Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
20 kapcsolatok: A Brit-szigetek uralkodóinak listája, Angol uralkodók családfája, Az angolszász Anglia történelme, Cerdic-ház, Edgar Ætheling, Edgár Etheling angol király, Első keresztes hadjárat, György (I. András fia), I. Henrik angol király, I. Vilmos angol király, II. Harold angol király, III. Malcolm skót király, Malmesburyi Vilmos, Skócia, Skócia történelme, Skóciai Matild angol királyné, Skóciai Szent Margit, Stamford Bridge-i csata, Stigand, Száműzött Eduárd.
A Brit-szigetek uralkodóinak listája
Az alábbiakban a Brit-szigetek különböző királyságai élén álló uralkodók listája olvasható, időrendben.
Új!!: II. Edgár angol király és A Brit-szigetek uralkodóinak listája · Többet látni »
Angol uralkodók családfája
Ez a családfa az Angol Királyságnak (amelynek – hivatalosan – Wales 1535-től a része), valamint az 1707-től, Skóciával egyesülve létrejött Nagy-Britanniának; továbbá Nagy-Britannia és Írország (1949-től Észak-Írország) Egyesült Királyságának (létrejött: 1801) az uralkodóit tartalmazza.
Új!!: II. Edgár angol király és Angol uralkodók családfája · Többet látni »
Az angolszász Anglia történelme
Anglia angolszász kori történelme az ország kora középkori történetét öleli fel a római uralom végétől és az angolszász királyságok létrejöttétől a normann hódításig (410–1066).
Új!!: II. Edgár angol király és Az angolszász Anglia történelme · Többet látni »
Cerdic-ház
A Cerdic-ház (vagy Wessex-ház) egy ősi angolszász dinasztia, tagjai 519-től 973-ig – a hét angolszász királyság egyikét képező – Wessex, ezután Anglia királyaiként uralkodtak 1066-ig.
Új!!: II. Edgár angol király és Cerdic-ház · Többet látni »
Edgar Ætheling
#ÁTIRÁNYÍTÁS II. Edgár angol király.
Új!!: II. Edgár angol király és Edgar Ætheling · Többet látni »
Edgár Etheling angol király
#ÁTIRÁNYÍTÁS II. Edgár angol király.
Új!!: II. Edgár angol király és Edgár Etheling angol király · Többet látni »
Első keresztes hadjárat
Az első keresztes hadjárat (1095–1099) az első volt azon háborúk sorában, amelyekkel a katolikus európai államok megkísérelték visszafoglalni Jeruzsálemet és a Szentföldet a muszlim hódítóktól.
Új!!: II. Edgár angol király és Első keresztes hadjárat · Többet látni »
György (I. András fia)
György (1037/38 – 1060 után), angolul: Yourick, I. András királynak a Marót faluból származó úrnővel folytatott házasságon kívüli kapcsolatából született törvénytelen fia volt.
Új!!: II. Edgár angol király és György (I. András fia) · Többet látni »
I. Henrik angol király
I. Henrik (1068 szeptembere – 1135. december 1.) Anglia királya 1100-tól haláláig. Henrik Hódító Vilmos negyedik fia volt. Neveltetése során megtanult latinul írni-olvasni, és valamennyire a szabad művészetekbe is beavatták, ezért a későbbi krónikák Henry Beauclerc („Könyves Henrik”) névvel illették. Apja halála után két bátyja örökölte országait: az idősebbik Róbert a Normandiai Hercegséget, Rufus Vilmos pedig Angliát. Henrik birtok nélkül maradt, de később megvásárolta Róberttől Cotentin grófságát. Miután egy ideig viszálykodó bátyjai között lavírozott, végleg Vilmos mellett kötelezte el magát. Henrik jelen volt, amikor 1100-ban Vilmos egy vadászbalesetben meghalt, és utána sietve Anglia királyává koronáztatta magát. Feleségül vette a skót király lányát, Matildot, akitől két gyereke született; emellett számos szeretőt tartott, akik több mint húsz törvénytelen gyerekkel ajándékozták meg. Róbert nem ismerte el Henrik megkoronázását. A két fivér fegyveres viszálykodásának az 1106-os tinchebrayi csata vetett véget, ahol Henrik foglyul ejtette Róbertet, és utána élete végéig fogságban tartotta. A szomszédos uralkodók (Anjou és Flandria grófjai, valamint a francia király) azonban Róbert fiát, Clito Vilmost ismerték el Normandia törvényes hercegének, ezért a következő évtizedekben fel-fellángolt a háború a szomszédokkal. Keménykezű, néha kegyetlen, de hatékony uralkodónak tartották, aki ügyesen építette ki hatalmi bázisát, és a háborúk során meg tudta osztani ellenségeit. Angliában a meglévő angolszász hagyomány alapjain továbbfejlesztette az igazságszolgáltatási rendszert, javított a közigazgatás és az adóbeszedés hatékonyságán. Henrik támogatta az egyház Gergely-féle megreformálását, de az invesztitúra kérdésében konfliktusba keveredett a nemzeti egyház fejével, Anselm canterburyi érsekkel. Egyetlen törvényes fia, Vilmos Adelin 1120-ban vízbe fulladt. Henrik lányát, Matild özvegy császárnét jelölte ki örököséül, aki ezután Anjou grófjához, Geoffroyhoz ment feleségül. Henrik 1135. december 1-jén halt meg, de tervei ellenére nem Matild örökölte a trónt, hanem unokaöccse, Blois-i István koronáztatta magát királlyá, ami közel két évtizedes polgárháborúhoz vezetett.
Új!!: II. Edgár angol király és I. Henrik angol király · Többet látni »
I. Vilmos angol király
I.
Új!!: II. Edgár angol király és I. Vilmos angol király · Többet látni »
II. Harold angol király
II.
Új!!: II. Edgár angol király és II. Harold angol király · Többet látni »
III. Malcolm skót király
Máel Coluim mac Donnchada (mai gael nyelven: Maol Chaluim mac Dhonnchaidh), (1031. augusztus 26. – 1093. november 13.) a legtöbb anglicizált királylista szerint Malcolm III, magyarul III. Malcolm, a későbbi századokban ráragadt gúnynevei szerint Canmore, „Nagy Főnök”Ritchie, 3. o. vagy Long-neck, azaz „Hosszúnyakú”,Orkneyinga Saga, 33. f. 1093. november 13-i haláláig Skócia királya volt. Manapság amellett is hangzanak el érvek, hogy az igazi „Malcolm Canmore” nem is ő, hanem dédunokája, IV. Malcolm volt, akit a halálával kapcsolatos kortárs feljegyzések említettek ezen a néven. III. Malcolm I. Duncan (Donnchad mac Crínáin) király legidősebb fia volt. Malcom hosszú – 35 évig tartó – uralkodását követően vette kezdetét az úgynevezett skót-normann korszak. Malcolm birodalma nem terjedt túl a mai Skócia területén. Az északi és nyugati skót területek továbbra is skandináv, normann-gael és gael ellenőrzés alatt maradtak, a skót királyok által felügyelt földek pedig a 12. századig nagyjából megegyeztek azokkal, melyeket már II. Malcolm (Máel Coluim mac Cináeda) is uralt. III. Malcolm több háborút is vívott az Angol Királyság ellen, melyek célja Northumbria angol grófság meghódítása volt. A háborúk azonban semmilyen komoly térhódítással nem jártak déli irányban. Malcolm legnagyobb teljesítménye az volt, hogy nem tért le arról az irányról, melynek mentén sok-sok éve irányították Skóciát, dinasztia-alapítóként játszott szerepe pedig alig több, mint a legkisebb fia, Dávid, valamint leszármazottai által gerjesztett hírverés, azaz kevés történelmi realitást tartalmaz. Malcolm második feleségét, Skóciai Szent Margitot később szentté avatták, ő volt az egyetlen skót királyi házból származó szent. Maga Malcolm nem igazán törekedett arra, hogy a vallás által tegyen szert hírnévre. A dunfermline-i apátság kivételével nem nagyon kapcsolódik a nevéhez vallási reform vagy egyházi intézmény.
Új!!: II. Edgár angol király és III. Malcolm skót király · Többet látni »
Malmesburyi Vilmos
Malmesburyi Vilmos, (Wiltshire, 1090/1096 körül – Oxford, 1143 körül) latin nyelven író középkori angol történetíró.
Új!!: II. Edgár angol király és Malmesburyi Vilmos · Többet látni »
Skócia
Skócia (angolul Scotland, skót gaelül Alba) az Egyesült Királyság második legnagyobb országrésze terület és népesség alapján.
Új!!: II. Edgár angol király és Skócia · Többet látni »
Skócia történelme
jobbra Skócia írott történelme a rómaiak 1.
Új!!: II. Edgár angol király és Skócia történelme · Többet látni »
Skóciai Matild angol királyné
Skóciai Matilda, eredeti nevén Edit (1080 körül – 1118. május 1.) skót hercegnő, angol királyné.
Új!!: II. Edgár angol király és Skóciai Matild angol királyné · Többet látni »
Skóciai Szent Margit
Szent Margit skót királyné arcképe egy kódexből Oltára a Canterbury-i katedrálisban Skóciai Szent Margit (Nádasd(?), Magyar Királyság, 1047. június 10. – Edinburgh, Skócia, 1093. november 16.) magyar származású skót királyné, aki III. Malcolm második feleségeként nagy befolyást gyakorolt a kora középkori Skócia egészére, ám legfőképpen hitéleti munkássága jelentős, mivel megismertette a latin rítusú katolikus egyház liturgiáján alapuló kereszténységet az országgal.
Új!!: II. Edgár angol király és Skóciai Szent Margit · Többet látni »
Stamford Bridge-i csata
A Stamford Bridge-i csata 1066.
Új!!: II. Edgár angol király és Stamford Bridge-i csata · Többet látni »
Stigand
Stigand (? – 1072. február 22.) angol egyházi személy volt a normann hódítás előtti időszakban.
Új!!: II. Edgár angol király és Stigand · Többet látni »
Száműzött Eduárd
Száműzött Eduárd (angolul Edward the Exile, más néven Edward Ætheling), (1016 – 1057. augusztus vége) II. Edmund angol király és Ealdgyth fia volt.
Új!!: II. Edgár angol király és Száműzött Eduárd · Többet látni »
