Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
132 kapcsolatok: A buddhizmus és a nyugati tudományok, A filozófia alapelvei, A filozófia alapkérdése, A katolikus egyház ökumenizmusa, Abu Naszr Muhammad al-Fárábi, Agnoszticizmus, Alapfogalom, Antropomorfizmus, Antropozófia, Anyag (filozófia), Apáczai Csere János, Appercepció, Aquinói Szent Tamás, Arab zene, Arisztotelész logikája, Értekezés a módszerről, Étienne Bonnot de Condillac, Baruch Spinoza, Bertrand Russell, Birtalan Balázs, Blaise Pascal, Bognár Cecil Pál, Bonyifatyij Mihajlovics Kedrov, Buddhista filozófia, Cs. Gyimesi Éva, David Hume, David Lewis (filozófus), Dialektika, Diszkrimináció, Dunbar-szám, Duns Scotus, Edmund Husserl, Eduard Spranger, Epikurosz, Episztemiológia, Episztemológia, Erkölcs, Ernst Cassirer, Evolúciós érv a naturalizmussal szemben, Felvilágosodás, Filozófia, Filozófiai témájú lapok listája, Fogalomírás, Frege geometriafilozófiája, Friedrich Nietzsche, Friedrich Wilhelm Joseph Schelling, Galénosz, Genf, Georg Wilhelm Friedrich Hegel, George Edward Moore, ..., Giordano Bruno, Gottfried Wilhelm Leibniz, Gottlob Frege, Gregory Bateson, Halasy-Nagy József, Hans Hahn, Hans Reichenbach, Hátrányos megkülönböztetés, Hilary Putnam, Hit (filozófia), Homunkuluszparadoxon, Humanizmus, Idealizmus, Igazság (filozófia), Igazság és módszer, Immanuel Kant, Institucionalizmus (tudományfilozófia), Ismeretelmélet (filozófia), Július 28., Johann August Schülein, John Dewey, John Locke, Karel Čapek, Karl Popper, Kategóriák (Arisztotelész), Kollár József (filozófus), Konrad Lorenz, Kritika (publicisztika), Kvantor (logika), La Sapienza Egyetem, Lakatos Imre (filozófus), Lelkiismeret-furdalás, Leontinoi Gorgiasz, Logika, Martin Heidegger, Marxizmus, Matematika, Matematikadidaktika, Matematikafilozófia, Materializmus, Megismerés, Metafizika, Michel Foucault, Moritz Schlick, Neokantianizmus, Nicolai Hartmann, Niels Bohr, Organon (Arisztotelész), Paul Tholey, Pavlovits Tamás, Pürrhón, Philosophia naturalis (Apáczai Csere János), Platón, Racionalizmus, Ramizmus, Révay József (filozófus), Richard Rorty, Román filozófia, Ronald David Laing, Rudolf Carnap, Rudolf Steiner, Salat-Zakariás Levente, Sebeő Talán, Smaragdtábla, Szankhára, Szókratész, Szeptember 17., Szigeti József (filozófus), Szolipszizmus, Tabula rasa, Tükrözéselmélet, Tendzin Gyaco, Tradicionális logika, Transzcendentalizmus, Tudás, Tudomány, Tudományfilozófia, Tudománytörténet, Valóság, Vallásfilozófia, William Ockham, Wolfhart Pannenberg. Bővíteni index (82 több) »
A buddhizmus és a nyugati tudományok
A buddhizmus és a tudomány már rengetegszer bizonyult kompatibilisnek a történelem során.
Új!!: Ismeretelmélet és A buddhizmus és a nyugati tudományok · Többet látni »
A filozófia alapelvei
A filozófia alapelvei (eredeti latin címén Principia philosophiae) René Descartes francia filozófus 1644-ben kiadott ismeretelméleti-természetfilozófiai összefoglalása, a természeti törvényszerűségekre mechanikai magyarázatokat adó karteziánus természettudományos munka.
Új!!: Ismeretelmélet és A filozófia alapelvei · Többet látni »
A filozófia alapkérdése
földi létezőket hangsúlyozva A filozófia mint tudomány alapkérdése, hogy miképpen viszonyul a gondolkodás a léthez, a tudat az anyaghoz.
Új!!: Ismeretelmélet és A filozófia alapkérdése · Többet látni »
A katolikus egyház ökumenizmusa
A történelmi keretek megváltozásával a középkorban a katolikus egyház világi, társadalmi, politikai és intézményes oldala került az érdeklődés középpontjába.
Új!!: Ismeretelmélet és A katolikus egyház ökumenizmusa · Többet látni »
Abu Naszr Muhammad al-Fárábi
Fárábi Kazahsztán egyik bankjegyén Abu Naszr Muhammad ibn al-Farah al-Fárábi (török nyelven: Farabi, perzsául: محمد فارابی), rövid néven: Abu Naszr al-Fárábi (ismert neve: Muhammad bin Muhammad bin Tarhan bin Uzalag al-Fárábi), valamint a nyugati világban: Alpharabius, al-Fárábi, Farabi és Abunaser; kb.
Új!!: Ismeretelmélet és Abu Naszr Muhammad al-Fárábi · Többet látni »
Agnoszticizmus
Az agnoszticizmus (a görög agnosztosz 'megismerhetetlen' szóból) egy olyan filozófiai ismeretelméleti nézet, amely szerint a valóság végső dolgai, Isten vagy istenségek (felsőbb hatalmak) létezését nem tudjuk megismerni, nem tudhatjuk, hogy léteznek-e vagy nem, és enélkül a tudás nélkül kell élnünk a világban.
Új!!: Ismeretelmélet és Agnoszticizmus · Többet látni »
Alapfogalom
A matematikában, a logikában, a filozófiában és a formális rendszerekben az alapfogalom korábban definiált fogalmakból nem levezethető fogalom.
Új!!: Ismeretelmélet és Alapfogalom · Többet látni »
Antropomorfizmus
Az antropomorf északi szél egy utazó kabátját próbálja letépni Aiszóposz ''Az északi szél és a Nap'' című meséjében. Az antropomorfizmus olyan, az 1700-as években létrehozott kifejezés, amely élő vagy élettelen dolgok, jelenségek vagy elvont fogalmak emberi (vagy kizárólagosan emberinek hitt) tulajdonságaira utal.
Új!!: Ismeretelmélet és Antropomorfizmus · Többet látni »
Antropozófia
Az antropozófia (a görög ἄνθρωπος, anthróposz.
Új!!: Ismeretelmélet és Antropozófia · Többet látni »
Anyag (filozófia)
Az anyag filozófiai értelemben a tudatunktól függetlenül létező objektív valóságot jelölő bölcseleti kategória, a materialista filozófia alapkategóriája.
Új!!: Ismeretelmélet és Anyag (filozófia) · Többet látni »
Apáczai Csere János
Apáczai Csere János, születési nevén Csere János, 1656-tól többnyire Apáczai Cseri János (Apáca, 1625. június 10.? – Kolozsvár, 1659. december 31.) erdélyi magyar pedagógus, filozófus, kálvinista teológus, a magyar nevelésügy és az anyanyelvi tudományos ismeretterjesztés előfutára, az erdélyi puritánus mozgalom kiemelkedő alakja, az első magyar enciklopédista, a karteziánus ismeretelmélet korai magyar követőinek egyike.
Új!!: Ismeretelmélet és Apáczai Csere János · Többet látni »
Appercepció
Az appercepció a percepcióhoz (észlelés) hasonlóan az embert körülvevő világ megértéséhez, értelmezéséhez nélkülözhetetlen mentális folyamat.
Új!!: Ismeretelmélet és Appercepció · Többet látni »
Aquinói Szent Tamás
Aquinói Tamás, vagy katolikus nevén Aquinói Szent Tamás (Roccasecca, 1225. január 28. – Fossanova, 1274. március 7.) latin nyelven író középkori olasz teológus, skolasztikus filozófus, Domonkos-rendi szerzetes, a keresztény misztika egyik képviselője.
Új!!: Ismeretelmélet és Aquinói Szent Tamás · Többet látni »
Arab zene
Az arab zene (arabul: الموسيقى العربية, romanizálva: al-mūsīqā al-ʿArabīyah) az arab világ zenéje, annak mindenféle zenei stílusával és műfajával együtt.
Új!!: Ismeretelmélet és Arab zene · Többet látni »
Arisztotelész logikája
Arisztotelész Logikájának egy 1570-es kiadása A Sztageirában született Arisztotelészt (i. e. 384 – i. e. 322), a görög filozófia nagy alakját tartjuk a logika megteremtőjének.
Új!!: Ismeretelmélet és Arisztotelész logikája · Többet látni »
Értekezés a módszerről
Az Értekezés a módszerről (franciául Discours de la méthode) René Descartes (1596–1650) francia filozófus legismertebb, először 1637-ben megjelent ismeretelméleti munkája, az újkori racionalizmus, a kartezianizmus alapvetése.
Új!!: Ismeretelmélet és Értekezés a módszerről · Többet látni »
Étienne Bonnot de Condillac
Étienne Bonnot de Condillac (Grenoble, 1715. szeptember 30. – Lailly-en-Val (Loiret), 1780. augusztus 3.) francia filozófus.
Új!!: Ismeretelmélet és Étienne Bonnot de Condillac · Többet látni »
Baruch Spinoza
Spinoza főműve: ETHICA Ordine Geometrico demonstrata,... Benedictus (Baruch) Spinoza (Amszterdam, 1632. november 24. – Hága, 1677. február 21.) a felvilágosodás korának racionalista filozófusa, a panteizmus, illetve a korai materializmus képviselőjének is tekinthetjük.
Új!!: Ismeretelmélet és Baruch Spinoza · Többet látni »
Bertrand Russell
Bertrand Russell (Ravenscroft (Monmouthshire), Wales, 1872. május 18. – Penrhyndeudraeth, Wales, 1970. február 2.) irodalmi Nobel-díjas angol matematikus, logikatudós, filozófus és szociológus, Kingston III.
Új!!: Ismeretelmélet és Bertrand Russell · Többet látni »
Birtalan Balázs
Birtalan Balázs (Budapest, 1969. október 12. – 2016. május 14.) magyar író, költő, publicista és terapeuta, Birtalan Ferenc költő, író fia.
Új!!: Ismeretelmélet és Birtalan Balázs · Többet látni »
Blaise Pascal
Blaise Pascal (Clermont-Ferrand, 1623. június 19. – Párizs, 1662. augusztus 19.) francia matematikus, fizikus, vallásfilozófus, teológus, moralista és vitatkozó.
Új!!: Ismeretelmélet és Blaise Pascal · Többet látni »
Bognár Cecil Pál
Bognár Cecil Pál (Csepreg, 1883. január 24. – Pannonhalma, 1967. június 28.) bencés szerzetes, pszichológus, egyetemi tanár.
Új!!: Ismeretelmélet és Bognár Cecil Pál · Többet látni »
Bonyifatyij Mihajlovics Kedrov
Bonyifatyij Mihajlovics Kedrov (cirill betűkkel Бонифатий Михайлович Кедров) (Jaroszlavl, 1903. december 10. – Moszkva, 1985. szeptember 10.) orosz filozófus, tudománytörténész, fizikokémikus, a Magyar Tudományos Akadémia tiszteleti tagja.
Új!!: Ismeretelmélet és Bonyifatyij Mihajlovics Kedrov · Többet látni »
Buddhista filozófia
A buddhista filozófia Buddha azon tanításainak kidolgozása és magyarázata, amelyek a Tripitakában és Ágamákban találhatók.
Új!!: Ismeretelmélet és Buddhista filozófia · Többet látni »
Cs. Gyimesi Éva
Cs.
Új!!: Ismeretelmélet és Cs. Gyimesi Éva · Többet látni »
David Hume
David Hume (Edinburgh, 1711. április 26. – Edinburgh, 1776. augusztus 25.) skót empirista filozófus, történész, közgazdász, esszé-író; a skót felvilágosodás egyik legfontosabb alakja.
Új!!: Ismeretelmélet és David Hume · Többet látni »
David Lewis (filozófus)
David Kellogg Lewis (Oberlin, Ohio, 1941. szeptember 28. – Princeton, New Jersey, 2001. október 14.) a 20. század második felének egyik legjelentősebb filozófusa, az analitikus filozófia művelője.
Új!!: Ismeretelmélet és David Lewis (filozófus) · Többet látni »
Dialektika
A dialektika eredetileg a vitatkozás művészete az ókori görögöknél, a hét szabad művészet egyike.
Új!!: Ismeretelmélet és Dialektika · Többet látni »
Diszkrimináció
Diszkrimináció az, amikor egy személyt nem a tettei, hanem feltétezett rossz tulajdonságokkal rendelkező csoporthoz való tartozása alapján ítélnek meg, és eszerint bánnak vele.
Új!!: Ismeretelmélet és Diszkrimináció · Többet látni »
Dunbar-szám
A Dunbar-szám egy vélelmezett ismeretelméleti határa annak, hogy egy ember hány stabil szociális kapcsolatot tud egyszerre fenntartani: olyan kapcsolatokat, ahol a részt vevő személy ismer minden másik személyt és a közöttük levő viszonyokat.
Új!!: Ismeretelmélet és Dunbar-szám · Többet látni »
Duns Scotus
Duns Scotus, nem használatos, de pontos fordítású magyar nevén Skót Duns János, 1993 óta Boldog Duns Scotus (Dunston, Northumberland, 1266 vagy 1274 – Köln, 1308. november 8.) középkori skót skolasztikus filozófus és teológus.
Új!!: Ismeretelmélet és Duns Scotus · Többet látni »
Edmund Husserl
Edmund Husserl (Prostějov, Morvaország, akkori Habsburg Birodalom, mai Csehország, 1859. április 8. – Freiburg, 1938. április 26.) német filozófus, a fenomenológia irányzatának megalapítója, a 20. század első felének nagyhatású gondolkodója.
Új!!: Ismeretelmélet és Edmund Husserl · Többet látni »
Eduard Spranger
Eduard Spranger (Berlin-Lichterfelde, 1882. június 27. – Tübingen, 1963. szeptember 17.) német filozófus, pedagógus és pszichológus, a porosz Tudományos Akadémia tagja, elnöke, egyetemi tanár, a 20.
Új!!: Ismeretelmélet és Eduard Spranger · Többet látni »
Epikurosz
Epikurosz (görög: Έπίκουρος (Epikouros) kiejtve: epikúrosz, gyakran, ám helytelenül Epikürosznak is írják) (Számosz sziget, Kr. e. 341 decembere – Athén, Kr. e. 270), görög atomista filozófus, Démokritosz természetfilozófiájának követője.
Új!!: Ismeretelmélet és Epikurosz · Többet látni »
Episztemiológia
#ÁTIRÁNYÍTÁS Ismeretelmélet.
Új!!: Ismeretelmélet és Episztemiológia · Többet látni »
Episztemológia
#ÁTIRÁNYÍTÁS Ismeretelmélet.
Új!!: Ismeretelmélet és Episztemológia · Többet látni »
Erkölcs
Az erkölcs fogalma alatt egy adott társadalom által régebbi tapasztalatok alapján összegyűjtött és helyesnek ítélt viselkedési szabályok összességét értjük.
Új!!: Ismeretelmélet és Erkölcs · Többet látni »
Ernst Cassirer
Ernst Cassirer Ernst Cassirer (Breslau, 1874. július 28. – New York, 1945. április 13.) német filozófus, a marburgi neokantiánus iskola képviselője.
Új!!: Ismeretelmélet és Ernst Cassirer · Többet látni »
Evolúciós érv a naturalizmussal szemben
Az evolúciós érv a naturalizmussal szemben (EAAN) filozófiai érv szerint nem fogadhatjuk el egyszerre az evolúciót és a filozófiai naturalizmust.
Új!!: Ismeretelmélet és Evolúciós érv a naturalizmussal szemben · Többet látni »
Felvilágosodás
A felvilágosodás a legáltalánosabb meghatározások szerint nyugat-európai kiindulópontú szellemi, kulturális, filozófiai mozgalom, egyben kultúrtörténeti korszak volt a 17. század vége és a 19. század eleje között.
Új!!: Ismeretelmélet és Felvilágosodás · Többet látni »
Filozófia
Raffaello: ''Az athéni iskola'' (1509. Vatikán, Stanza della Segnatura) 20 neves ókori filozófus (J. W. Cook metszete, 1825) A filozófia, régebben magyarítva bölcselet a világegyetem, a természet, az élet okával és céljával, a történelemben érvényesülő rendezőelvvel, a tudás és megismerés lehetőségével, a szépség, művészet és nyelv mibenlétével, a jogi-politikai normák természetével, a cselekedetek helyes vagy helytelen mivoltával, Isten és a transzcendencia létével foglalkozó tudományág.
Új!!: Ismeretelmélet és Filozófia · Többet látni »
Filozófiai témájú lapok listája
* Analitikus filozófia.
Új!!: Ismeretelmélet és Filozófiai témájú lapok listája · Többet látni »
Fogalomírás
„Fogalomírásomnak az élet nyelvéhez való viszonyát, úgy vélem, azzal világíthatom meg a legjobban, ha a mikroszkópnak a szemhez való viszonyával vetem össze.
Új!!: Ismeretelmélet és Fogalomírás · Többet látni »
Frege geometriafilozófiája
A geometriáról Frege – amennyire ez megállapítható, egész életében – homlokegyenest ellenkező véleményt vallott, mint az aritmetikáról (ld. például a Grundlagen témába vágó szakaszait).
Új!!: Ismeretelmélet és Frege geometriafilozófiája · Többet látni »
Friedrich Nietzsche
Friedrich Nietzsche (Röcken, Német Szövetség, 1844. október 15. – Weimar, Német Birodalom, 1900. augusztus 25.) német klasszika-filológus, egyetemi tanár, filozófus.
Új!!: Ismeretelmélet és Friedrich Nietzsche · Többet látni »
Friedrich Wilhelm Joseph Schelling
Friedrich Wilhelm Joseph Schelling (később Friedrich Wilhelm Joseph von Schelling (Leonberg, 1775. január 27. – Bad Ragaz, Sankt Gallen kanton, 1854. augusztus 20.) német filozófus, a klasszikus német filozófia és a legjelentősebb német idealista filozófusok Kant–Fichte–Schelling–Hegel alkotta sorába tartozó kiemelkedő gondolkodó.
Új!!: Ismeretelmélet és Friedrich Wilhelm Joseph Schelling · Többet látni »
Galénosz
Görögösen Galénosz, (Pergamon, 129 szeptembere – Róma, 216 körül): görög származású római orvos, filozófus.
Új!!: Ismeretelmélet és Galénosz · Többet látni »
Genf
Genf (franciául: Genève,, németül: Genf, olaszul: Ginevra, spanyolul: Ginebra) a második legnagyobb népességű város Svájcban (Zürich után), Genf kanton fővárosa.
Új!!: Ismeretelmélet és Genf · Többet látni »
Georg Wilhelm Friedrich Hegel
Georg Wilhelm Friedrich Hegel (Stuttgart, 1770. augusztus 27. – Berlin, 1831. november 14.) német filozófus, egyetemi tanár; a klasszikus német filozófia és a német idealizmus legnagyobb és legjelentősebb képviselője.
Új!!: Ismeretelmélet és Georg Wilhelm Friedrich Hegel · Többet látni »
George Edward Moore
George Edward Moore OM (London, 1873. november 4. – Cambridge,1958. október 24.) angol filozófus, az analitikus filozófiai iskola megteremtője.
Új!!: Ismeretelmélet és George Edward Moore · Többet látni »
Giordano Bruno
Giordano Bruno (kiejtése, kiejtése), (Nola, 1548 – Róma, 1600. február 17.) itáliai domonkos szerzetes, filozófus, csillagász, matematikus, költő és hermetikus okkultista; a késő reneszánsz egyik kiemelkedő alakja.
Új!!: Ismeretelmélet és Giordano Bruno · Többet látni »
Gottfried Wilhelm Leibniz
Gottfried Wilhelm Leibniz (Lipcse, 1646. július 1. – Hannover, 1716. november 14.) német polihisztor: jogász, diplomata, történész, matematikus, fizikus és filozófus.
Új!!: Ismeretelmélet és Gottfried Wilhelm Leibniz · Többet látni »
Gottlob Frege
Friedrich Ludwig Gottlob Frege (Wismar, Mecklenburg-Schwerin, 1848. november 8. – Bad Kleinen, 1925. július 26.) német matematikus, logikatudós, filozófus, a modern matematikai logika és analitikus filozófia megalapítója, művelője.
Új!!: Ismeretelmélet és Gottlob Frege · Többet látni »
Gregory Bateson
Gregory Bateson (Grantchester, Cambridgeshire, 1904.
Új!!: Ismeretelmélet és Gregory Bateson · Többet látni »
Halasy-Nagy József
Halasy-Nagy József, születési nevén Nagy József (Ercsi, 1885. május 2. – Hajdúszoboszló, 1976. május 6.) magyar filozófus, filozófiatörténész, műfordító, egyetemi tanár, dékán, a pécsi Erzsébet Tudományegyetem rektora.
Új!!: Ismeretelmélet és Halasy-Nagy József · Többet látni »
Hans Hahn
Hans Hahn (Bécs, 1879. szeptember 27. – Bécs, 1934. július 24.) osztrák filozófus és matematikus.
Új!!: Ismeretelmélet és Hans Hahn · Többet látni »
Hans Reichenbach
Hans Reichenbach (Hans Friedrich Herbert Günther Reichenbach) (Hamburg, 1891. szeptember 26. – Los Angeles, 1953. április 9.) német fizikus, matematikus, filozófus.
Új!!: Ismeretelmélet és Hans Reichenbach · Többet látni »
Hátrányos megkülönböztetés
A hátrányos megkülönböztetés vagy negatív diszkrimináció a jogalkotásban, a szociológiában és a szociálpszichológiában használatos fogalom.
Új!!: Ismeretelmélet és Hátrányos megkülönböztetés · Többet látni »
Hilary Putnam
Hilary Putnam (Chicago, Illinois, 1926. július 31. – Arlington, Massachusetts, 2016. március 13.) amerikai analitikus filozófus, a Harvard egyetem tanára, az agyak a tartályban elmélet és a belső realizmus megalkotója.
Új!!: Ismeretelmélet és Hilary Putnam · Többet látni »
Hit (filozófia)
A hit ismeretelméleti értelemben kijelentések, elméletek olyan elfogadását (vagy tagadását) jelenti, melyek közvetlen és azonnali igazolása semmilyen módon – sem érzékileg, ill.
Új!!: Ismeretelmélet és Hit (filozófia) · Többet látni »
Homunkuluszparadoxon
A homunkuluszparadoxon egy filozófiai ellentmondásféleség, amely számos tudomány (a biológia, a pszichológia, a logika, a kognitív tudomány, a filozófiai ismeretelmélet, a számelmélet) területén megjelenik, és minden esetben kísértetiesen azonos érvelésforma vezet hozzá, olyan úgynevezett regressus ad infinitum érvelés, amely a végtelenségig folytatható.
Új!!: Ismeretelmélet és Homunkuluszparadoxon · Többet látni »
Humanizmus
Michelangelo Buonarroti: Ádám teremtése (freskórészlet) A humanizmus az érett európai középkor egyik nagy hatású filozófiai irányzata, egyben a reneszánsz korstílus eszmei háttere volt.
Új!!: Ismeretelmélet és Humanizmus · Többet látni »
Idealizmus
Konfuciusz Platón Hegel Az idealizmus a léttel szemben a tudat elsőbbségét hirdető filozófiai irányzat.
Új!!: Ismeretelmélet és Idealizmus · Többet látni »
Igazság (filozófia)
Antonio Canova: Iustitia (1792) – Milánó, Piazza Scala Képtár Az igazság a valóság ellenőrizhető tényei, és az erről szóló állítások megfelelése egymásnak.
Új!!: Ismeretelmélet és Igazság (filozófia) · Többet látni »
Igazság és módszer
Az Igazság és módszer (eredetileg németül Wahrheit und Methode) Hans-Georg Gadamer német filozófus könyve, mely először németül 1960-ban, magyarul pedig először 1984-ben jelent meg Bonyhai Gábor fordításában.
Új!!: Ismeretelmélet és Igazság és módszer · Többet látni »
Immanuel Kant
Immanuel Kant (Königsberg, 1724. április 22. – Königsberg, 1804. február 12.) német filozófus, a német idealizmus megteremtője, a königsbergi egyetem professzora volt.
Új!!: Ismeretelmélet és Immanuel Kant · Többet látni »
Institucionalizmus (tudományfilozófia)
Az institucionalizmus tudományfilozófiai irányzatként, Laki János, magyar filozófus nevéhez köthető.
Új!!: Ismeretelmélet és Institucionalizmus (tudományfilozófia) · Többet látni »
Ismeretelmélet (filozófia)
#ÁTIRÁNYÍTÁS Ismeretelmélet.
Új!!: Ismeretelmélet és Ismeretelmélet (filozófia) · Többet látni »
Július 28.
Névnapok: Szabolcs + Alina, Ince, Ada, Adelina, Adelinda, Adna, Adina, Bars, Barsz, Botond, Győző, Nauzika, Szeréna, Szerénke, Viktor.
Új!!: Ismeretelmélet és Július 28. · Többet látni »
Johann August Schülein
Johann August Schülein (Göttingen, 1947–) német származású osztrák szociológus, a Bécsi Közgazdaságtudományi Egyetem általános szociológiai és gazdaságszociológiai tanszéki professzora.
Új!!: Ismeretelmélet és Johann August Schülein · Többet látni »
John Dewey
John Dewey (Burlington, Vermont, 1859. október 20. – New York, 1952. június 1.) amerikai filozófus, az ottani oktatási rendszer megreformálója.
Új!!: Ismeretelmélet és John Dewey · Többet látni »
John Locke
John Locke (Wrington, Somerset, 1632. augusztus 29. – Oates, Essex, 1704. október 28.) angol filozófus, orvos és politikus.
Új!!: Ismeretelmélet és John Locke · Többet látni »
Karel Čapek
A Čapek-testvérek emléktáblája Prágában Karel Čapek (Malé Svatoňovice, Osztrák–Magyar Monarchia, 1890. január 9. – Prága, 1938. december 25.) az egyik legnagyobb hatású 20. századi cseh író.
Új!!: Ismeretelmélet és Karel Čapek · Többet látni »
Karl Popper
Sir Karl Raimund Popper (Bécs, 1902. július 28. – London, 1994. szeptember 17.) osztrák származású angol-zsidó filozófus.
Új!!: Ismeretelmélet és Karl Popper · Többet látni »
Kategóriák (Arisztotelész)
A Kategóriák, régebbies, de a hagyomány alapján ma is használt írással Katégoriák Arisztotelész antik görög filozófus fennmaradt logikai művei gyűjteményének, az Organonnak az első része.
Új!!: Ismeretelmélet és Kategóriák (Arisztotelész) · Többet látni »
Kollár József (filozófus)
Kollár József (Budapest, 1961. szeptember 20. –) filozófus, esztéta, egyetemi oktató, kutató, mester coach.
Új!!: Ismeretelmélet és Kollár József (filozófus) · Többet látni »
Konrad Lorenz
Konrad Zacharias Lorenz (Bécs, 1903. november 7. – Bécs, 1989. február 27.) osztrák zoológus, ornitológus, az úgynevezett klasszikus összehasonlító magatartáskutatás úttörője, illetve a modern etológia egyik megalapítójának is szokták nevezni.
Új!!: Ismeretelmélet és Konrad Lorenz · Többet látni »
Kritika (publicisztika)
A kritika (az ’ítélni’ jelentésű ókori görög κριτική szóból) olyan publicisztikai vagy esszéműfaj, amely valamely művészeti vagy szellemi alkotás – festmény, zenemű, szépirodalmi alkotás, színdarab, tudományos kiadvány stb.
Új!!: Ismeretelmélet és Kritika (publicisztika) · Többet látni »
Kvantor (logika)
Egy tipikus kvantoros következtetés ábrázolása Venn-diagramon. Mivel az ''emberek'' és ''halandók'' közös részét jelentő tartományban van létezési jel, ezért igaz a következtetés A kvantorok elmélete a „minden” és „létezik” szavak használatát kívánja vizsgálni speciális, logikai szempontból.
Új!!: Ismeretelmélet és Kvantor (logika) · Többet látni »
La Sapienza Egyetem
A La Sapienza Palota A Sándor Könyvtár, a La Sapienza-palotában A La Sapienza Egyetem (olaszul: Università degli Studi di Roma "La Sapienza", rövidítve Università La Sapienza - Roma, a köznyelvben La Sapienza) egy 1303-ban alapított olasz állami egyetem, Olaszország és a világ legrégebbi egyetemeinek egyike.
Új!!: Ismeretelmélet és La Sapienza Egyetem · Többet látni »
Lakatos Imre (filozófus)
Lakatos Imre (Debrecen, 1922. november 9. – London, 1974. február 2.), magyar matematika- és tudományfilozófus.
Új!!: Ismeretelmélet és Lakatos Imre (filozófus) · Többet látni »
Lelkiismeret-furdalás
A lelkiismeret-furdalás olyan kellemetlen érzelem amit az a személy tapasztal, aki megbánja azokat a cselekedeteit, amiket szégyell, amik fájdalmat okoznak vagy erőszakosak.
Új!!: Ismeretelmélet és Lelkiismeret-furdalás · Többet látni »
Leontinoi Gorgiasz
Gorgiasz, (Kr. e. 485 – Kr. e. 380) görög szónok, szofista filozófus.
Új!!: Ismeretelmélet és Leontinoi Gorgiasz · Többet látni »
Logika
A logika az érvényes következtetések és bizonyítások, illetve az ezzel összefüggő filozófiai, matematikai, nyelvészeti és tudományos módszertani kérdések tudománya.
Új!!: Ismeretelmélet és Logika · Többet látni »
Martin Heidegger
Martin Heidegger (Meßkirch, 1889. szeptember 26. – Freiburg im Breisgau, 1976. május 26.) német idealista filozófus, a 20. századi német filozófia egyik legnagyobb hatású egzisztencialista képviselője.
Új!!: Ismeretelmélet és Martin Heidegger · Többet látni »
Marxizmus
Karl Marx Friedrich Engels A marxizmus Karl Marx és Friedrich Engels szerves egységet alkotó tanainak összessége, valamint az erre hivatkozó társadalomelméleti irányzatok és politikai ideológiák együttese.
Új!!: Ismeretelmélet és Marxizmus · Többet látni »
Matematika
Pszeudoszféra Marosvásárhelyen, a Bolyai téren Euklidész: ''Elemek'' c. híres geometria-tankönyvéhez (Franciaország, XIV. szd. első évtizedei) A matematika tárgyát és módszereit tekintve, sajátos tudomány, mely részben a többi tudomány által vizsgált, részben pedig a matematika „belső” fejlődéséből adódóan létrejött (felfedezett, ill. feltalált) rendszereket, struktúrákat, azok absztrakt, közösen meglévő tulajdonságait vizsgálja.
Új!!: Ismeretelmélet és Matematika · Többet látni »
Matematikadidaktika
A matematikadidaktika vagy matematika (szak)módszertan a tantárgypedagógiák egyike, mely a matematika oktatásának (tanításának és tanulásának) kérdésével foglalkozik.
Új!!: Ismeretelmélet és Matematikadidaktika · Többet látni »
Matematikafilozófia
Matematikaszobor Marosvásárhelyen A matematikafilozófia a filozófia azon ága, mely a matematikával foglalkozik (szemben a tudománnyal mint olyannal általában foglalkozó tudományfilozófiával, melynek nem tárgya külön a matematika természete, és ami nem jelenti külön egy-egy tudományág vizsgálatát), a matematikafilozófia az ún.
Új!!: Ismeretelmélet és Matematikafilozófia · Többet látni »
Materializmus
Lao-ce Démokritosz Denis Diderot Ludwig Feuerbach A materializmus filozófiai irányzat, amely a filozófia alapkérdésében abból indul ki, hogy az anyag, a természeti-társadalmi objektív lét, a létező valóság az elsődleges.
Új!!: Ismeretelmélet és Materializmus · Többet látni »
Megismerés
A megismerés a materialista filozófiában, közelebbről az ismeretelméletben a valóság gondolati visszatükrözésének a folyamata.
Új!!: Ismeretelmélet és Megismerés · Többet látni »
Metafizika
Etikával földi létezőkre mutat.'' A metafizika jelentése a filozófiában kétféle: egyrészt filozófiai rendszer, másrészt filozófiai módszer.
Új!!: Ismeretelmélet és Metafizika · Többet látni »
Michel Foucault
Michel Foucault (Poitiers, 1926. október 15. – Párizs, 1984. június 25.) francia filozófus, történész; a Collège de France tagja; a 20. század nagy hatású gondolkodója a bölcsészet- és társadalomtudományok területén.
Új!!: Ismeretelmélet és Michel Foucault · Többet látni »
Moritz Schlick
Moritz Schlick (Berlin, 1882. április 14. – Bécs, 1936. június 22.) filozófus, az ún.
Új!!: Ismeretelmélet és Moritz Schlick · Többet látni »
Neokantianizmus
Immanuel Kant, az irányzat névadója A neokantianizmus, illetve újkantianizmus egy filozófiai irányzat, amely Immanuel Kant filozófiáját elevenítette fel és módosította.
Új!!: Ismeretelmélet és Neokantianizmus · Többet látni »
Nicolai Hartmann
Nicolai Hartmann (Riga, 1882. február 19. – Göttingen,1950. október 9.) balti német filozófus, aki a neokantista filozófiai indulása után a fenomenológia és a kritikai realizmus egyik fő képviselőjévé vált, és aki a 20.
Új!!: Ismeretelmélet és Nicolai Hartmann · Többet látni »
Niels Bohr
Niels Henrik David Bohr (Koppenhága, 1885. október 7. – Koppenhága, 1962. november 18.) Nobel-díjas dán fizikus, az atomszerkezet és a kvantummechanika kutatója.
Új!!: Ismeretelmélet és Niels Bohr · Többet látni »
Organon (Arisztotelész)
Az Organon (+¸Óργανον görög szó, magyarul „segédeszköz”, „szerszám”) a logika tudományát megalapozó ókori görög filozófus, Arisztotelész bizonyos logikai írásainak gyűjteménye.
Új!!: Ismeretelmélet és Organon (Arisztotelész) · Többet látni »
Paul Tholey
Paul Tholey (St. Wendel, 1937. március 14. – St. Wendel, 1998. december 7.) német pszichológiaprofesszor a gestaltpszichológia követője, és a sporttudományok professzora volt.
Új!!: Ismeretelmélet és Paul Tholey · Többet látni »
Pavlovits Tamás
Pavlovits Tamás (Budapest, 1970. január 22.–) magyar filozófiatörténész, műfordító, egyetemi tanár és tanszékvezető.
Új!!: Ismeretelmélet és Pavlovits Tamás · Többet látni »
Pürrhón
Pürrhón (Πύρρων, I. e. 360 – I. e. 270) Pleisztarkhosz fia, éliszi görög filozófus, az első, akit a szkeptikus filozófusok sorában ismerünk, a pürrhonizmus megalapítója.
Új!!: Ismeretelmélet és Pürrhón · Többet látni »
Philosophia naturalis (Apáczai Csere János)
A Philosophia naturalis, magyarul Természetfilozófia Apáczai Csere János (1625–1659) erdélyi pedagógus, filozófus, református teológus feltehetően 1658–1659 folyamán összeállított, de kéziratban maradt, a természettudomány részterületeit karteziánus alapokon áttekintő, latin nyelvű tanítói jegyzete.
Új!!: Ismeretelmélet és Philosophia naturalis (Apáczai Csere János) · Többet látni »
Platón
Platón (görögül: Πλάτων), (régiesen Plátó, eredetileg: Arisztoklész; sz.: Kr. e. 427 körül, Athén vagy Aigina – † Kr. e. 347, Athén), ókori görög filozófus, iskolaalapító.
Új!!: Ismeretelmélet és Platón · Többet látni »
Racionalizmus
A racionalizmus (a latin ratio szóból, jelentése észszerű) teljes egészében a felvilágosodás korában, a 17–18.
Új!!: Ismeretelmélet és Racionalizmus · Többet látni »
Ramizmus
A ramizmus a Petrus Ramus (1515–1572) francia humanista filozófus, logikus, matematikus által kidolgozott részben logikai-dialektikai, részben pedagógiai rendszer, illetve az ennek szellemiségét követő, 16–17.
Új!!: Ismeretelmélet és Ramizmus · Többet látni »
Révay József (filozófus)
Gróf szklabinyai és blatnicai Révay József (Tajna, 1902. október 20. – Gyömrő, 1945. április 19.) filozófus, egyetemi tanár, festő, válogatott jégkorongozó, olimpikon.
Új!!: Ismeretelmélet és Révay József (filozófus) · Többet látni »
Richard Rorty
Richard Rorty (New York, 1931. október 4. – Palo Alto, 2007. június 8.) amerikai filozófus, a pragmatista filozófiai iskolai hagyomány megújítója, a posztmodern eszmeiség nagy hatású, de erősen vitatott képviselője.
Új!!: Ismeretelmélet és Richard Rorty · Többet látni »
Román filozófia
A román filozófia a román kultúra része, melynek voltak előzményei a 16. századdal kezdődően, de csak a 19. század vége felé kezdett kibontakozni nyugat-európai hatás alatt, és a legtermékenyebb időszaka a két világháború között volt.
Új!!: Ismeretelmélet és Román filozófia · Többet látni »
Ronald David Laing
Ronald David Laing, a szakirodalomban általában: R. D. Laing (Glasgow, Skócia, 1927. október 7. – Saint-Tropez, Franciaország, 1989. augusztus 23.) skót orvos, pszichiáter, pszichológus.
Új!!: Ismeretelmélet és Ronald David Laing · Többet látni »
Rudolf Carnap
Rudolf Carnap (Ronsdorf, Németország, 1891. május 18. – Santa Monica, Kalifornia, 1970. szeptember 14.) német-amerikai filozófus.
Új!!: Ismeretelmélet és Rudolf Carnap · Többet látni »
Rudolf Steiner
Rudolf Steiner (Murakirály, 1861. február 27. – Dornach, 1925. március 30.), osztrák polihisztor, filozófus, a Waldorf-pedagógia atyja, író, dramaturg, tanár, társadalomreformer, a spirituális mozgalom, az antropozófia megalkotója.
Új!!: Ismeretelmélet és Rudolf Steiner · Többet látni »
Salat-Zakariás Levente
Salat-Zakariás Levente (publikációit Salat Levente név alatt jegyzi) (Csíkszereda, 1957. április 4. –) erdélyi magyar esszéíró, filozófiai és politikatudományi szakíró, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja.
Új!!: Ismeretelmélet és Salat-Zakariás Levente · Többet látni »
Sebeő Talán
Sebeő Talán (2004-től Far Severő Sapirico; Budapest, 1958. szeptember 15. –) magyar filozófus, író, esztéta, képzőművész.
Új!!: Ismeretelmélet és Sebeő Talán · Többet látni »
Smaragdtábla
Hermész Triszmegisztosz Tabula Smaragdina Wilhelm Christoph Kriegsmann a Smaragdtábláról írott könyvének címlapja A Smaragdtábla vagy Tabula smaragdina egy ókori ezoterikus irat, a hermetikus filozófia „alapokmánya”, amelyet Hermész Triszmegisztosznak tulajdonítanak.
Új!!: Ismeretelmélet és Smaragdtábla · Többet látni »
Szankhára
A szankhára (páli; dévanágari: सङ्खार) vagy szamszkára (szanszkrit; Dévanágari: संस्कार) a buddhizmusban azt jelenti, hogy 'az, ami összerakódott' vagy 'az, ami összerak'.
Új!!: Ismeretelmélet és Szankhára · Többet látni »
Szókratész
Szókratész, (Alópeké démosz, ókori Görögország, i. e. 469 eleje – Athén, i. e. 399. február 15. vagy május) ókori görög filozófus.
Új!!: Ismeretelmélet és Szókratész · Többet látni »
Szeptember 17.
Névnapok: Zsófia + Ariadna, Ariadné, Arianna, Arienn, Galamb, Hildegárd, Ildikó, Kolomba, Lambert, Ludmilla, Oriána, Palóma, Róbert, Robertó, Robin, Robinzon, Szofi, Szófia, Zsófi.
Új!!: Ismeretelmélet és Szeptember 17. · Többet látni »
Szigeti József (filozófus)
Szigeti József (Rákospalota, 1921. március 19. – Budapest, 2012. szeptember 24.) Baumgarten-jutalommal kitüntetett magyar marxista filozófus, esztéta, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja.
Új!!: Ismeretelmélet és Szigeti József (filozófus) · Többet látni »
Szolipszizmus
A szolipszizmus a latin „solus” (egyedül) és „ipse” (magam) szavakból képzett kifejezés.
Új!!: Ismeretelmélet és Szolipszizmus · Többet látni »
Tabula rasa
A tabula rasa, latinul tiszta tábla, ami a „tiszta lappal történő indulást” jelenti.
Új!!: Ismeretelmélet és Tabula rasa · Többet látni »
Tükrözéselmélet
A tükrözéselmélet a marxista filozófiában a dialektikus materialista ismeretelmélet alapja.
Új!!: Ismeretelmélet és Tükrözéselmélet · Többet látni »
Tendzin Gyaco
Dzsepcun Dzsampal Ngagvang Loszang Jese Tendzin Gyaco (olykor Gjaco átírással is), született Lhamo Donrup (tibeti: ལྷ་མོ་དོན་གྲུབ་; Wylie: Lha-mo Don-grub), (Takcer, 1935. július 6. –) a tizennegyedik dalai láma, a tibeti emigráns kormány egykori vezetője, akinek rezidenciája az indiai Dharamszala városában található.
Új!!: Ismeretelmélet és Tendzin Gyaco · Többet látni »
Tradicionális logika
A tradicionális logika nagyjából a logika késő középkori és újkori létezési formáját jelenti, mely az arisztotelészi és skolasztikus logikából alakult ki, és időszaka egészen a 17. század közepéig tartott; sokan a skolasztikusokat is ide értik.
Új!!: Ismeretelmélet és Tradicionális logika · Többet látni »
Transzcendentalizmus
Ralph Waldo Emerson A transzcendentalizmus a 19. század első felének filozófiai, irodalmi és politikai mozgalma volt Új-Angliában.
Új!!: Ismeretelmélet és Transzcendentalizmus · Többet látni »
Tudás
A tudás a kontextustól függően egy sok értelemben használt szó, így nehéz definiálni.
Új!!: Ismeretelmélet és Tudás · Többet látni »
Tudomány
A tudomány a bennünket körülvevő világ megismerésére irányuló tevékenység és az ezen tevékenység során szerzett igazolt (tesztelt vagy bizonyított) ismeretek gondolati rendszere.
Új!!: Ismeretelmélet és Tudomány · Többet látni »
Tudományfilozófia
A tudományfilozófia egyfelől a filozófia azon ága, mely a tudomány filozófiai kérdéseit vizsgálja, úgy mint a tudományos megismerés lehetőségeit, módszereit, a tudományos igazságok és következtetések érvényességének okait.
Új!!: Ismeretelmélet és Tudományfilozófia · Többet látni »
Tudománytörténet
A tudománytörténet a tudományok keletkezésével, létrejöttével, az ókortól napjainkig tartó fejlődésével foglalkozik.
Új!!: Ismeretelmélet és Tudománytörténet · Többet látni »
Valóság
A valóság a tudatunktól függetlenül létező dolgok összessége: minden, ami létezik; tágabb értelemben pedig minden, ami valaha létezett és minden, ami jelenleg is létezik.
Új!!: Ismeretelmélet és Valóság · Többet látni »
Vallásfilozófia
A vallásfilozófia a vallásra irányuló filozófiai reflexió.
Új!!: Ismeretelmélet és Vallásfilozófia · Többet látni »
William Ockham
William of Ockham, magyarosan Ockhami Vilmos, olykor Occam, (1287 körül – 1347.Gál, Gedeon, 1982. William of Ockham Died Impenitent in April 1347. Franciscan Studies 42, pp. 90–95 április 9.) angol nemzetiségű ferences rendi szerzetes, a skolasztikus filozófia és teológia kiemelkedő személyisége.
Új!!: Ismeretelmélet és William Ockham · Többet látni »
Wolfhart Pannenberg
Wolfhart Pannenberg (Stettin, 1928. október 2. – München, 2014. szeptember 4.) német evangélikus teológus.
Új!!: Ismeretelmélet és Wolfhart Pannenberg · Többet látni »
