Tartalomjegyzék
83 kapcsolatok: A Kárpát-medence településföldrajza a 13. századig, A középkori Szent Adalbert-székesegyház (Esztergom), A magyar királyok koronázása, A Szent Korona története, Ampud, Ampud fia Mihály, Apostoli király, Aranyváros hercege, Az Árpád-ház családfája, Árpád-ház, Árpád-házi Ilona osztrák hercegné, Árpád-kor, Árumegállító jog, Šibenik, Babenbergi Ágnes magyar királyné, Bánffy család (alsólendvai), Béla magyar királyi herceg (1167–?), Boldog Buzád, Borisz Kalamanosz, Châtillon Anna magyar királyné, Csallóköznyék, Csák nemzetség, Dalmácia királya, Diósd, Eufrozina magyar királyné, Fehérvári jog, Fejér vármegye, Géza magyar királyi herceg (1151–1210), Győrszentiván, Hahót, Hahót nemzetség, Héder nádor, Héder nemzetség, Hédervár, Horvát bán, Horvát bánság, Horvát katolikus egyház, I. Manuél bizánci császár, II. Béla magyar király, II. Géza magyar király, II. László magyar király, II. Ulászló cseh király, III. Béla magyar király, III. István (egyértelműsítő lap), István, István király (egyértelműsítő lap), IV. Béla magyar király, IV. István magyar király, IV. László magyar király, Június 19., ... Bővíteni index (33 több) »
A Kárpát-medence településföldrajza a 13. századig
A Kárpát-medence sajátságos földrajzi egység Európa közepén.
Megnézni III. István magyar király és A Kárpát-medence településföldrajza a 13. századig
A középkori Szent Adalbert-székesegyház (Esztergom)
Oroszlánfigura a Szent Adalbert-templom bejáratától a Magyar Nemzeti Múzeumban, (1190 körül) Az esztergomi Nagyboldogasszony és Szent Adalbert tiszteletére épült középkori román, később gótikus székesegyház egykoron Magyarország egyik legnagyobb temploma volt, szépsége miatt méltán kapta a régi magyar széptemplom nevét.
Megnézni III. István magyar király és A középkori Szent Adalbert-székesegyház (Esztergom)
A magyar királyok koronázása
koronázási paláston Képes krónikából corvina miniatúrája 1476 után, a király megkoronázása. (Főszékesegyházi Könyvtár, Esztergom) A magyar királyok koronázása, az Európában bevett gyakorlat szerint, az uralkodói méltóságba történő ünnepélyes beiktatást jelentette, amely az alkotmányfejlődéssel kialakított szertartásrendnek megfelelően történt, amikor az új uralkodónak ünnepélyes keretek között jelképesen átadták a főhatalmat.
Megnézni III. István magyar király és A magyar királyok koronázása
A Szent Korona története
koronázási paláston Képes krónikában) Képes krónikából) A Szent Korona a magyar koronázási jelvények között az Országház kupolatermében Pallas Nagy Lexikonából A Szent Korona mint tárgy története, különösen annak óriási politikai, hatalmi jelentősége miatt, nagyon hányatott volt a „zivataros századok” alatt.
Megnézni III. István magyar király és A Szent Korona története
Ampud
Ampud (vagy Ampod, Apod, Ompud, Ampudinus) magyar főnemes és hadvezér, aki a 12. században, 1164 és 1176 között, III. István és III. Béla király idejében volt Horvátország bánja és Magyarország nádora.
Megnézni III. István magyar király és Ampud
Ampud fia Mihály
Ampud fia Mihály a 13. században élt magyar főúr, aki II. András király uralkodásának idejében, 1224-ben szlavón bán volt.
Megnézni III. István magyar király és Ampud fia Mihály
Apostoli király
Az uralkodói tekintély és hatalom kialakításában a társadalmi és politikai tényezőkkel világszerte egyenrangú szerepe volt a vallási tényezőnek.
Megnézni III. István magyar király és Apostoli király
Aranyváros hercege
Az Aranyváros hercege Fehér Tibor 1978-ban a Delfin könyvek sorozatban megjelent történelmi ifjúsági regénye.
Megnézni III. István magyar király és Aranyváros hercege
Az Árpád-ház családfája
Az Árpád-ház családfája Az Árpád-ház az első ismert magyar uralkodóház.
Megnézni III. István magyar király és Az Árpád-ház családfája
Árpád-ház
Az Árpád-ház a honfoglaló magyar törzsszövetség vezéréről elnevezett dinasztia.
Megnézni III. István magyar király és Árpád-ház
Árpád-házi Ilona osztrák hercegné
Árpád-házi Ilona (ismert még mint Magyarországi Ilona,; 1158 körül – 1199. május 25.), az Árpád-házból származó magyar királyi hercegnő, II. Géza magyar király és Kijevi Eufrozina királyné hetedik gyermeke, aki V.
Megnézni III. István magyar király és Árpád-házi Ilona osztrák hercegné
Árpád-kor
Az Árpád-kor az államalapítástól (1000-től) egészen 1301-ig, az Árpád-ház férfiágának kihalásáig tartott, mindaddig az uralkodók Árpád nagyfejedelem leszármazottai közül kerültek ki.
Megnézni III. István magyar király és Árpád-kor
Árumegállító jog
Az árumegállító jog egyes középkori európai városok kiváltságként elnyert joga.
Megnézni III. István magyar király és Árumegállító jog
Šibenik
Šibenik város Horvátországban, Šibenik-Knin megyében.
Megnézni III. István magyar király és Šibenik
Babenbergi Ágnes magyar királyné
Babenbergi Ágnes, vagy Agnes von Österreich (1151 körül – 1182. január 13.) osztrák hercegnő.
Megnézni III. István magyar király és Babenbergi Ágnes magyar királyné
Bánffy család (alsólendvai)
Az '''alsólendvai Bánffy család''' középkori címere Az '''alsólendvai Bánffy család''' későbbi címere A gróf illetve nemes alsólendvai Bánffy család egy már kihalt Zala vármegyei ősrégi és tekintélyes főnemesi család.
Megnézni III. István magyar király és Bánffy család (alsólendvai)
Béla magyar királyi herceg (1167–?)
Árpád-házi Béla (1167 – 1172 előtt) magyar és horvát királyi herceg és trónörökös, III. István magyar király fia.
Megnézni III. István magyar király és Béla magyar királyi herceg (1167–?)
Boldog Buzád
Boldog Buzád, más néven Hahót nembeli Buzád (1180 körül – Pest, 1243. december 8.) boldoggá avatott államférfi, szörényi bán, majd domonkos szerzetes, a tatárjárás vértanúja.
Megnézni III. István magyar király és Boldog Buzád
Borisz Kalamanosz
Borisz (egyes forrásokban franciás ortográfiával Borics, ahol a c betű sz hangot jelöl) magyar trónkövetelő.
Megnézni III. István magyar király és Borisz Kalamanosz
Châtillon Anna magyar királyné
Châtillon Anna vagy Antiókhiai Anna, eredeti nevén Ágnes (Agnès de Châtillon), (Antiókhia, 1153 – Székesfehérvár, 1184) antiókhiai hercegnő, III. Béla király első felesége, Magyarország királynéja 1172 és 1184 között.
Megnézni III. István magyar király és Châtillon Anna magyar királyné
Csallóköznyék
Csallóköznyék (szlovákul Nekyje na Ostrove) Nyékvárkony településrésze, 1940-ig önálló község Szlovákiában a Nagyszombati kerületben a Dunaszerdahelyi járásban.
Megnézni III. István magyar király és Csallóköznyék
Csák nemzetség
A Csák nemzetség címere A Csák nemzetség honfoglalás kori őse Szabolcs vezér volt.
Megnézni III. István magyar király és Csák nemzetség
Dalmácia királya
Dalmácia királya uralkodói cím volt, melyet IV. Krešimir horvát királytól (1058) kezdve használták a horvát, majd később magyar királyok.
Megnézni III. István magyar király és Dalmácia királya
Diósd
Diósd város, a budapesti agglomerációban, Pest vármegyében, az Érdi járásban, annak legkisebb területű települése, és Magyarország legkisebb területű városa.
Megnézni III. István magyar király és Diósd
Eufrozina magyar királyné
Rurik Eufrozina, magyarosan Fruzsina (Kijev, 1130 – Jeruzsálem, 1193) I. Msztyiszlav kijevi nagyfejedelem és Ljubava Dmitrijevna novgorodi hercegnő leánya, II. Géza magyar király feleségeként 1146 és 1162 között Magyarország királynéja, 1162-től haláláig anyakirályné.
Megnézni III. István magyar király és Eufrozina magyar királyné
Fehérvári jog
Szent István király, Képes krónika III. István királlyá koronázása, a Képes krónika miniatúrája A fehérvári jog a magyar városok önkormányzati jogalapját képező szabadságjogcsalád, amit elsőként a Magyar Királyság világi fővárosának számító Székesfehérvár kapott meg, mely ezzel első igazi városunkká alakult.
Megnézni III. István magyar király és Fehérvári jog
Fejér vármegye
A Bory-vár Fejér vármegye (1950-től 2022-ig hivatalosan Fejér megye, németül: Komitat Stuhlweiß) Magyarország fő közigazgatási egységeinek egyike, a Közép-Dunántúl régió központi vármegyéje.
Megnézni III. István magyar király és Fejér vármegye
Géza magyar királyi herceg (1151–1210)
Géza herceg (1151–1210 előtt) Árpád-házi magyar herceg, trónkövetelő, II. Géza és Eufrozina kijevi nagyhercegnő fia, III. István és III. Béla öccse.
Megnézni III. István magyar király és Géza magyar királyi herceg (1151–1210)
Győrszentiván
Győrszentiván egykor önálló község, mely 1970 óta Győr városrésze.
Megnézni III. István magyar király és Győrszentiván
Hahót
Hahót község Zala vármegyében, a Nagykanizsai járásban, a Zalai-dombságban, az Egerszeg–Letenyei-dombság területén.
Megnézni III. István magyar király és Hahót
Hahót nemzetség
A Hahót nemzetség őse Hohold volt, ki 1164 körül; III. István király idején a stájer Marburg és Graz vidékéről érkezett Magyarországra, és a királytól a zalai Pölöske víznél kapott földet, ott ahol később Hahót falu épült.
Megnézni III. István magyar király és Hahót nemzetség
Héder nádor
Képes Krónikában Héder (†1163 után) vagy Hedrich, Henrik ispán, országbíró, nádor, a Héder nemzetség névadó őse.
Megnézni III. István magyar király és Héder nádor
Héder nemzetség
A Héder nemzetség címere "''Azután Németországból Wolfger jött öccsével, Henrikkel, háromszáz páncélosnak való csataménnel és negyven páncélos vitézzel; a hainburgi grófok közül valók.
Megnézni III. István magyar király és Héder nemzetség
Hédervár
Hédervár község Győr-Moson-Sopron vármegyében, a Mosonmagyaróvári járásban található.
Megnézni III. István magyar király és Hédervár
Horvát bán
A horvát báni palota Zágrábban A horvát bán (horvátul Hrvatski ban) volt Horvátország széles jogkörrel rendelkező vezetője, aki a királyt helyettesítette.
Megnézni III. István magyar király és Horvát bán
Horvát bánság
A Magyar Királyság autonóm tartományai A horvát bánság a történelmi Horvátország területén, a Horvát Királyságnak a Magyar Királyság általi meghódítása révén a 11.
Megnézni III. István magyar király és Horvát bánság
Horvát katolikus egyház
A horvát katolikus egyház, része a világméretű római katolikus egyháznak, amely a pápa szellemi vezetése alatt áll.
Megnézni III. István magyar király és Horvát katolikus egyház
I. Manuél bizánci császár
I.
Megnézni III. István magyar király és I. Manuél bizánci császár
II. Béla magyar király
II.
Megnézni III. István magyar király és II. Béla magyar király
II. Géza magyar király
II.
Megnézni III. István magyar király és II. Géza magyar király
II. László magyar király
II.
Megnézni III. István magyar király és II. László magyar király
II. Ulászló cseh király
II.
Megnézni III. István magyar király és II. Ulászló cseh király
III. Béla magyar király
III.
Megnézni III. István magyar király és III. Béla magyar király
III. István (egyértelműsítő lap)
III.
Megnézni III. István magyar király és III. István (egyértelműsítő lap)
István
Az IstvánA Nyelvtudományi Intézet által anyakönyvezhetőnek minősített név férfinév a görög Sztephanosz névből származik, illetve ennek latin Stephanus, német Stephan, szláv Stefán, magyar Istefán változatából.
Megnézni III. István magyar király és István
István király (egyértelműsítő lap)
;Uralkodók.
Megnézni III. István magyar király és István király (egyértelműsítő lap)
IV. Béla magyar király
Thuróczi-krónikában IV. Béla menekülése a tatárok elől IV. Béla ezüstdénárjának hátlapja az uralkodó trónon ülő képmásával IV.
Megnézni III. István magyar király és IV. Béla magyar király
IV. István magyar király
IV.
Megnézni III. István magyar király és IV. István magyar király
IV. László magyar király
IV.
Megnézni III. István magyar király és IV. László magyar király
Június 19.
Névnapok: Gyárfás + Adeodát, Azurea, Deodát, Estella, Gerváz, Hajnal, Hajnalka, Imodzsen, Imogén, Ince, Járfás, Jávor, Juliána, Julianna, Julinka, Liána, Mihaéla, Mihály, Mikó, Rómeó, Romuald, Romvald, Szkilla, Szorina, Sztella, Zóra, Zorina, Zorinka, Zorka.
Megnézni III. István magyar király és Június 19.
Kapuvár
Esterházy-kastély Szt. Anna rk. templom A katolikus általános iskola I. világháborús hősi emlékmű Kapuvár város Győr-Moson-Sopron vármegyében, a Kapuvári járás székhelye.
Megnézni III. István magyar király és Kapuvár
Kerekvár (Eszteregnye)
Kerekvár Eszteregnye és Obornak között, Eszteregnye határában egy dombvégződés erdős részén található egykori kisméretű, két külső sánccal övezett fa lakótorony, egykori kisvár maradványa.
Megnézni III. István magyar király és Kerekvár (Eszteregnye)
Kisdengeleg
Kisdengeleg (Dindeștiu Mic), település Romániában, a Partiumban, Szatmár megyében.
Megnézni III. István magyar király és Kisdengeleg
Komnénosz Teodóra osztrák hercegné
Komnénosz Teodóra osztrák hercegné (? – 1184. január 2.) bizánci hercegnő, II. Henrik osztrák herceggel kötött házasságra révén 1148–1156 között Bajorország hercegnéje és Ausztria őrgrófnéja, majd 1156–1177 között Ausztria hercegnéje.
Megnézni III. István magyar király és Komnénosz Teodóra osztrák hercegné
Kufikus írás
A Baszmala kufikus írással írt feliratának rajza, IX. század. Eredetije a Kairói Iszlám Múzeumban (Inventar-Nr. 7853) Allahu Akbar'' felirat kufikus írással A kufikus ábécé, Edmund Fry Pantographia című művéből (1799) A kufikus írás (arabul: خط كوفي) a különféle arab írások legősibb kalligrafikus formája, a nabateai írás módosított változata.
Megnézni III. István magyar király és Kufikus írás
Lukács (esztergomi érsek)
Lukács (1120 k. – 1181) a 12. századi magyar politikai és egyházi élet egyik legmeghatározóbb személyisége, a 17.
Megnézni III. István magyar király és Lukács (esztergomi érsek)
Magyar királyné
A magyar királyné a mindenkori magyar király, majd apostoli király hitvesének címe volt.
Megnézni III. István magyar király és Magyar királyné
Magyarország háborúinak listája
Az alábbi lista tartalmazza a Magyarország területén vagy jelentős számú magyar csapatok részvételével zajlott katonai konfliktusokat közvetlenül a honfoglalás előttől a 21. századig.
Megnézni III. István magyar király és Magyarország háborúinak listája
Magyarország trónörököseinek listája
Ez a lista a Magyar Királyság trónörököseinek a listáját tartalmazza 1000-től 1946-ig.
Megnézni III. István magyar király és Magyarország trónörököseinek listája
Magyarország uralkodóinak listája
Ezen a lapon Magyarország uralkodóinak listája látható, mely a törzsfőket, a Magyar Fejedelemség fejedelmeit és a Magyar Királyság királyait tartalmazza uralkodóházanként beosztva.
Megnézni III. István magyar király és Magyarország uralkodóinak listája
Markotabödöge
Markotabödöge község Győr-Moson-Sopron vármegyében, a Csornai járásban.
Megnézni III. István magyar király és Markotabödöge
Március 4.
Névnapok: Kázmér + Adorján, Adria, Adrián, Adrianna, Adriel, Adrienn, Arián, Bajnok, Brútusz, Kazimír, Lúciusz, Zorán.
Megnézni III. István magyar király és Március 4.
Meszesi apátság
A meszesi apátság a Porolissum római erőd romjaira épült, egy 502 méter magas hegytetőn, romjai a mai Nyirsid határában találhatók.
Megnézni III. István magyar király és Meszesi apátság
Nagyabony
Nagyabony (1899-ig Nagy-Abony, majd Nemesabony, újabban ismét Nagyabony; szlovákul Veľké Blahovo, korábban Veľký Aboň) község Szlovákiában, a Nagyszombati kerületben, a Dunaszerdahelyi járásban.
Megnézni III. István magyar király és Nagyabony
Nagyboldogasszony-bazilika (Székesfehérvár)
A székesfehérvári Nagyboldogasszony-bazilika (vagy Szűz Mária-bazilika, királyi bazilika, koronázóbazilika, főbazilika) a középkori Magyar Királyság legnagyobb és legfontosabb temploma volt, melyet I. István király kezdett el építtetni nem sokkal az államalapítás után.
Megnézni III. István magyar király és Nagyboldogasszony-bazilika (Székesfehérvár)
Nádor
Aba Amadé nádor pecsétje Garai László nádor pecsétje Drugeth János nádorhttps://www.arcanum.hu/hu/online-kiadvanyok/Lexikonok-magyar-eletrajzi-lexikon-7428D/d-750BB/drugeth-janos-homonnai-752D8/ Drugeth János, homonnai (1288 k. – 1333.
Megnézni III. István magyar király és Nádor
Novák (Horvátország)
Novák falu Horvátországban Verőce-Drávamente megyében.
Megnézni III. István magyar király és Novák (Horvátország)
Nyékvárkony
Nyékvárkony (szlovákul Vrakúň) nagyközség Szlovákiában, a Nagyszombati kerületben, a Dunaszerdahelyi járásban.
Megnézni III. István magyar király és Nyékvárkony
Országalma (Székesfehérvár)
A Fehérvári jog, közismertebb nevén az Országalma egy vörösmárvány díszkút, emlékmű, amely Székesfehérvár belvárosában, a Városház tér közepén található.
Megnézni III. István magyar király és Országalma (Székesfehérvár)
Országbíró
Aba Amadé országbíró pecsétje, háromszögü pajzsban az Aba nemzetség címere. A körirat: † S(igillum) • OMODEI PALATINI DE GENERE OBA Az országbíró kialakult formájában a király és nádor után a régi Magyarország harmadik legfontosabb világi tisztviselője volt, országos bíró, az országgyűlésen a nádor helyettese.
Megnézni III. István magyar király és Országbíró
Szatmárnémeti
Szatmárnémeti, köznapi nevén Szatmár (román népnyelvben Sătmar,, héberül és jiddisül סאטמאר) város Romániában, a Partiumban.
Megnézni III. István magyar király és Szatmárnémeti
Székesfehérvár
Székesfehérvár (további nevek), megyei jogú város a Dunántúlon, a Közép-Dunántúl régió központja, Fejér vármegye és a Székesfehérvári járás székhelye.
Megnézni III. István magyar király és Székesfehérvár
Szikszai György
A Szikszói és Debreczeni Szikszay család 1643-as nemesi címere Szikszai vagy Szikszay György, (Békés, 1738. március 21. – Debrecen, 1803. június 30.) magyar református pap, makói lelkész, debreceni esperes-lelkész, teológiai író, nyelvész, az 1791-es budai zsinat tagja.
Megnézni III. István magyar király és Szikszai György
Szikszay család
A szikszói és debreczeni Szikszay család az Abaúj vármegyei Szikszó mezővárosából eredő régi magyar református nemesi család, amely idővel Békés, Pest-Pilis-Solt-Kiskun, Hajdú, Veszprém, Csanád, Bihar, Zala és Krassó-Szörény vármegyékben is elterjedt.
Megnézni III. István magyar király és Szikszay család
Trogir
Trogir (németül és innen átvéve magyarul Trau, latinul Traqurium) város és község (járás) Horvátországban.
Megnézni III. István magyar király és Trogir
V. Lipót osztrák herceg
V.
Megnézni III. István magyar király és V. Lipót osztrák herceg
Vaska (Szópia)
Vaska falu Horvátországban Verőce-Drávamente megyében.
Megnézni III. István magyar király és Vaska (Szópia)
Város
VilágvárosBudapest madártávlatból nagytemplomból Turul-emlékműtől KisvárosDorog látképe Régió fővárosaSzczecin látképe: színház, nemzeti múzeum és regionális iroda (Nyugat-pomerániai vajdaság, Lengyelország) A város olyan település, amelynek valamilyen (kulturális, ipari, kereskedelmi stb.) jelentőségénél fogva különleges, törvény szerint meghatározott jogállása van.
Megnézni III. István magyar király és Város
Városház tér (Székesfehérvár)
A Városház tér (a középkorban latinul: Teatrum Civitatis) Székesfehérvár főtere.
Megnézni III. István magyar király és Városház tér (Székesfehérvár)
Várpalota története évszámokban
Időrendi felsorolás a kezdetektől.
Megnézni III. István magyar király és Várpalota története évszámokban
Zamárdi
Zamárdi (1932 és 1943 között: Balatonzamárdi) város a Balaton déli partján, Somogy vármegyében, a Siófoki járásban, Siófok és Balatonföldvár között.
Megnézni III. István magyar király és Zamárdi
Zimony
Zimony (szerbül Земун / Zemun, németül Semlin, latinul Taurunum) egykor önálló város, ma Belgrádhoz tartozó városrész Szerbiában.
Megnézni III. István magyar király és Zimony
Zimonyi csata
A zimonyi csata vagy Száva-menti csata 1167.
Megnézni III. István magyar király és Zimonyi csata