Tartalomjegyzék
103 kapcsolatok: Albánia a középkorban, Alexiasz, Angelosz Anna nikaiai császárné, Anna Komnéné, Antiochia fejedelmeinek listája, Antiokheia, Arapaji bazilika, Úzok, Augusztus 15., Az iszlám története, Babenbergi Ágnes magyar királyné, Besenyők, Bizánci Birodalom, Bizánci császárok listája, Bizánci irodalom, Bizánci művészet, Bouillon Gottfried, Caesar (cím), Cayeux-i Eudokia Sainte-Geneviève-i úrnő, Ciprus történelme, Ciprusi ortodox egyház, Clermont-i zsinat, Dalmácia (horvátországi régió), Daphni-kolostor, Dürrakhioni csata, Denizli (település), Devoli szerződés, Dmitar Zvonimir horvát király, Dorylaeumi csata (1097), Durrës, Első keresztes hadjárat, Fulkó jeruzsálemi király, Görögország történelme, Görögország világörökségi helyszínei, Harráni csata, I. Alexiosz (egyértelműsítő lap), I. Andronikosz bizánci császár, I. Balduin jeruzsálemi király, I. Bohemund antiochiai fejedelem, I. Manuél bizánci császár, I. Mihály epiruszi despota, I. Sigurd norvég király, II. Balduin hainaut-i gróf, II. Balduin jeruzsálemi király, II. Bohemund antiochiai fejedelem, II. Ióannész bizánci császár, II. István magyar király, II. Iszaakiosz bizánci császár, II. Orbán pápa, II. Róbert flamand gróf, ... Bővíteni index (53 több) »
Albánia a középkorban
Már a 4. században, de különösen a Nyugatrómai Birodalom 476-os összeomlását követően a Balkán-félsziget etnikai térképét radikálisan átrajzoló népmozgások kezdődtek meg, amelyek az illír eredetű őslakosság további sorsát is erőteljesen meghatározták.
Megnézni I. Alexiosz bizánci császár és Albánia a középkorban
Alexiasz
I. Alexiosz Komnénosz Az Alexiasz Anna Komnéné bizánci hercegnő 1148 körül, görög nyelven írt történelmi és életrajzi műve.
Megnézni I. Alexiosz bizánci császár és Alexiasz
Angelosz Anna nikaiai császárné
Angelosz Anna (1175/80 – 1212),, bizánci császári hercegnő, nikaiai (bizánci) császárné.
Megnézni I. Alexiosz bizánci császár és Angelosz Anna nikaiai császárné
Anna Komnéné
Anna Komnéné (görög betűkkel: Άννα Κομνηνή, 1083. december 1. – 1153) bizánci császári hercegnő és történetíró, I. Alexiosz Komnénosz bizánci császár és Dukasz Eiréné császárné leánya.
Megnézni I. Alexiosz bizánci császár és Anna Komnéné
Antiochia fejedelmeinek listája
Antiochia, 1135. Keresztes államok – 1260 körül Az alábbi táblázatban az Antiochiai Fejedelemség uralkodói, fejedelmei láthatók.
Megnézni I. Alexiosz bizánci császár és Antiochia fejedelmeinek listája
Antiokheia
Mozaik Antiokheia városából, Louvre, Franciaország Antiokheia (latinosan Antiochia, magyarosan Antiókia) a hellenisztikus világ egyik jelentős városa a mai Törökország és Szíria határvidékén.
Megnézni I. Alexiosz bizánci császár és Antiokheia
Arapaji bazilika
Az arapaji ókeresztény bazilika vagy rekonstruált nevén Szent Mihály-bazilika (albán bazilika paleokristiane e Arapajt, illetve bazilika e Shën Mëhillit) a 6–11.
Megnézni I. Alexiosz bizánci császár és Arapaji bazilika
Úzok
Az úzok vagy oguzok (Ghuzz, Guozz, Kuz, Oguz, Oğuz, Okuz, Oufoi, Ouz, Ouzoi, Torks, Turkmen, Uguz, Uğuz, és Uz neveken) az 1. évezred közepén Kaszpi-tengertől keletre feltűnt lovasnomád nép, amelyről több görög és bizánci forrás is említést tesz, ezenkívül fontos információkkal szolgálnak róluk az orkhoni feliratok és más ótörök történelmi művek, például a 8-9.
Megnézni I. Alexiosz bizánci császár és Úzok
Augusztus 15.
Névnapok: Mária + Alfréd, Ali, Asszunta, Masa, Napóleon, Tarzícia, Tarzíciusz.
Megnézni I. Alexiosz bizánci császár és Augusztus 15.
Az iszlám története
Mohamed születése. Középkori miniatúra (Dzsámi at-taváríh, Irán, Tabriz, 1314–15) Az iszlám története a 7. században az Arab-félszigeten kifejlődött, és onnan robbanásszerűen terjeszkedő monoteista vallás története, amely úgy történelemformáló erejénél fogva, mint hatásaiban ma is százmilliók mindennapi életét és kultúráját határozza meg.
Megnézni I. Alexiosz bizánci császár és Az iszlám története
Babenbergi Ágnes magyar királyné
Babenbergi Ágnes, vagy Agnes von Österreich (1151 körül – 1182. január 13.) osztrák hercegnő.
Megnézni I. Alexiosz bizánci császár és Babenbergi Ágnes magyar királyné
Besenyők
A besenyők a 8–11. század között a mai Dél-Oroszország területén, majd a magyar honfoglalást követően a mai Ukrajna, Moldova és Kelet-Románia területén erős törzsszövetséget alkotó nép.
Megnézni I. Alexiosz bizánci császár és Besenyők
Bizánci Birodalom
A Bizánci Birodalom, ritkábban Kelet-római Birodalom, hivatalos nevén Római Birodalom (– ógörög átírással: „Baszileia Rhómaión” vagy újgörög átírással: „Vaszilía Romaíon”, latinul Imperium Romanum) ókori–középkori államalakulat, mely fénykorában Európán kívül Ázsiára és Afrikára is kiterjedt.
Megnézni I. Alexiosz bizánci császár és Bizánci Birodalom
Bizánci császárok listája
A Bizánci Birodalom császárainak listája, uralkodásuk időrendjében.
Megnézni I. Alexiosz bizánci császár és Bizánci császárok listája
Bizánci irodalom
Bizánci irodalomnak, vagy középkori görög irodalomnak a görög irodalom második fejlődési fázisát nevezik, amely az ógörög irodalmat követte a középkor kezdetén.
Megnézni I. Alexiosz bizánci császár és Bizánci irodalom
Bizánci művészet
Hagia Szophiában mozaik A bizánci művészet elsősorban a Bizánci Birodalom művészete, amely erős hatást gyakorolt a szomszédos térségekre is, Kelet-Európa ortodox államaira, a Balkánra, a Kaukázus régiójára, a Kaszpi-tenger környéki államokra, Oroszországra, a Földközi-tenger keleti partvidékére.
Megnézni I. Alexiosz bizánci császár és Bizánci művészet
Bouillon Gottfried
Bouillon Gottfried bronz szobra az innsbrucki Hofkirche templomban. Bouillon Gottfried (franciául: Godefroy de Bouillon; Boulogne-sur-Mer, 1060. szeptember 18. – Jeruzsálem, 1100. július 18.) középkori flamand lovag és katona volt, aki az első keresztes hadjárat vezetőjeként vonult be a történelembe.
Megnézni I. Alexiosz bizánci császár és Bouillon Gottfried
Caesar (cím)
A caesar (többes száma caesarok, latinul: Caesar, többes számban Caesares) császári uralkodói cím a Római Birodalomban, amely Caius Julius Caesar római dictator nevéből ered.
Megnézni I. Alexiosz bizánci császár és Caesar (cím)
Cayeux-i Eudokia Sainte-Geneviève-i úrnő
Cayeux-i Eudokia (Eudoxia) (? – 1275 előtt) vagy Mária,,,, Sainte-Geneviève úrnője, A Cayeux család tagja.
Megnézni I. Alexiosz bizánci császár és Cayeux-i Eudokia Sainte-Geneviève-i úrnő
Ciprus történelme
Ciprus történelme, ami körülbelül 11 000 évre nyúlik vissza, katonai és politikai konfliktusok sorozatából áll, mivel a sziget – elhelyezkedése miatt – minden térségbeli hatalom számára stratégiailag fontos szerepet töltött be.
Megnézni I. Alexiosz bizánci császár és Ciprus történelme
Ciprusi ortodox egyház
A ciprusi ortodox egyház egy autokefál ortodox egyház, amely Cipruson működik.
Megnézni I. Alexiosz bizánci császár és Ciprusi ortodox egyház
Clermont-i zsinat
A clermont-i zsinat 1095.
Megnézni I. Alexiosz bizánci császár és Clermont-i zsinat
Dalmácia (horvátországi régió)
Dalmácia (horvátul Dalmacija, olaszul Dalmazia, latinul Dalmatia) Horvátország egyik régiója.
Megnézni I. Alexiosz bizánci császár és Dalmácia (horvátországi régió)
Daphni-kolostor
A kolostor Jézus születése Jézus megkeresztelése Jézus színeváltozása A Görögországban található Daphni-kolostor a közép bizánci templomépítészet három leggazdagabb alkotása közé tartozik.
Megnézni I. Alexiosz bizánci császár és Daphni-kolostor
Dürrakhioni csata
A dürrakhioni csatát 1081.
Megnézni I. Alexiosz bizánci császár és Dürrakhioni csata
Denizli (település)
Denizli városa Törökország azonos nevű tartományának (il) székhelye, az azonos nevű körzet központja, az ország 25.
Megnézni I. Alexiosz bizánci császár és Denizli (település)
Devoli szerződés
A devoli szerződést I. Bohemond antiochiai fejedelem és I. Alexiosz Komnénosz bizánci császár kötötte 1108-ban, az első keresztes hadjárat idején.
Megnézni I. Alexiosz bizánci császár és Devoli szerződés
Dmitar Zvonimir horvát király
Dmitar Zvonimir (? – Knin, 1089 április 20.),,,, a középkori Horvát Királyság uralkodója volt 1075-től 1089-ig, címei között szerepelt a Szlavónia, Horvátország és Dalmácia királya, valamint bán 1070–1073 között.
Megnézni I. Alexiosz bizánci császár és Dmitar Zvonimir horvát király
Dorylaeumi csata (1097)
A dorylaeumi csata az első keresztes hadjárat egyik első összecsapása volt a keresztes csapatok és az Ikóniumi Szeldzsuk Szultánság csapatai között.
Megnézni I. Alexiosz bizánci császár és Dorylaeumi csata (1097)
Durrës
Durrës (régi magyar neve: Duránc) város Albánia középső partvidéki részén, az azonos nevű Durrës kerület székhelye.
Megnézni I. Alexiosz bizánci császár és Durrës
Első keresztes hadjárat
Az első keresztes hadjárat (1095–1099) az első volt azon háborúk sorában, amelyekkel a katolikus európai államok megkísérelték visszafoglalni Jeruzsálemet és a Szentföldet a muszlim hódítóktól.
Megnézni I. Alexiosz bizánci császár és Első keresztes hadjárat
Fulkó jeruzsálemi király
Fulkó jeruzsálemi király, előtte V. Fulkó anjoui gróf (1090 körül – Akkon, 1143. november 10.) frank nemes, 1109–1129 között Anjou és Touraine grófja, 1110–1129 között Maine társuralkodó grófja, 1131–1143 között Jeruzsálem társuralkodó királya.
Megnézni I. Alexiosz bizánci császár és Fulkó jeruzsálemi király
Görögország történelme
Görögország története a mai Görögország területének története.
Megnézni I. Alexiosz bizánci császár és Görögország történelme
Görögország világörökségi helyszínei
Görögország területéről eddig tizenkilenc helyszín került fel a világörökségi listára, tizenhárom helyszín a javaslati listán várakozik a felvételre.
Megnézni I. Alexiosz bizánci császár és Görögország világörökségi helyszínei
Harráni csata
A harráni csata 1104.
Megnézni I. Alexiosz bizánci császár és Harráni csata
I. Alexiosz (egyértelműsítő lap)
* I. Alexiosz (1048–1118) bizánci császár.
Megnézni I. Alexiosz bizánci császár és I. Alexiosz (egyértelműsítő lap)
I. Andronikosz bizánci császár
I.
Megnézni I. Alexiosz bizánci császár és I. Andronikosz bizánci császár
I. Balduin jeruzsálemi király
I.
Megnézni I. Alexiosz bizánci császár és I. Balduin jeruzsálemi király
I. Bohemund antiochiai fejedelem
I.
Megnézni I. Alexiosz bizánci császár és I. Bohemund antiochiai fejedelem
I. Manuél bizánci császár
I.
Megnézni I. Alexiosz bizánci császár és I. Manuél bizánci császár
I. Mihály epiruszi despota
I.
Megnézni I. Alexiosz bizánci császár és I. Mihály epiruszi despota
I. Sigurd norvég király
I.
Megnézni I. Alexiosz bizánci császár és I. Sigurd norvég király
II. Balduin hainaut-i gróf
Balduin (1056 – Nikaia, 1098. június 10. után) 1071 és 1098 között Hainaut grófja II.
Megnézni I. Alexiosz bizánci császár és II. Balduin hainaut-i gróf
II. Balduin jeruzsálemi király
II.
Megnézni I. Alexiosz bizánci császár és II. Balduin jeruzsálemi király
II. Bohemund antiochiai fejedelem
II.
Megnézni I. Alexiosz bizánci császár és II. Bohemund antiochiai fejedelem
II. Ióannész bizánci császár
Hagia Szophiában II.
Megnézni I. Alexiosz bizánci császár és II. Ióannész bizánci császár
II. István magyar király
II.
Megnézni I. Alexiosz bizánci császár és II. István magyar király
II. Iszaakiosz bizánci császár
II.
Megnézni I. Alexiosz bizánci császár és II. Iszaakiosz bizánci császár
II. Orbán pápa
Boldog II.
Megnézni I. Alexiosz bizánci császár és II. Orbán pápa
II. Róbert flamand gróf
II.
Megnézni I. Alexiosz bizánci császár és II. Róbert flamand gróf
II. Vlagyimir kijevi nagyfejedelem
II.
Megnézni I. Alexiosz bizánci császár és II. Vlagyimir kijevi nagyfejedelem
III. Alexiosz bizánci császár
III.
Megnézni I. Alexiosz bizánci császár és III. Alexiosz bizánci császár
III. Niképhorosz bizánci császár
III.
Megnézni I. Alexiosz bizánci császár és III. Niképhorosz bizánci császár
Isztambul épületei
Isztambul, Törökország kulturális fővárosa építészeti szempontból is magán viseli történelmének és etnikumainak sokszínűségét.
Megnézni I. Alexiosz bizánci császár és Isztambul épületei
IV. Rajmund toulouse-i gróf
IV.
Megnézni I. Alexiosz bizánci császár és IV. Rajmund toulouse-i gróf
Jeruzsálem ostroma (1099)
Jeruzsálem ostroma 1099.
Megnézni I. Alexiosz bizánci császár és Jeruzsálem ostroma (1099)
Kavajai-szikla
A Kavajai-szikla (albán Shkëmbi i Kavajës) sziklacsoport Albánia középső részén, az Adriai-tenger partjától kb.
Megnézni I. Alexiosz bizánci császár és Kavajai-szikla
Kálmán magyar király
Könyves Kálmán (horvátul és; Székesfehérvár, 1074 körül – Székesfehérvár, 1116. február 3.) 1095-től magyar király, 1102-től horvát király, 1106-tól haláláig pedig Dalmácia királya.
Megnézni I. Alexiosz bizánci császár és Kálmán magyar király
Kız Kulesi
A ''Kız Kulesi'' ''(Szűz tornya)'', Isztambul partjai előtt A Kız Kulesi torony, vagy Szűz tornya (törökül: Kız Kulesi, szó szerint „leánytorony”) a Boszporusz tengerszoros partjainál fekszik, s egy kicsiny szigetecskére épült, mely Törökországban, Isztambul Üsküdar városrészével szemben helyezkedik el.
Megnézni I. Alexiosz bizánci császár és Kız Kulesi
Kónsztantinosz Euphorbénosz Katakalón
Kónsztantinosz Euphorbénosz Katakalón (fl. 1078–1108) bizánci hadvezér és államférfi, körülbelül 1100–1109 között Ciprus kormányzója.
Megnézni I. Alexiosz bizánci császár és Kónsztantinosz Euphorbénosz Katakalón
Középkori ostromok listája
A táblázat a középkor (476-1500) során lezajlott jelentősebb európai és közel-keleti vár- és városostromokat tartalmazza.
Megnézni I. Alexiosz bizánci császár és Középkori ostromok listája
Keresztes háborúk
A keresztes háborúk a római katolikus egyház és a pápa által szentesített, középkori, nagyarányú hadjáratok voltak a 11. századtól kezdődően.
Megnézni I. Alexiosz bizánci császár és Keresztes háborúk
Komnénosz Mária bizánci hercegnő
Komnéna Mária (görögül: Maria Komnéné; Konstantinápoly, 1152. március – Konstantinápoly, 1182. július), bizánci császári hercegnő, egy ideig a trón örököse, I. Mánuel bizánci császár legidősebb lánya.
Megnézni I. Alexiosz bizánci császár és Komnénosz Mária bizánci hercegnő
Komnénosz Mária jeruzsálemi királyné
Komnénosz Mária (más írásmód alapján Maria Komnéna,; 1154 körül – 1208 után, 1217 előtt), a Komnénosz-házból származó bizánci hercegnő, Komnénosz Ióannész Dukász és Taronitész Mária leánya, Amalrik második hitveseként Jeruzsálem királynéja 1167-től férje 1174-es haláláig, majd 1177-ben újra férjhez ment, Ibelin Balian keresztes báró hitvese lett.
Megnézni I. Alexiosz bizánci császár és Komnénosz Mária jeruzsálemi királyné
Komnénosz Teodóra jeruzsálemi királyné
Teodóra jeruzsálemi királyné, született Komnénosz Teodóra bizánci hercegnő (1145 körül – 1182 körül) a Komnénosz-házból származó bizánci hercegnő, házassága révén 1158–1163 között Jeruzsálem királynéja.
Megnézni I. Alexiosz bizánci császár és Komnénosz Teodóra jeruzsálemi királyné
Komnénosz-ház
A Komnénosz-ház bizánci arisztokrata család, amelynek tagjai a Bizánci Birodalom 1081 és 1185 között uralkodott császárait, valamint a Trapezunti Császárság alapítóit és 1204 és 1461 között uralkodott császárait adták (itt Nagy Komnénosz néven).
Megnézni I. Alexiosz bizánci császár és Komnénosz-ház
Laszkarisz Eudokia, a Konstantinápolyi Latin Császárság régensnéje
Laszkarisz Eudokia (Eudoxia) (1210/12 – 1247/1253) vagy Zsófia, franciául: Eudoxie (Sophie) Lascarine, görögül: Ευδοκία/Ευδοξία (Σοφία) Λασκαρίνα, nikaiai (bizánci) császári hercegnő, a Latin Császárság régensnéje, Tzurulosz kormányzónéja Kis-Ázsiában.
Megnézni I. Alexiosz bizánci császár és Laszkarisz Eudokia, a Konstantinápolyi Latin Császárság régensnéje
Laszkarisz Irén nikaiai császárné
Laszkarisz Irén (1200 körül – 1239/1241),, bizánci császári hercegnő, nikaiai (bizánci) császárné.
Megnézni I. Alexiosz bizánci császár és Laszkarisz Irén nikaiai császárné
Laszkarisz Mária magyar királyné
Laszkarisz Mária (Nikaia (ma İznik), 1206 körül – valószínűleg Buda, 1270. június 24./július 16.),,, magyar királyné, IV. Béla felesége és de facto társuralkodója.
Megnézni I. Alexiosz bizánci császár és Laszkarisz Mária magyar királyné
Második keresztes hadjárat
A második keresztes hadjárat (1147–1149) a második nagy keresztes hadjárat volt, melyet a római katolikus („latin”) Európa vívott az iszlám ellen.
Megnézni I. Alexiosz bizánci császár és Második keresztes hadjárat
Monteil-i Adhemar
Monteil-i Adhemar (? - 1098. augusztus 1.) Le Puy püspöke, az első keresztes hadjárat jelentős alakja.
Megnézni I. Alexiosz bizánci császár és Monteil-i Adhemar
Nagyszeldzsuk Birodalom
A Nagyszeldzsuk Birodalom (néha egyszerűen Szeldzsuk Birodalom, 1037–1194) a török eredetű dinasztiaalapító Szeldzsuk unokája, Togril bég által létrehozott birodalom, amely legnagyobb kiterjedése idején Anatóliától Kínáig húzódott, a mai Afganisztánt, Perzsiát, Kelet-Anatóliát, Irakot, Szíriát és az Arab-félszigetet foglalta magába Merv és Iszfahán fővárosokkal.
Megnézni I. Alexiosz bizánci császár és Nagyszeldzsuk Birodalom
Nangis-i Bartolf
Nangis-i Bartolf, latin nevén Bartolfus de Nangeio (fl. 1109 előtt) középkori történetíró, az első keresztes hadjáratról szóló, a Foucher de Chartres Gesta Francorum Iherusalem peregrinantium című munkáján alapuló Gesta Francorum Iherusalem expugnantium feltételezett írója.
Megnézni I. Alexiosz bizánci császár és Nangis-i Bartolf
Nicea ostroma (1097)
Nicea ostroma az első keresztes hadjárat első összecsapása volt 1097.
Megnézni I. Alexiosz bizánci császár és Nicea ostroma (1097)
Niképhorosz Brüenniosz (történetíró)
Ifjabb Niképhorosz Brüenniosz (Nikifórosz Vriéniosz,; Orestiada, 1062 – Konstantinápoly, 1137) középkori bizánci államférfi, történetíró.
Megnézni I. Alexiosz bizánci császár és Niképhorosz Brüenniosz (történetíró)
Norvég keresztes hadjárat
A norvég keresztes hadjáratra az első keresztes hadjárat után, 1107–1110 között került sor, vezetője I. Sigurd norvég király volt.
Megnézni I. Alexiosz bizánci császár és Norvég keresztes hadjárat
Olaszország történelme
keretnélküli Olaszország történelme legalább 700 ezer évre nyúlik vissza, amióta az Appennini-félsziget folyamatosan lakott.
Megnézni I. Alexiosz bizánci császár és Olaszország történelme
Ordelafo Faliero
Ordelafo Faliero (vagy más néven: Faledro Faliero Dodoni), volt a harmincnegyedik velencei dózse.
Megnézni I. Alexiosz bizánci császár és Ordelafo Faliero
Orderic Vitalis
Orderic Vitalis vagy más néven Ordericus Vitalis (1075. február 16., Sropshire, Shrewsbury mellett – 1142 körül) latin nyelven író középkori angolszász történetíró.
Megnézni I. Alexiosz bizánci császár és Orderic Vitalis
Patrologia Graeca
Patrologia Graeca, teljes nevén Patrologiae Cursus Completus, Series Graeca (rövidítve PG), egy 1857 és 1866 között összeállított nagy terjedelmű, 161 kötetes gyűjtemény, amely görög nyelvű (és nagyrészt görög származású) keresztény egyházi személyek írásait tartalmazza az 1.
Megnézni I. Alexiosz bizánci császár és Patrologia Graeca
Paulikiánusok
A paulikiánusok (régiesen: pauliciánusok, görög: Παυλικιανοί) a Bizánci Birodalom keleti részében és Örményországban (Armenia) a 7-12.
Megnézni I. Alexiosz bizánci császár és Paulikiánusok
Pátmosz
Pátmosz (görögül Πάτμος) kis görög sziget az Égei-tengerben, a Dodekanészosz-szigetcsoport tagja.
Megnézni I. Alexiosz bizánci császár és Pátmosz
Pierre Tudebode
Pierre Tudebode, latin nevén Petrus Tudebodus vagy Tudebovis (fl. 1100 körül) poitou-i származású pap, az első keresztes hadjárat résztvevője, a hadjárat történetét elbeszélő Historia de Hierosolymitano itinere című krónika írója.
Megnézni I. Alexiosz bizánci császár és Pierre Tudebode
Pisai Köztársaság
A Pisai Köztársaság (olaszul: Repubblica de Pisa) Itália középső részén a kései 10.
Megnézni I. Alexiosz bizánci császár és Pisai Köztársaság
Ramlai csata (1102)
A második ramlai csata a keresztes Jeruzsálemi Királyság és a fátimida Egyiptom között 1102.
Megnézni I. Alexiosz bizánci császár és Ramlai csata (1102)
Ravello
Ravello község (comune) Olaszország Campania régiójában, Salerno megyében, az Amalfi-part egyik legjelentősebb települése.
Megnézni I. Alexiosz bizánci császár és Ravello
Remete Péter
Remete Péter (Amiens környéke, 1050 körül – Huy, 1115) az első keresztes hadjárat egyik szervezője, prédikátor, a szegények hadjáratának vezetője.
Megnézni I. Alexiosz bizánci császár és Remete Péter
Rohonci kódex
A Rohonci kódex egy ismeretlen betűkkel és ismeretlen nyelven írt kéziratos kódex.
Megnézni I. Alexiosz bizánci császár és Rohonci kódex
Salernói Richárd
Salernói Richárd, olykor a Fejedelemségből való vagy a Principátusbeli Richárd (1060 körül – Maras, 1114. november) itáliai normann nemes, keresztes lovag, 1104–1108 között Edessza kormányzója, 1108–1114 között Maras ura.
Megnézni I. Alexiosz bizánci császár és Salernói Richárd
Sváb Kunigunda cseh királyné
Hohenstaufen Kunigunda vagy Sváb Kunigunda (1202 eleje – 1248. szeptember 13.), a Hohenstauf-házból származó sváb és német hercegnő, Sváb Fülöp német király és Angelosz Irén királyné leánya, aki I.
Megnézni I. Alexiosz bizánci császár és Sváb Kunigunda cseh királyné
Szent Hilárión vár
A Szent Hilárión vár a ciprusi Kerínia-hegység középkori erődítményeinek egyike.
Megnézni I. Alexiosz bizánci császár és Szent Hilárión vár
Szent Miklós
Szent Miklós szobra az európai kereszténység egyik legjelentősebb egyházi építményéban, a szent csontjait őrző San Nicola bazilikában, Bariban, Olaszország Szent Miklós ikonja Novgorodban Mürai Szent Miklós (Patara, 270.
Megnézni I. Alexiosz bizánci császár és Szent Miklós
Tankréd galileai herceg
Tankréd galileai herceg (az arabok közt Dankarí; Itália, 1076 – Antiokheia, 1112. december 12.) itáliai normann nemes, keresztes lovag, 1099–1101 és 1109–1112 között Galilea és Tibériás hercege.
Megnézni I. Alexiosz bizánci császár és Tankréd galileai herceg
Tatikiosz
Tatikiosz (görögül: Τατίκιος) I. Alexiosz bizánci császár egyik tábornoka volt az első keresztes hadjárat idején.
Megnézni I. Alexiosz bizánci császár és Tatikiosz
Torbocsil
A torbocsil vagy más neveken torbacsil, torbocsin; latinul: trabuchellus, franciául és leggyakrabban a magyarban is: trébuchet (ejtsd: trebusé) egy ostromgép, a kővetők avagy katapultok egy típusa, amelyet jellemzően a középkorban használtak.
Megnézni I. Alexiosz bizánci császár és Torbocsil
Torinói lepel
A 436 centiméter hosszú és 110 centiméter széles, halszálka-mintásan szőtt lenvászon lepel május 25-én Secondo Pia torinói ügyvéd és hobbifotós lefényképezte a leplet. A fénykép előhívásakor a negatív lemezen kivehetővé vált egy emberi arc Plakát a lepel 1898.
Megnézni I. Alexiosz bizánci császár és Torinói lepel
V. Lipót osztrák herceg
V.
Megnézni I. Alexiosz bizánci császár és V. Lipót osztrák herceg
Vaszilij Szemjonovics Lanovoj
Vaszilij Szemjonovics Lanovoj, (Moszkva, 1934. január 16. — Moszkva, 2021. január 28.) szovjet-orosz színész.
Megnézni I. Alexiosz bizánci császár és Vaszilij Szemjonovics Lanovoj
Vital Faliero de’Doni
Vital Falier de'Doni (vagy más néven: Vitale Faliero Dodoni vagy Vitale Faledro), léphetett dózseként harminckettedikként Velence trónjára.
Megnézni I. Alexiosz bizánci császár és Vital Faliero de’Doni
Walter Sans-Avoir
Walter Sans-Avoir, vagy Nincstelen Walter (? – 1096. október 21.), eredeti nevén Gautier Sans-Avoir, vagyontalannak tartott francia nemes, aki keresztes hadjáratot indított a Szentföldre, de nem járt sikerrel.
Megnézni I. Alexiosz bizánci császár és Walter Sans-Avoir
11. század
Évtizedek: 1000-es évek – 1010-es évek – 1020-as évek – 1030-as évek – 1040-es évek – 1050-es évek – 1060-as évek – 1070-es évek – 1080-as évek – 1090-es évek ---- A 11.
Megnézni I. Alexiosz bizánci császár és 11. század
1101-es keresztes hadjárat
Az 1101-es keresztes hadjárat az első keresztes hadjárat eredményeként létrejött keresztes államok megsegítésére indított három, egymástól független fegyveres mozgalom összefoglaló neve.
Megnézni I. Alexiosz bizánci császár és 1101-es keresztes hadjárat
1999 új világörökségi helyszínei
Az UNESCO Világörökség Bizottsága az 1999.
Megnézni I. Alexiosz bizánci császár és 1999 új világörökségi helyszínei