Logo
Uniópédia
Kommunikáció
Szerezd meg: Google Play
Új! Töltse Uniópédia az Android™ készülék!
Letöltés
Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
 

Hvárezmi Birodalom

Index Hvárezmi Birodalom

Az iszlám világ a 13. század elején A Hvárezmi Birodalom (1077-1231) a török eredetű szunnita muszlim uralkodók birodalma az Oxus (Amu-darja) körzetében, az Aral-tótól délre.

48 kapcsolatok: A Jeruzsálemi Királyság uralkodóinak és a Ciprusi Királyság uralkodóinak családfája, A Jeruzsálemi Királyság vazallusai, Al-Muzaffar Kutuz egyiptomi szultán, Arany Horda, Az iszlám aranykora, Az iszlám története, Şəki, Üzbégek, Berke kán, Dzsam minaretje, Dzsingisz mongol nagykán, Dzsocsi, Erzurumi Demeter címzetes grúz király, Gáza, Gázai csata, Gúridák, Hírszerzés, Horezm (egyértelműsítő lap), Hvárezm, Hvárezm Birodalom, Hvárezmi sahok listája, I. Andronikosz trapezunti császár, II. Mohammed hvárezmi sah, Ikóniumi Szultánság, Ilhánok, Iszlám építészet, Jákút, Julianus barát, Kalka menti csata, Karahánidák, Karakorum (romváros), Karluk Törzsszövetség, Kötöny kun fejedelem, Középkori ostromok listája, Kunok, Kunya-Urgencs, Mongol Birodalom, Mongol hadjárat Hvárezm ellen, Mongol hódítás Kelet-Ázsiában, Otrar, Perzsiai muszlim uralkodók listája, Szeldzsuk-dinasztia, Szentföldi Ferences Kusztódia, Tádzsikisztán, Türkmenisztán világörökségi helyszínei, Timur Lenk, Transzoxánia, 2005 új világörökségi helyszínei.

A Jeruzsálemi Királyság uralkodóinak és a Ciprusi Királyság uralkodóinak családfája

Az alábbi családfa a Jeruzsálemi Királyság és a Ciprusi Királyság uralkodóinak a leszármazását együttesen mutatja be, a közöttük fennállt dinasztikus összefüggésekre tekintettel (gyakran ugyanaz az uralkodó viselte mindkét királyi címet); kitérve az elengedhetetlen családi kapcsolódásokra.

Új!!: Hvárezmi Birodalom és A Jeruzsálemi Királyság uralkodóinak és a Ciprusi Királyság uralkodóinak családfája · Többet látni »

A Jeruzsálemi Királyság vazallusai

A Jeruzsálemi Királyság uradalmai 1187-ben A Jeruzsálemi Királyság címere Az 1099-ben alapított Jeruzsálemi Királyság nevű keresztes állam több, kisebb-nagyobb hűbérbirtokra tagolódott.

Új!!: Hvárezmi Birodalom és A Jeruzsálemi Királyság vazallusai · Többet látni »

Al-Muzaffar Kutuz egyiptomi szultán

Al-Muzaffar Kutuz, uralkodása előtti nevén Szajf ad-Dín Kutuz, illetve Mahmúd ibn Mahmúd (Hvárezmi Birodalom, ? – Egyiptom, al-Kuszajr, 1260. október 24.) volt a harmadik az egyiptomi türk (elterjedt, de pontatlan megnevezéssel bahri) mamlúk szultánok sorában (uralkodott 1259 novemberétől haláláig).

Új!!: Hvárezmi Birodalom és Al-Muzaffar Kutuz egyiptomi szultán · Többet látni »

Arany Horda

Az Arany Horda mongol állam volt a mai Délnyugat-Oroszország, Ukrajna és Kazahsztán területén, a Mongol Birodalom részbirodalma, majd egyik utódállama.

Új!!: Hvárezmi Birodalom és Arany Horda · Többet látni »

Az iszlám aranykora

Iszlám díszítőművészet, Alhambra, Spanyolország Oroszlános udvara Az iszlám aranykora, vagy más néven, az iszlám reneszánsz, általánosan elfogadott nézet szerint a 8. századtól 13. századig terjedő időszakra tehető, igaz, néhány szakértő szerint a 14–15. századra is kihatott.

Új!!: Hvárezmi Birodalom és Az iszlám aranykora · Többet látni »

Az iszlám története

Mohamed születése. Középkori miniatúra (Dzsámi at-taváríh, Irán, Tabriz, 1314–15) Az iszlám története a 7. században az Arab-félszigeten kifejlődött, és onnan robbanásszerűen terjeszkedő monoteista vallás története, amely úgy történelemformáló erejénél fogva, mint hatásaiban ma is százmilliók mindennapi életét és kultúráját határozza meg.

Új!!: Hvárezmi Birodalom és Az iszlám története · Többet látni »

Şəki

Şəki (más névalakban Shaki, Seki, 1968-ig Nuxa) város Azerbajdzsán északnyugati részén, az azonos nevű járás központja, a Nagy-Kaukázus hegylánc déli lejtőin található, Bakutól 240 km-re.

Új!!: Hvárezmi Birodalom és Şəki · Többet látni »

Üzbégek

Az üzbégek (üzbégül Oʻzbek v. Ўзбек) közép-ázsiai török népcsoport, a térség legnagyobb lélekszámú etnikuma.

Új!!: Hvárezmi Birodalom és Üzbégek · Többet látni »

Berke kán

Berke (mongolul Бэрх, 1209 – 1266) Dzsingisz mongol nagykán unokája, az Arany Horda és a Kék Horda kánja.

Új!!: Hvárezmi Birodalom és Berke kán · Többet látni »

Dzsam minaretje

Dzsam minaretje, hivatalos megnevezéssel Dzsam minaretje és régészeti emlékhelyei Afganisztán 2002 óta világörökségi védelmet élvező kulturális helyszíne az ország középső-keleti részén, Heráttól 215 kilométerre keletre, Gúr tartományban, a 2400-3500 méter magas hegyek övezte Herirud folyó szurdokvölgyében, 1900 méteres tengerszint feletti magasságban.

Új!!: Hvárezmi Birodalom és Dzsam minaretje · Többet látni »

Dzsingisz mongol nagykán

Dzsingisz (magyaros átírásban: Csingisz haan; kínai nevén: 成吉思汗; pinjin: Chéngjísīhán; magyaros átírásban: Csengcsiszihan), eredeti nevén Temüdzsin vagy Temudzsin (1162. április 16. – 1227. augusztus 18.) az első mongol nagykán (császár), a világtörténelem egyik legnagyobb hódítója.

Új!!: Hvárezmi Birodalom és Dzsingisz mongol nagykán · Többet látni »

Dzsocsi

Dzsocsi (1181 körül – 1227 februárja) Dzsingisz kán legidősebb fia volt.

Új!!: Hvárezmi Birodalom és Dzsocsi · Többet látni »

Erzurumi Demeter címzetes grúz király

Erzurumi Demeter (? – 1226 után/1247), eredeti muszlim neve: Muhammad Mugith-ud-Din Turkán Sah/Gijász ad-Din,,,,. Erzurumi szeldzsuk herceg, Grúzia címzetes királya. A Szeldzsuk-dinasztia tagja volt. Ortodox hitre tért, és ekkor vette fel a Demeter nevet. II. Kilidzs Arszlán rúmi szultán unokája.

Új!!: Hvárezmi Birodalom és Erzurumi Demeter címzetes grúz király · Többet látni »

Gáza

Gáza, más néven Gázaváros a Palesztin Autonóm Területek Gázai övezetének legnagyobb települése és székhelye.

Új!!: Hvárezmi Birodalom és Gáza · Többet látni »

Gázai csata

A gázai csata 1244.

Új!!: Hvárezmi Birodalom és Gázai csata · Többet látni »

Gúridák

A Gúrida Birodalom kiterjedése 1200 körül A Gúridák (1148–1215) (perzsa:سلسله غوریان) a Sánszabani családból származó iráni eredetű afgán hegyi törzsfőnökök voltak, akik kezdetben mint a Gaznavidák vazallusai a közép-afganisztáni Gúr hegység környékén alakítottak ki kisebb hatalmi centrumot.

Új!!: Hvárezmi Birodalom és Gúridák · Többet látni »

Hírszerzés

A hírszerzés az ellenfél katonai, gazdasági vagy politikai titkainak megszerzésére irányuló szervezett titkosszolgálati tevékenység.

Új!!: Hvárezmi Birodalom és Hírszerzés · Többet látni »

Horezm (egyértelműsítő lap)

A Horezm kifejezés egyszerre jelent egy földrajzi tájegységet és az itt kialakuló államok némelyikét.

Új!!: Hvárezmi Birodalom és Horezm (egyértelműsítő lap) · Többet látni »

Hvárezm

Hvárezm (arab-perzsa írással خوارزم, klasszikus ejtéssel Xvārizm, modern perzsa ejtéssel Xârezm), oroszosan Horezm terület Közép-Ázsiában, az Aral-tótól délkeletre, az Amu-darja alsó folyása mentén.

Új!!: Hvárezmi Birodalom és Hvárezm · Többet látni »

Hvárezm Birodalom

#ÁTIRÁNYÍTÁS Hvárezmi Birodalom.

Új!!: Hvárezmi Birodalom és Hvárezm Birodalom · Többet látni »

Hvárezmi sahok listája

Az alábbi lista a Hvárezmi Birodalom uralkodóit tartalmazza.

Új!!: Hvárezmi Birodalom és Hvárezmi sahok listája · Többet látni »

I. Andronikosz trapezunti császár

I.

Új!!: Hvárezmi Birodalom és I. Andronikosz trapezunti császár · Többet látni »

II. Mohammed hvárezmi sah

Alá ad-Dín Mohamed (علاءالدين محمد ʿ, Alā al-Dīn Muḥammad), (1169 – 1220 decembere) 1200 és 1220 között a Hvárezmi Birodalom uralkodója (sah) volt.

Új!!: Hvárezmi Birodalom és II. Mohammed hvárezmi sah · Többet látni »

Ikóniumi Szultánság

Az Ikóniumi vagy görögösen Ikonioni Szultánság, törökösen Rúmi Szultánság vagy Rüm szeldzsuk török állam volt, amely Anatóliát uralta 1077 és 1307 között.

Új!!: Hvárezmi Birodalom és Ikóniumi Szultánság · Többet látni »

Ilhánok

Az Ilhánok, vagy Ilhánidák (1256–1335) (törökül: İlhanlılar, perzsa: سلسله ایلخانی,mongolul: Ил Хан улс, egyszerűsített kínai: 伊 儿 汗国, tradicionális kínai: 伊 儿 汗国,pinjin: Yī'ér Han "guo), a Mongol Birodalom bázisán létrejött kánság, amely meghódította Perzsiát a 13.

Új!!: Hvárezmi Birodalom és Ilhánok · Többet látni »

Iszlám építészet

Az iszlám építészete az iszlám vallás dogmáinak és szabályainak figyelembevételével készült építészeti alkotások összessége, amely területi, nemzeti sajátosságokat is felmutatva fejlődött az iszlám 7.

Új!!: Hvárezmi Birodalom és Iszlám építészet · Többet látni »

Jákút

Jákút, teljes nevén: Abu Abdallah Jákút ibn Abdallah al-Hamavi ar-Rúmi (Abū ’Abdallah Yāqūt ibn 'Abdallah al-Hamawī ar-Rūmī; Hamá, 1179 – Aleppó, 1229. augusztus 20.) görög származású arab utazó, földrajztudós, történetíró, enciklopédista.

Új!!: Hvárezmi Birodalom és Jákút · Többet látni »

Julianus barát

Julianus barát magyar Domonkos-rendi szerzetes volt, aki Gerhardusszal és még néhány szerzetestársával két utazást tett, hogy megkeresse a magyarok őshazáját keleten.

Új!!: Hvárezmi Birodalom és Julianus barát · Többet látni »

Kalka menti csata

A megtámadott és leigázott kun kánságok (a térképen Kipchak Khanates) hatalmas területen feküdtek. A Kalka menti csata 1223.

Új!!: Hvárezmi Birodalom és Kalka menti csata · Többet látni »

Karahánidák

A Karahánidák és szomszédaik 1025 körül A Karahánidák vagy Ilakhánidák egy Közép-Ázsiában uralkodó, török eredetű dinasztia tagjai voltak.

Új!!: Hvárezmi Birodalom és Karahánidák · Többet látni »

Karakorum (romváros)

Az Erdeni Dzú buddhista kolostor Sztúpák az Erdeni Dzú kolostor környékén Karakorumban Kőteknős Karakorum a Mongol Birodalom fővárosa volt a 13.

Új!!: Hvárezmi Birodalom és Karakorum (romváros) · Többet látni »

Karluk Törzsszövetség

Térkép Mahmud al-Kashgari Dīwān című művéből, a térképen a türk törzsek elhelyezkedése látható. (11. század) A karlukok egy kiemelkedő nomád törzsi törzsszövetség volt, amely a Kara-Irtysh (Fekete-Irtysh) és a Tarbagatai-hegység területén élt az Altaj-hegységtől nyugatra Közép-Ázsiában. (más néven qarluqok, karlukok, ótörökül: 𐰴𐰺𐰞𐰸, Qarluq, paramongolul: Harluut, egyszerűsített kínai: 葛逻禄; hagyományos kínai: 葛邏祿 Géluólù; szokásos hangtani: Gelu, Khololo, Khorlo, perzsa: خَلُّخ, Khallokh, arabul: قارلوق Qarluq) A karlukok adták a nevüket a türk nyelvek különálló karluk csoportjának, amelybe az ujgur, üzbég és ilitürk nyelvek is beletartoznak.

Új!!: Hvárezmi Birodalom és Karluk Törzsszövetség · Többet látni »

Kötöny kun fejedelem

Kötöny kun fejedelem (korabeli óorosz forrásokban Kotjan Szutojevics; Котян Сутоевич) a kun törzsek szövetségének vezetője volt az 1220-as-1230-as években.

Új!!: Hvárezmi Birodalom és Kötöny kun fejedelem · Többet látni »

Középkori ostromok listája

A táblázat a középkor (476-1500) során lezajlott jelentősebb európai és közel-keleti vár- és városostromokat tartalmazza.

Új!!: Hvárezmi Birodalom és Középkori ostromok listája · Többet látni »

Kunok

A kipcsak-szári-kun törzsszövetség területe 1200 körül. A terület sohasem állt egységes, központi vezetés alatt, kipcsak vagy kun birodalomról ezért nem beszélhetünk ebben az értelemben A Magyarországon kunok néven ismert nép egy török nyelvű népekből – kipcsakok, sárga ujgurok, ázsiai kunok – álló törzsszövetség volt, amelyik a 11. században jött létre és sokáig nyugtalanította támadásaival a szomszédos keleti szláv, magyar, lengyel, bizánci és délszláv területeket.

Új!!: Hvárezmi Birodalom és Kunok · Többet látni »

Kunya-Urgencs

Kunya-Urgencs, a 32 ezer lakosú északkeleti türkmén város, 500 km-re északra fekszik a fővárostól, Aşgabattól.

Új!!: Hvárezmi Birodalom és Kunya-Urgencs · Többet látni »

Mongol Birodalom

A Mongol Birodalom (1206–1368) – korabeli mongol nevén mongol jeke ulusz („nagy mongol birodalom”) – a világtörténelem valaha volt legnagyobb kiterjedésű egybefüggő területet uraló államalakulata volt: 24–26 millió km²-en terült el, és fénykorában több mint 110 millió alattvalója volt és ekkor Koreától Magyarországig terjedt.

Új!!: Hvárezmi Birodalom és Mongol Birodalom · Többet látni »

Mongol hadjárat Hvárezm ellen

A mongol hadjárat Hvárezm ellen 1219-ben kezdődött és 1221-ig, a Hvárezmi Birodalom teljes meghódításáig tartott.

Új!!: Hvárezmi Birodalom és Mongol hadjárat Hvárezm ellen · Többet látni »

Mongol hódítás Kelet-Ázsiában

A kelet-ázsiai mongol hódítások a Mongol Birodalom nagyszabású katonai erőfeszítéseinek eredménye volt, amelyek elsődleges célja Kína leigázása volt.

Új!!: Hvárezmi Birodalom és Mongol hódítás Kelet-Ázsiában · Többet látni »

Otrar

Otrar vagy Utrar (kazah nyelven: Отырар, Otyrar, vagy más néven Farab, az egykori Közép-Ázsia történelmének fontos városa, amely egykor a betelepült és mezőgazdasági civilizációk határán egy nagy oázis központja volt, egy olyan kulcsfontosságú pont, amely összekötötte Kazahsztánt Kínával, Európával, a Közel-Kelettel, Szibériával és az Urállal. Az Otrar oázis nem egyetlen várost, hanem egy 200 négyzetkilométeres területet foglal magába, ahol középkori városok régészeti maradványai és öntözési létesítményei találhatók. A fő város Otrar volt, további városok Kuyruk-Tobe, Altyn - Tobe, Pshakshi-Tobe, Mardan-Kuyk, Kok-Mardan. Az egykor virágzó oázis városok helyén azonban ma már csak fűvel benőtt romok maradtak. A mai Otrar környékére érkezőket csupán a homokba temetett városok és települések fennmaradt romjai, kastélyainak és őrtornyainak maradványai fogadják.

Új!!: Hvárezmi Birodalom és Otrar · Többet látni »

Perzsiai muszlim uralkodók listája

Perzsia 651-ben lett az Arab Birodalom része, s bár az iszlám elterjedt a területén, és az arab nyelv is erősen hatott a lakosságára, mindig megőrizte kulturális különállását.

Új!!: Hvárezmi Birodalom és Perzsiai muszlim uralkodók listája · Többet látni »

Szeldzsuk-dinasztia

A Szeldzsuk Birodalom kiterjedése 1092-ben A Szeldzsuk-dinasztia egy, az oguzokból kivált törzs(szövetség) vezető dinasztiája volt, amelyik a dinasztiaalpító Szeldzsuk nevét adta a törzsszövetségnek, amelyet egyszerűen szeldzsukok vagy szeldzsuk törökök (törökül Selçuklular; perzsául سلجوقيان Szaldzsúkiján; arabul سلجوق Szaldzsúk, vagy السلاجقة asz-Szaládzsika) néven emlegetünk.

Új!!: Hvárezmi Birodalom és Szeldzsuk-dinasztia · Többet látni »

Szentföldi Ferences Kusztódia

A Szentföldi Ferences Kusztódia a ferences rend szentföldi körzete.

Új!!: Hvárezmi Birodalom és Szentföldi Ferences Kusztódia · Többet látni »

Tádzsikisztán

Tádzsikisztán (tádzsikul: Тоҷикистон), hivatalosan Tádzsik Köztársaság (Ҷумҳурии Тоҷикистон) tengerparttal nem rendelkező ország Közép-Ázsiában, Magyarországnál másfélszer nagyobb területtel.

Új!!: Hvárezmi Birodalom és Tádzsikisztán · Többet látni »

Türkmenisztán világörökségi helyszínei

Türkmenisztán területéről eddig öt helyszín került fel a világörökségi listára, nyolc helyszín a javaslati listán várakozik a felvételre.

Új!!: Hvárezmi Birodalom és Türkmenisztán világörökségi helyszínei · Többet látni »

Timur Lenk

Timur Lenk (vagy Tamerlán, Timur iLang, Amír Tamerlan, Amír Timur vagy Amír Timurlenk), azaz Sánta Timur, törökül nevének jelentése: Sánta Vas (Kes, 1336. április 8. – Otrar, 1405. február 18.) a hódításairól híres mongol-türkomán fejedelem.

Új!!: Hvárezmi Birodalom és Timur Lenk · Többet látni »

Transzoxánia

Közép-Ázsia tartományai és fő települései a 8. században Transzoxánia, arabul Ma Vará an-Nahr (ما وراء النهر.

Új!!: Hvárezmi Birodalom és Transzoxánia · Többet látni »

2005 új világörökségi helyszínei

Az UNESCO Világörökség Bizottsága a 2005.

Új!!: Hvárezmi Birodalom és 2005 új világörökségi helyszínei · Többet látni »

KimenőBeérkező
Hé! Mi vagyunk a Facebook-on most! »