Logo
Uniópédia
Kommunikáció
Szerezd meg: Google Play
Új! Töltse Uniópédia az Android™ készülék!
Letöltés
Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
 

IV. Orbán pápa

Index IV. Orbán pápa

IV.

50 kapcsolatok: A Német Lovagrend állama, András calabriai herceg, Anjou-ház (Capeting), Anjou-ház (vegyes házak), Úrnapja, Árpád-házi Anna macsói hercegné, Badacsony, Bari, Báncsa István (esztergomi érsek), Báncsa István (kalocsai érsek), Beginák, Beneventói csata, Boldog Özséb, Boldog Izabella, Celesztinusok, Chichesteri Richárd, Eucharisztikus világkongresszus, Falkonieri Szent Juliána, Füzéri vár, I. Károly szicíliai király, Ibelin János jaffai és aszkaloni gróf, III. Henrik angol király, III. Miklós pápa, IV. Honoriusz pápa, IV. Kelemen pápa, IV. Márton pápa, IV. Sándor pápa, Július 16., Liège, Liège-i Püspökség, Német Lovagrend, Orbán, Ottone Visconti, Pálos kolostor (Salföld), Pálos rend, Pápai bullák listája, Pápaság a középkorban, Pozsonyi béke (1262), Római pápák listája, Római pápák listája (grafikusan), Szendrői monstrancia, Szent Miklós-templom (Pozsonypüspöki), Szentgotthárdi ciszterci apátság, Szicíliai Királyság, Szicíliai vecsernye, Troyes, V. Celesztin pápa, V. István magyar király, 1261, 1264.

A Német Lovagrend állama

185px A Német Lovagrend állama: A Szentföldön alapított keresztes Teuton Lovagrend, amely a keresztes háborúk kudarcával kiszorult a Közel-Keletről, Kelet-Európa vidékei felé kezdett orientálódni, ahol számos pogány, s elég ritkán lakott terület volt.

Új!!: IV. Orbán pápa és A Német Lovagrend állama · Többet látni »

András calabriai herceg

András, más néven Endre (1327. november 30. – Aversa, 1345. szeptember 18.) calabriai herceg, I. Károly magyar király fia, I. Johanna nápolyi királynő férje.

Új!!: IV. Orbán pápa és András calabriai herceg · Többet látni »

Anjou-ház (Capeting)

A harmadik Anjou-ház vagy Capeting–Anjou-ház (ismert még mint Anjou–Szicíliai-ház), a Capeting-ház egyik oldalága volt, melynek tagjai többek között a Szicíliai, a Nápolyi, a Magyar és a Lengyel Királyság uralkodóit is adták.

Új!!: IV. Orbán pápa és Anjou-ház (Capeting) · Többet látni »

Anjou-ház (vegyes házak)

Az Anjou-ház (ejtsd: anzsu) mindig a Franciaország északnyugati részén elterülő Anjou tartományt birtokló család elnevezése.

Új!!: IV. Orbán pápa és Anjou-ház (vegyes házak) · Többet látni »

Úrnapja

Úrnapi körmenet Poznańban, Lengyelországban Az úrnapja (latinul Festum Eucharistiae, Solemnitas Corpus Domini) katolikus főünnep az eucharisztia tiszteletére, teljes nevén az Úr Szent Testének és Szent Vérének ünnepe.

Új!!: IV. Orbán pápa és Úrnapja · Többet látni »

Árpád-házi Anna macsói hercegné

Árpád-házi Anna (1226 körül – 1285 körül) az Árpád-házból származó magyar királyi hercegnő, IV. Béla magyar király és Laszkarisz Mária királyné negyedik leánya, Rosztyiszlav Mihajlovics halicsi fejedelemmel kötött házassága révén 1247–1248 között szlavón bánné, 1254–1262 között macsói bánné, majd 1262–1271 között a Macsói bánság kormányzója.

Új!!: IV. Orbán pápa és Árpád-házi Anna macsói hercegné · Többet látni »

Badacsony

A Badacsony a Tapolcai-medence legmagasabb tanúhegye, amely a Balaton északi partján magasodik Badacsonytomaj mellett.

Új!!: IV. Orbán pápa és Badacsony · Többet látni »

Bari

Bari az azonos nevű megye és egyben Puglia régió székhelye, Nápoly után Dél-Olaszország második legnagyobb városa (közigazgatásilag comune).

Új!!: IV. Orbán pápa és Bari · Többet látni »

Báncsa István (esztergomi érsek)

Báncsa István (Báncsai, Báncha, Váncha, Vancsa) (13. század) esztergomi érsek, az első magyar bíboros.

Új!!: IV. Orbán pápa és Báncsa István (esztergomi érsek) · Többet látni »

Báncsa István (kalocsai érsek)

Báncsa István (13. század) kalocsai érsek, Báncsa István esztergomi érsek unokaöccse.

Új!!: IV. Orbán pápa és Báncsa István (kalocsai érsek) · Többet látni »

Beginák

Begina-portré a 19. századból A beginák a 12.

Új!!: IV. Orbán pápa és Beginák · Többet látni »

Beneventói csata

A beneventói csata 1266.

Új!!: IV. Orbán pápa és Beneventói csata · Többet látni »

Boldog Özséb

Esztergomi Boldog Özséb (Esztergom, 1200 körül – Szentkereszt, 1270. január 20.) a pálos rend megalapítója.

Új!!: IV. Orbán pápa és Boldog Özséb · Többet látni »

Boldog Izabella

Roger de Gaignières fantáziaképe (18. század) Boldog Izabella (Isabelle de France), francia királyi hercegnő, VIII. (Oroszlán) Lajos francia király és Kasztíliai Blanka lánya,.

Új!!: IV. Orbán pápa és Boldog Izabella · Többet látni »

Celesztinusok

A celesztinusok egy római katolikus bencés kongregáció volt, melyet Pietro del Morrone, a későbbi V. Celesztin pápa alapított,Pallas nagylexikona – alapításra soha nem gondolva.

Új!!: IV. Orbán pápa és Celesztinusok · Többet látni »

Chichesteri Richárd

Chichesteri Richárd, vagy Wych-i Richárd (Droitwich Spa, 1197 – Dover, 1253. április 3.) angol püspök, aki a szentmisék méltóságteljes celebrálásáért, a szentségek szabad kiszolgáltatásáért és a papság cölibátusáért küzdött.

Új!!: IV. Orbán pápa és Chichesteri Richárd · Többet látni »

Eucharisztikus világkongresszus

Az Eucharisztikus világkongresszus, más néven Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus a római katolikus egyház rendszeresen megrendezett, világméretű eseménysorozata, melynek célja az oltáriszentség megismerésének és tiszteletének elmélyítése.

Új!!: IV. Orbán pápa és Eucharisztikus világkongresszus · Többet látni »

Falkonieri Szent Juliána

Falkonieri Szent Juliána O.S.M (Firenze, 1270 körül – 1341. június 19.) szentté avatott apáca, a Szervita Világi Rend alapítója.

Új!!: IV. Orbán pápa és Falkonieri Szent Juliána · Többet látni »

Füzéri vár

A füzéri vár középkori vár, amely Füzér település közvetlen közelében emelkedő vulkanikus eredetű hegyen áll.

Új!!: IV. Orbán pápa és Füzéri vár · Többet látni »

I. Károly szicíliai király

Charles d’Anjou (magyarosan Anjou Károly,; Párizs, Francia Királyság, 1227. március 21. – Foggia, Nápolyi Királyság, 1285. január 7.) a Capeting-házból származó francia királyi herceg VIII. Lajos francia király és Kasztíliai Blanka legkisebb gyermeke, a Harmadik Anjou-ház alapítója.

Új!!: IV. Orbán pápa és I. Károly szicíliai király · Többet látni »

Ibelin János jaffai és aszkaloni gróf

Ibelin János jaffai és aszkaloni gróf (1215–1266) az Ibelin nemzetség tagja, neves jogtudós, ő írta a Jeruzsálemi Királyság történetének leghosszabb és legkimerítőbb jogi traktátusát.

Új!!: IV. Orbán pápa és Ibelin János jaffai és aszkaloni gróf · Többet látni »

III. Henrik angol király

III.

Új!!: IV. Orbán pápa és III. Henrik angol király · Többet látni »

III. Miklós pápa

A III.

Új!!: IV. Orbán pápa és III. Miklós pápa · Többet látni »

IV. Honoriusz pápa

IV.

Új!!: IV. Orbán pápa és IV. Honoriusz pápa · Többet látni »

IV. Kelemen pápa

IV.

Új!!: IV. Orbán pápa és IV. Kelemen pápa · Többet látni »

IV. Márton pápa

IV.

Új!!: IV. Orbán pápa és IV. Márton pápa · Többet látni »

IV. Sándor pápa

IV.

Új!!: IV. Orbán pápa és IV. Sándor pápa · Többet látni »

Július 16.

Névnapok: Valter + Walter, Aténa, Aténé, Athena, Atina, Barót, Dejan, Deján, Karméla, Karmelina, Kármen, Kármin, Kont, Lestár, Mária, Marléne, Ria.

Új!!: IV. Orbán pápa és Július 16. · Többet látni »

Liège

Liège városa (franciául, vallonul: Lidje,,;; 1949-ig a város nevét Liége-nek írták) Belgium egyik nagyvárosa, amely a Vallónia régióban, az azonos nevű tartományban található, amelynek közigazgatási központja is.

Új!!: IV. Orbán pápa és Liège · Többet látni »

Liège-i Püspökség

A Liège-i Püspökség (vallón nyelven Principåté d’Lidje) történelmi állam, amely a Német-római Birodalom hűbéres állama volt 980-tól 1795-ig.

Új!!: IV. Orbán pápa és Liège-i Püspökség · Többet látni »

Német Lovagrend

Tannhäuser mint a Német Lovagrend tagja A Német Lovagrend vagy Teuton Lovagrend (latinul Ordo Teutonicus, Ordo domus Sanctae Mariae Theutonicorum Ierosolimitanorum, vagy Ordo Teutonicus Sanctae Mariae in Jerusalem, németül Orden der Brüder vom Deutschen Haus St. Mariens in Jerusalem vagy Deutscher Orden) német egyházi-katonai lovagrend volt, amelyet eredetileg Palesztinában alapítottak betegápoló tevékenység céljából.

Új!!: IV. Orbán pápa és Német Lovagrend · Többet látni »

Orbán

Az OrbánA Nyelvtudományi Intézet által anyakönyvezhetőnek minősített név férfinév a latin Urbanus névből ered, amelynek jelentése: városi.

Új!!: IV. Orbán pápa és Orbán · Többet látni »

Ottone Visconti

Ottone Visconti (Invorio, Novara mellett; 1207 – Milánó, 1295. augusztus 8.) milánói érsek, a Visconti-család milánói és lombardiai hatalmának megteremtője.

Új!!: IV. Orbán pápa és Ottone Visconti · Többet látni »

Pálos kolostor (Salföld)

A kőkúti pálos kolostor egy középkori pálos kolostor romja, a mai Salföld falu határában, az Ábrahám-hegyen, a Balaton-felvidéken.

Új!!: IV. Orbán pápa és Pálos kolostor (Salföld) · Többet látni »

Pálos rend

A pálos rend magyar alapítású férfi remete szerzetesrend, amely a mai napig működik.

Új!!: IV. Orbán pápa és Pálos rend · Többet látni »

Pápai bullák listája

A pápai bullák listája, a római katolikus egyház mindenkori vezetői, a római pápák által kiadott pápai bullák nem teljes listája.

Új!!: IV. Orbán pápa és Pápai bullák listája · Többet látni »

Pápaság a középkorban

A pápaság a középkorban a római pápaság és egyház azon történetével foglalkozik, amelynek során az egyházi Róma megerősödött és kiemelkedett a többi patriarchátus közül,A 6-7.

Új!!: IV. Orbán pápa és Pápaság a középkorban · Többet látni »

Pozsonyi béke (1262)

A pozsonyi békét IV. Béla magyar király és István ifjabb király kötötte Pozsonyban 1262.

Új!!: IV. Orbán pápa és Pozsonyi béke (1262) · Többet látni »

Római pápák listája

A Szent Péter-bazilika emléktáblája azokról a pápákról, akiket ott temettek el (nevük latinul és a temetkezés éve) A római pápák listája tartalmazza a római katolikus egyházfőket, vagyis a pápákat, pontifikátusuk szerint időrendbe helyezve, valamint néhány róluk készített statisztikai táblázatot.

Új!!: IV. Orbán pápa és Római pápák listája · Többet látni »

Római pápák listája (grafikusan)

A következőkben vizuális formában követhető nyomon az egyes pápák uralkodásának ideje, valamint időtartama.

Új!!: IV. Orbán pápa és Római pápák listája (grafikusan) · Többet látni »

Szendrői monstrancia

A szendrői monstrancia. A 15.

Új!!: IV. Orbán pápa és Szendrői monstrancia · Többet látni »

Szent Miklós-templom (Pozsonypüspöki)

A Szent Miklós-templom (szlovákul: Kostol sv. Mikuláša) egy római katolikus templom, mely a Pozsonyi kerületben, Pozsonypüspöki városrészben található, a Vetvárska utcán (szlovákul: Vetvárska ulica).

Új!!: IV. Orbán pápa és Szent Miklós-templom (Pozsonypüspöki) · Többet látni »

Szentgotthárdi ciszterci apátság

A szentgotthárdi ciszterci apátság 1183-ban, III. Béla király adományozása révén Szentgotthárdon alapított ciszterci apátság. Az alapítók Franciaországból, Trois Fontaines-ből érkeztek Magyarországra, a mai Vas vármegyébe, és birtokolták a mai Vendvidéket és néhány őrségi települést. E területek egészen addig a gyepűrendszer részét képezték. A ciszterciek a korban igen fejlett mezőgazdasági ismeretekkel rendelkeztek, így az apátság megalapítása a Szentgotthárd környéki vidék fejlődésének máig legfontosabb mérföldköve, egyfajta alapja, amely jelentős volt a középkori Magyarország gazdaságára nézve is. A szentgotthárdin kívül további négy monostor jött létre Béla király idejében. A Szentgotthárdról kirajzók alapítása Pornó (Pornóapáti) volt. A ciszterciek saját maguk művelték a földjüket jobbágyaikkal együtt, gazdag ismeretekkel rendelkeztek az állattenyésztés, a halászat, a szőlőtermesztés és az erdőgazdálkodás terén is. Ez utóbbi környezetvédelmi tekintetben is rendkívül fontos, mert a ciszterci típusú erdőgazdálkodás hozzájárult ahhoz, hogy a Vendvidéken rendkívül egyedi erdők alakultak ki. Különösen Orfalu községben, a híres Fekete-tó környékén találni meg ennek legszebb példáját, mivel ott nagy számú öreg, de jó állapotban levő magas fa található, amely ma az Őrségi Nemzeti Park kiemelten védett része. Szükséges megemlíteni, hogy az apátság lakói nem kizárólag munkástestvéreikre vagy jobbágyaikra hárították a nehéz fizikai munkát, hanem maguk is kivették részüket a tennivalókból. A szerzetesek éppúgy dolgoztak a földeken, a nagy munkák idején olykor több mint fél napot. A jobbágyaikkal is jól bántak, bár előfordultak komoly összetűzések az adóemelések kapcsán vagy az apát által elkövetett visszaélések miatt. A ciszterciek nem véletlenül igyekeztek megtelepedni gyér népességű vagy egészen lakatlan helyeken. Ez hozzátartozik a sajátos szerzetesi gondolathoz, a világtól való elzárkózáshoz. Továbbá a szerzeteseknek saját kétkezi munkájukból kellett megélniük, ami ugyancsak az elzárkózás elvéhez tartozik, megelőzendő a mással szembeni függő viszonyt. Az apátság a 14. század második felében hanyatlásnak indult. 1391-től Széchy Miklós fiai birtokolták időszakos megszakításokkal 1528-ig. Széchy Tamás önkényeskedései miatt csaknem teljesen elpusztult az apátság. 1528-ban visszanyerte javait s a talpra állás jelei mutatkoztak, de az utolsó apátot elkergették 1556-ban és a monostort erőddé alakították át. Ráadásul eljött a török hódoltság kora is. A 17. században a rabló akindzsik és szerbek már az apátság belső birtokain jártak. 1605-ben a megszálló császári erők elpusztították a régi apátságot, amelynek maradványai ma is láthatók. 1664-ben a szentgotthárdi csata pusztításai söpörtek végig a vidéken. A ciszterciektől csak a barokk stílusú templom és monostor épületegyüttese maradt fenn, az egykori Magtártemplom ma színházként működik. Előbbi építése az ún. heiligenkreuzi korszakhoz kapcsolható, amikor az apátságot 1734-ben III. Károlytól megkapta a heiligenkreuzi apátság, mely feltámasztotta haló poraiból a nagy múltú vendvidéki ciszterci apátságot. A kiegyezést követően, a mindenkori magyar kormányok követelései nyomán 1878-ban szétválasztották a két apátságot. A régi apátság birtokainak egy része a trianoni Magyarország határain kívülre, vagyis Jugoszláviához, illetve Ausztriához került. A kommunista hatalomátvételt követően 1950-ben végleg megszűnt a szerzetesi élet Szentgotthárdon. A vendvidéki területek határsávi közegbe kerültek, elszigetelődtek, ami nem kedvezett a szocialista Termelőszövetkezetek kialakulásának, ezért a vidék megmenekült a nagyüzemi mezőgazdaság minden káros következményétől. A birtok egykori majorjaiból kialakult községek többsége ma is létezik, és lakóik java része szintén az egykori apátság telepeseinek leszármazottja.

Új!!: IV. Orbán pápa és Szentgotthárdi ciszterci apátság · Többet látni »

Szicíliai Királyság

A Szicíliai Királyság (szicíliaiul: Regnu di Sicilia), egy 1130-ban, II. Roger gróf által alapított történelmi királyság az Itáliai-félsziget déli részén, továbbá Szicília és Málta szigetein, melynek határai kezdetben Afrika északi, Ifríkija régiójára is kiterjedtek.

Új!!: IV. Orbán pápa és Szicíliai Királyság · Többet látni »

Szicíliai vecsernye

Szicíliai vecsernyének (Vespri siciliani) az 1282-ben I. (Anjou) Károly uralma ellen kitört szicíliai felkelést nevezik.

Új!!: IV. Orbán pápa és Szicíliai vecsernye · Többet látni »

Troyes

Az üvegfestészet remekei a katedrális déli falán Troyes (kiejtés) Szajna parti város Franciaország északkeleti részén, Champagne-Ardenne tartományban, annak Aube nevű megyéjének a központja.

Új!!: IV. Orbán pápa és Troyes · Többet látni »

V. Celesztin pápa

Szent V. Celesztin (1209/1215 körül, Molise – 1296. május 19., Fumone) néven uralkodott a római katolikus egyház történetének 192.

Új!!: IV. Orbán pápa és V. Celesztin pápa · Többet látni »

V. István magyar király

V.

Új!!: IV. Orbán pápa és V. István magyar király · Többet látni »

1261

Nincs leírás.

Új!!: IV. Orbán pápa és 1261 · Többet látni »

1264

Nincs leírás.

Új!!: IV. Orbán pápa és 1264 · Többet látni »

Átirányítja itt:

IV. Orbán.

KimenőBeérkező
Hé! Mi vagyunk a Facebook-on most! »