talasz (folyó), Tavak mélység szerinti listája, Tavak víztérfogat szerinti listája, Tó, Tien-san, VA–111 Skval, Vaszilij Vasziljevics Radlov, Zsetiszu.
A Föld legnagyobb tavainak listája
Ebben a cikkben a Föld km²-es és annál nagyobb területű tavai vannak nagyság szerint sorba állítva.
Megnézni Iszik-köl (tó) és A Föld legnagyobb tavainak listája
Almásy György
Zsadányi és törökszentmiklósi Almásy György (Felsőlendva, 1867. augusztus 11. – Graz, 1933. szeptember 23.) magyar utazó, Ázsia-kutató, állattani és néprajzi gyűjtő.
Megnézni Iszik-köl (tó) és Almásy György
Aorszok
Skukha, az ászi nép aorsz törzsének nagyura a behisztuni felirat domborművén Az aorszok – görög nyelvű forrásokban aorszoi (ἄορσοι), arab kútfőkben al-Arsiyya, al-Arsiya, As-yah, al-Ursiyya, al-Larisiya, al-Orsiyya és Ors – az alán (korábban masszaget) szövetségéhez tartoztak, s az ászi nép egyik törzsét képviselték.
Megnézni Iszik-köl (tó) és Aorszok
Úzok
Az úzok vagy oguzok (Ghuzz, Guozz, Kuz, Oguz, Oğuz, Okuz, Oufoi, Ouz, Ouzoi, Torks, Turkmen, Uguz, Uğuz, és Uz neveken) az 1. évezred közepén Kaszpi-tengertől keletre feltűnt lovasnomád nép, amelyről több görög és bizánci forrás is említést tesz, ezenkívül fontos információkkal szolgálnak róluk az orkhoni feliratok és más ótörök történelmi művek, például a 8-9.
Megnézni Iszik-köl (tó) és Úzok
Az ókori kínaiak földrajzi felfedezései
Az ókori kínaiak útjaikon akkor jutottak el a dél-ázsiai és közép-ázsiai országokba, amikor ott már magas kultúrájú államok létesültek, ezért azt nem mondhatjuk, hogy Indiát, Iránt, Mezopotámiát a Távol-Keletről a kínaiak fedezték fel, csupán azt, hogy saját kultúrájuk szemszögéből nézve megismerték ezeket a területeket.
Megnézni Iszik-köl (tó) és Az ókori kínaiak földrajzi felfedezései
Ászik
Ászik a Kárpát-medencében (i. sz. 2. század) Az ászik, helyesebben jászik – nevük görög köntösben aszianoi (ασιανοι), aszioi (ασιοι), iazügesz (ιαζυγες) stb., latinosan asii, astacae stb., napjainkban jászok – egykor a szkíta népek körébe, a szakák csoportjába tartoztak.
Megnézni Iszik-köl (tó) és Ászik
Ázsia földrajza
Ázsia mintegy 44,614 millió négyzetkilométer (Oroszország nélkül 31,7 millió négyzetkilométer) területével a Föld legnagyobb kontinense, mely terület a teljes szárazföldi tömeg mintegy harmadát teszi ki.
Megnézni Iszik-köl (tó) és Ázsia földrajza
Ázsia vízrajza
Ázsia vízrajzának két fő sajátossága van: centrális és periférikus.
Megnézni Iszik-köl (tó) és Ázsia vízrajza
Balasagun
Balasagun (kirgiz nyelven Баласагун vagy Баласагын Balasagyn; kínai nyelven 八剌沙袞) ősi szogd város volt a mai Kirgizisztánban, a Csüj-völgyben, Biškek és az Issyk-Kul tó között.
Megnézni Iszik-köl (tó) és Balasagun
Balikcsi
Balikcsi (kirgiz írással Балыкчы) város Kirgizisztánban, Iszik-Köl tartományban.
Megnézni Iszik-köl (tó) és Balikcsi
Batu kán
Batu kán Batu (1207 körül – 1255/56) az Arany Horda első kánja, Dzsingisz kán legidősebb fiának, Dzsocsinak a második fia, Dzsingisz kán rangidős unokája, a nyugati területek meghódítására indított hadjárat – a magyarországi tatárjárás – fővezére.
Megnézni Iszik-köl (tó) és Batu kán
Hszüan-cang
(602 körül – 664. február 5.) kínai buddhista szerzetes, tudós, utazó és fordító, aki a Tang-dinasztia korai időszakában készített beszámolókat a kínai és az indiai buddhizmus kapcsolatáról.
Megnézni Iszik-köl (tó) és Hszüan-cang
Ichthiológia
Fig.1: Cyprinus Biponctatus, 2. Cyprinus. Gobio, 3. Cyprinus. Amarus, 4. Cyprinus. Alburnus, 5. Cyprinus. Phoxinus, halismereti mű illusztrációja (1796) Az ichthiológia vagy halismeret az állattan (zoológia) halakkal foglalkozó tudományága.
Megnézni Iszik-köl (tó) és Ichthiológia
Indoszkíták
Táncoló szkíták (Pesavar, Buner-dombormű), i. e. kb. 1. század A közép-ázsiai szkíták, azaz a szakák csoportjába tartozó szakaurak az i. e.
Megnézni Iszik-köl (tó) és Indoszkíták
Isszik-Kul
#ÁTIRÁNYÍTÁS Iszik-köl (tó).
Megnézni Iszik-köl (tó) és Isszik-Kul
Iszik-köl
#ÁTIRÁNYÍTÁS Iszik-köl (tó).
Megnézni Iszik-köl (tó) és Iszik-köl
Iszik-Kul tó
#ÁTIRÁNYÍTÁS Iszik-köl (tó).
Megnézni Iszik-köl (tó) és Iszik-Kul tó
Kangarok
A Szir-darja és vízgyűjtő területe Kankar fejedelem pénzérméje''Előlap: a nagyúr arcmása; hátlap: nemzetségjegye'' A kangarok – helyesebben kankarok – írott történelmük hajnalán (i.
Megnézni Iszik-köl (tó) és Kangarok
Karakol
Karakol (1889–1921 és 1939–1991 között Przsevalszk) város Kirgizisztánban, Iszik-köl tartományban.
Megnézni Iszik-köl (tó) és Karakol
Kazahsztán történelme
keretnélküli Kazahsztán történelme több mint másfél millió éve kezdődött, már a Homo erectusok is éltek területén.
Megnézni Iszik-köl (tó) és Kazahsztán történelme
Kirgiz szom
A szom Kirgizisztán hivatalos pénzneme, használatát 1993-ban vezették be.
Megnézni Iszik-köl (tó) és Kirgiz szom
Kirgiz Szovjet Szocialista Köztársaság
A Kirgiz Szovjet Szocialista Köztársaság (Kirgiz SZSZK; Кыргыз Советтик Социалисттик Республикасы Qığız; Киргизская Советская Социалистическая Республика, gyakran Szovjet Kirgizisztán) a Szovjetunió egyik tagállama volt 1936-tól 1991-ig.
Megnézni Iszik-köl (tó) és Kirgiz Szovjet Szocialista Köztársaság
Kirgizisztán
Kirgizisztán (régiesen Kirgizia) közép-ázsiai ország.
Megnézni Iszik-köl (tó) és Kirgizisztán
Kunok
A kipcsak-szári-kun törzsszövetség területe 1200 körül. A terület sohasem állt egységes, központi vezetés alatt, kipcsak vagy kun birodalomról ezért nem beszélhetünk ebben az értelemben A Magyarországon kunok néven ismert nép egy török nyelvű népekből – kipcsakok, sárga ujgurok, ázsiai kunok – álló törzsszövetség volt, amelyik a 11.
Megnézni Iszik-köl (tó) és Kunok
Manasz (eposz)
A Manasz (kirgiz: Манас дастаны, arab: ماناس دستانی, azeri: Manas Dastanı, török: Manas Destanı) a kirgiz nép őseposza, valamint hős főszereplőjének neve.
Megnézni Iszik-köl (tó) és Manasz (eposz)
Narin tartomány
Narin tartomány (kirgizül: Нарын областы) Kirgizisztán legnagyobb tartománya (oblast).
Megnézni Iszik-köl (tó) és Narin tartomány
Nyikolaj Alekszejevics Szevercov
Nyikolaj Alekszejevics Szevercov (Voronyezsi kormányzóság, 1827. november 5. – Don, 1885. február 8.) orosz kutató és természettudós, Belső-Ázsia élővilágának egyik feltárója és leírója.
Megnézni Iszik-köl (tó) és Nyikolaj Alekszejevics Szevercov
Nyikolaj Mihajlovics Przsevalszkij
Nyikolaj Mihajlovics Przsevalszkij (oroszul: Николай Михайлович Пржевальский) (Orosz Birodalom, Szmolenszki kormányzóság, Kimborovo, 1839. április 12. – Karakol, 1888. november 1.) orosz tábornok, geográfus, Ázsia-kutató, a 19.
Megnézni Iszik-köl (tó) és Nyikolaj Mihajlovics Przsevalszkij
Pjotr Petrovics Szemjonov-Tyan-Sanszkij
thumb Pjotr Petrovics Szemjonov-Tyan-Sanszkij, 1906-ig Szemjonov (oroszul Пётр Петрович Семёнов-Тян-Шанский) (Rjazanka, 1827. január 14. – Szentpétervár, 1914. március 11.) orosz földrajztudós, botanikus, statisztikus, entomológus.
Megnézni Iszik-köl (tó) és Pjotr Petrovics Szemjonov-Tyan-Sanszkij
Sven Hedin
Sven Anders Hedin (Stockholm, 1865. február 19. – Stockholm, 1952. november 26.) svéd földrajztudós, sinológus, térképész, felfedező, író.
Megnézni Iszik-köl (tó) és Sven Hedin
Szakaurak
A szakaurak királyának ünnepi viselete A szakaurak a közép-ázsiai szkíták, azaz a szakák csoportjába tartoztak.
Megnézni Iszik-köl (tó) és Szakaurak
Szakák
Skukha, az ászik, pontosabban az aorszok törzsének nagyura a behisztuni felirat domborművén A szakák közép-ázsiai szkíták.
Megnézni Iszik-köl (tó) és Szakák
Szemfoltos sivatagigyík
A szemfoltos sivatagigyík (Eremias arguta) a hüllők (Reptilia) osztályába, a pikkelyes hüllők (Squamata) rendjébe és a nyakörvösgyíkfélék (Lacertidae) családjába tartozó faj.
Megnézni Iszik-köl (tó) és Szemfoltos sivatagigyík
Szkíta nyelv
A szkíta nyelvet, pontosabban a szkíta népek nyelvét – közmegegyezés szerint – az indoeurópai nyelvcsalád indoiráni ágán belül az iráni nyelvek keleti csoportjába osztják be.
Megnézni Iszik-köl (tó) és Szkíta nyelv
Szkíták
Szkíta aranyszarvas (i. e. 400–300 körül) Az európai szkíta népek elterjedése a vaskor elején (i. e. 8–7. század) halomsírban talált elektrum edény (i. e. 4. század) Szkíta harcosok rajza a Kul Oba halomsírban talált edény alakjai nyomán Szoloha halomsírból (i.
Megnézni Iszik-köl (tó) és Szkíták
Talasz (folyó)
Talasz (kirgiz és kazah nyelven: Талас) egy folyó Kirgizisztánban, a Talasz régióban, mely nyugatra folyik Kazahsztánba.
Megnézni Iszik-köl (tó) és Talasz (folyó)
Tavak mélység szerinti listája
Tavak legnagyobb mélység szerinti listája.
Megnézni Iszik-köl (tó) és Tavak mélység szerinti listája
Tavak víztérfogat szerinti listája
Ez a cikk a 100 km³-nél nagyobb tavak víztérfogat szerinti listája.
Megnézni Iszik-köl (tó) és Tavak víztérfogat szerinti listája
Tó
A Nahuel Huapi-tó (Argentína) Kasmírban Tanganyika-tavon A tó szárazfölddel körülvett állóvíz.
Megnézni Iszik-köl (tó) és Tó
Tien-san
A Tien-san (kínai: 天山; Pinyin: Tiān Shān, kirgiz: Тян Шан, orosz: Тянь Шань) láncos röghegység Közép-Ázsiában, Kína, Kazahsztán, Üzbegisztán, Kirgizisztán és Tádzsikisztán területén.
Megnézni Iszik-köl (tó) és Tien-san
VA–111 Skval
A Skval–E export-változat A VA–111 Skval (oroszul: ВА–111 Шквал) a Szovjetunióban kifejlesztett, a szovjet, később pedig az orosz haditengerészetnél rendszeresített rakétatorpedó.
Megnézni Iszik-köl (tó) és VA–111 Skval
Vaszilij Vasziljevics Radlov
Vaszilij Vasziljevics Radlov (orosz nyelven: Василий Васильевич Радлов, német nevén: Friedrich Wilhelm Radloff) (Berlin, 1837. január 17. – Petrograd, 1918. május 12.) Oroszországban dolgozó német származású nyelvész, turkológus és folklorista.
Megnézni Iszik-köl (tó) és Vaszilij Vasziljevics Radlov
Zsetiszu
Zsetiszu, vagy Szemirecsje (kazah nyelven: Жетысу, Джетысу, és Yedi-su törökül, هفتآب) a "hét folyó" régiója, amelyek közül öt ma is létezik.
Megnézni Iszik-köl (tó) és Zsetiszu
Ismert mint Iszik-Köl.