Tartalomjegyzék
29 kapcsolatok: A Fiumei Úti Sírkert nevezetes halottainak listája, Adolf, Aradi vértanúk, Bem József, Bem József-szobor (Marosvásárhely), Buziásfürdő, Buziásfürdői park, Csepreghy Ferenc, Deák Ferenc (igazságügy-miniszter), Donáth Gyula (szobrász), Dunaiszky László, Epreskert, Fiumei Úti Sírkert, Gellért gyógyfürdő, Gerenday Béla, Historizáló építészet Magyarországon, Horváth Mihály (történész), Izsó Miklós (szobrász), Köllő Miklós (szobrász), Magyar Állami Operaház, Magyar Nemzeti Galéria, Magyar szobrászok listája, Marosvásárhely köztéri szobrai, Petőfi Sándor, Petőfi Sándor-szobor (Budapest), Szabadság-szobor (Arad), Toldy Ferenc, Trefort Ágoston, Zala György (szobrász).
A Fiumei Úti Sírkert nevezetes halottainak listája
Ezen a lapon a Fiumei Úti Sírkert nevezetes halottainak listája található családi név szerinti betűrendben, születési és halálozási évvel, a sírhely pontos megjelölésével szögletes zárójelben.
Megnézni Huszár Adolf és A Fiumei Úti Sírkert nevezetes halottainak listája
Adolf
Az Adolf germán eredetű név, elemeinek jelentése: nemes és farkasLadó-Bíró, 24.
Megnézni Huszár Adolf és Adolf
Aradi vértanúk
Lázár Vilmos Az aradi vértanúk az a tizenhárom magyar honvédtiszt (12 tábornok és 1 ezredes), akiket az 1848–49-es forradalom és szabadságharc leverése után, az abban játszott szerepük miatt Aradon kivégeztek.
Megnézni Huszár Adolf és Aradi vértanúk
Bem József
Józef Zachariasz Bem, magyarosan Bem József, muszlim nevén Murád (Tarnów, 1794. március 14. – Aleppó, 1850. december 10.) lengyel származású magyar honvéd altábornagy, majd oszmán pasa, „a székelyek Bem apója”.
Megnézni Huszár Adolf és Bem József
Bem József-szobor (Marosvásárhely)
A marosvásárhelyi Bem József-szobor volt a város első köztéri szobra, és a Monarchia legelső Bem Józsefet ábrázoló egészalakos szobra.
Megnézni Huszár Adolf és Bem József-szobor (Marosvásárhely)
Buziásfürdő
Buziásfürdő, egyes forrásokban Búziásfürdő, 1905-ig Buziás város Romániában, a Bánságban, Temes megyében.
Megnézni Huszár Adolf és Buziásfürdő
Buziásfürdői park
A buziásfürdői parkot 1815-ben létesítették a város északi részén, hogy a gyógykezelésre érkező látogatóknak kellemes, pihentető környezetet nyújtsanak.
Megnézni Huszár Adolf és Buziásfürdői park
Csepreghy Ferenc
Csepreghy Ferenc (Szalka, 1842. augusztus 15. – Görbersdorf (mostani nevén: Sokołowsko), 1880. február 6.) író, költő, a Petőfi Társaság tagja.
Megnézni Huszár Adolf és Csepreghy Ferenc
Deák Ferenc (igazságügy-miniszter)
Kehidai Deák Ferenc (született: Deák Ferenc Antal, Söjtör, 1803. október 17. – Budapest, 1876. január 28.) magyar politikus, jogász, táblabíró, államférfi, országgyűlési képviselő és a Batthyány-kormány igazságügy-minisztere.
Megnézni Huszár Adolf és Deák Ferenc (igazságügy-miniszter)
Donáth Gyula (szobrász)
Donáth Gyula, olykor Donát Gyula formában is (Pest, 1850. március 13. – Budapest, 1909. szeptember 27.) magyar szobrászművész.
Megnézni Huszár Adolf és Donáth Gyula (szobrász)
Dunaiszky László
Dunaiszky László (Pest, 1822. október 15. – Budapest, 1904. július 3.) magyar szobrász.
Megnézni Huszár Adolf és Dunaiszky László
Epreskert
A kert nyugati oldala A kert északi oldala, a volt józsefvárosi kálváriával Az Epreskert őspark és épületegyüttes Budapest VI. kerületében, a Terézvárosban.
Megnézni Huszár Adolf és Epreskert
Fiumei Úti Sírkert
A Fiumei Úti Sírkert, a közbeszédben Kerepesi úti temető vagy Kerepesi temető, gyakran Fiumei úti temető, korábban Mező Imre úti temető Budapest és egyben Magyarország egyik legfontosabb temetője.
Megnézni Huszár Adolf és Fiumei Úti Sírkert
Gellért gyógyfürdő
A hullámmedence A Gellért gyógyfürdő Budapest egyik nevezetes gyógyfürdője, épülete a magyarországi szecesszió kiemelkedő alkotása.
Megnézni Huszár Adolf és Gellért gyógyfürdő
Gerenday Béla
Gerenday Béla, (Pest, 1863. december 13. – Budapest, 1936. szeptember 10.) magyar szobrász.
Megnézni Huszár Adolf és Gerenday Béla
Historizáló építészet Magyarországon
A budapesti Országház A Központi Statisztikai Hivatal székháza A historizáló építészet Magyarországon az 1860-as évektől az 1900-as évek elejéig meghatározó építészeti irányzatok összefoglaló neve.
Megnézni Huszár Adolf és Historizáló építészet Magyarországon
Horváth Mihály (történész)
Horváth Mihály Imre (Szentes, 1809. október 20. – Karlsbad, 1878. augusztus 19.), magyar történész, katolikus címzetes püspök Csanádon 1848-tól 1849-ig.
Megnézni Huszár Adolf és Horváth Mihály (történész)
Izsó Miklós (szobrász)
Izsó Miklós (Disznóshorvát, 1831. szeptember 9. – Budapest, 1875. május 29.) szobrász, a 19. századi magyar nemzeti szobrászat egyik legnagyobb alakja.
Megnézni Huszár Adolf és Izsó Miklós (szobrász)
Köllő Miklós (szobrász)
mádéfalvi veszedelem emlékműve, '''Köllő Miklós''' szobrával Köllő Miklós (Gyergyócsomafalva, 1861. december 23. – Budapest, 1900. szeptember 17.) magyar szobrászművész.
Megnézni Huszár Adolf és Köllő Miklós (szobrász)
Magyar Állami Operaház
Az Operaház esti fényárban A Magyar Állami Operaház Magyarország egyetlen nagy létszámú társulattal rendelkező, és kimondottan operákra, balettekre szakosodott színháza.
Megnézni Huszár Adolf és Magyar Állami Operaház
Magyar Nemzeti Galéria
A háttérben a Nemzeti Galéria épülete (a volt Királyi Palota) A Nemzeti Galéria épülete közelről Szalonfal a 19. századi gyűjteményben Enteriőr az 1800 utáni Nemzetközi Gyűjteményben A Magyar Nemzeti Galéria a magyarországi képzőművészetet dokumentáló és bemutató legnagyobb közgyűjtemény.
Megnézni Huszár Adolf és Magyar Nemzeti Galéria
Magyar szobrászok listája
A magyar szobrászok listája a jelentősebb magyar vagy magyar származású szobrászművészeket sorolja fel.
Megnézni Huszár Adolf és Magyar szobrászok listája
Marosvásárhely köztéri szobrai
A 2010-es évek végén Marosvásárhely köztéri szobrainak száma közel ötven volt, ezek közül mintegy húsz ábrázol személyiségeket.
Megnézni Huszár Adolf és Marosvásárhely köztéri szobrai
Petőfi Sándor
Petőfi Sándor (született Petrovics Sándor, Kiskőrös, 1823. január 1. – Fehéregyháza környékén, 1849. július 31.) magyar költő, forradalmár, nemzeti hős, a magyar költészet egyik legismertebb és egyik legkiemelkedőbb alakja.
Megnézni Huszár Adolf és Petőfi Sándor
Petőfi Sándor-szobor (Budapest)
A Petőfi-szobor Budapest Belvárosában, a Petőfi téren, a Március 15. tér felé néz.
Megnézni Huszár Adolf és Petőfi Sándor-szobor (Budapest)
Szabadság-szobor (Arad)
Az aradi Szabadság-szobor Zala György alkotása, amelyet 1890-ben avattak fel Aradon az aradi vértanúk emlékére.
Megnézni Huszár Adolf és Szabadság-szobor (Arad)
Toldy Ferenc
Rusz Károly metszete Kerepesi temető: B. 266. Huszár Adolf műve, 1879 Toldy Ferenc (születési nevén Schedl Ferenc Károly József) (Buda, 1805. augusztus 10. – Budapest, 1875. december 10.) irodalomtörténész, kritikus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, titkára, 1841-től 1861-ig Kisfaludy Társaság igazgatója, majd másodelnöke.
Megnézni Huszár Adolf és Toldy Ferenc
Trefort Ágoston
Trefort Ágoston, teljes nevén: Trefort Ágoston Ádám Ignác (Homonna, 1817. február 6. – Budapest, 1888. augusztus 22.) magyar művelődéspolitikus, reformer, publicista, vallás- és közoktatásügyi miniszter, az MTA tagja, később igazgatója, majd elnöke 1885-től 1888-ig.
Megnézni Huszár Adolf és Trefort Ágoston
Zala György (szobrász)
Zala György, születési nevén Mayer György (Alsólendva, Zala vármegye, 1858. április 16. – Budapest, Józsefváros, 1937. július 31.) magyar szobrászművész, az előző századforduló hivatalos művészetének jelentős képviselője, a neobarokk emlékműszobrászat legjelentősebb mestere.
Megnézni Huszár Adolf és Zala György (szobrász)