Tartalomjegyzék
27 kapcsolatok: Az ókori perzsák földrajzi felfedezései, Beludzsisztán (régió), Dast-e Kavír, Délnyugat-Ázsia, Dzsejtun, Fennsík, Indo-Gangeszi-síkság, Irán, Irán világörökségi helyszínei, Iráni-felföld, Iráni-magasföld, Kesm, Mágus (perzsa vallás), Méd Birodalom, Nagy horászáni út, Pakisztán, Perzsa-fennsík, Szarazm, Szkíták, Tádzsikisztán világörökségi helyszínei, Traianus római császár, Uruk-kultúra, Zajánderud, Zoroasztrizmus, 2004 új világörökségi helyszínei, 2010 új világörökségi helyszínei, 2017 új világörökségi helyszínei.
Az ókori perzsák földrajzi felfedezései
Az ókori perzsák földrajzi felfedezéseinek kezdete II. Kürosz királyhoz köthetőek, aki az i. e. 6. század közepén meghódította az Örmény-fennsíkon, Kis-Ázsiában és Mezopotámiában élő népeket, majd hozzálátott, hogy leigázza az Iráni-fennsík északi részén élő nomád állattenyésztő törzseket.
Megnézni Iráni-fennsík és Az ókori perzsák földrajzi felfedezései
Beludzsisztán (régió)
Beludzsisztán egy történelmi régió Nyugat- és Dél-Ázsiában, az iráni fennsík délkeleti részén, amely az Indiai-fennsíkkal és az Arab-tenger partvidékével határos.
Megnézni Iráni-fennsík és Beludzsisztán (régió)
Dast-e Kavír
A Dast-e Kavír (újperzsa nyelven: دشت كوير, jelentése: nagy sósivatag) zonális sósivatag Iránban, az Iráni-fennsík közepén.
Megnézni Iráni-fennsík és Dast-e Kavír
Délnyugat-Ázsia
Délnyugat-Ázsia az ázsiai kontinens délnyugati részén elhelyezkedő földrajzi terület.
Megnézni Iráni-fennsík és Délnyugat-Ázsia
Dzsejtun
Közép-Ázsia földrajzi térképe Dzsejtun újkőkorszaki régészeti lelőhely, Aşgabattól, Türkmenisztán fővárosától mintegy 30 kilométerre észak-északnyugatra található, a Kara-kum sivatag déli peremének homokbuckái között.
Megnézni Iráni-fennsík és Dzsejtun
Fennsík
Venezuelában Fennsík (más néven plató vagy magasföld) az a síkság, amely tartósan 200 méter tengerszint feletti magasságon terül el.
Megnézni Iráni-fennsík és Fennsík
Indo-Gangeszi-síkság
Az Indo-Gangeszi-síkság Az Indo-Gangeszi-síkság, Gangesz-síkság vagy Hindusztáni-alföld egy 255 millió hektárnyi termőföldes terület, amely India északi és keleti területein, Pakisztán legnépesebb részein, Nepál déli részén és Banglades teljes egészén terül el.
Megnézni Iráni-fennsík és Indo-Gangeszi-síkság
Irán
Irán, hivatalos nevén az Iráni Iszlám Köztársaság (perzsául: جمهوری اسلامی ایران), a nemzetközi diplomáciában gyakran Perzsa Államként vagy Siíta Államként hivatkozott, régebbi elnevezéssel Perzsia, közel-keleti ország Délnyugat-Ázsiában.
Megnézni Iráni-fennsík és Irán
Irán világörökségi helyszínei
Irán területéről eddig huszonhét helyszín került fel a világörökségi listára, valamint ötvenkilenc további helyszín a javaslati listán várakozik a felvételre.
Megnézni Iráni-fennsík és Irán világörökségi helyszínei
Iráni-felföld
#ÁTIRÁNYÍTÁS iráni-fennsík.
Megnézni Iráni-fennsík és Iráni-felföld
Iráni-magasföld
#ÁTIRÁNYÍTÁS Iráni-fennsík.
Megnézni Iráni-fennsík és Iráni-magasföld
Kesm
Kesm (perzsául قشم, nemzetközi átiratban Qeshm) Irán és egyben a Perzsa-öböl legnagyobb szigete.
Megnézni Iráni-fennsík és Kesm
Mágus (perzsa vallás)
A mágusok (óperzsa: 𐎶𐎦𐎢𐏁 maguš) a papok kasztja az ókori Iránban, illetve általános elnevezése a zoroasztriánus papságnak.
Megnézni Iráni-fennsík és Mágus (perzsa vallás)
Méd Birodalom
Méd Birodalom (Média, akkádul: Mādāya) ókori államalakulat volt Ázsiában, az Óperzsa Birodalom elődje.
Megnézni Iráni-fennsík és Méd Birodalom
Nagy horászáni út
A nagy horászáni út egy, a kora ókortól használatban lévő kereskedelmi útvonal, amely a Zagrosz-hegység hágóin át, majd az Alborz déli lejtői mentén keresztülhalad az Iráni-fennsíkon.
Megnézni Iráni-fennsík és Nagy horászáni út
Pakisztán
Pakisztán, hivatalosan a Pakisztáni Iszlám Köztársaság, független ázsiai állam a Közel-Kelet és Közép-Ázsia határán.
Megnézni Iráni-fennsík és Pakisztán
Perzsa-fennsík
#ÁTIRÁNYÍTÁS Iráni-fennsík.
Megnézni Iráni-fennsík és Perzsa-fennsík
Szarazm
Szarazm régészeti lelőhely és világörökségi helyszín Közép-Ázsiában, Tádzsikisztánban, a Zaravsán folyó völgyében.
Megnézni Iráni-fennsík és Szarazm
Szkíták
Szkíta aranyszarvas (i. e. 400–300 körül) Az európai szkíta népek elterjedése a vaskor elején (i. e. 8–7. század) halomsírban talált elektrum edény (i. e. 4. század) Szkíta harcosok rajza a Kul Oba halomsírban talált edény alakjai nyomán Szoloha halomsírból (i.
Megnézni Iráni-fennsík és Szkíták
Tádzsikisztán világörökségi helyszínei
Tádzsikisztán területéről eddig négy helyszín került fel a világörökségi listára, tizenöt helyszín a javaslati listán várakozik a felvételre.
Megnézni Iráni-fennsík és Tádzsikisztán világörökségi helyszínei
Traianus római császár
Traianus (teljes nevén Caesar Nerva Traianus; 53. szeptember 18. - 117. augusztus 11.) a Római Birodalom császára volt 98-tól 117-es halálig.
Megnézni Iráni-fennsík és Traianus római császár
Uruk-kultúra
Mezopotámia az Uruk-korban Az Uruk-kultúra egy őskori kultúra dél-Mezopotámiában – a későbbi Sumer, a mai Irak területén –, ami az ókori Uruk városáról kapta a nevét.
Megnézni Iráni-fennsík és Uruk-kultúra
Zajánderud
A Zajánderud (perzsául) a leghosszabb folyó az Iráni-fennsík területén.
Megnézni Iráni-fennsík és Zajánderud
Zoroasztrizmus
Az iráni Jazd zoroasztrista temploma A zoroasztrizmus vagy egyéb nevein: zoroasztrianizmus, mazdaizmus, a világ egyik legrégebbi, máig létező vallása, amely az Iráni-felföldön keletkezett.
Megnézni Iráni-fennsík és Zoroasztrizmus
2004 új világörökségi helyszínei
Az UNESCO Világörökség Bizottsága a 2004.
Megnézni Iráni-fennsík és 2004 új világörökségi helyszínei
2010 új világörökségi helyszínei
Az UNESCO Világörökség Bizottsága a 2010.
Megnézni Iráni-fennsík és 2010 új világörökségi helyszínei
2017 új világörökségi helyszínei
Az UNESCO Világörökség Bizottsága a 2017.
Megnézni Iráni-fennsík és 2017 új világörökségi helyszínei