I. János magyar király

Szapolyai János (Szepesváralja, 1480 vagy 1487 – Szászsebes, 1540. július 22.), a befolyásos Szapolyai-házból való erdélyi vajda 1510 és 1526 között, majd magyar király I. János néven 1526-tól haláláig.

Tartalomjegyzék

548 kapcsolatok: A Jagelló-kor Magyarországon, A lengyelországi Magyar korona, A magyar királyok koronázása, A Magyar Királyság a kora újkorban, A magyarországi zsidók története, A Pápai Református Kollégium története, A reformáció Magyarországon, A Szent Korona története, A Topkapı palota I. Szulejmán korában, Abaúj vármegye, Abaújdevecser, Abaújszina, Ablana vára, Adrianus Wolphard, Ajtónállómester, Albret Izabella navarrai királyi hercegnő, Algyógy, Almási vár, Alparét, Alsógagy, Alsószúcs, Alvinc, Andrea Gritti, Anna lengyel királynő, Aranyosgerend, Athinai Simon, Augusztus 30., Ausztria történelme, Ausztriai Erzsébet lengyel királyné, Ausztriai Johanna toszkánai nagyhercegné, Április 12., Április 16., Ártándi Pál, Árva vára, Ősagárd, Öreglak, Ócsárd, Égerszög, Bajmóc vára, Bajoni földvár, Bakách család, Bakfark Bálint, Baksay Bernát, Bakva vára, Balassa Imre (erdélyi vajda), Balassa Menyhért, Ballaháza, Barcaföldvár, Barcaföldvári vár, Barkó (település), ... Bővíteni index (498 több) » « Shrink index

A Jagelló-kor Magyarországon

A Jagellók kora Magyarországon 1490–1526 között volt, II. Ulászló, majd fia, II. Lajos uralma alatt.

Megnézni I. János magyar király és A Jagelló-kor Magyarországon

A lengyelországi Magyar korona

Nagy Lajos fején Bacciarelli 18. századi olasz festő képén. Az ábrázolás ellentmond a hagyományoknak, mert a korona csak kétszáz évvel később készülhetett A lengyel királyok kincstárában évszázadokon át őriztek egy „Magyar koronának” (Korona węgierska) nevezett királyi fejéket.

Megnézni I. János magyar király és A lengyelországi Magyar korona

A magyar királyok koronázása

koronázási paláston Képes krónikából corvina miniatúrája 1476 után, a király megkoronázása. (Főszékesegyházi Könyvtár, Esztergom) A magyar királyok koronázása, az Európában bevett gyakorlat szerint, az uralkodói méltóságba történő ünnepélyes beiktatást jelentette, amely az alkotmányfejlődéssel kialakított szertartásrendnek megfelelően történt, amikor az új uralkodónak ünnepélyes keretek között jelképesen átadták a főhatalmat.

Megnézni I. János magyar király és A magyar királyok koronázása

A Magyar Királyság a kora újkorban

A Magyar Királyság a kora újkorban a magyar történelem azon időszaka, amikor a Magyar Királyság az 1526-os mohácsi csatavesztés után a Habsburg-ház uralma alatt a Habsburg Birodalom (majd 1804-től az Osztrák Császárság) része lett egészen az 1867-es osztrák–magyar kiegyezésig.

Megnézni I. János magyar király és A Magyar Királyság a kora újkorban

A magyarországi zsidók története

A budapesti Dohány utcai zsinagóga A magyarországi zsidók története a Magyarország területén élő zsidók történetét öleli fel az ókortól a napjainkig.

Megnézni I. János magyar király és A magyarországi zsidók története

A Pápai Református Kollégium története

A Pápai Református Kollégium közel félezer éves története során felívelő és hanyatló korszakok váltották egymást.

Megnézni I. János magyar király és A Pápai Református Kollégium története

A reformáció Magyarországon

Magyarországon a 16. században, a török uralom korszakában terjedtek el a reformáció eszméi.

Megnézni I. János magyar király és A reformáció Magyarországon

A Szent Korona története

koronázási paláston Képes krónikában) Képes krónikából) A Szent Korona a magyar koronázási jelvények között az Országház kupolatermében Pallas Nagy Lexikonából A Szent Korona mint tárgy története, különösen annak óriási politikai, hatalmi jelentősége miatt, nagyon hányatott volt a „zivataros századok” alatt.

Megnézni I. János magyar király és A Szent Korona története

A Topkapı palota I. Szulejmán korában

A Topkapi palota egyik külső udvara A háremhez közeli eunuch lakrész Az Isztambulban található Topkapi palota az Oszmán Birodalom egyik legtekintélyesebb fennmaradt műemléke.

Megnézni I. János magyar király és A Topkapı palota I. Szulejmán korában

Abaúj vármegye

Abaúj vármegye Magyarország egyik vármegyéje volt a 13.

Megnézni I. János magyar király és Abaúj vármegye

Abaújdevecser

Abaújdevecser egykori község Borsod-Abaúj-Zemplén megyében.

Megnézni I. János magyar király és Abaújdevecser

Abaújszina

Abaújszina (szlovákul Seňa) község Szlovákiában, a Kassai kerület Kassa-környéki járásában.

Megnézni I. János magyar király és Abaújszina

Ablana vára

Ablana vára várrom Horvátországban, a Zengghez tartozó Jablanac falu belterületén.

Megnézni I. János magyar király és Ablana vára

Adrianus Wolphard

Adrianus Wolphard, más néven Enyedi Adorján (1491–1544), Kolozsvár utolsó katolikus plébánosa a reformáció előtt.

Megnézni I. János magyar király és Adrianus Wolphard

Ajtónállómester

Az ajtónállómester (magister janitorum), vagy eleinte csőszök ispánja (comes preconum) volt a királyi udvarházak és az udvar csőszeinek – akik ajtónálló és hírvivő feladatokat láttak el – felügyelője.

Megnézni I. János magyar király és Ajtónállómester

Albret Izabella navarrai királyi hercegnő

Albret Izabella (1513. szeptember/1514 július – 1571. június után/1572), a neve a spanyolban valójában az Erzsébet megfelelője,,,,,,, navarrai királyi hercegnő (infánsnő) a születése jogán, a házassága révén Porhoët grófnéja és Rohan algrófnéja.

Megnézni I. János magyar király és Albret Izabella navarrai királyi hercegnő

Algyógy

A kerektemplom A református templom A mezőgazdasági középiskola Algyógy (románul Geoagiu, németül Gergesdorf) város Romániában, Erdélyben, Hunyad megyében.

Megnézni I. János magyar király és Algyógy

Almási vár

Az almási vár romjai Romániában, Erdélyben, Szilágy megyében, Váralmáson láthatóak.

Megnézni I. János magyar király és Almási vár

Alparét

Alparét (románul Bobâlna, korábban Olpret, németül Krautfeld) falu Romániában Kolozs megyében, az azonos nevű község központja.

Megnézni I. János magyar király és Alparét

Alsógagy

Alsógagy község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, az Encsi járásban.

Megnézni I. János magyar király és Alsógagy

Alsószúcs

Alsószúcs (szlovákul Dolná Súča) község Szlovákiában a Trencséni kerületben a Trencséni járásban.

Megnézni I. János magyar király és Alsószúcs

Alvinc

A Martinuzzi-kastély Dörre Tivadar rajza a kastélyról A kastély egyik reneszánsz ablakkerete A ferences templom A romos református templom Alvinc környéke 1769–1773 között Alvinc (röviden, vagy, szászul Wints vagy Wänts) falu Romániában, Fehér megyében, az azonos nevű község központja.

Megnézni I. János magyar király és Alvinc

Andrea Gritti

Andrea Gritti (Bardolino, 1455. április 17. – Velence, 1538. december 28.) a 77.

Megnézni I. János magyar király és Andrea Gritti

Anna lengyel királynő

Jagelló Anna (ismert még mint Lengyelországi Anna,,; Krakkó, Lengyel Királyság, 1523. október 18. – Varsó, Lengyel–Litván Unió, 1596. szeptember 9.), a Jagelló-házból származó lengyel királyi hercegnő, I.

Megnézni I. János magyar király és Anna lengyel királynő

Aranyosgerend

Műemlék református temploma Aranyosgerend (régebb Grindeni, Grind, Grind-Arieș) falu Erdélyben, Kolozs megyében.

Megnézni I. János magyar király és Aranyosgerend

Athinai Simon

Athinai Simon (Belovár-Kőrös vármegye, Athina ? – Nádasd, 1548 körül) - deák, katona.

Megnézni I. János magyar király és Athinai Simon

Augusztus 30.

Névnapok: Rózsa + Bodony, Félix, Letícia, Létó, Letti, Pázmán, Róza, Rózabella, Rozalinda, Rózamari, Rozita, Rózsi, Tícia, Vadony.

Megnézni I. János magyar király és Augusztus 30.

Ausztria történelme

Ausztria története egészen az őskőkorszakig nyúlik vissza.

Megnézni I. János magyar király és Ausztria történelme

Ausztriai Erzsébet lengyel királyné

Ausztriai Erzsébet (Linz, Ausztria, Szent Római Birodalom, 1526. július 9. – Vilnius, Litvánia, 1545. június 15.), Lengyelország királynéja 1543 és 1545 között.

Megnézni I. János magyar király és Ausztriai Erzsébet lengyel királyné

Ausztriai Johanna toszkánai nagyhercegné

Ausztriai Johanna (Prága, Cseh Királyság, 1547. január 24. – Firenze, Toszkánai Nagyhercegség, 1578. április 11.), Toszkána nagyhercegnéje 1574-től 1578-ban bekövetkezett haláláig, Francesco de’ Medicivel kötött házassága révén.

Megnézni I. János magyar király és Ausztriai Johanna toszkánai nagyhercegné

Április 12.

Névnapok: Gyula + Baldvin, Csaba, Csanád, Csobád, Konstantin, Oxána, Sába, Sebő, Száva, Szavanna, Szépa, Szépe, Szilárd, Zenina, Zénó, Nara.

Megnézni I. János magyar király és Április 12.

Április 16.

Névnapok: Csongor + Áhim, Bánk, Bános, Bende, Bene, Benedek, Benediktusz, Bernadett, Bernadetta, Bernarda, Bernardina, Cecil, Cecilián, Detti, Joachim, Joáhim, Joakim, József, Lambert, Lamberta, Tercia, Zonga, Zongor.

Megnézni I. János magyar király és Április 16.

Ártándi Pál

Ártándi Pál (? – Medgyes, 1530. január 25.) magyar köznemes, 1518-ban az országtanács befolyásos tagja, Szapolyai János egyik leghűségesebb híve, 1525-től beregi és máramarosi főispán.

Megnézni I. János magyar király és Ártándi Pál

Árva vára

A mai Szlovákiában lévő Árva vára (szlovákul Oravský hrad) a középkorban fontos szerepet játszott Magyarország északi határa és a Lengyelország felé vezető kereskedelmi út védelmében.

Megnézni I. János magyar király és Árva vára

Ősagárd

Ősagárd falu Nógrád vármegye délnyugati részén, a Rétsági járásban.

Megnézni I. János magyar király és Ősagárd

Öreglak

Öreglak község a Dél-Dunántúli régióban, Somogy vármegyében, a Fonyódi járásban.

Megnézni I. János magyar király és Öreglak

Ócsárd

Ócsárd község Baranya vármegyében, a Pécsi járásban.

Megnézni I. János magyar király és Ócsárd

Égerszög

Égerszög látképe A 19. század végén épült, perkupai stílusú parasztházak Égerszög főutcáján A 19. század végén épült, perkupai stílusú parasztház Égerszög főutcáján A református templom belső berendezése Égerszög község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, az Edelényi járásban.

Megnézni I. János magyar király és Égerszög

Bajmóc vára

Bajmóc vára a Nyitra folyó jobb partján, egy jól megközelíthető kis dombon épült a 13. század második felében (Csorba), amikor már vizesárokkal vették körül.

Megnézni I. János magyar király és Bajmóc vára

Bajoni földvár

Biharnagybajom földvárát egykor a Bajoni család tagjai építették.

Megnézni I. János magyar király és Bajoni földvár

Bakách család

A szentgyörgyvölgyi nemes és báró Bakách család, gyakran Bakács írásmóddal, egy a 18. század közepén kihalt Zala vármegyei magyar nemesi család.

Megnézni I. János magyar király és Bakách család

Bakfark Bálint

Bakfark Bálint (Bacfort v. Graevius Bálint v. Valentin Greff Bakfark, de előfordul még a Bachfarrt, Backvart, Bekwark, Bakfart névváltozat is) – (Brassó, 1506. vagy 1507. augusztus 15.? más forrás szerint 1526 – Padova, 1576. augusztus 22., más forrás szerint: augusztus 15.

Megnézni I. János magyar király és Bakfark Bálint

Baksay Bernát

Baksay Bernát, névváltozat: Baxai (15. század vége – 16. század) jogász, királyi tanácsos.

Megnézni I. János magyar király és Baksay Bernát

Bakva vára

Bakva vára egy középkori várhely Horvátországban, a Verőce-Drávamente megyei Bakva település határában.

Megnézni I. János magyar király és Bakva vára

Balassa Imre (erdélyi vajda)

Balassa Imre (? – 1550) magyar főúr, 1538–40 között erdélyi vajda.

Megnézni I. János magyar király és Balassa Imre (erdélyi vajda)

Balassa Menyhért

Balassagyarmati báró Balassa Menyhért, egyes forrásokban Balassi Menyhárt (1511 körül – Bécs, 1568. február 9.) honti és barsi főispán, dunáninneni országos főkapitány, a 16. század közepének jellegzetes nagyuraként többször változtatott pártállást a Habsburg és a Szapolyai oldal között és a korszak zűrzavaros állapotát igyekezett a saját meggazdagodására kihasználni.

Megnézni I. János magyar király és Balassa Menyhért

Ballaháza

Ballaháza település Romániában, Szilágy megyében.

Megnézni I. János magyar király és Ballaháza

Barcaföldvár

Földvár (szászul Märrembirg) falu Romániában, Erdélyben, Brassó megyében, a Barcaságban.

Megnézni I. János magyar király és Barcaföldvár

Barcaföldvári vár

A barcaföldvári vár, Földvár, Marienburg; műemlék Romániában, Brassó megyében.

Megnézni I. János magyar király és Barcaföldvári vár

Barkó (település)

Barkó (szlovákul Brekov) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Homonnai járásában.

Megnézni I. János magyar király és Barkó (település)

Barkó vára

Barkó vára (szlovákul: Brekov vagy Brekovský hrad) Homonna és Őrmező között, Barkó szomszédságában állt a Laborc folyó völgyében, mára csak romjai maradtak meg.

Megnézni I. János magyar király és Barkó vára

Batthyány család

II. Ulászlótól kapott címere A '''Batthyány család''' címere a Siebmacher féle címeres könyvből Batthyány I. Ádám (1610 – 1659), királyi kamarás Herceg németújvári Batthyány Károly József (1698–1772), tábornok Batthyány Lajos (1807–1849), az első magyar miniszterelnök Batthyány-Strattmann Fülöp (1781–1870), Vas vármegye örökös és valóságos főispánja, császári-királyi kamarás, a nemesi felkelők ezeres kapitánya, valóságos titkos tanácsos Boldog herceg németújvári Batthyány-Strattmann László (1870–1931), a „szegények orvosa”, császári és királyi kamarás, az Aranygyapjas rend lovagja, Vas vármegye örökös főispánja A gróf németújvári Batthyány család egy magyar főnemesi család, amely mai napig élő tagokkal rendelkezik.

Megnézni I. János magyar király és Batthyány család

Batthyány Ferenc (horvát bán)

Batthyány Ferenc (horvátul Franjo Baćan) (Buda, 1497. október 28. – Németújvár, 1566. november 28.) magyar főúr, katona, horvát bán (Horvátország, Szlavónia és Dalmácia országrészeké).

Megnézni I. János magyar király és Batthyány Ferenc (horvát bán)

Batthyány Orbán

Batthyány Orbán (Battyáni Orbán) (? – Gyulafehérvár, 1547) Izabella királyné tanácsosa.

Megnézni I. János magyar király és Batthyány Orbán

Bálványos vára

Bálványos várának romjai Bálványosváralja falu (románul Unguraș, németül Schlosswall) melletti magaslaton találhatók, a mai Romániában Kolozs megyében.

Megnézni I. János magyar király és Bálványos vára

Bálványosváralja

Bálványosváralja (románul Unguraș, németül Schlosswall) település Romániában Kolozs megyében, az azonos nevű község központja.

Megnézni I. János magyar király és Bálványosváralja

Bánffy család

Magyarország történelmében Bánffy néven hat különböző család szerepel.

Megnézni I. János magyar király és Bánffy család

Bánffy család (alsólendvai)

Az '''alsólendvai Bánffy család''' középkori címere Az '''alsólendvai Bánffy család''' későbbi címere A gróf illetve nemes alsólendvai Bánffy család egy már kihalt Zala vármegyei ősrégi és tekintélyes főnemesi család.

Megnézni I. János magyar király és Bánffy család (alsólendvai)

Bánffy István (országbíró)

alsólendvai Bánffy család''' címere Alsólendvai Bánffy István (1522. február 9.–1568. január 9.), országbíró, főasztalnok, Zala vármegye főispánja, nagybirtokos.

Megnézni I. János magyar király és Bánffy István (országbíró)

Bánffy János (nádor)

alsólendvai Bánffy család''' címere Alsólendvai Bánffy János (fl. 1508-†1534), a Magyar királyság nádora 1530 májusa és 1533 márciusa között, királyi helytartó, pohárnokmester, nagybirtokos.

Megnézni I. János magyar király és Bánffy János (nádor)

Báródsomos

Báródsomos (románul Cornițel) falu Romániában, a Partiumban, Bihar megyében.

Megnézni I. János magyar király és Báródsomos

Báthori-várkastély (Ötvöskónyi)

A Somogy vármegyei Ötvöskónyiban található Báthori-várkastélynak ma már csak a romjai láthatók.

Megnézni I. János magyar király és Báthori-várkastély (Ötvöskónyi)

Báthory István (erdélyi vajda, 1477–1534)

Somlyói Báthory István (1477 – 1534. március 17.) erdélyi vajda, Báthory István erdélyi fejedelem és lengyel király apja.

Megnézni I. János magyar király és Báthory István (erdélyi vajda, 1477–1534)

Báthory István erdélyi fejedelem

Báthory István (Szilágysomlyó, Keleti Magyar Királyság, 1533. szeptember 27. – Grodno, Lengyel–Litván Nemzetközösség, 1586. december 12.), magyar főnemes, magyar költő, erdélyi fejedelem 1571-től, valamint választott lengyel király és litván nagyfejedelem 1575-től hitvese, Anna lengyel királynő mellett saját, 1586-os haláláig.

Megnézni I. János magyar király és Báthory István erdélyi fejedelem

Báthory István lengyel királlyá választása

Báthory István lengyel királyi pecsétje Báthory István lengyel királlyá választásakor 1576-ban Báthory István erdélyi fejedelmet Lengyelország királyává választották.

Megnézni I. János magyar király és Báthory István lengyel királlyá választása

Bécs ostroma (1529)

Bécs első török ostroma (Erste Wiener Türkenbelagerung) 1529.

Megnézni I. János magyar király és Bécs ostroma (1529)

Bécsi udvar

A bécsi udvar történelmi fogalom a Habsburg-család keleti ága császári főhatalmának főként a Magyar Királyság felett, de egész Közép-Európában általában a kisebb, nem független államokkal szemben gyakorolt politikai hatalma alanyának meghatározására.

Megnézni I. János magyar király és Bécsi udvar

Bécsi utca

A Bécsi utca Budapest V. kerületében a Szervita tér és az Erzsébet tér között húzódik.

Megnézni I. János magyar király és Bécsi utca

Béldi család

Az uzoni nemes és gróf Béldi család régi, székely nemesi család.

Megnézni I. János magyar király és Béldi család

Béldi-kastélyok (Bodola)

A Barcaság és Háromszék közötti Bodola község nevezetes épületei között tartják számon a Béldi család kastélyait.

Megnézni I. János magyar király és Béldi-kastélyok (Bodola)

Bebek Ferenc (főkapitány)

Bebek (III.) Ferenc (? – Gyulafehérvár, 1558. augusztus 31.) Gömör vármegye örökös főispánja és Felső-Magyarország főkapitánya.

Megnézni I. János magyar király és Bebek Ferenc (főkapitány)

Bekény Benedek

Bekény Benedek, előfordul Bekényi Benedek néven is (kb. 1479 – 1526/27) nádori ítélőmester, költő.

Megnézni I. János magyar király és Bekény Benedek

Beréd

Beréd település Romániában, Szilágy megyében.

Megnézni I. János magyar király és Beréd

Berényi család

A karancsberényi nemes, báró és gróf Berényi család egy ősi magyar család, mely a 13.

Megnézni I. János magyar király és Berényi család

Berde Amál

Berde Amál, Dóczyné (Névváltozat: Amália) (Kackó, 1886. december 15. – Kolozsvár, 1976. december 12.) magyar festőművész, művészeti és néprajzi író, Berde Mária testvérnénje.

Megnézni I. János magyar király és Berde Amál

Berethalom

A szárnyasoltár Az erődtemplom a főtérről A sekrestyeajtó zárszerkezete A Mauzóleumtorony A kocsibejáró A Scheidungshaus A Katolikus torony A Harangtorony Az erődtemplom jobbra Berethalom (románul Biertan, korábban Ghiertan, németül Birthälm) falu Romániában, Erdélyben, Szeben megyében, a történelmi Királyföldön.

Megnézni I. János magyar király és Berethalom

Beriszló Péter

Beriszló Péter horvátul Petar Berislavić, szláv: Tomislav (Trau (Trogir), 1475 körül – Korenica mellett, 1520. május 20.) horvát bán, veszprémi püspök, az oszmán-törökök elleni harcok egyik jeles hadvezére.

Megnézni I. János magyar király és Beriszló Péter

Betelepülések és betelepítések Magyarországra

A Magyar Királyság etnográfiai térképe (1910) A betelepülések és betelepítések Magyarországra és az ennek következtében kialakuló demográfiai változások alakították ki az ország jelenlegi nemzetiségi térszerkezetét.

Megnézni I. János magyar király és Betelepülések és betelepítések Magyarországra

Bethlen Elek (egyértelműsítő lap)

*Bethlen Elek (1478–1541 után) Szapolyai János idején erdélyi alvajda.

Megnézni I. János magyar király és Bethlen Elek (egyértelműsítő lap)

Bethlen Gábor

Iktári Bethlen Gábor (Marosillye, 1580. – Gyulafehérvár, 1629. november 15.) erdélyi fejedelem (1613–1629), I. Gábor néven megválasztott magyar király (1620–1621), a 17. századi magyar történelem egyik legjelentősebb személyisége.

Megnézni I. János magyar király és Bethlen Gábor

Bezerédj család

A '''Bezerédj család''' címere A Bezerédj (ejtsd: /bezerédi/) ősrégi magyar család, mely a Veszprém és Zala vármegyében elterjedt Lőrente nemzetségből vette eredetét, a kihalt Essegváry és Lőrentey családokkal együtt.

Megnézni I. János magyar király és Bezerédj család

Bikácfalva

Bikácfalva falu Romániában, Máramaros megyében.

Megnézni I. János magyar király és Bikácfalva

Bocskai István

Bocskai István szobra (Millenniumi emlékmű) reformáció emlékművén A kismarjai Bocskai család címere Kismarjai Bocskai István (Kolozsvár, 1557. január 1. – Kassa, 1606. december 29.) magyar államférfi, Bihar vármegye főispánja, 1605 és 1606 között Erdély és Magyarország fejedelme.

Megnézni I. János magyar király és Bocskai István

Boldogkői vár

A boldogkői vár a Hernád folyó völgyének keleti oldalán, Boldogkőváralja közvetlen közelében emelkedő sziklaszirten álló középkori vár.

Megnézni I. János magyar király és Boldogkői vár

Boldogkőváralja

Boldogkőváralja község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye Gönci járásában.

Megnézni I. János magyar király és Boldogkőváralja

Borberek

Az ortodox templom A református templom tornya Borberek környéke 1769-1773 között Borberek (szászul Burpriχ) falu Romániában, Erdélyben, Fehér megyében.

Megnézni I. János magyar király és Borberek

Bornemissza János (főispán)

Bornemissza János (megh. Pozsony, 1527. október k.) pozsonyi főispán, kincstartó, jegyző.

Megnézni I. János magyar király és Bornemissza János (főispán)

Bornemisza Farkas

Kápolnai Bornemisza Farkas (1506?– Bethlen, 1572. november eleje) az erdélyi fejedelmi tanács tagja, Fehér vármegye főispánja.

Megnézni I. János magyar király és Bornemisza Farkas

Bory-vár

A Bory-vár egy különleges épületcsoport Székesfehérvár Öreghegy városrészében, a Mária-völgyben, melyet Bory Jenő (1879–1959) székesfehérvári építész, szobrász- és festőművész nagyrészt egymaga épített és díszített évtizedeken át, emléket állítva a hitvesi szeretetnek és művészi álmainak.

Megnézni I. János magyar király és Bory-vár

Brandenburgi György

Brandenburgi György portréja 1522 körül Brandenburgi György egyik ismert neve Jámbor György (Georg der Fromme) (Ansbach, 1484. március 4. – Ansbach, 1543. december 27.) a frankföldi Ansbach és Bayreuth őrgrófja, Brandenburg régense, II.

Megnézni I. János magyar király és Brandenburgi György

Brassó

Brassó (románul Brașov, németül Kronstadt, Kronstadt in Siebenbürgen, Kronen, szászul Kruhnen, latinul Brassovia vagy Corona, bolgárul Брашевъ, lengyelül Braszów, szlovákul Brašov, jiddisül Kronshtat) város Erdélyben (jelenleg Romániában).

Megnézni I. János magyar király és Brassó

Brassó várfalai és bástyái

Brassó várfalai és bástyái a szászok által lakott belvárost védték.

Megnézni I. János magyar király és Brassó várfalai és bástyái

Brodarics István

Brodarics István vagy humanista nevén: Stephanus Brodericus,, (Polyána, Szerémség, 1471 körül – Vác, 1539. november 7.) pécsi, majd váci püspök, II. Lajos magyar király kancellárja, a mohácsi csata történetének magyar krónikása.

Megnézni I. János magyar király és Brodarics István

Brodarics Mátyás

A polyánai '''Brodarics család''' címere. Polyánai Brodarics Mátyás (fl. 1516-1549), királyi kamarás, Máramarosi sókamaraispán.

Megnézni I. János magyar király és Brodarics Mátyás

Buda ostroma (1529)

Az 1526-ban kezdetét vett magyar belháború megosztotta Magyarországot.

Megnézni I. János magyar király és Buda ostroma (1529)

Buda ostroma (1530)

Buda ostroma 1530.

Megnézni I. János magyar király és Buda ostroma (1530)

Buda ostroma (1540)

Buda ostroma 1540 végén zajlott le.

Megnézni I. János magyar király és Buda ostroma (1540)

Buda ostroma (1541)

Buda ostroma (1541) Buda ostroma 1541.

Megnézni I. János magyar király és Buda ostroma (1541)

Buda ostroma (1542)

Buda ostroma 1542.

Megnézni I. János magyar király és Buda ostroma (1542)

Buda török kézre kerülése

Buda várának török kézre kerülésekor (török miniatúra) Buda vára I. János magyar király halálakor (Johan Siebmacher metszete Nikolaus Meldemann egykorú rajza alapján) Buda török kézre kerülése a Magyar Királyság fővárosának, Budának az oszmán-török által végrehajtott bevételét jelenti, melyre 1541.

Megnézni I. János magyar király és Buda török kézre kerülése

Budai pénzverő

Világkrónikájában (1493) Buda látképe (részlet) Mikoviny Sámuel Notitiájából, 1737 A budai pénzverő a középkorban Budán működő pénzverő műhely (Királyi Pénzverde vagy Domus Regalis, Magna Curia Regis németül Kammerhof) épületegyüttes része volt, amelyet IV.

Megnézni I. János magyar király és Budai pénzverő

Budai Várnegyed

A Budai Várnegyed (németül: Ofener Burgviertel) Budapest I. kerületének egyik városrésze Vár néven, Buda városának ősi területe.

Megnézni I. János magyar király és Budai Várnegyed

Budapest címere

Óbudát a városkapuk kék háttere jelképezi. A pajzsra helyezett Szent Korona a magyar államiságot jelképezi. Fridrich Lajos címerfestő és Altenburger Gusztáv címergyűjtő által készített címer Budapest számára, Budapest egyesítésekor 1873-ban.

Megnézni I. János magyar király és Budapest címere

Budapest története

Budapest-montázs A mai Budapest 1873.

Megnézni I. János magyar király és Budapest története

Budavári nagy rondella

rondellája dél felől A budavári nagy rondella kör alakú bástya a budai Várhegy déli lejtőjén, a budai vár egykori védműrendszerének rekonstruált része.

Megnézni I. János magyar király és Budavári nagy rondella

Budavári Várkápolna

A budai várban található középkori Várkápolnát (korábban: Alamizsnás Szent János-kápolna) Luxemburgi Zsigmond építette a 15. században, mint az egykori vártemplom alsó kápolnáját.

Megnézni I. János magyar király és Budavári Várkápolna

Budrovac vára

Budrovac egy középkori vár volt Horvátországban, a Kapronca-Kőrös megyei Szentgyörgyvárhoz tartozó Budrovac település határában.

Megnézni I. János magyar király és Budrovac vára

Bujáki vár

Buják várának romjai egy 310 méter magas hegyen találhatóak a falutól északra, erdős hegyektől körülvéve.

Megnézni I. János magyar király és Bujáki vár

Candale-i Anna magyar királyné

Candale-i Anna (1484 – Buda, 1506. július 26.) vagy hagyományosan Candalei Anna, Kendali Anna,,,,,,,, candale-i (kendali) és benauges-i grófnő, magyar, horvát és cseh királyné.

Megnézni I. János magyar király és Candale-i Anna magyar királyné

Céhbehívó tábla

A céhbehívótábla (céhtábla, behívótábla) egyes középkori–koraújkori céhek fontos hatalmi jelvénye volt: ennek körbeküldésével hívták össze a céh gyűléseit.

Megnézni I. János magyar király és Céhbehívó tábla

Cered

Cered község Nógrád vármegyében, a Salgótarjáni járásban, határátkelő Szlovákia felé.

Megnézni I. János magyar király és Cered

Christian Schesaeus

Christian Schesaeus (Scheser) (Medgyes, 1535 körül – 1585. június 30.) erdélyi szász költő.

Megnézni I. János magyar király és Christian Schesaeus

Csanádi támadás

A csanádi támadást Csáky László hajtotta végre Cserni Jován emberei ellen.

Megnézni I. János magyar király és Csanádi támadás

Csány Balázs

Csányi Csány Balázs (fl. 1475–1532), királyi tanácsos, Zala vármegye alispánja, országgyűlési követe, erdélyi sókamara ispánja, földbirtokos.

Megnézni I. János magyar király és Csány Balázs

Csíkszereda magyar irodalmi élete

Petőfi Sándor szobra (Csíkszereda, 1973) Csíkszereda magyar irodalmi élete, művelődési és kulturális arculata (1670-1980).

Megnézni I. János magyar király és Csíkszereda magyar irodalmi élete

Csepelovác vára

Csepelovác egy középkori vár volt Horvátországban, a Kapronca-Kőrös megyei Szentgyörgyvárhoz tartozó Čepelovac település határában.

Megnézni I. János magyar király és Csepelovác vára

Csepreg

A belváros részlete Horgásztó a Boldogasszony-patakon Csepreg Vas vármegye északi részének egyik városa a Répce mentén, a Kőszegi járásban.

Megnézni I. János magyar király és Csepreg

Csernák János

Csernák János (Budapest, 1952. október 28. –) magyar színművész, szinkronszínész.

Megnézni I. János magyar király és Csernák János

Cserni Jován

Cserni Jován-ábrázolás Cserni Jován (vagy,,, Lippa?, 1492? – Tornyosfalu, 1527. július 25.) szerb felkelővezér.

Megnézni I. János magyar király és Cserni Jován

Cserni Jován-felkelés

A Cserni Jován-felkelés vagy más néven Délvidéki szerb felkelés Cserni Jován vezetésével kirobbantott megmozdulása a délvidéki szerb félkatonai elemeknek, akiket Szapolyai János magyar király telepített le.

Megnézni I. János magyar király és Cserni Jován-felkelés

Csesznek

Csesznek község Veszprém vármegyében, a Zirci járásban.

Megnézni I. János magyar király és Csesznek

Csicsó vára

Csicsó vára – középkori vár, ma csak romja látható.

Megnézni I. János magyar király és Csicsó vára

Csicsóújfalu

Csicsóújfalu környéke 1769-1773 között Csicsóújfalu (vagy Corabia, német Neudorf) falu Romániában, Erdélyben, Beszterce-Naszód megyében.

Megnézni I. János magyar király és Csicsóújfalu

Csicsóholdvilág

Csicsóholdvilág (szászul Appesstref vagy Zappesstref) falu Romániában, Szeben megye északnyugati határán.

Megnézni I. János magyar király és Csicsóholdvilág

Csicsva vára

Csicsva vára (szlovákul: Čičava, Čičva vagy Hrad Čičava) a 13. században épített vár romja a ma Telekházához tartozó Csicsvaalja fölött az Alacsony-Beszkidekben 205 m tengerszint feletti magasságban.

Megnézni I. János magyar király és Csicsva vára

Csicsvaalja

Csicsvaalja (szlovákul Podčičva) Telekháza (Sedliska) településrésze Szlovákiában az Eperjesi kerület Varannói járásában.

Megnézni I. János magyar király és Csicsvaalja

Czeczey Lénárd

Czeczey Lénárd vagy Cecey (1500. k. – Kassa, 1551 végén) magyar köznemes, Kassa várkapitánya.

Megnézni I. János magyar király és Czeczey Lénárd

Czibak család

Czibak család (Ártándi, gyulavarsádi és Palotai +) régi és nevezetes, mára már kihalt család, melynek eredetére többféle magyarázat is létezik: Istvánffy Miklós és Jászay Pál az olaszországi Cibo nemzetségből származtatta, szerintük onnan származott át Magyarországra, és Bihar vármegyében telepedett le Karácsonyi János a Hont-Pázmány nemzetség Bihar-szabolcsi ágából, a Battyán-Czibak ágból eredőnek feltételezte a családot, amely közeli rokonságban állt a Zemplén megyei Battyánról elnevezett Batthyány családdal.

Megnézni I. János magyar király és Czibak család

Czibak Imre

Czibak Imre (? – 1534. augusztus 12.) váradi püspök, Erdély helyettes vajdája.

Megnézni I. János magyar király és Czibak Imre

Dalmácia királya

Dalmácia királya uralkodói cím volt, melyet IV. Krešimir horvát királytól (1058) kezdve használták a horvát, majd később magyar királyok.

Megnézni I. János magyar király és Dalmácia királya

Dálcs

Dálcs, falu Romániában, a Bánságban, Krassó-Szörény megyében.

Megnézni I. János magyar király és Dálcs

Dédesi vár

A dédesi vár egy 13.

Megnézni I. János magyar király és Dédesi vár

Dénár

Ókori római denarius A dénár (régebben használt nevén denár) a rómaiak kora óta számos országban, így a Magyar Királyságban is egykor használt pénzegység illetve pénzérmék neve.

Megnézni I. János magyar király és Dénár

Déva

Déva (románul Deva, németül Diemrich, Schlossberg, Denburg, latinul Sargetia, erdélyi szász nyelven Dimmrich) megyei jogú város (municípium), Hunyad megye székhelye Romániában, Erdélyben.

Megnézni I. János magyar király és Déva

Déva vára

Déva vára hajdani erődítmény az Alsó-Maros mentén, a Déva város fölé emelkedő hegyen, egy 250 méter magas sziklán.

Megnézni I. János magyar király és Déva vára

Dévai Bíró Mátyás

Dévai Bíró Mátyás (Déva, 1500 körül – Debrecen, 1545) az első magyar reformátor.

Megnézni I. János magyar király és Dévai Bíró Mátyás

Dózsa György

Makfalvi Dózsa György (Dálnok, 1470 körül – Temesvár, 1514. július 20.) régi székely nemesi család, a háromszéki dálnoki lófőcsalád sarja, végvári vitéz, az 1514. évi magyar parasztfelkelés vezetője.

Megnézni I. János magyar király és Dózsa György

Dózsa György (opera)

A Dózsa György Erkel Ferenc egyik ötfelvonásos operája.

Megnézni I. János magyar király és Dózsa György (opera)

Dózsa György-féle parasztfelkelés

A magyar parasztháború vagy Dózsa György-féle parasztháború egy mindössze néhány hónapig tartó (1514 áprilisa – júliusa), de annál véresebb megmozdulás volt Magyarország területén.

Megnézni I. János magyar király és Dózsa György-féle parasztfelkelés

Döbröközi harcok

A döbröközi harcok elsősorban Tolnában Döbrököz, valamint Ozora vidékén zajlottak Werbőczy Imre főispán katonái és Kászim (Kászon) mohácsi és szekszárdi szandzsákbég csapatai között.

Megnézni I. János magyar király és Döbröközi harcok

Debréte

Debréte törpefalu Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, az Edelényi járásban.

Megnézni I. János magyar király és Debréte

December 16.

Névnapok: Aletta, Etelka + Adelaida, Adelheid, Aggeus, Alba, Alett, Alitta, Alvina, Aser, Azár, Beáta, Elke, Euzébia, Fehéra, Fehérke, Heidi, Hófehérke, Nauzika, Özséb, Tihamér.

Megnézni I. János magyar király és December 16.

December 21.

Névnapok: Tamás + Bodomér, Izidor, Izor, Péter, Pető, Témisz.

Megnézni I. János magyar király és December 21.

Dengeleg

Dengeleg (Livada), település Romániában, Erdélyben, Kolozs megyében.

Megnézni I. János magyar király és Dengeleg

Diakovári csata

A diakovári csata más néven djákóvári csata, gorjáni csata (horvátul Bitka kod Đakova, németül Schlacht bei Djakowar, vagy Schlacht bei Gorjan) az oszmán-törököknek a osztrák-magyar-horvát-német-cseh sereg felett aratott győzelme 1537.

Megnézni I. János magyar király és Diakovári csata

Diód

Diód környéke 1769–1773 között Diód (románul Stremț) falu Romániában, Erdélyben, Fehér megyében, az Erdélyi-hegyalján.

Megnézni I. János magyar király és Diód

Diósgyőr

Diósgyőr Magyarország egyik történelmi települése, ma Miskolc egyik városrésze.

Megnézni I. János magyar király és Diósgyőr

Dombró vára

Dombró vára egy várhely Horvátországban, a Zágráb megyei Dubrava településen.

Megnézni I. János magyar király és Dombró vára

Drágffy János

''bélteki'' Drágffy György és testvére Drágffy János 1507. március 28-án Budán II. Ulászló magyar királytól kapott bárói rangot és ezt a címert Drágffy János országbíró 1526.

Megnézni I. János magyar király és Drágffy János

Drugeth család

A geréni nemes, homonnai nemes és gróf Drugeth család frank eredetű itáliai család volt, amely az Anjou időkben települt át Magyarországra.

Megnézni I. János magyar király és Drugeth család

Dubrava (Zágráb megye)

Dubrava (régi magyar neve Dombró) falu és község Horvátországban Zágráb megyében.

Megnézni I. János magyar király és Dubrava (Zágráb megye)

Dunai zárólánc

Buda ostroma 1542-ben, a képen jól látható a zárólánc a budai vár Duna-parti körbástyája és a pesti Rondella között A dunai zárólánc egy folyami zárólánc, melyről, mint megvalósíthatatlan gondolatról 1433-ban tett először említést Bertrandon de la Brocquière, a burgundiai herceg Magyarországon átutazó főlovászmestere.

Megnézni I. János magyar király és Dunai zárólánc

Dunaszekcső

Dunaszekcső község Baranya vármegyében, a Mohácsi járásban.

Megnézni I. János magyar király és Dunaszekcső

Ecsedi vár

Az ecsedi vár a Gutkeled nemzetség ősi birtokán, az Ecsed (a mai Nagyecsed) települést körülvevő lápból kiemelkedő négy sziget közül a legbeljebb levő harmadik szigeten épült fel.

Megnézni I. János magyar király és Ecsedi vár

Eger ostroma (1552)

Eger ostroma 1552-ben, az Oszmán Birodalomnak abban az évben a Magyar Királyság területén folytatott hadjárata utolsó hadi eseménye volt, amelyet az egri diadal elnevezéssel illet a magyar történelemtudomány és a nemzet emlékezete.

Megnézni I. János magyar király és Eger ostroma (1552)

Egeres vára

Egeres várkastélyának romjai Egeres faluban találhatók, a mai Romániában Kolozs megyében, Kalotaszeg vidékének É-i részén, a Nádas patak mentén.

Megnézni I. János magyar király és Egeres vára

Egri csillagok

Az Egri csillagok Gárdonyi Géza 1899-től előbb folyóirat-folytatásokban megjelent, majd 1901-ben könyvben is kiadott regénye, az egyik legismertebb magyar történelmi regény, amelynek története a valóságos 1552. évi egri ostrom eseményeinek és előzményeinek történetét dolgozza fel érdekfeszítően cselekményes regény formájában.

Megnézni I. János magyar király és Egri csillagok

Előszállás

Előszállás nagyközség Fejér vármegyében, a Dunaújvárosi járásban.

Megnézni I. János magyar király és Előszállás

Erdély történelme

Erdély történelme sok évszázadon át összefonódott a magyar nép, az egész Magyarország történetével.

Megnézni I. János magyar király és Erdély történelme

Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig

Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig szervesen összefonódott egész Magyarország korabeli történelmével.

Megnézni I. János magyar király és Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig

Erdélyi bástya

A volt Lőportár Az Erdélyi bástya a budai Vár északkeleti részén található, az előtte álló József kaszárnya (Táncsics Mihály utca 9.) udvarát határolja.

Megnézni I. János magyar király és Erdélyi bástya

Erdélyi fejedelem

Erdély fejedelmeFallenbüchl 1988, p. 77.

Megnézni I. János magyar király és Erdélyi fejedelem

Erdélyi Fejedelemség (1570–1711)

Az Erdélyi Fejedelemség (vagy Erdel Prensliği), a rákosi végzésre hivatkozva, a mohácsi csatavesztést követő kettős királyválasztás következményeként 1570-ben, a speyeri szerződés által létrejött történelmi államalakulat, az Oszmán Birodalom vazallus állama, amely jelentős szerepet töltött be a kora újkori magyar történelemben.

Megnézni I. János magyar király és Erdélyi Fejedelemség (1570–1711)

Erdélyi Fejedelemség (egyértelműsítő lap)

*Erdélyi Vajdaság a Magyar Királyság része, főleg az Árpád- és Anjou-korban használatos, mint közigazgatási egység.

Megnézni I. János magyar király és Erdélyi Fejedelemség (egyértelműsítő lap)

Erdélyi fejedelmek családfája

Ez a lap az Erdélyi fejedelmek családfája, ami az 1570 és 1711 között fennálló Erdélyi Fejedelemség, valamint az azt megelőző, 1526 és 1570 közötti időszak uralkodóinak genealógiai kapcsolatát mutatja.

Megnézni I. János magyar király és Erdélyi fejedelmek családfája

Erdélyi fejedelmek listája

link.

Megnézni I. János magyar király és Erdélyi fejedelmek listája

Erdélyi napló-, emlékirat- és történetírók listája

Az erdélyi krónikások, napló- és emlékiratírók, történetírók munkái alapvető forrásmunkák Erdély történelmének és művelődéstörténetének tanulmányozásához.

Megnézni I. János magyar király és Erdélyi napló-, emlékirat- és történetírók listája

Erdélyi országgyűlés

Erdélyi országgyűlésnek az Erdélyi Fejedelemség magyar, székely és szász nemzetének rendi gyűlését nevezzük 1541 és 1865 között.

Megnézni I. János magyar király és Erdélyi országgyűlés

Erdélyi országgyűlések listája

A lista a Magyar Királyságban 1526-ot követően Erdélyben, csak erdélyi résztvevőkkel tartott országgyűléseket, illetve az erdélyi rendi országgyűléseket sorolja fel időrendben.

Megnézni I. János magyar király és Erdélyi országgyűlések listája

Erdélyi szászok

Erdélyi szász régiók1. Királyföld ''(Königsboden)''2. Barcaság ''(Burzenland)''3. Beszterce-vidék ''(Nösnerland)'' Németek lakta területek Romániában 1918-ban (a mai romániai megyékre kivetítve; a térkép a bánáti és szatmári németeket is feltünteti) Aldorfi szász jegyespár, 1874.

Megnézni I. János magyar király és Erdélyi szászok

Erdélyi vajda

A vajda hatáskörébe tartozó területek a késő középkorban sárgával jelölve herceg somlyai Báthory Zsigmond erdélyi fejedelem címerpajzsa Az erdélyi vajda a középkori Magyarország különleges területi hatalommal felruházott tisztségviselője volt.

Megnézni I. János magyar király és Erdélyi vajda

Erdődi Simon

Erdődi Simon másutt Erdődy (1489 körül – Csázma, 1543. június 2.) 1530-tól 1534-ig horvát bán; zágrábi püspök.

Megnézni I. János magyar király és Erdődi Simon

Familiaritás

A familiaritás a hűbéri függés magyarországi változataként a 13.

Megnézni I. János magyar király és Familiaritás

Farkas András (reformátor)

Farkas András vagy humanista nevén Andreas Lupus (Esztergom, ? – 1531 után) 16.

Megnézni I. János magyar király és Farkas András (reformátor)

Földes

Földes egy település Hajdú-Bihar vármegyében, a Püspökladányi járásban.

Megnézni I. János magyar király és Földes

Földvári csata (1529)

A földvári csata (románul Bătălia de la Feldioara, németül Schlacht bei Marienburg, vagy Schlacht bei Märrembirg) a német-osztrák-magyar sereg és moldvai sereg között lezajlott csata a Brassó melletti Barcaföldvár közelében I.

Megnézni I. János magyar király és Földvári csata (1529)

Fönlak

Fönlak egy régi térképen Fönlak (románul Felnac) falu Romániában, Arad megyében.

Megnézni I. János magyar király és Fönlak

Fönlaki csata

A fönlaki csata Cserni Jován és I. János magyar király között lezajlott ütközet, amely a délvidéki szerbek győzelmét hozta.

Megnézni I. János magyar király és Fönlaki csata

Füzéri vár

A füzéri vár középkori vár, amely Füzér település közvetlen közelében emelkedő vulkanikus eredetű hegyen áll.

Megnézni I. János magyar király és Füzéri vár

Február 24.

Megnézni I. János magyar király és Február 24.

Fekete templom

A Fekete templom télen 250px 250px 250px A brassói szász evangélikus Fekete templom Románia legnagyobb temploma, egyben az európai gótika legkeletebbre fekvő jelentős alkotása.

Megnézni I. János magyar király és Fekete templom

Fekete vőlegények

A Fekete vőlegények P. Gulácsy Irén 1927-ben megjelent történelmi regénye.

Megnézni I. János magyar király és Fekete vőlegények

Felsőbánya

A városháza 2017-ben Felsőbánya (románul Baia Sprie, németül Mittelstadt, latinul Mons Medius) város Romániában, Máramaros megyében.

Megnézni I. János magyar király és Felsőbánya

Felvinc

Felvinc (románul Unirea, korábban Vintu de Sus, németül Oberwinz, korábban Winzendorf vagy Winsch) község Romániában, Fehér megyében.

Megnézni I. János magyar király és Felvinc

Ferences templom és kolostor (Zágráb)

A zágrábi Ferences templom és kolostor egy római katolikus épületegyüttes a Káptalandombon Zágrábban, Horvátországban.

Megnézni I. János magyar király és Ferences templom és kolostor (Zágráb)

Fogaras ostroma (1541)

Fogaras ostroma 1541.

Megnézni I. János magyar király és Fogaras ostroma (1541)

Fogarasi vár

A Vörös torony (b) és a Tomori-torony (j), előtérben a Szabó János-bástyával A Tömlöc-bástya, jobboldalt a kapubástyával Az első emeleti loggia A fogarasi vár Romániában, Fogaras város központjában található várkastély.

Megnézni I. János magyar király és Fogarasi vár

Fontainebleau-i szerződés (1528)

A fontainebleau-i szerződés, más szóval francia–magyar szövetség 1528-ban jött létre I. Ferenc francia király és Szapolyai János között.

Megnézni I. János magyar király és Fontainebleau-i szerződés (1528)

Forró (Magyarország)

Forró község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, az Encsi járásban, annak második legnagyobb területű és népességszámú községe.

Megnézni I. János magyar király és Forró (Magyarország)

François Mignet

François Auguste Marie Mignet (Aix-en-Provence, 1796. május 8. – Párizs, 1884. március 24.) francia történetíró, a Magyar Tudományos Akadémia kültagja.

Megnézni I. János magyar király és François Mignet

Frangepán Bernát

Frangepán Bernát (1453 – 1529.) horvát nemes és diplomata, a befolyásos horvát Frangepán család tagja.

Megnézni I. János magyar király és Frangepán Bernát

Frangepán család

A Frangepán család címere két oroszlánnal A Frangepán család ősi horvát nemesi család, amely a 15.

Megnézni I. János magyar király és Frangepán család

Frangepán Ferenc

Frangepán Ferenc János (1490 körül – Pozsony, 1543. január) a Frangepán családból származó kalocsai érsek, egri püspök, korának egyik legjelentősebb diplomatája.

Megnézni I. János magyar király és Frangepán Ferenc

Frangepán Gergely

Gróf czetinai Frangepán Gergely (1459 – 1520. szeptember) magyar katolikus főpap, diplomata.

Megnézni I. János magyar király és Frangepán Gergely

Frangepán Isota

Frangepán Isota (a magyar oklevelekben Erzsébet,, Modrus, ? – 1545. szeptember 13.), a Frangepán családból származó nemesasszony, Egervári László, Perényi István.

Megnézni I. János magyar király és Frangepán Isota

Frangepán Kristóf

Frangepán I. Kristóf (Modrus, 1482 – Martijanec, 1527. szeptember 27.) a Frangepán családból származó horvát főnemes, hadvezér, Zengg, Veglia és Modrus grófja, horvát-dalmát-szlavón bán.

Megnézni I. János magyar király és Frangepán Kristóf

Fráter György

Fráter György vagy György barát (eredeti nevén Juraj Utješenić vagy Utišinović, anyja családi nevéről Martinuzzi Györgyként is ismert; Kamicsác, 1482. június 18. – Alvinc, 1551. december 17.) pálos szerzetes, katona, országos és erdélyi politikus, helytartó, váradi püspök, majd esztergomi érsek és bíboros.

Megnézni I. János magyar király és Fráter György

Garamszentbenedek

Garamszentbenedek (szlovákul Hronský Beňadik, németül Sankt Benedikt) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerület Zsarnócai járásában.

Megnézni I. János magyar király és Garamszentbenedek

Gát (település)

Gát falu Ukrajnában, Kárpátalján, a Beregszászi járásban.

Megnézni I. János magyar király és Gát (település)

Gúta

Gúta (hivatalos szlovák nevén 1948-ig Guta, azóta Kolárovo) szlovákiai település a Nyitrai kerületben.

Megnézni I. János magyar király és Gúta

Gemzse

Gemzse község Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, a Vásárosnaményi járásban.

Megnézni I. János magyar király és Gemzse

Georg von Reicherstorffer

Georg von Reicherstorffer (Nagyszeben, 1495. k. – Prossnitz, 1554 k.) erdélyi szász történetíró és térképész.

Megnézni I. János magyar király és Georg von Reicherstorffer

Gerendi Miklós

Gerendi Miklós (? – 1540) 16. századi erdélyi katolikus püspök.

Megnézni I. János magyar király és Gerendi Miklós

Giovanni Michele Bruto

Giovanni Michele Bruto, magyaros névformában Brutus János Mihály, humanista nevén Johannes Michael Brutus (Velence, 1517 – Gyulafehérvár, 1592. május 16.) olasz író, Báthory István erdélyi fejedelem és lengyel király udvari történetírója.

Megnézni I. János magyar király és Giovanni Michele Bruto

Gorbósalamon

Gorbósalamon település Romániában, Szilágy megyében.

Megnézni I. János magyar király és Gorbósalamon

Gorbonok vára

Gorbonok vára egy középkori várhely Horvátországban, a Kapronca-Kőrös megyei Gorbonok (Kloštar Podravski) település területén.

Megnézni I. János magyar király és Gorbonok vára

Gregorius (festő)

Gregorius (?, 1490 körül – Brassó?, 1553.) brassói reneszánsz festő, fafaragó, céhmester.

Megnézni I. János magyar király és Gregorius (festő)

Gyalui egyezmény

A gyalui egyezményt 1541.

Megnézni I. János magyar király és Gyalui egyezmény

Győr története

Az Apátúr-ház (Xántus János Múzeum) Győr Magyarország legrégibb múltra visszatekintő városai közé sorolható, és egyike azoknak a városainknak, melyek kialakulásuktól fogva folyamatosan fontos szerepet töltenek be.

Megnézni I. János magyar király és Győr története

Gyula ostroma (1529–30)

A gyulai vár ostroma 1529.

Megnézni I. János magyar király és Gyula ostroma (1529–30)

Gyula ostroma (1566)

A gyulai várat 1566.

Megnézni I. János magyar király és Gyula ostroma (1566)

Gyulafehérvár

Gyulafehérvár környéke 1770 körül Gyulafehérvár vagy III. Károly magyar király után Károlyfehérvár (románul Bălgrad, majd Alba Iulia, németül Karlsburg, vagy Weissenburg, latinul Apulum, szászul Keist) város Romániában, Fehér megyében.

Megnézni I. János magyar király és Gyulafehérvár

Gyulai vár

A gyulai vár az egykori Magyar Királyság alföldi vidékeinek egyetlen, épen megmaradt síkvidéki gótikus téglavára, amely a 16. századtól meghatározó végvára volt az országnak.

Megnézni I. János magyar király és Gyulai vár

Habsburg Birodalom

A Habsburg Birodalom vagy Habsburg Monarchia (vagy Habsburgerreich) megnevezés alatt a történelemtudomány azon európai államok összességét érti, amelyek a Habsburg-ház (később a Habsburg–Lotaringiai-ház) uralma alatt álltak a középkortól egészen 1918-ig.

Megnézni I. János magyar király és Habsburg Birodalom

Habsburg Erzsébet magyar hercegnő

Ausztriai Erzsébet (Bécs, Ausztria, 1436 vége vagy 1437 eleje – Krakkó, Lengyelország, 1505. augusztus 30.), Lengyelország királynéja és Litvánia nagyfejedelemnéja 1454 és 1492 között IV. Kázmér feleségeként.

Megnézni I. János magyar király és Habsburg Erzsébet magyar hercegnő

Habsburg Mária magyar királyné (1505–1558)

Ausztriai Mária (házassága révén ismert még mint Magyarországi Mária,,; Brüsszel, Habsburg Németalföld, 1505. szeptember 17. – Cigales, Spanyol Királyság, 1558. október 18.), Habsburg-házból származó magyar királyné 1521-től, majd cseh királyné 1522-től II.

Megnézni I. János magyar király és Habsburg Mária magyar királyné (1505–1558)

Habsburg-ház

A Habsburg-ház vagy Habsburg-dinasztia, amely ismert még Ausztriai-ház néven is, Európa történelmének az egyik legnagyobb és legbefolyásosabb uralkodóháza volt; a Habsburg-családból származott, amely család a nevét a mai Svájc területén fekvő birtokáról (váráról) kapta.

Megnézni I. János magyar király és Habsburg-ház

Habsburg–Jagelló házassági szerződés

A Habsburg–Jagelló házassági szerződés vagy Jagelló–Habsburg házassági szerződés a Bécsújhelyen, 1506.

Megnézni I. János magyar király és Habsburg–Jagelló házassági szerződés

Habsburg–török háború (1540–47)

Az 1540–47-es Habsburg–török háború az Oszmán Birodalom háborúja Ausztria, Csehország, Magyarország és Horvátország ellen.

Megnézni I. János magyar király és Habsburg–török háború (1540–47)

Hadadgyőrtelek

Hadadgyőrtelek (Giurtelecu Hododului) falu Romániában, Szatmárnémetitől délkeletre.

Megnézni I. János magyar király és Hadadgyőrtelek

Hadadi csata

A hadadi csata vagy vadkerti csata (románul Bătălia de la Hodod, németül Schlacht bei Kriegsdorf) a tövisháti Hadad vára alatt, a Vadkert nevű helységnél a Habsburg–magyar sereg és az erdélyi sereg közötti összecsapás 1562.

Megnézni I. János magyar király és Hadadi csata

Hagymási Kristóf

Hagymási Kristóf egyes forrásokban Hagymássy, Hagymásy illetve Hagymás (1510(?) vagy 1517(?) – Marosvécs, 1577. március 6. vagy április 6. vagy március 4.) erdélyi politikus, hadvezér, fejedelmi tanácsos, Közép-Szolnok vármegye főispánja.

Megnézni I. János magyar király és Hagymási Kristóf

Hajdúdorog története

Hajdúdorog címere Hajdúdorog az úgynevezett öreg hajdúvárosok egyike, amely az ország északkeleti részén, Hajdú-Bihar megye északi területén fekszik.

Megnézni I. János magyar király és Hajdúdorog története

Hódmezővásárhely

Református templom barokk stílusú Református Újtemplom, épült 1799-ben 258x258px 258x258px 257x257pxHódmezővásárhely megyei jogú város az ország délkeleti részén.

Megnézni I. János magyar király és Hódmezővásárhely

Hedvig tescheni hercegnő

Piast Hedvig tescheni hercegnő (1469 – Trencsén, 1521. április 6.) Szapolyai István nádor felesége, II. Přemislav tescheni herceg és Anna mazoviai hercegnő leánya, IV. Boleszláv mazoviai herceg unokája.

Megnézni I. János magyar király és Hedvig tescheni hercegnő

Heves vármegye főispánjainak listája

A területileg kicsi Külső-Szolnok vármegye a töröktől részben megszállt, vagy fenyegetett országrészben 1569-ben egyesült Heves megyével, s ettől kezdve igazgatásilag Heves és Külső-Szolnok vármegyeként funkcionált a két „törvényesen egyesült vármegye”.

Megnézni I. János magyar király és Heves vármegye főispánjainak listája

Hieronym Łaski

Hieronym Łaski, Hyeronimus Laski, régebbi magyar forrásokban Laszky Jeromos, vezetékneve Laski, Laszki, Laskó formában is lengyel főnemes, diplomata.

Megnézni I. János magyar király és Hieronym Łaski

Hoberdanecz János

Hoberdanecz János más forrásokban Habardanecz, Hobordanszky, Habirdanácz (16. század) horvát nemzetiségű magyarországi diplomata, katona.

Megnézni I. János magyar király és Hoberdanecz János

Homonna

A város panorámája Lakótelepen Sídlisko Pod Sokolejom A Szabadság tér A Mindenszentek tiszteletére szentelt plébániatemplom Homonna város Kelet-Szlovákiában.

Megnézni I. János magyar király és Homonna

Horvát uralkodók házastársainak listája

A Horvát Királyság címere Horvát uralkodók házastársainak listáját tartalmazza az alábbi táblázat 925-től 1943-ig.

Megnézni I. János magyar király és Horvát uralkodók házastársainak listája

I. Ferdinánd magyar király

Megnézni I. János magyar király és I. Ferdinánd magyar király

I. Ferenc francia király

Megnézni I. János magyar király és I. Ferenc francia király

I. János (egyértelműsítő lap)

*Szapolyai János magyar király.

Megnézni I. János magyar király és I. János (egyértelműsítő lap)

I. Katalin navarrai királynő

Megnézni I. János magyar király és I. Katalin navarrai királynő

I. Szulejmán oszmán szultán

A Törvényhozó (Kanunî) és a Nagy jelzőkkel illetett I. Szulejmán (oszmán-törökül سليمان, modern törökül Süleymān) (Trabzon, 1494. november 6. – Szigetvár, 1566. szeptember 6.) apja, I. Szelim halálát (1520) követően, 26 évesen, szeptember 30-án lett az Oszmán Birodalom szultánja, egyben az iszlám kalifája, ezzel az akkori világ egyik első számú vezetője.

Megnézni I. János magyar király és I. Szulejmán oszmán szultán

I. Zsigmond lengyel király

Megnézni I. János magyar király és I. Zsigmond lengyel király

II. Alfonz nápolyi király

II.

Megnézni I. János magyar király és II. Alfonz nápolyi király

II. Henrik navarrai király

II.

Megnézni I. János magyar király és II. Henrik navarrai király

II. János magyar király

Szapolyai János Zsigmond (teljes nevén János Zsigmond István,; Buda, Magyar Királyság, 1540. július 7. – Gyulafehérvár, Erdélyi Fejedelemség, 1571. március 14.), a Szapolyai-házból származó magyar király 1540 és 1551, valamint 1556 és 1570 között II.

Megnézni I. János magyar király és II. János magyar király

II. Lajos magyar király

II.

Megnézni I. János magyar király és II. Lajos magyar király

II. Ulászló magyar király

II.

Megnézni I. János magyar király és II. Ulászló magyar király

III. János navarrai király

III.

Megnézni I. János magyar király és III. János navarrai király

III. Kázmér lengyel király

III.

Megnézni I. János magyar király és III. Kázmér lengyel király

Il Pordenone

Il Pordenone ''Golgota'' c. festménye Cremonában Il Pordenone, más néven Giovanni Antonio de 'Sacchis (Pordenone, kb. 1484–1539) itáliai festő.

Megnézni I. János magyar király és Il Pordenone

Ilonavár (Ecseg)

Ilonavár (vagy Ecseg vára) egy mára elpusztult középkori vár a Cserhátban, Ecseg közelében.

Megnézni I. János magyar király és Ilonavár (Ecseg)

Isabella von Croÿ-Dülmen

Isabella Hedwig Franziska Natalia von Croÿ-Dülmen (Dülmen, 1856. február 27. – Budapest, 1931. szeptember 5.), a Croÿ-ház dülmeni ágából származó német hercegnő, Dülmen grófnője, házassága révén osztrák főhercegné, magyar és cseh királyi hercegné, tescheni hercegné, Frigyes főherceg tábornagynak, a cs.

Megnézni I. János magyar király és Isabella von Croÿ-Dülmen

Istvánffy család

jobbra A baranyavári és kisasszonyfalvi nemes és báró Istvánffy család egy régi baranyai nemesi család.

Megnézni I. János magyar király és Istvánffy család

Istvánffy Pál

Kisasszonyfalvi Istvánffy Pál névváltozat: Istvánfi (Kisasszonyfa, ? – Németi, 1553. április 9.) költő, Baranya vármegye alispánja.

Megnézni I. János magyar király és Istvánffy Pál

Isztambuli béke (1533)

Az 1533.

Megnézni I. János magyar király és Isztambuli béke (1533)

IV. Péter moldvai fejedelem

IV.

Megnézni I. János magyar király és IV. Péter moldvai fejedelem

IV. Vilmos bajor herceg

IV.

Megnézni I. János magyar király és IV. Vilmos bajor herceg

Ivanics vára

Ivanics vára egy várhely Horvátországban, a Zágráb megyei Ivanić-Grad településen.

Megnézni I. János magyar király és Ivanics vára

Jagelló Anna lengyel királyi hercegnő

Jagelló Anna (Krakkó, 1515. július 1. – Krakkó, 1520. május 8.) lengyel királyi hercegnő, a Jagelló-ház lengyel ágának sarja.

Megnézni I. János magyar király és Jagelló Anna lengyel királyi hercegnő

Jagelló Anna magyar királyné

Jagelló Anna (Buda, 1503. július 23. – Prága, 1547. január 27.) magyar és cseh királyi hercegnő, osztrák főhercegné, magyar, cseh, valamint német királyné.

Megnézni I. János magyar király és Jagelló Anna magyar királyné

Jagelló Anna magyar királynévá koronázása Székesfehérváron 1527-ben

A Jagelló Anna magyar királynévá koronázása az az esemény, amelynek során a mohácsi csatában odaveszett II. Lajos magyar király nővérét, valamint II. Ulászló magyar király és Candale-i Anna lányát, a 24 éves Annát, miután egy évvel korábban Pozsonyban 1526.

Megnézni I. János magyar király és Jagelló Anna magyar királynévá koronázása Székesfehérváron 1527-ben

Jagelló Hedvig brandenburgi választófejedelemné

Jagelló Hedvig (Poznań, 1513. március 15. – Neuruppin, 1573. február 7.), a Jagelló-házból származó lengyel királyi hercegnő, I. Zsigmond lengyel király és Szapolyai Borbála leánya, aki II. Joachim brandenburgi választófejedelem második feleségeként Brandenburg választófejedelem-asszonya 1535-től hitvese 1571-es haláláig.

Megnézni I. János magyar király és Jagelló Hedvig brandenburgi választófejedelemné

Jagelló Izabella magyar királyné

Jagelló Izabella (Krakkó, Lengyel Királyság, 1519. január 18. – Gyulafehérvár, Keleti Magyar Királyság, 1559. szeptember 15.), a Jagelló-házból származó lengyel királyi hercegnő, I. Zsigmond lengyel király és Sforza Bona királyné legidősebb gyermeke.

Megnézni I. János magyar király és Jagelló Izabella magyar királyné

Jagelló Zsófia braunschweig–wolfenbütteli hercegné

Jagelló Zsófia (lengyelül Zofia Jagiellonka, németül Sophia Jagiellonica) (Krakkó, 1522. július 13. – Schöningen, 1575. május 28.) lengyel királyi hercegnő, a Jagelló-ház sarja, házassága révén 1556 és 1575 között Braunschweig-Wolfenbüttel hercegnője.

Megnézni I. János magyar király és Jagelló Zsófia braunschweig–wolfenbütteli hercegné

Jajca elfoglalása (1527)

Jajca elfoglalása 1527-ben, körülbelül december végén következett be.

Megnézni I. János magyar király és Jajca elfoglalása (1527)

Jan Tarnowski

Jan Tarnowski teljes nevén Jan Amor Tarnowski (Tarnów, 1488. k. – Wiewiórka, Kárpátaljai vajdaság, 1561. május 16.) lengyel hetman 1527-től haláláig, krakkói vajda 1535-től, kastellán 1536-tól, vörösoroszországi vajda 1527-től, wojniczi kastellán 1522-től.

Megnézni I. János magyar király és Jan Tarnowski

Január 12.

Névnapok: Ernő + Ardó, Arkád, Árkád, Árkos, Bors, Borsa, Cézár, Cezarin, Cezarina, Elek, Erna, Ernella, Erneszt, Erneszta, Ernesztin, Ernesztina, Gujdó, Kaplon, Kaplony, Karion, Keszi, Kesző, Ketel, Rajnald, Tatjána, Tánya, Veron, Verona, Veronika, Veronka.

Megnézni I. János magyar király és Január 12.

Január 18.

Névnapok: Piroska + Aténa, Aténé, Athena, Atina, Beatrix, Fausztia, Fausztina, Gyöngy, Lizandra, Margit, Margita, Margitta, Margó, Özséb, Pál, Palmer, Pável, Pírea, Piri, Pirit, Piros, Pósa, Színes, Szinta, Trixi.

Megnézni I. János magyar király és Január 18.

Január 21.

Névnapok: Ágnes + Aglent, Agnéta, Anissza, Baranka, Epifánia, Inez.

Megnézni I. János magyar király és Január 21.

Jászárokszállás

Jászárokszállás város Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében, a Jászberényi járásban.

Megnézni I. János magyar király és Jászárokszállás

Július 15.

Névnapok: Henrik, Roland + Aurél, Baldvin, Barót, Benvenútó, Bonaventúra, Bozsóka, Csege, Csegő, Egon, Estilla, Esztellia, Eszténa, Hendrik, Kardos, Ladomér, Leonóra, Manuéla, Manuella, Opika, Orlandó, Örkény, Örkönd, Pompília, Stella, Talamér, Vladimír, Vladiszláv, Zomilla.

Megnézni I. János magyar király és Július 15.

Július 17.

Névnapok: Elek, Endre + Ajándék, Alexia, Annalotti, Bánk, Celina, Cettina, Cirill, Donáta, Dzsesszika, Kirill, Leó, Leon, Lionel, Lotti, Magdaléna, Magdó, Magdolna, Marcellina, Mária, Marléne, Ond, Róbert, Robertó, Robin, Robinzon, Ruszalka, Ruszlán, Ruszlána, Sarolta, Szabolcs, Szalárd, Szegfű, Szólát, Szórád, Veszta, Vetúria, Zoárd, Zoárda, Zobor, Zuárd.

Megnézni I. János magyar király és Július 17.

Július 22.

Névnapok: Magdolna + Léna, Lenke, Levendula, Lipót, Magda, Magdaléna, Magdó, Manda, Mária, Marica, Marléne, Médi, Platon, Verbéna, Veréna, Verita.

Megnézni I. János magyar király és Július 22.

Johann von Katzianer

Szlovéniában. Johann von Katzianer vagy Hans von Katzianer (Vigaun, Felső-Krajna, 1491. k. – Kostajnica, 1539. október 27.) szlovén származású, Habsburg hadvezér, krajnai kormányzó, szlovénül és horvátul a neve Ivan Kacijanar, vagy pedig Ivan Karč.

Megnézni I. János magyar király és Johann von Katzianer

Johannes Honterus

Johannes Honterus, eredeti nevén Holler (magyarosan: Honterus János) (Brassó, 1498 – Brassó, 1549. január 23.) erdélyi szász származású humanista polihisztor, egyházszervező lutheránus reformátor, természettudós, pedagógus, könyvkiadó és jogász.

Megnézni I. János magyar király és Johannes Honterus

Jurisics Miklós

Jurisics Miklós szobra Kőszegen Jurisics címere a kőszegi Városházán Báró kőszegi Jurisics Miklós (horvátul: Nikola Jurišić, Zengg, Dalmácia, 1490 – 1544. január 30. előtt) horvát főnemes, a „kőszegi hős".

Megnézni I. János magyar király és Jurisics Miklós

Kajdacs

Kajdacs község Tolna vármegye Paksi járásában.

Megnézni I. János magyar király és Kajdacs

Kanizsai Orsolya

Kanizsai (Kanizsay) Orsolya (1521 körül – Sárvár, 1571. március 2. és május 2. között) magyar főúrnő, báró nádasdi és fogarasföldi Nádasdy Tamás magyar nádor felesége; Kanizsai Dorottya unokahúga.

Megnézni I. János magyar király és Kanizsai Orsolya

Kardosné (királyi ágyas)

Kardosné (15. század – 16. század), I. (Szapolyai) János magyar király ágyasa.

Megnézni I. János magyar király és Kardosné (királyi ágyas)

Kassa

Kassa (latinul: Cassovia, lengyelül: Koszyce) Szlovákia második legnagyobb városa, annó az egykori Csehszlovákia ötödik legnagyobb városa volt.

Megnézni I. János magyar király és Kassa

Kállay család (nagykállói)

A nagykállói Kállay család egyike legrégibb nemes családjainknak, amely eredetét a száznyolc ős nemzetség egyikéből, a Balog-Semjén (Bolok-Simián) nemzetségből (genus) veszi.

Megnézni I. János magyar király és Kállay család (nagykállói)

Kászim pasa

Kászim pasa törökül Kasım Paşa, németül Kasim Pascha, szerbül Касим паша (? – Pottenstein, 1532. szeptember 19.) szerb származású török pasa, hírneves portyázó katona, aki az 1526–38-as háborúban emelkedett ki.

Megnézni I. János magyar király és Kászim pasa

Kávássy Kristóf

Kávássy Kristóf más alakban Kávásy, Kávási (16. század) Huszt várnagya.

Megnézni I. János magyar király és Kávássy Kristóf

Késmárki-csúcs

A Késmárki-csúcs a Tátra keleti oldalszárnyát képező Lomnici csoportnak utolsó orma.

Megnézni I. János magyar király és Késmárki-csúcs

Körösszegapáti

Körösszegapáti (románul Apateu) község Hajdú-Bihar vármegyében, a Berettyóújfalui járásban.

Megnézni I. János magyar király és Körösszegapáti

Kún Kocsárd

Kún Kocsárd (Ozsdola, 1490 körül – Nagyvárad, 1536 augusztus 24.) hadvezér.

Megnézni I. János magyar király és Kún Kocsárd

Küküllővár

Küküllővár környéke 1769–1773 között Küküllővár (románul Cetatea de Baltă, németül Kokelburg, szászul Kakelbrich) falu Romániában Fehér megyében, Küküllővár község központja.

Megnézni I. János magyar király és Küküllővár

Küllőd

Küllőd (szerbül Колут / Kolut, németül Kolluth) falu Szerbiában, a Vajdaság Észak-bácskai körzetében, Zombor községben, közel a magyar és a horvát határhoz.

Megnézni I. János magyar király és Küllőd

Kőszeg ostroma

Kőszeg ostroma a személyesen I. Szulejmán szultán vezette török hadsereg 1532-es hadjáratának hadi eseménye volt a nyár végén.

Megnézni I. János magyar király és Kőszeg ostroma

Kecsethy Márton

Kecsethy Márton vagy Kecseti, Kechety (megh. Pozsony? 1551. január 13.) magyar katolikus pap, Veszprém püspöke, Szalaházy Tamás unokaöccse.

Megnézni I. János magyar király és Kecsethy Márton

Keglevich Péter (horvát bán)

Keglevich Péter vagy Keglevics (horvátul Petar Keglević, teljes nevén Petar Keglević od Bužima) (1485 körül – 1554 vagy 1555?) horvát-szlavón bán Nádasdy Tamással együtt 1533 és 1554 között.

Megnézni I. János magyar király és Keglevich Péter (horvát bán)

Keleti Magyar Királyság

A keleti Magyar Királyság (más néven Keleti Magyar Királyság vagy Szapolyai János Magyar Királysága) egy modern fogalom, amelyet egyes történészek Szapolyai János és fia, János Zsigmond uralkodása alatti Erdélyi Fejedelemségre használták, akik vitatták és nem fogadták el a Habsburg-ház azon igényét, hogy 1526-tól 1570-ig ők uralkodjanak a Magyar Királyság trónján.

Megnézni I. János magyar király és Keleti Magyar Királyság

Kemény-kastély (Marosvécs)

Az erdélyi reneszánsz építészet egyik jellegzetes példája, a marosvécsi Kemény-kastély a Kelemen-havasok lábánál, a Maros jobb partján található.

Megnézni I. János magyar király és Kemény-kastély (Marosvécs)

Kendi Ferenc (erdélyi vajda)

Kendi Ferenc (? – Gyulafehérvár, 1558. augusztus 31.) erdélyi nagybirtokos, főnemes, vajda.

Megnézni I. János magyar király és Kendi Ferenc (erdélyi vajda)

Kesztölc (Sárköz)

Kesztölc a Sárköz jelentős mezővárosa volt a középkorban.

Megnézni I. János magyar király és Kesztölc (Sárköz)

Király

Király alatt eredeti értelmében egy állam olyan egyszemélyi vezetőjét értjük, akinek egy személyben van törvényhozó, bírói és végrehajtó hatalma, azaz uralkodik, és aki ezeket a jogokat szuverén módon gyakorolja, azaz más uralkodónak ezen jogok gyakorlását tekintve nincs alárendelve.

Megnézni I. János magyar király és Király

Királyházai Nyalábvár

A királyházai Nyalábvár Kárpátalja legrégibb várai közé tartozik.

Megnézni I. János magyar király és Királyházai Nyalábvár

Királyhelmec

Királyhelmec (szlovákul Kráľovský Chlmec) város Szlovákiában, a Kassai kerület Tőketerebesi járásában.

Megnézni I. János magyar király és Királyhelmec

Kisnána

Kisnána község Heves vármegye Gyöngyösi járásában.

Megnézni I. János magyar király és Kisnána

Kisvárdai vár

thumb A kisvárdai vár Kisvárda egyik fő nevezetessége, amelyben ma a kisvárdai Várszínház működik.

Megnézni I. János magyar király és Kisvárdai vár

Kolozsmonostori apátság

A kolozsmonostori apátság a gyulafehérvári püspökség mellett a katolikus egyház egyik legkorábbi és legjelentősebb intézménye volt Erdélyben.

Megnézni I. János magyar király és Kolozsmonostori apátság

Kolozsvár várfalai és bástyái

Pákey Lajos rajza Kolozsvár bástyáiról és várfal-lőréseiről Kolozsvár várfalai és bástyái középkori eredetűek.

Megnézni I. János magyar király és Kolozsvár várfalai és bástyái

Koltai János

Koltai János (Budapest, 1935. június 8. –) Jászai Mari-díjas magyar színész, díszlettervező, filmrendező, képzőművész.

Megnézni I. János magyar király és Koltai János

Komárom története

Az izsai Leányvár egykori római légiós települése (Celemantia) A mai Komárom (szlovákul Komárno, Szlovákia) területe valószínűleg a korai bronzkor óta folyamatosan lakott volt, ezt az itt előkerült régészeti leletek is bizonyítják.

Megnézni I. János magyar király és Komárom története

Komáromi csata (1532)

A komáromi vízi csata az osztrák és magyar naszádosok között lezajlott összecsapás volt Komárom alatt a Dunán, körülbelül 1532.

Megnézni I. János magyar király és Komáromi csata (1532)

Kora újkori magyar történelem

Kora újkori magyar történelem alatt a 16–18.

Megnézni I. János magyar király és Kora újkori magyar történelem

Kornis család

archivedate.

Megnézni I. János magyar király és Kornis család

Kraljeva Velika

Kraljeva Velika falu Horvátországban, Sziszek-Monoszló megyében.

Megnézni I. János magyar király és Kraljeva Velika

Kretschmer Lőrinc

Kretschmer Lőrinc (Beszterce, 1485 k. – 1543) erdélyi szász származású magyar pap, politikus, 1513-tól székesfehérvári prépost, I. Ferdinánd magyar király gyermekeinek nevelője.

Megnézni I. János magyar király és Kretschmer Lőrinc

Kunmadaras

Kunmadaras nagyközség Jász-Nagykun-Szolnok vármegye Karcagi járásában.

Megnézni I. János magyar király és Kunmadaras

Kusalyi Jakcs család

A Kusalyi Jakchy (Jakch) család Szatmár vármegye és Erdély-ben Belső-Szolnok megye egyik mára már kihalt ősi családja.

Megnézni I. János magyar király és Kusalyi Jakcs család

Kuun család

Az osdolai nemes és gróf Kuun család (előfordul Kun és Kún formában is) egy székely eredetű magyar nemesi, majd főnemesi család.

Megnézni I. János magyar király és Kuun család

Ládonyi Miklós

Mihályi Ládonyi Miklós (fl. 1499–1545), koronaőr, Galgóc várnagya 1524-ben, Visegrád várnagya 1526-ban, Sopron vármegye alispánja, földbirtokos.

Megnézni I. János magyar király és Ládonyi Miklós

Ládonyi Sára

Mihályi Ládonyi Sára (Mihályi, 1530 – 1570 után) az első magyar női költő.

Megnézni I. János magyar király és Ládonyi Sára

Lázár család

A Lázár család (szárhegyi, gróf) Erdély legrégibb főcsaládjainak egyike, mely eredetére nézve magát tősgyökeres székelynek tartja.

Megnézni I. János magyar király és Lázár család

Leleszi prépostság

Lelesz ma a történelmi Zemplén vármegye északi, trianon által Szlovákiához csatolt Bodrogközi területén fekvő ősi település.

Megnézni I. János magyar király és Leleszi prépostság

Lendvai vár

A lendvai vár a muravidéki város felett magasodó szőlőhegy, a Lendva-hegy oldalában épült a középkorban, a stratégiailag fontos Zágráb-Körmend és Regede-Muraszombat-Kanizsa utak kereszteződésénél.

Megnézni I. János magyar király és Lendvai vár

Lengyel Boldizsár (hadvezér)

Lengyeltóthi Lengyel Boldizsár (fl. 1516–1549), hadvezér, országgyűlési követe, a szigligeti vár tulajdonosa, földbirtokos.

Megnézni I. János magyar király és Lengyel Boldizsár (hadvezér)

Lengyelország a Jagellók korában (1386–1572)

Lengyelország a Jagellók korában azt a lengyel történelmi időszakot jelöli, ami az 1386-os krevai egyezmény aláírásával, ezáltal Hedvig lengyel királynő és Jagelló litván nagyfejedelem házasságával kezdődött, és 1572-ig, az utolsó Jagelló-házi lengyel király, II.

Megnézni I. János magyar király és Lengyelország a Jagellók korában (1386–1572)

Leonhard von Fels

Leonhard von Fels (néhol Leonard von Fels, magyarosan Fels Lénárt) (1497 – ?) osztrák katonatiszt, I. Ferdinánd magyar király hadvezére a 16.

Megnézni I. János magyar király és Leonhard von Fels

Letopisețul Cantacuzinesc

A Letopisețul Cantacuzinesc (Cantacuzino-krónika), teljes címén Istoria Țării Românești de când au descălecat pravoslavnicii creștini (1290–1690) azaz Havasalföld története amióta a pravoszláv keresztények megtelepedtek (1290-1690) a Cantacuzino család megbízásából készült az 1600-as évek végén.

Megnézni I. János magyar király és Letopisețul Cantacuzinesc

Lipovljani

Lipovljani falu és község Horvátországban, Sziszek-Monoszló megyében.

Megnézni I. János magyar király és Lipovljani

Lippa

Az egykori zárda, a mai elméleti líceum épülete Az 1896-ban épült vashíd a Maroson A lippai római katolikus templom Lippa város Romániában, Arad megyében.

Megnézni I. János magyar király és Lippa

Lippa ostroma (1528–29)

Lippa ostroma tulajdonképpen az 1528 tavasza és 1529 eleje közötti harcokat jelenti Lippa, Karánsebes és Lugos vidékén, amely az erdélyi csapatok és az ottani szerbek között zajlott.

Megnézni I. János magyar király és Lippa ostroma (1528–29)

Litvániai Anna lengyel királyné

Litvániai Anna (1309/10 – 1339. május 26.), születési neve: Aldona,,,,, litván nagyhercegnő, házassága révén lengyel királyné.

Megnézni I. János magyar király és Litvániai Anna lengyel királyné

Lodovico Gritti

Gritti Alajos (néhol Lajos, eredeti nevén Lodovico, Ludovico, vagy Alvise Gritti) (Konstantinápoly, 1480. ? – Medgyes, 1534. szeptember 29.) velencei kereskedő, bankár és politikus.

Megnézni I. János magyar király és Lodovico Gritti

Losonci István

Losonci István (egyes helyeken: Losonczy; ?– Temesvár, 1552. július 27.) Temesvár kapitánya, nagybirtokos, főnemes.

Megnézni I. János magyar király és Losonci István

Ludbreg vára

Ludbreg vára egy középkori vár volt Horvátországban, a Varasd megyei Ludbreg városában.

Megnézni I. János magyar király és Ludbreg vára

Magyar belháború (1526–38)

A magyar belháború (1526–38) névlegesen polgárháborús konfliktus, amely I. (Habsburg) Ferdinánd, valamint magyar hívei és Szapolyai János között zajlott a magyar trónért,A történészek és történelem könyvek sok helyütt ellenkirályokként értékelik a két félt a tényeket figyelembe véve.

Megnézni I. János magyar király és Magyar belháború (1526–38)

Magyar király

Magyarország koronaékszerei A magyar király a Magyar Királyság uralkodó államfője volt 1000 és 1918 között.

Megnézni I. János magyar király és Magyar király

Magyar királyné

A magyar királyné a mindenkori magyar király, majd apostoli király hitvesének címe volt.

Megnézni I. János magyar király és Magyar királyné

Magyar Mickiewicz Társaság

A Magyar Mickiewicz Társaság (lengyelül: Węgierskie Towarzystwo im. Mickiewicza, franciául: Société Hongroise Mickiewicz) 1929 és 1948 között működött lengyel–magyar irodalmi és kulturális egyesület volt, amely személyi összetétele és az általa megvalósított program alapján mindmáig a valaha volt legjelentősebb lengyelbarát szervezet Magyarországon.

Megnézni I. János magyar király és Magyar Mickiewicz Társaság

Magyar történelem

Magyar történelem alatt a magyar nép és Magyarország történetét értjük.

Megnézni I. János magyar király és Magyar történelem

Magyar uralkodók ágyasainak listája

A Magyar Királyság címere A magyar uralkodók ágyasainak listáját tartalmazza az alábbi táblázat a XI. századtól a XX. századig.

Megnézni I. János magyar király és Magyar uralkodók ágyasainak listája

Magyar–török háború (1521–26)

A magyar–török háború (1521–26) az Oszmán Birodalomnak a Magyar Királyság ellen vívott konfliktusa, melynek kimenetele döntő hatással lett a közép-európai térség sorsára nézve.

Megnézni I. János magyar király és Magyar–török háború (1521–26)

Magyarok ábrázolása külföldi játékfilmekben

Magyar szereplők viszonylag ritkán jelennek meg a külföldi irodalomban, filmekben.

Megnézni I. János magyar király és Magyarok ábrázolása külföldi játékfilmekben

Magyarország és Lengyelország kapcsolatai

Az 1300-as években készült díszcsat pár az akkori lengyel és magyar címerekkel. Feltehetően Piast Erzsébet magyar királyné tulajdonát képezték Lengyel és magyar zászlók Budapesten a Kossuth téren, 2014.

Megnézni I. János magyar király és Magyarország és Lengyelország kapcsolatai

Magyarország és Spanyolország kapcsolatai

Magyarország és Spanyolország kapcsolatai a középkortól a földrajzi távolság ellenére intenzív korszakokat éltek meg – halványabb periódusok mellett.

Megnézni I. János magyar király és Magyarország és Spanyolország kapcsolatai

Magyarország háborúinak listája

Az alábbi lista tartalmazza a Magyarország területén vagy jelentős számú magyar csapatok részvételével zajlott katonai konfliktusokat közvetlenül a honfoglalás előttől a 21. századig.

Megnézni I. János magyar király és Magyarország háborúinak listája

Magyarország trónörököseinek listája

Ez a lista a Magyar Királyság trónörököseinek a listáját tartalmazza 1000-től 1946-ig.

Megnézni I. János magyar király és Magyarország trónörököseinek listája

Magyarország uralkodóinak listája

Ezen a lapon Magyarország uralkodóinak listája látható, mely a törzsfőket, a Magyar Fejedelemség fejedelmeit és a Magyar Királyság királyait tartalmazza uralkodóházanként beosztva.

Megnézni I. János magyar király és Magyarország uralkodóinak listája

Majláth István

Fogaras váraEgykorú újságlap Gritti haláláról. Majláth István (alakváltozatai: Maylád, Májlát, Majlát, Mailáth, Majlád és Majáth, Majlád), (? – Konstantinápoly, 1550) erdélyi vajda.

Megnézni I. János magyar király és Majláth István

Makó

Makó (románul Macău, jiddisül מאַקאָוו) város Csongrád-Csanád vármegyében a Maros jobb partján, a román határ közelében, a nevét viselő járás központja.

Megnézni I. János magyar király és Makó

Markus Pemflinger

Markus Pemflinger, más írásmóddal Marcus Pempflinger, magyar forrásokban Pemflinger Márk (1480 körül – 1537) erdélyi szász királybíró, földbirtokos.

Megnézni I. János magyar király és Markus Pemflinger

Marosvécs

Marosvécs (románul Brâncovenești, németül Wetsch) falu Romániában, Erdélyben, Maros megyében.

Megnézni I. János magyar király és Marosvécs

Martinuzzi-kastély

Az alvinci Martinuzzi-kastély, más néven Martinuzzi–Bethlen-kastély romos állapotú műemlék Romániában, Fehér megyében.

Megnézni I. János magyar király és Martinuzzi-kastély

Martonfalvay Imre

Martonfalvay Imre, másképp Lacza vagy Lukács Imre (Martonfalva, 1510 – Pápa, 1591 után) az Enyingi Török család számtartója, katona, várépítő, az egyik legkorábbi magyar emlékirat szerzője.

Megnézni I. János magyar király és Martonfalvay Imre

Málas

Málas község Szlovákiában, a Nyitrai kerület Lévai járásában.

Megnézni I. János magyar király és Málas

Márévár

Márévár (Máré-vár, Máré vára) kicsiny erősség a Mecsek hegység északi, vadregényes rengetegében, 340 méter magas, meredek, erdős hegycsúcson.

Megnézni I. János magyar király és Márévár

Március 14.

Névnapok: Matild + Jarmila, Matilda, Méta, Metta, Paulina, Pólika, Tilda, Tikva, Tília, Tilla.

Megnézni I. János magyar király és Március 14.

Mária-tisztelet Magyarországon

Boldogasszony Szent Gellért püspök volt a Szűz Mária-tisztelet elindítója Magyarországon.

Megnézni I. János magyar király és Mária-tisztelet Magyarországon

Mátészalka története

Mátészalka központja a 20. század elején Mátészalka története a kora középkortól kezdve jól illusztrálja a kelet-magyarországi települések és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye történetét.

Megnézni I. János magyar király és Mátészalka története

Mátrai borvidék

A Mátrai borvidék (hivatalos nevén Mátrai Történelmi Borvidék) Magyarország 22 borvidéke közül - a területe alapján - a második legnagyobb, míg a hegyvidékiek között pedig a legnagyobb.

Megnézni I. János magyar király és Mátrai borvidék

Mátyás-templom

A budavári Nagyboldogasszony-templom, ismertebb nevén Mátyás-templom, ritkábban budavári koronázótemplom Budapest I. kerületében, a Szentháromság téren álló, nagy történelmi múltra visszatekintő műemlék épület.

Megnézni I. János magyar király és Mátyás-templom

Móré László (rablólovag)

Csulai Móré László (Nagycsula, 1475-1480 – Isztambul, floruit 1554) a 16. században a Magyar Királyság területén, a magyar belháborúkban részt vevő rablólovag, dúsgazdag délvidéki kiskirály.

Megnézni I. János magyar király és Móré László (rablólovag)

Medgyes

Medgyes (románul Mediaș, németül Mediasch, szászul Medwisch vagy Medwesch) megyei jogú város Romániában, Erdélyben, Szeben megyében.

Megnézni I. János magyar király és Medgyes

Medgyes ostroma (1534)

Medgyes ostromát Szapolyai János és I. (Habsburg) Ferdinánd magyar és szász hívei indították, a moldvai és havasalföldi vajda segítségével Lodovico Gritti olasz kereskedő, bankár, Magyarország kormányzója ellen, aki a szeben vármegyei Medgyes várába zárkózott be a zsoldosaival.

Megnézni I. János magyar király és Medgyes ostroma (1534)

Mehádia

Mehádia látképe (Franz Jaschke, 1821) Ortodox templom Római katolikus templom 230px Mehádia falu Romániában, a Bánságban, Krassó-Szörény megyében.

Megnézni I. János magyar király és Mehádia

Mesterszállás

Mesterszállás község Jász-Nagykun-Szolnok vármegye Mezőtúri járásában.

Megnézni I. János magyar király és Mesterszállás

Meszesi kapu

A meszesi kapu látképe Porolissumból nézve A Meszesi kapu, vagy Meszesi-szoros egy szűk völgy a Meszes-hegységben, Romániában, Erdélyben, Zilahtól mintegy 3,5 km-re keletre, és mintegy 10,5 km hosszúságban húzódik egészen Karikáig.

Megnézni I. János magyar király és Meszesi kapu

Mikolay család

Az Árpád-kori eredetű Mikolay család II. András király idejében tűnt fel, és későbbiekben is fontos szerepet töltött be az ország és Szatmár megye történetében.

Megnézni I. János magyar király és Mikolay család

Mindennapi élet Mátyás király korában

A mindennapi élet Mátyás király korában a viszonylag békés középkori magyar fejlődés utolsó szakasza volt a mohácsi katasztrófa előtt.

Megnézni I. János magyar király és Mindennapi élet Mátyás király korában

Mohácsi csata

A mohácsi csata 1526.

Megnézni I. János magyar király és Mohácsi csata

Morgonda

Az erődtemplom Morgonda (szászul Märjeln) falu Romániában, Szeben megyében, az azonos nevű község központja.

Megnézni I. János magyar király és Morgonda

Mosonmagyaróvár

Mosonmagyaróvár (németül: Wieselburg-Ungarisch Altenburg, latinul: Ad Flexum, horvátul: Stari Grad) város Győr-Moson-Sopron vármegyében, a Mosonmagyaróvári járás székhelye.

Megnézni I. János magyar király és Mosonmagyaróvár

Munkácsi vár

A munkácsi vár (ukránul Замок Паланок, németül Burg Palanok, vagyis Palánkai vár) Kárpátalja legnevezetesebb, legszebb történelmi műemléke, amely fontos szerepet játszott a magyar történelemben.

Megnézni I. János magyar király és Munkácsi vár

Nagybányai pénzverde

Az egykori pénzverde épülete, 1979 óta múzeum A nagybányai pénzverde (kb. 1350–1851) Magyarország egyik leghosszabban üzemelő és jelentőségében a körmöcbányait követő pénzverdéje volt.

Megnézni I. János magyar király és Nagybányai pénzverde

Nagybárkány

Nagybárkány község Nógrád vármegyében, a Salgótarjáni járásban.

Megnézni I. János magyar király és Nagybárkány

Nagyboldogasszony-bazilika (Székesfehérvár)

A székesfehérvári Nagyboldogasszony-bazilika (vagy Szűz Mária-bazilika, királyi bazilika, koronázóbazilika, főbazilika) a középkori Magyar Királyság legnagyobb és legfontosabb temploma volt, melyet I. István király kezdett el építtetni nem sokkal az államalapítás után.

Megnézni I. János magyar király és Nagyboldogasszony-bazilika (Székesfehérvár)

Nagyecsed

Nagyecsed város Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, a Mátészalkai járásban.

Megnézni I. János magyar király és Nagyecsed

Nagykanizsa

Nagykanizsa országos összehasonlításban közepes méretű megyei jogú város Zala vármegyében; 14 840 hektáros kiterjedésével a megye legnagyobb közigazgatási területű települése, kiterjedése csaknem másfélszerese a megyeszékhely Zalaegerszeg területének.

Megnézni I. János magyar király és Nagykanizsa

Nagykövesd

Nagykövesd község Szlovákiában, a Kassai kerület Tőketerebesi járásában.

Megnézni I. János magyar király és Nagykövesd

Nagysinkszék

Nagysink, Nagysinkszék egykori központja Nagysinkszék, másként Sinkszék vagy Nagy-Sinkszék (németül Stuhl Gross-Schenk) az erdélyi szászok földjének egyik széke volt.

Megnézni I. János magyar király és Nagysinkszék

Nagyvárad

Nagyvárad (románul Oradea, németül Großwardein, szlovákul Veľký Varadín, latinul Varadinum vagy Magnovaradinum, jiddisül גרויסווארדיין; Groszvardajn) a romániai Bihar megye székhelye, megyei jogú város a Partiumban, a Körösvidéken, a Sebes-Körös partján.

Megnézni I. János magyar király és Nagyvárad

Nagyváradi római katolikus püspökök listája

A ''nagyváradi római katolikus egyházmegyé''t Szent István hozta létre az 1020 körül.

Megnézni I. János magyar király és Nagyváradi római katolikus püspökök listája

Nádasdy család

A '''Nádasd nemzetség''' és egyben a Nádasdy család címere (a Siebmacher-féle könyvből) A nádasdi és fogarasföldi Nádasdy család jelentős szereplője volt Magyarország történelmének.

Megnézni I. János magyar király és Nádasdy család

Nádasdy Tamás (nádor)

Báró nádasdi és fogarasföldi Nádasdy Tamás (Buda, 1498 – Egervár, 1562. június 2.) magyar nagybirtokos főúr, 1537-től Horvátország és Szlavónia bánja, Vas vármegye főispánja, 1542-től a Magyar Királyság országbírója és katonai főparancsnoka, 1554-től a Magyar Királyság nádora, Kanizsai Orsolya férje, Nádasdy Ferenc báró, a kortársak által „fekete bégnek” nevezett hadvezér apja.

Megnézni I. János magyar király és Nádasdy Tamás (nádor)

Nádor

Aba Amadé nádor pecsétje Garai László nádor pecsétje Drugeth János nádorhttps://www.arcanum.hu/hu/online-kiadvanyok/Lexikonok-magyar-eletrajzi-lexikon-7428D/d-750BB/drugeth-janos-homonnai-752D8/ Drugeth János, homonnai (1288 k. – 1333.

Megnézni I. János magyar király és Nádor

Némethi Ferenc

Némethi Ferenc (Zétény ? - Tokaj 1565) főnemes, költő, zsoltáríró, Tokaj várkapitánya, aki a vár védelmében hősi halált halt.

Megnézni I. János magyar király és Némethi Ferenc

Németi vára

Németi vára egy középkori várhely Horvátországban, Vukovár-Szerém megyében, Csótnémeti településen.

Megnézni I. János magyar király és Németi vára

Nógrád (település)

Nógrád várának rekonstrukciós rajza Nógrád község Nógrád vármegyében, a Rétsági járásban.

Megnézni I. János magyar király és Nógrád (település)

Niklas Salm (hadvezér, 1459–1530)

Idősebb Niklas Salm lovon Idősebb Niklas Salm (Obersalm, 1459 k. – Salmhof, 1530. május 4.): Salm-Neuburg grófja, német-római császári hadvezér.

Megnézni I. János magyar király és Niklas Salm (hadvezér, 1459–1530)

November 10.

Névnapok: Réka + András, André, Ariel, Ariéla, Ariella, Arietta, Delinke, Floransz, Florencia, Florentina, Jusztusz, Mátka, Meluzina, Nimfa, Rusztem, Tünde, Virgínia.

Megnézni I. János magyar király és November 10.

November 11.

Névnapok: Márton + Ata, Atád, Atos, Atosz, Martin, Martos, Ménás, Ménrót, Nimród.

Megnézni I. János magyar király és November 11.

November 25.

1981 óta a nők elleni erőszak megszüntetésének világnapja.

Megnézni I. János magyar király és November 25.

Nyáry Lőrinc

Bedeghi Nyáry Lőrinc (1517 körül – Szucsány, 1558 vagy 1559) várkapitány, Hont vármegye főispánja, Berencs és Korlátkő ura, koronaőr.

Megnézni I. János magyar király és Nyáry Lőrinc

Nyírbátori szerződés

Fráter György --> A nyírbátori szerződés vagy nyírbátori egyezmény titkos megállapodás volt I. Ferdinánd biztosai (ecsedi Báthory András, ifjabb Niklas Salm és Sigmund von Herberstein) illetve Fráter György között, amelyet 1549.

Megnézni I. János magyar király és Nyírbátori szerződés

Nyustya

Nyustya (szlovákul Hnúšťa) város Szlovákiában, a Besztercebányai kerület Rimaszombati járásában.

Megnézni I. János magyar király és Nyustya

Obertini csata

Az obertini csata (lengyelül Bitwa pod Obertynem, románul Bătălia de la Obertyn, ukránul Битва під Обертином) a Pokuttya mellett levő halicsi Obertin (Obertyn) közelében lezajlott csata a moldvaiak és a lengyelek között 1531.

Megnézni I. János magyar király és Obertini csata

Október 17.

Névnapok: Hedvig + Alajos, Ambos, Ambró, Hédi, Ignác, Kont, Leó, Leon, Lionel, Mályva, Margit, Margita, Margitta, Rezső, Rolf, Rudolf, Rudolfina, Salamon, Salvador, Zelinda, Zolna.

Megnézni I. János magyar király és Október 17.

Október 3.

Névnapok: Helga + Gertrúd, Heliodor, Hiador, Ignác, Ilián, Jozefa, Jozefin, Jozefina, Mária, Teréz, Tereza, Teréza, Terézia, Teri, Terka, Tessza.

Megnézni I. János magyar király és Október 3.

Október 31.

Névnapok: Farkas + Cseke, Csekő, Fajsz, Kristóf, Krisztofer, Kurd, Roderik, Rodrigó, Vulfia.

Megnézni I. János magyar király és Október 31.

Olaszliszka

Olaszliszka község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye Sárospataki járásában.

Megnézni I. János magyar király és Olaszliszka

Ormány (település)

Ormány, település Romániában, Erdélyben, Kolozs megyében.

Megnézni I. János magyar király és Ormány (település)

Országbíró

Aba Amadé országbíró pecsétje, háromszögü pajzsban az Aba nemzetség címere. A körirat: † S(igillum) • OMODEI PALATINI DE GENERE OBA Az országbíró kialakult formájában a király és nádor után a régi Magyarország harmadik legfontosabb világi tisztviselője volt, országos bíró, az országgyűlésen a nádor helyettese.

Megnézni I. János magyar király és Országbíró

Országgyűlések Marosvásárhelyen

A Marosvásárhelyen tartott országgyűlések listája: Albert uralma alatt.

Megnézni I. János magyar király és Országgyűlések Marosvásárhelyen

Országgyűlések Tordán

Tordán 1288-ban tartották az első dokumentált országgyűlést.

Megnézni I. János magyar király és Országgyűlések Tordán

Országnagyok szövetsége

Az országnagyok szövetsége 1525-ben, közvetlenül a mohácsi tragédia bekövetkezte előtt a köznemesség politikai céljait és térnyerését igyekezett korlátozni, s a főúri együttműködést megerősíteni.

Megnézni I. János magyar király és Országnagyok szövetsége

Osijek Vojakovački

Osijek Vojakovački falu Horvátországban Kapronca-Kőrös megyében.

Megnézni I. János magyar király és Osijek Vojakovački

Oszmán Birodalom

Az Oszmán Birodalom (oszmán-török nyelven: دولتْ علیّه عثمانیّه Devlet-i Âliye-yi Osmâniyye, mai török nyelven: Osmanlı İmparatorluğu vagy Osmanlı Devleti), az egyik legnagyobb és a legtovább fennálló iszlám világbirodalom, amely évszázadokon át megkerülhetetlen hatalmi tényező volt a világ politikai, gazdasági és kulturális erőviszonyainak alakulásában.

Megnézni I. János magyar király és Oszmán Birodalom

Paksy Mihály

A Rátót nemzetség címere Pákosi Paksy Mihály (dictus Zemere) (fl. 1497-1515), 1509 és 1510 között szörényi bán, királyi udvarnok, földbirtokos.

Megnézni I. János magyar király és Paksy Mihály

Palota ostroma (1533)

Palota ostroma (nem tévesztendő össze a felvidéki Palotával) 1533.

Megnézni I. János magyar király és Palota ostroma (1533)

Palotás (település)

Palotás község Nógrád vármegye déli részén, a Pásztói járásban, a 21-es főúttól 8 kilométerre nyugatra.

Megnézni I. János magyar király és Palotás (település)

Pargali Ibrahim pasa

'''Ibrahim nagyvezír''' múzeummá alakított háza Isztambulban Pargali Ibrahim, törökül Pargali Damat Ibrahim Paşa (Párga, 1493 – Konstantinápoly, 1536. március 15.) oszmán nagyvezír I.

Megnézni I. János magyar király és Pargali Ibrahim pasa

Pálffy család

A Pálffy hercegi ág címere A Pálffy család Magyarország híres arisztokrata családja, a 16. század 80-as éveitől a kiegyezésig a Habsburg dinasztia legjelentősebb támogatói.

Megnézni I. János magyar király és Pálffy család

Pálos kolostor (Bükkszentlélek)

Az 1934-es ünnepség A szentléleki pálos kolostor gótikus műemlék monostorrom a Bükk-vidék területén.

Megnézni I. János magyar király és Pálos kolostor (Bükkszentlélek)

Pápa története

A Veszprém vármegyei Pápa település története.

Megnézni I. János magyar király és Pápa története

Pécs ostroma (1541)

Pécs ostroma 1541.

Megnézni I. János magyar király és Pécs ostroma (1541)

Pécs története

Pécs története a jelenlegi baranyai megyeszékhely, illetve a korábban Sopianae névre hallgató ókori római, még korábban pedig kelta település történelmére vonatkozik.

Megnézni I. János magyar király és Pécs története

Pécsbagota

Pécsbagota község Baranya vármegyében, a Szentlőrinci járásban.

Megnézni I. János magyar király és Pécsbagota

Pécsváradi bencés kolostor

A pécsváradi bencés kolostor.

Megnézni I. János magyar király és Pécsváradi bencés kolostor

Pétervárad elfoglalása

Pétervárad elfoglalása 1526.

Megnézni I. János magyar király és Pétervárad elfoglalása

Perényi Imre (nádor)

Emléktábla Perényi Imre egykori házán Perényi (III.) Imre (? – ?, 1519. február 5., latinosan Emericus Perenius) a Magyar Királyság nádora – Geréb Pétert követve – 1504 és 1519 között.

Megnézni I. János magyar király és Perényi Imre (nádor)

Perényi Péter (koronaőr)

Perényi Péter, Agustin Hirschvogel korabeli rézmetszete Perényi Péter (1502 körül – 1548 januárja) koronaőr, erdélyi vajda.

Megnézni I. János magyar király és Perényi Péter (koronaőr)

Peremartoni Mihály

Peremartoni Mihály (az egyik ismert nevén Sartoris) (- ? - Bécs, 1528. körül) orvos, egyetemi tanár.

Megnézni I. János magyar király és Peremartoni Mihály

Pest ostroma (1541)

Pest ostroma 1541.

Megnézni I. János magyar király és Pest ostroma (1541)

Pestyéni Gergely

Pestyéni Gergely (? – 1554 januárja) országbíró.

Megnézni I. János magyar király és Pestyéni Gergely

Petrovics Péter

Petrovics Péter pecsétje Petrovics Péter (suraklini) (1485 körül – Kolozsvár 1557. október 13. vagy 15.) tiszántúli nagybirtokos főnemes, Szapolyai János király rokona és odaadó híve, temesi bán, János Zsigmond egyik gyámja, Fráter György politikai ellenfele, a magyarországi reformáció egyik fő támogatója, az "első kálvinista főúr", aki a reformáció terjedésének legtekintélyesebb és legbuzgóbb elősegítője volt korának főurai közül.

Megnézni I. János magyar király és Petrovics Péter

Piast Erzsébet pomerániai hercegné

Piast Erzsébet (1326/30/4 – 1361),,,, lengyel királyi hercegnő, házassága révén pomerániai hercegné.

Megnézni I. János magyar király és Piast Erzsébet pomerániai hercegné

Podmaniczky István

Podmaniczky István (1480 előtt – 1530. június 3. vagy október 10. előtt) nyitrai püspök.

Megnézni I. János magyar király és Podmaniczky István

Pogányosvölgy

Pogányosvölgy település Romániában, a Bánságban, Krassó-Szörény megyében.

Megnézni I. János magyar király és Pogányosvölgy

Porhó

Porhó (románul Pârvova) falu Romániában, a Bánságban, Krassó-Szörény megyében.

Megnézni I. János magyar király és Porhó

Pozsega vármegye

Pozsega vármegye (horvátul: Požega, Požeška županija, szlovákul: Požecká župa) közigazgatási egység volt a Magyar Királyság déli részén.

Megnézni I. János magyar király és Pozsega vármegye

Prázsmár

A Szent Kereszt-szárnyasoltár A templom tornya Az erődtemplom szalonnakamrái Az alagút Prázsmár (románul Prejmer, németül Tartlau, szászul Tuartlen) falu Romániában, Erdélyben, Brassó megyében, a Barcaságban.

Megnézni I. János magyar király és Prázsmár

Progóc vára

Progóc egy középkori vár volt Horvátországban, a Kapronca-Kőrös megyei Gorbonokhoz tartozó Prugovac település területén.

Megnézni I. János magyar király és Progóc vára

Radics Bosics

Radics Bosics vagy Deli Radics (egyes forrásokban Radisa Bosics, szerbül Радич Бошић) (megh. 1528 végén) 16. századi szerb vitéz, aki a magyarok oldalán harcolt a törökök ellen.

Megnézni I. János magyar király és Radics Bosics

Rákos-mező

Mikoviny Sámuel 1737-ben kiadott térképe Rákos-mező (Rákos mezeje, Rákosmező vagy Rákos) a középkori Magyarország számos országgyűlésének és hadrakelésének helyszíne, amely tágabb értelemben a Pest keleti oldalán terülő egész homokos síkságot (azaz a mai Pesti-hordalékkúpsíkságot) jelentette.

Megnézni I. János magyar király és Rákos-mező

Rákosi végzés

A rákosi végzés Werbőczy István ugocsai kisnemes 1505 októberében, a Rákos mezején tartott rendi országgyűlésen fogalmazta meg az úgynevezett rákosi végzést.

Megnézni I. János magyar király és Rákosi végzés

Ráskai Gáspár

Ráskai Gáspár vagy Ráskay (16. század) magyar költő, II. Lajos főkamarása, később tárnokmester és temesi főispán, hadvezér.

Megnézni I. János magyar király és Ráskai Gáspár

Regéci vár

A regéci vár egy 1300 körül épült vár a Zempléni-hegység középső részén.

Megnézni I. János magyar király és Regéci vár

Reneszánsz építészet Magyarországon

A sárospataki vár Lorántffy-loggiája belvárosi plébániatemplom egyik tabernákulumánPattantyús Manga: Nagyrévy András és a pesti belvárosi plébániatemplom reneszánsz tabernákulumai.

Megnézni I. János magyar király és Reneszánsz építészet Magyarországon

Sacco di Roma

A Sacco di Roma olasz kifejezéssel hagyományosan Róma feldúlását és kifosztását jelölik, amely 1527.

Megnézni I. János magyar király és Sacco di Roma

Sajóvámos

Sajóvámos község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Miskolci járásban.

Megnézni I. János magyar király és Sajóvámos

Sáros vára

Megye (Medzany) irányába Öregtorony Sáros vára Szlovákia legnagyobb területű középkori várromjai közé tartozik.

Megnézni I. János magyar király és Sáros vára

Sátoraljaújhelyi vár

A sátoraljaújhelyi vár a Zemplénben, a sátoraljaújhelyi Várhegyen áll.

Megnézni I. János magyar király és Sátoraljaújhelyi vár

Sóvári Soós család

A Sóvári Soós család a Boxa vagy Baksa-nemzetségből eredt, a mára már kihalt Bocskay, Csapy, gálszécsi Széchy, Zrittei (Szürtei), Zerdahelyi és más – a Simon Miczbántól való leszármazási legenda szerint (Lásd a Csapy családnál) – hét családtól.

Megnézni I. János magyar király és Sóvári Soós család

Sebeshely

A falu környéke 1769 és 1773 között Sebeshely falu Romániában, Erdélyben, Fehér megyében.

Megnézni I. János magyar király és Sebeshely

Serédi Gáspár

Serédi Gáspár (? – ?, 1553. március 1.), nagybirtokos nemes.

Megnézni I. János magyar király és Serédi Gáspár

Sforza Bona lengyel királyné

Bona Sforza (magyarosan: Sforza Bona; Vigevano, Milánói Hercegség, 1494. február 2. – Bari, Nápolyi Királyság, 1557. november 19.) a Sforza-hából való itáliai hercegnő, I. Zsigmond lengyel király hitveseként lengyel királyné 1518 és 1548 között, valamint saját jogán Bari és Rossano hercegnője 1524-től haláláig.

Megnézni I. János magyar király és Sforza Bona lengyel királyné

Somogy vármegye történelme

Somogy vármegye Magyarország Dél-dunántúli térségének közepén helyezkedik el.

Megnézni I. János magyar király és Somogy vármegye történelme

Somosréve

Somosréve (Cornereva) egy régi térképen Somosréve, Kornyaréva (Cornereva), település Romániában, a Bánságban, Krassó-Szörény megyében.

Megnézni I. János magyar király és Somosréve

Sorostély

Sorostély (korábban Șoroștin,, szász nyelven Šorstn) falu Romániában, Erdélyben, Szeben megyében.

Megnézni I. János magyar király és Sorostély

Speyeri szerződés

Az Erdélyi Fejedelemség és a Partium 1570-ben A három részre szakadt Magyar Királyság területe 1572-ben Az 1570.

Megnézni I. János magyar király és Speyeri szerződés

Statileo János

Statileo János, latinosított néven Statilius (? – 1542. április 8.) dalmát származású magyar főpap.

Megnézni I. János magyar király és Statileo János

Stubnyafürdő

Stubnyafürdő, Túrócfürdő, Túróchévíz vagy Túróctapolca (szlovákul Turčianske Teplice) város Szlovákiában, a Zsolnai kerület Stubnyafürdői járásának székhelye.

Megnézni I. János magyar király és Stubnyafürdő

Sulyok Balázs

A lekcsei Sulyok család címere Lecskei Sulyok Balázs (fl. 1521–1542), királyi főkamarás, földbirtokos.

Megnézni I. János magyar király és Sulyok Balázs

Sulyok György

Sulyok György a források szerint lekcsei (? – 1538?) pécsi megyés püspök.

Megnézni I. János magyar király és Sulyok György

Szabadkai támadás

A szabadkai támadást enyingi Török Bálint hajtotta végre a délvidéki szerbek ellen Szabadkán.

Megnézni I. János magyar király és Szabadkai támadás

Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye története

A 10. századi szabolcsi földvár madártávlatból Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye története a nevében említett három régi vármegye által képviselt magyarországi régió történetét foglalja magába, beleértve a történelmi Ung és Ugocsa vármegye históriáját is.

Megnézni I. János magyar király és Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye története

Szalaházi Tamás

Szalaházi Tamás, olykor Zalaházy (1473 körül – 1535. február 10. után) megyéspüspök.

Megnézni I. János magyar király és Szalaházi Tamás

Szamosújvári vár

A börtöntemető kápolnája A szamosújvári vár, azaz a 2015-ben is működő szamosújvári börtön műemlék épület Romániában, Kolozs megyében.

Megnézni I. János magyar király és Szamosújvári vár

Szamossósmező

Szamossósmező település Romániában, Szilágy megyében.

Megnézni I. János magyar király és Szamossósmező

Szapolyai Borbála lengyel királyné

Szapolyai Borbála (lengyelül: Barbara Zapolya; Trencsén, 1495 – Krakkó, 1515. október 2.) I. Zsigmond lengyel király első felesége, lengyel királyné és litván nagyhercegné, Szapolyai János és Szapolyai György húga.

Megnézni I. János magyar király és Szapolyai Borbála lengyel királyné

Szapolyai György

Szapolyai György (1488 (körül) – Mohács, 1526. augusztus 29.) főúr, szepesi gróf, Szapolyai István nádor és Hedvig tescheni hercegnő fia, I. János magyar király öccse.

Megnézni I. János magyar király és Szapolyai György

Szapolyai István

„''Zápolya István, szepesi gróf magyar országi nádor-ispány''” Szapolyai István, (? – Pápa 1499. december 23.) főúr, nádor.

Megnézni I. János magyar király és Szapolyai István

Szapolyai János

#ÁTIRÁNYÍTÁS I. János magyar király.

Megnézni I. János magyar király és Szapolyai János

Szapolyai-család

A család címere A Szapolyai-család (régies átírással Zápolya-család) kora újkori magyar uralkodócsalád, amely két királyt (I. Jánost és II. Jánost) adott az országnak.

Megnézni I. János magyar király és Szapolyai-család

Szarvaskő

Szarvaskő község Heves vármegye Egri járásában, a Bükki Nemzeti Park nyugati szélén.

Megnézni I. János magyar király és Szarvaskő

Szarvaskői vár

A szarvaskői vár egy mára már elpusztult vár, melynek romjai a Bükk-vidék csúcsrégiójának nyugati peremén, a Keselyű-hegy északkeleti nyúlványán található egy meredek sziklás hegy tetején.

Megnézni I. János magyar király és Szarvaskői vár

Szatmári vár

Szatmári vár 1662-ben Szatmári vár 1688-ban Szatmár vára Szatmárnémeti belvárosának helyén állt.

Megnézni I. János magyar király és Szatmári vár

Szászcsór

Szászcsór (szász nyelven Schiewes) falu Romániában, Erdélyben, Fehér megyében.

Megnézni I. János magyar király és Szászcsór

Szászsebes

A Sebes folyó A ferences templom A Zápolya-ház Az egykori szász gimnázium A Studententurm A Schmiedturm A régi városháza a templom déli oldalán A Szent Jakab-kápolna ''(Jakobskapelle)'' A városháza A Filtsch-ház A Binder-ház Szászsebes (románul Sebeș, korábban Sebeșul Săsesc, népiesen Sas-Sebeș, németül Mühlbach, szászul Melnbach, latinul Sabesium) megyei jogú város (municípium) Romániában, Erdélyben, Fehér megyében.

Megnézni I. János magyar király és Szászsebes

Székely ispán

A székely ispán (Comes Siculorum): a székelyek fölé helyezett ispán, a középkori székely közigazgatás vezetője, a székelyek katonai parancsnoka és legfőbb bírója.

Megnézni I. János magyar király és Székely ispán

Székesfehérvár

Székesfehérvár (további nevek), megyei jogú város a Dunántúlon, a Közép-Dunántúl régió központja, Fejér vármegye és a Székesfehérvári járás székhelye.

Megnézni I. János magyar király és Székesfehérvár

Székesfehérvár története

Székesfehérvár az egyik legnagyobb múltú és az egyik legősibb város Magyarországon.

Megnézni I. János magyar király és Székesfehérvár története

Szörényi bán

A szörényi bán (latinul: Zewriniensis banus) a szörényi bánságnak, a középkori Magyar Királyság egyik tartományának kormányzói címe volt.

Megnézni I. János magyar király és Szörényi bán

Sződfalvi csata

A sződfalvai csata vagy sződi csata szerbül Бој на Седфалском пољу (Boj na Sedfalskom polju) Szeged közelében zajlott le Czibak Imre váradi püspök és temesi ispán, valamint Perényi Péter vajda vezette erdélyi hadak és Cserni Jován rácjai között.

Megnézni I. János magyar király és Sződfalvi csata

Szőlősi csata

A szőlősi csata (szerbül Селешка битка / Seleška bitka) az 1526-38-as magyar belháború során vívott első nagyobb ütközet, a mai Csigérszőllős mellett zajlott le Cserni Jován és Perényi Péter erdélyi vajda csapatai között.

Megnézni I. János magyar király és Szőlősi csata

Szebenszék

Szebenszék térképe Szebenszék avagy Szeben-szék különleges közigazgatási egység volt a Magyar Királyságon belül, Erdélyben: az erdélyi szász székek egyike Nagyszeben (Nagy-Szeben) székhellyel.

Megnézni I. János magyar király és Szebenszék

Szeged-Csanádi egyházmegye

A Szeged-Csanádi egyházmegye a Kalocsa-Kecskeméti érseki tartományhoz tartozó 10 851 km² nagyságú római katolikus egyházi közigazgatási terület, melynek központja Szegeden található.

Megnézni I. János magyar király és Szeged-Csanádi egyházmegye

Szegvár

Szegvár nagyközség Csongrád-Csanád vármegye Szentesi járásában, a Kurca és a Kórógy-ér összefolyásánál.

Megnézni I. János magyar király és Szegvár

Szelindek

270px 270px Szelindek (románul Slimnic, németül Stolzenburg, szászul Stulzenbrich) falu Romániában, Erdélyben, a történeti Királyföldön, Szeben megyében, Nagyszebentől 16 km-re északra, a nagyszeben–medgyesi főút mentén, az azonos nevű község központja.

Megnézni I. János magyar király és Szelindek

Szendrő (Szerbia)

Szendrő város Szerbiában, a Dunai körzet székhelye.

Megnézni I. János magyar király és Szendrő (Szerbia)

Szent Korona

date.

Megnézni I. János magyar király és Szent Korona

Szent Lélek Ispotály (Buda)

A Szent Lélek Ispotály a legjelentősebb kórház volt a középkori Budán, közelebbről Felhévízen.

Megnézni I. János magyar király és Szent Lélek Ispotály (Buda)

Szentivánzelina

Szentivánzelina (horvátul Sveti Ivan Zelina, korábban Zelina) város Horvátországban Zágráb megyében.

Megnézni I. János magyar király és Szentivánzelina

Szentjános (Románia)

Szentjános egy elpusztult település Erdélyben, a Székelyföldön, amely a jelenleg Kovászna megyéhez tartozó Kézdiszentkereszt és Kézdiszentlélek között feküdt.

Megnézni I. János magyar király és Szentjános (Románia)

Szepesi vár

A szepesi vár, 4 hektáros (41 426 m²) kiterjedésével Közép-Európa egyik legnagyobb vára.

Megnézni I. János magyar király és Szepesi vár

Szepesváralja

Szepesváralja (szlovákul Spišské Podhradie, németül Kirchdrauf, lengyelül Spiskie Podgrodzie) város Szlovákiában, az Eperjesi kerület Lőcsei járásában.

Megnézni I. János magyar király és Szepesváralja

Szeptember 15.

Névnapok: Enikő, Melitta + Ajád, Bebóra, Bogát, Bogáta, Borisz, Borocs, Debóra, Dolóresz, Doloróza, Enőke, Hetény, Katalin, Katarina, Katerina, Kató, Lola, Lolita, Lolli, Loránd, Lóránt, Mária, Melissza, Melizand, Meluzina, Orlandó, Paméla, Töhötöm.

Megnézni I. János magyar király és Szeptember 15.

Szerémi borvidék

A Szerémi borvidék vagy Szerémségi borvidék történelmi borvidék Szerbia és kisebb részt Horvátország területén, a Szerémségben, a Tarcal-hegység lejtőin (a Fruška Gora Nemzeti Park területét kivéve) és a Duna mentén.

Megnézni I. János magyar király és Szerémi borvidék

Szerémi György

Szerémi György, latin írói nevén Georgius Sirmiensis (1490 körül – 1548 után), II. Lajos magyar király, majd Szapolyai János udvari káplánja, történetíró.

Megnézni I. János magyar király és Szerémi György

Szerdahely (Románia)

Az evangélikus erődtemplom A görög (korábban római) katolikus templom Az evangélikus templom belső tere Szerdahely (korábban Mercurea,, szászul Reismuert) város Romániában, Szeben megyében.

Megnézni I. János magyar király és Szerdahely (Románia)

Szerencs

Szerencs kisváros Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye Szerencsi járásának székhelye, Miskolctól 30 kilométerre.

Megnézni I. János magyar király és Szerencs

Szigetvári vár

A szigetvári várat 1420 körül építtette fel Anthini (Szigeti) Oszvald földesúr a Dél-Dunántúl vidékén eredő Almás-patak egyik kiemelkedő szigetén.

Megnézni I. János magyar király és Szigetvári vár

Szinai csata

A szinai csata (szlovákul Bitka pri Seni) Kassa közelében lezajlott ütközet Habsburg Ferdinánd serege és Szapolyai János serege között, 1528.

Megnézni I. János magyar király és Szinai csata

Szlavóniai uralkodók házastársainak listája

A Szlavón Királyság címere Szlavónia királynéinak listáját tartalmazza az alábbi táblázat 925-től 1943-ig.

Megnézni I. János magyar király és Szlavóniai uralkodók házastársainak listája

Szlovákia történelme

Szlovákia történelme a mai Szlovák Köztársaság területének történelmét tárgyalja, részben kiegészítve Kárpátalja az első Csehszlovák Köztársaság alatti történelmével.

Megnézni I. János magyar király és Szlovákia történelme

Szreberniki bánság

A Hunyadi- és a Jagelló-kori magyar állam közigazgatási egysége volt.

Megnézni I. János magyar király és Szreberniki bánság

Sztrecsény

Sztrecsény (1899-ig Sztrecsnó, szlovákul Strečno) község Szlovákiában, a Zsolnai kerület Zsolnai járásában.

Megnézni I. János magyar király és Sztrecsény

Szulejmán (televíziós sorozat)

A Szulejmán (eredeti címén: Muhteşem Yüzyıl, vagyis Csodálatos század) egy 2011 januárjától 2014 júniusáig vetített török történelmi ihletésű, főműsoridős televíziós sorozat, amelyet a Tims Productions készített, valamint Meral Okay és Yılmaz Şahin írt.

Megnézni I. János magyar király és Szulejmán (televíziós sorozat)

Szunyogszék

Szunyogszék (Szunyogszeg, vagy Dumbrăvița Bârsei, korábban Țințari) falu Romániában, az erdélyi Barcaságban, Brassó megyében.

Megnézni I. János magyar király és Szunyogszék

Tarcali csata (1527)

A tarcali csata vagy tokaji csata Tokaj közelében zajlott le Szapolyai János magyar király és az úgyszintén magyar uralkodóvá választott I. (Habsburg) Ferdinánd osztrák főherceg seregei között 1527.

Megnézni I. János magyar király és Tarcali csata (1527)

Tarnów

Tarnów (régi magyar neve: Tarnó) a Biała folyó partján fekvő dél-lengyelországi város a Kis-lengyelországi vajdaságban.

Megnézni I. János magyar király és Tarnów

Tatai vár

A Tatai vár Tatán az Öreg-tó partján található vízi vár.

Megnézni I. János magyar király és Tatai vár

Tárnokmester

I. Károly tárnokmesterének Nekcsei Demeter tárnokmesternek a címere a Nekcsei-biblia miniatúráján A tárnokmester (magister tavernicorum regalium, (németül: Tarnackmeister vagy Königlicher Oberschatzmeister)) vagy főtárnok (camerarius) a bárói méltóságok egyike, kezdetben a királyi udvarházak tárnokainak felügyelője, pénzügyeinek intézője, kincseinek őrzője.

Megnézni I. János magyar király és Tárnokmester

Téglás

Téglás Hajdú-Bihar vármegyében, a Hajdúhadházi járásban helyezkedik el.

Megnézni I. János magyar király és Téglás

Török Bálint (hadvezér)

Enyingi Török Bálint (1502. szeptember 25. – 1503. február 24. között. – 1550) magyar főnemes, hadvezér, nándorfehérvári bán.

Megnézni I. János magyar király és Török Bálint (hadvezér)

Török háborúk Magyarországon

A török háborúk Magyarországon azon konfliktusok egész sorát alkotják, amelyek az 1526-os mohácsi vésztől 1699-ig, az oszmánok kiűzéséig tartottak.

Megnézni I. János magyar király és Török háborúk Magyarországon

Török hódoltság

Erdélyi fejedelemséget, valamint a Kanizsai-, Budai-, Egri-, Temesvári- és Váradi- vilajetet. A török hódoltság a Kárpát-medence területének az Oszmán Birodalom uralma alatt álló része volt Buda 1541-es elfoglalásától több mint másfél évszázadig, a terület Habsburg irányítás alatt történt felszabadításáig (1686–1699).

Megnézni I. János magyar király és Török hódoltság

Török szövetségesek a magyarországi török háborúkban

A török szövetségesek az Oszmán Birodalom részben vazallus, részben más szövetségből való támogatói a magyarországi török háborúkban.

Megnézni I. János magyar király és Török szövetségesek a magyarországi török háborúkban

Telekháza

Telekháza (1899-ig Szedliszke) község Szlovákiában, az Eperjesi kerületben, a Varannói járásban.

Megnézni I. János magyar király és Telekháza

Temesvár ostroma (1552)

Temesvár ostroma 1552.

Megnézni I. János magyar király és Temesvár ostroma (1552)

Temesvár története

Temesvár több uralmat élt át, és történetének legnagyobb részében fontos helység volt a régiójában, sőt, azokban az államokban, amelyekhez tartozott.

Megnézni I. János magyar király és Temesvár története

Terjék család (szenterzsébeti)

A szenterzsébeti Terjék család címere (Terjék József 1703. március 2-án kelt oklevele alapján) A szenterzsébeti Terjék család (néhol: "Therjék" vagy "Törjék") egy régi és tekintélyes nemesi család Zala vármegyéből, amelyet oklevél I.

Megnézni I. János magyar király és Terjék család (szenterzsébeti)

Thurzó Elek

Thurzó Elek szerelmeslevele 1525-ből, amely az első teljes egészében magyar nyelven írt szerelmeslevél. Betlenfalvi Thurzó Elek (1490 – 1543. január 25.) magyar nemes, országbíró.

Megnézni I. János magyar király és Thurzó Elek

Tiboninc

Tiboninc egy középkori vár volt Horvátországban, a Kapronca-Kőrös megyei Sveta Ana település határában.

Megnézni I. János magyar király és Tiboninc

Tihany ostroma

Tihany ostroma 1534.

Megnézni I. János magyar király és Tihany ostroma

Tinódi Lantos Sebestyén

Tinódi Lantos Sebestyén (Tinód, 1510 körül – Sárvár, 1556. január 30.) magyar énekszerző, lantos, a 16. századi magyar epikus költészet jelentős képviselője.

Megnézni I. János magyar király és Tinódi Lantos Sebestyén

Tokaj

Tokaj észak-magyarországi város Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Tisza és a Bodrog találkozásánál, a Kopasz-hegy lábánál.

Megnézni I. János magyar király és Tokaj

Tokaji vár

A tokaji vár mára elpusztult vár a Bodrog és a Tisza összefolyásánál, Tokaj területén.

Megnézni I. János magyar király és Tokaji vár

Tomori Pál

Tomori Pál (1475 körül – Mohács, 1526. augusztus 29.) hadvezér, kalocsai érsek, a mohácsi csatában a magyar sereg egyik fővezére.

Megnézni I. János magyar király és Tomori Pál

Tormafölde

Tormafölde község Zala vármegyében, a Lenti járásban.

Megnézni I. János magyar király és Tormafölde

Tornai vár

A tornai vár Szlovákiában található, a magyar határtól 4 km-re.

Megnézni I. János magyar király és Tornai vár

Trencséni vár

Ligeti Antal:Trencsén vára, 19. század vége A mai Trencséni vár Trencsén városának szívében, a Várhegy (Mária-hegy) mészkőszirtjén emelkedik a Vág völgye fölött.

Megnézni I. János magyar király és Trencséni vár

Unitarizmus

Az unitarizmus vagy unitarianizmus vagy másképp unitárius vallás részben egy szentháromsági istenképet elutasító teológiai irányzat (antitrinitarizmus), továbbá egy olyan vallási mozgalom, amely ebből a felfogásból alakult ki.

Megnézni I. János magyar király és Unitarizmus

V. Radu havasalföldi fejedelem

Megnézni I. János magyar király és V. Radu havasalföldi fejedelem

Vajdahunyad

Vajdahunyad (románul Hunedoara, németül Eisenmarkt vagy Hunnedeng) megyei jogú város (municípium) Romániában, Erdélyben, Hunyad megyében.

Megnézni I. János magyar király és Vajdahunyad

Vajdaság Autonóm Tartomány

A Vajdaság (szerbül: Војводина, románul: Voivodina, horvátul: Vojvodina) teljes nevén Vajdaság Autonóm Tartomány Szerbia északi, Magyarországgal határos, részben magyarok által lakott területe, közigazgatásilag autonóm tartomány.

Megnézni I. János magyar király és Vajdaság Autonóm Tartomány

Varkocs György

Varkocs György szobra Székesfehérváron Varkocs György (? – 1543) Székesfehérvár hős parancsnoka volt a török elleni harcban.

Megnézni I. János magyar király és Varkocs György

Vándornyomdászat

A vándornyomdászat a magyar könyvtörténeti irodalomban meghonosodott kifejezés, amit azokra a 16.

Megnézni I. János magyar király és Vándornyomdászat

Váradi béke

A váradi béke I. Ferdinánd és I. János magyar királyok között Nagyváradon megkötött békeszerződés 1538.

Megnézni I. János magyar király és Váradi béke

Váradi káptalan

A Váradi káptalan a Sebes-Körös ágainak két oldalán, mint püspöki székhely alakult ki, ahol eleinte több település is állt egymás közelében, melyek valamely templom vagy kolostor köré tömörültek.

Megnézni I. János magyar király és Váradi káptalan

Váralmás

Váralmás (1899-ig Nagy-Almás, románul Almașu) falu, Váralmás község központja, Romániában Szilágy megyében.

Megnézni I. János magyar király és Váralmás

Várháborúk kora

A várháborúk kora 1541-től 1568-ig tartott, magába foglalja a második (1550–1558), harmadik (1560–1564) és negyedik Habsburg–török háborút (1565–1568) is.

Megnézni I. János magyar király és Várháborúk kora

Várpalota

Várpalota (1870 előtt csak: Palota, egyes művekben: V. Palota, németül: Burgschloß) város Veszprém vármegyében, a Várpalotai járásban.

Megnézni I. János magyar király és Várpalota

Várpalota története évszámokban

Időrendi felsorolás a kezdetektől.

Megnézni I. János magyar király és Várpalota története évszámokban

Várpalotai vár

A Balaton és Velencei-tó között félúton, a bakonyi hegyek lábánál – a középkorban mocsaras területnek számító vidéken – terül el Várpalota városa.

Megnézni I. János magyar király és Várpalotai vár

Vértes (hegység)

A Vértes, vagy ritkábban Vértes hegység, gyakran és helytelenül Vértes-hegység szűken vett területe, amely a Dunántúli-középhegység 314 négyzetkilométer nagyságú része a Bakony és a Gerecse között terül el a Velencei-hegység és a Velencei-tó szomszédságában, két megyeszékhely, Székesfehérvár és Tatabánya közötti területen.

Megnézni I. János magyar király és Vértes (hegység)

Vöröskő vára

Vöröskő vára a Pozsonyból Morvaországba vezető utat védte Cseszte település felett.

Megnézni I. János magyar király és Vöröskő vára

Vöröskolostor

Vöröskolostor (szlovákul Červený Kláštor) Alsólehnic településrésze Szlovákiában, az Eperjesi kerület Késmárki járásában.

Megnézni I. János magyar király és Vöröskolostor

Verancsics Antal

Verancsics Antal (Antun Vrančić, Antonius Wrancius Sibenicensis Dalmata) (Šibenik, 1504. május 29. – Eperjes, 1573. június 15.) királyi helytartó, római katolikus főpap, pécsi megyés püspök, diplomata, történetíró.

Megnézni I. János magyar király és Verancsics Antal

Veszprém története

Veszprém vára Veszprém ismert történelme csaknem hétezer évre nyúlik vissza.

Megnézni I. János magyar király és Veszprém története

Veszprém vára

Veszprém vára visszabontott erődítmény Veszprém városának központjában.

Megnézni I. János magyar király és Veszprém vára

VII. Vlad havasalföldi fejedelem

VII.

Megnézni I. János magyar király és VII. Vlad havasalföldi fejedelem

VIII. Vlad havasalföldi fejedelem

VIII.

Megnézni I. János magyar király és VIII. Vlad havasalföldi fejedelem

Világos

Világos (románul Șiria, németül Wilagosch, Hellburg 'Magyarvilágos' és Schiria 'Románvilágos') falu Romániában, Arad megyében, amely különösen a világosi fegyverletételről közismert.

Megnézni I. János magyar király és Világos

Világosi vár

A világosi vár műemlék Romániában, Arad megyében.

Megnézni I. János magyar király és Világosi vár

Vingárd

Vingárd (szászul Wengertskirch) falu Romániában, Fehér megyében.

Megnézni I. János magyar király és Vingárd

Visegrád

Visegrád (szláv eredetű szó, jelentése: magas vár, fellegvár) kisváros a Közép-Magyarország régióban, Pest vármegyében, a Szentendrei járásban, a budapesti agglomerációban.

Megnézni I. János magyar király és Visegrád

Visegrád ostroma

Visegrád ostroma az eleinte ismételten csak I. Ferdinánd és Szapolyai János közötti örökösödési harcként induló Habsburg-török háború első összecsapása volt Visegrád alatt, s Székesfehérvár környékén.

Megnézni I. János magyar király és Visegrád ostroma

Vitányvár

A Vitányvár egy vár Vértessomlón.

Megnézni I. János magyar király és Vitányvár

Vizkelethy Jakab

A '''Vizkelethy család''' címere (1556. november 19.) Vizkeleti Vizkelethy Jakab (fl. 1554–1580), a királyi kancellária jegyzője, földbirtokos.

Megnézni I. János magyar király és Vizkelethy Jakab

Werbőczy István

Werbőczy István (eltérő írásmódban Werbőczí, Verbőczy, Verbőczi) (Verbőc, 1458 – Buda, 1541. október 13.) magyar jogtudós, királyi ítélőmester, királyi személynök, Magyarország nádora, a Tripartitum (Hármaskönyv) című törvénykönyv megalkotója.

Megnézni I. János magyar király és Werbőczy István

Wesselényi Miklós (bíró)

Wesselényi Miklós (1504 – 1584. március 10.) bíró, a Wesselényi család tagja.

Megnézni I. János magyar király és Wesselényi Miklós (bíró)

Wittelsbach Erzsébet magyar királyné

Erzsébet magyar királyné (teljes nevén: Erzsébet Amália Eugénia,,; München, Bajor Királyság, 1837. december 24. – Genf, Svájc, 1898. szeptember 10.) a Wittelsbach-házból származó bajor hercegnő, I.

Megnézni I. János magyar király és Wittelsbach Erzsébet magyar királyné

Zágráb

Zágráb (latinul és, régi magyar nevén: Gréc) Horvátország fővárosa és legnagyobb városa, a Zágrábi főegyházmegye székhelye, Budapest és Belgrád után pedig a Kárpát-medence harmadik legnagyobb városa.

Megnézni I. János magyar király és Zágráb

Zápolya János

#ÁTIRÁNYÍTÁS I. János magyar király.

Megnézni I. János magyar király és Zápolya János

Zétény (település)

Zétény község Szlovákiában, a Kassai kerület Tőketerebesi járásában.

Megnézni I. János magyar király és Zétény (település)

Zelnavár

Zelnavár egy várrom Horvátországban, a Szentivánzelinához tartozó Kladešćica település határában.

Megnézni I. János magyar király és Zelnavár

Zermegh János

Zermegh János (Kőrös vármegye, 1504 körül – 1584) krónikás emlékíró.

Megnézni I. János magyar király és Zermegh János

1526. évi székesfehérvári országgyűlés

Az 1526.

Megnézni I. János magyar király és 1526. évi székesfehérvári országgyűlés

16. század

A 16.

Megnézni I. János magyar király és 16. század

1848–49-es forradalom és szabadságharc

Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc Magyarország újkori történetének egyik meghatározó eseménye, a modern nemzeti identitás egyik alapkövévé vált, mivel egyszerre törekedett az egyéni szabadságjogok kivívására és a nemzeti önrendelkezés megteremtésére.

Megnézni I. János magyar király és 1848–49-es forradalom és szabadságharc

, Barkó vára, Batthyány család, Batthyány Ferenc (horvát bán), Batthyány Orbán, Bálványos vára, Bálványosváralja, Bánffy család, Bánffy család (alsólendvai), Bánffy István (országbíró), Bánffy János (nádor), Báródsomos, Báthori-várkastély (Ötvöskónyi), Báthory István (erdélyi vajda, 1477–1534), Báthory István erdélyi fejedelem, Báthory István lengyel királlyá választása, Bécs ostroma (1529), Bécsi udvar, Bécsi utca, Béldi család, Béldi-kastélyok (Bodola), Bebek Ferenc (főkapitány), Bekény Benedek, Beréd, Berényi család, Berde Amál, Berethalom, Beriszló Péter, Betelepülések és betelepítések Magyarországra, Bethlen Elek (egyértelműsítő lap), Bethlen Gábor, Bezerédj család, Bikácfalva, Bocskai István, Boldogkői vár, Boldogkőváralja, Borberek, Bornemissza János (főispán), Bornemisza Farkas, Bory-vár, Brandenburgi György, Brassó, Brassó várfalai és bástyái, Brodarics István, Brodarics Mátyás, Buda ostroma (1529), Buda ostroma (1530), Buda ostroma (1540), Buda ostroma (1541), Buda ostroma (1542), Buda török kézre kerülése, Budai pénzverő, Budai Várnegyed, Budapest címere, Budapest története, Budavári nagy rondella, Budavári Várkápolna, Budrovac vára, Bujáki vár, Candale-i Anna magyar királyné, Céhbehívó tábla, Cered, Christian Schesaeus, Csanádi támadás, Csány Balázs, Csíkszereda magyar irodalmi élete, Csepelovác vára, Csepreg, Csernák János, Cserni Jován, Cserni Jován-felkelés, Csesznek, Csicsó vára, Csicsóújfalu, Csicsóholdvilág, Csicsva vára, Csicsvaalja, Czeczey Lénárd, Czibak család, Czibak Imre, Dalmácia királya, Dálcs, Dédesi vár, Dénár, Déva, Déva vára, Dévai Bíró Mátyás, Dózsa György, Dózsa György (opera), Dózsa György-féle parasztfelkelés, Döbröközi harcok, Debréte, December 16., December 21., Dengeleg, Diakovári csata, Diód, Diósgyőr, Dombró vára, Drágffy János, Drugeth család, Dubrava (Zágráb megye), Dunai zárólánc, Dunaszekcső, Ecsedi vár, Eger ostroma (1552), Egeres vára, Egri csillagok, Előszállás, Erdély történelme, Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig, Erdélyi bástya, Erdélyi fejedelem, Erdélyi Fejedelemség (1570–1711), Erdélyi Fejedelemség (egyértelműsítő lap), Erdélyi fejedelmek családfája, Erdélyi fejedelmek listája, Erdélyi napló-, emlékirat- és történetírók listája, Erdélyi országgyűlés, Erdélyi országgyűlések listája, Erdélyi szászok, Erdélyi vajda, Erdődi Simon, Familiaritás, Farkas András (reformátor), Földes, Földvári csata (1529), Fönlak, Fönlaki csata, Füzéri vár, Február 24., Fekete templom, Fekete vőlegények, Felsőbánya, Felvinc, Ferences templom és kolostor (Zágráb), Fogaras ostroma (1541), Fogarasi vár, Fontainebleau-i szerződés (1528), Forró (Magyarország), François Mignet, Frangepán Bernát, Frangepán család, Frangepán Ferenc, Frangepán Gergely, Frangepán Isota, Frangepán Kristóf, Fráter György, Garamszentbenedek, Gát (település), Gúta, Gemzse, Georg von Reicherstorffer, Gerendi Miklós, Giovanni Michele Bruto, Gorbósalamon, Gorbonok vára, Gregorius (festő), Gyalui egyezmény, Győr története, Gyula ostroma (1529–30), Gyula ostroma (1566), Gyulafehérvár, Gyulai vár, Habsburg Birodalom, Habsburg Erzsébet magyar hercegnő, Habsburg Mária magyar királyné (1505–1558), Habsburg-ház, Habsburg–Jagelló házassági szerződés, Habsburg–török háború (1540–47), Hadadgyőrtelek, Hadadi csata, Hagymási Kristóf, Hajdúdorog története, Hódmezővásárhely, Hedvig tescheni hercegnő, Heves vármegye főispánjainak listája, Hieronym Łaski, Hoberdanecz János, Homonna, Horvát uralkodók házastársainak listája, I. Ferdinánd magyar király, I. Ferenc francia király, I. János (egyértelműsítő lap), I. Katalin navarrai királynő, I. Szulejmán oszmán szultán, I. Zsigmond lengyel király, II. Alfonz nápolyi király, II. Henrik navarrai király, II. János magyar király, II. Lajos magyar király, II. Ulászló magyar király, III. János navarrai király, III. Kázmér lengyel király, Il Pordenone, Ilonavár (Ecseg), Isabella von Croÿ-Dülmen, Istvánffy család, Istvánffy Pál, Isztambuli béke (1533), IV. Péter moldvai fejedelem, IV. Vilmos bajor herceg, Ivanics vára, Jagelló Anna lengyel királyi hercegnő, Jagelló Anna magyar királyné, Jagelló Anna magyar királynévá koronázása Székesfehérváron 1527-ben, Jagelló Hedvig brandenburgi választófejedelemné, Jagelló Izabella magyar királyné, Jagelló Zsófia braunschweig–wolfenbütteli hercegné, Jajca elfoglalása (1527), Jan Tarnowski, Január 12., Január 18., Január 21., Jászárokszállás, Július 15., Július 17., Július 22., Johann von Katzianer, Johannes Honterus, Jurisics Miklós, Kajdacs, Kanizsai Orsolya, Kardosné (királyi ágyas), Kassa, Kállay család (nagykállói), Kászim pasa, Kávássy Kristóf, Késmárki-csúcs, Körösszegapáti, Kún Kocsárd, Küküllővár, Küllőd, Kőszeg ostroma, Kecsethy Márton, Keglevich Péter (horvát bán), Keleti Magyar Királyság, Kemény-kastély (Marosvécs), Kendi Ferenc (erdélyi vajda), Kesztölc (Sárköz), Király, Királyházai Nyalábvár, Királyhelmec, Kisnána, Kisvárdai vár, Kolozsmonostori apátság, Kolozsvár várfalai és bástyái, Koltai János, Komárom története, Komáromi csata (1532), Kora újkori magyar történelem, Kornis család, Kraljeva Velika, Kretschmer Lőrinc, Kunmadaras, Kusalyi Jakcs család, Kuun család, Ládonyi Miklós, Ládonyi Sára, Lázár család, Leleszi prépostság, Lendvai vár, Lengyel Boldizsár (hadvezér), Lengyelország a Jagellók korában (1386–1572), Leonhard von Fels, Letopisețul Cantacuzinesc, Lipovljani, Lippa, Lippa ostroma (1528–29), Litvániai Anna lengyel királyné, Lodovico Gritti, Losonci István, Ludbreg vára, Magyar belháború (1526–38), Magyar király, Magyar királyné, Magyar Mickiewicz Társaság, Magyar történelem, Magyar uralkodók ágyasainak listája, Magyar–török háború (1521–26), Magyarok ábrázolása külföldi játékfilmekben, Magyarország és Lengyelország kapcsolatai, Magyarország és Spanyolország kapcsolatai, Magyarország háborúinak listája, Magyarország trónörököseinek listája, Magyarország uralkodóinak listája, Majláth István, Makó, Markus Pemflinger, Marosvécs, Martinuzzi-kastély, Martonfalvay Imre, Málas, Márévár, Március 14., Mária-tisztelet Magyarországon, Mátészalka története, Mátrai borvidék, Mátyás-templom, Móré László (rablólovag), Medgyes, Medgyes ostroma (1534), Mehádia, Mesterszállás, Meszesi kapu, Mikolay család, Mindennapi élet Mátyás király korában, Mohácsi csata, Morgonda, Mosonmagyaróvár, Munkácsi vár, Nagybányai pénzverde, Nagybárkány, Nagyboldogasszony-bazilika (Székesfehérvár), Nagyecsed, Nagykanizsa, Nagykövesd, Nagysinkszék, Nagyvárad, Nagyváradi római katolikus püspökök listája, Nádasdy család, Nádasdy Tamás (nádor), Nádor, Némethi Ferenc, Németi vára, Nógrád (település), Niklas Salm (hadvezér, 1459–1530), November 10., November 11., November 25., Nyáry Lőrinc, Nyírbátori szerződés, Nyustya, Obertini csata, Október 17., Október 3., Október 31., Olaszliszka, Ormány (település), Országbíró, Országgyűlések Marosvásárhelyen, Országgyűlések Tordán, Országnagyok szövetsége, Osijek Vojakovački, Oszmán Birodalom, Paksy Mihály, Palota ostroma (1533), Palotás (település), Pargali Ibrahim pasa, Pálffy család, Pálos kolostor (Bükkszentlélek), Pápa története, Pécs ostroma (1541), Pécs története, Pécsbagota, Pécsváradi bencés kolostor, Pétervárad elfoglalása, Perényi Imre (nádor), Perényi Péter (koronaőr), Peremartoni Mihály, Pest ostroma (1541), Pestyéni Gergely, Petrovics Péter, Piast Erzsébet pomerániai hercegné, Podmaniczky István, Pogányosvölgy, Porhó, Pozsega vármegye, Prázsmár, Progóc vára, Radics Bosics, Rákos-mező, Rákosi végzés, Ráskai Gáspár, Regéci vár, Reneszánsz építészet Magyarországon, Sacco di Roma, Sajóvámos, Sáros vára, Sátoraljaújhelyi vár, Sóvári Soós család, Sebeshely, Serédi Gáspár, Sforza Bona lengyel királyné, Somogy vármegye történelme, Somosréve, Sorostély, Speyeri szerződés, Statileo János, Stubnyafürdő, Sulyok Balázs, Sulyok György, Szabadkai támadás, Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye története, Szalaházi Tamás, Szamosújvári vár, Szamossósmező, Szapolyai Borbála lengyel királyné, Szapolyai György, Szapolyai István, Szapolyai János, Szapolyai-család, Szarvaskő, Szarvaskői vár, Szatmári vár, Szászcsór, Szászsebes, Székely ispán, Székesfehérvár, Székesfehérvár története, Szörényi bán, Sződfalvi csata, Szőlősi csata, Szebenszék, Szeged-Csanádi egyházmegye, Szegvár, Szelindek, Szendrő (Szerbia), Szent Korona, Szent Lélek Ispotály (Buda), Szentivánzelina, Szentjános (Románia), Szepesi vár, Szepesváralja, Szeptember 15., Szerémi borvidék, Szerémi György, Szerdahely (Románia), Szerencs, Szigetvári vár, Szinai csata, Szlavóniai uralkodók házastársainak listája, Szlovákia történelme, Szreberniki bánság, Sztrecsény, Szulejmán (televíziós sorozat), Szunyogszék, Tarcali csata (1527), Tarnów, Tatai vár, Tárnokmester, Téglás, Török Bálint (hadvezér), Török háborúk Magyarországon, Török hódoltság, Török szövetségesek a magyarországi török háborúkban, Telekháza, Temesvár ostroma (1552), Temesvár története, Terjék család (szenterzsébeti), Thurzó Elek, Tiboninc, Tihany ostroma, Tinódi Lantos Sebestyén, Tokaj, Tokaji vár, Tomori Pál, Tormafölde, Tornai vár, Trencséni vár, Unitarizmus, V. Radu havasalföldi fejedelem, Vajdahunyad, Vajdaság Autonóm Tartomány, Varkocs György, Vándornyomdászat, Váradi béke, Váradi káptalan, Váralmás, Várháborúk kora, Várpalota, Várpalota története évszámokban, Várpalotai vár, Vértes (hegység), Vöröskő vára, Vöröskolostor, Verancsics Antal, Veszprém története, Veszprém vára, VII. Vlad havasalföldi fejedelem, VIII. Vlad havasalföldi fejedelem, Világos, Világosi vár, Vingárd, Visegrád, Visegrád ostroma, Vitányvár, Vizkelethy Jakab, Werbőczy István, Wesselényi Miklós (bíró), Wittelsbach Erzsébet magyar királyné, Zágráb, Zápolya János, Zétény (település), Zelnavár, Zermegh János, 1526. évi székesfehérvári országgyűlés, 16. század, 1848–49-es forradalom és szabadságharc.

Uniópédia egy koncepció térkép vagy szemantikai hálózat szervezésében, mint egy enciklopédia vagy szótár. Ez ad egy rövid meghatározása minden fogalom és kapcsolatokat.

Ez egy hatalmas internetes mentális térképet, amely alapul szolgál a koncepció rajzok. Ez szabadon használhatják, és minden cikket, vagy dokumentum letölthető. Ez egy eszköz, forrás, vagy hivatkozás tanulmányok, a kutatás, az oktatás, a tanulás vagy tanítás, amely felhasználható a tanárok, oktatók, tanulók vagy hallgatók; A tudományos világ: az iskola, általános iskolai, középiskolai, középiskolai, középső, főiskola, műszaki végzettség, főiskola, egyetem, egyetemi, mester- vagy doktori fokozatot; A papírok, jelentések, projektek, ötletek, dokumentáció, felmérések, összefoglalók, vagy dolgozat. Itt az a meghatározás, magyarázat, leírás, illetve értelmében minden jelentős amelyen információra van szüksége, és egy listát a hozzájuk kapcsolódó fogalmak, mint a szószedet. Elérhető a magyar, angol, spanyol, portugál, japán, kínai, francia, német, olasz, lengyel, holland, orosz, arab, hindi, svéd, ukrán, katalán, cseh, héber, dán, finn, indonéz, norvég, román, török, vietnami, koreai, thai, görög, bolgár, horvát, szlovák, litván, filippínó, lett, észt és szlovén. Több nyelven hamarosan.

Az információk a Wikipédia cikkekből és más Wikimedia-projektekből származnak, és elérhetők a Creative Commons Nevezd meg!-Így add tovább! licenc alatt.

Az Uniópédia a Wikimedia Foundation nem támogatja, és nem áll kapcsolatban vele.

A Google Play, Android és a Google Play-logó a Google Inc. védjegyei.

Adatvédelmi irányelvek

Nyelveken

I. János magyar király

Tartalomjegyzék