Tartalomjegyzék
231 kapcsolatok: A lengyelországi zsidók története, A Margit-sziget története, A pikk dáma, A Szent Szövetség kongresszusai, A Varsói Egyetem főkapuja, Aacheni kongresszus, Alekszandr Mihajlovics Gorcsakov, Alekszandr Nyikolajevics Ragyiscsev, Alekszandr Szergejevics Puskin, Alekszandra Pavlovna Romanova magyar nádorné, Alekszandrovszkij szad, Alekszandrovszkij Zavod, Alekszej Gavrilovics Venyecianov, Alexander von Nordmann, Alexanderplatz, Alexandrina mecklenburgi nagyhercegné, Alexandrovka, Amália hessen–darmstadti hercegnő, Andrzej Seweryn (színművész), Anna holland királyné, Anyegin, Armand de Caulaincourt, Aulich Lajos, Austerlitzi csata, Április 8., Ördög híd, Badeni Jelizaveta Alekszejevna orosz cárné, Badeni Karolina bajor királyné, Badeni Nagyhercegség, Bahcsiszeráji káni palota, Baku, Baskír emlékkő (Lipcse), Bautzeni csata, Bártfafürdő, Bécsi kongresszus, Beauharnais Hortenzia holland királyné, Bem József, Bernhard Wicki, Borisz Akunyin, Budai Csillagvizsgáló, Bukaresti béke (1812), Carlo Andrea Pozzo di Borgo, Charles-Maurice de Talleyrand-Périgord, Châtilloni kongresszus, Citadella (Budapest), Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézet, Curd Jürgens, Czetter Sámuel, Damjanovics Vazul (költő), Dimitrije Nikolajević Darvar, ... Bővíteni index (181 több) »
A lengyelországi zsidók története
A lengyelországi zsidók története legalább 1000 éves múltra tekint vissza.
Megnézni I. Sándor orosz cár és A lengyelországi zsidók története
A Margit-sziget története
A Margit-sziget részletes térképe 1928-ból, amely a sziget sétányainak szerkezetét és intézményeinek elhelyezkedését emeli ki Árpád-házi Szent Margit, a sziget névadója A Margit-sziget a Duna egyik szigete Budapest területén.
Megnézni I. Sándor orosz cár és A Margit-sziget története
A pikk dáma
A pikk dáma (eredeti címén Пиковая дама, átírásban Pikovaja dama) Pjotr Iljics Csajkovszkij orosz zeneszerző egyik háromfelvonásos operája.
Megnézni I. Sándor orosz cár és A pikk dáma
A Szent Szövetség kongresszusai
Karikatúra (Veronai kongresszus, 1822. október) 1815.
Megnézni I. Sándor orosz cár és A Szent Szövetség kongresszusai
A Varsói Egyetem főkapuja
A Varsói Egyetem főkapuja (lengyelül: Brama Główna Uniwersytetu Warszawskiego) az egyetemi kampusz díszes főbejárata a varsói Krakowskie Przedmieście utcában.
Megnézni I. Sándor orosz cár és A Varsói Egyetem főkapuja
Aacheni kongresszus
Az emlékmű Aachenben Az aacheni kongresszus (1818. október 1. – november 15.) az első volt a Szent Szövetség tagállamai (Nagy-Britannia, Osztrák Császárság, Poroszország, Oroszország és Franciaország) által tartott négy kongresszus sorában.
Megnézni I. Sándor orosz cár és Aacheni kongresszus
Alekszandr Mihajlovics Gorcsakov
Alekszandr Mihajlovics Gorcsakov,, (Hapsal, 1798. június 15. (Julián: június 4.) – Baden-Baden, Badeni Nagyhercegség, 1883. március 11. (Julián: február 27.)) orosz főrend, a Gorcsakov hercegi család tagja, cári diplomata és államférfi I.
Megnézni I. Sándor orosz cár és Alekszandr Mihajlovics Gorcsakov
Alekszandr Nyikolajevics Ragyiscsev
Alekszandr Nyikolajevics Ragyiscsev (orosz nyelven: Александр Николаевич Радищев, Moszkva vagy Verhnyeje Obljazovo, 1749. augusztus 20.jul. / augusztus 31.greg. – Szentpétervár, 1802. szeptember 12.jul. / szeptember 24.greg.) orosz író, a 18.
Megnézni I. Sándor orosz cár és Alekszandr Nyikolajevics Ragyiscsev
Alekszandr Szergejevics Puskin
Alekszandr Szergejevics Puskin (Moszkva, 1799. június 6. – Szentpétervár, 1837. február 10.) orosz költő, író, drámaíró, az orosz irodalom fejlődésének meghatározó alakja, aki mindhárom műnemben maradandó alkotásokat hozott létre.
Megnézni I. Sándor orosz cár és Alekszandr Szergejevics Puskin
Alekszandra Pavlovna Romanova magyar nádorné
Alekszandra Pavlovna orosz nagyhercegnő (Szentpétervár, 1783. augusztus 9. – Buda, 1801. március 16.) a Holstein–Gottorp–Romanov-házból származó orosz nagyhercegnő, I. Pál orosz cár és Marija Fjodorovna cárné legidősebb leánya, Habsburg–Lotaringiai József Antal főherceggel kötött házassága révén osztrák főhercegné, valamint magyar nádorispánné.
Megnézni I. Sándor orosz cár és Alekszandra Pavlovna Romanova magyar nádorné
Alekszandrovszkij szad
Az Alekszandrovszkij szad (Sándor-kert) Moszkva belvárosának központi fekvésű parkja a Kreml nyugati fala mentén, a Ploscsagy Revoljucii és a Kremljovszkaja naberezsnaja között, a Tverszkoj kerületben.
Megnézni I. Sándor orosz cár és Alekszandrovszkij szad
Alekszandrovszkij Zavod
Alekszandrovszkij Zavod falu Oroszország ázsiai részén, a Bajkálontúli határterületen, az Alekszandrovszkij Zavod-i járás székhelye.
Megnézni I. Sándor orosz cár és Alekszandrovszkij Zavod
Alekszej Gavrilovics Venyecianov
Alekszej Gavrilovics Venyecianov (oroszul:Алексей Гаврилович Венецианов) (Moszkva, 1780. február 18. — Tver közelében, Közép-Oroszország, 1847. december 16.) orosz realista festő, portré- és életképfestő.
Megnézni I. Sándor orosz cár és Alekszej Gavrilovics Venyecianov
Alexander von Nordmann
Alexander von Nordmann (Kymi, 1803. május 24. – Turku, 1866. június 25.) finn zoológus volt.
Megnézni I. Sándor orosz cár és Alexander von Nordmann
Alexanderplatz
tévétoronyból Alexanderplatz by the night in 2015 Az Alexanderplatz, vagy a berlinieknek röviden csak Alex, Berlin egyik leghíresebb, legnevezetesebb tere, fontos közlekedési csomópont.
Megnézni I. Sándor orosz cár és Alexanderplatz
Alexandrina mecklenburgi nagyhercegné
Alexandrina mecklenburgi nagyhercegné, született Alexandrina porosz királyi hercegnő (teljes nevén Friederike Wilhelmine Alexandrine Marie Helene; Berlin, 1803. február 23. – Schwerin, 1892. április 21.) porosz királyi hercegnő, házassága révén mecklenburg–schwerini hercegné és Mecklenburg nagyhercegnéje.
Megnézni I. Sándor orosz cár és Alexandrina mecklenburgi nagyhercegné
Alexandrovka
Az egykor különálló Alexandrovka falu ma Potsdam (Németország, Brandenburg tartomány fővárosa) része, és a város északi felében található.
Megnézni I. Sándor orosz cár és Alexandrovka
Amália hessen–darmstadti hercegnő
Amália hessen–darmstadti hercegnő, férjezett Amália badeni hercegné (németül: Prinzessin Amalie von Hessen–Darmstadt, Erbprinzessin von Baden, teljes nevén Amalie Friederike; Prenzlau, 1754. június 20. – Bruchsal, 1832. július 21.); a Hesseni-ház darmstadti ágából született hercegnő, házassága révén badeni trónörökös hercegné.
Megnézni I. Sándor orosz cár és Amália hessen–darmstadti hercegnő
Andrzej Seweryn (színművész)
Andrzej Teodor Seweryn (Heilbronn, Amerikai megszállási zóna, 1946. április 25. –) lengyel színművész, aki mind hazájában, mind Franciaországban dolgozik színpadokon és filmszerepekben.
Megnézni I. Sándor orosz cár és Andrzej Seweryn (színművész)
Anna holland királyné
Anna holland királyné, született Anna Pavlovna orosz nagyhercegnő (Szentpétervár, 1795. január 18. – Hága, 1865. március 1.) a Holstein–Gottorp–Romanov-házból származó orosz nagyhercegnő, I. Pál orosz cár és Marija Fjodorovna cárné leánya, II.
Megnézni I. Sándor orosz cár és Anna holland királyné
Anyegin
Tatjana. Jelena Petrovna Szamokis-Szudkovszkaja festménye, c. 1900. Az Anyegin vagy Jevgenyij Anyegin (oroszul: Евгений Онегин,, szoros átírásban Jevgenyij Onyegin), Alekszandr Szergejevics Puskin romantikusA romantikus jelző itt a művészeti stílusra utal, nem a románcra.
Megnézni I. Sándor orosz cár és Anyegin
Armand de Caulaincourt
Armand Augustin Louis de Caulaincourt (Caulaincourt, 1773. december 9. – Párizs, 1827. február 19.) francia diplomata, tábornok, vicenzai herceg.
Megnézni I. Sándor orosz cár és Armand de Caulaincourt
Aulich Lajos
Aulich Lajos, születési nevén Aulich Flórián Lajos (Pozsony, 1793. augusztus 25. – Arad, 1849. október 6.) honvéd vezérőrnagy, az 1848–49-es forradalom és szabadságharc harmadik – és az egyetlen aradi vértanú – hadügyminisztere.
Megnézni I. Sándor orosz cár és Aulich Lajos
Austerlitzi csata
Az austerlitzi csata vagy más néven a három császár csatája a harmadik koalíciós háború ütközete, Napóleon legfényesebb győzelmeinek egyike volt 1805-ben Austerlitznél (ma: Slavkov u Brna, Csehország).
Megnézni I. Sándor orosz cár és Austerlitzi csata
Április 8.
Névnapok: Dénes + Dienes, Denton, Júlia, Julilla, Julitta, Valter, Walter, Zselyke, Zsüliett.
Megnézni I. Sándor orosz cár és Április 8.
Ördög híd
Az Ördög híd (észtül: Kuradisild), korábban I. Sándor híd gyalogos beton ívhíd Tartuban.
Megnézni I. Sándor orosz cár és Ördög híd
Badeni Jelizaveta Alekszejevna orosz cárné
Jelizaveta Alekszejevna, született Lujza badeni hercegnő (Karlsruhe, 1779. január 24. – Beljov, 1826. május 16.) a Zähringen-házból származó badeni hercegnő, I. Sándor orosz cárral kötött házasságra révén 1801–1825 között Oroszország cárnéja.
Megnézni I. Sándor orosz cár és Badeni Jelizaveta Alekszejevna orosz cárné
Badeni Karolina bajor királyné
Karolina Friderika Vilma badeni hercegnő, Friederike Karoline (vagy Caroline) Wilhelmine von Baden (Karlsruhe, 1776. július 13. – München, 1841. november 13.), a Badeni-ház durlachi ágából származó evangélikus vallású német hercegnő, Wittelsbach Miksa József herceggel kötött házassága révén 1797-től zähringeni hercegné, 1799-től pfalzi és bajor választófejedelemné, 1806.
Megnézni I. Sándor orosz cár és Badeni Karolina bajor királyné
Badeni Nagyhercegség
A Badeni Nagyhercegség 1806–1918 között fennállt német szabadállam volt a mai Baden-Württemberg területén.
Megnézni I. Sándor orosz cár és Badeni Nagyhercegség
Bahcsiszeráji káni palota
A bahcsiszeráji káni palota a Krími Tatár Kánság uralkodóinak székhelye volt.
Megnézni I. Sándor orosz cár és Bahcsiszeráji káni palota
Baku
Baku (azeri betűkkel: Bakı, perzsául: Badkube/باراکا) Azerbajdzsán fővárosa és egyben legnagyobb városa, az ország tudományos, kulturális és ipari központja.
Megnézni I. Sándor orosz cár és Baku
Baskír emlékkő (Lipcse)
A baskír emlékkő a lipcsei orosz templom közelében található szövegtáblás gránitszikla, amely a baskír katonák lipcsei csatában való részvételének állít emléket.
Megnézni I. Sándor orosz cár és Baskír emlékkő (Lipcse)
Bautzeni csata
A bautzeni csatában (1813. május 20–21.) két napon át tartó véres csatában Napóleon császár visszaverte az orosz–porosz seregeket.
Megnézni I. Sándor orosz cár és Bautzeni csata
Bártfafürdő
Szanatórium František Bártfafürdő (szlovákul Bardejovské Kúpele) Bártfától 5 km-re északra fekvő fürdőhely Szlovákiában.
Megnézni I. Sándor orosz cár és Bártfafürdő
Bécsi kongresszus
A bécsi kongresszus 1814–1815-ben Bécsben az osztrák államkancellár, Metternich vezetésével, valamennyi európai állam (az Oszmán Birodalom kivételével) részvételével megtartott nemzetközi kongresszus, amelynek célja Európa napóleoni háborúk utáni politikai rendezése volt.
Megnézni I. Sándor orosz cár és Bécsi kongresszus
Beauharnais Hortenzia holland királyné
Hortense Eugénie Cécile de Beauharnais (Párizs, 1783. április 10. – Arenenberg kastély, Thurgau kanton, 1837. október 5.); francia grófkisasszony, Joséphine de Beauharnais leánya, Louis Bonapartéval kötött házassága révén a francia császári család tagja, császári hercegné (princesse de France), III.
Megnézni I. Sándor orosz cár és Beauharnais Hortenzia holland királyné
Bem József
Józef Zachariasz Bem, magyarosan Bem József, muszlim nevén Murád (Tarnów, 1794. március 14. – Aleppó, 1850. december 10.) lengyel származású magyar honvéd altábornagy, majd oszmán pasa, „a székelyek Bem apója”.
Megnézni I. Sándor orosz cár és Bem József
Bernhard Wicki
Bernhard Wicki (Sankt Pölten, 1919. október 28. – München, 2000. január 5.) osztrák színész, filmrendező.
Megnézni I. Sándor orosz cár és Bernhard Wicki
Borisz Akunyin
Borisz Akunyin (oroszul: Борис Акунин) orosz-grúz író.
Megnézni I. Sándor orosz cár és Borisz Akunyin
Budai Csillagvizsgáló
Az egykori csillagda, az Uraniae tervrajza (Franz Hüppmann, 1813) Az egyetemi Csillagda épülete 1844-ben Budai Csillagvizsgáló (Uraniae, Gellérthegyi Csillagda, gellért-hegyi Egyetemi Csillagda) a magyar csillagászati tudomány történelmi obszervatóriuma, ill.
Megnézni I. Sándor orosz cár és Budai Csillagvizsgáló
Bukaresti béke (1812)
Az 1812-es bukaresti békeszerződés a hetedik orosz–török háborút (1806–12) zárta le.
Megnézni I. Sándor orosz cár és Bukaresti béke (1812)
Carlo Andrea Pozzo di Borgo
Carlo Andrea Pozzo di Borgo, gróf (Alata, Korzika, 1764. március 8. – Párizs, 1842. február 15.) korzikai nemes, később orosz diplomata.
Megnézni I. Sándor orosz cár és Carlo Andrea Pozzo di Borgo
Charles-Maurice de Talleyrand-Périgord
Talleyrand címere Charles-Maurice de Talleyrand-Périgord (kiejtése: ʃaʁl moʁis də tal(ɛ)ʁɑ̃ peʁiɡɔʁ; röviden, közkeletűen Talleyrand; kiejtése kb. tal(e)ran) (Párizs, 1754. február 2. – Párizs, 1838. május 17.) Autun püspöke, Périgord, majd Benevento (1806), utána Dino (1815) hercege.
Megnézni I. Sándor orosz cár és Charles-Maurice de Talleyrand-Périgord
Châtilloni kongresszus
A châtilloni kongresszus 1814.
Megnézni I. Sándor orosz cár és Châtilloni kongresszus
Citadella (Budapest)
Az egykori csillagda, az Uraniae tervrajza 1813-ból Az egyetemi Csillagda épülete 1844-ben. A Citadella helyén az 1849-es pusztulásáig az egyetemi Csillagda épülete volt. A Citadella déli falának részlete háborús golyónyomokkal A Citadella Budapest XI.
Megnézni I. Sándor orosz cár és Citadella (Budapest)
Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézet
A HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézet (2019. szeptember 1-jéig a Magyar Tudományos Akadémia Konkoly Thege Miklós Csillagászati Kutatóintézete, 2023.
Curd Jürgens
Curd Jürgens, teljes születési nevén Curd Gustav Andreas Gottlieb Franz Jürgens (Solln, München, Bajor Királyság, Német Császárság, 1915. december 13. – Bécs, Ausztria,1982. június 18.) német–osztrák színpadi, film- és televíziós színész, számos német és nemzetközi film szereplője.
Megnézni I. Sándor orosz cár és Curd Jürgens
Czetter Sámuel
Czetter (Tzetter) Sámuel (Felpéc, 1765. június 12. – 1829 után) rézmetsző.
Megnézni I. Sándor orosz cár és Czetter Sámuel
Damjanovics Vazul (költő)
Ifjabb Damjanovics Vazul, Vasilije Damjanović (Szentendre, 1793. január 2. – 1830. augusztus 23.) tanító, költő.
Megnézni I. Sándor orosz cár és Damjanovics Vazul (költő)
Dimitrije Nikolajević Darvar
Dimitrije Nikolajević Darvar, magyarosan Darvar Miklós Döme (Zimony vagy Kliszura – Bécs, 1825) író.
Megnézni I. Sándor orosz cár és Dimitrije Nikolajević Darvar
Empire Earth II
Az Empire Earth II, más néven EE2 egy valós idejű stratégiai játék, melyet a Mad Doc Software fejlesztett, és a Vivendi Universal Games adott ki 2005.
Megnézni I. Sándor orosz cár és Empire Earth II
Erőss János (rézmetsző)
Erőss János (születésekor Erős, Lovasberény, 1777. szeptember 7. – 1808. december 29.) református lelkész, rajzoló, rézmetsző, az Erőss család dercsikai ágának leszármazottja; Csokonai legismertebb arcképének (prémes, magyar mentében öltözött) megrajzolója.
Megnézni I. Sándor orosz cár és Erőss János (rézmetsző)
Erfurt
Erfurt város Németországban, Türingia szövetségi tartomány székhelye.
Megnézni I. Sándor orosz cár és Erfurt
Eylaui csata (1807)
Lovasság az eylaui csatában Lovas gránátosok a csatában Az eylaui csata (1807. február 7–8.) Napóleon seregeinek a negyedik koalíció ellen vívott egyik ütközete.
Megnézni I. Sándor orosz cár és Eylaui csata (1807)
Fabian Gottlieb von Bellingshausen
A Bellingshausen család címere Orosz emlékérem az első orosz déli-sarkvidéki expedíció tiszteletére Fabian Gottlieb Thaddeus (Faggyej Faggyejevics) von Bellingshausen (oroszul: Фаддей Фаддеевич Беллинсгаузен; (Lahhetagge birtok, Saaremaa, 1778.
Megnézni I. Sándor orosz cár és Fabian Gottlieb von Bellingshausen
Félszigeti háború
Francisco de Goya: ''1808. május 2-a: a mamelukok támadása'' (1814) A félszigeti háború (1808–1814), amelyet Spanyolországban függetlenségi háborúnak, Portugáliában francia inváziónak, Franciaországban spanyol háborúnak, Katalóniában a franciák háborújának neveznek, a napóleoni háborúk egyik (mellék)hadszíntere volt, ahol spanyol, portugál és brit seregek küzdöttek Bonaparte Napóleon hadai ellen az Ibériai-félszigeten.
Megnézni I. Sándor orosz cár és Félszigeti háború
Fehéroroszország történelme
Fehéroroszország (vagy Belarusz) történelme egészen az őskorig nyúlik vissza, bár a beloruszok első független állama csak 1991-ben jött létre.
Megnézni I. Sándor orosz cár és Fehéroroszország történelme
Finn háború
A finn háború vagy más néven orosz–svéd háború (1808–1809) Svédország és Oroszország között lezajlott fegyveres konfliktus az orosz–svéd háborúk keretén belül.
Megnézni I. Sándor orosz cár és Finn háború
Finn Királyság (1918)
A Finn Királyság (finnül: Suomen kuningaskunta, svédül: Konungariket Finland) egy rövid életű történelmi állam volt, melyet Finnország függetlenségének deklarálását követően kiáltottak ki.
Megnézni I. Sándor orosz cár és Finn Királyság (1918)
Finn Nagyhercegség
A Finn Nagyhercegség (finnül Suomen suuriruhtinaskunta, svédül Storfurstendömet Finland, latinul Magnus Ducatus Finlandiæ, oroszul Великое княжество Финляндское, Velikoye knyazhestvo Finlyandskoye) a mai Finnország jogelődje volt 1809 és 1917 között az Orosz Birodalom autonóm nagyhercegségeként, az orosz cár irányítása alatt.
Megnézni I. Sándor orosz cár és Finn Nagyhercegség
Finnország
Finnország (hivatalosan Finn Köztársaság) észak-európai ország.
Megnézni I. Sándor orosz cár és Finnország
Finnország építészete
Finnország építészete mintegy 800 éves múltra tekint vissza, és míg a modern kor kezdetéig erősen hatott rá a két szomszéd nemzet, melyeknek uralma alatt állt, Svédország és Oroszország, a 19.
Megnézni I. Sándor orosz cár és Finnország építészete
Finnország függetlensége
Finnország történelme folyamán a 13.
Megnézni I. Sándor orosz cár és Finnország függetlensége
Finnország történelme
Finnország címere Finnország történelme az utolsó jégkorszak, Kr.
Megnézni I. Sándor orosz cár és Finnország történelme
Fjodor Fjodorovics Usakov
Fjodor Fjodorovics Usakov (oroszul Фёдор Фёдорович Ушако́в, 1744. február 24. – 1817. október 14.) orosz tengernagy, az egyik leghíresebb orosz tengerész.
Megnézni I. Sándor orosz cár és Fjodor Fjodorovics Usakov
François Barthélemy
François Barthélemy (Aubagne, 1747. október 20. – Párizs, 1830. április 3.) márki, francia politikus, diplomata, a francia konzervatív felsőház tagja.
Megnézni I. Sándor orosz cár és François Barthélemy
François-Adrien Boieldieu
François-Adrien Boieldieu (kiejtése kb. „Boáelgyő”) (Rouen, 1775. december 16. – Varennes-Jarcy, 1834. október 8.) francia zeneszerző, a francia vígopera (opéra comique) egyik legnagyobb mestere.
Megnézni I. Sándor orosz cár és François-Adrien Boieldieu
Franciaország történelme
Franciaország mint politikai entitás történelme mintegy 1200 évre nyúlik vissza.
Megnézni I. Sándor orosz cár és Franciaország történelme
Frédéric-César de La Harpe
Frédéric-César de La Harpe (Rolle, 1754. április 6. – Lausanne, 1838. március 30.) a svájci köztársaság elnöke és I. Sándor orosz cár nevelője.
Megnézni I. Sándor orosz cár és Frédéric-César de La Harpe
Friedlandi csata
A friedlandi csata A friedlandi csata (1807. június 14.) Napóleon császár győztes csatája, amely kárpótolta őt az Eylaunál elszenvedett kudarcért.
Megnézni I. Sándor orosz cár és Friedlandi csata
Frigyes württembergi király
I.
Megnézni I. Sándor orosz cár és Frigyes württembergi király
Garadna
Garadna község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, az Encsi járásban.
Megnézni I. Sándor orosz cár és Garadna
Garlieb Helwig Merkel
Garlībs Helvigs Merķelis, eredeti nevén Garlieb Helwig Merkel (Lēdurga, 1769. november 1. – Katlakalns, 1850. május 9.) kizárólag német nyelven író balti német családból származó író, újságíró.
Megnézni I. Sándor orosz cár és Garlieb Helwig Merkel
Giovanni Paisiello
Giovanni Paisiello (Taranto, 1740. május 9. – Nápoly, 1816. június 5.) 18.
Megnézni I. Sándor orosz cár és Giovanni Paisiello
Gloriette
bécsi Gloriette A Széchenyi emlékmű A gloriette kisebb pavilon- vagy belvedere-szerű épület egy parkban.
Megnézni I. Sándor orosz cár és Gloriette
Grúz Királyság
A Grúz Királyság, névváltozata: Ibériai Királyság, történelmi állam a Kaukázusban,,,, illetve egyszerűen Grúzia, amely állam 1008-től 1801-ig létezett – 1466-túl a Tbiliszi székhelyű Kartli Királyság volt tekinthető az utódállamának –, és az időnkénti teljes (de iure és de facto) függetlenségétől előbb a Bizánci Birodalom, a Perzsa Császárság, illetve az Oszmán Birodalom, majd az Orosz Birodalom függő államaként de facto függetlenségben létezett az 1801-es Orosz Birodalomba való beolvasztásáig.
Megnézni I. Sándor orosz cár és Grúz Királyság
Gustav Adolph Oldekop
Gustav Adolph Oldekop (Haapsalu, 1755. december 2. – Tartu, 1838. május 8.) balti német költő, író, az észt nyelvű újságírás egyik megalapítója.
Megnézni I. Sándor orosz cár és Gustav Adolph Oldekop
Gusztáv Adolf Gimnázium
A Gusztáv Adolf Gimnázium (észtül: Gustav Adolfi Gümnaasium) észt középfokú oktatási intézmény.
Megnézni I. Sándor orosz cár és Gusztáv Adolf Gimnázium
Habsburg–Estei Ferdinánd Károly József főherceg
Habsburg–Estei Ferdinánd Károly József főherceg (Erzherzog Ferdinand Karl Joseph von Österreich-Este) (Milánó, 1781. április 25. – Ebenzweier kastély, Altmünster am Traunsee, 1850. november 5.), osztrák tábornagy, Mária Terézia császárné unokája, a napóleoni háborúk idején császári főhadparancsnok, 1816–32-ig a magyarországi hadak főparancsnoka, 1832-től Galícia császári főkormányzója, Erdély kommisszáriusa.
Megnézni I. Sándor orosz cár és Habsburg–Estei Ferdinánd Károly József főherceg
Habsburg–Estei Mária Ludovika magyar királyné
Mária Ludovika Beatrix (Monza, Milánói Hercegség, 1787. december 14. – Verona, Lombard–Velencei Királyság, 1816. április 7.), a Habsburg–Lotaringiai-ház estei ágából származó osztrák főhercegnő, modenai hercegnő, I.
Megnézni I. Sándor orosz cár és Habsburg–Estei Mária Ludovika magyar királyné
Harmadik koalíciós háború
A harmadik koalíció a napóleoni háborúk történetének egyik fejezete; 1805-ben jött létre az Egyesült Királyság, a Habsburg Birodalom, az Orosz Birodalom és Svédország szövetségeként.
Megnézni I. Sándor orosz cár és Harmadik koalíciós háború
Hatodik koalíciós háború
Napóleon számára az oroszországi hadjárat kudarccal végződött, mivel a Grande Armée jelentős része megsemmisült, és a vereség morálisan is rendkívül megrendítette a francia sereget.
Megnézni I. Sándor orosz cár és Hatodik koalíciós háború
Háború és béke (regény)
A Háború és béke (oroszul: Война и мир, Vojna i mir, írásreform előtti írásmóddal: Война и миръ) Lev Nyikolajevics Tolsztoj orosz író egyik fő alkotása, az orosz realista regény fejlődésének egyik kulcsfontosságú dokumentuma.
Megnézni I. Sándor orosz cár és Háború és béke (regény)
Heinrich Julius Klaproth
Heinrich Julius Klaproth (Berlin, Poroszország, 1783. október 11. – Párizs, Franciaország, 1835. augusztus 28.) német nyelvész, filológus, orientalista, utazó, a Magyar Tudós Társaság külső tagja.
Megnézni I. Sándor orosz cár és Heinrich Julius Klaproth
Helsinki
Helsinki látképe 2002-ben Helsinki Vallila negyede Helsinki Finnország fővárosa és egyben legnagyobb városa.
Megnézni I. Sándor orosz cár és Helsinki
Hohenzollern Alekszandra Fjodorovna orosz cárné
Alekszandra Fjodorovna orosz cárné, született Sarolta porosz királyi hercegnő (Berlin, 1798. július 13. – Carszkoje Szelo, 1860. november 1.) a Hohenzollern-házból származó porosz királyi hercegnő, I. Miklós orosz cárral kötött házassága révén 1825–1855 között Oroszország császárnéja.
Megnézni I. Sándor orosz cár és Hohenzollern Alekszandra Fjodorovna orosz cárné
I. Abdul-Medzsid oszmán szultán
Abdul-Medzsid (Isztambul, 1823. április 23. – Isztambul, 1861. június 25.) oszmán szultán 1839-től haláláig.
Megnézni I. Sándor orosz cár és I. Abdul-Medzsid oszmán szultán
I. Ferenc magyar király
Ferenc József Károly (Firenze, Toszkána, 1768. február 12. – Bécs, Ausztria, 1835. március 2.) Habsburg–Lotaringiai-házból származó osztrák uralkodó főherceg, 1792-től a Német-római Birodalom utolsó császára II.
Megnézni I. Sándor orosz cár és I. Ferenc magyar király
I. Lipót belga király
Lipót szász-koburg-saalfeldi herceg (teljes nevén Leopold George Christian Frederick van Saxe-Coburg-Saalfeld, később van Saxe–Coburg–Gotha) (Coburg, 1790. december 16. – Laeken, 1865. december 10.) volt az első belga király, miután Belgium 1830-ban kivívta függetlenségét.
Megnézni I. Sándor orosz cár és I. Lipót belga király
I. Miklós orosz cár
I.
Megnézni I. Sándor orosz cár és I. Miklós orosz cár
I. Napóleon francia császár
Napoléon Bonaparte (Ajaccio, Korzika, Franciaország, 1769. augusztus 15. – Longwood, Szent Ilona-sziget, Nagy-Britannia, 1821. május 5.) francia tábornok, hadvezér, politikus, a Francia Köztársaság első konzulja 1799 és 1804 között, majd I.
Megnézni I. Sándor orosz cár és I. Napóleon francia császár
I. Pál orosz cár
I.
Megnézni I. Sándor orosz cár és I. Pál orosz cár
I. Sándor (egyértelműsítő lap)
* I. Sándor görög király (1917–1920).
Megnézni I. Sándor orosz cár és I. Sándor (egyértelműsítő lap)
I. Sándor cár
#ÁTIRÁNYÍTÁS I. Sándor orosz cár.
Megnézni I. Sándor orosz cár és I. Sándor cár
I. Sándor-sziget
Az I. Sándor-sziget vagy Alexander-sziget az Antarktisz legnagyobb és a Föld 28. legnagyobb szigete.
Megnézni I. Sándor orosz cár és I. Sándor-sziget
I. Vilmos holland király
I.
Megnézni I. Sándor orosz cár és I. Vilmos holland király
II. Katalin orosz cárnő
II.
Megnézni I. Sándor orosz cár és II. Katalin orosz cárnő
II. Vilmos holland király
II.
Megnézni I. Sándor orosz cár és II. Vilmos holland király
III. Vilmos holland király
III.
Megnézni I. Sándor orosz cár és III. Vilmos holland király
Itáliai Királyság (1805–1814)
Az Itáliai Királyság (olaszul Regno Italico vagy Regno d'Italia) 1805–1814 között fennállt történelmi állam Észak-Itáliában, a Francia Császárság csatlós állama, amelyet I. Napóleon francia császár hozott létre a megszüntetett Itáliai Köztársaság helyén 1805.
Megnézni I. Sándor orosz cár és Itáliai Királyság (1805–1814)
Ivan Franko Lvivi Nemzeti Egyetem
Az Ivan Franko Lvivi Nemzeti Egyetem ukrán felsőoktatási intézmény a nyugat-ukrajnai Lvivben.
Megnézni I. Sándor orosz cár és Ivan Franko Lvivi Nemzeti Egyetem
Jaksur-Bogyja
Jaksur-Bogyja (udmurt nyelven Якшур-Бӧдья) falu Oroszországban, Udmurtföldön, a Jaksur-bogyjai járás székhelye.
Megnézni I. Sándor orosz cár és Jaksur-Bogyja
Jean Victor Moreau
Jean Victor Moreau (Morlaix, 1763. február 14. – Louny, Csehország, 1813. szeptember 2.) francia tábornok, Napoléon Bonaparte tábornokot segítette hatalomra, de később riválisa lett és száműzték az Amerikai Egyesült Államokba, halála után, 1814-ben posztumusz elismerésképpen Franciaország marsalljává nevezték ki.
Megnézni I. Sándor orosz cár és Jean Victor Moreau
Jean-Baptiste Cardon
Jean-Baptiste Cardon (Rethel, 1760. – Szentpétervár, 1803. március 11.) francia hárfás, zeneszerző és hárfatanár, az orosz hárfaiskola egyik megalapítója és kiemelkedő alakja.
Megnézni I. Sándor orosz cár és Jean-Baptiste Cardon
Jekatyerina Pavlovna Szkavronszkaja
Jekatyerina Pavlovna Szkavronszkaja grófnő (Oroszország, 1783. február 7. – Velence, 1857. június 2. / Julián május 21.), a Szkavronszkij családból származó orosz arisztokrata hölgy, Pjotr Bagratyion herceg, cári tábornok felesége, özvegye, első férjezett nevén Jekatyerina Pavlovna Bagratyion.
Megnézni I. Sándor orosz cár és Jekatyerina Pavlovna Szkavronszkaja
Jelena Pavlovna Romanova orosz nagyhercegné
Jelena Pavlovna, született Friderika Sarolta Mária (Stuttgart, 1807. január 9. – Stuttgart, 1873. február 2.), württembergi hercegnő, Mihail Pavlovics Romanov orosz nagyherceggel kötött házassága révén orosz nagyhercegné.
Megnézni I. Sándor orosz cár és Jelena Pavlovna Romanova orosz nagyhercegné
Joanna Grudzińska
Joanna Grudna-Grudzińska avagy Zsanyetta Antonovna Grudzinszkaja grófnő, férjezett Joanna Łowicz hercegné (lengyelül: Joanna Grudna-Grudzińska, księżna łowicka, oroszul: графиня Жанетта Антоновна Грудзинская, княгиня Лович; Poznań, 1795.
Megnézni I. Sándor orosz cár és Joanna Grudzińska
Johann Philipp Roth
Johann Philipp Roth (Pärnu, 1754. november 24. – Kanepi, 1818. június 25.) az egyik első balti német író és népnevelő.
Megnézni I. Sándor orosz cár és Johann Philipp Roth
Joseph Wenzel Radetzky
Joseph Wenzel Radetzky (teljes nevén: Johann Joseph Wenzel Anton Franz Karl Radetzky von Radetz gróf, cseh névformában Jan Josef Václav hrabě Radecký z Radče); (Sedlčany, Csehország, 1766. november 2. – Milánó, 1858. január 5.) cseh gróf, osztrák császári-királyi tábornagy (k.k.
Megnézni I. Sándor orosz cár és Joseph Wenzel Radetzky
Jozefina francia császárné
Joséphine de Beauharnais (magyarosan Jozefina, született Marie Josèphe Rose Tascher de La Pagerie; Les Trois-Îlets, Francia Királyság, 1763. június 23. – Rueil-Malmaison, Francia Királyság, 1814. május 29.), I. Napóleon francia császár első feleségeként Franciaország császárnéja hitvese 1804-es trónra léptétől 1810-es válásukig.
Megnézni I. Sándor orosz cár és Jozefina francia császárné
Karélia
A Karél Köztársaság (oroszul Респу́блика Карелия, karjalaiul Karjalan tašavalta, finnül Karjalan tasavalta) az Oroszországi Föderáció egyik köztársasága.
Megnézni I. Sándor orosz cár és Karélia
Karl August von Hardenberg
Karl August von Hardenberg portréja, Friedrich Georg Weitsch festménye Karl August von Hardenberg báró (Essenrode, 1750. május 31. – Genova, 1822. november 26.) porosz államférfi, a Hannoveri Választófejedelemség Hardenberg nemesi nemzetségének tagja.
Megnézni I. Sándor orosz cár és Karl August von Hardenberg
Karl Philipp zu Schwarzenberg
Karl Philipp zu Schwarzenberg herceg (Karl Philipp Fürst zu Schwarzenberg) (Bécs, 1771. április 15. – Lipcse, 1820. október 15.) a Schwarzenberg-házból való osztrák herceg, császári-királyi tábornagy (k. k. Feldmarschall), a népek csatájában a Napóleon elleni koalíciós haderő főparancsnoka, Napóleon egyik legyőzője.
Megnézni I. Sándor orosz cár és Karl Philipp zu Schwarzenberg
Katalin württembergi királyné
Katalin württembergi királyné, született Jekatyerina Pavlovna orosz nagyhercegnő (Carszkoje Szelo, 1788. május 10. – Stuttgart, 1819. január 9.) a Holstein–Gottorp–Romanov-házból származó orosz nagyhercegnő, I. Pál orosz cár és Marija Fjodorovna cárné leánya, György oldenburgi herceggel kötött első házassága révén oldenburgi hercegné, majd I.
Megnézni I. Sándor orosz cár és Katalin württembergi királyné
Katalin-palota
A Katalin-palota (oroszul: Екатерининский дворец; Jekatyerinyinszkij dvorec) egy rokokó stílusban épült palota a szentpétervári Puskinhoz tartozó Carszkoje Szelo településrészen.
Megnézni I. Sándor orosz cár és Katalin-palota
Katonai Mária Terézia-rend
Katonai Mária Terézia-rend Mária Terézia 32 -es Mária Terézia Budapesti Háziezred szobra Budapesten A katonai Mária Terézia-rend (KMTR; MMThO) kitüntetést Mária Terézia magyar királynő, osztrák uralkodó főhercegnő alapította 1757.
Megnézni I. Sándor orosz cár és Katonai Mária Terézia-rend
Kazahsztán történelme
keretnélküli Kazahsztán történelme több mint másfél millió éve kezdődött, már a Homo erectusok is éltek területén.
Megnézni I. Sándor orosz cár és Kazahsztán történelme
Kazany
Kazany (oroszul: Казань, átírva: Kazany, tatárul: Qazan) város az Oroszországi Föderációban, Tatárföld fővárosa.
Megnézni I. Sándor orosz cár és Kazany
Károly badeni nagyherceg
I.
Megnézni I. Sándor orosz cár és Károly badeni nagyherceg
Körmendi János (színművész)
Körmendi János (Szeged, 1927. október 21. – Budapest, 2008. január 6.) Kossuth- és Jászai Mari-díjas magyar színművész, író, érdemes és kiváló művész.
Megnézni I. Sándor orosz cár és Körmendi János (színművész)
Kispest
Grassalkovich Antal (1694–1771) Régi térkép délkelet Pestről Grassalkovich-kápolna Budapest, XVIII. Margó Tivadar-Sallai Imre u. sarok (Fotó: Varga Máté) Herrich Károly és felesége, Deák Szidónia Kispest egyike volt az 1950-ben, Nagy-Budapest létrehozásakor Budapesthez csatolt megyei városoknak, amelyből Budapest XIX.
Megnézni I. Sándor orosz cár és Kispest
Kljasztici csata
A kljasztici csata 1812. július 30. és augusztus 1. között zajlott le az Oudinot vezette túlerőben lévő francia erők (holland segédcsapatokkal erősítve) és Peter Wittgenstein parancsnoksága alatt harcoló orosz csapatok között.
Megnézni I. Sándor orosz cár és Kljasztici csata
Kongresszusi Lengyelország
Kongresszusi Lengyelország vagy Kongresszusi Királyság, formálisan Lengyel Királyság, a bécsi kongresszus döntése értelmében 1815-ben az Orosz Birodalom védnöksége alatt létrehozott autonóm alkotmányos Lengyel Királyság, a Napóleon francia császár által létrehozott, 1807–1815 között fennállt Varsói Hercegség egyik utódállama.
Megnézni I. Sándor orosz cár és Kongresszusi Lengyelország
Konsztantyin Pavlovics Romanov orosz nagyherceg
Konsztantyin Pavlovics orosz nagyherceg (Carszkoje Szelo, 1779. április 27. – Vicebszk, 1831. június 27.) a Holstein–Gottorp–Romanov-házból származó orosz nagyherceg, I. Pál orosz cár és Marija Fjodorovna cárné második legidősebb fia, Oroszország trónörököse 1801 és 1824 között, majd trónigényéről való lemondását követően a Kongresszusi Lengyelország alkirálya 1815 és 1831 között.
Megnézni I. Sándor orosz cár és Konsztantyin Pavlovics Romanov orosz nagyherceg
Krakkói felkelés
Edward Dembowski a felkelés idején, kortárs ábrázolás (1846. február 27.) A krakkói felkelés (1846. február 20./21. - 1846. március 4.) demokratikus jelszavak alatt szervezett összlengyel felkelés kísérlete, mely Krakkó szabad városban tört ki.
Megnézni I. Sándor orosz cár és Krakkói felkelés
Kraszniji csata
A kraszniji csatát 1812.
Megnézni I. Sándor orosz cár és Kraszniji csata
Kremenyeci Líceum
Az egykori líceum épületei napjainkban A kremenyeci templom belülről Józef Pitschmann: Tadeusz Czacki portréja (színes rajz) Ismeretlen szerző: Hugo Kołłątaj (olaj/vászon) A Kremenyeci Líceum (lengyelül: Liceum Krzemienieckie, más néven: Liceum Wołyńskie, illetve eredetileg: Gimnazjum Wołyńskie) 1805 és 1831, majd 1922 és 1939 között működő lengyel iskola Kremenyecben (Krzemieniec), a történelmi Voliny (Vołyń) területén.
Megnézni I. Sándor orosz cár és Kremenyeci Líceum
Krepuska Géza
Krepuska Géza (Pest, 1861. szeptember 5. – Budapest, Józsefváros, 1949. október 15.) magyar orvos, egyetemi tanár, a modern magyar fülgyógyászat megalapítója.
Megnézni I. Sándor orosz cár és Krepuska Géza
Kulmi csata
A kulmi csata 1813.
Megnézni I. Sándor orosz cár és Kulmi csata
Lazare Nicolas Marguerite Carnot
Lazare Nicolas Marguerite Carnot (Nolay, 1753. május 13. – Magdeburg, 1823. augusztus 2.) francia tábornok, politikus, tudós, a Nemzeti Konvent tagja.
Megnézni I. Sándor orosz cár és Lazare Nicolas Marguerite Carnot
Lengyelország a felosztás korában (1795–1918)
A 18.
Megnézni I. Sándor orosz cár és Lengyelország a felosztás korában (1795–1918)
Lengyelország történelme
Lengyelország címere Lengyelország történelme alatt tárgyaljuk egyrészt a mai Lengyelország területén élő népesség történelmét, a kezdetektől máig, másrészt a lengyel állam történelmét, megalakulásától máig (beleértve a felosztásokat is 1772–1918 között).
Megnézni I. Sándor orosz cár és Lengyelország történelme
Lengyelország uralkodóinak listája
Ez a lap Lengyelország uralkodóinak a listája.
Megnézni I. Sándor orosz cár és Lengyelország uralkodóinak listája
Leontyij Leontyjevics Bennigsen
Levin August Gottlieb Theophil (oroszul: Леонтий Леонтьевич Беннигсен), Bennigsen grófja (1745. február 10. – 1826. december 3.) az Orosz Birodalom szolgálatában álló német tábornok.
Megnézni I. Sándor orosz cár és Leontyij Leontyjevics Bennigsen
Litvánia történelme
keretnélküli Litvánia történelme a legutóbbi jégkorszak utáni első betelepülőkkel kezdődött.
Megnézni I. Sándor orosz cár és Litvánia történelme
Louisa Adams
Louisa Catherine Adams (1775. február 12. – 1852. május 15.) John Quincy Adams amerikai elnök felesége, 1825–29 között pedig az Amerikai Egyesült Államok first ladyje.
Megnézni I. Sándor orosz cár és Louisa Adams
Margit-sziget
A Margit-sziget (németül: Margareteninsel, törökül: Kızadası, a középkorban: Nyulak szigete) 2,5 km hosszú, 500 méter széles, 0,965 km2 (96,5 hektár) méretű sziget a Dunán, Budapest területén, Margitsziget néven (egybeírva) a főváros egyik városrésze.
Megnézni I. Sándor orosz cár és Margit-sziget
Marie Anne Lenormand
Marie Anne Lenormand (Alençon, 1772. május 27. – Párizs, 1843. június 23.) híres francia kártyavető és jósnő volt.
Megnézni I. Sándor orosz cár és Marie Anne Lenormand
Marie-Antoine Carême
Marie-Antoine Carême (Párizs, 1784. június 8. – Párizs, 1833. január 12.) francia szakács, „a szakácsok királya, a királyok szakácsa”, a francia Haute cuisine első képviselője.
Megnézni I. Sándor orosz cár és Marie-Antoine Carême
Máltai lovagrend
230x230px alt.
Megnézni I. Sándor orosz cár és Máltai lovagrend
Mária Lujza francia császárné
Ausztriai Mária Lujza (teljes nevén Mária Ludovika Leopoldina Franciska Terézia Jozefa Luca; Bécs, Habsburg Birodalom, 1791. december 12. – Parma, Parmai Hercegség, 1847. december 17.), a Habsburg–Lotaringiai-házból származó osztrák főhercegnő, I.
Megnézni I. Sándor orosz cár és Mária Lujza francia császárné
Mária Lujza Jozefa spanyol infánsnő
Mária Lujza Jozefa Antonietta spanyol infánsnő, spanyolul Maria Luisa Josefa Antonietta Vicentia y Borbón-Parma, olaszul Maria Luisa di Borbone–Parma (La Granja, San Ildefonso, 1782. július 6. – Róma, 1824. március 13.), a Bourbon-házból származó spanyol infánsnő (Infanta de España), házassága révén 1802-től Parma, Piacenza és Guastalla (címzetes) hercegnéje, 1802–1803 között az Etruriai Királyság királynéja, 1803–1807 között Etruria régense (reggente di Etruria), 1814-től haláláig Lucca uralkodó hercegnője.
Megnézni I. Sándor orosz cár és Mária Lujza Jozefa spanyol infánsnő
Mária Terézia Sarolta francia királyi hercegnő
Mária Terézia Sarolta (rangja alapján ismert még mint Madame Royale; Versailles, Francia Királyság, 1778. december 19. – Lanzenkirchen, Osztrák Császárság, 1851. október 19.), a Bourbon-házból származó francia királyi hercegnő, XVI.
Megnézni I. Sándor orosz cár és Mária Terézia Sarolta francia királyi hercegnő
Mecklenburg-Schwerin
Mecklenburg-Schwerin egy német történelmi állam a mai Mecklenburg-Elő-Pomeránia területén.
Megnézni I. Sándor orosz cár és Mecklenburg-Schwerin
Mecklenburgi Lujza porosz királyné
Lujza porosz királyné, született Lujza mecklenburg-strelitzi hercegnő (Hannover, 1776. március 18. – Hohenzieritz, 1810. július 19.) porosz királyné, III. Frigyes Vilmos porosz király felesége.
Megnézni I. Sándor orosz cár és Mecklenburgi Lujza porosz királyné
Medvetáncoltatás
Hessenben, 1810-ben A medvetáncoltatás utcai és vásári szórakoztatásorma, amelynek során fiatalon foglyul ejtett, vagy már fogságban született medvét mutogatnak.
Megnézni I. Sándor orosz cár és Medvetáncoltatás
Megváltó Krisztus-székesegyház
Az első székesegyház belseje. Festmény 1883-ból A Megváltó Krisztus-székesegyház (oroszul Кафедральный Соборный храм Христа Спасителя (во имя Рождества Христова)) a világ legmagasabb ortodox temploma (103 m).
Megnézni I. Sándor orosz cár és Megváltó Krisztus-székesegyház
Merényletek listája
Az alábbi lista a fontosabb merényleteket tartalmazza, időrendben.
Megnézni I. Sándor orosz cár és Merényletek listája
Michał Kleofas Ogiński
Michał Kleofas Ogiński (Guzów, 1765. szeptember 25. – Firenze, 1833. október 15.)Don Michael Randel, The Harvard Bibliographical Dictionary of music, Cambridge University Press, 1996, p. 649.
Megnézni I. Sándor orosz cár és Michał Kleofas Ogiński
Michel-Eugène Chevreul
Michel-Eugène Chevreul (Angers, 1786. augusztus 31. – Párizs, 1889. április 9.) francia kémikus.
Megnézni I. Sándor orosz cár és Michel-Eugène Chevreul
Mihail Illarionovics Kutuzov
Mihail Illarionovics Golenyiscsev-Kutuzov (cirill betűkkel Михаил Илларионович Голенищев-Кутузов, Szentpétervár, 1745. szeptember 16. – Bunzlau, 1813. április 28.) a napóleoni háborúk leghíresebb orosz tábornoka, kora egyik legjelentősebb katonai zsenije.
Megnézni I. Sándor orosz cár és Mihail Illarionovics Kutuzov
Mihail Pavlovics Romanov orosz nagyherceg
Mihail Pavlovics Romanov (Szentpétervár, 1798. február 8. (január 28.) – Varsó, 1849. szeptember 9. (augusztus 28.)), a Holstein–Gottorp–Romanov-házból származó orosz nagyherceg, a cári hadsereg tisztje, az Államtanács tagja.
Megnézni I. Sándor orosz cár és Mihail Pavlovics Romanov orosz nagyherceg
Miskolc története
Városháza, Barlangfürdő Miskolc története évre vezethető vissza, az ezt bizonyító leleteket az avasi Tűzkövesen tárták fel.
Megnézni I. Sándor orosz cár és Miskolc története
Monroe-elv
A Monroe-elv vagy Monroe-doktrína az Amerikai Egyesült Államok külpolitikájának 1823-ban, az USA akkori elnöke, James Monroe által meghirdetett irányvonala, amely szembeszegül az európai hatalmak gyarmatosítási törekvéseivel az amerikai kettős kontinensen.
Megnézni I. Sándor orosz cár és Monroe-elv
Montmartre-i csata
A montmartre-i csata 1814.
Megnézni I. Sándor orosz cár és Montmartre-i csata
Morganatikus házasság
A morganatikus házasság uralkodóházak, főnemesi családok férfi tagjainak olyan egyházilag érvényes házassága, amelynél a feleség és gyermekei nem részesülnek a férj kivételes jogaiban.
Megnézni I. Sándor orosz cár és Morganatikus házasság
Moszkauer
A moszkauer Magyarországon kandírozott narancshéjból, karamellizált cukorral és dióval készített aprósütemény, melyet csokoládéba mártanak, és amely leginkább karácsonyi süteményként ismert.
Megnézni I. Sándor orosz cár és Moszkauer
Nagy Péter háza (Tallinn)
Nagy Péter háza (észtül: Peetri maja) Tallinn Kadriorg városrészében, a Kadriorgi parkban található.
Megnézni I. Sándor orosz cár és Nagy Péter háza (Tallinn)
Napóleoni háborúk
A napóleoni háborúk Európa jelentős részére, illetve Észak-Afrika, Ázsia és az Atlanti-óceán bizonyos területeire kiterjedő, globális konfliktusok sorozata volt 1799 és 1815 között; a korszak „világháborújának” is nevezik.
Megnézni I. Sándor orosz cár és Napóleoni háborúk
Németország és Oroszország kapcsolatai
Németország és Oroszország kapcsolatai az európai történelem egyik fontos viszonyrendszerét alkották az évszázadok során.
Megnézni I. Sándor orosz cár és Németország és Oroszország kapcsolatai
Németország történelme
Németország történelme az őskőkori időkre nyúlik vissza; területén találták meg a neandervölgyi ember ősének tekintett heidelbergi ember első leleteit.
Megnézni I. Sándor orosz cár és Németország történelme
Norvég függetlenségi háború
A norvég függetlenségi háború 1814-ben Keresztély Frigyes dán koronaherceg (későbbi VIII. Keresztély dán király) és norvég kormányzó által vezetett szabadságharc volt Norvégiában Svédország ellen.
Megnézni I. Sándor orosz cár és Norvég függetlenségi háború
November 19.
Névnapok: Erzsébet + Abda, Abdéel, Abdi, Abdiás, Abdon, Ábner, Barlám, Béta, Betsabé, Bodor, Csöre, Ilze, Lizavéta, Lizett, Lizetta, Maxim, Obadiás, Örzse, Szavéta, Véta, Zobor, Zsóka.
Megnézni I. Sándor orosz cár és November 19.
Novorosszija (történelmi régió)
Novorosszija a cári Orosz Birodalom egy történelmi régiójának megnevezése volt a 18.
Megnézni I. Sándor orosz cár és Novorosszija (történelmi régió)
Nyeglinnaja
A Nyeglinnaja (Негли́нная) vagy további elterjedt elnevezései Nyeglinka, N(y)eglinna, Neglimna vagy Neglinka stb.
Megnézni I. Sándor orosz cár és Nyeglinnaja
Nyikolaj Mihajlovics Karamzin
Nyikolaj Mihajlovics Karamzin; (Mihajlovka, 1766. december 12. – Szentpétervár, 1826. június 3.) orosz író, költő, publicista, történetíró, nyelvújító.
Megnézni I. Sándor orosz cár és Nyikolaj Mihajlovics Karamzin
Nyikolaj Mihajlovics Romanov orosz nagyherceg
Nyikolaj Mihajlovics Romanov (Carszkoje Szelo, 1859. április 26. – Szentpétervár, 1919. január 28.), a Holstein–Gottorp–Romanov-házból származó orosz nagyherceg, tudós, az Orosz Földrajzi Társaság elnöke.
Megnézni I. Sándor orosz cár és Nyikolaj Mihajlovics Romanov orosz nagyherceg
Nyikolaj Petrovics Rumjancev
George Dawe festménye Nyikolaj Petrovics Rumjancev (orosz betűkkel: Николай Петрович Румянцев; Szentpétervár, 1754. április 3. – Szentpétervár, 1826. január 3.) orosz államférfi, gróf, diplomata, régiség- és könyvgyűjtő, mecénás; az orosz művelődéstörténet jelentős alakja.
Megnézni I. Sándor orosz cár és Nyikolaj Petrovics Rumjancev
Orbánc
Az orbánc (erysipelas a. m. vörös bőr) a bőrnek kisebb-nagyobb felületére kiterjedő, többnyire az arcon és sebek közelében fellépő és tovaterjedő, a bőr élénk pírjával, duzzadásával járó, többnyire láztól kísért, fájdalmas gyulladásos megbetegedés, amelyről – Friedrich Fehleisen munkája óta – tudjuk, hogy ún.
Megnézni I. Sándor orosz cár és Orbánc
Orczy-park
Az Orczy-park vagy Orczy-kert (korábbi nevén Asztalos János Ifjúsági Park) egy közpark Budapest VIII. kerületében.
Megnézni I. Sándor orosz cár és Orczy-park
Orlay János
Orlay János (Palágy, 1770. – Odessza, 1829. február 27.) magyar származású sebészorvos, pedagógus; a tudományok széles körét művelte.
Megnézni I. Sándor orosz cár és Orlay János
Orlov ügető
Az Orlov ügető (oroszul: орловский рысак, orlovszkij riszak) az ügetőfajták közül a legöregebb, Oroszország egyik legrégibb és legkedveltebb lófajtája.
Megnézni I. Sándor orosz cár és Orlov ügető
Orosz antarktiszi expedíció
Az expedíció útvonala francia nyelvű térképen. Az óceániai utat nem tartalmazza. Fabian Gottlieb von Bellingshausen Mihail Lazarev Az orosz antarktiszi expedíció 1819 és 1821 között zajlott Fabian Gottlieb von Bellingshausen vezetésével, melynek során jobban megközelítették a kontinenst, mint addig bárki.
Megnézni I. Sándor orosz cár és Orosz antarktiszi expedíció
Orosz császárnék listája
Ez a lap az orosz császárnék listája, ami felsorolja az orosz császárok hitveseit a cím 1721-es kreálásától egészen 1917-es megszűnéséig.
Megnézni I. Sándor orosz cár és Orosz császárnék listája
Orosz intervenciós hadsereg 1849-ben
Az Orosz Császári Hadsereg (Ру́сская импера́торская а́рмия – Russzkaja imperatorszkaja armija) intervenciós csapatai 1849-ben léptek Magyarország területére.
Megnézni I. Sándor orosz cár és Orosz intervenciós hadsereg 1849-ben
Orosz kétrubeles
A 2₽, azaz 2 rubel értékű érme egyike az orosz rubel érméinek.
Megnézni I. Sándor orosz cár és Orosz kétrubeles
Orosz konyhaművészet
Az istenfélők és a világiak ebédje. Fatáblakép a 18. századból. Az orosz konyhaművészetet szláv, európai és közép-ázsiai kulináris hagyományok, hatások keveréke alkotja.
Megnézni I. Sándor orosz cár és Orosz konyhaművészet
Orosz Múzeum
Az Orosz múzeumot (Государственный Русский музей) 1898-ban nyitották meg Szentpéterváron, a Művészetek terén levő egykori Mihály-palotában.
Megnézni I. Sándor orosz cár és Orosz Múzeum
Orosz uralkodók családfája
Az alábbi családfa, az elengedhetetlen rokoni kapcsolódásokkal, a Kijevi Rusz (Kijevi Nagyfejedelemség), a Vlagyimiri (Vlagyimir-Szuzdali) Nagyfejedelemség, és a Moszkvai Nagyfejedelemség nagyfejedelmeinek (fejedelmeinek), valamint Oroszország cárjainak, illetve császárainak és császárnőinek a leszármazását tünteti fel.
Megnézni I. Sándor orosz cár és Orosz uralkodók családfája
Oroszország uralkodóinak listája
Az alábbi táblázatok Oroszország uralkodóinak névsorát tartalmazzák.
Megnézni I. Sándor orosz cár és Oroszország uralkodóinak listája
Oroszországi hadjárat (1812)
I. Napóleon francia császár 1812-es oroszországi hadjárata a napóleoni háborúk fordulópontja volt.
Megnézni I. Sándor orosz cár és Oroszországi hadjárat (1812)
Pál württembergi királyi herceg
Pál württembergi királyi herceg (németül: Prinz Paul von Württemberg, teljes nevén Paul Friedrich Karl August; Szentpétervár, 1785. január 19. – Párizs, 1852. április 16.) württembergi királyi herceg, a Porosz Királyi Hadsereg és az Orosz Cári Hadsereg tisztje.
Megnézni I. Sándor orosz cár és Pál württembergi királyi herceg
Párizs kronológiája
Ez a lap a francia főváros, Párizs történetét mutatja be, kronológiai sorrendben.
Megnézni I. Sándor orosz cár és Párizs kronológiája
Párizsi csata (1814)
A 1814.
Megnézni I. Sándor orosz cár és Párizsi csata (1814)
Płock
A mazóviai hercegek vára Radziwie Zsinagóga Piłsudski légiói híd Płock (németül Plotzk, Plozk, 1939-41: Plock, 1941-45: Schröttersburg) város Lengyelország középső részén, a Mazóviai vajdaságban, a Visztula mentén 738 km-re a forrástól és 319 km-re a balti-tengeri torkolattól.
Megnézni I. Sándor orosz cár és Płock
Pestszentlőrinc története
Pestszentlőrinc térképe 1930 körül Pestszentlőrinc az 1950-ben Budapesthez csatolt megyei városok egyike.
Megnézni I. Sándor orosz cár és Pestszentlőrinc története
Petre Bagrationi
Petre Bagrationi (Kizljar, 1765. július 10. – Szimi, 1812. szeptember 24.) névváltozata: Peter Bagration, (Petre /Ivanesz dze/ Bagrationi), (Pjotr Ivanovics Bagratyion),, grúz származású herceg a Bagrationi-házból, orosz tábornok volt a napóleoni háborúkban.
Megnézni I. Sándor orosz cár és Petre Bagrationi
Philhellén (regény)
A Philhellén (címe oroszul: Филэллин) Leonyid Juzefovics orosz író regénye.
Megnézni I. Sándor orosz cár és Philhellén (regény)
Pjotr Andrejevics Vjazemszkij
Pjotr Andrejevics Vjazemszkij herceg (Moszkva, 1792. július 12./23. – Baden-Baden, 1878. november 22.) orosz nemes, költő és irodalmi kritikus; az Államtanács és a Szentpétervári Tudományos Akadémia tagja.
Megnézni I. Sándor orosz cár és Pjotr Andrejevics Vjazemszkij
Porvoo
Porvoo Finnország második legrégibb városa.
Megnézni I. Sándor orosz cár és Porvoo
Porvooi országgyűlés
I. Sándor orosz cár megnyitja az országgyűlést (Emanuel Thelning festménye) A poorvoi országgyűlés (finnül: Porvoon maapäivät vagy Porvoon valtiopäivä, svédül: Borgå landtdag) egy 1809 márciusa és júliusa között, I.
Megnézni I. Sándor orosz cár és Porvooi országgyűlés
Potsdam és Berlin palotái és parkjai
Potsdam és Berlin palotái és parkjai gyűjtőnéven került az UNESCO világörökség listájára 500 hektárnyi park és 150 épület Potsdam és Berlin környékén.
Megnézni I. Sándor orosz cár és Potsdam és Berlin palotái és parkjai
Romanov-ház
A Romanov-ház Oroszország második és egyben utolsó uralkodócsaládja, amely 1613-tól egészen 1917-ig volt hatalmon.
Megnézni I. Sándor orosz cár és Romanov-ház
Rosztov
Rosztov (oroszul Росто́в) város Oroszország Jaroszlavli területén, a Nyero-tó partján; a Rosztovi járás központja.
Megnézni I. Sándor orosz cár és Rosztov
Rosztov-na-Donu
Rosztov-na-Donu (oroszul: Ростов-на-Дону) avagy Doni-Rosztov Oroszország tizedik legnépesebb városa.
Megnézni I. Sándor orosz cár és Rosztov-na-Donu
Sándor
A SándorA Nyelvtudományi Intézet által anyakönyvezhetőnek minősített név az Alexander név rövidülésének magyaros alakja.
Megnézni I. Sándor orosz cár és Sándor
Sándor-oszlop
A Palota tér a Vezérkar épületével, az Ermitázsból felvéve A Sándor-oszlop (oroszul:''Алекса́ндровская коло́нна, Aleksandrovskaya kolonna)'' a szentpétervári Palota-téren álló 47,5 méter magas és 3,66 méter átmérőjű gránit oszlop a világ legnagyobb egy darabból álló oszlopa.
Megnézni I. Sándor orosz cár és Sándor-oszlop
Splényi Ignác
Báró miháldi Splényi Ignác (1772 – Miskolc, 1840. március 20.) magyar királyi nemesi testőrség kapitánya.
Megnézni I. Sándor orosz cár és Splényi Ignác
Svédország történelme
Svédország történelme i. e. 12 000 körül kezdődött, amikor a sarki jégtakaró visszahúzódásával megjelentek a terület első lakói.
Megnézni I. Sándor orosz cár és Svédország történelme
Szatka
Szatka (orosz nyelven: Сатка) város Oroszország európai részén, a Cseljabinszki terület Szatkai járásának székhelye.
Megnézni I. Sándor orosz cár és Szatka
Szűz Mária születése templom
A Szűz Mária születése templom műemlék ortodox templom a fehéroroszországi Hrodnai területen található Muravankában.
Megnézni I. Sándor orosz cár és Szűz Mária születése templom
Szent András-rend
Az Első Meghívott Apostol Szent András Rendje (az Orosz Birodalom első és legmagasabb rendje volt, amelyet I. Péter orosz cár alapított 1698-ban. A kitüntetést az Orosz Birodalom összeomlása után a Szovjetunió kormánya megszüntette, 1998-ban pedig az orosz állam által adományozott jelentős kitüntetésként állították vissza.
Megnézni I. Sándor orosz cár és Szent András-rend
Szent Szövetség
Orosz Birodalom A Szent Szövetség az 1815.
Megnézni I. Sándor orosz cár és Szent Szövetség
Szentpétervár történelmi központja
Szentpétervár történelmi központja az a viszonylag kis terület a Néva deltájának partján, amely körül a nagyváros kialakult, ahol létrejöttek alapvető létesítményei és intézményei, fennmaradtak meghatározó történelmi és építészeti emlékei.
Megnézni I. Sándor orosz cár és Szentpétervár történelmi központja
Szibüllák temploma (Puławy)
A Szibüllák temploma (lengyelül: Świątynia Sybilli w Puławach) egy rotunda jellegű építmény Lengyelországban, Puławyban.
Megnézni I. Sándor orosz cár és Szibüllák temploma (Puławy)
Szmolenszki csata (1812)
A szmolenszki csata 1812.
Megnézni I. Sándor orosz cár és Szmolenszki csata (1812)
Sztroganov család
Sz. A. Sztroganov gróf gyára Kinben (üzemen kívül). Sz. M. Prokugyin-Gorszkij fotója, 1910 A Sztroganovok (orosz nyelven: Строгановы) régi orosz kereskedő- és földbirtokos család.
Megnézni I. Sándor orosz cár és Sztroganov család
Tadeusz Kościuszko
A Kościuszko család nemesi címere Kościuszko eskütétele Krakkóban Andrzej Tadeusz Bonawentura Kościuszko (magyarosan Kosciuszko Tádé, lengyelül kiejtve, magyarosan kiejtve kb. „Tadeus Koscsusko”) (Mereczowszczyzna, Lengyel–Litván Unió (ma: Fehéroroszország) 1746.
Megnézni I. Sándor orosz cár és Tadeusz Kościuszko
Taganrog
Taganrog (cirill betűkkel Таганрог) város és kikötő Oroszországban, a Rosztovi területen, az Azovi-tenger partján.
Megnézni I. Sándor orosz cár és Taganrog
Tampere
Tampere (finnül Tampereen kaupunki) (svédül Tammerfors) város Finnország déli részén.
Megnézni I. Sándor orosz cár és Tampere
Tarto maa rahwa Näddali-Leht
Tarto maa rahwa Näddali-Leht (Tartui Népi Hetilap) az egyik legelső észt nyelven megjelent folyóirat.
Megnézni I. Sándor orosz cár és Tarto maa rahwa Näddali-Leht
Tartui Egyetem
Tartui Egyetem 2021 A Tartui Egyetem Észtország és Észak-Európa legrégebbi egyeteme Tartuban.
Megnézni I. Sándor orosz cár és Tartui Egyetem
Tauriai-palota
A Tauriai-palota vagy Tavricseszkij-palota (Oroszul: Таврический дворец, Tavricseszkij dvorec) egy neoklasszicista stílusban épült palota Szentpéterváron.
Megnézni I. Sándor orosz cár és Tauriai-palota
Térdszalagrend
A Térdszalagrend (KG vagy LG) Nagy-Britannia harmadik legrangosabb kitüntetése az első Viktória-kereszt (angol rövidítése: VC) és a György-kereszt (GC) után.
Megnézni I. Sándor orosz cár és Térdszalagrend
Tengeri vidra
Kíváncsi tengeri vidrák A tengeri vidra (Enhydra lutris) az emlősök (Mammalia) osztályának ragadozók (Carnivora) rendjébe, ezen belül a menyétfélék (Mustelidae) családjába és a vidraformák (Lutrinae) alcsaládjába tartozó Enhydra emlősnem egyetlen élő faja és egyben a típusfaja is.
Megnézni I. Sándor orosz cár és Tengeri vidra
Theodor Baillet von Latour
Theodor Franz Baillet von Latour gróf (Linz, 1780. június 15. – Bécs, 1848. október 6.) császári és királyi táborszernagy, 1848 márciusától, az első bécsi forradalom kitörésétől kezdve osztrák császári hadügyminiszter.
Megnézni I. Sándor orosz cár és Theodor Baillet von Latour
Trencsén
A várkápolna alapfalai Trencsén, németül Trentschin, latinul Trentsinium) város Szlovákiában. A róla elnevezett egykori vármegye székhelye, ma a Trencséni kerület, és a Trencséni járás központja.
Megnézni I. Sándor orosz cár és Trencsén
Tuapsze
Tuapsze (orosz: Туапсе́) egy város a Krasznodari határterületen, Oroszországban, a Fekete-tenger északkeleti partján, délre Gelendzsidktől és északra Szocsitól.
Megnézni I. Sándor orosz cár és Tuapsze
Valutyinói csata
A valutyinói csata vagy Valutyino-hegyi csata 1812.
Megnézni I. Sándor orosz cár és Valutyinói csata
Varsó történelme
Varsó a 16. század végén a Frans Hogenberg képén (látható az első varsói híd) Varsó történelme a 12.
Megnézni I. Sándor orosz cár és Varsó történelme
Varsói Egyetem
Az egyetem főbejárata az ún. Krakkói külvárosban Az egyetem Kazimierz-palotája a varsói Királyi út része Varsói Egyetem állami egyetem a lengyel fővárosban, Varsóban, csaknem 50 000 hallgatóval Lengyelország legnagyobb egyeteme.
Megnézni I. Sándor orosz cár és Varsói Egyetem
Varsói Hercegség
A Varsói Hercegség egy I. Napóleon francia császár által 1807-ben Lengyelország területén kreált csatlós állam, amely 1815-ig Napóleon végső vereségéig állt fenn.
Megnézni I. Sándor orosz cár és Varsói Hercegség
Vaszilij Szemjonovics Lanovoj
Vaszilij Szemjonovics Lanovoj, (Moszkva, 1934. január 16. — Moszkva, 2021. január 28.) szovjet-orosz színész.
Megnézni I. Sándor orosz cár és Vaszilij Szemjonovics Lanovoj
Viktória brit királynő
Viktória királynő (angolul: Queen Victoria of the United Kingdom, teljes nevén Alexandrina Victoria, tehát Alexandrina Viktória; London, 1819. május 24. – London, 1901. január 22.) Nagy-Britannia és Írország Egyesült Királyságának királynője 1837.
Megnézni I. Sándor orosz cár és Viktória brit királynő
Vilniusi Egyetem
A Vilniusi Egyetem 12 karával, 8 egyetemi intézetével és 10 kutatóközpontjával Litvánia legnagyobb felsőoktatási intézménye és Közép-Európa egyik legrégebbi egyeteme.
Megnézni I. Sándor orosz cár és Vilniusi Egyetem
Vlagyimir Lukics Borovikovszkij
Vlagyimir Lukics Borovikovszkij (Mirgorod, Poltava Járás, Ukrajna, 1757. július 27. — Szentpétervár, 1825. április 6.) a 18-19.
Megnézni I. Sándor orosz cár és Vlagyimir Lukics Borovikovszkij
Württembergi Marija Fjodorovna orosz cárné
Marija Fjodorovna (született Zsófia Mária Dorottya Auguszta Lujza,; Stettin, Poroszország, 1759. október 25. – Pavlovszk, Oroszország, 1828. április 12.), I. Pál orosz cár második hitveseként Oroszország császárnéja 1796 és 1801 között.
Megnézni I. Sándor orosz cár és Württembergi Marija Fjodorovna orosz cárné
XIX. Lajos francia király
Louis Antoine d’Artois (magyarosan: Lajos Antal; Versailles, Francia Királyság, 1775. augusztus 6. – Görz, Osztrák Császárság, 1844. június 3.), Bourbon-házi francia királyi herceg, Angoulême hercege, aki X. Károly francia király legidősebb fiaként Franciaország utolsó dauphinje 1824 és 1830 között, majd formailag 20 percen át XIX.
Megnézni I. Sándor orosz cár és XIX. Lajos francia király
Zahar Dmitrijevics Olszufjev
Zahar Dmitrijevics Olszufjev altábornagy, a cári orosz hadseregben, a napóleoni háborúk szereplője.
Megnézni I. Sándor orosz cár és Zahar Dmitrijevics Olszufjev
1816
Gróf Nemes Ádám, az Osztrák Nemzeti Bank első kormányzója.
Megnézni I. Sándor orosz cár és 1816
19. század
Évtizedek: 1800-as évek 1810-es évek 1820-as évek 1830-as évek 1840-es évek 1850-es évek 1860-as évek 1870-es évek 1880-as évek 1890-es évek A 19.
Megnézni I. Sándor orosz cár és 19. század
, Empire Earth II, Erőss János (rézmetsző), Erfurt, Eylaui csata (1807), Fabian Gottlieb von Bellingshausen, Félszigeti háború, Fehéroroszország történelme, Finn háború, Finn Királyság (1918), Finn Nagyhercegség, Finnország, Finnország építészete, Finnország függetlensége, Finnország történelme, Fjodor Fjodorovics Usakov, François Barthélemy, François-Adrien Boieldieu, Franciaország történelme, Frédéric-César de La Harpe, Friedlandi csata, Frigyes württembergi király, Garadna, Garlieb Helwig Merkel, Giovanni Paisiello, Gloriette, Grúz Királyság, Gustav Adolph Oldekop, Gusztáv Adolf Gimnázium, Habsburg–Estei Ferdinánd Károly József főherceg, Habsburg–Estei Mária Ludovika magyar királyné, Harmadik koalíciós háború, Hatodik koalíciós háború, Háború és béke (regény), Heinrich Julius Klaproth, Helsinki, Hohenzollern Alekszandra Fjodorovna orosz cárné, I. Abdul-Medzsid oszmán szultán, I. Ferenc magyar király, I. Lipót belga király, I. Miklós orosz cár, I. Napóleon francia császár, I. Pál orosz cár, I. Sándor (egyértelműsítő lap), I. Sándor cár, I. Sándor-sziget, I. Vilmos holland király, II. Katalin orosz cárnő, II. Vilmos holland király, III. Vilmos holland király, Itáliai Királyság (1805–1814), Ivan Franko Lvivi Nemzeti Egyetem, Jaksur-Bogyja, Jean Victor Moreau, Jean-Baptiste Cardon, Jekatyerina Pavlovna Szkavronszkaja, Jelena Pavlovna Romanova orosz nagyhercegné, Joanna Grudzińska, Johann Philipp Roth, Joseph Wenzel Radetzky, Jozefina francia császárné, Karélia, Karl August von Hardenberg, Karl Philipp zu Schwarzenberg, Katalin württembergi királyné, Katalin-palota, Katonai Mária Terézia-rend, Kazahsztán történelme, Kazany, Károly badeni nagyherceg, Körmendi János (színművész), Kispest, Kljasztici csata, Kongresszusi Lengyelország, Konsztantyin Pavlovics Romanov orosz nagyherceg, Krakkói felkelés, Kraszniji csata, Kremenyeci Líceum, Krepuska Géza, Kulmi csata, Lazare Nicolas Marguerite Carnot, Lengyelország a felosztás korában (1795–1918), Lengyelország történelme, Lengyelország uralkodóinak listája, Leontyij Leontyjevics Bennigsen, Litvánia történelme, Louisa Adams, Margit-sziget, Marie Anne Lenormand, Marie-Antoine Carême, Máltai lovagrend, Mária Lujza francia császárné, Mária Lujza Jozefa spanyol infánsnő, Mária Terézia Sarolta francia királyi hercegnő, Mecklenburg-Schwerin, Mecklenburgi Lujza porosz királyné, Medvetáncoltatás, Megváltó Krisztus-székesegyház, Merényletek listája, Michał Kleofas Ogiński, Michel-Eugène Chevreul, Mihail Illarionovics Kutuzov, Mihail Pavlovics Romanov orosz nagyherceg, Miskolc története, Monroe-elv, Montmartre-i csata, Morganatikus házasság, Moszkauer, Nagy Péter háza (Tallinn), Napóleoni háborúk, Németország és Oroszország kapcsolatai, Németország történelme, Norvég függetlenségi háború, November 19., Novorosszija (történelmi régió), Nyeglinnaja, Nyikolaj Mihajlovics Karamzin, Nyikolaj Mihajlovics Romanov orosz nagyherceg, Nyikolaj Petrovics Rumjancev, Orbánc, Orczy-park, Orlay János, Orlov ügető, Orosz antarktiszi expedíció, Orosz császárnék listája, Orosz intervenciós hadsereg 1849-ben, Orosz kétrubeles, Orosz konyhaművészet, Orosz Múzeum, Orosz uralkodók családfája, Oroszország uralkodóinak listája, Oroszországi hadjárat (1812), Pál württembergi királyi herceg, Párizs kronológiája, Párizsi csata (1814), Płock, Pestszentlőrinc története, Petre Bagrationi, Philhellén (regény), Pjotr Andrejevics Vjazemszkij, Porvoo, Porvooi országgyűlés, Potsdam és Berlin palotái és parkjai, Romanov-ház, Rosztov, Rosztov-na-Donu, Sándor, Sándor-oszlop, Splényi Ignác, Svédország történelme, Szatka, Szűz Mária születése templom, Szent András-rend, Szent Szövetség, Szentpétervár történelmi központja, Szibüllák temploma (Puławy), Szmolenszki csata (1812), Sztroganov család, Tadeusz Kościuszko, Taganrog, Tampere, Tarto maa rahwa Näddali-Leht, Tartui Egyetem, Tauriai-palota, Térdszalagrend, Tengeri vidra, Theodor Baillet von Latour, Trencsén, Tuapsze, Valutyinói csata, Varsó történelme, Varsói Egyetem, Varsói Hercegség, Vaszilij Szemjonovics Lanovoj, Viktória brit királynő, Vilniusi Egyetem, Vlagyimir Lukics Borovikovszkij, Württembergi Marija Fjodorovna orosz cárné, XIX. Lajos francia király, Zahar Dmitrijevics Olszufjev, 1816, 19. század.